Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-18 / 141. szám

3 Csfitörttö, 1959. jfinhis II terméskilátásokról, az aratás megkezdéséről KISTELEKTŐL — FELGYŐIG A múlt heti sok esős, viharos idő kevés helytől eltekintve nem okozott ugyan jelentősebb kórt a kalászosokban, de néhány nappal kitolta az aratás megkezdésének idejét. Mikor kezdik meg ezt a nagy munkát, milyen ter­mést várnak? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk a megye nyugati részében fekvő községek illetékes embereihez. KISTELEKEN Süli Sán­dorné v. b.-titkár és Feke­téné községi agronómus vé­leménye szerint hét végén pénteken, szombaton már lehet vágni. Sokan megkö­tötték már az aratási szer­ződést is. — A határ nagyon bizta­tó, jó termés ígérkezik — mondta Feketéné — rozs­ból a tavalyinak duplája is meglesz, holdanként 6— 7 mázsát várunk. A többi gabonaféle is szép, egyedül a zab nem lesz olyan jó. Ennek nem kedvezett az idő. A tsz-nél a hét má­sodik felében indul meg az aratógép. ekkor az egyéniek is hozzálátnak SÖVÉNYHÁZÁN Magony Sándor a megyei tanács és a községi tanács v b. tagja felel a kérdésekre. Magony elvtárs szerint 20-a tájé­kán itt is hozzá lehet fog­ni a gazdagnak Ígérkező termés levágására. Egyedül a gabonák dőltsége okoz majd nehézséget a vágásnál. Az eső miatt körülbelül 30 százaléka hajolt meg a ve­téseknek. Öszi árpából 15— 16 mázsát is várnak egy holdról, míg rozsból 9—10­et. A búza is jobb lesz a közepesnél a becslések sze­rint. A BAKSI mesőgazdasági felügyelő — Molnár Béla elvtárs — ugyancsak bősé­ges termést vár. — Az utóbbi évekhez vi­szonyítva egyik esztendő­ben sem volt ilyen jó ter­méskilátás, mint most — mondta Molnár elvtárs. Itt a jövő hét elején kez­dik az őszi árpát vágni, amelyből holdanként a ta­valyi 6—7 mázsával szem­ben most 11—12 mázsa is meglesz. Búzából 9 mázsát várnak, tavaly 5 és fél volt községi átlagban. A vetések egy része itt is meg­dőlt az eső miatt. FELGYÖN is hasonló a helyzet a többi községekhez. A gazdag, 40 százalékban dőlt vetést itt a jövő hét végén kezdik vágni, rész­ben kézi kaszával, részben géppel. 1919 június Lenintől ka­pott ma érté­kes útmutatást tartalmazó táviratot Kun Béla: »Min­den alkal­mat a lehető legjobban ki keli használ­ni az ideiglenes fegyverszü­A munkásosztály felszabadításának szolgálaiában Ma 77 éve született Ge­orgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia, aki egész küzdelmes életét a mun­kásosztály felszabadításá­nak, az emberi haladás­nak a szolgálatába állítot­ta. Dimitrov a múlt század­végi elmaradott Bulgáriá­ban korán megismerte a nyomort, a proletariátus sorsát, de a felszabadulás útját is. Tizenkét éves volt, . mikor nyomdába ment dolgozni, s tizenöt­éves korában már szak­szervezeti aktivista lett. Huszadik életévét sem töl­tötte még be, mikor be­lépett a szociáldemokrata pártba, melynek kettésza­kadása után a baloldal­hoz csatlakozott. Dimitrovban a dolgozó milliók a fasizmus elleni harc, a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik legna­gyobb alakját látják. Ko­rán felismerte, hogy a bol­gár nép szabadságáért csak akkor harcolhat ered­ményesen, ha küzd az egész nemzetközi munkás­mozgalom közös céljáért, a szocializmusért. Hazájá­ból a fasizmus uralomra­jutása űzte el 1923-ban. Már ekkor hirdette, hogy a fasizmus elleni harcban a baladó erők széles nem­zeti és nemzetközi össze­fogása hozhatja meg a győzelmet. Külföldi emig­rációja idején Jugoszlá­viában, majd Bécsben, az­után Berlinben dolgozott. Drámai erővel itt hívta fel elsőként a világ figyelmet a fasizmus mérhetetlen veszélyére. A történelmi lipcsei perben a hitlerista vészbíróság előtti hősies kiállásával felrázta az em­beriséget, s milliókat szó­lított harcba szerte a vi­lágon. Rettenthetetlen kö­vetkezetességgel