Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

Kedd, 195*. augusztus 18. A francia kormánynak nem tetszik a Hruscsov—Eisenhower találkozó f Nyuga t-Németország is beavatkozik az algériai harcokba? Vasarnap Michel Debré, a francia kormány első mi- kor az egész világon a köz­risztere — így nevezik az új alkotrr.ány értelmében a vélemény átfogó kampányt francia miniszterelnököt — beszédet mondott a közép- indított az ilyenfajta kísérle­ti unciaorszagi Ile Bouchard-ban. A nemzetközi politika tek megszüntetéséről szóló kérdéséiről szólva kijelentette, hogy „Franciaország nem egyezményért Párizsban jól tur meg olyan szövetségeket, amelyek az országot idegen tudják — jegyzi meg ezzel hatalmaknak rendelhetik alá*. Hozzáfűzte, hogy Francia- kapcsolatban a Pravda — ország nem törekszik elszigetelődés! politikára, de el hogy a szovjet kormány áll­akarja kerülni, hogy „a nagyhatalmak esetleges egyezmé- hatatosan küzd egy ilyen nyei ártsanak az országnak«. Rögtön ezután utalt a Hrus- egyezmény létrejöttéért csór EisenJiouier-talúlkozóra, majd megjegyezte: „Ki gon- Ugyanakkor az Egyesült Ál­dotta volna - mondjuk hat évvel ezelőtt -, hogy Moszkva iamok katonai és kardcsör­es Washington gondosan előkészített államfői találkozót tető köreiben a kísérletek szerve/..'* felújításáról fecsegnek hogy ... D®bLé k'jelentésel közvetve bár, de elég érthetően ad- akadályozzák a megegVezést. tak a világ tudomására, hogy a francia kormány nem tartja Uyen körülmények között a orsraga érdekében áUqnak a két vezető hatalom kormány- francia „kezdeményezés* . ~ nyílt kihívás a béke ellen. A svéd kormányhoz közel­álló Stockholm Tidingen cí­mű lap hangsúlyozza; téves a francia kormánynak az az elképzelése, hogy esetleges r Algériáról is szólott Deb- Deutschland" című NDK- atombombája révén bekerül ré. Megismételte azt az is- lap. — „Rövidesen elkészül- az úgynevezett atomklubba mert álláspontot, hogy Al- nek azok a bonni tervek, és joga lesz a legmagasabb géria Franciaország szerves amelyek értelmében az Ade- szin[en, beleszólni a világ része. — Értsék meg a sző- nauer-kormány támogatná •ontodc irányitasaba. Pedig vetségesek —1 mondotta ez- de Gaulle tábornokot az al- az al0erult kegyetlen es fe­titárj Qebré —, hogy Fran- gériai szabadságharcosok el­ciaországnak joga van algé- len viselt véres háborúban* riai politikájának teljes tá írja a Neues Deutschland, . , . , ... ... mogatását követelni tőlük, majd arról tájékoztat, hogy ZáZT ^r \ ÍZl Algéria sorsával nemcsak a nyugatnémet fővárosból "(fzVli jrancui Eszak-Áírika jövője, hanem érkező aggasztó hírek sze­a nemzetkőzi erőviszonyok rint Bonn aktív beavatko­Ahogyan a franciák látják ; * az algériai kérdést — és ahogyan a valóságban van lelőtlen gyarmati háború békés megoldása több tekin­télyt szerezne de Gaulle-nak atombomba — állapítja meg találóan a svéd lap. Fidel Castro vezetésével leverték a kubai ellenforradalmárok próbálkozásait \ & w A chilei Santiagóban va- Kuba és a Dominikai Köz- elsősorban Castro n/iniszter­sámap befejeződött az ame- társaság súlyos ellentéte elnököt és az új kormányt rikai kontinens külügymi- miatt a megfigyelők szerint a gyárosokból, a leggazda­nisztereinek konferenciája. a békéltető bizottság mun- gabb földbirtokosokból, Ba­A 21 részvevő közül 9. köz- kája nem lesz könnyű. Tru- tista diktátor kiszolgálóiból tük Herter, az Egyesült Al- jillo dominikai diktátor to- akarták megalakítani. Kolo­lamok külügyminisztere va- vábbra is igyekszik — nyíl- kolnyikov ezután ismerteti sárnap különmegbeszélésen