Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

198 Vasárnap. 1959. augusztus 2. Kutatók és műszerek — mindannyiunk egészségéért Lődi Ferenc űj verseskötete A Tiszatáj Kiskönyvtár már eddig is több Csongrád megyei és szegedi író müvét jelentette meg idén indított Munka a szegedi Mikrobiológiai Intézetben S0™2atdba,n- K/rász,híó~ = ® zsef Tél a tavaszban tására. Ez utóbbi munkát lyes külsejű elektronmik- cimü kisregényét András­közei egy évtizede karöltve r0Szkóp társaságában, amely sy Lajos verseskötete és SSSS^V^ mint a laboratórium'„sztár- Dér Endre elbeszélésgyüj­szeriparral. Találtunk kutatások során olyan anyagot, amelynek igen kedvező gyógyhatása van. Gyógyszerként való ki­próbálásukra rövidesen sor kerül. rendezéséről tudok monda­ni — válaszolja a kérdésre. — A laboratórium legdrá­gább műszere ez a német gyártmányú elektrosztatikus lencserendszerrel dolgozó és maximálisan 30 ezerszeres nagyításra képes elektron­mikroszkóp. 816 ezer forint­ba került. Utána a szintén német gyártmányú ultra­centrifuga következik, a maga 350 ezer forintjával. Mind a két gép rendkívül bonyolult és a legkisebb külső behatásra is igen ér­zékeny szerkezet. Egy ici­pici porszem tönkre tudja például tenni az elektron mikroszkópunkat. Rendszeres munka, ahogy Ivánovics pro­fesszor is mondta, még nem indult meg, az általa emlí­tett okok miatt. Most még először szeretnénk jó ala­posan megismerni ezeket a műszereket erényeikkel és hibáikkal együtt. Magam is valószínűleg rövidesen Né­metországba utazom, ahol kel fölszerelt"" laboratórium ultracentrifuga-tanfolya­És Ivánovics professzor el sem mondott mindent. Nem beszélt arról, hogy ő maga már 20 éve dolgozik a magyar gyógyszeripar fel­virágoztatása érdekében. Hogy a szegedi Mikrobioló­giai Intézet Magyarorszá­gon elsőnek végzett kuta­tásokat a B,j vitamin érték­mérésével kapcsolatban, s itt az intézetben állították elő az első hatásos készítménye­ket is, amiért 1952-ben el­nyerte a Kossuth-díjat S a szegedi Mikrobiológiai In­tézetben végzett kutatások­nak nem kis része van ab­ban, hogy a népi demokra­tikus országok közül jelen­leg Magyarország bír a leg­nagyobb Bt, vitamint előál­lító iparral. Az Orvostudományi Egye­tem Központi Laboratóriu­ma. amelyet csaknem 2 mil­lió forintos beruházással lé­tesítettek, itt van az intézet közvetlen szomszédságában. Mivel a legdrágább, de a kutatásban ma már szinte nélkülözhetetlen műszerek­A szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai In­tézetében a magasabbrendű élő szervezetek legveszedél­mesebb ellenségeit, a kór­okozókat igyekeznek megis­merve legyőzni a tudomány fehérköpenyes katonái ... Az intézet folyosója kihalt. Csak néha nyílik egy-egy ajtó. Ilyenkor eresebben ballatszik a dolgozó elektro­mos berdndezések jellegzetes zúgása. Találomra benyitok az egyik laboratórium ajtaján. Benn hosszú asztalok kör­ben a falak mellett, rajtuk látszólag értelmetlen össze­visszaságban lombikok, gö­rebek. körülöttük gumi- és üvegcsövek kusza fonadéka. Es persze műszerek: mik­roszkópok, kapcsoló-táblák, kikigyulladó apró lámpák­kal. Hogy igazodnak el eny­nyi mindenféle között ezek a kutatók, akik komoly arc­cal és buzgón vizsgálódnak, mérnek, ellenőriznek min­dent? A beavatottak tudják, mi­lyen szigorú rend van e mö­gött a látszólagos rendetlen­ség mögött * Itt találtam meg dr. Ivá­novics György kétszeres Kossuth-díjas akadémikust, az intézet igazgató-profesz­SZorát. S