Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

3 Vasárnap, 1959. július 12. A SS JSZSJgZit" i ciezosz-per pénteki tárgYalásinapjáii (Folytatás az 1. ótdalról) sa. Nem haladt kielégítő A . . ... ütemben egyei új termékek .jgap/relj^ás giegjavít^a típusainak bevezetése. A viltV^L^'T^l.X'Z álatok egy ntaze nem tett ÚJ' papt* amely mintegy ftovelte a pateljesítöképessénoa időszakában. 1859 L félévében a ruházati cikkekből mintegy 10 tioii „,„„i„ •——*- "-a* százalékkal többet vásárolt ^ Kállitásl a lakosság, mint a múlt év UA fttai **M M köUlezetteegemek é. az első felében. Különösen lio forint értékű ÚJ' papi* egyes termékek gyártásának nagymérvű forgalom emelprerafrozása nem volt terv- kedés volt. március és áprtszerű. Az első fél évben az állami iparban az egy munkásra jutó termelés három százalékkal haladta meg az 1958 első fél évben elért szintet. (A Központi Bizottság márciusi határozata az év egészére 5 százalékos ter- „ végrehajtó- melékenyaég-növelépf írt elő ) tef' átmenetileg" csökkentek, Mc^össaxtlnsátr ** e®,eB- leginkább keresett uiezogazuasag választékokból és minőségek19i>» elaő hónapjaiban je- lantosén megnövelték azá- bői a kereskedelem időlegemos mezőgazdasági gépfajta sen nem tudta kielégíteni a importját. A rendelkezésre keresletet. Májusban és júálló gépállomány elosztása niusban a ruházati nagykeazanban nem elég egyenletes és ezért nem mindenütt elegendő, különösen a meggyártó gép, egyötödével pírgyártás gét. Az ipdr műszaki fejlesztésé bed elért eredmények ellenére több területen toVátibra is Jelentős az elmaradás. Vontatottan fialhd a Diesel-program lis hónapokban, amikor a ruházati cikkek forgalma 26, illetve 14 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vártnál nagyobb ruházati vásárlások következtében a tavaszi hónapokban a kereskedelem készleletirtfeen feliemfürt a termelőszövetkezeti mozgalom. A lavaszi munkák megindulásakor. március végén, amikor a termelőszövetkezetek év eleji szervezése lényegében már befejeződött, 4517 növekedett gépi aratási igétermelőszövetkezet volt az nyék kielégítésére, országban. 1019-zel több, 1959 I. "félévében jelentós mint az előző év végén. A mértékben megnőtt a műtermelőszövetkezeteknek tk- trágya felhasználás. Ebben kor több, mint félmillió' az időszakban a mezógazdalagja volt. A termelőízövet- ság kereken 375 ezer tonna kezetek március 31-i (közös műtrágyát kapott, háztáji) szántóterülete 3 tonnával többet, millió 378 ezer katasztrális hold volt, az ország összes szántóterületének 36,1 czúzaléka. Az egész szocialista szektor szántóterülete azoszszes szántóterület 50,3 százaléka volt. Sok esetben egy-egy község parasztsága csaknem teljes egészében belépett a termelőszövetkezetekbe: 1959 március végén 1363 termelőszövetkezeti község volt az országban. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésével összefüggésben, jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági munkák gépesítése. A gépállomások 1959. I. fél évében közel 34 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint az előző év azonoG időszakában, ezenkívül 1959 évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére 28 százalékkal több gépi aratásra , kötőitek szerződéit, 100 ezer mint az előző év azonos időszakában. Az egy katasztrális szántóra reskedelero lényegesen növelte árubeszerzéseit és e cikkek nagyrészéből az ipari termelés is számottevően emelkedett. Az I. fél év folyamán az építőanyagok és a tartós fogyasztási cikkek, köztük a televízió- és rádióműsorvevő készülékek, a motorkerékpárok, a bútorok, stb. együttes forgalma 13 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom jutó műtrágya felhasználás növekedéséhez hozzájárult az a tavalyi I. félévi' 29 kilo- egyes tartós fogyasztási cikgrammról 1959 első hat hónapjában csaknem 40 kilogrammra emelkedett. Az ezévi termésátlagok, az előzetes becslések