Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

toiciww. i»39- wííuü s. Befejeződött a Magyar Élettani Társaság jubileumi vándorgyűlése r Tegnap, szombaton a koradélutáni órákban befejeződtek, a Magyar Élettani Társaság ez évi szegedi vándorgyűlésének előadásai. A három szekció keretében megtartott 159 előadás, valamint az egyes előadásokat követi termékeny vita a jubileumi vándorgyűlés sikeres munkájáról tanúskodott. Este 8 órai kezdettel a Társaság közgyűlése dr. Huszák István egyetemi tanár, ez évi elnök vezetésével megvitatta és értékelte a háromnapos munkát. A mostani előadások sokrétűsége, gazdagsága biztosítéka a Magyar Élettani Társaság további, tudományos életünk számára rendkívül gyümölcsöző munkálkodásának. A vándorgyűlésen résztvevő külföldi vendégek is megelégedéssel beszéltek az előadások és általában a háromnapos program tudományos értékéről és színvonaláról. A közgyűlés után a Hungária Szálló éttermében rendezett díszvacsorával fejeződött be a Magyar Élettani Társaság 85. vándorgyűlése. A Német KP Politikai Bizottságának nyilatkozata Berlin (MTI): A Német Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön foglalkozott a nyugatnémet elnökválasztással. Az elnökválasztást a Politikai Bizottság hidegháborús lépésnek minősítette. A nyugat-berlini provokációt úgy kell értékelni — hangzik a nyilatkozat —, hogy az Adenauer-csoport folytatni akarja a nemzetközi enyhülés szabotálására irányuló bukott politikáját. Korszerű, 2S0 férőhelyes munkásszálló épül Fehér ágyak, mintás füg- munkásszálló építését. Sőt lei dolgozó is, aki tökéletegönyök és nagy tisztaság a minisztériumtól igére- sen meg van elégedve a mindenütt Ez jellemző a tet kaptunk még egy ha- Petőfi laktanyai munkásCsongrád megyei Építőipa- sonló, korszerű munkás- szállással. A nőtlen fiatairi Vállalat szegedi munkás^ szálló építésére. ember ugyancsak szeret száHlásaira. Pedig nem „ , , _ ,. szórakozni járni, s így azt könnyű dolog a három — szerint az uj az időt> Jmlt atazással tölmunkásszálláson elszállá- ^^ ^nn.v "íw tenc el- szórakozásra, színsolt mintegy 180 ember pl- . . kaP"ak helyet, ház, mozi, táncoshelyek látohenőhelyét, szállását ilyen ,j.?«nle« űrautó- atására fordlthatjai Vansrépen rendben tartani. A munkahe- nak azonbaB> 0iyanC)k ig> rádióban halk dallamok, s IyUKre v,8fza- . .. . akik nem tartják kielégitőez emeletes ágyakon az — ^eg Ht sem tudjuk nek a munkáfiszállás adta egész napi munka után fá- _Fe!V,etfd,6tt. ugyan" lehetőségeket, s azt szeretradten, de jóleső nyugodt- » « • i8 nék, ha legiüább minden sággal pihennek az építők. munkásszállókon szálláson ]enne egy.egy SSos, a jelenlegi 180 férő- ^SS^J^*- ? klubszoba, ahol különböző hdy igen kevésnek bizo- foIts4Sot< ^ 8 Jelenlegi társasjátékokkal tölthetnék nyuL Legalább még 400 szállásokon lakók egy pihenőidejük egy részét, ember szeretne munkás- csoportját szeretnék az új szálláson helyet kapni. S munkáj5száuásra irányítani. J"* ez nem is csoda, h.szen j6 ^ ^ .pít6knek> rosan teljesül. jó hírűek a működő mun- közül ^^ nagyon mert a már épülő 250 féZ^Tt^Zt* méltányolják a munkásszál. iSA^l^lt 6 hogy mi történik e lások létesítését így van szerű ebédlővel és fürdővel négyszáz emberrel. Erre a például Süli Pál marosié- is ellátják, feleletet Szani Istvántól, a Szegeden is egyre szélesedik a kulturális tömegmozgalom