Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

7 Vasárnap. 1959. augusztus 2. Szabadiéri játékok Fájt sok sebünk, a legtöbb már heged; Mit munka épít: balzsam, ideál... A nagyszerű Tér hittel ide áU: Legény a gáton »rombadőlt- Szeged! A szomjazó, a lelkesült Tömegnek, Amely magasba tör s mélységet áhít Kigyújtod drámák csókjait, csodáit; Bennük tirádák s dallamok remegnek. Hazát, békét és embert zeng a költő, E szent háromság bízókat betöltő: Lelkünk a földről ég felé repül. Harsonaszóval, csillag fénye mellett A Művészetnek vall Szeged szerelmet ­Örökre híven, rendületlenül! I MARKY IMRE Qjlenek kedoe... Szép vagy, napom, hold, éjszakám, bölcsőm és végül szemfedőm, te bennem élő szép arány, istenek kedve, lenge nőm. Szép vagy, mint mind a gyermekek és mint a vének: hófehér, —t kövült hitben úgy égve meg, hogy újra lennél friss kenyér. Ügy lenni tiszta lámpafény... Konok csókokkal jöttem én, hát adj szívedben helyt nekik — mint búzának a televény —, míg szép magukat elvetik. Én növök bennük nagyra, én, daloktól égve újra el, úgy lenni tiszta lámpafény, hogy a halál se fújja el. Konok csókokkal, Itt vagyok, s elűzni sose lesz erőd: tested asszonyi szirma fog, t leszek majd halott szeretőd. LÖDI FERENC VERSEI B ÉLÖ EM±KEK E Egy „galamb-ember" harc közben ékefi Antal, a Szegedi Napló nagytekintélyű szerkesztője azt mond­ta egyszer Gárdonyiról: -ga­lamb-ember*. Aki valameny­nyire is ismeri Gárdonyi egyéniségét, zárkózott termé­szetét, életét, az egri ma­gányba vezető utat, tudja, hogy ez a jellemzés igaz és találó. Már egészen fiatalon megmutatkoztak az író egyé­niségének ezek a különös Azonban nem volt -igazi- több Gárdonyi-kutató, köz- vészetére a Szegeden töltött vonásai. Mindössze huszonöt párbajhős. Nem azért mond- tűk Hofbauer László, aki néhány év. Gárdonyirol ez éves volt, amikor 1888 feb- juk ezt, hogy Gárdonyit egyébként a legalaposabb nem mondható el. Későbbi ruárjában, a gyóri újság- megvédjük. A párbajokban munkát végezte az író sze- nagy műveiben szinte nyoma íróskodás után, a családjától egy kor és egy társadalmi gedi életének feldolgozása- sincs a szegedi- élményeknek, elválva Szeasdre jött és be- osztály erkölcse fejeződött ki, ban. Anélkül, hogy az író tapasztalatoknak. A várossal lépett a kormánypárti Sze- mi utólag nem tehetünk e lépésének túlzott politikai való kapcsolata is máskép­gedi Híradó szerkesztőségé- szemrehányást az írónak az- jelentőséget tulajdonítanánk pen alakult. Vissza-visszatért be. Fiatal még és máris ott- ért, mert nem tudta magát és merész következtetéseket ő is Szegedre, ellátogatott a honülő Kevés szabadideiét függetleníteni a kortól, akarnánk levonni belőle, jelentősebb irodalmi esemé­a lnkáréhan töltötte amaivat amelyben élt. Tényeket köz- mégis bizonyos, hogy Gárdo- nyekre, de ebből a kapcso LrZrirf airpprwYThp • lünk. és ezek a tények azt nyi választásában a politika latból hiányzott a melegség, a falakra««tátWménéeit mondják el, hogy -igazi- is szerepet játszott. A Napló az igazi barátság tüze. Ki aWa^trota párbajhősök, valóban