szerint — meghaladják a múlt évi eredményeket. Vágóállatokból — a vágósertés kivételével — az év első hat hónapjában lényegesen többet vásároltak fel, mint egy évvel azelőtt. Vágómarhából 22 százalékkal, vágóborjúból 31 százalékkal, baromfiból 62 százalékkal volt több a felvásárlás, mint 1958 I. félévében. A fontosabb állati termékek közül tejből 11 százalékkal, tojásból 11 százalékkal volt nagyóbb az 1959. I. félévi felvásárlás, mint a múlt év azonos időszakában. A tamint jaménnyi a gépállorná- valyi kiemeLkedö termés kősók 1958. évi teljesítménye volt A megnövekedett gépigények kielégítése céljából — a mezőgazdasági gépgyártás fokozásán kívül — a múlt SV első feléhez képest, jevetkeztében borból ez év első felében közel 720 ezer hektolitert vásároltak fel, 72 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Külkereskedelem Közlekedés A külkereskedelmi forga- szer annyit, exportáltunk, lom 1959 L félévben jelentős rqint egy évvel ezelőtt, mértékben megnőtt" a múlt év azonos időszakához képesti a behozatal 17 száza* A megnöv ekedett ipari terlékknl, a kivitel 14 százalék- melés, külkereskedelmi és kai volt nagyobb, mint egy felvásárlási tevékenység kö-< évvéí azelőtt. vetkeztében a közlekedési Az átlagosnál nagyobb összes ágaiban az T. félévben mértékben nőtt a gépek, és mintegy 12 százalékkal több' -a mezőgazdasági termékek árut szállítottak, mint 1958 importja, a gépimport emel- azonos időszakában. A szál-( kedése főleg egyes ipari be- lított utasok száma ugyanebruhrtzásokhoz szükséges gé- ben az időszakban mintegy pek, néhány vasúti- és köz- 8 százalékkal nőtt. A vasúti úti jármű, továbbá a mező- árutonna-kilométer teljesít-, gazdasági gépek megnövelt ménye 11 százalékkal volt kekre bevezetett részletakció is. A vendéglátó vállalatok forgalma 1958 I. félévéhez képest lényegében nem változott. A félév folyamán a vendéglátás és az üdültetés további fejlesztésére, — különösen a Balaton partján — több új vendéglőt, éttermet, pavilont létesítettek. Népmozgalmi, egészségügyi és kuli urális eredmények A népesség száma ,1959 I. félévének folyamán körülbelül 25' ezerrel nőtt. Ezen időszak alatt az ezer lakosra számított élveszületések száma tovább csökkent, és ugyanakkor az ezer lakosra számított halálozások száma — főként a tavaszi influenzajárvány hatására — több volt, mint 1958 első felében. Ennek következtében a természetes szaporodás mértéke csökkent. A csecsemőhaa védelem a vádirat újabb részleteit cáfolta meg Az athéni katonai bíróságon pénteken délután a Glezosz-perben Papaszpiropuszol titkosrendőrtisztet, a vád legfontosabb tanúját hallgatA bíró erre megkérdezte, titkosrendőrtiszt azt állította. hogy ezekgt az egyenruhákat »a vasfüggöny mögött létesített kémiskolák*, hallgatói viselik. Ilou ügyvéd, az EDA képórök látták-e. hogy G!- .i'«z saében a "tanú- ismételten és Kolijannisz találkozott. ilyen kijeientesekkei olt; A tanú kénytelen volt -Valószínűleg*, "feltételezncmmel válaszolni. hető«, -ügy hisszük* stb. Bő Igre eresztett fejtegetéseiben egyetlenegy pontosan meghatározott adat sem volt tényleges kémtevékenységről. A délutáni tárgyalás 'második részében az ügyvédek intéztek kérdésekét a titkosrendőrtiszthez. Az egyik I ták' ki. A tanú -bizonyíték- vajón Kolijaiinisi és a többi ként* ®8v görög újságkivé-xneves kommunista — akikgást mutatott, a kivágott nek neve a perben szerepel fénykép szocialista orszá- — annak idején nem más gokban élő négy egyenruhás okból jött-e Görögországba, görög menekültet ábrázol. A minthogy kémkedjen, A titkosrendőrség lisztje elismerte, hogy nem slkerült kézzelfogható bizo- ügyvéd megkérdezte: "ön hinyíiékokat szerezni az állítólagos kémkedésről A törvényeknek és a bünviselöje később kérdéseket tető perrendtartásnak egyáltett fel a tanúnak, és ekkor talán meg nem felelő eljákideri^t az igazság. A y&35 rásf folyamatra igen jellemmegkérdezte: -Ismeri-e ön ző a délutáni tárgyalás köegyáltalan az orosz katonai vetkező szakasza. Az ügyész egyenruhát?