Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-06 / 183. szám
til*: Nézd meg Moszkvát *.. A Polgári Törvé n y könyv rőf 1959. augusztus 6. csütörtök §| = A Ltglelsőbb Bíróság TJ I » . C . 1 döntése a nyugdíj* i Barack szüret özatymazon j jogosultság előzetes f | megállapításáról | i Hogyan süllyedt el i I a „Béke" i tengerjáró hajó ? j S5 4 2B § S ittiminfiiiii H mninmiiiii tfiitüü iiii iiimtiiii ii i íi H i i •. r. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kérdés, hogy a tárgyalások szerdán délután a moszkvai Kremlben sajtóértekezletet eredményeképpen az egyik tartott. A Kreml Szverdlov-termében körülbelül 300 szovjet és külföldi újságíró gyűlt össze, hogy meghallgassa a szovjet kormány vezetőjét. A sajtóértekezletet V. Kuznyecov külügyminiszterhelyettes nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov tett nyilatkozatot Utazás Was hingtonba : szeptember közepén önök már tudják, hogy ilyen találkozó a megoldásközöttem és az Egyesült Ál- ra váró kérdések jobb meglamok elnöke között megál- értését biztosíthatja, hozzálapodás történt kölcsönös hivatalos látogatásról — mondotta a szovjet kormányfő. — Valószínűleg szeptember közepén utazom az Egyesült Államokba, annak elnöke pedig ez év ilyen tárgyalások csak őszén érkezik viszontlátoga- kor járhatnak jó eredmény- giteniök a tartós béke biztosra a Szovjetunióba. nyel, ha mindegyik fél szá- tosítását. Azok viszont, akik E látogatások alkalmával Tára a legfőbb kiinduló eltérnek ettől a célkitűzésnem hivatalos beszélgetésre pont a tartós béke biztosító- tói, s nem a kellő komolykerül sor közöttünk — bejárulhat a tárgyalófelek álláspontjának tisztázásához. Ez pedig elősegíti a mindkét fél számára a kedvező megállapodások elérését. Ugyanakkor azonban az fél veszít, a másik pedig nyer. Ezért abból kell kiindulnunk, hogy a béke biztosítását célzó megállapodások elérésével senki sem veszít, ysőt ellenkezőleg, minden nép nyer, mivel megszilárdul a béke. Ez az álláspont véleményünk szerint haladó és mindenki támogathatja. A szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának megvannak a lehetőségei Azoknak az államférfiaknak, akiket valóban e fő célkitűzés vezet, elő kell seezélgetésre, nem pedig tárgyalásokra. Azonban «e* tulajdonítok különleges jelentőséget a véleménycsere formájának, legyenek ezek targyalások, vagy nem hivatalos beszélgetések. A lényeg az, hogy a véleménycsere eredményeként a megoldásra váró kérdésekben közös nyelvet találjunk, közös értelmezésre jussunk. Az elért eredmények megfogalmazása nem probléma, erről barmikor meg lehet állapodni; Véleményünk a különböző országok vezető személyiségeinek találkozójáról közismert. Mi amellett vagyunk, hogy az államfők vagy kormányfők — azok az emberek, akik fontos vezető szerepet töltenek be, s akikben az emberek bíznak — kicseréljék véleményüket. Ugy Bondoljuk, hogy minden sa. Ez az, amit a világ né- sággal foglalnak állást e pei elvárnak. Ha eltérünk kérdésben, nem, folytathatettől a fő célkitűzéstől, és nak eredményes politikát. valami más felé veszünk Ez a véleményünk mindirányt, úgy felvetődhet a (Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett a Béc sben járt magyar VIT-delegáciá Szerdán délután a budapesti Vigadó téri hajóállomásra a Felszabadulás és a Deák Ferenc utasszállító hajón megérkezett a bécsi hetedik világiíjúsági és diáktalálkozón részt vett magyar küldöttség. Fogadtatásukon részt vett Marosán György államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ünnepségen Marosán György és Komócsin Zoltán mondott beszédet. Befejezte tanácskozását az Elektrotechnikai Egyesület szegedi vándorgyűlése Mint ahogy már hírt ad- "tékelést ad az új típusú tunk róla, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület VIII; vándorgyűlését 3—4-én Szegeden tartotta, igen népes érdeklődés mellet. A tanácskozások első napjára csaknem 400 villamosipari szakember érkezett az ország minden részéből, hogy meghallgassa a magas színvona* lú előadásokat, illetve részt vegyen a vitákban. A vándorgyűlés második