Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

Kedd, 1959. augusztus 18. A Szegedi Gumiipari Kss-ben: Egy negyedévben 30 ezer kerékpárhoz készítenek belsőgumit KINN. a város peremén gumírozott vászonból tömi- vendégeken, ha bajba juttalálni a Szegedi Gumiipari tőgyűrűt, az csakhamar nak. Azonban mindhárom KTSZ telepét. A forgalom, tönkrement. Azóta műanyag fiók főképp a gyalogjáró emmelyet az odavezető Damja- tömítőgyűrűt alkalmaznak, berek szolgálatára áll: sár-, nich utca lebonyolít, mégis és a prés kiválóan működik, hó-, tornacipőket, gumicsizelég nagy. A telep kerítése PVC-féleségből készül a Da- mákat és nylonköpenyeket mellett motorkerékpárok, te- núviához való ütközőtárcsa is javítanak. Erről nem érhergépkocsik állnak. Most is is, mely a használatban demes bővebben beszélni újabb autó fékez a kapu szintén bevált. Most kísérle- sem, mert ezt a lakosság előtt, s nem sokkal később teznek hasonló anyagokból tudja és sűrűn igénybe is kopognak az iroda ajtaján. előállítható motorkerékpár veszi munkájukat. — A tömítőgyűrűkért jöt- lábtartók készítésével. A tünk — mondja a Vízügyi műanyag alig kopik, s nem Igazgatóság embere. teszi tönkre az olaj, szem- Készen vannak, át le- n a^ gumival, melyet az élhet veim i valahányat _ szól {£*« ^SSS^SÍ a vaiasz. „ párfogantyúkat is készítettek Ezek a tomitogyuruk mu- már kísérletképpen és a anyagból készülték, bar a ktsz tagjainak biciklijén ktsz főként gumiarukat ezek piroslanak Az érdeklőgyárt. Nem is keveset Erre désből arra lehet következa negyedévre például 30 ezer tetni. hogy nagy keletje lesz kerékpár- és ötezer kismo- mindkét gyártmánynak torkerékpár-belsore adott a ktgz_ek felada SSSSSS *vSaS. K& ^ elsősorban a szolgáltanő minőségű gumiból ké- tas- A gumuparosok eleget szülnek ezek a szép rózsa- is tesznek ennek a feladatszínű belsők. A debreceni, nak A gumiabroncsok futóo^TzTIs^Si jának javítására még Bácsméti baromfifeldolgozó vál- Kiskun és Békés megyéből lalatok gépeire kerülő kü- jS idejönnek. Nincs olyan lönféle baromfikopasztók is motor autó_ vagy vontatógumiból vannak. Egyikkel a müveknek iavitásászárnyat, másikkal a com- kerek' melyeünek jayitasa bot kopasztják, egyik bor- hoz ne volna megfelelő bedás, a másik csillag, a har- rendezésük. A forgalom termadik korbács formájú, mészetesen az évszaktól Nagy a keletje ezeknek a azonban átlagosan szerszámoknak, mert a gya- Iugg, azonban atiagosan 1 korlatban igen jól beváltak. 300 kerékfutó vulkanizálását Az Albertfalvi Tintagyár ra- végzik el egy-egy hónapban, gasztós üvegeihez itt gyártat kenőfejet, a Budapesti A GUMIIPARI KTSZSzezon a paprikafeldolpzőban Bőripari KTSZ röplabdáihoz NEK három flókja van a szelepet, a Szegedi Tömeg- —— cikk KTSZ gyermekpuská- városban. Egy a Lenin körhoz tartozó tapadókorongot, úton, egy a Bajcsy-Zsia Budapesti Élelmiszeripari iins2ky utcában, egy pedig a SfSmaSFa géS°z Kossuth Lajos sugárúton. 1300 darab gumiból valóba- Utóbbiban is sok motoros és rackmagozót. autós megfordul, mert itt meg a belsőgumikat javítA GUMIN KÍVÜL szíveják nagy szakértelemmel. A sen használnak fel, ha szük- _ ..... , séges, műanyagokat is. A szabadtéri jatekok idejen DÉLROST hidraulikus pré- meg vasárnap is nyitva társéhoz hiába csináltak először tott a bolt, hogy segítsen a vizionista koncepciónak* ítélik, nem előrelépésnek, hanem visszalépésnek a kommunista össznépi tulajdon kialakításának folyamatában. A gépállomások Szovjetunióban történő átszervezése a kolhoztulajdon társadalmasításának folyamatát szolgálta. Először is azért, mert a gépállomások gépei kolhozoknak történő átadásával növekszik ezek oszthatatlan alapja, ami viszont, mint erről már szó volt, majdnem össznépi (állami) tulajdon. Másodszor azért, mert ezzel az átszervezéssel