Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

3 Vasárnap, 1959. július 12. A szegedi dolgozók is követelik: Szabadságot Manolisz Glezosznak! Megmozdult a világ embe- táviratukban a többi között minden igaz ügyért harcolni risége, hogy visszakapja sza- követelik Glezosz és a többi kész szolidaritás nevében és badságát Manolisz Glezosz, jogtalanul perbefogott görög tiltakozunk a proletár inter­a hős görög hazafi. A világ hazafi szabadlábra hely ezé- TiacioncLlizmus nevében. minden részéből táviratok- sét, mert valamennyien igaz Manolis_ Glpzo„ a rab­ban és levelekben tiltakoz- hazafiak és koholtak az elle- bennebb Siet kö£­Sf cTezoTzn^sVSi ^ ^ XM-oÍt IIK Giezosznai^ s a IODDI a Szegedi Textilművek lágában mert és tudott a jogtalanul iogvaianow go- délelőtti műszakjának tagjai görög nép hő :s fiaként szem­rög hazafinak a szabadlábra a munkaidő után, a délutáni beszállni a hitleri hordák­T , , . „ , , . t !• U [11U11JV01UU Uldil, íl UClUldUl UC&M1UU a 1 helyezéset Hazánk dolgozót műszakban dolgozók pedjg a kai. Felhívta a világ haladó svntén hallat,ak szavukat munka megkezdége el6tt doigozóinak figyelmét a gö­ebben az egesz világot átfő- tartottak röpgyűléseket az rög dolgozó nép szenvedései­00 tiltakozó mozgalomban üzemrésZekben. A röpgyű- re, megaláztatásaira és meg­Szeged népe U táviratokban léseken táviratot szövegez- hurcoltatására, de bátor­es levelekben követeli, hogy fek amelyben a többi között ságra is Ez a bátorság, ez kap,a vissza szabadsagát az ^ írjók a dolgozók: „Fel_ az igaz hazafiság akkor ta­Akropolisz hose, a gorog nep hiborodással értesültünk ar- lálkozott a világ valamennyi hu 'ia~ , , ról, hogy Manolisz Glezosz hazáját szerető ember elis­A Szegedi Kenderfonógyár és a többi görög hazafi ügyét merésével és együttérzésé­dolgozói üzemrészenként katoiuxi bíróság tárgyalja, vei. Mi, a Szegedi Tudo­tartottak röpgyűléseket, ahol Követeljük, hogv Glezoszt mányegyetem dolgozói a gö­a felháborodás hangján szo- polgári bíróság előtt hall- rög néphez szólunk, ne en­lottak a görög reakciós erők gassák meg, ahol védekezni gedje annak az igaz ember­tevékenységéröl, s arról, tud Követeljük, hogy ne nek elpusztítását, aki em­ahogyan most koholt és ha- Ítélkezzen katonai bíróság a ber tudott maradni az em­zug rágalmakkal Glezosz görög hazafiak felett! Kö- bertelenségben és csak egyet­életére törnek. Minden veteljük Glezosz azonnali len bűne van, hogy szereti üzemrészben aláírták a dol- szabadonbocsátását.'« hazáját és küzd népe sza­kozók azokat a tiltakozó le- Több sze di üzemben a badságért*. veleket, amelyekben ez all. Sz6rme. és Bőrruhaipari -Mi, a Szegedi Kenderfonó- vállalatnáz a viz. és Csffl. gyár dolgozol tiltakozásunkat tornaműveknél, a Fémipari fejezzük ki Manolisz Gle- KSZ-ben nagygyűléseket tar­zosz, a görög nep nagy fia tottak A nagygyűléseken katonat bíróság ele állítása táviratokat fogalmaztak és •miatt. Szabadsagot Manolisz arra kérték & békebizottsá. Glezosznak!