Jegyzetek az öntevékeny művészeti csoportok helysetéről vállalat főmérnökétől kaptuk? Mint általában minden építőipari vállalatnál, úgy nálunk is igen sok a vidékről bejáró dolgozó. S ez a tény bizony nagy gondot okoz nekünk, mivel a Kelemen utcai, Madách utcai s a Petőfi laktanyai munkásszállásokon 180 embert tudunk elszállásolni, így több mint négyszázat teherautón szállítunk reggel a munkahelyére, este pedig haza. Azt hiszem, nem kell külön magyarázni, hogy ez a szállítás nem kellemes sem a dolgozóknak, sem a vállalatnak. Viszont az állam Ismét segít megoldani ezt a komoly problémát is. Máris megkezdtük a Vasutas-pálya mellett egy korszerű, 250 férőhelyes I minőségű ingek gyártását Szeged továbbfejlesztése érdekében Kapcsolatot teremt a népfront a városbői elkerült szegediekkel A Hazafias Népfront sze- régi szegediek figyelmét felgedi elnöksége a kulturális hívták arra is, hogy latobizottság kezdeményezésére gassanak haza a szabadtéri érdekes elgondolást valósít játékok, a város nagy ünmeg. Ennek lényege, hogy az nepe idején, innen elszármazott szegedie- A Hazafias Népfront székét továbbra is kapcsolat- gedi elnöksége ezúton is ban tartsa Szegeddel, e vá- kéri mindazokat, akik arra ios további fejlődésének elő- érdemes régi szegediek císegítése érdekében. Számba mét hogy közöljék SÖ 6'eIstarmazottakat", 3 Vörösmarty utca 7 szám akik egyrészt itt születtek, alatti városi irodában, másrészt itt eltöltött munkásságuk alapján szegedinek vallhatják magukat. Valamennyiükhöz levelet intéznék, amelyben a népfront elnöksége bejelenti azt a szándékát, hogy Szeged fejlődését szolgáló munkajar.ak eredményesebbé tétele érdekében a távolból ls kéri segítségüket városunk szocialista fejlődésének kibontakoztatásához. E segít seg főként abban nyilatkozhatna meg, hogy közöljenek minden olyan elgondolást, tervet, amelyet a népfront a város gazdájá vált nép öszszefogott munkájával megvalósíthat. A helyes elgondolásokat a népfront .munkatervébe iktatják. A levélben egyébként az ország különféle tájain élő Megkezdődött a magyar szintetikus textilanyag nagyüzemi gyártása A nyergeeüjfalusi magyar kezdeményezte. Újdonsága Viscoea-gyár megkezdte a az ingeknek, hogy a gallérDanulon elnevezésű, szinte- ba külön bélést helyeznek tikus textilanyag nagyüzemi és ennek következtében a gyártását. A vizsgálat sze- gallér 20—30 mosásig nem rint az új magyar anyag gyűrődik, minősége vetekszik a külföldi árukéval és sokféle ruházati cikk készítéséhez alkalmas. Ebből az anyagból tetszetős és tartós szőnyegeket iá lehet készíteni. A fehérnemű gyár módosított gyártástechnológia bevezetésével az eddigi osztályon felüli ingeknél is jobb "A hadseregparancsnokság szándéka, tekintet nélkül arra, hogy a románok a tiszántúli területeket kiüritik-e vagy nem, a hadsereg zömével a Tiszán átkelni és egyelőre a reánk erőszakolt demarkációs vonalig előrenyomulni" — ezekkel a szavakkal vezeti be a mai parancsát a Vörös Hadsereg főparancsnoksága. A parancsban meg is teszik a főbb intézkedéseket a hadművelet megindításának előkészítésére. A román és az itt lévő francia hadsereg vezetői is A számszerűség nem minden, mégis szabad legyen előbb a számokra hivatkozni. Szegeden a legutóbbi adatok szerint 47 kórus működik (13 üzemekben és művelődési otthonokban, 34 pedig oktatási intézményekben), hozzávetőlegesen 4 