vánvaló külföldi segítséggel az augusztus 9-én Oriente igyekezett átdolgozni az elő- — megdönteni az új kubai tartományban kirobbantott terjesztendő megállapodás konnányt fegyveres lázadást, a fővú­szoveget. Erre azért volt A kubai ellenforradalma- , , . ,. ' ,, , szükség, mert rok leverése után egyébként rosban végrehajtott ellenfor­Las Villás tartománvban az radalmi terrorcselekmén.ve­KY.b.a és Venezuela Uepvl- éJet visszatér a rendes ke- ket, majd hangsúlyozta, hogy seloje kifogasolta, hogy a rékvágásba. A közlekedés, tervezet nem mutat rá valamint a telefon- és táv- a felkelés sikeres leveré­elcggé az emberi jogok íróösszeköttetés helyreállt. sét személyesen Castro mi­megsértésére és a súlyos Castro minisztcreinöU a niszieMlnök vezette, gazdasági problémákra, harcok két áldozatának te- Ezdrt nem metésén kijelentette: „Vé­rünk hullásával, nagy ál­dozatok árán vívtuk ki mint az általános latin-ame­rikai nyugtalanságok okaira. Melo, Chile külügyminisz­tere. a konferencia főtitkára sajtónyilatkozatában azt mondotta: a santiagói megál­lapodás leglényegesebb része az úgynevezett amerikaközi utazott Castro Santiagóba — állapítja meg a TASZSZ tudósítója. szabadságunkat, és ezt a szabadságot meg ís véd­jük*. ... . , ,, , „, .... Érdekes interjút közvetí­békelteto bizottság mukode- 1ett a kubai televízió. Luis sének felelevenítése lesz. Poz<)i az egyik letartóztatott Feladata az lenne, hogy az összeesküvő, aki képviselő volt Batista uralmanak ide­amerika, államok kozott jén nyilalkozatot tett. El­létrejövő konfliktusok ese- mondotta, hogy Trujillo do­tén igyekezzék megoldása- minicai diktátor idegenlé­giója segítségével továbbra kat javasolni. Megállapították ds összefüggnek — tette hoz- zósra készül a francia gyar­zá. maii csapatok mellett az Ugyancsak nyilatkozott az algériai háborúba*. , ­nigériai kérdésről Ferhat utai a lap egyébként ar- a szerződéses baromfi atvételeiiek Abbasz, a szabad algériai ra, hogy Speidel tábornok . , ,, , , kormány miniszterelnöke is. negyven katonatiszt kísére- 1(100011 TIAT A Spiegel című nyugatné- tőben már júniusban látó- , . * met hetilap munkatársával gatást tett Algériában, sőt Eredményesen végződött —15 között átadott legalább folytatott beszélgetése so- Strauss nyugatnémet had- ?2Jde" a foldmuvesszovet- 5 kilós pu ykáért, vagy leg­rán közölte: kormánya min- ügyminiszter is járt Észak- kezeek baromfinevelesi es alabb 3,5 kilós pulykajerce­di0 kész tárgyalni a francia Afrikában, hogy elkészítsék blzlalaíl szerződéses akciója, er kilónként 7 forintot f>­kormány képvZlőivel az azokat a terveket, amelynek A folyamatos arue!látas er" zetnek- november 16 es de­F - ÁNLNLMAUNN HLRIÍ/L/LFTL OTYL n T _ idejét szakaszokra osztották, forint az átvételi ára. is meg akarja szállni Kubát. Ezzel kapcsolatban a hírügy­nökségek közlik, hogy Raul. Castro, Fidel Castro Öccse Venezuelán át Santiagóba tart. A kubai fegyveres erők parancsnoka ugyanis Tru­jillo összeesküvéséről kí­ván szenzációs dokumen­tumokat terjeszteni a san­tiagói konferencia elé. A Reuter jelentése sze­folyamatos áruellátás ér- zetnek, november 16 és de algériai kérdésről de csak ^SSS U^JLJSrSSÍ. ^ ™ ^ 1B minden előzetes felütel és ^T^^ozíaTTk Af auguszt™ - szeptember A hízott liba felvásárlását rint a mintegy kétezer ku­meghatarozott napirend nél- ki és állomasoztatnanak AJ hónapban átadotty iegaiább ueyan„ak két szakaszÍTn bai letartóztatott közül cd­kül. Az egyetlen lehetseges rikaban — írja a Neues Qf) rte>hnz rcirh-óórF iiyoti te a ' i .