leleplezte a fasiszták aljas cé.iait, rá­galmait, és megvédte a kommunista mozgalom tisztaságát, saját és népe becsületét a nácik hazug vádjaival szemben. Ren­díthetetlen hittel hirdette a szocializmus történelmi hivatását és győzelmét — s mindezt a halál árnyé­kában tette. Ebben a küzdelemben mindig maga mögött érez­te a kommunista mozgal­mat. S a világ dolgozói­nak, haladó erőinek nem­zetközi összefogása, a Szovjetunió tekintélye megmentette a gyilkosok kezéből. Szabadulása után fáradhatatlanul szervezte a küzdelmet, a demokra­tikus erők összefogását a kommunisták vezetésével, a népfrontokat a fasizmus ellen, a béke védelmében. 1935-ben, a Kommunista InternacionáSé VII. kong­resszusán, niikor a fasiz­mus urafomrajutásának körülményeit és követ­kezményeit valamint a legyőzésének módját ele­mezte, azt mondotta: »Az első, amit tenni kell, ami­vel kezdeni kell, az egy­ségfront megteremtése, a munkások akcióegységének megteremtése minden egyes üzemben, minden egyes járásban. minden egyes országrészben, min­den országban, az egész világon. A proletariátus akcióegysége nemzeti és nemzetközi méretekben: ez az a hatalmas fegyver, amely a munkásosztályt képessé teszi, nemcsak az eredményes védekezésre, hanem az eredményes el­lentámadásra a fasizmus ellen, az osztályellenség el­len?. Ez a tanítás azóta is irányt mutat a szocializ­mus győzelméért folyó harcban. Dimitrov útmuta­tása nyomán a fasizmus legvéresebb időszakában nénfrontokat alakítottak a haladó erők sok leigázott országban. Bulgáriában is megalkult a Hazafias Arc­vonal, melyben a társada­lom különböző haladó erői a kommunisták vezetésé­vel fegyveresen harcoltak a fasiszták ellen. S a Di­mitrov-i útmutatás nyo­mán létrehozott különböző formájú népfrontok segí­tették Bulgáriában és m;'.s felszabadult országokban a szocializmus építését. Dimitrov tanítása, hő­sles, harcos életének pél­dája ma is él és élni fog mindörökre. Utmuiatásai az egész világon segítenek az újra fenyegető fasizmus ellen vívott harcban, a bé­ke megvédésében, a szo­cializmus építésében. nett szerződés, vagy a béke kieszközlésére, hogy a népet lélegzetvételi szünethez jut­tassák. Egy pillanatra sem bízzanak azonban az antant­hatalmakban. Becsapják önöket és megpróbálnak időt nyerni abból a célból, hogy összezúzhassák önöket és bennünket?. Lenin tehát megengedhetőnek tartja a békekötést, azonban óra int attól, hogy az antant ígérge­téseit készpénznek vegyük. A vita a kongresszuson to­vább folyik a kérdésről. Szegeden a. letartóztatott bizalmiak hiánya érezteti hatását. A jobboldali mun­kásvezérek sztrájktörő ma­chinációit nem mindenütt sikerült megakadályozni. A mai napon jobboldali be­folyásra néhány szakma — a borbélyok, a magánalkal­mazottak és a pincérek — felvette a munkát. A vas­munkások mai titkos gyűlé­sén a még szabadlábon lévő két bizalmi, kitartásra buz­dította szaktársait. A mun­kásság többsége még állja a sarat. Az Üj Magyarország mai számában megjelent Horthy Miklós toborzó felhívása. Katonának hiv minden fegy­verfogható "hazafit? , a pol­gárokat, a munkásokat — még a katonákat is. Az urak a tiszti bandák és a franciák védelme alatt a sztrájk ellenére is jól szóra­koznak. Délután fenkölt hangulatú egyházi hangver­seny volt a rókusi templom­ban, este pedig a Csónakázó Egyesület helyiségében tar­tottak bankettet az egyesület elnökének államtitkárrá va­ló kinevezése alkalmából. A magyar—lengyel barátsági és együttműködési szerződés évforduláján (P. 1.) A magyar és a len­gyel nép történelmében egy­aránt fontos dátum 1948. jú­nius 18-a: ezen a napon ír­ták alá a két ország képvi­selői a magyar—lengyel ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Uj szakasz kez­dődött ettől fogva a magyar és a lengyel nép kapcsola­taiban, s