Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

Pcntek, 1959. agusztus 14. Az iskolai étkeztetésről — az oktatási év kezdete előtt Mtg kellene oldani néhány problémát Hamarosan itt a tanév közis, mint a 12—13 eszten- ami jó a gyermek fejlődésé­kezdete, ismét megnyílnak dös iskolás. Tudvalévő pe- nek az jó a köznek követ­az iskolák kapui. A tanév- dig, hogy más tápértéket ki- k k nyitást a Közegészségügyi és ván a kisebb, mint a na- KezesKepp ,a 52X110 ls szive" Jarványügyi Állomás is fel- gyobb korú gyermek. sen a!doz gyermekeert. készülte*! várja Szegeden. A Tudomásunk szerint köze- ... .. .... tanulók^ két korcsoportja u perspektívaként nem sze- I Helyes taplalKOZaSeH ugyanis kétféle védőoltásban repel korszerű és modern „ mcnn,. részesül az ősz folyamán, berendezésű napközis kony- Hogy mit « menny! Ügynevezett kombinált ol- ba építése Szegeden, pedig eszik az ovodas és iskolás tast, diftéria, szamárköhö- szerepelhetne. A jelenlegit korú gyermek, aki a napközi­gés és tetanusz elleni védő- akárhogy toldják-foldják, ben ebédei azt pontosan és oltást kapnak a hatévesek, akk°r is csak ideiglenes jel- közeeészséeüevi míg a 12—13 évesek tífusz ^ marad, nem is beszélve 101 lua,a a kozegeszsegug> i és tetanusz elleni védőoltás- arról> hogy a nagytömegű ellenorzes. A nakozis kony­hán részesülnek. Mindkét- ételfőzésnél adott esetben hában évről éyre javul az féle oltást az iskolaorvosok egy jelentéktelen ételmér- ebéd minősége Ite hogy mit végzik, s egyéb védőoltások fezes is komoly tényként táDértékben mennvit eszik előreláthatóan nem lesznek, lephetne fel. Ezzel is sza- es taperteKben mennyit eszik Másik ténykedése a Köz- molni kel1 — mondja a köz- otthon reggel es este a gyer­egészégügyi és Járványügyi egészségügyi tevékenység, mek, azt kevésbé tudja. Ér­Állomásnak, amellyel a' tan- amely ezeddig kénytelen volt dekes lenne ezt egyszer is. fho^g Í^fotózottaS- fott^'apköris^Shát; ahol »-* tenni egy iskolában ban'"ellenőrzi az iskolai ét- bar derekas és jó munkát vagy ovodaban. azonos kor­keztetést, különösen a Ju- végeznek, a nagyobb kívana- csoportúak esetében. A gyer­hász Gyula utcai konyhát, lomnak azonban minden te- mekek teljes értékű fehérje ahol naponta 1200—1700 óvo- kintetben megfelelni meg sem rajtuk múlik. dás és iskolás korú gyer­meknek* főznek. A közegész­ségügyi ellenőrzés minden­esetre megteszi a szükséges lepéseket a jövőben is az iskolai étkeztetés ellenőrzé­sénél, sajnos azonban a mos ellátásával országosan is problémák vannak, többek között Szegeden is. Éppen ezért tanulságos lenne egy ilyen próba-kutatás, amely esetleg kiderítené, hogy az eddigi X mennyiségű tej, Kis kenrbákat Mi az elképzelés? Az óvo­dák és iskolák mellé úgyne­vezett kis befejező konyha? tani konyha, a Juhász Gyula kat kellene létesíteni. Egy utcai, eléggé korszerűtlen. kozponti előkészítőből meg- tejtermék, tojás, vaj stb. mondtunk minctent^ A « kaPnák a főzéshez szükséges — elég a gyermeknek, szénfűtésű üstök mellett hő- nyersanyagot, s ebből mind­sies munkát végeznek az ott egyik óvodai és iskolai kis­dolgozók, hajnaltól a deli konyha szakácsa maga gaz­szo a szoros értelmében. Külön a kicsiknek és kúlön a nagyobbaknak amit otthon fogyaszt, vagy éppenséggel nagyon egyolda­lú a táplálkozása egy bizo­nyos időszakon belül, és így tovább. A kutatás eredményéből órákig azonban mégiscsak ,,,, . . , , ,, szál a korom, ha nem is a dalkodna. Ezzel mod nyíl­nék arra, hogy az óvodás­korú gyermek akár madár­tejet is kaphasson, vagy pa- aztán következhetnék, hogy