* Amikor a la- hirtelen megkérdezte a vád nú vonakodott válaszolni, központi tanújat, vajon Gieaz Ügyvéd közölte, hogy a zosz kommunista volt-e máiképen látható tanulók szov- 1941. május 31-én, amikor a jet vasutas egyeruhát, Illet- horogkeresztes lobogói leve kegy műszaki iskola tépte az Akropoliszról. Gleegyenruháját viselik. zosz maga is jelen volt á kiváltképpen tárgyalóteremben, ez ügyben E leleplezés a külföldi újságírók és a megfigyelők körében keltett nagy hatást. A Glezosz ellen emelt vád fő pontja, hogy állítólag találkozott Kosztasz Kolijannisszal, a Görög Kommunista Párt Politikai Irodájámegsem őt kérdezték meg. A titkosrendőrtiszt »nem«mel felelt, a bíró ekkor kijelentette, -tehát cselekedetét akkor követte el, amikor még nacionalista volt és nem fertőzte meg a kommunista betegség*. A bíró és az ügyész is nak tagjával, amikor az át- ilyen gyermekes és nevetsémenetileg illegálisan Görög- ges módon kísérelte meg, országban tartózkodott ICo- hogy törvényellenes kérdélijannisznak sikerült a le- sekket a jobboldali naoionatartóztatás és bíróság elóál- lista körök javára könyvelje lítás elől külföldre menekül- el a kommunista Glezosz nie. A bíró megkérdezte a hősi lettét, terhelő tanút, vajon a rend- A . kihallgatás további réVatásszeruen foglalkozik te- | hét a kommunistaellenes harccal?« A terhelő tanú azt válaszolta, , hogy feladatai szélesebb körűek. Amikor már a második kérdésnél bizonytalanságot árult el, a tanú segítségére siető bfrö válaszolt először a védő kérdésére. Az ügyvéd ezután megkérdezte: -Nos, akkor a vádlottak melyik ország javára kémkedtek?- A tanú segélykérően körülnézett, n-ajd végül vonakodva így szolt: -Egy vasfüggöny mögötti ország javára*. Arra a további kérdésre, hogy melyik ország javára, a titkosrendőrtiszt így felelt: "Ezt nem mondhatom meg önnek*. A tanú á további kérdésekre válaszolva ismételten "hivatali titoktartási kötelezettsége* mögé bújt. Végtil pedig tehetetlenül a semmibe bámult azoknál a kérdéseknél, amelyekre nem volt képes felelni. 1 A tárgyalást szombaton reggel folytatták. landóság alacsonyabb volt, folyamát 108 ezer tanuló fe- százalékkal, értéke 10 számint a korábbi években. jezte be. A következő tan- zalékkal volt magasabb^ A félév folyamán tovább évre 215 ezer első évfolya- mint a múlt évi könyvhéten. — —•»——; —— — js '--"-—A filmszínházak száma fejlődött az egészsgéügyi szervezet: a kórházi ágyak száma a félév végén meghaladta a 70 ezret, emelkedett a szakrendelési órák száma. Az I. félévben — elsősorban a márciusi és áprilisi influenza járvány vetkeztében — a táppénzes betegállományban lévők aránya átlagosan 4 százalékkal mos gyermek beiratkozása várható, 15, ezerrel több, mint az elmúlt tanév elején. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán több mint 30 ezren tettek érettségit, (képesítő) vizsgát és mintegy 5300-an fejezték be egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaikat. Az 1959. évi ünnepi könyv•v- * . T IV, tv, uiijreu, vvolt több, mint 1958 első fel- héten közel egymillió könyévében. vet vásároltak, mintegy 16 Az 1958—59. tanévben az millió forint értékben. Az általános iskolák VIII. év- eladott könyvek száma 14 egy év alatt több mint kétszázzal emelkedett. A mozilátogatók száma 1959 I. félévében meghaladta a 67 millió főt, mintegy másfélmillióval több volt, mint az előző év azonos időszakában. A tolevízió-előfizetők számft a félé,v folyamán puntegy 12 000-rel, több mint 27 000-re emelkedett. ^Budapest, 1959. július 12. Központi Statisztikai Hivatal behozatalával függ össze. 