Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

1950. augusztus 8. csütörtök 2 Hruscsov sajtóértekezlete egyesültállamokbeli látogatásával kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról.) azokról a kérdésekről, amelyeket szem előtt kell tartaniok az államférfiaknak találkozásaik alkalmával. Ezzel összefüggésben szeretnék hivatkozni találkozásaimra é*» beszélgetéseimre Nagy-Britannia miniszterelnökével, Macmillan úrral. Ezek a találkozások vitán felül nagy szerepet töltöttek be az országaink kapcsolatainak megjavításában. Például új kereskedelmi megállapodás jött létre, amely Angliának és a Szovjetuniónak egyaránt előnyös, s ha ma is vannak vitás, megoldatlan kérdéseink, ezek már nem annyira a két ország — Anglia és a Szovjetunió —, mint inkább a NATO országai, köztük Anglia, illetve a Szovjetunió és a többi szocialista ország között vetődnek fel. Teljes joggal jelenthetjük ki, hogy találkozásaink, megbeszéléscink Macmillan úrral hasznosak, gyümölcsözők voltak. Sok hasonló példát lehetne még felhozni annak bizonyítására, hogy az államférfiak kapcsolatai az országok kölcsönös viszonyának megjavulását eredményezték. Mindenki megérti, milyen nagy jelentőségű a béke és a nemzetközi együttműködés szempontjából a világ két legnagyobb országának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a kapszilárdabb, tartósabb tette: szívesen látogatna el tatta. Ezért a realitás azt ismét Angliába, de — mon- diktálja, hogy a két Németdotta mosolyogva — a köz- országgal kössük meg a bélekedési eszközök ma már keszerzödést és ezzel megolyan fejlettek, hogy nem oldjuk a berlini kérdést is. kéje lesz? Vannak-e reális lehetőségek arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai a. béke és barátság alapjára épüljenek? Bizton kijelenthetjük, hogy vannak ilyen lehetőségek. Országaink között nincs területi vita, nincs megoldatlan ellentmondás, nincs olyan kérdés, amely megakadályozná a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének kialakulását. Mint ismeretes, a második világháború éveiben a szovjet és az amerikai nép együtt harcolt a közös ellenség ellen. Mindig készen állunk arra, hogy mindent megtegyünk országaink kapcsolatainak megjavításáért, azért, hogy ez a viszony a békés és baráti együttműködés szilárd alapjára épüljön. Ha a szovjet—amerikai kapcsolatok felvirágoznának, ez feltétlenül a többi ország kapcsolatainak megjavulását eredményezi, elősegíti, hogy eloszlassuk a világ más részeiben is a sötét felhőket. Mi nemcsak az Amerikai Egyesült Államokkal, hanem Amerika barátaival is barátságot akarunk, s egyúttal azt akarjuk, hogy az Egyesült Államoknak is jó kapcsolatai legyenek nemcsak velünk, hanem barátainkkal is. Ezért reméljük, hogy a lá szükséges az utat megszakítani. A megbeszélések főbb pontjairól Több tudósító megkérdezNyugat-Berlin kapitalista terület egy szocialista ország közepén. Itt a megoldás csak az lehet, hogy Berlin szabad város legyen, s szavatolják kapcsolatait más teKüzös köziemén? közzétételével , ————— —— 'JJ , befejeződött a genfi külügyminiszteri értekezlet Szerdán — magyar idő Befejezésül bejelentette, szerint 14 óra 37 perckor — hogy a külügyminiszterek megkezdődött Genfben a beszámolnak majd kormákülügyminiszterek záróülése, nyaiknak az értekezleten A plenáris ülésen Selwyn végzett munkáról, hogy azok Lloyd elnökölt. döntsék el, hogyan folytasAz ulesen, amely csaknem gj J te, milyen helyet foglal el a rületekkel. A jelen pillanatban nem látok más kiutat, hiszen tárgyalásokon a német kére dés, illetve a berlini probléma, A legfontosabb . pillanatnem remélhetjük, hogy Adenauer úr beleegyezzék a két nyüag"£"hogyTelszámöijük Németország egyesítésébe a mlS««HiV vttáffhátwú ma. >*~ZOCiallSta I a második