Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

Vasárnap, 1959. augusztus 3®, Fokozatosan eltűnnek a foglalkozási betegségek Megszűnésük a korszerű, szocialista munkaegészségügyi módszerek > következménye Tobb olyan foglalkozást szervezetten gondoskodunk a szüntették ugyanis a kis tartanak számon, melyek foglalkozási betegségek le- zártlevegőjű szobákban a űzése ártalmas a dolgozó küzdéséről. Hogyan? paprikahasítást Méggyorsíegészségére. A foglalkozási Mindenekelőtt megelőző tották a feldolgozást, úgybetegségek oka a megmun- módon. Ha egy új anyag, hogy most már nem penékált anyagok, a munkahely vagy eljárás kerül beveze- szedik meg a felfűzött papvagy a gyártási eljárások tésre, mielőtt üzemi mére- rika és a legnagyobb mérmegbetegítő hatása lehet tekben kezdődhetnék el vele tékű porképződéssel járó töVannak ezek között gyor- a munka, a szakszervezetek rési .művelet nem kézi san fellépők, mint például munkavédelmi tudományos munkával, hanem géppel az ipari mérgezések, ezek kutató intézete és az orsáá- melyen porelszívó is van — rendszerint azonnal felis- gos munkaegészségügyi in- történik, merhetők, de előfordul, hogy tézet szakértő gárdája ala- A jelenleg kísérletezés a baj és a munkakörülmény posan megvizsgálja azt. Ez alatt álló hasítógép még toösszetartozása nem világos az igen nagy jelenőségű ma, vábbi javulást hozhat. A első pillanatban amikor az iparba nap mint betegség alapját képező por Akár igy, akár úgy, min- nap kerülnek be újabb anya- csökkent azzal is hogy a denképpen nyilvánvaló ezek- gok. Éppen ezért főként a paprika jelentős részben csínek a betegségeknek a lete- régebbi, sokszor elavult pősségmentes, ezt már nem zése Ezek a bajok pedig anyagok és eljárások okoz- szükséges hasítani. így tehát azokat sújtják, akik munká- nak munkaártalmat. jukkái lehetővé teszik a társadalom több rétegének kellemesebb életét. A bányászokat a bánya talajporának belégzése folytán tüdőkérgesedést és zsugorodást okozó szilikózis fenyegeti. A kályhásokat, cserepeseket ólom Megszűnt a paprikahasítók foglalkozási betegsége Az ipari ártalmak leküznemcsak a haladó ipar, hanem a mezőgazdaság eredrqpnyei is hozzájárultak e foglalkozási betegség felszámolásához. Alig húsz désében nemcsak az egész- megbetegedés éreeziés "T'kéménysemő- ségügyi és szakszervezeti eáY evb*n Szegeden kit bőrrák. Vajon a házi- rákemberek vesznek részt, Csongrád megyében, egy asszony gondol-e a gázgyári banem 'Pari szervezomk is. kisebb üzemben látszólag fűtőkre, akik hihetetlen for- Erre van szegedl pétlda ,s; az >gen csekély technológiai róságban széngázzal, kénes ^evezett paprikahasító- változtatás néhány csekélygőzökkel telt levegőben vég- betegseg" fEzt dr" Kováos f°ku olommérgezést okozott, zik munkájukat. Ferenc professzor a szegedi Mindaddig, míg a nyers , , , Tudogondozó Intézet volt olommaz tulcsorgó részét A régi módszerek vezetője írta le először. A nedves kendővel törölték le következmény© betegség lényege: a paprika- égetés előtt az edények széTársadalmunkban, ahol hasitok tüdejét ellepi a pe- léről, addig semmi baj nem (egfőbb érték az ember, ál- nészes paprikahüvelyek ha- volt. Később azonban a valami feladattá vált a bizton- sításakor keletkezett penész- lamivel gyorsabb és szebb sagos munkakörülmények spóra és ott nehéz légzéssel eredményt adó száraz kefémegteremtése és a dolgozók járó betegséget okoz. torl6?t.ualkalmafakállandó egészségügyi gondo- Ezt a betegséget ma már megtoltodoU ólomzása, amit egy szóval mun- nem észleljük. Elmaradásákavédelemnek nevezünk. A nak végső oka az ipar szomunkavédelem keretében cialista átalakulása. MegŐszi gyermekruhobemuiatót tart vasárnap délután órakor a korzón J6ó<fe.héj ke. { Ive rmekr uházati [ leli ! Bemutatásra kerülnek a legújabb fiú-, leányka-, bébi-, bakfisruhák, iskolakötények, iskolaruhák. Édességgel és szép ruhákkal vár minden gyermeket és szüleit A RUHÁZATI BOLT HÓFEHÉRKE GYERMEKRUHÁZATI BOLTJA Bútorozott szobát keresek!.. Olvasom az apróhirdetések között a »Lakás« címfej alatt. S aztán mégegv és újra még egy, aki bútorozott szobát keres. Kiadó szobát viszont nem hirdet senki. Különös, hiszen máskor mindig van valahol egy-egy albérlet, különbé járatú bútorozott szoba kiadó. Megnézem a Hirdetővállalat tábláit is a Vörös Csillag Mozinál. Ma ott sem hirdetnek kiadó albérletet. Viszont ott is van két "kereső*. Hát mi van most az albérleti szobákkal? S aztán eszembe ötlik a kézenfekvő magyarázat. Hiszen nem jöttek még vissza az egyetemisták. Igen. Ez az. Biztos vagyok benne, hogy szeptember elsejétől mintha csoda történne, újra lesz majd kiadó albérlet Szegeden. Nem is kevés, mivel most nagyon is kevés van. Ha majd visszajönnek a diákok, akiknek nem jut hely a kollégiumokban, s az új elsőévesek, akik talán most járnak először ebben a városban és akik sohasem laktak még albérleti szo- g bábán. Biztosan akad majd g valami jótét lélek, aki §j megszánja őket. — Nem szoktam g ugyan ezt a szobát ki- adni, látja kicsi is, az g ablaka meg a világító- g udvarra néz. Dehát lá- g tom, mennyire meg g van szorulva. Nem bá- jj nom, ha magának is jő, g költözzön ide. A fiatalember elpi- g milva rebeg köszönetet, g s áztán kicsit zavartan = a lakbér, a nagy szív jó- g ság ára felől érdeklődik, jj — Nézze, látom, hogy g diák. Nem kérek túl so- g kat. Meg a szoba is ki- g csi. Legyen háromszáz g forint havonta. Mások g .eZért a szobáért elkér- g néitek 400—500 forintot g is. Én nem akarom, g hogy minden pénzét ne- g kem fizesse lakbérre, g No, jó lesz igy? S a fiatalember hálál- g kodva, boldogan nyeli ~ el a horgot. Azért jó lenne kicsit g ügyelni ezekre a jóságtjs g éj életüket legtöbbször g éppen annak a bútoro- g zott szobának a béréből = tengető nénikre. A jóságosan megzsa- g rolt és megzsarolandó g fiatal lányok és fiúk ér- g dekében. (apla) g illllluZ porral és nyomban jelentkezett a megbetegedés. Amikor az illetékesek közbeléptek — elmúlott a baj. A példákat sorolhatnánk hosszan. De az utóbbi esetekben éppen a megelőző munkák eredményeképpen alig fordul elő foglalkozási megbetegedés. Szeged területén az elmúlt évben alig húsz ilyen megbetegedés Volt. Ennek is több mint 80 százaléka bőrmegbetegedésként jelentkezett s nem is okozott munkaképtelenséget. Országosan sem haladja meg ma már a foglalkozási tetegségek miatt kiesett munkaidő a táppénzes napok egy százalékát. Kormányzatunk egyre több munkakörben a munka ártalmának csökkentse végett rövidebb munkaidőt és pótszabadságot állapít meg. Az ilyen rendelet több százezer munkást érint, főleg kohó, vegyi, bányaipari és sugárzó energiákkal foglalkozó dolgozókat. Hazánkban, és általában a szocializmust építő or12 szágokban, a foglalkozási betegségek száma azért alacsony viszonylag, mert az ellenük való küzdelem széles társadalmi és állami alapokon nyugszik. Dr. Kovács Károly üzemi főorvos A pártvezetőség újraválasztása előtt Ahol jól képviselik a munkások érdekeit Horváth János, gyufagyári lakatos mesélte a minap: „Beszélgetünk olykor a pártonkívüli dolgozókkal a pártszervezetről, a kommunisták munkájáról is az üzemben. S szavamra mondom, nagyon jólesik, mikor hallom, hogy az emberek egyetértenek velünk, hallgatnak ránk és bíznak bennünk." Igy elmondva talán sablonosnak is tűnik a megjegyzés, — dehát ez a gyufagyári dolgozók véleményének rövid summája. Ilyesféléket hallottak a többi kommunisták is, akik a műit hetekben különkülön beszélgettek az üzem háromszázegynéhány dolgozójával: mi a véleményük a pártszervezetről, a vezetőség munkájáról? Ezt a bizalmat természetesen ki kellett érdemelni. Az ilyen vélemény mögptt tetteknek is kell lenni, — mint ahogyan van is a Szegedi Gyufagyárban. A pártszervezet egy-két vezetőségi tagja, közte maga Ábrahám Ferenc elvtárs, a párttitkár is, erősen gondolkodott, hogy tulajdonképpen miket is tettek a munkások érdekében. Dehát éppen ez mutatta a legjobban a mindennapok szerény, de odaadó munkálkodását: a kommunisták szinte természetesnek veszik a dolgozók érdekében hozott intézkedéseket. Ilyen volt például a dobozosztály „terven kívüli" korszerűsítése. A munkásnők panaszkodtak, hogy rövid az asztal a gépeknél, egyszerre csak egy láda anyag fér rá, a többit emelgetni kell a padlóról, ahova az anyaghordók lerakták. Azóta már meghosszabbították az asztalokat, görgőkkel szerelték fel és igy könny (ebbé, gyorsabbá vált a munka. A III. emeleti cimkézőben a nagy hőségre panaszkodtak a munkások, s kérték, hogy segítsenek, ök asztali ventillátorokat kaptak. A hámozóban — a többi üzemrészhez viszonyítva — alacsonyabb volt a bér. Ezt is rendezték, s átlagosan száz forinttal emelkedett a kereset. Mondták is a munkások, hogy „a kommunisták nemcsak serkentenek, de segítenek is nekünk." És még sok példát sorolhatnánk, mint ahogy a vezetőségi tagoknak is egyremásra jutott eszébe, hogy miben is voltak segítségére a munkásoknak. S ez a segítés, a párt politikájának végrehajtása, egyben a pártszervezet belső megerősödését is jelentette. Az ellenforradalom leverése .óta mind újabb és újabb munkások kopogtattak felvételre a pártszervezet kapuján, mégpedig a legjobbak közül valók: Grodiczki István hámozó. Varga Mihály gépmunkás, Petrányi Károly munkás, Polgár Sándor villanyszerelő, Nyári Sándor és Sípos Ferenc lakatos, Haris Lászlóné hámozó — és még sokan mások. Igy lett a kezdeti héttagú MSZMP alapszervezetből 71 tagú, tekintélyes pártszervezet a Gyufagyárban. S csaknem valamennyi párttag munkás. Ábrahám elvtárs az ujjain számolta meg, ki nem esik a „munkás kategóriába" — de ezek is általában gép mellől kiemelt, magasabb beosztásban levő dolgozók. Most azután azon kell gondoskodniuk, hogy a választáskor két taggal kibővítsék az új vezetőséget, a pártszervezet megnövekedett létszáma miatt, örvendetes gond ez — s nem is lesz nehéz megoldani, van kik közül választani, Nagy felelősséget jelent a pártszervezet iránti mély bizalom is. — Az új vezetőségnek még nagyobb odaadással kell majd dolgoznia — mondta a párttitkár. — Akad még bőven tennivaló az .üzem korszerűsítésében, a termelékenység emelésében, az egész üzem életében. Sokat várnak a pártszervezettől a munkások éppen az eddigi eredmények alapján. S ez a bizalom még jobb munkára kötelez minden kommunistát. A belvárosban pezsdüljön az élet - Sokan, körülbelül húszezren élnek Sze* ged belvárosában. Az itt lakó emberek természetesen különböző helyeken — gyárban, vállalatnál, hivatalban, intézményekben — dolgoznak. Jelentős azonban azok" nak az embereknek a száma is, akik nyugdijasok, vagy háziasszonyok és -így nem dolgoznak sehol. A különféle helyeken dolgozó emberek adott munkahelyük pártszervezete révén is nyilvánvaló, hogy többé-kevésbé tájékozódnak a fontos politikai és gazdasági kérdésekről. Érthetően nem vonatkozik ez azokra, akik háziasszonyként, nyugdíjasként odahaza tar* tó&wdnakKülönösen fontos, hogy velük is, akárcsak a munkában levőkkel kapcsolatokat tartsanak a belvárosi pártszervezet tagjai, és erősítsék a baráti szálakat, véleményeket kérjenek tőlük az élet adódó kérdéseinek megoldására. Elsőrendűen szükséges, hogy a kommunisták segítsék a lakosság körében a fontos politikai és gazdasági kérdések teljes megértését. Nem könnyű feladat ez és hol emelkedő, hol csökkenő iránnyal, de érte törekszenek a belvárosi pártszervezethez tartozó kommunisták. Tavaly, a tanácsválasztás alkalmával, az üzemek kommunistáinak segítségével nagy előrehaladást értek el a lakosság közötti kapcsolatok erősítésében. Ezt a nagyon széleskörű kapcsolatot azután később nem tudták tartani és ennek a többi között oka az is, hogy jóformán megszűnt az üzemek kommunistáinak segítsége. Az is igaz, hogy saját erőből többre volnának képesek, s ezt maga Szabó B. Antal elvtárs, a belvárosi kerület párttitkára is megállapította. Kétségtelen az is, hogy a belvárosi pártszervezet kommunistái a felelősek, amiért nem éltek megfelelően a lehetőséggel. A pártszervezetnek 160 tagja van. Zömmel idősebb korú emberek, háziasszonyok, édesanyák. A kerületben élő kommunisták túlnyomó többsége munkahelye pártszervezetéhez tartozik. Így érthetően aránylag kevés a belvárosi pártszervezetben a fiatalok száma. A kilenc tagú pártvezetőség kétségtelenül odaadó, áldozatkész emberekből áll. Többjüknél azonban betegség, vagy sok más társadalmi tisztség betöltése gátolja, hogy „teljes mellel* végezzék a vezetőség munkájából rájuk háruló teendőket Ebből az is következik, hogy a vezetőség, egészét tekintve, fogyatékos munkát végez. Aipárttagságból jónéhányan rendszeres tevékenységet végeznek, vannak azonban tekintélyes számmal olyan párttagok, akik bizony igen kis részt vállalnak a feladatokból. Most, amikor folynak az előkészületek, a vezetőséget újjáválasztó taggyűlésre, pezsdülni kezd az élet, de pezsdüljön is, a belvárosi pártszervezetben. Arra törekednek, hogy minden párttag ereje és képessége szerint folyamatos pártmunkát végezzen. illetve legyen megbízatása. Gyűlnek azok a javaslatok is a párttagságtól, meg a pártonkívüliektől, amelyek segítenek a pártszervezet munkájának hatékonyságát megjavítani. Ezzel együtt véleményeket mondanak, hogyan lehetne lendületesebbé tenni a pártvezetőség munkáját. Gondosan, kritikusan és önkritikusan készül a taggyűlésre a vezetőség beszámolója. Bizonyára előremutatóan öleli majd fel a pártszervezet életét, a legfontosabb problémákat, feladatokat, amelyeket megoldva, az eddigiek után még több eredményt érhetnek el. Természetesen a taggyűlés vitája, a párttagság javaslata, bírálata és önbírálata mind a tennivalók végrehajtásához ad majd segítséget. SIVATAGI TÁJ? I j^pm* >:mm t&i&é.'Y'.t'&stfk: f 7* IÁÁB&I (Tóth Béla telv.) Hatalmas, szürke homokhegy, itt-ott sziklák... Kietlen, sivatagi táj... Ezt idézi fel a szemlélőben e kép. Pedig a felvétel nem a Szaharában és nem is sivatagban készült, hanem Szegedtől alig 15 kilométerre, a Délmagyarországi Rostkikészítö Vállalat vajháti kendergyárának telepén. Ami a képen látható, az a kender feldolgozásakor összegyűlt hulladék, pozdorja. Régebben eltüzelték, most azonban összepréselik és bútorlap készül belőle. Szegedi professzor előadásai a nemzetközi kőzigazgaiásiadományí kongresszuson Dr. Martonyi János egyetemi tanár, a Szegedi TuiVimányegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a ma, vasárnap kezdődő XI. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszusra Wiesbaden-ba, a Német Szövetségi Köztársaságba utazott A kongresszuson több száz delegátus vesz részt a világ minden részéből. Martonyi professzor a kongresszus egyik ülésén francia nyelvű előadást tart az államigazgatási munka eredményességének növelését szolgáló jogi eszközökről. A körigazgatási tudományok professzorai számára rendezett vitaülésen pedig az államigazgatási jog oktatása során hazánkban érvényesülő szempontokat és módszereket ismerteti majd. )