ezer 200 dalossal; 14 tánccsoportot és 12 színjátszó együttest tartanak számon, 300 táncossal, Illetve 250—300 színjátszóval. Ezeket az öntevékeny együtteseket ugyanilyen alapon működő kisebbnagyobb zenekarok egészítik ki, s ilyenformán az aktív kultúrmunkások száma megközelíti a hatezret. Óriást szám ez, « egymagában is jelentós fejlődést, előrehaladást igazol. Már túl van az ellenforradalom előtti számbeli színvonalon, s arról is meggyőz, hogy Szegeden is egyre épül, egyre szélesedik a kulturális tömegmozgalom. Színvonalbeli igény Az utóbbi időben azonban nemcsak a mozgalom erősödését figyelhettük meg, hanem egyre növekvő társadalmi szerepét és nevelőerejének érvényesülését is. Az együttesek vonzása nőtt. szerepléseik nagy tömegekre gyakoroltak pozitív hatást Még emlékezetes több kiemelkedő, tömeges megmozdulásuk, mint az 1957. évi nagy dalostalálkozó, a múlt év tavaszán lebonyolított kulturális seregszemle, az idei délmagyarországi munkás-paraszt színjátszó fesztivál és több olyan központi ünnepség. amelynek reprezentatív műsorában szép számmal szerepeltek öntevékeny csoportok is. Ezek a fellépések már színvonalbeli Igényről, és elért színvonalról együttesen beszélnek, s megfelelően tükrözik, hogy az öntevékeny együttesek tagjai nagy lelkesedéssel vesznek részt a munkában, szorgalmasan látogatják a próbákat és mindig többre-jobbra törekszenek. Megmutatkozik ez a gazdag műsorban, de a műsorpolitikai gondosságban is. A giccs visszaszorult programjukban, s egyre kevesebb az öncélű. pusztán szórakozási igényt kielégítő szám mflso-. Tjánudalmi ihatön díjaiak a ('Pedagógiai (f őiskolán A kormány felhívására jast várnak. Ugyanakkor a országos méretekben bonta- szegedi üzemekből is összekozott ki a társadalmi tanul- sen mintegy 43-an jelentmányi ösztöndfj-alapítvá- keztek a főiskolára, s ezeknyok létrehozásának nemes nafc a jelentkezőknek egy mozgalma. Az üzemek, vál- része ugyancsak társadalmi lalatok lehetőségeikhez mér- ösztöndíjas, ten, mindenütt igyekeztek a Emellett az egyes megyék tovább tanulni kívánó te- maguk js hirdettek a mehetséges fiatal dolgozoik gyéből elszármazott egyeteszáméra ilyen formában biz- mj és főiskolai hallgatók tosítanl a tanulás anyagi számára ösztöndíj-pályázatot, föltételeit. Az így megpályázható öszA szegedi Pedagógiai Fő- töndíjakat az nyeri majd el, iskolára is jelezték már az aki mind a munkájában, ••első fecskék* ^érkezését, mind magatartásában példaSzolnok és Békés megyékből mutató, s ezzel kiérdemli 10—12 társadalmi ösztöndí- szűkebb ""hazája* bizalmát. támadásra készülődnek azonban a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Ma tarotttak értekezletet erről a kérdésről Erdélyben. Petain, Franchet d'Esperay Madarescu és többen mások vettek részt az értekezleten. Pétain jelentette Párizsba: "Ezen az értekezleten elhatároztuk, hogy a minden áron való támadást kérjük. Minden készen van az előrenyomulásra. A tartalékod beérkeztek és azonnal a vonalba küldettek. Mi csak a megkezdés jelére várunk és a támadás az egész vonal hosszában megindul." A Magyarország elleni támadást sürgetők értekezletén^ jelen volt Horthy Miklós is, mint a szegedi kormány hadügyminisztere. Horthyt egyébként a MOVE szegedi díszközgyűlésén országos diszelnökévé választotta e diszes társaság. A szegedi kormány nagy bajban van. Ma háromszor tartottak