Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

Vasárnap, 1999. augusztus 30, 4 ÉLÖ EMLÉKEK 0 Egy ház története A ház, amelynek törté- az Ipar utca 13 szám alatt születésének 73. évforduló­netéról beszélni aka- állott ez a ház. Káló Antalé, jára emléktáblával jelölték runk, régen nem áll már. az utolsó remekes gombkö- meg a helyet, a Sebészeti Harmincöt esztendővel ez- tőmesteré volt. Ebben a ház- Klinika épületét. Most, hogy előtt, 1925-ben bontották le, ban született 1883 április 3- a költő szülőházáról beszél­az egyetemi építkezések án Juhász Gyula. Amikor tünk, illendő a neves orvos­miatt, egy egész városrész- lebontották az épületet, a professzor ilyen érdemeiről szel együtt. A régi Szeged költő -Egy ház* című versé- is megemlékeznünk. Annak belvárosában, a palánkban, ben búcsúzott a szülőháztól: idején ő szerényen elhárított EltUnlk egy ház. Aiac.ony tetővel. magátÓ1 mindenféle elteme­Nem ostromolta gőggel az eget. Mlg állt, nem (Unt fel senkinek e tájon. Oreg anyó volt, élt már eleget. De nekem a szivembe vág a csákány, Mely falalt lebontja, mert nekem E ház volt gyermekségem, Ifjúságom. E szürke ház volt színdús életem. rést. Ökrös László \ \ Ez alacsony tető alatt magasba O hányszor lendült homlokom, dalom. Hány álom ringatott alvón, imetten E« háború zúgott s forradalom. Itt éltem én, a gyermek, kl őreg volt, Ea aki mindig nagy gyermek maradt. Itt sírtam én, mint Ifjú, ki sosem volt Fiatal s várt egy végső diadalt. Es Innen néztem a szabad jövőbe, Mint férfi, mikor nő, sors elhagyott S a boldogtalan tegnapért rserébe Köszöntöttem a szabad holnapot. Itt virrasztottam álmaim fölött én Mint kapitány a süllyedő hajón, A földet kémlelőn, mely ott dereng már Rgy új hajnalban. Es majd hallgatom. Hogy cseng a csákány, görnyed a gerenda, Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő, Hogy épül álmon, hareon, kudarcon. Egy élet romjain túl a jövő. E kis földszintes háznak, tartott a Dugonics Társaság­•zonfölül, hogy az utolsó re- ban -Zoltánka Szegeden* mekes gombkötőé volt és címmel. Az a kétségtelenül hogy itt született Juhász feltűnő tény, hogy Petőfi Gyula, volt egy harmadik Sándor fia véletlenül éppen nevezetessége. 1886-ban eb- abban a házban lakott, ahol ben lakott Káló mester kosz- Juhász Gyula született, ön­tos diákjaként Petőfi Sándor magában is érdekes. Érthető sokat betegeskedő, korán el- okokból különösen érdekes hunyt fia: Petőfi Zoltán. Ju- volt a költő számára. De hász Gyulát nagyon sokat Juhász Gyulát mégsem ez foglalkoztatta a ház e har- izgatta elsősorban. Ót min­madik nevezetessége, szinte denekelőtt a fiú egyénisége, egész életén át érdekelte, sorsa, végzete, jelleme és minduntalan vissza-vissza- betegsége érdekelte. Ponto­tért a problémához. 