világháború maradványait — válaszolta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. — Ezért döntő jelentősége van annak, hogy megkössük a békeszerződést a két német • állammal, vagy ha létrejön, az egységes német állammal, illetve a német konföderációval. Ez a kérdések kérdése. A berlini probléma csupán ennek következménye. A békeszerződés a gordiusi csomó, amelyet meg kell oldani. Berlin kérdése bennünalapon*, de úgy vélekedünk, hogy Ulbrich és Grotewohl elvtársak nem egyeznek bele abba, hogy a Német Demokratikus Köztársaságba megsemmisüljenek a szocialista vívmányok. Hruscsov hangoztatta, ellentmondásos az a nyugati álláspont, hogy harcolni kell Berlin — úgymond — békéjének biztosításáért és közben nem kell aláírni a német békeszerződést. Ez azt jelenti, hogy megmarad a kanóc, amelyet még a mácsolata. Vajon lehet-c kétel- togatáscsere haszonnal jár. ket kevéssé érint: csupán azt sodik világháborúban gyújjavasoljuk, hogy szüntessük tottak ™°>J' amely puskameg a második világháború hordóhoz vezet A felminden káros maradványát. adf <42, hogy eloltsuk ezt a kanócot, felszámoljuk a E pillanatban kevés re- második világháború mamény van arra, hogy az egy- radványait. Ez döntő lesz a séges Németország a közel- béke biztosítása szempontjövőben létrejöjjön — foly- jából — mondotta. A „tengelyekének között a aorauk kedni abban, hogy ha a két ország közötti baráti, jó kapcsolatok jönnek létre, ha sikerül megalapoznunk együttműködésünket a béke biztosításában, a világ béKérdések Hruscsov nyilatkozatának megtétele után körülbelül másfél órán át válaszolt az újságírók kérdéseire. Shapir, az United Press International amerikai hírügynökség képviselője megkérdezte: szándékozik-e a szovjet kormányfő' amerikai útja előtt megbeszéléseket folytatni a baráti szocialista országok vezetőivel? Hruscsov, hangsúlyozta: mindenfajta eszmecsere hasznos, mert hozzájárulnak a felvetődött kérdések tisztázásához. Valószínűleg ebben az esetben is sor kerül a véleménycserére a szocialista országok vezetői között; nincs szükség azonban különleges tanácskozásokra, mert a szocialista országok egységesek a béke biztosításának kérdésében, közös álláspontra helyezkednek és bizalommal vannak egymás iránt.Az amerikai tudósító egy másik kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette: az Eisenhower elnökkel sorra kerülő tanácskozások nem helyettesithetik, s nem is zárják ki a csúcstalálkozót. Ezeken a megbeszéléseken elsősorban a két országot érdeklő kérdésekről lesz szó. A csúcstalálkozó rendkívül hasznos lehet cs ezért a kétoldalú megbeszélés csak elősegíthti a nagy fontosságú tanácskozás létrejöttét. Egy újabb kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette: Berlin státuszában a tárgyalások befejeztéig nem várható különösebb változás. Égy amerikai tudósító szóvá tette, hogy a nyugati sajtó Nixon televíziós beszéde nyomán sokat ír a békés egymás mellett élés kérdéséről. Mint ismeretes, az Egyesült Államok alelnöke ezt a kifejezést nem tartotta helyesnek. Hruscsov mosolyogva válaszolt: örültem, hogy Nixon űr használja ezt a kifejezést. Eddig ugyanis nagyon nehezen ejtette ki a »békés egymás mellett élés* szavakat, ma viszont már oroszul is tudja e szavak jelentését. Ez mindenképpen hasznos. A kérdések nagy része a látogatás várható programjára vonatkozott. Hruscsov azt mondotta: mindeddig nem dolgozták ki a látogatás programját és a megbeA magunk részéről mindent megteszünk érte. hogy beszélgetéseink és vitáink hozzájáruljanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak megjavításához, a békéhez. A Drapeau Rougc tudósi- tervet Eisenhower elnök utitójának válaszolva Hruscsov programjára, nem szándéIcifejtette, furcsa logika azt koznak-e az elnököt egy raallítani, hogy