-a • - i _ i_ a H i er fr^KK rviint cvomnlvt megoldás Algéria független- Deutschland. tette 90 dekás csirkéért fizetik a bonyolítják le. Augusztus dig több mint 1500 személyt legmagasabb — kilónként 22 15 ^ október 10 között kilón- szabadon bocsátottak. Kolo­Mlé „ r fo,rintos — átvételi árat. ként 19. október 11-től de­Jllt jelent a francia Októberben mar 2! novem- cember 20-ig pedig 18,50 fo­berben és decemberben pe- rintot fizetnek a földműves­dig 20 forintot adnak egy ki- szövetkezetek. A hízott kacsa kilójáért ségének elismerése —• hozzá. •Nyilatkozata további ré- atombamba szében a miniszterelnök el- robbantási terv ? mondotta, hogy igen óvatos ló csirkehúsért becslések szerint is a fran- A francia atomfegyver- Pulykát november-decem­ciák 800 ezer algériait öltek kísérleteket éppen akkor ber hónapban a legkifizetőbb e8ész évben 19 forintot kap­meg. Kzek legnagyobb része akarják végrehajtani, ami- értékesíteni. A november 1 nak a tenyésztők. polgári lakos: asszony, gyér-,,-. =... —... ....—;... ... --... ... ... —-... ... ... ... ... ... = mek volt. Most is kétmilliói' " = •• •• .. .. .. .. embert kínoznak a koncent-'A rációs táborokban — Állapí­totta meg Abbasz. Arrp a kérdésre, hogy Bm szocialista országok nyújta-|]| nak-e segítséget a szabad;.; algériai kormánynak, Abbasz kijelentette: „Elsősorban az!_ arab népek támogatnak ben-•"• nünket, de mindenki más is, aki a béke és szabadság hi-... ve. Ez a segítség kötelezfn] bennünket arra, hogy füg' kolnyikov, a TASZSZ tudó­sítója kommentáréban fog­lalkozik a kubai ellenforra­dalmi összeesküvéssel. Az ellenforradalmárok meg akarták gyilkolni a kubai vezetőket. Az élet igazolta: Szükség van : t*»/ a legális Né met Kommunista Pártra! A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága a párt betiltásának harmadik évfordulóján nyilatkozatta! fordul egész Németország demokratikus erőihez és harcra szólít e szégyenletes ítélet megsemmisítéséért. Napjainkban nemzetközi tárgyalásokon a hideghábo­rú befejezéséről, a nemzet­közi feszültség enyhülésé­ről beszélnek, arról, hogy biztonsági szerződés megkö­tésével megfékezzék a né­met militarizmust, s újra egyesítsék Németországot. Mindezek olyan követelések, amelyek miatt a Német Kommunista Pártot betiltot­ták. Maga az élet igazolja: Nyugat-Németországna k szüksége van a legális Né­met Kommunista Pártra — hangoztatja a nyilatkozat. A kommunista társadalom alapjairól a szocializmusban 2^ XX! kongresszusa a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó Időszakát nyitotta meg. Ennek megfelelően a kongresszus részletesen foglalkozott' a szocia­getlenségünkért harcoljunk.;.; j^ta termelési viszonyok kommunista terme­Ha a nép szabad lesz. magolj dönt további sorsáról*, lési viszonyokká való átalakításának elméleti és gyakorlati kérdéseive! Marx, Engels és Lenin már korábban fel­vázolták azokat a különbségeket, amelyek a kommunista társadalom két foka között fenn­állnak, s több utalást tettek a két fok közötti átmenet jellegére is. A kommunista társada­.-, lom első szakasza a szocializmus, a második Ferhat Abbasz nyilatkoza-im szakasza a teljes, vagy kifejlett kommuniz­tában hangsúlyozta: „Ha a|j|| mus Elterjedt szóhasználatban az első sza­nyugatnémet kormány köl-V. kaszt szocializmusnak, a másodikat kommu­csönökkel támogatja a frah-|||l nizmusnak szoktuk nevezni. A szocializmus ciáküt Algéria ellen folyta-'}'J vonatkozásában a kommunizmus szó haszná­Nyugainémet segítség az Algériában harcoló franciáknak11 lata annyiban Indokolt, amennyiben mind a két szakasznak közös a gazdasági alapja. Milyen közös vonásai vannak a kommunista társadalom e két szakaszának? Először: mind­két szakaszban a termelőeszközök társadalmi tott tevékenységükben, ez: azt jelenti, hogy ellenünk\ harcolnak*. A francia kormánynak! nyújtandó segítségről egyéb-| ként részletesen ír a "Neuesy. tulajdonban vannak, másodszor: ebből ere­llll döen mindkét fejlődési fokon a termelést a tervszerű irányítás szabályozza, harmadszor: a társadalmi fejlődés mindkét fokán az em­berek termelésben elfoglalt helyére a kizsák­mányolás megszűnése a jellemző, negyedszer: a szocializmusban és a kommunizmusban is egyformán elv az, hogy „mindenki képességei szerint dolgozik*, s végül a termelés célja mindkét helyen azonos, a dolgozók szükségle­teinek minél magasabb szintén való kielégí­tése. A kérdés az, mennyiben különböznek a termelési viszonyok a kommunizmusban a szocializmustól, illetve a kommunista terme­lési viszonyok csírái mennyiben találhatók meg a szocialista társadalomban? A legfon­tosabb eltéréseket e két fejlődési fok között a kővetkezőkben lehet összefoglalni: a szocia­lizmusban a termelőeszközök össznépi (álla­mi), valamint csoport (kolhoz) formája isme­retes, a kommunizmusban egyfajta tulajdon­forma lesz, az egységes kommunista, össznépi tulajdon; a szocializmusban még lényeges különbségek vannak a két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság között, vala­mint a munka különböző formái, főként a szellemi és fizikai munka között, a kommu­nizmusban ezek a különbségek megszűnnek; A hét közepén már jobb lesz az időll Vásárnap folytatódott a [||| rendellenes időjárás: délelőtt [Hl a Dunántúlt, délután és ftK koraesti órákban az Alföl­det árasztotta el a vihar,1,11' amely különösen a Balaton r"'. mentén és Debrecenben toiti-||j| bolt teljes erővel. A Meteorológiai Intézet;,' tájékoztatója szerint a ziva­tarokat és a viharokat az Alpok felől hatalmas gyor- iiij rasággal előretörő hideg lég-|||| tömeg okozta, amely már;.; 6Zombat.on este betört az or- ||[| szág nyugati részébe és 5— llll 10 fokkal lehűtötte a leve-X 8Öt. llll A Meteorológiai Intézet [Hl szerint a szeles, hűvös idő--'­járás a. hét közepére meg­javul: eláll a szél és szép [['J napsütéses idö lesz. a kommunizmusban a szocializmusra jellemző munka szerinti elosztást a szükségletek sze­rinti elosztás váltja fel. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán Hruscsov elvtárs beszámolójá­ban a kommunizmusba való átmenet egyik fő jellegzetességeként azt hangsúlyozta, hogy ez az átmenet egyenes vonalú és folyamatos, ami azzal magyarázható, hogy a kommunizmus nem úgy, mint a szocializmus, kapitalizmustól örökölt alapon, hanem saját alapján fejlődik ki. Hiszen mindkét társadalomra a termelési eszközök közös tulajdona a jellemző. Ebből két dolog következik. Az egyik az, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való átme­net nem a társadalmi forradalom útján tör­ténik, a másik az, hogy a kommunista terme­lési viszonyok bizonyos elemel, csírái már ki­fejlődnek a szocializmus keretei között. „Tár­sadalmunkban — mondja Hruscsov elvtárs — a kommunizmusnak számos olyan kézzel fog­ható és szemmel látható vonásával találkoz­hatunk, amelyek fejlődni és tökéletesedni fog­nak*. M it jelent az, hogy a Szovjetunió a kom­munizmus építése általános kibontako­zásának időszakába lépett? Azt jelen­ti, hogy mind gyorsabban teremtődnek meg a kommunizmus felépítésének anyagi és szelle­mi feltételei, ami másszóval azt is jelenti, hogy erősödnek a kommunista termelési viszonyok­nak már meglevő elemei, csirái. A tulajdonviszonyok