napján sem csappant az érdeklődés. Vecsey Ágoston, a Kábelés Sodronykötélgyár kutatási osztályának vezetője tartott vitaindító bevezetőt. „A hazai erősáramú kábeles vezetékgyártmány fejlesztésének irányai. Együttműködés a KGST országaival* című előadásához igen sokan hozzászóltak. + A kétnapos vándorgyűlés befejezése előtt Bánóczy György, az egyesület főtitkára határozati javaslatokat nyújtott be, melyeket a résztvevők elfogadtak. kábelek használhatóságáról, azok üzemi tulajdonságairól. Felhívja a figyelmet, hogy a kábelféleségek fejlesztése mellett nem szabad elhanyagolni a hozzájuk tartozó szerelvények technológiai kidolgozását sem. A határozat leszögezi, hogy a kábelkutató bizottság szükséges szervezet és munkájára ezután is igényt tartanak. A vándorgyűlés a munkaügyi miniszterhez fordul és kéri, hogy tanfolyamok útján tegye lehetővé a kábelszerelés szakmásítását. A határozat végül kiemeli a KGST országaival való szoros együttműködés fontosságát, tapasztalatcserék, valamint tanulmányutak formájában. Az Elektrotechnikai Egyesület vándorgyűlését — munkájának befejeztével — Kispál Jenő, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának nevében üdvözölte, s köszönetét fejezte ki, amiA javaslatok közt számos ért éppen Szegeden folyt. sürgős, megoldásra váró elgondolás szerepe! így például olyan szervezet felállítását indítványozzák, mely hibastatisztikát és érNukleáris fegyverellenes ülésszak Hirosimában Hirosimában, a Béke-parkban az atombombázás áldozatainak emlékművénél szerdán, körülbelül 15 ezer ember részvételével megnyílt az atom- és hidrogénfegyver eltiltása ügyében összehívott nemzetközi értekezlet plenáris ülésszaka. Csütörtökön megkezdik munkájukat az értekezlet bizottságai és újra megvitatják az előkészítő ülésszak alatt már megvizsgált kérdéseket, megerősítik az értekezleten kiadandó felhívásokat. nyilatkozatokat, az értekezleten hozandó határozatokat. a tanácskozás, abban a városban, mely most tesz erőfeszítéseket egy kábelgyár létesítéséért. A zárszót Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes tartotta. Beszédében összefoglalta azokat az eredményeket, melyeket a vándorgyűlés elért a kábelek üzemi tapasztalatainak feltárásában a felhasználó iparok igényeinek kipuhatolésában és a kábeltípusok fejlesztése terén. A délutáni órákban a vándorgyűlés számos résztvevője meghallgatta dr. Kalmár László professzor, bemutatóval egybekötött előadását a kibernetika alkalmazásáról és a logikai gépekről,XV. évfolyam, 183. szám Ara: 60 fillér Hruscsov] Amerikai látogatásom célja a hidegháború felszámolása és a jobb szovjet—amerikai megértés biztosítása A szovjet kormányfő sajtóértekezlete egyesültállamokbeli látogatásával kapcsolatban Nemcsak az ősztbarackfák ontják most Szatymazon a homok aranyát, gazdag szüret volt sárgabarackból is. Ki tudná megmondani, ki mosolyog szebben? Ezek a csinos, barackszedő szövetkezeti kislányok, vagy az aranyló gyümölcsök tonnáitól roskadozó fák? Csiszár Marika és Febér Irénke — miközben a magas, kétágú létra tetején lefényképeztük őket — tagtársaikkal együtt azt is elbeszélték: a Szabadság Termelőszövetkezet 50 mázsa sárgabarack eladására szerződött az idén, de sokkal több lesz. Ha kicsit szeszélyes is ez a nyár, nem szűkmarkú a jó munkáért. HIROSIMA FIGYELMEZTET 1945 augusztus 6 a világtörténelem egyik legborzalmasabb emlékét idézi mindenkór az emberiség elé. Tizennégy évvel ezelőtt ezen a napon indult el a tudomány és a technika csodája, a felszabadított atomenergia atombomba képében az élet ellen. Hirosimában, á katonai célpontnélküli, mintegy 350 ezer lakosú japán városban már a közelgő béke igéző reményében pezsgett az élet. Zúgtak a gyárak gépei, a dolguk után siető emberek nyüzsögtek szerteszét. Vidám gyermekek játszadoztak a nyári verőfényben fürdő utcákon, s boldogan nevettek a csodálatosan kéklő égre. Kora délelőtt volt. Senki sem ügyelt a B—29 mintájú amerikai bombázógépre, mely egy kisebb kötelékből egyedül repült vissza a város fölé. Egy kézmozdulat a hadirepülőn elég volt, s megindult