- gokat, a vállalatok vezetőit, Röpgyűléseket tartottak a hogy jutassák el tiltakozá­Szegedi Jutaárugyárban is, sukat Párizsba, a Glezosz és ahol a többi között arról is társai megmentésére alakult beszéltek, milyen hőstettet nemzetközi bizottsághoz. hajtott végre Glezosz Gö- A városi tanács dolgozói rögonszág hitleri fasiszta- is egységesen tiltakoztak megszállása idején, s azután pénteken délután Manolisz a második világháború befe- Glezosz és a többi görög ha­jezésével hogyan munkálko- zafi perbefogása ellen és kö­dott a békéért, a haladásért, vetelték azonnali felmenté­A jutaárugyáriak tiltakozó süket. A Szegedi Tudományegyetem dolgosóinak tiltakozása A Szegedi Tudományegye- egyetem valamennyi dolgo­tem dolgozói is tiltakoztak zója mélységesen elítéli a Manolisz Glezosz és a többi görög kormánynak azt az görög hazafi pere ellen. Az intézkedését, hogy Manolisz Országos Béketanácshoz to- Glezoszt kémkedés vádjával, vábbításra küldött levelük- katonai bíróság elé akarja ben — amelyet az egyetem állítani. Ez ellen a politikai professzorai, oktatói és dol- manőver ellen, amely egy gozói valamennyien eláír- igaz hazafi halálát jelenthe­tek — a következőket álla- ti, valamennyien tiltako­pitják meg: zunk. Tiltakozunk a humá­"A Szegedi Tudomány- num nevében, tiltakozunk A prémiumról Mindig jól jön a családnak egy kis Qénz. Kétszeresen jól pedig ak­kor, ha nem is nagyon szá­mítanak rá. A prémium ép­pen ilyen: sosem szabad rá túlságosan várni, és ép- „„„,.„,„oL. „„„,. „, „ , pen azért öröm, ha fizetik * műszaki prémium-rendszer százalékos prémium-kiosz­méltányosságát, igazságossá- tást. Erre aztán visszatért a gát. Példákkal igyekeznek munkakedv a műszakiakbaj bizonyítani, hogy az a mód, emelkedett a teljesítmény, s miként a cél- vagy tervju- ma már ott tart a kéziszer ­talmakat kiosztják, nem he- számgyár, hogy helyrehozza lyes. Arra azonban kevéssé mulasztását, sót túlteljesíti mium rendszerében van a sokat bosszankodnak is véle hiba' hanem abban, ahogyan sokat bosszankodnak is vele azt némelyek értelmezik. Sokat humorizálnak is róla; kodnak is vele különösen, ha kapcsolatban, elmarad. Megemlítették például a Szegedi Vasöntödében, hogy tervét. Eddig nem is lenne semmi különös ebben a történetben, ha elhinnénk, hogy csupán a prémiumnak tulajdonítha­tó a fellendülés. Az orosz­Mi is az a prémium? Fi- náluk a három vezetőállású lánrész kétségen kívül zetés? Nem. Fizetés nem le- dolgozó het, mert akkor egyrészt miumot nem maradhatna el, más­részt semmi értelme se vol­na külön, negyedévenként osztogatni. Akkor bizonyára fizetéskiegészítés? Az sem. A prémium olyan jutalpm, me­lyet a dolgozók kiváló mun­kateljesítményükért, az elő­írt külön feladatok teljesíté­séért vagy éppenséggel túl­teljesítéséért kaphatnak. Ez a prémium helyes fel­fogása, s ha valahol nem így vélekednek róla, nem ezen az alapon osztják szét, akkor lesz csak igazán sok baj vele. Sokan vitatják a olyan magc's pré­kap, hogy a töb­bieknek alig marad a keret­ből. Ez igaz is. A vasöntöde évi műszaki prémiumkerete 40 ezer forint. Ebből hasit ki egy bizonyos összeget fe­lettes szervük, a Kohó- és Gépipari Minisztérium a három vezető premizálására. Az elmúlt esztendőben az igazgató több mint 12 ezer. a főmérnök 11, a főköny­velő 7 ezer forint körüli prémiumot kapott. Hárman együttvéve tehát nagyja ból kétharmadát kapták az üzem jesíthetó feladatokat, keretének. A többi 16—17 fő egyenlősítenek, szóval gyár dolgozóié. Különös in­kább az, hogy prémiumot kaptak a kéziszerszámgyár műszaki dolgozói akkor, ami­kor azt nem érdemelték ki, hiszen hosszú hónapokon át nem értek el kimagasló munkateljesítményt. Még egyszer le kell sze­gezni, hogy a prémium ellen felmerülő panaszok orvoslá­sa csak akkor lehetséges, ha a felsőbb szervek és a vál­lalati igazgatók is helyesen élnek ezzel a jutalmazási módszerrel: nem szabnak meg túlságosan könnyen tel­nem nem ... j: jelenlegi műszaki dolgozó a keret- tekintik