Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

Csütörtök, 1959. május 21. MUNKÁBAN A FESTŐK (Tóth Béla felv.) Nagy ütemben haladnak a szabadtéri játékok színpadának építkezései. Készen áll az ötezer személyes nézőtér hatalmas vasállványzata, amelyen — mint első képünk mutatja — mór a festők dolgoznak. Második felvételünkön a Csongrád megyei Építőipari Vállalat szakmunkásai tetszetős színűre festik a székeket, amelyekből már több mint ezer készült el. Jó less-e így ? • • • A fala értei misédének felelete a kübek háziakat foglalkoztató kérdésekre Régen isten hátamögöttinek mondták és tekintették Kübekházát, ezt a kétezeregynéhány lelket számláló községet, pedig mindössze 18 kilométerre van Szegedtől. 500 valahány házával beleveszett a Tiszántúlba, a sötétség pedig akkora és olyan hosszú ideig tartó volt benne, hogy csak 1949-ben ért oda a villanyfény. Autóbusz ugyan azelőtt is járt oda Szegedről és vissza, de a napszámosember és a szegényparaszt nem ült rá, mert a viteldíj többe került, mint egy egész napi napszám ára. A kultúra pedig a húszas években ott kezdődött, hogy a helybéli kocsmáros fülhallgatós rádióját pénzért engedte hallgatni a fröccsöző atyafiaknak, ha érdekelte őket egyáltalán a nagyvilág dolga. Az a néhány szem tanító, aki annak idején lámpáskodott a lelkekben, jobb híján menekült volna az ottani valóságtól. De hova? Ugyanazt találta volna másutt is. Tápéi szatyrok Amerikában Tápé, a "gyékenyes falu*, dolgos embereinek kezemunkája messze földre elkerül és hírnevet szerez a Tisza-parti kis falunak. A Háziipari Szövetkezet a belföldi szükségletek kielégítésén túl nagyobb mennyiségben szállít külföldi országokba gyékényszőnyegeket és virágmintás, szép szatyrokat. A Háziipari Szövetkezet a múlt hónap végén Angliába szatyrokat, a Német Szövetségi Köztársaságba pedig egy vagon gyékényszőnyeget, illetve takarót küldött. Nemrégiben pedig Tápéról először Amerikába is küldtek hatezer pár virágmintás szatyrot. Most Nyugat-Németországba két vagon gyékényárut indítanak útba. A Háziipari Szövetkezet tagjai már most készülnek a gyékényaratásra, hiszen az augusztus elejétől szeptember végéig tartó gyékényvágással biztosítják egész évre a nyersanyagot. A gyékényaratásra külön brigádok alakulnak és ebben a munkában a szövetkezet mintegy 500 tagja vesz részt. Nem kong már a vészharang a híres szegedi papucsos mesterség felett Hosszú évtizedek során az "aranykezű* papucsosok érlelték, öregbítették a szegedi papucs hírnevét. Ezekben a napokban a Budapesti Ipari Vásáron ismét meggyőződhettünk, hogy nemcsak itthon, hanem Budapesten és a külföldiek között is nagy népszerűségnek örvendenek a szegedi papucsok. Naponta többször hallani a Szegedi Papucskészítő KSZ pavilonja előtt: — Jé, valódi szegedi papucsok! Miért ez a meglepett felkiáltás? Hiszen szerte az országban, elsősorban a népművészeti boltok kirakataiban és több cipőszaküzletben is megtalálhatók. De valahogy úgy vannak vele az emberek, akkor igazán szegedi a papucs, ha szegediektől vásárolhatják. Alig töltöttem 40—50 percet a Papucskészítő Kisipari Szövetkezet vásári pavilonja előtt, mégis sok mindent láttam, tapasztaltam. Nem várt kereslet a vásárban Szegedi papucsok! Kevesen tudják, hogy a divat már régen kikezdte a szegedi papucsgyártást, az igazi 