Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

Péntek. 1959. agusitns 14. 2 Hruscsov valószínűleg látogatást tesz Felhőszakadás és árvíz az ENSZ-ben ' , Au»«»ában * — mondotta Hammarskjöld sajtóértekezletén Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezletén a leszere­lés kérdésével foglalkozva hangoztatta, hogy a nagy­hatalmak leszerelési tárgya­lásai «igen hasznosak lehet­nek ugyan, de végeredmény­ben továbbra is az ENSZ-re hárul a kötelezettség, hogy megoldást találjon a kérdés­re.* Hammarskjöld foglalkozott Hruscsov amerikai látogatá­sával is. örömmel üdvözöl­te a szovjet és az amerikai kormányfő személyes talál­kozóját, mint olyan lépést, amely a szorosabb kapcso­latokhoz és az átfogóbb esz­mecseréhez vezet*. Reméli — tette hozzá —, hogy ez a találkozó tartós eredmé­nyeket hoz. Az ENSZ-főtitkár elmon­dotta, hogy Hruscsov való­színűleg látogatást tesz az ENSZ-ben, de még nincse­nek erre vonakozó végleges tervek. Hammarskjöld végül a laoszi helyzettel kapcsolat­ban feltett kérdésekre vála­szolt. Kijelentette, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britan­nia — az indokínai kérdés­ről megtartott genfi értekez­let társelnökei — hozzájáru­lása nélkül nem kezdemé­nyez olyan lépéseket, ame­lyeknek eredményeként ENSZ-képviselőt, vagy meg­figyelőket küldenének Laosz­ba. Szerdán felhőszakadás zú­dult Ausztria keleti felére. Ennek következtében Bécs egyes utcáin egy méter ma­gas ár hömölygött. A város 19. kerületében egy ház ösz­, szedőit, s a romok egy em­bert súlyosan megsebesítet­tek. Az utcákon végigrohanó ár több gépkocsit magával sodort. Stájerországban egy két­éves kisfiú az árvízben lel­te halálát. Ugyancsak- ítéletidő tom­bolt Japánban is. Az ország északi részében csütörtökön már második nap szakadt az eső. A szerdai felhősza­kadást több helyen földcsu­szamlás követte: hét ember eltűnt. A közúti és a vasúti forgalom több helyen meg­bénult. Washington lo akarja törni az acélsztrájkot Hivatalos kormánykörök Washingtonban bejelentet­ték, hogy teljes mértékben helyeslik Eisenhowernek azt a tervét, hogy az amerikai acélsztrájknak a Taft~-Hart­ley törvény alapján vesse­nek véget. A reakciós tör­vény értelmében a 80 nap,a tartó acélsztrájkat bírói ren­delettel be lehetne szüntetni. Az osztrák államrendőrség ellenőrzi a Toplitz-tónál folyá kutatási munkálatokat Szerdától az osztrák ál- Ezek az arany rudak a Sach­lamrendöreég ellenőrzi azo- senhauseni koncentrációs kat a kutatómunkálatokat, táborba deportált üldözöttek­amelyeket, nyugat-németor- tői elrabolt ékszerekből, fő­szági riporterek és búvárok leg jegygyűrűkből és nyak­végeznek a Toplitz-tóban. A láncokból készültek, tóbóí (Kidig 70 millió font A kutatóakció résztvevői névértékű hamisított angol maguk kértek rendőrségi el­bankjogyet és különböző bi- lenőrzést és védelmet is, ml­zalmas feljegyzéseket ha- után számos fasiszta szellem­lásztak ki. Ezeket í945-ben ben megfogalmazott névte­a szovjet hadsereg elöl me- len fenyegető levelet kaptak nekülő SS-vezetők süllyesz- Nyugat-Németországból és tették el, hogy eltüntessék Ausztriából. Ezekben felszó­gaztetteik bűnjeleit. lították őket, hogy ha ked­Most újabb