területén az egységes kommunista, össznépi tulajdon alapjaként a társadalmi tulajdon, s különösen az össznépi (állami) tulajdon szerepel, a szocializmusban a kommunizmus építésének időszakában a szocialista társadalmi tulajdon az egységes kommunista össznépi tulajdon irányába fejlő­dik. Egyik oldalon azáltal, hogy a szocialista tulajdonon belül növekszik az össznépi (álla­mi) tulajdon szerepe, ami azért lényeges, mert ez a szocialista tulajdonforma áll legközelebb a kommunista össznépi tulajdonhoz. Az álla­mi, össznépi tulajdon növekedése részben az­zal kapcsolatos, hogy a népgazdaság fejlődé­sén belül az ipar fejlődése gyorsabb, mint a mezőgazdaság fejlődése, ugyanakkor, mint is­meretes, az ipar termelőeszközei alapvetően állami, a mezőgazdaság termelőeszközei pedig kolhoztulajdonban vannak. Az ipari termelés a Szovjetunióban 7 év alatt 80 százalékkal, míg a mezőgazdasági termelés 70 százalékkal növekszik. Az állami, össznépi tulajdon növe­kedése részben azzal is magyarázható, hogy a mezőgazdaságban a szűzföldek feltörésével nyert területeken főképpen nem kolhozokat, hanem szovhozokat szerveznek. Másik oldalon, a kommunista össznépi tulajdon irányában való fejlődésének fontos szakaszát jelenti az, hogy a csoport (kolhoz) tulajdon mindinkább közeledik az össznépi (állami) tulajdonhoz. Milyen utakon megy ez végbe a Szovjet­unióban? 1. Növekszik a kolhozok oszthatatlan alapja. (Oszthatatlan alapon a kolhozok termelőesz­közei és azon pénzeszközei értendők, ame­lyek jövedelemként nem oszthatók szét a kolhoztagok között.) Az oszthatatlan alap, búr kolhoztulajdonban van, mégis a kolhoztulaj­donnak az a része, amely legközelebb áll az össznépi (állami) tulajdonhoz. Itt a kolhoztu­lajdon bizonyos fokú korlátozása áll fenn, mi­vel az oszthatatlan alapot egyrészt nem hasz­nálhatják fel személyes szükségletek kielégí­tésére, másrészt nem is adhatják el Ilyen célból. Érthető tehát, hogy az oszthatatlan alapnak a növekedése a kolhozokban közelíti a csoporttulajdont az össznépi tulajdonhoz. 2. A kolhoztulajdon erősödését jelenti to­vábbá a háztáji gazdaság személyi tulajdoná­nak fokozatos megszűnése is. Hiszen a kol­hoztulajdon társadalmi tulajdon, a háztáji gaz­daság termelőeszközei viszont személyes tu­lajdont képeznek. Ez a folyamat annál inkább meggyorsul a Szovjetunióban, minél fejlettebb technikával vannak ellátva a közös gazdasá­gok és annál inkább, minél inkább kiterjed a közös gazdálkodás a mezőgazdasági terme­lés minden ágára. így a közös gazdaság a szükségletek széles skáláját tudja kielégíteni. 3. A kolhoztulajdon össznépi (állami) és így egyben kommunista össznépi tulajdon irányá­ba való fejlődését nagyban elősegítik a kol­hozok által közösen épített létesítmények. Ilyen létesítmények a közösen épített utak, öntözőberendezések, építőanyagokat gyártó üzemek, mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari üzemek stb. Ebben az esetben azért be­szélhetünk a kolhoztulajdon magasabb szintre emeléséről, mert az így létrehozott közös épít­mények a kolhozkollektívánál szélesebb kol­lektíva tulajdonát képezik. A Szovjetunióban — mint az előzőekből is kitűnik —, a gépállomásoknak múlt évben történt átszervezése, a gépeknek a kolhozok tulajdonába való adása maga is nagymértékben hozzájárult ahhoz a folyamat­hoz. amely úgy fogalmazható meg, hogy a kolhoztulajdon társadalmasodása. Helytelenek azok a nézetek, amelyek ezeket az intézkedé­seket úgy tüntetik fel, mint az össznépi (ál­lami) tulajdon gyengítését és valamiféle „re-

Next

/
Thumbnails
Contents