Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

5 1959. augusztus 9., vasárnap Hogyan védekezzünk a gyermekbénulás ellen? Dr. Nárai Sándort, a II­es kórház gyermekosztályá­nak főorvosát kerestük fel, s kértük meg, hogy a leg­aktuálisabb fertőző gyer­mekbetegségről, a gyermek­bénulásról tájékoztassa ol­vasóinkat. — Hogyan jön létre a fer­tőzés és milyen tünetekkel kezdődik a betegség? — tet­tük fel a kérdést és dr. Ná­rai főorvos a következő vá­laszt adta: — A gyermekbénulásról, más néven Heine—Medin­féle betegségről — a beteg­ség leíróiról nevezték el — 1840 óta tudunk, ugyanis ekkor írta le Heine. Medin pedig később, 1887-ben rög­zítette a betegség jellemző tüneteit. Egyben bizonyítot­ta fertőző tulajdonságát. Okozója igen kicsiny vírus, mely egyszerű mikroszkóp­pal nem is látható. A fer­zés forrása elsősorban a be­teg és a vírushordozó sze­mély. Terjedési módja: érintkezés, cseppfertőzés. Közvetítőként szerepelnek a legyek, szúnyogok. A beteg és a vírust hordozó személy széklete mindig tartalmaz vírust, amit a béltartalom­ból fertőzött kézzel visznek tovább. Fertőzőnek tekint­hető ezért ezek fehérnemű­je, ruhái és tárgyai. A ví­rus a száj és az orr ürege­in át kerül a szervezetbe és 8—14 napi lappangás után kezdődnek a bete^ég tüne­tei — Klinikai lefolyásbankét szakot különböztetünk meg. Az úgynevezett bénulás előtti és bénulásos szakot. A bénulás előtti állapot láz­zal kezdődik, a garat gyul­ladásos, néha hörghurutot is észlelünk, máskor há­nyást és izomremegést talá­lunk. Más esetben erős fej­fájást észlelhetünk, néha ki­sebb gyermekeknél görcsök is felléphetnek. Ez az idő­szak körülbelül 3—4 napig tart rendszerint, majd át­megy a bénulásos szakaszba. Ez esetben laza, petyhüdt bénulások keletkeznek. Leg­gyakrabban az alsó végta­gok és a törzs izmai bénul­nak meg, ritkábban a ka­rok. Igen ritka, hogy az egész végtag, rendszerint csak az egyes izomcsoportok bénulnak meg. Kevésszer fordul elő a székelési és vi­zelési képtelenség. S ha mégis fellép, akkor mindig a betegség elején. — Mi jellemző a beteg­ségre? — Az előbb leírt jellemző tünetek mellett a Heine— MeaBl-kórnak számos rend­ellenes tünetei is vannak. Sok esetben a betegség sa­vós agyhártyagyulladás ké­pében zajlik le. Máskor vi­szont egyetlen tünet, az arc­ideg bénulása, melyet ré­gebben »reumás* eredetű elváltozásnak tartottunk, s ezek általában járványos időben jelentkeztek. Ter­mészetesen előfordult súlyos, halálos kimenetellel járó megbetegedés is. — Miért a gyermekek kö­rében terjed leginkább a be­tegség, és mikor fertőző? — Igen kevés számban a felnőttek is megkaphatják a betegséget. De legtöbben mégis kisgyermek-koruk­ban, 2—6 év között beteg­szenek meg. Miután min­denki átmegy a vírus általi fertőzésen, viszont betegsé­gi tünetek csak kis szám­ban lépnek fel, így a meg nem betegedettek vérében a vírus elleni anyag felszapo­rodva megvédi a nagyobb gyermeket és a felnőttet az újabb fertőzéssel szemben. Az első négy hónapban még védettek a csecsemők az anyától kapott ellenanyagok hatására. Újszülött csak akkor betegedhet meg, ha az anya a szülés időpontjá­ban Heine—Medin-betegség­ben szenved. — Hogy mikor és meddig fertőző a gyermekbénulásos megbetegedés, pontosan nem tudjuk. Általában a megbe­tegedés előtti 3—4 naptól 4—8 hétig tartjuk