a két nagyha- kétakilővőhelyre is elvintalom megegyezése vészé- ni? a kis országokat. Hruscsov válaszában kijeElsősorban a kis országokra lentette, nem éppen békés káros és veszélyes a jelen- célnak látszanék, ha rakétalegi feszültség, mivel a kis támaszpontokat mutogatnászéléseken sorra kerülő kér- országok súlyosan szenved- nak egymásnak az államférdéseket. Lehetséges, hogy nének egy esetleges háború- fiak. A találkozásnak egékörútja alkalmával ugyan- ban. szen más a célja: az, hogy azokat a városokat keresi Az Humanité tudósítója biztosítsák a világ tartós bélel. ahol Mikojan és Kozlov megkérdezte a szovjet mt- héjét. niszterelnöktöl, mi a véleménye arról,' hogy Francia tálaaxok mtniszterelnökhelyettesek már Jártak. »Szívesen meg tekintem az Egyesült Alla mok mezőgazdasági vidékeit, mert igen nagyra érté- kor, amikor a kelem az Egyesült Államok tárgyalásokon mezőgazdaságát, éppen úgy. jöhet létre a mint az amerikai munkása A sajtókonferencia végén kijelentette, nyílt szívvel Inország nukleáris kísérleteket dul az Egyesült Államokba, készít elő a Szaharában, ak-» 19 óráig tartott, valamennyi delegáció-vezető felszólalt. sák tovább az értekezlet napirendjén szereplő problémák megvizsgálását. Ennek Gromiko szovjet külügy- meg£elelöen döntenek majd miniszter beszédében a genfi ^ mikol. és hol fol értekezlet munkáját értéke - lassák a külügyminiszteri te. Ramutatott, hogy a kul- értekezletet H | ügyminiszterek elsősorban A genfi értekezlet befejezkét bonyolult kérdés: a Né- téveJ az , az amerikal; metorszaggal megkötendő békeszerződés és Berlin problémája megoldásán fáradoztak. — A tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy a megállapodást meghatározott időre kell kötni. Pozitív ténynek tekinthető, hogy a tárgyaló felek megegyeztek: az ideiglenes megállapodás érvényességének lejárta után újabb tárgyalásokat kezdenek Nyugat-Berlinről. Gromiko értékes haladásnak mondta, hogy a konferenciák tisztáztak számos félreértést és határozatokban körvonalazták a felek álláspontját. Ez jelentősen megkönnyíti majd a vitás kérdéa francia és a szovjet külügyminiszter az alábbi közleményt adta ki: "A külügyminiszteri értekezlet 1959. május ll-től június 30-ig, és július 13-tól augusztus 5-ig ülésezett Genfben. Az értekezlet megvizsgálta a Németországra vonatkozó kérdéseket, beleértve a német békeszerződést és berlini kérdést. Az értekezlet résztvevői kifejtették álláspontjukat ezekről a problémákról. A berlini kérdésről nyílt és átfogó megbeszélést tartottak. Bizonyos pontokban a két fél álláspontja közeledett sek további megvizsgálását és megoldást, de ennél még egymáshoz. fontosabb az. hogy egy se- A megtartott viták haszreg kérdésben közeledtek nosak iesznek a további táregymáshoz az álláspontok. ,, , , , A szovjet kormánynak az OValásokhoz, amelyek a mega véleménye, hogy az érte- állapodáshoz szükségesek. kezleten részt vett államoknak újabb erőfeszítéseket kell tenniök, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásra találjanak. Azokat a kérdéseket, amelyekben a külügyminiszterek nem tudtak megegyezni, a kormányfők tanácskozásán megvizsgálhatják és megoldhatják majd. így tehát — mondotta — tanácskozásunk nem keveset végzett és ez a munka kétségtelenül hasznos volt. Az értekezlet ezenkívül módot adott a feleknek arra, hogy az őket kölcsönösen érdeklő más kérdésekben hasznos véleménycserét folytassanak. A külügyminiszterek elhatározták, hogy tájékoztatják kormányaikat az értekezlet eredményeiről. Diplomáciai úton határozzák majd meg, hogy az értekezlet hol és mikor folytassa munkáját*. kí-5 * » kat és mérnököket. Sokat tanultunk annak idején az Egyesült Államoktól és most ls van mit tanulnunk, de egyúttal van már olyan is, amire mi . taníthatjuk