megszűnt a kolhozokban a kettős irányítás, a munka kettős szervezése. Ez nagymértékben hozzájárul a munka termelékenységének növekedéséhez, ami viszont fontos feltétele a személyes tulajdonban levő háztáji gazdaság fokozatos megszűnésének. Harmadszor azért is, mert ennek következtében a szocialista állam és a kolhozgazdaság közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesednek és közvetlenebbé válnak. Az állam most már nem gépi munkát végez a kolhoz földjén, hanem gépekkel látja el a kolhozokat így a kolhozparasztok munkakörülményei mindinkább közelítenek az ipari munkások munkakörülményeihez, s ennek rendkívül nagy szerepe van a munkásosztály és a parasztság közötti különbségek megszűnésében. Az embereknek a termelésben kialakult kapcsolatát tekintve a kommunizmus alapját a szocializmus viszonyai közepette az jelenti, hogy az emberek közötti kapcsolatok itt is kizsákmányolástól mentesek. Természetesen mivel itt még lényeges különbségek állnak fénn a munkásosztály és a parasztság, valamint a szellemi és fizikai munka között, a kommunizmus építése megköveteli ezen különbségek megszüntetését. A termelőerők és technika fejlődésének előrehaladása a mezőgazdaságban í-.ilíi-irlíw kiilönbMinőségileg is kiváló az idei búzatermés Javában vizsgálják már az idei búza minőségét. Az Élelmezésügyi Minisztérium malomipari igazgatóságához igen sok jelentés érkezett az ország minden tájáról s ezek a beszámolók arról tájékoztatnak, hogy a rendkívül gazdag terméshozam mellett a minőség is kiváló. A vizsgálatok eredményei a sikértartalmat határozzák meg. A tavalyihoz képest lényegesen jobb eredmény mutatkozik elsősorban az alföldi, acélos búzából őrölt lisztnél. Békésben, Csongrád megyében mindenütt negyven százalék fölött van a sikértartalom, nem ritkán 45—47 százalékot találtak. A malomipari igazgatóság közlése szerint sikeresen kiküszöbölik azt a kárt is, amelyet a sűrű esőzés okozott. Intézkedtek, hogy az ázott gabona szárítását azonnal kezdjék meg a közraktárakban és a malmokban. Részint úgynevezett szárítóoszlopokon történik az elcsépelt gabona szárítása, továbbá az országban hat malomban szakemberek irányításával működnek mar a Farmer-gépek, amelyekben 50—60 fokos meleget állítanak elő az ázott gabonaszemek vízelvonására. Már nem csüngnek piros paprikafüzéreit a hatalmas betonszárító pajtákban. De a malmok dolgoznak, s szállítják a paprikát a hazai és külföldi boltokba. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 124,1 százalékra teljesítette első félévi tervét, s lényegesen több őrleményt küldött külföldre, mint amennyit tervében előirányoztak. Az új paprika még zöld, alig pirosodik kint a határban, de bent már javítják a gépeket, készülnek az új szezonra, hogy a feldolgozás a jövő gazdasági évben is zavartalan legyen. A szárítótermekben is készülnek az ttj szezonra. Kijavítják, generálozzák a gépeket. S csempével borítják két méter magasságban a csarnok falait Az őrleményt nagy zsákokba eresztik, amelyeken a felirat is elárulja, hogy külföldre szállítják Nagyon sokat hallottuk már azt a szinte közmondássá változott jelszót, hogy ••az ifjúságé a jövő*. Ennek a jelszónak azonban megfordítva is van értelme, ugyanis a jövő olyan lesz, amilyen a mai ifjúság. Éppen ezért a társadalmaknak, ha a jövőjüket biztosítani Tízéves A MAGYAR NÉP alkotmánya J 52. § A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésérc, következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit. a csoport- és össznépi tulajdon közötti különbségek fokozatos megszűnése, továbbá a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának jelentős emelkedése szolgáltatja az alapot a szocializmus két alapvető osztálya közötti különbségek felstámolásához. Ami a szellemi és fizikai munka közötti különbség megszüntetését jelenti, itt nagy fontosságot játszik az új oktatási rendszer bevezetése a Szovjetunióban, amely egyesíti az oktatást és a termelőmunkát, továbbá a magas fejlettségű technika és technológia megvalósítása, valamint a munkaidő megrövidítése következtében az általános és szakképzésre rendelkezésre álló idő megnövekedése. 2mcsak a tulajdonviszonyokban és az emberek között a termelésben kialakuló kapcsolatokban találhatók meg a kommunizmus alapjai a szocializmusban. A kommunizmus csírái megtalálhatók az elosztási viszonyokban is. Ezeket a csírákat azok a társadalmi szolgáltatások képezik, ameN" lyekhez a szocialista társadalom dolgozói ingyenesen, vagy csaknem ingyenesen jutnak hozzá. Ezeket a juttatásokat a nemzeti jövedelemből való közvetett részesedésnek nevezzük. A közvetett juttatások nagyrészt nem a munka mennyisége és minősége, hanem a szükségletek szerint kerülnek a dolgozókhoz. A szocialista állam tevékenységére az a jellemző, hogy az emberről születésétől kezdve egészen öreg koráig sokoldalúan gondoskodik. A Szovjetunióban 1958-ban 218 milliárd rubelt költöttek erre a célra, 1965-ben 365 milliárd rubelt tesznek ki ezek a kiadások. Ez az összeg egy átlagkeresetű dolgozó 3 havi fizetésének megfelelő juttatást biztosított évenként. E juttatások közé sorolhatjuk a gyermekneveléssel, testneveléssel, társadalombiztosítással, közétkeztetéssel stb. kapcsolatos juttatásokat. A Szovjetunióban e társadalmi szolgáltatások, mint láthatjuk, már most is igen jelentősek. 5 millió gyermekről gondoskodnak óvodákban, bölcsődékben és gyermekotthonokban, 20 millió dolgozó kap nyugdíjat, mintegy 7 millió anya pedig családi segélyt. Lényegében ilyen juttatásként kezelendő a dolgozók lakásszükségletének a kielégítése is. (A 7 éves terv időszakában állami erőből 15 millió lakás épül.) Már csak azért is, mert a szocialista országokban a lakbérek igen alacsonyak, a pénzbeli bér 4—5 százalékát teszik ki, szemben a kapitalista országokkal, ahol ez a szám 25—30 százalék. A társadalmi juttatások emelkedését eredményezi az is, hogy az elkövetkezendő időben a Szovjetunióban kiszélesítik és egyben olcsóbbá teszik a közétkeztetést. Mintegy 64 ezer új közétkeztetési vállalatot hoznak létre a 7 éves terv időszakában. T

ermészetesen a szükségletek szerinti elosztás ezen elemeinek növekedése nem jelenti azt, hogy a szocializmusban az elosztás fő elve nem a munka szerinti elosztás. Olyan körülmények közepette, amikor a munka még nem annyira termelékeny, hogy termékbőséget biztosítson, illetve a munka nem vált életszükségletté, az elosztásnak más elve elképzelhetetlen. Igaz az, hogy a munka szerinti elosztás elve tartalmaz bizonyos egyenlőtlenséget az elosztásban. Egyrészt azáltal, hogy a dolgozók különböző fizikai erejűek, ügyességűek, képességűek és képzettségűek, másrészt azáltal, hogy eltérőek létfenntartási körülményei (lakáshelyzet, gyermekek száma stb.). A munka szerinti elosztás elve ennek ellenére a szocialista termelési viszonyok kifejezője és alapvetően az egyenlőség kifejezője, hiszen a szocializmusban mindenkinek van tulajdona, s mindenki mentes a kizsákmányolástól. Továbbá, a munka szerinti elosztás elvével járó bizonyos egyenakarják, nagy gondot kell désére és nevelésére. Nép- év alatt többet tett az ifjúfordítaniuk az ifjúság fejlő- köztársaságunk az elmúlt 10 sáS érdekében és neveléséert. mint az előző évszáza".%•== '.'.== X=X=:•:== X == :•:=== X ==i X === X.jí dókban az úri Magyarország II együttvéve. Megnyíltak az iskolák kapui minden tehetjiséges fiatal számára, és ez II a lehetőség a szocialista MaXgyarországon az által vált J