minisztertanácsi ertekezletet. Kétségbeesetten keresik a kibontakozás útját: olyan kormány szükséges, amelyik' bírja az antant szimpátiáját és ugyanakkor a munkásság is elfogadhatónak tartja nemcsak Magyarországon, de $ az antant országokban is. A változások egyik fő ellenzője, Teleki felteszi a kétkedő kérdést: "Találunk-e egyáltalán olyan megoldást, amely az antant munkásságának tetszeni fog?" Ez a fő problémájuk a franeiáknak is. rukban. Mindez az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek helyes alkalmazását bizonyítja az öntevékeny mozgalomban. Az egyes művészeti ágak olyan sok embert érintenek és foglalkoztatnak, továbbá oly sok sajátos kérdést exponálnak, hogy a továbbiakban célszerűbb évi munkájuk összefoglalóját külön-külön elvégezni. Valóságos kórusszínpad szil lelett Mind számszerűség, mind tömeghatás szempontjából az énekkari mozgalom foglal el legtekintélyesebb helyet a szegedi öntevékeny művészeti életben. Zömét iskolai kórusok alkotják, a szegedi daloskultúra mégsem iskolai jellegű. Ennek bizonyságául elég megemlíteni az utóbbi hónapokban rendezett kórushangversenyeket, melyeken minden esetben a felnőtt kórusokra vonatkozó műsorpolitikai célkitűzések érvényesültek, s a hangvernyek számát és műsorát is minden esetben az üzemi kórusok törekvései határozták meg. Ezeknek a hangversenyeknek az állandósága és rendszeressége valóságos kórusszínpadot hívott életre Szegeden, amellyel érdemes törődni. A kórusmozgalom szervezésében és művészeti vezetésében igen pozitív munkát végzett a karnagyi klub, melyhez hasonló intézmények más művészeti ágban is hasznosak és eredményesek lehetnének. A hivatalos vezető fórumok munkája mellett nagyrészt a klub tagjainak érdeme, hogy egyensúly alakult ki a kórusok műsorpolitikai ában az ellenforradalom idején bekövetkezett torzulások után, s ma ismét egyenrangú partner a forradalmi és tömegdal az egyéb kórusművekkel. Hasonló kiegyensúlyozottság és stabilitás korántsem mondható el az öntevékeny zenei élet más oldalairól — így a zenekarokról. Ami a nagy fúvós zenekarokat illeti, elégedettek lehetünk, de a gombaszám szaporodó -szalonzenekarok* gyakorlatuk szerint más profilba tartoznak. Inkább a -hakninak* élnek, mint az igényes üzemi szórakoztató zenének, s ráadásul megfelelő vezetés híján színvonaluk sem kielégítő. A kórusmozgalomban és a zenekarok életében egyaránt érezteti kedvezőtlen hatását a szakképzett karnagyok és zenekari vezetők hiánya. Ez ma már. olyan méreteket öltött, hogy szinte gátjává vált a továbhj számszerű és színvonalbeli gyaparodásnak. Sok egyéb mellett ez is sürgetően veti fel a szUkséges zenei továbbképzés megszervezését, hiszen a művészi zene tömeges népszerűsítése enélkül nehezen megy. Fejlett színjátszó-élet Szeged színjátszó-élete fejlett és gazdag. Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy a tavaszi délmagyarországi seregszemlén szereplő csoportok músorválasztása Igen gondos volt, s így ez a: megmozdulás jó irányt szabott a további fejlődésnek. A müvek Iránt támasztott igényekből érzékelni lehet, hogy ebben a művészeti ágban is hatott a művelődést politikáról szóló párthatározat. Több színjátszócsoport a napi politikai munkát is segítette, a községekben adott aktuális műsorral. A gyorsabb színvonalbeli emelkedésnek azonban ezen a ponton is a szakmai vezetés gyengesége a