százezrek felé a szörnyű végzet. Mintha az égbolt szakadt volna le, mintha megnyílt volna a föld, okádva izzó bensejét... Óriási láng- és füstoszlop szállt szédítő gyorsasággal a mérhetetlen magasságba. Tizenkét kilométerre a föld fölött, messze tájakról láthatóan óriási gombaalakű füstfelő árnyékolta el a napot, s emelkedett tovább felfelé. Alulról kísértetiesen lövellt utána a füst, a láng — és Hirosima nem volt többé. Pillanatok alatt 120 ezer ember pusztult el, 40 ezret pedig soha nem találtak, pedig kerestek, amikor eloszlott a több napig tartó, gomolygó por- és füstfelhő. Akik átélték a katasztrófát, azokba is belélehelte már magát a halál: örök életükre nyomorékok, súlyos sugárbetegek maradtak. S ez nem volt elég. Még hörögtek az áldozatok, de augusztus 9-én már újabb atombomba robbant, most már Nagaszaki fölött, újabb döbbenetet kiváltva az egész világon. Miért-e fölösleges vérengzés, az ártatlanok tömeges irtása, mikor Japán már a kapituláció előtt áll? — meredt a kérdőjel az emberiség elé. A történelem erre ls megadta a választ. Hamarosan látni lehetett, hogy már újabb háború felé kacsingattak az Egyesült Államok világuralomra törekvő körei. Megakarták félemlíteni a Szovjetuniót, állandó rette. gésbe akarták dönteni a világot, hogy majd mindenki úgy táncoljon, ahogy a Wall-Street urai fütyülnek. Azt álmodták, hogy kezükbe került az a hatalom, mely örök időkre szentesíti a kizsákmá-* nyolást. Nagyot kellett azonban csalódniok. Hiába akarták kisajátítani és kizárólagosan saját, pusztító szolgálatukba állítani a tudomány ezidáig gyászos diadalát — ez csak lázálom maradt. Einsteinnel az élükön, az atomenergiát felfedő tudósok közül is sokan szembeszegültek bűnös céljaikkal. A népek százmilliói pedig, akik felismerték az aggasztó veszélyt, amit az atombomba jelent az imperialisták, a háborús kalandorok kezében, az első perctől fogva harcbaindultak a pusztító fegyverek betiltásáért. S ez a tiltakozás és küzdelem kiterjedt az egész világra, részt vesz benne faji, világnézeti • különbségre való tekintet nélkül mindenki, akinek drága az élet, a boldogság a földön. Ez a harc azután kimeríthetetlen erőt kapott a szovjet tudomány világraszóló diadalaiból. Az emberiség sorsát szívükön viselő tudósok nemcsak hogy felfedték az atom titkait a szocializmus országában is, hanem messze megelőzték a nukleáris energia ismeretében és felhasználásában az imperialistákat. És megmutatták azt is a világnak, hogy a tudomány e hatalmas eredményét miképpen lehet az ember életének szebbétételére fordítani. A Szovjetunióban már az ember javát szolgálja az atomjégtörő és sok egyéb alkotás, melyben megszelídítve dolgozik a hatalmas energia. A szputnyikokat gyártó, a naprendszerbe új csillagot küldő szovjet tudomány rendelkezik olyan eszközökkel, hogy visszaverjen minden támadást, mely az emberiség élete ellen irányul. Interkontinentális rakétáival barlangjában tudja megsemmisíteni a háborús gyújlogatókat, azzal a fegyverre! melyet azok szántak a féktelen gyilkolásra. A világ népeinek összefogása, a Szovjetunió mérhetetlen ereje le tudta fogni a háborús gyújtogatok kezét. Hiába kezdtek az imperialisták szédületes fegyverkezési hajszába, hogy mind pusztitóbb nukleáris fegyverekkel ••erőfölényt* biztosítsanak, ez nem sikerült nekik. Fenyegetőztem ők többször is az atomfegyverek bevetésével, például Ázsiában és Közép-Keleten — de nem volt bátorságuk hozzá. Előbb-utóbb mindig a tárgyalóasztalhoz kényszerültek. Látniuk kellett, hogy minden támadó kísérlet a saját pusztulásukat eredményezi. Ezért kezdenek a józanabb hangok tért hódítani az imperialista táborban is. Ezért jön létre tizennégyéves erőszakolt hidegháború után az Egyesült Államok és a Szovjetunió államfőinek tanácskozása is. Az emberiség ma egyre jobban bizakodhat, hogy a békét meg lehet védeni. S a világ népeinek összefogásóról tárgyal a ma Hirosimában összeülő hidrogénbomba-ellenes világkonferencia is, mely százés százmilliók nevében követeli a nagyhatalmak megegyezését, a nukleáris robbantási kísérletek betiltását