vere- szervezettebb, tekintélyesebb volt ebben a hibás? A város a' „öröMámDát«- kedÖB> iz§áSa emberek, nő, lap volt, mint a Híradó, job- va^y az író? Kár lenne most jj olvasott' kártya- pénz. vagy olyan ban is fizetett: ezek a té- ezt kutatni. Bizonyára mind­néni hanesze- "gyek miatt fognak fegyvert, nyezők együttesen határoz- két fél magatartásában le­s " amely ezekkel a dolgokkal ták meg az író választását, hetne olyan mozzanatokat kapcsolatban van. Gárdonyi, „ gyébként akárcsak találni, amelyek akadályoz­ta Mikszáth, Gárdonvi ták a szorosabb, barátibb és is -mindenes- volt a elevenebb kapcsolatok kiala­készített, egyébként vagy kedvenc népi hangsze rén, a furulyán játszott. Ab­ban az időben a szegedi űj- s.„_2nv mjndie az úisáe ságcsinálók élete egyáltalán ^erülT^ajL véletfe­róeményekben1!0^" azonban P?1' * sor,s ÍUrcsa 'azeszélye lapnál. Irt" vlzé'rcíkkeke't" éi kulását. feltűnően kerülte ezeket, k°vetkezteben, egy onmagá- szerkesztői üzeneteket, fara- jjogy elevenen él-e ma ban jelentéktelen ugy vala- gott verseket és mindenféle ritkán járt el a régi Hun­nőtt H az emléke? Gondol­junk az Egri csilla­gária szálló híres sarokasz- f^lLSL.Í dalokat, vezette a bűnügy! „ _ tálához, az újságírók, költők 4 . rovatot, tárcát írt és közben gok-ra és rögtön fölöslegessé és művészek törzshelyére, lett- A Gárdonyi altal szer- még a napi hirek megjele- válik a kérdés. Ki nem ol­kesztett Szegedi Paprika ci- késével is neki kellett tö- vasta ezt a regényt? De ha A sors furcsa szeszélye, m" szatirikus lap például rödnie. De többet dolgozott, valakinek ez kevés lenne, hogy ez a -galamb- gúnyverset kozolt. Egy sze- mint Mikszáth. Nagynevű mondjuk el azt a látszatra ember- itt Szegeden Sedi bankar magara ismert: elődje Szegeden alig írt szép- nem nagy jelentőségű tényt, mindenféle botrányokba ke- bírósági ugy lett a dologbol. irodalmat, Gárdonyi viszont hogy a míhályteleki általá­veredett, és a könnyen ítél- Egy nev rosszul, sajtohibá- valósággal ontotta magából nos iskolát nemrég, talán kezö, sokszor felületes és val Jelent meg a lapban: a különféle regényeket. Igaz, alig több, mint egy hónapja, igazságtalan utókor előtt, majdnem halalos vegu Pal"baj hogy ezek a vad romantika- róla nevezték el. Ez a név­amely Gárdonyi három és lett a kóvetkezmenye. Ezeket jd> legtöbbször a ponyvák adás új forrása lehet a Gár­féléves szegedi életéből úgy- az ügyeket felreértés, meg- sz(nVonalán álló regények donyi-kultusznak. Ha az eb­szólván kizárólag csak a bot- nem okozta, nehany nem voitak értékesek, s ma bői az iskolából kikerülő és rányokra emlékszik, izgága, ®kos szova' bi.z<yPyc>?ail e' már senki sem emlékszik rá- az ott tanuló gyerekek ér­harcias, támadó ember s?