'AZ 1959 I. félévi kivitelen belül a múlt év azonos időszakíjhoz képest közel másfélszeresére nőtt a finommechanikai és híradástechnikai cikkek exportja. A fontosabb híradástechnikai termékek közül például rádióműsörvevőböl 650 százalékkal többet, televíziós műsorvevőből pedig körülbelül négytöbb, mint 1958 I. felében.) A fél év folyamán több mint, 1500 vasúti teherkocsit, 24 darab mozdonyt, 80 darai)1 személykocsit helyeztek 1 üzembe. Az ország különböző területein' több fontos útépítési és javítási munkát kezdtek meg. Budapesten' befejeződött több elsőrendű) fontosságú útvonal korsze-, rűsítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai, Az egész lakosság pénzbevétele 1959 I. félévben 8 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. Ezen belül munkabérek és személyi jellegű kifizetések címén 9 százalékkal, felvásárlási kifizetések címén 6 százalékkal nagyobb pénzösszeg került a lakossághoz, mint a múlt év azonos időszakában. A pénzbevételek növekedése elsősorban a foglalkoztatottság növekedésével függött össze, de Jelentősen növelték a lagalma is. Az első félévben1 a kiskereskedelmi eladás 28 ( milliárd forint volt, 8 százalékkal több, mint 1959 el-1 ső félévében. A kiskereske-i delem I. féléves eladási tervét 4 százalékkal túlteljesítette. Az összes eladáson be-1 lül az állami kiskereskede-, lem forgalma 9 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé 7 százalékkal volt nagyobb, mint 1958. I. félévé-, ben. ••I^H Az egész kiskereskedelmi kosság pénzbevételeit az év forgalom növekedésén belül eleje óta hozott olyan kormányintézkedések, mint a nyugdíjemelés, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelése, a családi pótlék emelése. A laaz élelmiszerek bolti forgai ma több mint 4 százalókkal emelkedett. Az élelmiszer-el látás a fél év folyamán kielégítő volt. Elsősorban az élettanilag fontosabb élelmi kosság takarékbetét állomá- szerek eladása növekedett. húsból, tejből, tojásból, zöldség- és gyümölcsfélékből lényegesen többet vásároltak, mint az előző évben. Májusjúnius hónapokban a zöldség- és gyümölcsfélék ára a boltokban és a piacokon is nya a fél év folyamán egy milliárd forinttal tovább növekedett és június 30-án meghaladta a 3.3 milliárd forintot. A pénzbevételek növekedéséhez hasonló mértékben nőtt a kiskereskedelem for- olcsóbb volt, mint 1958 azo* z építészeti műemlékek a múlt \ évszázadok tanúi. Bőbeszédűen W vallanak a hozzáértőknek egy'egy korszakról, a korábbi társadalmi formák felépítményeiről, azaz kultúrájáról, művészetéről. Olyan tanúk, amelyek nemcsak a kevesek számára •érthető szakmai nyelvet beszélik, hanem sokaknak mondhatják el, ho,gyan élt és alkotott az ember évezredekkel, évszázadokkal ezelőtt Az ógörög építészet ránk maradt lemlékei nemcsak szt mesélik, hogy a görög építésznek csodálatos arányérzéke volt, hanem azt is, hogy a gö'rög ember mennyire szerette a természetet. Kínosan ügyelt arra, hogy a középületnek, a sportpályának is 'meglegyen kapcsolata a tájjal. Gótikus oszlopcsarnokba belépve mindjárt rájövünk arra, hogy a tizennegyedik—tizenötödik században mennyire fejlett volt már az építők geometriai-matematikai tudása. Bámulatos merészséggel karcsú oszlo1 pókra hatalmas terhel#t helyeztek el, a szerkezetekben működő erők ismeretében. És ezek a pillérek századok Iviharát állva áiordozzák még ma is |a boltivek, a boltozatok egész rendszerét. A XIX. század végén készült épü'letek szinte képeskönyvként mutatják ibe a hanyatló kapitalizmus művészi .válságát, esztétikai kiúttalanságát. De nemcsak az építész álmait kon•zerválta kőbe, téglába egy-egy régi lépület, hanem a ténylegesen dolgozó, kétkezi munkás (a korábbi időszakokban éles határvonal nem is volt 'kettőjük között) szinte vallásos odaadását munkája iránt, amelyet mélyen átérzett hivatásként fogott fel. 'Erről tanúskodnak a visegrádi vár l feltárásánál talált faragott kőtöreidékek éppúgy, mint a Fazola Henrik tervezte remek vasrácsok és kapuk 'Eger házain. S