lacsintát a déli menüben, azokat a szülőket megtanít­A konyha túlzsúfoltságá- vagyis munkaigényesebb suk gyermekük helyes táp­ból és korszerűtlen berende- és minőségileg is jobb éte- lálkozására, akiknél problé­zéséből következik. hogy jeket tudnának ilyen formán mák mutatkoznának, mert szoS fntéSeáe^klllg3feÍ készíleni a napko2as bikára lennének ilyenek. sem .lehet lépni, a jelenlegi mekeknek. Ezzel egy csapásra megszün­lehetőségeket, adottságokat Igaz, ennek a megoldásá- nék a gyermekek teljes ér­kell figyelembe venni, s eh- hoz pénzre van szükség, ha tékű fehérje ellátásával kap­tiGz merni 3 kózGS&szséfi-* ügyi követelményeket is. Ép- nem is sokra Ennek etóte' 05013106 Probléma' amely ma pen ezért lehetetlen megöl- remtésében viszont minden már nem anyagi szükségben dani. hogy külön főzzenek bizonnyal a napközis étkez- leledzik, hanem kimondot­ebédet — mint ahogy kelle- tetésben részesülő gyerme- tan a helyes táplálkozás korú" gyermekek nek"1 Azt" kok 15 A tői kezdve is azt kapja ebéd- gondolat megérdemli, hogy re a hároméves óvodás-nap- foglalkozzunk vele, Tízéves A MAGYAR NÉP alkotmánya 47. A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat betegsé­gük esetén. A szocializmusban legfőbb Az orvosok száma a követ­érték az ember, — szoktuk kezűképpen alakult, hangoztatni. Vannak embe­rek, akik ezt frázisnak tart­ják, pedig ma már nálunk ez nem frázis. Hogy Nép­köztársaságunkban valóban az ember a legfőbb érték, azt alkotmányunkon kívül — a gyakorlat igazolja elsŐ6or- jelentősen növekedett. Itt a 1921 = 4489 1930 = 8285 1949 = 9909 1953 — 13322 1957 = 14134 A kórházi ágyak száma is meg nem tartásában. A Közegészségügyi és Jár­mert ványügyi Állomáson fogant ez a második gondolatunk is támogatást érdemel. Nem ártana, ha egszégügyi szer­veink foglalkoznának vele, annál is inkább, mert a gondolat realizálása nem kerül pénzbe, csak egy kis kutatómunkába, majd az utána következő felvilágosí­tó tevékenységbe. J Lődi Ferenc Alkotmányunk ünnepére, az új kenyér napjára befejeződik a cséplés a szegedi határban Rekordtermés a termelőszövetkezetekben A szegedi szérűskertek- tasztrális holt átlagosan 18 termésátlaga, az árpáé 13 ben, azután a termelőszö- mázsa búzatermést adott. mázsa 60, a zabé pedig 10 vetkezetekben dolgozó csép- A Táncsics Termelőszövet- mázsa 50 kilogramm, lőcsapatok tagjai minden- kezet tagjai 71 katasztrális A baktói Felszabadulás nap hajnalban ébrednek, s holdon 1201-es elit bánkúti Termelőszövetkezetben még a késő éjszakában jár az búzából 17 mázsa 20 kilót néhány napig tart a cséplés, idő, mire újra lepihenhet- termesztettek átlagosan hol- Mint az eddigi részeredmé­nek. Napi nak 14—16 órát dolgoz­azért, hogy alkotmányunk ^^tI Jt^L A nantára a, ,n tán™/ Táncsics Tsz árpatermese napjara, az új kenyér ün nepére ígéretük szerint be­fejezhessék a cséplést. Gabonakereszteket szinte már nem is láthatunk a széles, szegedi határban. Te­hát dánként. Búzatermésüket nyékből kiszámították, a elit vetőmagként vásárolja baktói szövetkezeti földeken meg az állam, 80 forintos 13 mázsa körül lesz a hol­dankénti búzatermés. Az ár­pa holdja 14 mázsa 38 kilót fizetett. A szegedi tsz-ekben al­kotmányunk napján min­denütt szép házi mulatsá­got tartanak. mely szintén nemesített ve­tőmagként kerül a forgalom­ba — 19 mázsa 40 kiló volt katasztrális holdanként. Az árpatermesztésben az . .. a bobordás nagy el a pálmát. 