fertőző­nek. Körülbelül ennyi idő­re van szükség, míg a szék­letből ki tudják mutatni a kórokozó vírust. Ezért kell a beteget legalább négy hé­tig teljesen elkülöníteni az egészséges környezettől. — Hogyan védekezzünk a gyermekbénulás ellen? — Mindenekelőtt szigorú­an be kell tartani az általá­nos higiénia rendszabályait. (Legyek és szúnyogok irtá­sa. Az élelmiszerek letaka­rása, levegőt átengedő fe­dővel, állandó kézmosás fertőtlenítő folyadékkal.) Járványos időben lehetőleg kerülni kell a test kifárasz­tását, a nehéz testi mun­kát, a zsúfolt helyen ' való tartózkodást. Lázas és hu­rutos tünetek esetében azon­nal -le kell feküdni és or­vost hívatni. — A fenti el járásokat szi­gorúan be kell tartani a járvány idején, de teljes vé­dettséget csak a védőoltá­sok nyújthatnak. Amióta a vírus tenyésztése sikerült a különböző szövetekben, az­óta a betegség elleni véde­kezés is eredményesebb lett. Salk amerikai tudós forma­iinnal ^lölt vírusból készí­tett oltóanyagot, ezt ma már az egész világon eredmé­nyesen alkalmazzák. Sike­rült megfékezni a szörnvű betegséget és remélhető, hogy az oltóanyagok állandó javításával csák mint rossz álomra fogunk egy idő múl­tán visszaemlékezni. — Hazánkban 1957 késő tavaszán kezdett a betegség nagyobb számmal megjelen­ni. Kormányunk azonnali hathatós intézkedést tett a járvány megfékezésére. Ha­talmas összeget fordított az oltóanyag vásárlására és sikerült a különböző orszá­gokból annyi oltóanyagot beszerezni, hogv pár hónap múlva a megbetegedés csak szórványosan jelentkezett. — Hogy az újabb járvá­nyokat elkerüljük, és gyer­mekeinket megvédjük s ezen si|yos beteeséstől, Igen fon­tos, hogy minden veszélyez­tetett korú gyermeket há­romszor oltsunk be Salk­vakcinával, s bizonyos idő­közben az úgynevezett emlé­keztető . oltásokat is elvégez­zük. Tudatosítanunk kell a védőoltások nagy fontossá­gát és előnyét. Elsősorban az édesanyákat kell meg­győzni, hogy értsék meg és érezzék át: gyermekének tesz jót, őt védi, ha elviszi a védőoltásokra — fejezte be nyilatkozatát dr. Nárai Sándor főorvos. Vállalatok! I Kfizületek! Magánosok! Figyelem! Asztalosipari javítási munkákat villái a Mezőgazdasági KSZ Szentes, Kossuth ut­ea 19. Jltaizkaa, ^prága, Jlodz jelentkezik ! Megháromszorozódott az interurbán-forgalom, sok a dolga a szegedi postának A Posta jóelőre és időben A népi demokratikus or­készült a Szegedi Ünnepi szágok nagyobb városaival Hetekre, ök érezték legelő- ls gyakran kapcsolták össze --- a forgalmat, hiszen a Szegedet. Varsó, Lodz, Prá­szor szabadtéri játékok megren­dezése, az idegenforgalom levelezése rajtuk keresztül bonyolódott le. Felettes szer­veiktől munkaerősegítséget kértek és meg is kapták. így megerősítették a felvételi osztályokat és utcai áruso­kat állítottak be. Az ünnepi ga, Brno, Pilsen, Bukarest jelentkezett a hívásókra. a többletmunkát elsősor­ban a képes levelezőlapok továbbítása jelentette; Soha nem látott nagy meny­nyiségben küldtek ez idő hetek első napjai bebizonyí- ^^kancsoTa^lT /vt tnt.ták. hoev nem iól ter- K0Kiíal Kapcsolatoses a^va­rost ábrázoló — képeslapo­tották, hogy nem jól ter veztek, nagyobb a forgalom, mint gondolták. Ezért újabb erősítésre volt szük­ség: kat a Szegeden tartózkodó kül- és belföldi vendégek, lapot írtak. de a szegediek is éltek a le­hetőséggel, dicsekedtek vá­12 ember segít a nagy for- fosukkal, s több ezer képes­galom lebonyolításában. A munkaerőn kívül segít­ségként hozták Szegedre az autópostát. Elvonták a for­galmat a postahivataltól. Napközben a Szegedi Ipari Vásáron — a Széchenyi tér végén — teljesített szolgála­tot az autóposta, majd este átvándorolt a szabadtéri já­tékok színhelyére most — mivel végetért az ipari vá­sár — állandóan ott van. Az autópostán különösen sok képes levelezőlapot adtak el, ezenkívül érdekes levélbé­lyegeket. De több száz aján­lott levelet és táviratot to­vábbítottak. A távbeszélő központ for­galma volt talán a legszem­betűnőbb. A dorozsmai szé'sfí utcákban, ahol a vágyálmok valóra válnak Ha körüljárja az ember nünljet, menjünk, nézzük tendőben 152 építési enge­Kiskundorozsmát, egyetlen, meg, hogyan él a József At- délvt adott ki a tanács. Ez­amit elsőként megcsodálhat: tila Termelőszövetkezetben, előtt a legszebb, a legelő­mennyi, de mennyi család amelynek immár 9 esztende- kelőbb házak a falu belse­emelkedik itt mostanában a je tagja. Jében voltak, most meg a jobbmódúak rangjára. A téglarakásoktól, építő- széleken büszkélkednek. Al­És kik azok az emberek, anyag-halmazoktól hepehu- landóan osztjuk a háztelke­akifcnek ilyen remekbesza- pás Szélmalom utcán át, ket, úgy látjuk, tán soha­bott két-három, sőt négyszoba ebbe a vadonatúj, remek sem fogynak el az igények; összkomfortos (új szó a fa- kis villa-lakásba jutottunk. Vannak, akik rnég csak ez­lusi emberek nyelvjárásában) A háziasszony repdeső bol- után jufhák a portához, de villa-lakásokra, családi há- dogsággal nyitotta ki előt- már veszik a téglát, vere­• V T>M ** / i., j^SrijjLj t&MSMMM a vadonatúj Szélmalom utca látképe zakra telik? Kerekes János tünk a tágas, parkettás, tisz- tik a vályogot, a nézegetik elvtársnak, a községi tanács ta szobák ajtaját. Biz' Isten a kész házakat, melyik a elnökének tettem fel a kér- nehéz volt hirtelen dönteni, tetszetősebb, milyenre csl­dést. Szóhoz sem juthatott, mit is nézzünk meg először, nálják a sajátjukat, mert odalépett hozzánk egy A kétszárnyas ajtókról, Míg ezt elmondta az el­csontos képű, szikár, kö- mennyezettől talpig, lecsün- nök, alig vettük észre, hogy zépkorú ember, s az elnök gő, selyem függönyöket vagy a falu másik dldalárá, egy helyett ő válaszolt: a csinos bútorokat. másik nagy vályog- meg GP msem I m -„O E szép ház a termelőszövetkezeti munka eredménye — En is közéjük tartozom. Ficsórné szóval tartott Munkás vagyok, kazánfűtő bennünket: itt a pamutszövőgyárban. — Vasárnaponként meg De vannak itt az új utcákban amikor ráérünk, kiülünk a rajtunk, munkásokon kívül férjemmel ide, erre a kis tsz-parasztok is... E szó hallatára idősebb, jókedélyű asszony mutatko­zott be: — Ficsór Józsefné vagyok. tornácra és emlékezünk, idézzük a régit. Sokszor el­mondtuk már: hej, amikor összekerültünk, lett volna csak akkora szobánk, csak Aztán már szóhoz sem egyetlenegy, mint amekkora hagyta jutni a többi beszél­getőt. Karon ragadott ben­FIUTANT.': ÖT VESZ FEL a makói Szíjgyártó és Sport­elkk-készító KTSZ, Deák Ferenc utca 22. A szokott Interurbán-be­szélgetés megháromszoro­zódott. Kevés olyan kis helyisége van az országnak, ahonnan nem hívták volna Szegedet, vagy foréítva. A külföldi beszélgetések száma is meg­nőtt. A szovjet balett Sze­geden tartózkodása idején — sót ezt megelőzve — a Szov­jetunió számos nagyvárosát kapcsolták a távbeszélő köz­pont dolgozói. így Moszkvát, Rigát, Leningrádot. most a konyhánk és csak lett volna egy akkora konyhánk, mint itt ez a tornác. És hát ezt is megér­tük, van mindenünk, össz­téglarengetegbe jutottunk. Itt találkoztunk többek kö­zött Masir Andrással, aki éppen formázta szakmabe­li dorozsmai ember módjá­ra a vályogokat. Nem kia büszkeséggel említette meg; hogy néhány év óta ponto­san számon tartja, hány vá­lyogot készített a családjá­val. Most tart a 3 millió 800 ezrediknél. Ezt azonban már ő sem pénzért csinál­ja, hanem ' segítségképpen Tóth Mihálynak, • aki majd eljön vályogot vetni, ami­Horthy ma jelentős lépéssel haladt előre a hatalomhoz veaeitő úton. »A hadügyminiszterrel történt megállapodás alapján a mai nappal a hadseregfővezérlet a hadügymi­nisztérium kötelékéből kiválik és mint önálló parancsnok­ság. megkezdi működését. Minden hadműveletekkel össze­függő katonai intézkedést ezentúl a hadseregfővézérlet vége2. Hadműveleti kérdésekben a franciákkal, szerbek­kel és románokkal való érintkezés céljából a hadügymi­nisztérium összekötő iroda megfelelő része a fővezérlet keretéhe helyeztetik ét.* — Ezzel az átirattal tudatta Horthy a kerületi katonai parancsnokságokkal, hogy a nemzeti hadsereg függetlenítette magát a szegedi kormány­tól, anélkül persze, hogy a Friédrich-kormánynak aláren­delte volna magát. Horthy arra törekszik, hogy az összes fegyveres alakulatokat — a csendőrséget, rendőrséget és a pénzügyőrséget is — a fővezérségnek rendelje alá és a bizonytalan sorsú kormányoktól független, szilárd hatal­mat hozzon létre és megkaparintsa a vezető szerepet az ellenforradalmi rendszerben. Nagytőkések és a nagybir­tokosok jó szemmel nézik ezt a törekvést, tudják, hogy Horthy az 6 emberük. A szegedi lapok nagy betűkkel hozzák a rég várt hírt: A francia csapatok parancsnoksága ma délután értesítette a kormányt, hogy minden korlátozó intézkedést megszün­tetett, Szegeden és a meg nem szállt országrészekben át­adta az impériumot a szegedi kormánynak. A Friedrich­kormány felől úgy nyugtatgatják magukat a szegedi po­litikusok, hogy az csak addig vezeti az ügyeket, míg a szegedi kormány fel nem költözik Budapestre. Megerősíti őket hitükben az a tény is, hogy József főherceg üdvözölte őket Budapestről. Persze, nem veszik észre, hogy ez az üdvödet elsősorban Horthynak és a nemzeti hadseregnek szóL A 3 millió 800 ezredik vályog készül asztalkán. a hevenyészett komfortunk van. Amikor belefogtunk az építkezésbe, 12 ezer forint még hibád­zott a pénzhez, azt kölcsön­kértük az államtóL Meg is kaptuk, így lett a mi bol­dogságunk. Amikor elváltunk Ficsó­réktól, Kerekes elvtárs el­újságolta, hogy ezen a Szélmalom utcán túl — melyben egytől egyig csupa új • ház van — épül még az Út­törő utca, meg a Május 1 kor majd az övékre, már­mint Masirék házára kerül á sor. Ennek a területnek már megvannak a saját utcane­vei, de a falusiak még többnyire csak úgy emle­getik: libakereszt dűlő. Kl akar magának csinos össz­komfortos családi házat a dorozsmai libakereszt dűlőn? Hozzájutni ma már nem ne­héz. csak követni kell Fi­csórékat, meg a többieket a utca is. Csak ebben az esz- termelőszövetkezetbe. (Csépi} V

Next

/
Thumbnails
Contents