a prémiumot holmi összeg egyharmadát kitevő olyan összegnek, mely fize­prémiumban részesült "gaz- téskiegészítésre való. ságos ez? Semmi esetre sem! Visszatérve a vasöntödére* A prémium-rendelet azon- a már említett negatívum ban sehol sem írja elo, hogy meUett egészséges jelenség ennek így kell lennie. Nyitó is tapasztalható itt. A leg­vánvalo, hogy a mmiszie- utóbbj prémiumosztáskor két Az ősszel néhány háznál nem végezték el a szakipari munkákat a Ságváritelepen. A Szegedi Építőipari KTSZ dolgozói most pótolják a mulasztottakat. A múlt héten a mázolok dolgoztak a Szabó János utca egyik szép iker­házának lakásaiban. a szegedi műemlékvédelemről tofczatokkal épületeket, mint amelye­ket Szegeden, a Klauzál téren, /agy a Széchenyi teret és a Tisza-partot összekötő utcákban látunk. Azonban ezek jól sikerült példányait továbbra is gondosan őrizzük, mert az utá­nunk következőknek kell megmutat­nunk, milyen volt a századforduló Szegedje, amelyből épp e napokban igyekszünk, sok problémával, bajjal küszködve, de már mutatkozó ered­ménnyel egy korszerűbb és társadal­mi rendszerünkhöz méltó várost for­málni. S zeged, az a kevés magyar vá­rosok egyike, amelyet tudatos tervezői elgondolással alakítot­tak ki annak idején. A rekonstrukció építészeinek munkája általában — ezt nem mi, hanem nap mint nap az egyre sűrűbben ide látogatók mond­ják el — nem volt rossz. Egységes városkép, jó összhatás alakult ki a Lenin körúttal határolt területeken, amelyet jól sikerült házsorok, ház­csoportok, terek "városképi védel­mével* akarunk megőrizni az utó­kornak. A városkép-védelem fogalma alatt lényegében azt értjük, hogy a kialakult, egységes hatást biztosító területeken, házcsoportoknál, házso­roknál (Szegeden a Széchenyi téren, Klauzál téren, a Lenin körút egy­egy szakaszán) tartózkodunk minden olyan környezetkialakítástól, az épü­letek, utak, parkok olyan átépítésé­tói, olyan új épület emelésétől, amely zavarná a kialakult városkép egysé­ges összhatását. Másrészt pedig igyek­szünk a házakat úgy renoválni, a homlokzatokat úgy kialakítani, hogy az oda nem való és a kapitalista ke­reskedelem szülte, kiugró, hivalkodó, ormótlan cégtáblák, üzletportálok és a zavaró részletek eltűnjenek. A városkép-védelem mindkét Ilyen oldala megfelelően érvényesül már Szegeden. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága magas színvonalú elvi irányítása nyomán úgy tervezik és építik az új, alakítják át a régi épü­leteket az egyes műemlékvédelmi, városkép-védelmi szempontból fon­tos területeken, hogy azok az elmon­dottaknak megfelelően javítsák az összhatást. Azonkívül különösen az utóbbi hónapokban — az egyes vendéglő-, üzletátalakításoknál, tata­rozásoknál arra törekszenek, hogy megtisztítsák szép épületeinket a földszinten korább ráaggatott rossz kirakatoktól és más zavaró építmé­nyektől. Mindinkább méltányolja a közvéle­mény a végrehajtó bizottság, a taná­csi és a más területeken dolgozó szakemberek ilyen törekvéseit. Egyre több szegedi gyönyörködik mostaná­ban az újjászülető épületek láttán. A fóvárosi szakemberek — így olyan szaktekintély, mint Gerő László — többször hivatkoznak a helyes sze­gedi gyakorlatra és a szakkönyvek­ben egyre több ismertetés, kép jele­nik meg egy-egy műemlékvédelmi és városkép-védelmi szempontból jól rendbehozott szegedi épületről. Utalni kell röviden e helyen a Sze­geden is meglévő két szélsőséges né­zetről a műemlék- és városkép­védelem gyakorlatával kapcsolatban. Elsősorban tervezők, építészek köré­ben találkozhatunk azzal a felfogás­sal, hogy egy-egy régi épületet, szol­gaian kell visszaalakítani, megfeled­kezve annak rendeltetéséről, funk­cióiról. A földszinti üzlethelyiségek, vendéglök külső és belső kialakításá­nál merültek fel legtöbbször ezek a nézetek. Mereven alkalmazkodnak a korábban szűk, ajtó- és ablaknyflá­sokhoz, kicsi, alkalmatlan kirakato­kat akarnak kialakítani. A műemlék­épületeken a neonreklámokat sem szívelik stb. Tudvalevő pedig, hogy a megfelelő kirakat nemcsak az üzlet, hanem a város ékessége is, amelynek meghatározott feladata van az áruk propagálásánál, a vevők tájékoztatá­sánál. ásik véglet az egyes kereske­delmi vállalatoknál jelentke­zett, amikor túlzott igényt tá­masztottak nemcsak a kirakatoknál, hanem a túlméretezett reklám- és cégtábláknál, eleve lerontandó egy­M riumban vetették el a súly­műszaki dolgozó csak csök­k°fh/™kor a harom veze" kentett prémiumot vehetett toállásunak túlságosán ma- kézbe Egyiküknél az emel­em prémiumosszeget jelöltek kedő ^ miatt „^jn*. ki. es nem gondoltak _ an a, nál a gyártási hataridó be hogy az üzem többi műszak- nem ^^ miatt alkalma. jába ez rossz vert szul. El- zott csökkentést a vállalat kedvetlenül okét s nem for- vezetése Lehet hogy gz a dítanak gondot ke okeppen ké dol zó m^tatlankodott ilyen feltételek mellett uze- az ilyenB elbánás miatt> ^ muk műszak! fejleszteseie den bizonnyal nem_ Korántsem azt mondjuk csak ők haJlem az üzem ösz_ hogy a jol dolgozo vezetők szes műszakija mé nem erdemeinek magas pre- tudatára ébredt ^^ hogy m'umob Az, lg??ga'ok"k£o- a prémiumért meg kell dotó mérnokoktől főkönyveloktol , ^ csak akkor já } igen sok függ ^ törekvőéi- tal ha w fc ^^^ ket ke lő modon szukseges ha teljesítették a is jutalmazni. Csupán az fIdt'k t arányok eltolódása helytelen. telaaat0Kat' A prémiumosztás prémium a termelés egyik motorját napjat még talan egy ide­képezi. Érdekes és elgondol- g€n is észreveszi az üzem­koztató a kéziszerszámgyár hpn "nháhHn ar­A helyesen esete. Az itt ténykedő mű­szakiak 1958 első féléve óta nem jutottak prémiumhoz. Hogy miért nem kaptak, an­nak oka könnyen magyaráz­óén. Minden szobában ar­ról beszélnek; mérlegelik, számítgatják, hogy ki, mi­ért, mennyit kapott. És ész­re vehető este a családban is, amikor a kereső leteszi egy szép épület esztétikai hatását' Ezek a túl lelkes szakemberek vi­szont pont a kirakatnak, a reklám­nak adtak túl nagy jelentőséget megfeledkezve arról, hogy az illuszt­rív propaganda nem az a csodaszer, 1 mely ellensúlyozza az esetleges belső, — az áruválasztékkal, a kiszolgálás­sal stb. kapcsolatos — fogyatékossá-1 gokat. A nézetek sokszor élesen üt- ( kőztek az elmúlt évek és hónapok. folyamán Szegeden egy-egy építke-' zésnél vagy restaurálásnál. Azóta a két szélsőséges nézet ( vallói sokat "leadtak a negyvennyolc­ból* és az építészek, tervezők egyike- { másika nem tartja a kereskedőket a/ városkép elcsúfítóinak, néhány keres-1 kedő viszont a tervezőket megszál­lottaknak és a szocialista kereskede-{ lem titkos, vagy nyílt ellenségeinek. A városi tanács végrehajtó bizottsá-. ga nem kis "koordináló* hatást fej-, tett ki ezekben a kérdésekben. Azon­kívül a műemlékvédelem hivatalos' irányzata — mint legutóbb a Haza-' fias Népfront rendezte országos an- ( kéton is kitűnt — hasonlóan az esz- ( tétikai, stiláris, valamint a funkció-) nális követelmények összehangolása ( felé hajlik, s ennek hatása már érez-1 hető nálunk is. A műemlékvédelem — a legki-. válóbb szakemberek megfogalmazása szerint — a népkultúra emelésének ( egyik eszköze. A korszerűen meg-1 óvott és a hagyományokat is megfe-1 lelően érzékeltető építészeti műemlé-, kek ugyanis pontosan azt a nevelő, feladatot teljesítik, mint a múzeu­mok. A hatalmas "műemlék-együtte-' sek*: Visegrád, Esztergom, Veszprém, Sopron, Diósgyőr és a budai vár mel-t lett már sok kisebb vidéki műemlék' is alkalmas a dolgozó emberek tudá­sának, kultúrájának gyarapítására. A( műemlékvédelem helyes gyakorlata-1 nak továbbfejlesztésével a szegedi, harminchat műemlék is egyre inkább, betöltheti majd ezt a hivatást H. b. ható: a gyár negyedévről ne- «z, asztalra a borítékot Meg­gyedévre elmaradt a terv- érkezett a nem vart orom* teljesítésben. Mi történt va- 8 Jöo a tervezgetes: mire jon ebben az üzemben? Azt gyűjtsek a pénzt, ruhara* gondolhatnánk, hogy a mű- bútorra, motorra, amire ép­1 szaki gárda szárnyakat ka­ipott, s minden erejét latba , vetette, hogy leküzdi az el­maradást, a terv maradékta­lan teljesítését. Nem így történt. Ezek az egyébként nagy szaktudású emberek 'fokról fokra elkedvetlened­|tek. A hullámvölgy egészen ,az idei év első negyedéig tartott, mikoris a kéziszer­pen szükséges. Nem várt öröm a prémium — és még­is sok baj van vele. Keve­sebb lenne a baj, sőt meg is szűnne, h^t mindenhol betartanák a szabályt, ha a vállalat vezetése összeülve a pártszervezettel és az üzemi bizottsággal, mindig gondo­san mérlegelve osztaná el a kiváló munkateljesítményért, számgyár felettes hatósága az előírt feladatok teljesíté­engedélyezett számukra — a seert jaro jutalmakat, "bizalom előlegeként* — 50 Fehér Kálmán la levelet in­tézett "Fran­ci" barátjá­hoz, azaz Ju­lier Ferenc­hez, a Vörös Hadsereg ve­zérkari főnö­kéhez. "Velem fogsz érezni, bizton igazat adsz nekem, ha azt állítom, hogy e szörnyű helyzetben lo magyarság érdekében ösz­sze kell tartanunk, meg kell mentenünk azt, ami meg­menthető. A kibontakozás 1 út ját könnyen találjuk meg. 1 Horthy ellentengernagy Sze­geden megalapozta a magyar nemzeti hadsereget. Csatld­kozzál hozzá a Vörös Had­sereg nemzeti érzelmű tiszt­jeivel." — Írja. Nem valami tisztek szervezett csoportjá­hoz, akik tőle . kértek taná­GömbösGyu- cJot Gömbös utasítja őket, 0 hAn,. n.AK/tlinl. A n,.«A T,. hogy próbálják a Duna—Ti­sza közét megtisztítani a megbízható vörös egységek­től, a Tanácsköztársasághoz hű parancsnokoktól és poli­tikai biztosoktól, s utána forduljanak Budapest ellen. Ha ez nem sikerül, csatla­kozzanak a szegediekhez. Persze, olyan erejük nincs az ellenforradalmár tisztek­nek a Vörös Hadseregben, hogy bái-melyik javasolt lé­pést is megtegyék. További hazaáruló lépések azonban állandóan várhatók ezektől a tisztektől. Szegeden hivatalosan is átvette a kormány vezetését Ábrahám Dezső. A régi kor­mányból csak Teleki és Var­jassy maradtak meg a kül­ügy, illetve kereskedelem­ügy élén. Horthy hadsereg­bíztató jelenség a tiszai of- főparancsnok lett. Termé­1 fenziva előtt, hogy a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke ilyen jó viszonyban van az egyik legkiemelkedőbb el­lenforradalmárral. Gömbös ugyancsak levéllet fordul a Vörös Hadsereg vezérkará­I ban lévő ellenforradalmár szetesen magával vitte ked­vencét, Gömbös Gyulát is. A kormányprogram egyéb­ként ígér fűt-fát, hogy a franciák támogatását és eset­leg a munkásság rokonszerv vét megnyerje.

Next

/
Thumbnails
Contents