meg az Egyesült Államokat* — mondotta a szovjet kormányfő. Megkérdezték, szándékozik-e Hruscsov beszédet mondani az Egyesült Államok kongresszusában. Azt felelte: ilyen igény egyelőre még nem vetődött fel és nincs tisztában azzal sem, ülésezik-e a látogatása Idején a kongresszus. Az újságírók kérdéseire válaszolva Hruscsov részié- van- ez azt jelenti, hogy at tesen foglalkozott néhány tengely az agresszív erőkkel* külföldi visszhanggal, A Die van összeköttetésben. Mín-t Welt című nyugatnémet lap denesetre furcsa, hogy éppenj tudósítója megkérdezte, is- Franciaország törekszik ilyent meri-e a szovjet kormányfő tengely kialakítására, holott* nemzetkőzi; megegyezés J nukleáris sérletek megtiltásáról. Hruscsov kijelentette: nemj az új fegyverek gyártására,» hanem a fegyverek és a ki-'p sérletek eltiltását célzó meg-* állapodásra kell törekedni, t Egy másik kérdésre vála-' szólva Hruscsov szólt az* úgynevezett Bonn—Párizs' tengelyről, "Volt más ilyenj tengely is — jelentette kl. —' Még emlékezünk rá, hogyt Berlin—Róma és a Berlin—J Tokio-tengely hogyan törit' szét. Mennyivel jobb sors' várhat egy Párizs—Bonn t vagy egy Róma—Bonn ten-J gelyre? Ha ennek a tengely-1 nek az egyik végén BonnJ NÉZD MEG MOSZKVÁT... Adenauer kancellár nyilat' kozatát? Olvastam erről szóló jelentést — válaszolta Hruscsov, s kijelentette: — ez a nyilatkozat disszonáns hangot üt meg az általános ez az ország nem egyszert esett áldozatul a német mi-* litarizmusnak. A francia ve-* zetők tudhatnák, hogy azj ilyen házasság nem vezet* jóra. * Az Associated Press ame-* nemzetközi helyzetben, eltér rikai hírügynökség tudósító-J valamennyi kormányfő és államférfi megnyilvánulásától. Adenauer kijelentette, jó, hogv az Egyesült Államok elnöke meghívta a szovjet miniszterelnököt, mert így Hruscsov — úgymond — meggyőződhet az Egyesült Államok erejéről. Az Egyestilt Államok elnökének nyilvánvaló nem ilyen elképzelései voltak. Nem Aűxerika erejét akarta fitoktatni előttem, hanem arra törekszik, hogy barátságos egyetértésben megbeszéléseket folytassunk egymással a béke' biztosításának módozatairól. A tudósító megkérdezte: hajlandó-e Hruscsov amerikai útja alkalmával ellátogatni az Egyesült Királyságba, illetve Kanadába. A szovjet kormányfő kijelenja megkérdezte, készí^ett-e, a szovjet kormány előzetes* * * • * * * Augusztus 7-én temetik Révai József; elvtársat J A Révai József elvtárs te-* metésének megrendezésére J alakult bizottság közlemé-* nye: * Révai József elvtár-J sat, a forradalmi munkás-' mozgalom hűséges és rendit-f hetetlen harcosát, a Magyar* alapítój Elhangzott már Csongrád sjnegyében is olyan vélemény, hogy a szocializmustól idegenkedő kispolgárt nem szabadna kiengedni a Szovjetunióba még társasutazás keretében sem, mert az ilyennek — tisztelet a kivételnek — csak a csencselésen jár az esze, s behunyja szemét a valóság előtt. Nos, nekem ez a meglátásom ezzel ellentétben, hogy nem olyan nagy szerencsétlenség, ha az ilyen 'emberek is ellátogatnak az épülő kommunizmus országába. Sőt egyenesen pozitív dolognak' tartom, ha az örökké gyanakvó, mindenben kételkedő szkeptikus értelmiségi saját szemével győződik meg a kommunista agitáció tárgyilagosságáról és igazságáról. Tanár, ügyvéd, színész, kisiparos stb. bámulta velem együtt a moszkvai úgynevezett délnyugati újonnan épülő városrészt, s fennhangon, szinte valamennyien így gondolkodtak: "Nahát, ez szinte hihetetlen. Félek, hogy ezt nem fogják elhinni az otthoniak.« Kissé úgy hatottak ezek a felkiáltások, mint az adomabeli Móriczkáé, aki az állatkertben az elefánt nézése közben egyszercsak megszólalt: "Én Xzt hiszem, ilyen állat nincs is*, de ugyanakkor arról is tanúskodtak, hogy a szovjet valóság nemcsak csodálatba ejtette, hanem meg ls döbbentette őket és hazaérve aligha állnak majd be ismét (ha egyáltalán ott álltak eddig) a szovjet népet rágalmazók szánalmas táborába. Nem, dehogyis tenném tűzbe a kezem mindegyikért. Lehet, hogy akadt köztük egy-két megrögzött kapitalista rendszerpárti, aki azt vallja, hogy "láttam a jobbat és helyeslem, de a rosszabbat követem«, vagy akinek csak az olcsó padlókefélőgép tetszett meg, egyéb semmi. Tudom, hogy az ilyen fajták nem a 8—12 emeletes modern lakóház-rengeteget látták. hanem (hiába, furcsa szeme van némelyik embernek) a merész falak tövében még ott gunnyasztó, elhordásra váró apró faházmaradványokat, mivel ez a látásmód felel meg politikai beállítottságuknak. De a turisták nagv többsége — ez is az Igazsághoz tartozik — nem a tegnaoot és a Kommunista Párt tagját, az MSZMP Központi _ Bizottsága, az Elnöki Tanács' szegénységet látta meg. hanem" a holnapot, 4rw/*!n4 r> ltfnrfiio* TII/IAMÓ ... > tagját, a Magyar Tudomá-1, nyos Akadémia tiszteleti tag-* ját, 1959. augusztus 7-én J (pénteken) 14 órától a ma-* gyár munkásmozgalom nagy' halottainak emlékműve előtt, ravatalozzák, fel. ' Temetése ugyanott 16.30 J órakor lesz. a szépet és a gazdagságot. Jelenleg közel egymillió szovjet államoolgár lakik ebben a városrészben a vnukovól reoülötér felé vezető út mentén. És olyan kényelmes, összkomfortos lakásokban. amilyent Maiakovszkii megjövendölt: "szel'ns. világos és meleg, minden szolláia jó«. Sok magyar nem hitte el, hogy ezen a helyen három kurta esztendővel ezelőtt még csak a földgyalukkal ütközhetett össze a nyargaló szél, mivelhogy akkor kezdődött az építkezés. A sűrű fejcsóválásokra azonban egyszercsak előlépett a járókelők sokadalmából Lukácsi Gyula, kilenc éve Moszkvában élö jászberényi magyar és tanúsította, hitelesítette kalauzunk szavait. Lukácsi ilyenformán fogalmazta meg a szovjet élet lényegét: "Amit itt célul tűz ki a párt és a kormány, azt a nép feltétlenül és rövid időn belül megvalósítja. Mérget vehet rá a világ, hogy a hétéves terv végén nem lesz lakásprobléma a ' Szovjetunióban.Minden csupa lendület és jókedv, bármerre téved a szem! A munkát ábrázoló szobrokról, a kiránduló fiatalok nevetős arcáról, a gabonát szállító felzászlózott teherautókról (nem propaganda, hanem maga az élet az, amit a szovjet filmeken láthatunk) a Metro-állomások freskóiról, az egymástól forogni alig tudó építődarukról csakúgy sugárzik a békés élet szokatlan tempója és optimizmusa. • Beszéltem néhány szovjet polgárral, köztük olyanokkal is, akiknek a mi fogalmaink szerint "jampcces* volt az öltözetük. Azt tapasztaltam, hogy valamennyien szerények, végtelenül nyugodtak és előzékenyek, de ugyanakkor büszkék ls kommunista pártjukra és kormányukra. Egyik útitársam (jól beszélt oroszul) megszólított egy fiatalasszonyt az utcán: "Miért nem lépnek előre a divattal is?* A válasz így hangzott: "Néhány évvel ezelőtt nem gyártottunk divatlapokat se, mert ezer más gondunk volt. A párt azonban nemrég kiadta a jelszót, hogy a divat tekintetében is utol kell érnünk a Nyugatot. És most nézzenek szét jobban: je^ lenleg 2(> fajta divatlapot készítünk és sok&n öltözködnek a bennük megtalálható legújabb módi szerint.* Hallatlanul megnövelte a szovjet emberek önbizalmát, akaraterejét és áldozatkészségét az a tudat, hogy nekik már csak Amerika a vetélytársuk a világon, nekik már csak az USA-t kell leteperniök a békés termelésben. A "hruscsovi politika« rendkívül népszerű és akár a lakásépítés, akar a ^ukoricatermesztés javítása van napirendért, megvalósítását az egész nép (s ez nom frázis) támogatja. Az egyik budapesti hölgy fanatikusoknak nevezte a moszkvaiakat és úgy találta. hogy azok egy-két napig tan az evésről is lemondanának, ha valamilyen nagyobb jelentőségű kormány-célkitűzés