í- ,el!etett yobla intézni okét, juk Még a Mikszáth elő- zik azt, hogy a Gárdonyiról nébe került. Igen, ez a bé- mégis Gárdonyi ketszer is szavával megjelent tárca- elnevezett iskolában tanulni kés ember Szegeden harcol- börtönbe került miattuk. gyűjteménye, # Figurák is azt is jelenti, hogy az író ni volt kénytelen. No, nem Az első alkalommal 14 na- jelentéktelen könyv és szin- műveit jobban, alaposabban egyszerűen tollal. Fegyver- pot ült a Vasasszentpéter te semmit sem mutat meg és gyakrabban kell olvasni, rel: karddal. Gárdonyi Sze- utcai fogházban. Meglepe- a későbbi nagy íróból. mint másutt, a névadás már geden többször párbajozott, tésre: baj nélkül vészelte át Láttuk már, milyen nagy elérte célját. , ezt a két hetet, sőt egyene- hatással volt Mikszáth mű- ökrös László • sen jól érezte magát a bör­Vágó Pál: Szegedi árvíz — részlet. (A szegedi múzeum képtárából) Jtönben. Persze, *a fogház • afféle operett-börtön lehe­• tett, mint Strauss Denevé­! rének -kedélyes- fogháza. •Cellatársai között volt or­• vos, ügyvéd, mind igen vi­; dám emberek, fütyültek a j börtön rendjére és szabályai­• ra. Délelőttönként nagy kár­! tyacsatákat rendeztek, dél­•után iszogattak — még azt • is elnézték —, sőt a jobbked­; vüek még nótára is gyújtot­• tak, mígnem az őr némi tisz­j telettel be nem jelentette a S rab uraknak a takarodót. • Hanem a második, az egyhó­j napos büntetés, már ióval 5 nehezebben telt. A Vasas­• szentpéter utcai fogház mint­íha átalakult volna, nyoma jsem volt már benne a régi • kedélyes életnek. ! 1890 májusában Gárdonyi ímunkahelyet változtatott: az •ellenzéki Naplóhoz ment at. J-Ne keressünk ebben a lé­: pésben politikát- — mondja SZEGEDI ÖREGEK Negyven év a munkásszínpadon Milyen nehéz rámondani, vékenységébe — majd 1919­hogy -öreg-, pedig már 20 ben a -Forradalmi nász- be­évvel ezelőtt js azt mondtuk mutatásakor vették fel a nékiy: -Miska bácsi-. Szere- niunkásszínpad nevet. A tétből, tiszteletből. Még drámában — amely a fran­nincs egészen 60 éves, de a cia forradalomról szólt — sok harc megviselte. Tavaly gyomorműtétén esett át s néhány hónappal ezelőtt el­vesztette a jobb lábát. Nem a háborúban — az élet küz­delmében. Talán nem is lép­het többet a rivaldafénybe — mégis ott marad min­denki szemében, akik őt is­merik. A Szegedi Munkásszínpad története szinte elválasztha­tatlan Waltner Mihály ne­vétől. Még a Fekete-házban 1918-ban kapcsolódott a munkásszínjátszó-csoport te­Élárulhatom. Nem udvarolok fürge ujjai végigsimították a billen- udvari mulattató, játszott az új vi­mivel töl­SUL katonatisztet játszott és később még több más' ki­sebb szerep alakításával tűnt fel. Beválasztották az Álta­lános Munkás Dalegylet ve­zetőségébe és 1920-tól az ő irányításával működött a munkásszínpad és az ének­kar. Ugyanakkor a Szegedi Gyufagyárban lakatosként dolgozott. A Tanácsköztársa­ság idején forradalmi plaká­tot ragasztott az üzem belső falára — ezért kellett ké­sőbb elhagynia munkahelyét. Évek múltán a Minőségvizs­gáló Intézetbe került, ahol . _ ._. - ... ... ... = majdnem 30 évig ellenőrizte " ' "Hpja híres szegedi paprika szí­•••nét csípősséget - Sajnállak. Kár, hogy ott szü-||| ^ szinte m;nden szabad tyúkét. lagba csöppent legénykével, mint lettel... Talan lenne belőled "<»-™idejét a színpadon töltötte. — Gyere, ülj mellém, úgy ülsz a macska szokott az egérrel. lami, de hidd el, így van jol, ofto-||jjMert d készítette a díszlete­sarokban, mint