akciót tervez- vos az életük — hagyják nek a szintén elsüllyesztett abba az SS elsüllyesztett 240 kg súlyú aranyrudak -hagyatékának* megbolyga­íelkutatására és kiemelésére, tását. Csütörtökön is ülésezett az amerikai államok külügyminiszteri értekezlete Szerdán kezdődött meg nek keretében üléseznek. En­Santiago de Chilében. Chile nek a szervezetnek Kanada délamerikai állam főváro- kivételével minden — szám sában az amerikai konti- szerint húsz — amerikai ál­nens államai külügymimsz- lam tagja. tereinek ötnapos értekezlete. Az ülésszak célja az. hogy A külügyminiszterek az Ame- — az Egyesült Államok nyo­rtfcai Államok Szövetségé- mására — -megtárgyalja a Karibi-tenger térségében uralkodó feszültséget*, ami más szavakkal annyit jelent, hogy az Egyesült Államok és a demokratikus változá­soktól rettegő közép- és dél­amerikai országok kormá­nyai megvitassák, miként le­hetne egyrészt a kubai for­radalom nyomán támadt szabadságmozgalmakat meg­fékezni. másrészt pedig mi­ként lehetne Fidel Castro kubai rendszerét engedelmes, az Egyesült Államokat kész­ségesen kiszolgáló rendszer­rel kicserélni. Az értekezletet szerdán Chile köztársasági elnöke nyi­totta meg, majd Herter, az Egyesült Államok külügy­minisztere mondott beszé­det, amelyben a Karibi-ten­ger övezete -békéjének* fontosságát hangsúlyozta. Brazília, a Dominikai Köz­társaság. Kolumbia. Salva­dor, Guatemala. Mexico és Costa Rica külügyminisztere is felszólalt a szerdai ülé­DSntött a lranolo mlniagtTtanáca» Eisenhower nem beszélhet Franciaország nevében Karácsonykor robbantják as első francia atombombát Csütörtökön az értekezlet folytatta munkáját. Ugy ter­vezik, hogy naponta két ülést is tartanak s vasárnap kerül sor a záróülésre. Laosz — új feszültségi forrás Dél-Ázsiában AUGUSZTUS ELSŐ NAP­JAI ÜT A egyre gyakrabban ad hírt a világsajtó és a rádió arról, hogy Laoszban, ebben a dcl-áz&iai, pontosab­ban: hátsó-indiai, 236 ezer 800 négyzetkilométer kiter­jedésű, hazánknál csaknem háromszorta nagyobb, de mindössze mósfélmilliós la­kosú országban polgárhábo­rú folyik. Ez a polgárháború egyre szélesebb méreteket ölt s általános az a véle­mény, hogy a legrövidebb időn belül az érdekelt hatal­maknak intézkedéseket kell tenniök a rend helyreállítá­sa érdekében. ' s A harc a jobboldali, Sza­nanikone vezette amerikaba­rát kormány és az úgyneve­zett Patet Lao ellenállási mozgalom között folyik. Ez a mozgalom 1950-ben ala­kult, létrehozva a Neo Lao Hakszat Pártot, amely Szu­fanuvong herceg vezetésével harcot kezdett az akkor még tartó francia megszállás ellen. (Laosz egyébként 1893-tól kezdve francia gyarmat volt. 1949-től a Francia Unió társ­állama, 1956 végén pedig ki­lépett a Francia Unióból). S amikor 1954-ben Genfben aláirtak az indokínai fegy­verszüneti egyezményt, olyan megállapodás is született, hogy a laoszi kormány a to­vábbiakban nem harcol a Patet Lao-í mozgalom étlen s nem üldözi és bünteti meg a Patet Lao-i mozgalom tag­jait korábbi tevékenységü­kért. A genfi megállapodás, amely a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság, Francia­ország, Anglia és az Egye­sült Államok között jött lét­re, előirányozta egy lengyel —indiai—kanadai