20 mázsa 12 ki­kaja maris kesz. A cséplés * ^T^iT^J!2^ A ságváritelep, Táncsics a rókusi Dózsa és a Hala pedig a városi tanács me­zőgazdasági osztályának.meg­ítélése szerint jelenleg mint­egy 85 százaléknál tart. A szegedi termelőszövet- „ .... kezetek, hasonlóan a tavaszi . ... , . és nyári növényápolási kePl\. aUageredmenye. munkákhoz, a gabonabeta­lós átlagterméséve! Jeles­kedtek a gabonatermesztés­ben a mihályteleki Uj Élet Tsz tagjai is. Ennek a szö­vetkezetnek árpából 18 má­lett a holdan­Túlteljesítették terveiket karításban és a cséplésben a rókusi Dózsa Tsz tagjai is. is az elsők között voltak. Szegedi üzemegységükben a es a dás Tsz-ek alkotmányunk és az új kenyér napján ün­nepelik közösségeik fennál­lásának 10 éves évforduló­ját is. Az ünnepségekre az üzemi dolgozók mellett — akik minden tőlük telhető segítséget megadtak a tsz­eknek —, nagy számmal hívják meg" az egyénileg dol­Vannak már olyan szövet- tervezett 12 és fél mázsával gozó parasztokat is. Az egyé­kezetek, mint az Újszegedi szemben 15,60 mázsa búzá- ni gazdáknak így is alkal­Haladás. ahol több mint juk termett holdanként. Be- muk lesz személyesen meg­másfél héttel ezelőtt leáll- fejeződött a cséplés a Sza- győződni arról, hogy' a kő-' tak a cséplőgépek, s a ta- badság Termelőszövetkezeti zösségben sokkal könnyebb gok jelenthették: biztos ben is. Itt 15 mázsa körül ma már a paraszti élet, s helyre, a raktárba került az mozog a búza holdankénti eredményesebb a munka, új gabona. Sőt már feleslegeik nagy részét át is adták az államnak. Rendezték adógabona-fizetési kötelezettségeik jó részét ÍSA A cséplési eredmények s a munka tapasztalatai azt igazolják: az egyéni gazdák és a szövetkezetek termésered­ménye közötti különbség tovább növekedett a tsz­ek javára. Nem végleges adatok szerint a bú2a- és az árpatermesz­tésben a szegedi szövetkeze­tek terméstöbblete holdan­kénti átlagban megközelíti a három mázsát. Búzatermesz­tésben a legmagasabb rekor­dot a mihályteleki Szabad Tisza Termelőszövetkezet tagjai érték e! Hatvan ka­Elkészült az első ezerlóerős diesel-hajómotor Az ötszázórás tartóssági próbát kiállta a Láng-gyár legújabb gyártmánya, az ezerlóerős diesel-hajómotor. Július 23-án kezdett forogni a nagy hajógép, és tegnap dél­ben állt le. Egyenletesen, a legcsekélyebb zavar nélkül bírta a próba-megterhelést. A gép a Gheorghiu Dej Ha­jógyárban készülő szovjet exporthajóba kerül. Valamennyi mentőautót leiszereinek elektrnstimulátorral Lapunkban mór többször Az elektrostimulátor nem­írtunk arról a nagy jelentő- régiben nemcsak áramütés­ségú találmányról, amellyel nél, hanem egy véletlen az áramütések okozta lég- folytán más esetben igen zésbénulást tudják megszün- hasznosnak bizonyult. Ami­fetni. Ez a készülék, amely' kor ugyanis egy alkalom­elektrostimulátor néven is- mai bemutatták működését, meretes, olyan hatással ren­delkezik, hogy a tetszhalott életműködései is újra meg­indulnak. A stimulátor al­kalmazása Szeged nevéhez fűződik, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat al­kalmazta ugyanis elsőként az országban. Azóta széles körben elterjedt és jelenleg már hazánkban több mint háromszáz ilyen életmentő stimulátor működik. Budapesti értesülésünk szerint legújabban rendelet írja elő, hogy folyamatosan valamennyi mentőautót, bá­nyaüzemet és minden olyan gyárat, ahol áramütéses bal­esetek gyakrabban előfor­dulhatnak. fel kell szerelni az elektrostimulátorral. En­nek érdekében a készülék sorozatgyártása tovább fo­lyik és ez év végére már mintegy 600 darabot állít­hatnak az életmentés szol­gálatába. akkor a fél fülére nagyot­halló előadó magyarázat közben a füléhez