ajnos, a megmaradt építészeti műemlékek jó része Inkább egyházi vonatkozású (kolostorok, templomok), vagy főuraknak, gazdagoknak készült. De a dolgozó nép munkájával, sokszor véres verejtékével épült és ezért eleme a népi kultúrának. Ezt vallják a Szovjetunió, 'Csehszlovákia, Lengyelország műemlékvédelmi szakemberei és enA műemlékekről és nek jegyében ezek az államok hatalmas összeget áldoznak a népi vagyonból a műemlékek restaurálására, fenntartására. Különösen a Szovjetunió jár ilyen tekintetben élen. Ezt a mind sűrűbben odalátogató turisták, köztük a magyarok is, azonnal észreveszik, járjanak akár Moszkvában, Leningrádban, vagy Tbilisziben. Magyarország a kelet-, vagy nyugat-európai államokhoz hasonlítva viszonylag szegény műemlékekben. Tatárjárás, török megszállás, német rabló pusztította ezt az országot, szinte minden században. Míg Csehszlovákiában, Németországban, Franciaországban megmaradtak a polgári építészet remekei, vagy akár az egyszerű emberek lakóhazai is (elég a prágai óvárosra utalni), nálunk csak néhány vár, kastély, vagy templom vészelte át az idők viharát. .Jelenleg mintegy 1900 római, román, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista stb. építészeti műemléket tartunk nyilván országosan. A népi demokratikus rendszer nemcsak külön rendeletekkel óvja az új nemzedékeknek mesélő köveket, hanem jelentős összegeket fordít restaurálásukra és főleg hasznosításukra. A korszerű műemlékvédelem elvi álláspontja ugyani! az, hogy maga a műemlékvédelem nem önmagáért van, a régi emlékeket szervesen bele kell illeszteni a mai életbe. A régi Idók jegyeit megőrizve, a műemlék-Jellegre vigyázva, a régi épületeket is lehetőleg a napi szükségletek szolgálatába kell állítani — vallják ma már a legjelentősebb szakemberei ennek a területnek. Már. csak azért ls, hogy a helyreállításra, fenntartásra fordított nem kis összegek a dolgozó nép számára kamatozzanak. Egyre több a céltudatos ütemezés szerint, művészi érzékkel és helyesen helyreállított műemlékek száma az ország különböző területein. A visegrádi ásatások, az esztergomi restaurálások, a diósgyőri, a veszprémi, gyulai vár és a budai, a soproni városnegyedek helyreállítása nemzetközileg is figyelemre méltó. N

éhány évvel ezelőtt a műemlékvédelem csak néhány építész, műtörténész ügye völt, mást már mindinkább társadalmi gondoskodássá válik. Több városban a tanácsok szívesen foglalkoznak » helyi műemlékvédelemmel és lelkes szakemberekből, a • múlt- emlékeinek kedvelőiből szervezett társadalmi bizottság — mint Szegeden a műemlékvédelmi albizottság — segít nekik ebben a munkában. Sok helyütt már széleskörű felvilágosító munka is fo, lyík,- kisebb-nagyobb előadásokon ismertetik, hogy egy-egy műemlék milyen korból való, hogyan tükrözi kora társadalmi viszonyait, művészi stílusát, építési technikáját. Egyes területeken — ott. ahol sok az nyen .épület —, mint Miskolcon, különösen tevékenykednek a műemlékvédelem terén. Ezt az éppen most megtartott miskolci, többnapos műemlékvédelmi ankét is bizonyítja. Szeged műemlékvédelmi szempontból sajátságos helyzetben van. A régi épületeinek nagy részét az árvíz elsöpörte, ezért kevés több évszázados műemlék maradt fenn (a Dömötör-torony, a templomok). Egy-két épülete a XIX. század első' felének törekvéseit tükrözi. Ezért viszonylag több -fiatalr. csak néhány évtizedes épületre került a védettséget jelző kis márványtábla. Ezek az épületek nagyrészt uz árvíz utáni, szegedi rekonstrukció néven Ismert nagyszabású városrendezés, s városépítés gyümölcsei. Egy-egy jellegzetes, művészettörténetileg viszonylag új, de már azóta befejezett és elhagyott stílubtörekvés, stílusirányzat — a klasszicista, a romantikus és az eklektikus építészet — szép megjelenési formái. Most, a vasbeton-szerkezetekkel, elűregyártott elemekkel operáló, modern építőipar, a nehezen, de bontakozó szocialista építészet korában már bajosan építünk olyan belső térpazarlással és túlzottan tagozott hóra-