1919 május 2t Ma reggel a Vörös Hadsereg egységei bevonultak az ellenségtől megtisztított Miskolcra. A város dolgozó lakossága határtalan lelkesedéssel fogadta őket. »A bevonuló sereggel együtt ment a hadtestparancsnok, Landler elvtárs, aki a harc egész tartama alatt ott volt katonái között, személyes jelenlétével buzdította őket, és akit a harcoló proletárok mindenütt a legnagyobb szeretettel és lelkes éljenzéssel üdvözöltek« — írja a Vörös Újság. Ugyanennek a lapnak kiküldött tudósítója beszámol a munkásezredek hősiességéről. Kitűnően verekedtek az első vonalban az Északi. Főműhely munkásai, a MÁV-gépgyáriak, a Ganz-gyáriak, az istvántelekiek, a vasasok, a postások, a festőmunkások, a MÉMOSZ-gárda, a diósgyőriek, a nincérek és velük eauüít a szintén főleg munkásokból álló pesti 32-es gyalogezred. A harcban több száz fogoly, egy zászlóaljtörzs teljes állománya, 35 géppuska és sok hadianyag került csapataink kezére. A hadseregparancsnokság azonnal tudatja a győzelem hírét a frontokon és a tartalékban lévő katonai egységekkel. Szegeden ismét kimutatták foguk fehérjét -a munkásbarát* franciák. Megkezdték az április 26-án letartóztatott kommunisták ügyének tárgyalását a francia katonai törvényszék előtt. Ma hét ítéletet hoztak. A legsúlyosabb büntetésben Pollák Béla, a szegedi munkásmozgalom régi harcosa és Zarecsnik János, kiemelkedő szegedi kommunista részesült. Mindkettőt 20 évi kényszermunkára ítélték. Az elítéltek között nemcsak magyarok vannak. Nicolas Mellone uruguayi spanyolt 5 J évi és Herczeg Miron apatini szerbet 2 évi kényszermunkára ítélték. Mindketten a magyar Vörös Hadsereg katonái voltak. szegedi papucsokat, amelyek jellegzetes hegyes sarkúak, és csak a fejrészt varrják géppel, a mintákat kézzel hímezik rá, a fejrészt a talppal is kézivarrással erősítik össze. A formás papucssarkokat még a harmincas években kezdte kiszorítani a divat, a japán telitalppal. Szeged környékén, különösen Tápén használják sokan az eredeti szegedi papucsot. Érdekes, hogy most a Budapesti Ipari Vásáron is főként a szegedi sarkú papucsokat keresik és vásárolják. Az első négy nap után elmondhatni, hogy vásárolnák. Alig néhány pár maradt ugyanis meg a készletből. Különösen a piros börpapucsokat kapkodták el. Hétfőn már táviratilag kértek újabb szállítmányt Szegedről. Kedden sokan hagyták ott a szövetkezet pavilonját, anélkül, hogy vásárolhattak volna. A gyermekpapucsokért pedig majd "kihúzták* az eladókat. Egy pécsi asszony 25-ös nagyságút akart vásárolni kislánya részére, de csak 29est kapott. Ezt is megvette, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább három év múlva lesz szegedi papucsa a lányának. Attól fél, hogy akkor majd 29-est nem kap. — A vevők kívánsága az ipar és a kereskedelem törvénye kell, hogy legyen — mondják a szegedi papucsosok. Még sem tudják kielégíteni az igényeket, sem mennyiségben, sem választékban. — Sajnos, nincs! Már elfogyott — hallani minduntalan a szövetkezet pavilonjában. amint mentegetőznek az eladók. Miért es a papucshiány ? őszintén szólva nem vártak ilyen keresletre. A szövetkezetiek meg bizonyára úgy vannak vele, idehaza is annyit vesz át tőlük a kereskedelem, amennyit gyártanak. Egy évvel ezelőtt arról írtunk, hogy megkondult a vészharang a híres szegedi papucsos mesterség