gátja. Kevés a hozzáértő öntevékeny rendező, pedig, ha meggondoljuk, hogy a színjátszás az a művészeti ág, amelynek nevelőhatása mind a szereplőkön, mind a közönségen leginkább észrevehető, erre is megoldást kell keresni, bokát jelent ebből a szempontból a művelődésügyi osztály és a Népművelési Intézet közös szervezésével megindult Színjátszó Akadémia, de áldásait egyelőre még nem élvezheti a mozgalom. Addig is sokat segíthet azonban a munkásszinpad újjászervezésének gondolata, amihez az első -lépéseket megtették. Meggondolandó, hogy ez esetben helyes-e a jelenlegi széttagoltság fenntartása, hiszen ez az elmúlt évben azt eredményezte, hogy mindössze két csoport jutott nyilvánosság elé, s a legtöbb csak üzemi rendezvényeken vagy egészen alkalomszerűen játszott népesebb közönség előtt. Bizonyára összefüggésben van ezzel az is, hogy a háttérbe szoruló csoportok műsorpolitikája sokkal igénytelenebb, mint az egykét kiugróan jó színjátszógárdáé, s erre magyarázat is született: *A dolgozók szórakozni akarnak!* Nem lehet kétséges, hogy az üzemek párt- és szakszervezeti bizottságai éppen a műsorválasztásban hagyták magukra a kisebb csoportokat, a ez a szemlélet a magárahagyottságban alakult ki. Ha magfelelő politikai segítséget kaptak volna, akkor így fogalmaznák meg célkitűzéseiket: t»A dolgozók művelődni és szórakozni akarnak, ezt kell nekünk együttesen szolgálni*. Helyi gyűjtés nélkül ninea táncmozgalom " A népitánc-mozgalom hosszabb ideje egy helyben topog, az elért színvonalon. Eredményként rögzíthető a községekben szervezett számos vidéki szereplés, de minden jel arra mutat, hogy a helyi gyűjtések felhasználása és a további rendszeres gyűjtőmunka nélkül ez a művészeti ág nem lehet megfelelően eredményes. A tánccsoportok egyik legfontosabb küldetése, hogy a .táj hagyományait megőrizzék, terjesszék és ébren tartsák, S ebben a feladatban csupán egy-két csoport osztozik. Mint tanulság, az is figyelemre méltó, hogy a tánccsoportok előadói stílusába belopakodott a giccs, s ez nem egy esetben ízléstelen túlzásokig fajult. A legénytáncokban feltűnően kísért a rikoltozás és az álnépiesség, s így az eredeti koreográfia is leromlik, hiszen nem a motívumok hű visszaadásán van a hangsúly, hanem a rosszul megjátszott »népi* duhajkodáson. Aránytól anságok a támogatásban Az öntevékeny művészeti mozgalomnak is szüksége van bizonyos anyagiakra, s ezt többé kevésbé meg is kapják az üzemeken keresztül a SZOT-tól, illetve a művelődési otthonoktól. E támogatás mértékében azonban évek óta feltűnő aránytalanság kísért. Helyes volna, ha az üzemi csoportok támogatását a Szakszervezetek Megyei Tanácsának illetékes osztálya szabná meg, a művelődési otthonok pedig nagyobb gondot fordítanának az olyan, anyagilag kevésbé jövedelmező művészeti ágra is, például a szín-' játszás. Még egészségesebb megoldásnak ígérkeznék az, hogy az egyes üzemek helyett a szakszervezeti művelődési otthonok kapják meg az anyagi támogatást és főként azok szervezzék az öntevékeny mozgalmat. Itt össze lehetne gyűjteni az egymagukban nem ütőképes csoportokat és a gazdaságosság helyes elve alapján meg is kaphatnák a szükséges anyagiakat. Mindez azért is szükséges lenne, hogy a ma mér tömegében oly erős mozgalom további minőségi változásokra is képes legyen, s így nagyobb mértékben betölthesse kulturális nevelő szerepét.