Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

3 Szerda, 1959. május ». Uj javító és szolgáltató részlegeket állítanak fel a kisipari szövetkezetek Intézkedések a népi ellenőrző bizottság vizsgálata nyomán Az elmúlt hetekben megy esze rte számos kisipari szövetkezet munkáját vizsgálták meg a népi ellenőrző bizottságok. A Csongrád megyei KISZÖV, a ksz-ek felügyeleti szerve a vizsgálatok nyomán több hatékony intézkedést tett a pénzügyi fegyelem, a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében. Megállapították, hogy a népi ellenőrzések régóta vajúdó hibák feltárását segítették elő. A megye közel száz szövetkezete közül több helyen elszaporodtak a lazaságok, nem törődtek kellően a bizonylati fegyelemmel, a belső ellenőrzést elhanyagolták. Nem mindenütt érvényesült a szövetkezeti vezetőségek kollektív irányítása, az ellenőrző bizottságok gyakran csak papíron működtek. Így történhettek meg például olyan hibák, mint a Sándorfalvi Általános KSZben, ahol iparigazolvány nélküli munkát végeztek és szállítási szerződés nélkül termeltek. Bordányban nem tudtak elszámolni a felhasznált anyaggal, csak hozzávetőleges becslést adtak. A KISZÖV ilyen, s ehhez hasonló hibák miatt Ma, a kora reggeli órákban megindult a Vörös Hadsereg támadása Miskolc visszafoglalásáért. A feladat végrehajtása a Landler-hadtestnek döntően munkászászlóaljakból álló első hadosztályára hárult. Mivel a támadás rajtaütésszerűén kezdődött, nagy zavart és fejvesztettséget okozott az ellenség soraiban. Ezt kihasználva, az egyik páncélvonat a délelőtt folyamán betört a miskolci vasútállomásra és onnan vette tűz alá az Avason elhelyezkedett ellenséges ütegeket. Később azonban fokozatosan megszilárdult az ellenséges védelem, s a Vörös Hadsereg támadó egységei egyre nagyobb ellenállásba ütköztek. Különösen nagy veszteségeket szenvedett a 7. munkásezred, amely nyílt terepen, erős tüzérségi és géppuskatűzben nyomult előre — megtorpanás nélkül. Estére megkezdődött az imperialista csapatok általános visszavonulása. A vezénylő olasz tábornok este 9-kor parancsot adott Miskolc kiürítésére. A visszavonuló csapatokat a miskolci és a diósgyőri munkásság oldalba támadta, mire az amúgyis rendezetlen éjszakai visszavonulás, fejvesztett meneküléssé változott. Az ellenséges csapatok. csak a Miskolctól, mintegy 20 km-nyire lévő Edelénynél álltak meg. A »szent egység? sehogyan sem akart kialakulni. A szegedi munkások nem hajlandók kötélnek állni. Kelemen a franciák kívánságára kénytelen szóba állni a munkássággal. Magához kéreti képviselőiket. A megjelent Ferenczi József, Deli Károly és Cseh Imre előtt naiv módon azt bizonygatja, hogy a polgári rendben megvolt a lehetősége mindenkinek arra, hogy a legnagyobb méltóságokig felemelkedjen. Nincs tehát ösztálykülönbség és osztályharc, csak »testvérharc?. Cseh lmréék persze ezt nem hiszik el neki és kijelentik, hogy a munkásság képviselői nem vesznek részt a holnapi nagygyűlésen, amely az egymás keblére való borulást lesz hivatva demonstrálni. számos szövetkezetben, mint a Bordányi Vegyes, Csanyteleki Ruházati, Hódmezővásárhelyi Szegkovács KSZ-hen fegyelmi eljárást is indított a felelősök ellen. Mindezeken kívül a jövőben Í3 megszigorítja az ellenőrzést. A vizsgálatokat kiterjesztik az ellenőrző bizottságok működésére i5, amelyeknek alapszabály szerinti kötelességük a szövetkezeti vagyon feletti őrködés. Helytelenítette a népi ellenőrzés a kisipari szövetkezetek tevékenységében azt is, hogy még mindig nem tesznek meg mindent a legfontosabb feladatuk: a lakosságnak nyújtott közvetlen munka fejlesztésére, a javítások, szolgáltatások fokozására. A Csongrád megyei KISZÖV ezt a hiányosságot is mielőbb igyekszik megszüntetni. Még ebben az évben Csongrád megyében harmincnégy új, javító és szolgáltató részleget állíttat fel a szövetkezetekben. Ebből 13 cipész. 