felett. A szövetkezet tagjai akkor arról panaszkodtak, hogy valósággal úgy kell összekoldulniok az anyagot. Bőrhöz csak úgy juthattak, ha az OKISZ ' jóvoltából kaptak néhány mázsát. A Tervhivatal szegedi papucskészítésre nem adott és ma sem ad keretet. — Ez nem is baj, — mondják a szövetkezet vezetői. — csak anyag legyen. Az pedig van elég. Készítenek ta nanonta mintegy 300 pár papucsot, de ha mégegyszer ennyit gyártanának, talán az is kevés lenne. A megoldás kézenfekvő, gondolhatná bárki, hiszen anyag van, kereslet is, hát növeljék a termelést. Szívesen megtennék, csakhogy ehhez újabb munkások beállítására lenne szükség. De honnan vegyenek papucsosokat? — Nem is annyira szakmunkások kellenének, — mondta Sebők elvtárs, a szövetkezet elnöke — elég lenne, ha női munkaerőt alkalmazhatnánk, akiket betanítanánk egyes munkafolyamatok elvégzésére. Szeretnénk egy gyermekpapucsgyártó-szalagot, helyesebben részleget felállítani, dehát ehhez létszámengedélyre van szükség, és helyiségre, ahol elhelyezhetnénk a munkásokat. Sürgős továbbfejlesztés szükséges Tehát bővíteni kellene sürgősen a papucskészitő szövetkezet termelését, márcsak azért is, hogy a növekvő hazai kereslet mellett a külföldit is kielégíthessük. A Szegedi Ipari Vásáron hasonló forgalomra számíthatnak, mint a budapestin. A szabadtéri játékokkal együtt minden évben visszatér majd a Szegedi Ipari Vásár is. Ha ki akarjuk elégíteni a Szegedre érkezők igényét, tennünk kell valamit a jobb papucsellátás érdekében, lenni, míg mások nem tesz-;" nek! Nem vésztjósló megál-! lapítás ez, mert nem valószínű, hogy mások egykönynyen elhódíthatják a szegedi papucsgyártás jó hírnevét. De hogy nekifognak a papucsgyártásnak, annak már jelei mutatkoznak. Nem is olyan régen a bonyhádi Bőripari Szövetkezet tagjainak küldöttsége járt Szegeden, úgymond tapasztalatcserére. Igen nagy érdeklődést tanúsítottak a papucskészítés iránt. Azt ugyan nem mondták, hogy maguk is készíteni akarnak, de a szakmunkásoknak tett ígéretek arról tanúskodnak, hogy szeretnék meghonosítani Bonyhádon is a Dapucskészítést. Nem elég ezért azt mondani, hogy a vevő kívánsága az ipar és a kereskedelem törvénye kell hogy legyen hanem e törvény szellemében is kell cselekedni. Nem kong már a vészharang a híres szegedi papucsos mesterség felett, sőt nagyobb fokú fejlődésre is nyílik lehetőség. Ne szalasszuk ki kezünkből a lehetőséget! Nagy Pál És mégis, az ő misszióskodásuk is segített abban, hogy más világ járja már Kübekházán is, s aki közelállónak érzi magát a néphez, az ott is marad, odakötődik erős gyökerekkel, mint a tölgy. Az orvos és a pedagógus A mai értelmiségiek, a népi demokrácia szülöttjei pedig még inkább odakötődnek a nép sűrűjébe, és egyre inkább, egyre tömegesebben. Az orvoson, dr. Villányi Ilonán és egy fiatal pedagóguson, Dongó Istvánon kívül szólhatnék más értelmiségi községbeliről is, aki olyannyira együttérezve az ottani emberekkel, és fordítva, az emberek is ővelük. Az orvosnő 1955-ben került oda, a fiatal pedagógus pedig tanári diplomával a zsebében visszament a községbe tanítani, mert azelőtt is ott élt. Egy róluk sikerített portréhoz sorra kérdezhetném a községbelieket, apraja, nagyja csak jót mondana róluk, hogy miért is szeretik és becsülik őket. A "mi orvosunk,* a "mi tanítónk* szólás mögött a sokrétű emberi kapcsolatok mintegy fókuszban találkoznak. Én mégis néhány tény és számadat mögött láttam és kerestem meg legbenső arculatukat. Üj módon, a közösben Kübekházán két tsz egyesüléséből jött létre a "Sarló és Kalapács* termelőszövetkezet, amelynek 1953-ban 400 tagja volt. Akkor ősszel viszont jócskán kiléptek, s vitték a magukét a közösből. Alig maradtak bent nyolcvanan, de még azok közül is többen hátat fordítottak a szövetkezésnek az ellenforradalom időszakában. De mert aki egyszer megismerkedett az újjal, az csak nem tud már a régi módon élni, visszarázódni a kátyúba, amelyből kirántotta a közösség ereje. Hát összefogtak megint, szövetkezetiek és kívülállók, E most már ott tartanak, hogy szövetkezeti községnek tekintik magukat. Most 86 család munkálkodik ott 1250 holdon, ősztói fogva pedig újabb 104 család adja szívét-lelkét a közös összefogásba. Ilyenformán érthető, hogy máris szövetkezeti községet alkot Kübekháza 570 háza. De hogy kerül most szóba mégis az orvos és a pedagógus? A „mieink" véleménye Egyszerűen úgy, hogy Kunszabó András kovácsmester, Rudics Antal és Hegyes Mátyás bognárok megkérdezték őket, hogy igaz emberséggel mondják meg: jó lesz-e az úgy?... Mert hogy a "hivatalos* emberek mit mondanak, azt tudják. Hát mit mond az orvo6 és a pedagógus lelkiismerete a négyszemközti beszélgetésekkor ebben a számvetésben, az is fontos, sőt nagyon is fontos. Mert hogy is bíznák rá magukat betegen, és a pedagógusra a gyerek tanítását, nevelését, ha a maguk nagy kérdéseire nein kapnának tőlük igaz feleletet. Hát kaptak és meg is bíznak benne. így és ilyenformán találkoznak hát és hasonlíthatók fókuszhoz az emberi kapcsolatok Kübekházán, s ezért mondják ott az emberek úgy, ha szóba kerül: »a mi orvosunk*, a "mi tanítónk*. S ez a szólás így megy át apáról fiúra, másra nem is állna már rá a nyelvük. S ez így jó, így a jó. (lődi) Kínai—amerikai megbeszélések Varsóban Varsóban kedden megtartották Vang Ping-nannak, a Kínai Népköztársaság nagykövetének és Jacob Beamnak. az Egyesült Államok nagykövetének soron lévő találkozóját. A nagykövetek legközelebb június 19-én találkoznak. Elutazott Szegedről a német pedagógus-kü döttség Lapunkban jelentettük, hogy vasárnap pedagógusküldöttség érkezett Szegedre a Német Demokratikus Köztársaságból. A német pedagógus-küldöttség, amelynek Werner Hildeshein volt a vezetője, háromnapos itttartózkodása során a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintették az Aida előadását, azután ellátogattak a Fehértóra és az újszegedi Haladás Tsz-be is. Kedden a küldöttség a Radnóti Miklós Gimnáziumban folyó nevelőmunkával ismerkedett és különösen elismerően nyilatkozták a politechnikai oktatásról. A német pedagógus-küldöttség — amelynek valamennyi tagja biológiaszakos — kedden este gazdag élményekkel, hasznos tapasztalatokkal indult viszsza Szegedről hazájába. Vásárra készülnek csehszlovák testvérvárosunkban Szeged csehszlovák testvérvárosában, Brnóban már készülődnek a hagyományos őszi nemzetközi — főként gépipart — vásárra. Erre készül a Kovosvitgyár is a képünkön látható vízszintes és függőleges tengelyű, ezredmilliméteres pontosságú új fúrógéppel. E gyár egyébként már mintegy tízezer szerszámgépet exportált és Csehszlovákia egyik legkorszerűbb gépgyára.