1911-ben sabban az, milyen lehet egy *A kis Petőfi Szegeden* cím- olyan ember-óriás fiának mel cikket írt a Szeged és lenni, mint Petőfi Sándor Vidéké-ben, feltehetően a volt? Teher ez vagy áldás? nagyapjától gyűjtött adatok Erről szól Juhász Gyula alapján, 1923-ban előadást "Petőfi Zoltán* című verse: A kis szobában, hol e verset írom, Lakott Zoltánka, a szép, bús gyerek, 8 merengett egy korai, messze síron, Hol apja alszik. O hol Is lehet? S borongott s. M. kisasszony szerelmén S eszébe Jutott Júlia anya Es fájt neki a titkos végtelenség Felé sugárzó örök csillaga. Borok és lányok mindhiába csalták Rövid mámorba; nyomta valami: Egy szent örökség roppant almai. Ez ablakböl kitárta vézna karját Felétek: élet, szabadság, halál 8 már vitte gyorsan az Illés-határ! De nem is ez a vers bizo- gedi diákéletet, itthagyta a nyitja legjobban, milyen nagy várost és színész lett Deb­fontosságot tulajdonított a recenben költő Petőfi Zoltánnak és ,- , .... 4 X1 rövid szegedi tartózkodásé- F™®. 18 fejeződhetnék nak. Hanem egy verssor. A , Juhasz Gyula szülőhá­"Szeged* című vers egyet- zanak tortcnete' ha nem tar­len sora. Ebben a versben Józna hozzé még egy szép ugyanis a költő Attila, Aj- "J®1* Az ,Ipar utca 13 szá" tony, Dugonics, TömörkénV n,u h<;Iyér! ™ a j?ebé­és Gárdonyi után Petőfi "eti Klinika épülete áll. A Zoltán nevét is említi. E kIlnika egyik igazgatója, az névsor szereplőiről — az 1957-ben elhunyt Jákl Gyula egy Zoltán kivételével — Professzor szenvedélyesen tudjuk, kik voltak, tudjuk, szerette az irodalmat, iroda­mit csináltak, ismerjük ér- lomtörténeti kutatásokat vég­demeiket, teljesen érthető- ze". sőt Aracsy András ál­nek tartjuk, hogy a költő néven irodalmi tanulmányo: versében szerepelnek. Nem kaJ. cikkeket írt Különösen egészen világos azonban, •Ituhá?z Gyula ,flet(L és köl­hogy Petőfi Zoltán hogyan Jészete érdekelte Kutatásai került! e nagy nevek közé, kpzben régi térképeket vizs­hiszen azonkívül, hogy a leg- gólva fó fedezte hogy Ju­nagyobb magyar költő gyer- bász Gyula szülohára vélet­lenül éppen a vezetése alatt meke volt, nem fűződik a álló klinika helyén állt. Jákl nevéhez semmi maradandó. Gyula áldozatos munkájának Petőfi Zoltán egyébként eredményeként aztán 1956 hamarosan megunta a sze- márciusában Juhász Gyula Állandósul a November 7 Művelődési Otthon gyermekszínháza Az elmúlt évben ügyes jelentkezhetnek rátermett kezdeményezéssel gyermek- kisfiúk és kislányok a me­színházat szervezett a vá- seszín házban való közremű­rosi tanács November 7 ködésre. Jelentkezéseket Művelődési Otthona. A me- szeptember 6-án 10—12 óra seezinház egész évben rend- között a Zászló utcai balett­szeresen dolgozott és több iskolában fogadnak el. mesejátékkal ajándékozta Az idei programban há­meg a gyermekközönséget, rom mesejáték szerepel, látogatottsága életképessé* mégpedig: a Hófehérke, a gét is bizonyította, s ezért Hamupipőke, valamint a a gyermekszereplőkkel szer- elsó vezett meseszínházát a mu- , velódési otthon állandósítja, előadásra október folyamán Az új -szezon* előtt ismét kerül sor. A színházi szezon előH" Uj előfüggöny a nagyszínházban © Kényelmesebb lesz a Kamaraszínház © Nagy az érdeklődés a bérletezés iránt A Szegedi Szabadtéri Já- A nagy színház szakadó- szoros " volt és a színpad tékok után érthető, hogy zott, öreg függönye helyett megépítése sem felelt meg nagymértékben megnőtt a — amely egyáltalán nem a követelményeknek. Ezen színházi kultúra népszerű- nyújtott esztétikus lát- is segítettek: sége, s a Szegedi Nemzeti váuyt — százezer forintos Színház új évadját minden költségen gyönyörű, új füg­eddiginél nagyobb érdeklő- gönyt szereltek fel. A néző­óés előzi meg. Ezt egyrészt téren keletkezett kisebb hi­a színvonalas és változatos bákat is kijavították, s így műsor váltotta ki, másrészt ezentúl ezek sem okoznak , zi* azok a hírek, hogy kellemetlenséget a nézőnek, ^zaltal kényelmesebbé valt a nyári szünetben szebbé sápadt és kényelmesebbé tették raflnnaz berendezesenél való'rálátás is ugyanakkor a nagy színházat és a számos figyelmetJcnseg tör- R Kamaraszínház műsorát tént. A nézőtér túlságosan is nagyobb igénnyel és gon­dossággal állítottál: össze, 16 ezer forintot fordítot­tak a kamaraszínház! né­zőtér átalakítására és a színpad megemeléséi e. kamaraszínházat. Ahol a művészi alkotások születnek Cokan gyönyörködtek mostanában a szegedi és a hódmezővásárhelyi festők, ^szobrászok új és legújabb alkotásaiban a Horváth Mihály utcai képcsarnok nyári tárlatán. Dorogi Imre hatalmasan színezett képei épp úgy megállásra készte­tik a nézelödöt, mint Vinkler László finom leányportréi, vagy Erdélyi Mihály kismé­retű, de kifejező olajfestményei. Ez a mostani kiállítás a közönség egybehangzó vé­leménye szerint mind anyagát, mind pedig a művészi ábrázolásbeli különbségeket te­kintve, sokkal gazdagabb, mint az előzőek voltak. A tárlaton szereplók közül néhány szegedi festőt és szobrászt most a műter­mében kerestük fel. JANOSKA TIVADAR, a város képzőmű­vészeti életének egyik vezető képviselője éppen egy hangulatos virágcsendéleten dol­gozott. Jöttünkre tette csak le az ecsetet. — Most ez a legkedvesebb — mondta. Talán mert ez a legfrissebb. Aztán ha jön a következő, akkor az lesz. így nyáron nehéz új, jelentős vállalkozásba fogni. A nyár inkább a témagyűjtés időszaka ná­lunk. Vinkler László barátommal, akinek szép mozaik-freskóját sokan megcsodálják a Tisza-parti Ifjúsági Üdülő bejáratánál, Algyőre látogatunk ki az ottani tangazda­ságba. Váriatokat készítünk a nyári me­zőgazdasági munkákról. Talán ezekből a vázlatokból születik meg az új, nagy al­kotás, nem tudom. De hogy lesz belőlük kép, abban bizonyos vagyok. — üj kép — kollektív munka dicsérete. VLASITS KÁROLYT, a szegedi festők nesztorát most is a Tábor utcai kollektív műteremben találtuk. Az állványon félig kész olajfestmény. •>= Ezzel bajlódom most. Már nem. kell sok, hogy elkészüljön. Egy falusi utcarész­letet ábrázol. ' — Nem megy a nyáron művésztelepre? — En már csak itt benn dolgozgatok. Meg a képzőművészeti szabadiskolát sem akarom itthagyni. A tanítványaimat. Most nyáron ugyan kevesebben járnak be, de azért mindig van kivel foglalkozzak. Ugy megszoktam, megszerettem őket, hogy nél­külük talán már dolgozni se tudnék. Ha ott vagyok köztük, érzem, mennyire hoz­zám nőtt ez a város. A szegedi emberek. Tápai Antal szobrászmű­vésszel műtermében, ebben a torzokkal, félig elkészült szobrokkal, fafaragásokkal, gipsszel és agyaggal teli bi­rodalomban beszélgettünk. — Ez a kútszobor érlelő­dik most bennem. A város megrendelésére dolgozom rajta, illetőleg most még a modelljén. Civakodó