valóssággá, hogy az oktatás ..lényegében ingyenes a legalsóbb-fokú iskoláktól egészen az egyetemig. A ráterlőtlenség azt a célt szolgálja, hogy ösztönöz a termelékenység növelésére, a technika fejlesztésére és a szakképzettség növelésére. A szükségletek szerinti elosztás csíráinak erősítése azért is nagy gondot igényel, mert a polgári ideológusok leginkább a szükségletek szerinti elosztás elvét támadják és kezdik ki. Fő érvük szerint elképzelhetetlen az. hogy valaki mindent megkap a társada- immetséggel rendeikező fiatal lomtol, amire szükségé van, ennek ellenere •••nálunf olyan pályát választ rnegis kepessegei szerint végzi munkáját. |l||amilvet akal. Ezt a tételt azzal indokolják, hogy az -em- Wj A közeimúltban jelent jíjmeg éppen a sajtóban, hogy Ujkormányzatunk jelentős öszXszeget, több millió forintot llbocsátott a vállalatok, üzeber természetétől* fogva lusta és önző. Ezek az ideológusok nem veszik figyelembe, hogy az önzés, a karrierizmus és individualizmus nem az ember természetes tulajdonsága, hanem a magántulajdonon nyugvó viszonyok kifejezője. A magántulajdon felszámolásával ezek az emberi tulajdonságok is felszámolódnak. A másik érvük ezeknek az ideológusoknak az, hogy az emberek anyagi szükségleteinek teljes kielégítése még nem jelenti az emberek között harmonikus viszonyok kialakulását, mert az emberi alkat velejárója a féltékenység, nagyravágyás, hatalomvágy, ezt megakadályozza. Ez az érv sem tud szabadulni a magántulajdonosi gondolkodás béklyóitól. Természetesen a szocializmus építésének időszakában is a szocialista állam fontos fel- ... adata a szükségletek szerinti elosztás előbb llllifjúsfEgyesek főleg ,.. .. . .. , ., „. _, az idősebbek mar tobb ezer említett csirainak erositese. Bar megjegyzem «jjév óta _ telán amióta ^ dó, hogy a közvetett juttatásoknak viszony- iníemberiség él —) mondogatIag nagy aránya (nálunk 1955-ben a fogy asz- .,ják: -hát ez a mai ifjúság*. tási alap mintegy 42 százalékát tették ezek ki) |||iA Yalóság ,az' kogy ,a, if.. . . .„ , . , , . ... Jusag a réginél sokkal szabizonyos nehezsegaket okozhat a gazdasagi ™badabb, igényesebb, nyílvezetésben, egyrészt azáltal, hogy aka- jjjjtabb és' öntudatosabb. Szocidályozza a munka szerinti elosztás törvényé- ||||alista rendszerünk eredmének érvényesülését, másrészt azáltal, hogy a ÉJ1?® az is'. kog?\.'az ifjúság , . , ... . , koreben szinte teljesen megdolgozok egyes kategonamal jovedelemfe- ||||szűnt a szolgalelkületűség és szültséget eredményezhet, mivel a különbö- Xa kishitűség, a megalázkoző közvetett juttatásokat a dolgozók külön- ||||dás és a mások előtt hajbóbőző csoportjai különböző mértékben veszik ^ "ffi^ mek rendelkezésére, hogy •••napi 4—6 órás munkaidővel foglalkoztassák a 14—16 éve_ seket. Az ifjúságnak ma már ^nálunk szava van a társadalI mi ügyek intézésében is. Ifjúsági szervezetünknek, a újÍKISZ-nek a véleményét még lllllegfelsőbb állami és pártszervezeteink is kikérik és llll figyelembe veszik, sőt a ülj pártszerveknél az ifjúság X képviselője is tagja a párt|||| bizottságnak. S hogy állunk magával az igénybe. munizmus építése még nem közvetlen jövő kérdése, mégis megállapifható, hogy a kommunizmus elemei, ha kisebb kiterjedéssel és következetességgel is, megtalálhatók és erősítésükre nagy gondot kell fordítani. Ezért is elengedhetetlen mindenki számára, hogy tanulmányozza a XXI. pártkongresszus idevonatkozó útmutatásait. Nagy Lajos É-ság fejlődésében és lelkialkatában mindig volt és van ...ma is bizonyos újszerű és mjrégi, megszokott mértékkel ||||mérve érthetetlen, de ez ab;.;ból fakad, hogy rendkívül ||||gyorean és rendkívüli merüli tékben reagál a változásokra, Xaz újra. f

Ha szocialista államunk ..mellett a társadalom is min•••dent meg tesz az ifjúság fejlődése és nevelése érdekében, ["jakkor hazánkat még boldotanszékvezető docens —gabb nép fogja lakni. I