a csepregi gugguló Na, gyere hozzám, kétlábú kis gyan van. Nyugodjunk bele a BOr1j[|ket a darabokhoz. Ugyan­Szent János. szamaram — és tanította az élet sunkba, mert gazdagok és s2e9en"ek.,;akkor rendezte az előadások, A fiú gyámoltalanul telepedett rózsaszínű valószínűtlenségébe . libe- mindig voltak. ||||műsoros esték, —>­melléje. gö gyereket. — Te helyes gyerek vagy, Géza, Mennyivel más ez, mint a bi­'-••-"-' köze- tangtanya. Ott olyan piszkos, undo­rító minden, a bolhaflekkes ciha, banatos nótakat. Izgatottan megpuszilta Terus ke- meg a rongyokból varrt lepedő, Mondd, jó dolog az? rek, pihés arcát, mint az anyját, meg a Piri is, különösen mikor — Jó. Mikor az ember fiának el- amikor elindult otthonról. mondja: nehezül a szive, rászakajtja az élet — Nem így, te butus... megtaníta- _ siess, öltözz már, még sokan a bánatot, akkor valahogyan olyan lak... várnak. jó a bor, meg a nóta, mert köny- Gézában megfordult a világ... \Éegborzongott. Magában fogad- lányra. Észrevette. (/rendezésében. Az ember tra­ilyen még életében nem történt ve- kozott, hogy ezután elkerüli — jpn a vőlegényem, a főispáni|||gédiája előadásán az ő kez­le. Bortól csillogó szemét a lányon a bitangtanyát. fia... menjél a szobádba, feküdjél.||j!deményezésére énekelték a pihentette. Magaban végigsimogat- _ ^ reszkeUz7 üljéí le, ami. _ inkább sétálok egyet. Xmunkásdal<®ok a* cát, jól formált vállát kerek roz- ce> énekelek ^eked egy otthomt is _ Nem bánom, de ne zavarj min- ^ betanítósát mindig ' 1 7 ' ' A zongora most erdekes hangokai ket A hátsó ajtón gyere be> adom a , r igyekezett h'Qgy a Sze. adott, csöndes zsongásba olvaataK. kuicsot llllgedi Munkásszínpad műso­oz akkordok. Akkor eszmeit a ro- _ van _ pir piuanat S2ÜNE-:";rán haladó szellemű versek, kon, mikor Terus már azt enekelte tartott de nem is viszein a j neki, hogy -Álmodó Tisza-part, szi- kulcsot vem, lelkem odahajt". _ vigyed, nem aka-f-szabadulás _ Semmi sem hajt znge,m oda Lsa gy ^ tetótölltervezte nem szeretem en a liszat, se azi > »». . .... „irAcó* a várost — buggyant ki belőle re­kedt hangon. Miért? — hagyta el a notat a lány. — Ott én még semmi jót sem én senkinek. «-* Tudsz táncolni? fc— Nem. *= Hát mondd meg, töd a szabad idődet? — Semmivel. Futballozunk a gye­pen, este meg eljárunk a kocsmá- romlatlan kisfiú7 Gyere ba, danolgatunk kesergöseket, szép iebb... Tudsz csókolódzni? mindig voltak. ||||műsoros esték, színdarabok — A Karácsonyi Guido is ezt|||!egésZ SOrát, s játszott is ben­mondja a vasárnapi prédikáción. Mniik. örökre a szívéhez nőtt _ Látod... igaza van. Isten ren-|||[Móricz Sári bíró-jának fő­delése ez... Ezt az órát meg^szerepe, """" nyebbülést hoz. — Te iszol? Felragyogott a eredt a nyelve: — Igen, négyen, öten vagyunk fiú szeme, meg­ta vállig érő fekete haját, fehér ar­cát, jól formált vállát, kerek, roz­marina-almdnyi mellét. Olyan fel­ueieac "" —» — - Molíere Fösvény-e 'felejtsd eV vagfőrizd" meg "az éledés Botcsinálta doktor-a, az bolondos ajándékaként. menedekhely baroja . .es még sok-sok szép szerep. A fiú vörösre gyúlt arca lassan-«Az elsö szegedi Szabadtéri fakult, riadt szemekkel nézett « játékok idején, Hont Ferenc cimborák, aztán valahogyan egy- síaba£ult< nagy boldogságba rin­fajta a gondolkodásmik, meg a sze- gatta magát amiiyet csak szerel­genysegunk. Ha, iszunk, elfelejtjük, me$ történeteket mutató fümek sze. hogy mink senkik se vagyunk, meg- m érezhetnek ^ZÁn szépül a világ, keservünket bele- _ Mintha nem' « a földön éi. danoljuk a sotet semmibe. nék _ áljnodta magában a valósá­— Elképesztő. így élni, tunyán, got. közömbösen, mint az állót. Terus pici, piros szája kinyílt, Nézte a gyereket szánalommal lágy búgó hangja hullámzott a szo­kevert szimpátiával, kisfiúsra nyírt bábán, megtört a rózsaszínű fala­kese haját, magas homlokát, meg- kon és úgy lopódott tovább a fiú nyúlt, sápadt arcát, szomorú, barna megbabonázott értelméhez, szemét, arányos, izmos alakját, a „jégvirágos hideg tél volt, mi­szűkre konfekcionált keshedt esi- kor megismertelek." . kosruhában. Anyaskodon fordult Rózsa sem volt_ nóta sem szólt, hozzá: mégis megszerettelek." — Gezam, ketten vagyunk, ket óra múlva vendégem érkezik, gye- Milyen igazat énekel. Télhez il­re velem, addig iszunk egyet, ját- löt, meg éppen kettőnkhoz valót — szom neked egy aktuális dalt. álmélkodott a rokon es szerette volna megcsókolni az éneklőt, ezt Soproni kéknyelű meg két kris- a valóságos művelt lányt, de nem ^ tálypohár került a zongora merte, mellé a kisasztalra. Koccintottak a Újra ittak. Terus úgy tréfalko­rokonságra és utána Terus hosszú, kozott, mint valami begyakorolt kaptam. Egyszer elmentem anyam­hoz, mosott egy úri háznál, én meg a ház kertjében álltam, beszélget színdarabok, dalok kerülje­;.;nek előadásra. A fel­után újjá­nagymúltú egy-egy munkásszín­... , , , ..„n..pad régi tagjainak bevoná­_ Nem szukseges a kulcs, h»dd:>:sával ünnepségeket, előadást el, hogy nem lat meg. ||||rendezett. És megelégedéssel Kiment szó nélkül Terus szoba-^PasztaKa. bogy nem volt ÍV "'hiabavalo nagy faradozasa: talpig végigmérte a kopott kis ro-Nm'-mMsénekkart. hont yyalkalommal a Jftból. — Szegény, kis buta ördög , amit valamikor csak a tö­.kés rendszerrel szemben való zerueuen uiit-ui*,. . . iciiasiciici fticuujrji vuw úrék lányával. Egyszercsak solyogUt a lány a lassan csukódó . dó küzdelemmei lehe­tett elérni, sokszor lopva, ti­sírua üjöt7 anyám Ués""azt "mondta: fehér ajtóra tim — Fiam, eredj ki az utcára, ott Kezbefogta piszkos kis faladajat,.^tokban, azt most az egész várjál te utcagyerek vagy, nem jő- lassú, nehéz léptekkel ment az ál-j||,magyar munkásság szabadon hetsz 'be úri házakhoz. lomásra. Nem érzékelte a csffcorgó||||űzheti. időt. Megbambult közönnyel ült le;.; Waltner Mihály munkás­eT erus vidámsága elszállt. Kis a resti abroszos asztalához, a szék|||isága példa lehet mindenkor •*- homlokredők szaladtak dús, mellé helyezte kis faládáját, unot-||||a szegedi öntevékeny szín­fekete szemöldöke fölé. Arany kar- tan rendelt egy liter rizlinget szó-'.-'.játszó-csoportok, énekkarok órájára pillantott. dával. ""előtt. M. T.

Next

/
Thumbnails
Contents