sasokat ábrázol, amelyek összecsap­nak a préda fölött. A mo­dell, illetve az egyik válto­zat a tárlaton is szerepel. A gyűjteményes kiállításom óta nagyobb szabású mun­kába nem kezdtem, megren­delés hiányában. Persze így is találtam dolgot magam­nak. A Szegedi Vasöntödé­ben Szegeden első ízben vé­geztük el egy bronzszobor öntését. Aztán a munkám mellett foglalkozom a tanít­ványaimmal, akik közül né­hányan igen komoly tehet­ségről tettek máris tanúbi­zonyságot. l-l árom röpke beszélgetés három fáradhatatlanul dolgozó, alkotó művésszel. 1 ' De ugyanígy dolgoznak a többiek is. Budai Lajos nagy, háromrészes ké­pet fest a pécsi bányászokról és őszi gyűjteményes kiállítására készül. Major Jenő Komániában járva gyűjt élményt új képekhez. Mások müvésztelepeken töltik a nyarat. Szép tervek merülnek föl: új alkotások, új túriatok tervel S a közönség várja az új, szocialista alkotásokat. (p — p) mint a megelőző években. A technikai feladatok el­végzésével egy időben, köz­vetlenül a szabadtéri játé­kok után a színház szervező irodá­ja is megkezdte idei tevé­kenységét. Jelenleg az évi bérletek el­helyezésén munkálkodnak. Az első néhány napi munka eredményei azt igazolják, hogy a múlt évihez képest lényegesen emelkedni fog az állandó bérlők száma. Több üzemben a bérleti szervezés első napjain jó­val többen jelentették be igényüket színházbérletre, mint tavaly. így például az SZTK Rendelő Intézetben az elmúlt évben mindössze 8 állandó bérlője volt a színháznak s eddig 37-en jelentkeztek oz új évadra, A DÁV-nál 26 helyett 53, a Postaigazgatóságon 7 ér­deklődő helyett 34 dolgozó váltott bérletet az első na­pokban. A Szalámigyárban a múlt évadban egyetlen bérlő sem volt, most pedig egy-két nap al itt 54-en igé­nyeltek évi bérletet. Meg­élénkült az érdeklődés a kisipari szövetkezetekben is. Az első napok eredmé­nyessége összelügg azzal is, hogy a szervező iroda a bérlók valamennyi kívánságát igyekszik kielégíteni. Ezentúl reggel 9-iől este 9-ig áll a színházlátoga­tók rendelkezésére a szervezőgárda a Kárász utcai irodában, illetve a színházi pénztárnál. Újítás­ként szerepel a szervezők munkaprogramjában, hogy a nagy üzemekben meg­beszélt napúkon és idő­ben helyszíni jegyárusí­tást rendeznek. Ilyen esetekben a színház művészei is ellátogatnak az üzemekbe és Ízelítőül a be­mutatásra kerülő darabok­ból mutatnak be részlete­ket. Az új évadban a bérletezést kiterjesztik a Kamaraszínházra is. A bérlők szelvénybérlétet kapnak hat előadásra, s ennek alapján tetszés sze­rinti napra és helyre vált­hatnak jegyeket 15 száza­lékos kedvezménnyel. Mint már jeleztük, az új évad egyik kedvezménye lesz a bérlők számárat hogy elővételi kartont kapnak a szabadtéri játékok elő­adásainak látogatására. Ennek alapján két-két da­rab jegyet vehetnek igény­be elővételben az 1960. évi szabadtéri játékok tetszés szerinti előadására. Az évadnyitó díszelőadást szeptember 26-án tartják meg, de a vidéki tájelőadá­sokkal jóval előbb megkez­dődik az idei szezon. Az első bemutatóra 27-én, va­sárnap este kerül sor, Her­vé: Nebántsvirág című ope­rettjének előadásával,

Next

/
Thumbnails
Contents