11 textilruházati, négy férfi- és női fodrászrészleg lesz, de szerveznek csoportokat vas-, építő- és faipari javításokra ls. Ezzel jelentősen tovább fokozódik a szükségletek kielégítése. Az idén a szegedi vegyesipari szövetkezetben vízvezetékszerelést, Bordányban női fodrászatot, s villanyszerelést, Pusztamérgesen női fodrászatot, Csanyteleken asztalos- és építőrészleget állítottak fel. A közeljövőben előreláthatóan új ksz-eket is alakítanak Balástyán. Tömörkényen, Szatymazon, Nagymágocson, vagy a már meglévő közeli szövetkezet állít fel ezeken a helyeken javító részlegeket. A% új termelői árrendszer kedvezően hat a gazdaságosabb termelésre A magyar iparban immár több mint négy hónapja érezteti kedvező, termékenyítő hatását a január 1-én életbeléptetett termelői árrendezés. Amikor ez a fogalom először szóba került, az üzemekben vegyes érzelmeket váltott ki. Akkor még csak találgatások alapján következtettek, hogy miként érvényesül, miként hat majd ez a rendelet a vállalatok önálló gazdálkodásában. A termelői árrendezésen nagyjából azt értették, hogy a gyárak új áron kapják majd a nyersanyagot és új áron adják tovább termékeiket. Tekintve, hogy az árrendezés sem a munkabéreket, sem a fogyasztói árakat nem érintette, egyes üzemekben veszélyben látták addigi gazdaságossági mutatóikat, más helyeken viszont jobbakat reméltek. Miért volt erre szükség, ha a bolti árak — nagyjában — a régiek maradtak? — kérdezhetik sokan. Magyarázatul ez szolgálhat: a megelőző árrendszer szerint az üzemek jóval olcsóbban kapták az anyagokat, mint azok tényleges ára. A különbözetet az állam egyenlítette ki. Ilyenformán a gyártó vállalatoknak nem is volt tudomásuk arról, hogy ml a valódi értéke például egy tonna nyersvasnak, bőrnek, kendernek. Az irreális ár szerint számoltak,- és sohasem tudták, hogy mennyi egy-egy cikk előállításának tényleges költsége. Így a gazdaságos termelésre való törekvésben kevésbé érvényesülhetett és hathatott az anyagra fordított figyelem, hiszen az olcsó anyagárak nem ösztönöztek erre kellőképpen. Most a helyzet megváltozott. Népgazdaságunk nem bővelkedik nyersanyagokban, s az új termelői árrendszer értelmében nagy becsületet nyert a praktikus anyagkihasználás. Mondhatni Véradókiír alakult Szegeden Az idén már kétezerre emelkedett azoknak a szegedieknek a száma, akik vérükkel segítik a rászorulókat Most a Vöröskereszt helyi szervezetében véradókört alakítottak. Vezetőjévé dr. Gál Györgyöt választották, tagjai pedig munkások, tisztviselők, háziasszonyok, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó többszörös véradók. A véradókör ezentúl még szervezettebben és gondosabban intézi a mozgalom ügyeit. Azon fáradozik, hogy minden időben elegendő életmentő vér álljon az orvosok rendelkezésére. Újabb véradókat is toboroznak a meglévő, nagyszámú gárda mellé. Ennek érdekében széleskörű felvilágosító, szervező munkát fejtenek ki. Előadásokat rendeznek a szegedi üzemekben a véradás jelentőségéről. Ankétokat tartanak, amelyeken találkoznak azok. akik adták és akik kapták a vért. Ez alkalmakkor kitüntetik, s megjutalmazzák a legjobb véradókat. A programban szerepel még ismerkedési estek, kirándulások szervezése. sőt egy későbbi időpontban, ha megfelelő helyiséghez jutnak, véradóklub létesítése. A véradókör e hó végétől "Híradót? bocsát ki, melyben a mozgalom célkitűzéseiről és eseményeiről jelentet meg cikkeket orvosok és aktivisták tollából. Hegszüntették a „holt szezont" a Haladás Tsz-ben A termelőszövetkezetek és általában a mezőgazdasági üzemek régi problémáját, a dolgozók rendszeres foglalkoztatását sikerrel oldották meg az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben. A tsz taglétszáma az új gazdasági évben kétszeresére emelkedett, ezért azt ,a célt tűzték maguk elé, hogy bővítik, tovább fejlesztik a sok munkaerőt foglalkoztató üzemágakat. így elérik, hogy üzemszerűen dolgoznak, az év minden szakában megtalálják elfoglaltságukat a szövetkezet tagjai. Egyik legjövedelmezőbb üzemáguk a faiskola, amely tavaly másfél millió forint bevételt hozott. Az idén tíz holddal bővítették és oz ország minden részébe szállítják az alma, szilva, barack és egyéb csemetéket. A csemeték túlnyomórészét már előre lekötötték, szerződéses alapon nevelik. Az új tagok túlnyomó része a faiskolában dolgozik. Másik fontos üzemáguk a virágkertészet, amelyet szintén jelentősen bővítenek. 12 ezer négyzetméternyi új üvegház kerül rövidesen tető alá, ami által újabb távlatok, lehetőségek nyílnak a szövetkezet előtt. Az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségben nevelnek majd hortenziákat, ciklámeneket és más virágokat. Valóságos kis botanikus kertet hoztak már létre eddig is: ezerszámra szaoorítják a fikuszokat, a pálmákat, a különféle díszfákat és cserjéket. Bővül a lehetőség a primőrök, a paprika, paradicsom, karfiol és egyéb zöldségféléknek a téli hónapokban való tömeges előállítására. Mindez nemcsak a termelőszövetkezetnek jelent több bevételt, hanem a vároj jobb ellátását is lehetővé teszi. A szövetkezet virágüzletében is minden évszakban nyolc-tízen dolgoznak, s az üzlet havonta átlagban negyven-ötvenezer forintot forgalmaz. Az idén minden dolgos kéz megtalálja elfoglaltságát egész évben a szövetkezetben, ahol sikerült megszüntetni a »holt szezont?. Példás gazdálkodásukra más, távoli termelőszövetkezetek is felfigyeltek. Szinte minden vasárnap fogadnak látogatókat Legutóbb a szentesi zöldségtermelő szövetkezetek küldöttsége és budapesti szövetkezeti tagok jártak náluk, hogy megismerjék munkájukat s átvegyék eredményekben gazdag tapasztalataikat. (T. B.) úgy is: a gazdaságos termelés egyik legfontosabb feltételévé lépett elő. Négy teljes hónap tapasztalatai már arra is módot nyújtanak, hogy a napi ipari, termelési munkában is utána nyomozhassunk az új árrendszer ösztönző hatásának, eredményességének. Számszerűség tekintetében nincs ugyan még precedens, de az elv érvényesülését és az új árrendszer által diktált törekvéseket máris regisztrálhatjuk. A Szegedi Cipőgyárban Balogh István, MarinCs Ferenc és Weber Gyula elvtársak segítenek a téma gyakorlati megközelítésében. Valamennyien egyetértenek abban, hogy igen ösztönző az új árrendszer az anyagköltségek csökkentésére. Az a szerkezeti változás, hogy az anyaghányad és a bérhányad aránya módosult, nem a termelés intenzitásának növelését sürgeti, hanem a jobb anyagkihasználás útjára térít. Szemmel látható az eredményekben is: az első negyedévben az árvetéssel szemben 170 ezer forint volt a megtakarítás anyagban. A törekvés továbbra is friss. A szabászaton, ahol az anyagtakarékosság ügye legtöbbet nyerhet, már rendszeresen alkalmazzák és népszerűsítik a mintafelfektetés legjobb módszereit; különös gondot fordítanak a szabászati munkások szakmai továbbképzésére, melynek az az eredménye, hogy a betanított munkások elérik segédlevéllel dolgozó társaik hozzáértésének színvonalát; újabban a szakmunkásokat is ki akarják mozdítani a továbbképzés iránt tanúsított érdektelenségükből, mert az új technikával és gyártási eljárásokkal különben nem tudnak lépést tartani. Az új gyártási ÖSZszetétel nem nyújt módot viszonyításokra, de az üzem helyzetét ismerő munkatársak korántsem elégedettek. A minőség örök gond. Korábban a szabászaton csak egy gyártásközi ellenőrzés volt, most egy másik minőségi ellenőr munkába állításával megszigorították az átvizsgálást, nehogy olyan anyagrészek kerüljenek bedolgozásra, amelyek a kívánt kvalitásnak nem felelnek meg. A teljes önköltségnek mintegy 70 százaléka a szabászaton és a csákózókon áll — így a jövedelmezőség is elsősorban itt fordul meg. Az új termelői árrendszer, mely az anyaghányad növekedésének javára itt is változást hozott, megélénkítette a korábban is működő önköltségi bizottság munkáját is. Idén hozták például azt a határozatot, hogy a gvártásból kimaradó darabbőröket, melyek minőségileg elsőosztályúak, elsőosztályú cikkek gyártására használják fel. Az első negyedévben 1500 pár papucs volt ennek az eredménye, melyhez újabb 400 pár jön majd a harma? dik negyedévben. Ugyanebből az anyagból most női szandálokat készítenek. Hasonló elv alapján térnek majd rá arra a módszerre, hogy a gumitalpú gyermek? szandálokhoz részes bőr alsótalpat alkalmaznak. S mint minden üzemben; a termelői árrendezéssel kapcsolatban itt is számos kiegészítő kérdés, probléma adódik. A műszaki fejlesz* test, vagy a nyereségrészesedést miként érinti e változás? Ad-e módot az észszerű eljárások gyors alkalmazására és a részesedésen keresztül a munkások közvetlen anyagi érdekeltségére? Erről is érdeklődtünk. A válaszok ebben is egy? öntetűek. Természetes dolog, hogy az önköltségi szint így előállt növekedése miatt nagyobb és nagyobb összegek kerülnek a vállalathoz, saját rendelkezésre, hiszen az erre szolgáló százalékos mutató nem változott. Nagyobb összeg százalékolása esetén pedig több az erre fordítható anyagi erő. A részesedés dolgában korai volna bármilyen jóslás, de az adottságok nem csökkentek, sőt inkább javultak. Azt mondják a gyárban, hogy ha a megemelkedett anyaghányad mellett is meg tudják tartani a takarékosság és az anyagkihasználás múlt évi szintjét, akkor a nyereségrészesedési arány automatikusan növekedik. Ilyenformán a termelői árrendezés komoly és reális érdekeltséget jelent az anyaggal való takarékoskodásban is, minden munkás számára. Számos előnyt & szerűséget kölcsönzött ez a rendelet az ipari gazdálkodásnak. Helyes elvei máris érvényesülnek a napi munkában. Előnyeinek felismerése óta mindenütt nagy harc folyik az anyagért és a minőségért, mind a munkaasztaloknál, mind a termelést irányító munkahelyeken. Ha nem is megy ez a dolog egyik napról a másikra, lassanként mindenütt feltalálják magukat a vezetők és a munkások az új körülményekben. A cipőgyári elvtársak is ily módon gondolkoznak ezzel kapcsolatban. — Kicsit úgy jött ez a változás — mondják —, mint mikor -mély vízbe? ereszkedik a kezdő úszó. Eleinte meglepődik, de azután feltalálja magát. Megy ez a maga természetes, józan, okos rendjén, csak át kell alakítani a megrögzött arányérzékeket, csak rá kell szoktatni az embereket az új gazdasági módszerekre és a takarékos munkára. Simon István Több mint százötvenezer fiatal dilgozik a könnyűiparban (Siflis felv.) Képünkön több mint 12 ezer négyzetméter beépített alapterületű üvegházrendszert láthatunk, amelyre méltán illik ez az elnevezés: zöldségkombinát. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak immár egyévi munkája fekszik a hosszú, ragyogóan csillogó üvegtetejű, üvegfalú házakban. A Haladás Termelőszövetkezet tagjai a boldog tulajdonosok, nehezen várják már július 5-ét, az átadás napját. Máris szorgalmasan készülnek a kombinát üzembehelyezésére. A télen itt a termálvizes üvegházakban legalább egymillió forint értékben termesztenek primőrzöldségféléket. A Könnyűipari Minisztérium kollégiuma keddi ülésén a könnyűiparban dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozott. A minisztériumhoz tartozó gyárak nagy részében brigádok tájékozódtak arról, hogyan dolgoznak a fiatalok és hogyan foglalkoznak velük. A könnyűiparban 160 000 főre tehető a 26 éven aluliak száma. A technikumban végzőkre várnak a munkahelyek, valamennyiüket el tudják helyezni. A jelentés megállapítja, a továbbiakban, hogy a fiatalok jól kiveszik részüket a termelésből, többségük nem marad el az idősebbektől. Figyelemre méltó, hogy a szélesedő munkaversenyben kedeményezők. Jó 'kapcsolat alakult ki a gyárak vezetői és a fiatalok között. A gazdasági vezetők szigorúan ellenőrzik a fiatalok foglalkoztatását szabályozó rendelkezések végrehajtását. Nem tapasztaltak sem túlóráztatást, sem éjjeli munkát, sem azt, hogy egészségükre ártalmas helyen dolgoznának.