összetéte­lű fegyverszüneti ellenőrző bizottság megalakítását. A bizottság 1958 elejéig műkö­dött is és lényegében sike­rült elérnie, hogy a fegyver­szüneti megállapodást vég­rehajtották. A laoszi kor­mány azonban még 1958 jú­niusában arra való hivatko­zással, hogy a rend helyre­állt az országban, nemkívá­natosnak jelentette ki a bi­zottság működését, amely erre beszüntette tevékenysé­gét. LÉNYEGÉBEN ettől kezd­ve a laoszi kormány szoros kapcsolatokat épített ki az Egyesült Államokkal s hoz­zájárult ahhoz, hogy az ame­rikaiak fegyvereket szállít­sanak Laoszba és amerikai kiképzőtisztek, továbbá ta­nácsadók működjenek a lao­szi hadseregben. Egyidejűleg ismét megkezdődött a Patet Lao-i erök elleni küzdelem s letartóztatták a mozgalom vezetőjét, Szufánuvong her­ceget. A Patet Lao-i mozga­lomnak így nem maradi más választása, minthogy védekezzék i ezzel kezdődött meg a laoszi polgárháború. Mivel (Laosz Kínával és Észak-Viétnammal határos, stratégiai jelentősége igen nagy. Ez magyarázza meg az amerikaiak heves -érdeklő­dését* Laosz iránt. Igaz, a laoszi kormány kinyilvání­totta állítólagos semlegességi politikáját, van azonban a dél-ázsiai agresszív katonai szervezetnek, a SEATO-nak <— amelyben az Egyesült Ál­lamok játssza a vezető szere­pet — egy olyan határozata, hogy -amennyiben Lao6zt katonai támadás érné, a SEATO a támadó ellen lép­ne fel*. A jelenlegi laoszi kor­mány azzal vádolja a Kínai Népköztársaságot és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságot, hogy e két ország állítólag segíti a Patet Lao-i erőket. Sőt, a laoszi kor­mánynak az ENSZ-főtitká­rához eljuttatott panasza ar­ról tesz említést, hogy Laosz így -könnyen második Viet­nammá* válhat, ha nem tör­ténik sürgős intézkedés. A harcokat, amelyek egy­re hevesebbek, nyilván úgv lehet a leghamarabb meg­szüntetni — a ezt indítvá­nyozta a Kínai Népköztársa­ság, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya is —ha a laoszi kormány beszünteti a Patet Lao-i mozgalom elleni támadáso­kat s hozzájárul ahhoz, hogy ez 1954-ben kötött szerződés végrehajtásának biztosításá­ra alakult fegyverszüneti el­lenőrzési bizottság ismét megkezdje működését. A vi­lág ekkor megtudja majd at igc&ágot, amely nem a lao­szi kormány mellett van — jelentette ki a vietnami Kül­ügyminisztérium szóvivője. SÜRGŐS INTÉZKEDÉSRE van szükség tehát a genfi fegyverszüneti megállapo­dást megalkotó öt hatalom részéről, hogy Laoszban helyreálljon a rend. Perényi István LAPZARTAKOR ÉRKEZETT: ENSZ-körök közlése sze­rint Hammarskjöld ENSZ­főtitkár érintkezésbe lépett India ENSZ-képviseletével. Azt javasolta, hogy az in­diai kormány bízza meg J. Deszait, az indiai külügymi­nisztérium államtitkárát, utazzék Hanoiba és ott tisz­tázza, mi az álláspontja a vietnami kormánynak a laoszi ügyben. Mint ismeretes, Deszot ko­rábban elnöke volt a viet­nami nemzetközi fegyver­szüneti ellenőrző bizottság­nak. Növekszik a LEMP taglétszáma A vezetőségválasztó tag­gyűlések nyomán megélén­külő partélet egyik fontos megnyilvánulása az, hogy júliusban a Lengyel Egye­sült Munkáspártba 4852 új tagjelöltet vettek fel. Az ú.i tagjelöltek megoszlása: mun­kás 51 százalék, paraszt 16.7 százalék, alkalmazott 31,5 százalék. Jellemző, hogy az új tagjelöltek egyharmada 25 évesnél fiatalabb. A francia minisztertanács rendkívüli ülése, amelyet egyes lapok -történelmi je­lentőségeinek- harangoztak be. nyolcsoros kommüniké­vel zárult. A kommüniké szerint Debré miniszterelnök beszámolt algériai utazásá­ról, Couve de Murville pe­dig a nemzetközi helyzetről, végül a. minisztertanács megelégedését fejezte ki Eisenhower közeli látogatá­sát illetően. A politikai helyzet isme­retének teljes hiányát bizo­nyították azok a vezércik­kek — jegyzi meg többek között csütörtöki számában a Liberation című lap —, amelyek még szerdán is azt állították, hogy a miniszter­tanács megtárgyalja Fran­ciaország algériai politikájá­nak soron lévő lépéseit, a de Gaulle—Eisenhower találko­zás téziseit. -Mindenki tud­ja, hogy de Gaulle tábornok, aki magát Franciaországgal azonosítja, nem kér tanácso­kat, hogy mit kelt megbe­szénie Eisenhowerrel«. A minisztertanács — mint közölték — augusztus 26-án ismét összeül. A Daily Express című an­gol lap párizsi tudósítója szerint a francia kormány a szerdai minisztertanácson úgy döntött, hogy -semmi köze Eisenhower és Hrus­csov találkozójához«. A ka­binet elhatározta, hogy Eisenhowert meleg fogadta­tásban részesitik, ha Párizs­ba jön, de egészen világosan, — bár barátságos hangon — meg fogják vele értetni, hogy párizsi látogatása egyáltalán nem jogosítja fel őt arra, hogy Franciaország nevében beszéljen Hruscsov­val. Ezt közölte veleiti — írja a tudósító — a miniszterta­nács döntéséről Roger Frey francia tájékoztalásugyi mi­niszter. Frey kijelentette, hogy Eisenhower és Hrus­csov csak azokat a problé­mákat vitathatja meg, ame­lyek az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót érinthetik. Ezekbe FVnnciaország nem avatkozik bele. Eisenhower párizsi találkozója kizárólag Amerika és Franciaország közös problémáival fog fog­lalkozni. Ezt az új francia politikát de Gaulle közölte az Egyesült AUamok pári­zsi nagykövetével. A tudósító szerint a szer­dai minisztertanács a fran­cia atombomba kérdésével is foglalkozott. Az első rob­bantás röviddel . karácsoity előtt várható. IPARI KALÓZKODÁS Szak éri őket megtévesztő motorkerékpár-, fényképezőgép-, szövet-, illatszernlánzatok Súlyos vádak a japán ipar ellen Tisztességtelen verseny, ipari kémkedés, kalózko­dás ..: Ezeket a súlyos vádakat terjesztették a New York-i Szövetségi Bíróság elé a • Yashlma* japán részvény­társaság ellen az év elején. Az államügyész és egy nagy német iparvállalat képvise­lői két bűnjelet is csatol­tak a vádhoz: a világszerte ismert német gyártmányú Baby Rolleiflex (4x4 típusú) fényképezőgépet és -Made in Japan* jelzésű, minden­ben hű japán másolatát. Ez a két fényképezőgép az el­ső pillantásra semmiben sem különbözik egymástól, csakhogy a német gyárt­mány ára 133,65 dollár — japán -ikertestvéréé* pedig mindössze 59,95 dollár. A felpereseket képviselő ügy­védek tüzes perbeszédeket tartottak: a japánok lábbal tiporják a nemzetközi ipari életben elfogadott törvé­nyeket; az Iparcikkek védje­gye szamukra semmit sem jelent; haladéktalanul útját kell állni az ilyen csalá­soknak i.. és így tovább. Egyelőre még nem lehet tudni, mi lesz a ítélet. Elő­ször történik ugyanis, hogy egy német iparvállalat bí­róság elé állítja japán utánzóit;.. Különben is a -Baby Yashima* csak egyi­ke a számtalan japán -ipa­ri utánzatnak* — ahogy a nagy európai és amerikai vállalatok nevezik a japán iparcikekket —, amelyek a háború óta elárasztották a világpiacot. További bizonyítékul fel­hozzák az illatszeripart is: a tárgyaláson felmutatott két kölnivizes üveg közül az egyik Diór védjelét vise­li, a hajszálra ugyanolyan másik pedig a japán illat­szeripar terméke. A szak­értők zavartan válaszolták: -Alapos elemzésre lenne szükség, mert még nem is tudunk különbséget tenni a két kölnivizes fiaskó kö­zött!* Felemlítették az üzletem­berek a japán motorkerék­párokat is, amelyek annyi­ra hasonlítanak német és csehszlovák gyártmányú ikertestvéreikhez, hogy még a szakértőket is megtévesz­tik. Az angol ipar, amely bizonyos iparcikkek tekin­tetében világtekintélynek örvend, kénytelen volt ugyáhcsak tudomásul ven­ni, hogy hajszálra lemásol­ják termékeiket. így példá­ul egy filmnyomási eljá­rással készült selyemszöve­tet Erzsébet királynő kép­másával óriási mennyiség­ben gyártottak az egyik To­kió környéki textilgyárban. Az amerikai és európai gyárosok már néhány év óta felháborodottan tiltakoz­nak Japán minden mérté­ket meghaladó ipari kémke­dése ellen. A japánok állí­tólag először bizonyos mennyiségű árucikket ren­delnek valamelyijt amerikai vagy európai vállalattól, majd alapos tanulmányozás után megkezdik gyártását és abban a pillanatban fel­mondják a megrendeléseket. Az egész világból érkeznek ilyen panaszok Tokióba. Finnország és Dánia ipar­vállalatai nemrégen nagy játék- és edénykiállftást akartak rendezni Tokólban, do aztán váratlanul lemond­tak a kiállításról. A finn és dán gyárosok ugyanis nem tudták, miheaar fogianak: sze­rették volna meghódítani a a japán piacot, viszont at­tól tartottak, hogy utánoz­zák majd gyártmányaikat. A japánok kitartó követe­lésére végül mégis bele­egyeztek abba, hogy bemu­tatják termékeiket, de csak egy feltétellel: ha ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen meg­rendezik a lapán ipari utánzatok kiállítását! Ezt a kiállítást a japán szabadalmi hivatal rendezte Tokió város vezetőségével egyetemben, hogy hivatalo­san is bizonyítsák: a japán hatóságok elítélik azokat a módszereket, amelyek a háború utáni japán iparban elharapóztak. Vajon mit mondanak er­re a japán gyárosok? Mindenekelőtt állhatato­san azt állítják, hogy máso­lataik nem egészen ha­sonlítanak mindenben az eredetihez, mert mindig szigorúan ügyelnek arra, hogy iparcikkeik -valami­ben eltérjenek* a külföldi gyártmányoktól. Továbbá mondják, a japán iparcik­kek nem közönséges máso­latok, mert az esetek több­ségében tökéletesítik a kül­földről másolt gyártmányo­kat. Most aztán a Szövetségi Bíróságra vár a feladat, hogv véleményt mondjon a japán érvekről. Feladata meglehetősen súlyos, mert különféle országok ipari előírásai rendkívül bonyo­lultak, a japánok pedig leg­alább olyan jó jogászok, mint iparosok, és ezért tu­dásukat ezen a téren is fel­tétlenül kiaknázzák gyár­iparuk védelmében.

Next

/
Thumbnails
Contents