együttműködésük egyik fontos tényezője lett Európa békéjének, a szocia­lizmust építő országok nagy ütemű fejlődésének. A tizenegy évvel ezelőtt aláírt egyezmény új, egész­séges tartalmat és méltó ke­retet adott a két nép több évszázados barátságának, an­nak a barátságnak, amely Magyarország és Lengyelor­szág felszabadulásával bon­takozott ki igazi jelentősé­gében és lett e két ország azóta is mind szorosabb és eredményekben gazdag kö­zös tevékenységének alap­jává. Alig van Európának má­sik két nemzete, amelynek történetében annyi közös vo­nás volna, mint a magyar és a lengyel nép eddigi életé­ben. A két nép az eltelt év­századok során nagyon sok esetben harcolt közös célo­kért: egyesült erővel csa­táztak a török, ezt követően pedig a német elnyomás és a habsburgi önkénnyel szemben csakúgy, mint a porosz junkerek ellen. Kö­zös hősei is vannak a két rép történelmének, többek között Rákóczi és Bem tá­bornok személyében. Közös volt a sorsa a magyar és a lengyel népnek abban is, hogy a külső ellenség mel­lett a belső elnyomók ellen is harcolnia kellett. E közös sors abban is megnyilvánult, hogy Magyarországon és Lengyelországban maradt fenn legtovább a középkori feudalizmus Európában Hor­thy és Pilsudski diktatúrá­ja révén. S végül közös volt az öröm is: a közös ellen­ség, a német militarizmus bukását követően szinte egy­időben következett el a fel­szabadulás is. Sok a hasonlatosság a két ország felszabadulás utáni fejlődésében is. Magyaror­szágon is, Lengyelországban is hihetetlenül gyorsan tün­tették el a második világhá­ború pusztításait, s hozták be a gazdasági és kulturá­lis elmaradottságot. Len­gyelország esetében azon­ban — s ez külön kihang­súlyozza a lengyel nép új­jáépítő munkájának jelentő­ségét és értékét — lényege­sen nagyobbak voltak a helyreállítási feladatok, mert hiszen a nácik a Szovjetunió mellett Lengyelországban pusztítottak el a legtöbbet — embert, javakat, falva­kat, városokat. E szörnyű vandalizmust is kiheverte azonban a lengyel nép, s or­szágában az élet eleveneb­ben pezsgőbb, a fejlődés üteme pedig összehasonlít­hatatlanul nagyobb, mint eddig bármikor. A lengyel és a magyar nép kapcsolatai sokoldalúak, el­mélyültek, állandóan fejlődő­ek. Vonatkozik ez mindenek­előtt a gazdasági együttmű­ködésre, amelynek kereteit éppen a néhány héttel ez­előtt megkötött árucserefor­galmi egyezmény bővítette ki az eddigi legszélesebb alapokra. Erre többek kö­zött azért is kerülhetett sor, mert a két ország adottságai korábban is és a fejlődés to­vábbi szakaszában is kiegé­szítették, illetve kiegészítik egymást. Lengyelország pél­dául különösen gazdag kitű­nő minőségű szénben, első­rendű minőségű textilgépe­ket gyárt s keresettek War­szawa-típusú személygépko­csijai. Természetes tehát, Szerelik a fénycsöveket a Széchenyi téren A Kárász utca után egyre tóbb utcát világít meg a Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat fénycsővel. Tervük szerint — mint már erről korábban is hírt ad­tunk — a Klauzál és a Szé­chenyi teret is fénycsővel világítják meg. A napokban szerelték fel a Klauzál tér­re kandeláberekre a fehér opálgömböket. Ezeket csak ideiglenesen helyezték itt el, mert ha megérkezik az Egye­sült Izzóból a középlámpába való fénycső és az EKA-tól a világító cső, mindezeket ki­cserélik. Tegnap délelőtt a Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakmunkásai a Széchenyi téren a tanács­háza előtt dolgoztak. Kétka­rú ostornyeles fénycsöveket szereltek fel. A tanácsháza előtt négyet, s a központi villamosmegállóhoz ugyan­csak négy kandelábert he­lyeznek el. Ma kezdik meg a korzó lámpáinak kicserélését is, a Klauzál térhez hasonló opál­gömbös kandelábereket he­lyeznek el itt. Ha megérke­zik a fénycső, ezeket is ki­cserélik. MII Magyar műszerek Lipcsében