illesztette. Egy kattanás hangzott fel, s azóta jól hall a korábban süket fülére is. Erről az eset­ről annak idején az Esti Hírlap is beszámolt és most közlik az orvosszakértők ez­zel kapcsolatos megállapítá­sát. Ez arról szól, hogy az előadónak véletlen szeren­cséje volt, mert ugyanúgy a stimulátor, éppen ellenkező­leg, az egészséges fülét is süketté tehette .volna. Ez az eset arra int. hogy az elekt­rostimulátort kellő szakér­telemmel és óvatossággal kell használni. Mindeneset­re azonban feltétlenül szük­séges, hogy minden üzem­ben, ahol a dolgozókat vil­lanyáram veszélyeztethet, tudjanak erről a nagy je­lentőségű műszerről. következő adatokkal találko­zunk. ban. Magyarországon az egész­ségügy világviszonylatban iá a legjobbak közé tartozik. Minden dolgozó ingyenes or­vosi ellátásban és gyógyke­zelésben részesül, továbbá táppénzt kap, ha kell szana­tóriumba gyógykezelik. (A parasztság egy részére a tár­sadalombiztosítás ma még _ , de a közel- I110: & gyermekgyógyászát 1922 = 34 000 1938 = 50 500 1949 = 51 000 1950 = 52 326 1954 = 61 605 1957 = 68 482 A magyar egészségügy fej­lődése különösen a csecse­nem terjed ki, de a jövőben, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a területén jelentős. Például a csecsemő- és gyermekgyó­parasztság egésze is részesül S^1 . kó"\hazi ágyának a társadalombiztosításban. azaf* Jelentően megnőve­kedett. Megpedig 1938-ban A Nemzetközi Almanach- 2185 volt az ágyak száma, ban az egészségüggyel kap- 1957-ben már több mint há­csolatban a következő adató- romszorosa, azaz 6644. kat találjuk Népköztársasá- Alkotmányunk ?szeUemé. gunlcroi. nek megfelelően szeged vá­„Orvosi ellátás Európában ros egészségügye is sokat a legjobbak között, 1958-ban fejlődött a felszabadulás óta, 700 lakosra 1 orvexs (1938- amit a következő adatok il­ban 909 lakosra), 1000 lusztrálnak: lakosra 7 kórházi ágy A körzeti rendelők száma (1938-ban 5,1 kórházi ágy), ^g.tői a következőképpen 1938-ban 10 000 ember közül alakult: 14 halt meg tüdőbajban, 1957-ben 3, 1938-ban 5011 1949 — 6 ágy állt a tüdőbetegek ren­delkezésére, 1955-ben 10 538 ágy." 1959-ben pedig még két Más jellegű statisztikai körzeti orvosi rendelő építé­adatok pedig még a követ- sét tervezik: egyet a József kezőkről tájékoztatnak bén- Attila telepen és egyet pe­nünket. dig Móravárosban. 1950 = 8 1958 = 11 A förpéhől az óriásig Több niint száz éve építették fel a Néva partján a mai Leningrádi Fém­művek akkori első kis üzemegysé­geit. Itt született meg később az or­szág turbinagyártása. A gyár első törpeturbináit targoncával szállították e! Ma itt készülnek a turbinaóriások. A Volgára épült kujbisevi vizierőmű agregátja például felér egy tízemele­tes ház magasságával, a futókerék súlya pedig egymaga 500 tonna. a szovjetország valamennyi nagy erő­művében a Leningrádi Fcmművek­ben készült agregátorok dolgoznak. Az 1958. évi brüsszeli világkiállításon nagydijat nyertek vízturbináikkal. A gyár hétéves terve a vízturbinák gyártásának másfélszeres, a gőzturbi­nákénak pedig három és félszeres nö­vekedését írja elő. Első képünkön az épülő sztálin­grádi vizierőmű egyik turbinafutó­kerckének agyát láthatjuk megmun­kálás közben. Már 12 ilyen turbinát gyártottak az erőmű számára és még 10 készül. Egy-egy turbina teljesít­ménye 126 ezer kilowatt. A második képünk a gőzturbina üzemrészben készült, amelynek pro­filja rövidesen megváltozik, mert gáz­turbinák készítésére térnek át. Ezek ugyanis nagy szerephez jutnak a Szovjetunió hétéves tervében. i

Next

/
Thumbnails
Contents