most. miután a labora­tórium zaja elől szobájába menekültünk, arra kérem, beszéljen a Délmagyarország olvasóinak s a város ér­kező kcd"es vendégeinek — ha közvetve is, a lap hasáb­jain keresztül — intézete életéről, az intézetben folyó tudományos munka jellegé­ről és eredményeiről. — Persze ilyen hirte'/n és ráadásul ilyen nagy pub­likum előtt nehéz nyilatkoz­ni — kezdi félig tréfával, félig óva „os komolysággal. Az intézetről magáról talán csak annyit, hogy a szegedi Orvostudományi Egyetem­hez tartozik, s élvezi a Ma­gyar Tudományos Akadémia közvetlen támogatását is. Ezek után az általunk vég­zett munkára térve: három területen végzünk kutatáso­kat — Évek óta rendszeresen foglalkozunk a vírusok okozta betegségek laborató­riumi diagnózisával. Ennek kapcsán különösen a gyer­mekbénul.ist okozó vírus­törzsek fölkutatása és meg­ismerése terén értünk el eredményeket. Eddig kb. 100 vírus-törzset sikerült ki­tenyésztenünk. s ezeknek allll »..„. ,,,, vizsgálata már eddig ls sokX . Mtl KeJ" ,rt" ... értékes megismeréssel járultllll p°novol*ba cs?va"> hozzá a veszedelmes, jár-III' arcú, kese hayu, kócos nő allt. ványosan is föllépő beteg- X — Tóth József éket — válaszolt ség leküzdéséhez. A gyer-l|]| bizonytalan hangon, és úgy megállt mekbénulás vírusa mellett;"] <* kapuban, mintha a földből nőtt foglalkozunk az influenza-volna. vírussal is. I — Milyen ügyben? — Egy másik területe,1.. _ gn vagVok a Pataki Géza, Sze­munkánknak a baktérium-ím, gedröl. úgynevezett II Maga a TOkongyerek7 — kér­dezte hitetlenkedő arckifejezéssel a kócos nő. — Igen. — Na, akkor jöjjön, de csöndesen, mert az. úrék még alszanak. I Tgyetlenül és tanácstalanul lépe­getett az előszoba vastag futó­. szőnyegén, érezte, milyen hangosan ami a sejtek ^finomabb bio-^ dobog a szíve. Finom úri szag csap­ta meg, mint egyszer Pick Jenőék néhány ja", külön szobával rendel- ™ ^tán^gyl kezlk- ebben a sorozatban Lődi — Mint fizikus, többet a Ferenc szegedi költő új ^ér­laboratórium technikai be- seit adják ki majd Lődi Ferencnek ez lesz a negyedik önálló kötete és az utóbbi három év termésé­ből mintegy 60 válogatott verset foglal majd magában. A verseskötetet Krajkó András szerkesztette, címe: Nehéz hűségben. ZlSZCL A Tisza most egy kis gyerek: csak medre mélyen szendereg dobálgat könnyű ágakat víg sirályokkal játszogat Ködök fátylában elborong és locsog, mint egy vén bolond s a csónak alatt kacarász, ha tükrére száll a halász. s hogyha a vízbe meríti a háló hallal lesz teli és az ezüstös keszegek mind a bárkába ömlenek. A parton három, négy uszály teherrel rakva búsan áll meg-megringatja a folyó: a vize táncos, loccsanó. Tudom, a költő nagy gyerek és a folyóról így fecseg, míg közben elszökik a nyár: üveghintóban vén király. GÁL SÁNDOR |Y| int a híves szé4 patakra r&öndes szél ha ráhajol tudom minden rezdülésed minden titkolt csobbanásod fodrozódó nevetésed tudom bogyba másnak intessz, másra nézel valahol. ... kopogtatni jaj min ek átkozódni jaj minek fehér hajú fellegek közt a hold lassan ellibeg... Mint a szép híves patakban elsuhanó gyöngy-halak mi lesz ha már nem foghatom erősen a válladat ha dobogva föllobogva szíved másik partot ér kiszárad a friss kenyér kialszik a tiszta vér. ... a hold lassan ellibeg hallgat a víz és hideg ha nem indulsz elsodorna ha elindulsz partra vet... Mint a hives szép patakról gyolcs-áztató énekek várom én hogy két kezembe s magad ne a partra tedd várom én az év múlását lomb hullását hó hullását keservesen várom én hogy szemeid kigyulladván hozzád hívjon az a fény ... ha elindulsz partravet ezüst-csengő rádnevet hull a könnye úgy nevet és nem törődik már veled ... Mint a hives szép patakkal hogyha veled tartanék ezüst-dalod ritmusára hajladozó tarka rét nem mehetek láncra kötött a népem az én dalom kelő nap ts rám figyel ablaktáró hajnalon nem mazamnak énekelek miattuk és miattad s gyógyítani" ez marad cs»k ha az utam kiadtad. ...maradtak az olajfák is mikor maguk maradtak... PAPP LAJOS ugyancsak Ivánovics pro­fesszor ellenőrzése alá tar­tozik, megkértük, mondjon néhány szót a laboratórium által végzendő munkáról is. — A Központi Laborató­rium renctelkezésére áll az Orvosegyetem valamennyi intézetének. Célja, hogy az itt fölállított műszerek se­gítségével elvégezhetők le­gyenek olyan kutatások is, amelyeket eddig Szegeden nem tudtunk elvégezni. A laboratóriumban egyelőre komoly kutatómunka még nem folyik, néhány, ezután beszerzendő műszer hiánya miatt, másrészt amiatt, hogy előbb gyakorlatra kell szert tennünk a műszerek keze­lésében is. Magáról a labo­ratóriumról. a műszerekről talán dr. Salkovits Endre, a laboratórium vezetője töb­bet tudna mondani. * Itt ülünk ketten dr. Sal­kevits Endrével a tekinré­mon veszek majd részt. Min­denesetre valamennyien bí­zunk abban, hogy őszre már sokkal aktívabb módon kap­csolódhat be az Orvosegye­tem intézeteinek kutató­munkájába a Központi La­boratórium is, íme, néhány adat a sze­gedi Orvostudományi Egye­tem két intézetében folyó, illetve most megindult mun­káról. Mert hiszen csak né­hány hete annak, hogy át­adták rendeltetésének a Központi Laboratóriumot Hisszük azonban, hogy ez az új intézet is nagyszerű eredmények fölmutatásával, a Mikrobiológiai Intézethez hasonlóan. igazolja majd kormányzatunk reménységét. (P —P) Siklós János: Vastagh Géza: Verekedő bikák. (A szegedi múzeum képtárából) ROKONÉK FIA vírusainak, az bakteriofágoknak tanulmá­nyozása. Elméleti jelentősé­gük van a lépfene-bacillus­ra ható fágok izolált törzsé­vel végzett kísérleteinknek, illetve a kísérletek során elért eredményeknek. Igen érdekesnek ígérkezik egy ál­talunk fölfedezett jelenség is, ami a sejtek finomabb bio-.. lógiai viszonyaiba enged be­megerdeklődte s család állapotát. — Jól vannak — kapott egy kur­ta választ. A beszélgetés megrekedt, a kinos csöndességet a tibláboló, szófukar nő zavarta a tejeslábasok csuszorálá­sával, daráló nyekergetésével. Rájöttünk, hogy... néi, amikor éjjel a vendégség után érezd magadat otthon — üdvözölte különösen, ha szegény, olyan átme­tekintést. ulf,°xy7 u baktérium-töi-zsek|,,| anyjára várt a sötét dolgozószobá­külső behatasra (pl ultra-1||| ^ mig az mosogatta a sok tinyért. ibolya besugárzás után) fej-;.; . , ..... . fedésükben kóros elvéltozá-MI ~ A kabat?at akassza fogasra, a sokon mennek keresztül, llllMda7at me° mgye ° K>nyhaba es amelyek meglepő hasonló- X várjon — igazította el a kese haju. Leült a konyhában és szégyenkez­ni reggeli bemutatkozás egészen rövid volt és fesztelen. — Örülök, hogy megérkeztél, egészségi én nem akarok tudni, azonnal visz­szaküldelek, ha ilyeneket beszélsz bírósági elnök házában. Másnap Géza szomorúan ült a köralakú, tágas hallban, nézegette a nagy virágokat, melyek olyan szé­pek voltak karácsony előtt, mint otthon a tudományos intézet meleg­házában. Elgondolkodott az embe­rek és virágok sorsán. Arra a meg­állapításra jutott, hogy jobb a vi­rágnak, mint az embernek. Mert a virágot szeretik, ápolják, dédelge­tik. Dísze a háznak. Az ember meg, az úr kézfogás közben. Unalmasan telt az első nap. Dél­előtt a nagynéni beszélgetés alá vet­te a rokonfiút. — Géza, arról ne beszélj a fér­jemnek, meg a lányomnak, hogy ságot mutatnak ..magasabb- IJ^S^SJSSSnZ °lgan "őségben éltek, mint a rendű szervezetek rosszindu-... Z^^tt^h^ atíiSk téli- koUusok mert ha megtudnak, én iDllI Hortomloinob- tormo MM . a " nl ,••> ', 1 1 + • sí rl m syl* *m kabátjával sem büszkélkedhetett. a elsüllyednék a szégyentől. — Nem szégyellem én édes ne­latú daganatainak termé- ll szetével. Ilii Már azt is bánta, hogy idejött _ „, M — — És mi a kutatások har-rm meghívásra, de anyja nem hagyta ném, csak igen kellemetlen az ilyes­madik iránya? |||| nyugton, mert itt jó kosztot adnak, mi. — A tuberkulózis bacillu- kicsit följavitják. Közben azon tű- — Ostoba gyerek. Hány iskolád ...,.., , , A mi nődött, hogy ki lehet ez a nő? A van? savai foglalkozunk még. A jj|| nagynéni? Túl fiatalnak találta. A — Hat. kutatasok egyrészt a bacil-x Terus se lehet, mert az meg barna, _ Ez meglátszik rajtad... sze­lus kémiai anyagainak és|l||meff fiatalabb is fényképről nézve. gény bátyám... anyád az... az..> azok biológiai szerepének;"] — Csinálom a reggelit, majd ké- tönkretette egész életére. „Aiara-o íinai? ''' sőbb szólok a nagyságos asszonynak, vizsgálatara irénjmln.k,,.,, megérkezett - zavarta meg a - Más a ba). apám nem kap másrészt pedig a tuberku-llll konyhába lépő asszony. munkát, mert 1919-ben kormánybiz­lózis elleni újabb hatáso-X Valamit illene válaszolni, vagy tos volt, most is rendőri... sabb gyógyszerek fölkuta-1||1 kérdezni, végül csöndes hangon _ Hallgass, te, szerencsétlen. Erről neti a gazdag szobákban, mint a tarlószéli szarkaláb a díszes pálmák között. — Min töröd, a fejed, kis rokon? — fordult be a metszett üvegajtón Terus. — Azon, hogy milyen jó itt ná­latok — válaszolta hazudóson, és érezte, hogy arcán piros hullám sza­lad keresztül. tott, eszébe jutott a nagynéni tegna­pi intelme — én vagyok az átvevő. — Milyen átvevő? — Hát a fűrészelt áruk átvevője. Eéezte. hogy lassan kiszárad a gé­géje, fehéredik a szája széle. Ha még ilyesmit kérdez ez a lány, meg­mondja, hogy ö szeméthordó az egyes gaternál... és olyan... — En a nyáron befejezem az egyetemet, azután hazajövök, ide Sopronba, és a gimnáziumban taní­tok latint-franciát. — Te hány éves vagy, Teruska? — hamarjában okosabb dolog nem jutott eszébe. — A nők nem árulják el éveik számát, találd ki. — Huszonegy. — Egyet tévedtél a javamra. — Hát te? — Tizennyolc. — Tacskó vagy. Nem egészen. — Talán már udvarolsz is? A rokonfiú nem válaszolt. Még liMelléje ült Terus egy karosszék- soha nem beszélt művelt, tanult be. Friss illata, tisztasaga meg- lánnyal és most nem tudta, hogyan, csapta a fiút. Tegnap esti rövid be- viselkedjék. Udvarolni? Ahhoz ru­szélgetésük óta ezer közül megérez- ha. meg cipő. meg biztos kereset né tiszta, kellemes illatát. kellene. A három közül egyik - Te mivel foglalkozol? - kér- m/° nfm . , ,, , . , , .. otneti ilyen helyen, meg aztán oda dezte a lany termeszetes közvetlen- udvarol mindenki a környékről, ségüel. szombatonként egy pengőért. — Gyárban dolgozom, én vagyok _ Nem árulod el? — kacéfko­a... <— megzavarodottan elhallga- dott a'rokonlány

Next

/
Thumbnails
Contents