hogy a hazánkba irányuld lengyel áruszállítás fő téte­leit ezek a cikkek jelentik* Mi ugyanakkor fejlett precí­ziós villamos- és mérőkészü­lék-iparunk termékeiből* Diesel- és villamosmozdo­nyokat, bauxitot, gyógyszert és élelmiszert szállítunk a baráti lengyel népnek. Igen jelentős a két ország szak­ember-cseréje is: lengyel vil­lamosipari szakemberek gyakran látogatnak él ha­zánkba, ugyanakkor Ma­gyarországról elsősorban bá­nyászok utaznak a testvéri Lengyelországba a bánya­gépesítési munkák tanulmá­nyozására. Kulturális és tu­dományos kapcsolatainkat.­művészeti és tudós-küldött­ségek cseréje mélyíti el egy­re inkább s igen gyakoriak a két ország sporttalálkozói* mindenekelőtt atlétikában* labdarúgásban és vívásban. A magyar és a lengyel nép barátsága, szívélyes és egy­re szorosabb együttműködé­se különösen nagy fontossá­got nyert a jelenlegi nem­zetközi helyzetben, amikor a két ország egyesült erővel dolgozik a szocialista tábor ügyének sikerein, a közös előrehaladás és a további boldogulás megvalósításán. Számunkra nagy fontosságú tény, hogy a Lengyel Nép­köztársaság küldöttei igen gyakran szerepelnek nagy­jelentőségű nemzetközi ér­tekezleteken s szó volt arról is, hogy a Lengyel Népköz? társaság küldöttsége részt vesz a genfi külügyminisz­teri értekezleten, hogy a né­met békeszerződéssel kap­csolatban hallassa szavát A magyar és a lengyel nép közös erőfeszítései ezek­ben hetekben a német mili­tarizmus hatalomrajutásá­nak megakadályozására, az európai biztonság megterem­tésére irányulnak, s jelentő­sen hozzájárulnak ahhoz* hogy ez a célkitűzés, amely­nek érdekében a Szovjetunió vezetésével folyik a harc, mielőbb megvalósuljon. A sikeres moszkvai kiállítás után június 15-én, Lipcsében nyílt meg a Nemzet­közi Mezőgazdasági Műszer és Mérőeszköz Vándorkiállítás. Célja elsősorban az, hogy a KGST országok mezőgazdasági tudománnyal foglalkozó dolgozóit és szak­embereit megismertesse a legkorszerűbb műszerekkel, s ezáltal elősegítse országuk­ban a tudományos munka színvonalának gyorsabb növelését. A kiállítás további célja: kölcsönös tapasztalatcsere útján lehetővé tenni minden országban a mű­szergyártás tökéletesítését, valamint létrehozni és szélesíteni a kereskedelmi kap­csolatokat. A magyar műszeripart 112 darab műszer képviseli, jórészt azok, ame­lyek Moszkvában is nagy sikert arattak. Képünkön: minőségellenőrző műszerek a kiállítás magyar pavilonjában. Megrendezik a IV. országos iparművészei! kiállítást A Képző- és Iparművészeit Szövetsége, az Iparművészeti Tanács, a Képzőművészeti Alap és a Népi Iparművé­szeti Tanács ez év novembe­rében megrendezi a Műcsar­nok összes termeiben a IV. országos iparművészeti ki­állítást. A részvételt a kiállításon a Képző- és Iparművészek Szövetségének kell bejelen­teni (VII., Kertész utca 36). Az anyag beküldési határ­ideje 1959. október 15. A be­küldés helye: Műcsarnok, Hősök tere. Tralitorosokat képeztek ki a bjelorusz traktorok kezelésére A termelőszövetkezeti moz. galom nagyarányú fejlődését figyelembe véve a mezőgaz­dasági gépparkot az idén a tervezettnél nagyobb mér­tékben növelik. Ez új felada­tot jelent a szakemberkép­zésben is. Elsősorban a Szovjetunióból folyamatosan érkező bjelorusz traktorra kellett gyors ütemben meg­felelő szakembereket ké­pezni. A szakember-utánpótlásra a Földművelésügyi Miniszté­rium szakoktatási főigazga­tósága gépesítési techniku­mokat és szakiskolák mellett kéthetes tanfolyamokat szer­vezett. 16 helyen két tur­nusban 1900 szakembert ké­peznek ki, s így a gépeket érkezésük után azonnal munkába állíthatják. Jövőre a kétéves és a hat­hónapos iskolákról ezer traktoros kerül ki, 8 ezer traktorost pedig ősztől kezd­ve kéthónapos iskolán ké­peznek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents