Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

til*: Nézd meg Moszkvát *.. A Polgári Törvé n y könyv rőf 1959. augusztus 6. csütörtök §| = A Ltglelsőbb Bíróság TJ I » . C . 1 döntése a nyugdíj* i Barack szüret özatymazon j jogosultság előzetes f | megállapításáról | i Hogyan süllyedt el i I a „Béke" i tengerjáró hajó ? j S5 4 2B § S ittiminfiiiii H mninmiiiii tfiitüü iiii iiimtiiii ii i íi H i i •. r. ­Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kérdés, hogy a tárgyalások szerdán délután a moszkvai Kremlben sajtóértekezletet eredményeképpen az egyik tartott. A Kreml Szverdlov-termében körülbelül 300 szovjet és külföldi újságíró gyűlt össze, hogy meghallgassa a szov­jet kormány vezetőjét. A sajtóértekezletet V. Kuznyecov külügyminiszterhe­lyettes nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov tett nyilatko­zatot Utazás Was hingtonba : szeptember közepén önök már tudják, hogy ilyen találkozó a megoldás­közöttem és az Egyesült Ál- ra váró kérdések jobb meg­lamok elnöke között megál- értését biztosíthatja, hozzá­lapodás történt kölcsönös hivatalos látogatásról — mondotta a szovjet kor­mányfő. — Valószínűleg szeptember közepén utazom az Egyesült Államokba, an­nak elnöke pedig ez év ilyen tárgyalások csak őszén érkezik viszontlátoga- kor járhatnak jó eredmény- giteniök a tartós béke biz­tosra a Szovjetunióba. nyel, ha mindegyik fél szá- tosítását. Azok viszont, akik E látogatások alkalmával Tára a legfőbb kiinduló eltérnek ettől a célkitűzés­nem hivatalos beszélgetésre pont a tartós béke biztosító- tói, s nem a kellő komoly­kerül sor közöttünk — be­járulhat a tárgyalófelek ál­láspontjának tisztázásához. Ez pedig elősegíti a mind­két fél számára a kedvező megállapodások elérését. Ugyanakkor azonban az fél veszít, a másik pedig nyer. Ezért abból kell kiin­dulnunk, hogy a béke bizto­sítását célzó megállapodá­sok elérésével senki sem veszít, ysőt ellenkezőleg, min­den nép nyer, mivel megszi­lárdul a béke. Ez az állás­pont véleményünk szerint haladó és mindenki támo­gathatja. A szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának megvannak a lehetőségei Azoknak az államférfiak­nak, akiket valóban e fő célkitűzés vezet, elő kell se­ezélgetésre, nem pedig tár­gyalásokra. Azonban «e* tulajdonítok különleges je­lentőséget a véleménycsere formájának, legyenek ezek targyalások, vagy nem hiva­talos beszélgetések. A lé­nyeg az, hogy a vélemény­csere eredményeként a megol­dásra váró kérdésekben kö­zös nyelvet találjunk, közös értelmezésre jussunk. Az el­ért eredmények megfogal­mazása nem probléma, erről barmikor meg lehet álla­podni; Véleményünk a különböző országok vezető személyisé­geinek találkozójáról közis­mert. Mi amellett vagyunk, hogy az államfők vagy kor­mányfők — azok az embe­rek, akik fontos vezető sze­repet töltenek be, s akikben az emberek bíznak — kicse­réljék véleményüket. Ugy Bondoljuk, hogy minden sa. Ez az, amit a világ né- sággal foglalnak állást e pei elvárnak. Ha eltérünk kérdésben, nem, folytathat­ettől a fő célkitűzéstől, és nak eredményes politikát. valami más felé veszünk Ez a véleményünk mind­irányt, úgy felvetődhet a (Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett a Béc sben járt magyar VIT-delegáciá Szerdán délután a buda­pesti Vigadó téri hajóállo­másra a Felszabadulás és a Deák Ferenc utasszállító ha­jón megérkezett a bécsi he­tedik világiíjúsági és diák­találkozón részt vett magyar küldöttség. Fogadtatásukon részt vett Marosán György államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sándor József, az MSZ­MP Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ünnepsé­gen Marosán György és Ko­mócsin Zoltán mondott be­szédet. Befejezte tanácskozását az Elektrotechnikai Egyesület szegedi vándorgyűlése Mint ahogy már hírt ad- "tékelést ad az új típusú tunk róla, a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület VIII; vándorgyűlését 3—4-én Sze­geden tartotta, igen népes érdeklődés mellet. A tanács­kozások első napjára csak­nem 400 villamosipari szak­ember érkezett az ország minden részéből, hogy meg­hallgassa a magas színvona* lú előadásokat, illetve részt vegyen a vitákban. A ván­dorgyűlés második napján sem csappant az érdeklődés. Vecsey Ágoston, a Kábel­és Sodronykötélgyár kuta­tási osztályának vezetője tartott vitaindító bevezetőt. „A hazai erősáramú kábel­es vezetékgyártmány fej­lesztésének irányai. Együtt­működés a KGST országai­val* című előadásához igen sokan hozzászóltak. + A kétnapos vándorgyűlés befejezése előtt Bánóczy György, az egyesület főtitkára ha­tározati javaslatokat nyúj­tott be, melyeket a részt­vevők elfogadtak. kábelek használhatóságáról, azok üzemi tulajdonságairól. Felhívja a figyelmet, hogy a kábelféleségek fejlesztése mellett nem szabad elha­nyagolni a hozzájuk tarto­zó szerelvények technológi­ai kidolgozását sem. A hatá­rozat leszögezi, hogy a ká­belkutató bizottság szüksé­ges szervezet és munkájára ezután is igényt tartanak. A vándorgyűlés a munka­ügyi miniszterhez fordul és kéri, hogy tanfolyamok útján tegye lehetővé a kábelszerelés szakmásítá­sát. A határozat végül kiemeli a KGST országaival való szoros együttműködés fon­tosságát, tapasztalatcserék, valamint tanulmányutak formájában. Az Elektrotechnikai Egye­sület vándorgyűlését — munkájának befejeztével — Kispál Jenő, az MSZMP vá­rosi végrehajtó bizottságá­nak nevében üdvözölte, s köszönetét fejezte ki, ami­A javaslatok közt számos ért éppen Szegeden folyt. sürgős, megoldásra váró el­gondolás szerepe! így pél­dául olyan szervezet fel­állítását indítványozzák, mely hibastatisztikát és ér­Nukleáris fegyverellenes ülésszak Hirosimában Hirosimában, a Béke-parkban az atombombázás áldo­zatainak emlékművénél szerdán, körülbelül 15 ezer ember részvételével megnyílt az atom- és hidrogénfegyver eltil­tása ügyében összehívott nemzetközi értekezlet plenáris ülésszaka. Csütörtökön megkezdik munkájukat az értekezlet bi­zottságai és újra megvitatják az előkészítő ülésszak alatt már megvizsgált kérdéseket, megerősítik az értekezleten kiadandó felhívásokat. nyilatkozatokat, az értekezleten hozandó határozatokat. a tanácskozás, abban a vá­rosban, mely most tesz erő­feszítéseket egy kábelgyár létesítéséért. A zárszót Csen­terics Sándor nehézipari miniszterhelyettes tartotta. Beszédében összefoglalta azokat az eredményeket, melyeket a vándorgyűlés el­ért a kábelek üzemi ta­pasztalatainak feltárásában a felhasználó iparok igé­nyeinek kipuhatolésában és a kábeltípusok fejlesztése terén. A délutáni órákban a ván­dorgyűlés számos résztve­vője meghallgatta dr. Kal­már László professzor, be­mutatóval egybekötött elő­adását a kibernetika alkal­mazásáról és a logikai gé­pekről,­XV. évfolyam, 183. szám Ara: 60 fillér Hruscsov] Amerikai látogatásom célja a hidegháború felszámolása és a jobb szovjet—amerikai megértés biztosítása A szovjet kormányfő sajtóértekezlete egyesültállamokbeli látogatásával kapcsolatban Nemcsak az ősztbarack­fák ontják most Szatyma­zon a homok aranyát, gaz­dag szüret volt sárgabarack­ból is. Ki tudná megmon­dani, ki mosolyog szebben? Ezek a csinos, barackszedő szövetkezeti kislányok, vagy az aranyló gyümölcsök ton­náitól roskadozó fák? Csi­szár Marika és Febér Irén­ke — miközben a magas, kétágú létra tetején lefény­képeztük őket — tagtár­saikkal együtt azt is elbe­szélték: a Szabadság Ter­melőszövetkezet 50 mázsa sárgabarack eladására szer­ződött az idén, de sokkal több lesz. Ha kicsit szeszé­lyes is ez a nyár, nem szűk­markú a jó munkáért. HIROSIMA FIGYELMEZTET 1945 augusztus 6 a világtörténelem egyik legborzalmasabb emlékét idézi mindenkór az emberiség elé. Tizennégy évvel ezelőtt ezen a napon indult el a tudomány és a technika csodája, a fel­szabadított atomenergia atombomba ké­pében az élet ellen. Hirosimában, á katonai célpontnélküli, mintegy 350 ezer lakosú japán városban már a közelgő béke igéző reményében pezsgett az élet. Zúgtak a gyárak gépei, a dolguk után siető emberek nyüzsög­tek szerteszét. Vidám gyermekek játsza­doztak a nyári verőfényben fürdő utcá­kon, s boldogan nevettek a csodálatosan kéklő égre. Kora délelőtt volt. Senki sem ügyelt a B—29 mintájú amerikai bombázógépre, mely egy kisebb kötelék­ből egyedül repült vissza a város fölé. Egy kézmozdulat a hadirepülőn elég volt, s megindult százezrek felé a szörnyű vég­zet. Mintha az égbolt szakadt volna le, mintha megnyílt volna a föld, okádva izzó bensejét... Óriási láng- és füstosz­lop szállt szédítő gyorsasággal a mérhe­tetlen magasságba. Tizenkét kilométerre a föld fölött, messze tájakról láthatóan óriási gombaalakű füstfelő árnyékolta el a napot, s emelkedett tovább felfelé. Alulról kísértetiesen lövellt utána a füst, a láng — és Hirosima nem volt többé. Pillanatok alatt 120 ezer ember pusztult el, 40 ezret pedig soha nem találtak, pe­dig kerestek, amikor eloszlott a több na­pig tartó, gomolygó por- és füstfelhő. Akik átélték a katasztrófát, azokba is belélehelte már magát a halál: örök éle­tükre nyomorékok, súlyos sugárbetegek maradtak. S ez nem volt elég. Még hö­rögtek az áldozatok, de augusztus 9-én már újabb atombomba robbant, most már Nagaszaki fölött, újabb döbbenetet kiváltva az egész világon. Miért-e fölösleges vérengzés, az ártat­lanok tömeges irtása, mikor Japán már a kapituláció előtt áll? — meredt a kér­dőjel az emberiség elé. A történelem er­re ls megadta a választ. Hamarosan lát­ni lehetett, hogy már újabb háború felé kacsingattak az Egyesült Államok világ­uralomra törekvő körei. Megakarták fé­lemlíteni a Szovjetuniót, állandó rette­. gésbe akarták dönteni a világot, hogy majd mindenki úgy táncoljon, ahogy a Wall-Street urai fütyülnek. Azt álmod­ták, hogy kezükbe került az a hatalom, mely örök időkre szentesíti a kizsákmá-* nyolást. Nagyot kellett azonban csalódniok. Hiába akarták kisajátítani és kizárólago­san saját, pusztító szolgálatukba állítani a tudomány ezidáig gyászos diadalát — ez csak lázálom maradt. Einsteinnel az élükön, az atomenergiát felfedő tudósok közül is sokan szembeszegültek bűnös céljaikkal. A népek százmilliói pedig, akik felismerték az aggasztó veszélyt, amit az atombomba jelent az imperialis­ták, a háborús kalandorok kezében, az első perctől fogva harcbaindultak a pusz­tító fegyverek betiltásáért. S ez a tilta­kozás és küzdelem kiterjedt az egész vi­lágra, részt vesz benne faji, világnézeti • különbségre való tekintet nélkül minden­ki, akinek drága az élet, a boldogság a földön. Ez a harc azután kimeríthetetlen erőt kapott a szovjet tudomány világraszóló diadalaiból. Az emberiség sorsát szívükön viselő tudósok nemcsak hogy felfedték az atom titkait a szocializmus országában is, hanem messze megelőzték a nukle­áris energia ismeretében és felhasználá­sában az imperialistákat. És megmutat­ták azt is a világnak, hogy a tudomány e hatalmas eredményét miképpen lehet az ember életének szebbétételére fordí­tani. A Szovjetunióban már az ember javát szolgálja az atomjégtörő és sok egyéb alkotás, melyben megszelídítve dolgozik a hatalmas energia. A szput­nyikokat gyártó, a naprendszerbe új csil­lagot küldő szovjet tudomány rendelke­zik olyan eszközökkel, hogy visszaverjen minden támadást, mely az emberiség élete ellen irányul. Interkontinentális rakétáival barlangjában tudja megsem­misíteni a háborús gyújlogatókat, azzal a fegyverre! melyet azok szántak a fék­telen gyilkolásra. A világ népeinek összefogása, a Szov­jetunió mérhetetlen ereje le tudta fogni a háborús gyújtogatok kezét. Hiába kezd­tek az imperialisták szédületes fegyver­kezési hajszába, hogy mind pusztitóbb nukleáris fegyverekkel ••erőfölényt* biz­tosítsanak, ez nem sikerült nekik. Fenye­getőztem ők többször is az atomfegyve­rek bevetésével, például Ázsiában és Kö­zép-Keleten — de nem volt bátorságuk hozzá. Előbb-utóbb mindig a tárgyaló­asztalhoz kényszerültek. Látniuk kellett, hogy minden támadó kísérlet a saját pusztulásukat eredményezi. Ezért kezde­nek a józanabb hangok tért hódítani az imperialista táborban is. Ezért jön létre tizennégyéves erőszakolt hidegháború után az Egyesült Államok és a Szovjet­unió államfőinek tanácskozása is. Az em­beriség ma egyre jobban bizakodhat, hogy a békét meg lehet védeni. S a vi­lág népeinek összefogásóról tárgyal a ma Hirosimában összeülő hidrogénbom­ba-ellenes világkonferencia is, mely száz­és százmilliók nevében követeli a nagy­hatalmak megegyezését, a nukleáris rob­bantási kísérletek betiltását

Next

/
Thumbnails
Contents