Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

Csütörtök, 1959. májas 21. 2 Szerdán a külügyminiszterek folytatták a beterjesztett javaslatok feletti vitát Genfben, a Nemzetek Palotájában szerdán délután magyar időszámítás szerint 15.30 órakor megnyílt a külügyminiszteri értekezlet nyolcadik plenáris ülése. tervezete természetesen gyelembe veszi. fiszovjet külügyminiszter lönct-vendége volt. * McElroy amerikai hadügyminiszter szerdán délután repülőgépen genfbe érkezett, A szerdai ülésen Couve de hogy csatlakozzék az ameriMurville francia külügyml- kai küldöttséghez, nisztcr elnökölt. "Azért vagyok itt, hogy Az ülés 18 óra 48 perc- Herter külügyminiszternek mazó hfrek szerint az est kor ért véget. « Az ülésen folytatták a már beterjesztett javaslatok megvitatását. Gromiko szovjet külügyminiszter kedden estebéden látta vendégül Selwyn Lloyd brit külügyminisztert és az angol küldöttség két vezető tagját. Angol forrásból szárGenfben a szerda délelőttöt ismét a magánjellegű megbeszélések töltötték kl. Couve de Murville francia külügyminiszter Gromiko segítségére legyek olyan kérdésekben, amelyeknek hadügyi vonatkozásai vannak? — mondotta megérkezésekor McElroy, majd . hozzáfűzte, hogy esetleg tanácsadóként részt vehetne az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló kelet—nyugati tanácskozásokon is. A nyugatiak két mértékkel mérnek — e% tünt M az értekezlet keddi ülésén 'A külügyminiszterek keddi, hosszúra nyúlt ülésén Couve de Murville francia és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter, valamint GreAnnak megállapítása után, hogy eddig csak a Szovjetunió terjesztett elő konkrét tervet a Németországgal kötendő békeszerződésről, a we, a nyugatnémet küldött- szovjet külügyminiszter erőség helyettes vezetője a nyu- szakoltnak minősítette Gregatiak úgynevezett "csomagtervének? védelmében szólaltak fel. Grewe megjegv•> zéseket fűzött a német bé? keszerződés szovjet terveze-> téhez, Couve de Murville pedig a nyugati »csomag? terp? állítólagos jelentősé? gét igyekezett kihangsúlyoz? ni, aláhúzva, hogy kifejtett álláspontját nem tekinti végwe azon megjegyzését, hogy a Szovjetunió régebben az össznémet kormány megalakítását a német békeszerződés előfeltételének tekintette, és ma más nézetet képvisel. A Szovjetunió — hangoztatta Gromiko — annak idején csakugyan kidolgozta a Németországgal kötendő békeszerződés alapellegesnek. Selwyn Lloyd már veit. Akkor Bonn nem táóvatosabban nyilatkozott a Szovjetunió konkrét javaslatairól és hangsúlyozta, hogy tovább kell keresni a Kelet és a Nyugat közötti érintkezési pontokat a német békeszerződés esetleges megkötéséhez. Gromiko szovjet külügyminiszter beszédében utalt arra, mennyire nem felel meg a valóságnak az a törekvés, amely a nyugati külügyminiszterek kijelentéseit áthatja, az tudniillik, mintha a nyugati hatalmak bizonyos engedményeket tettek volna a Szovjetuniónak, holott erről sző sincs. Talán azt tekintik engedménynek — tette fel a kérdést a szovjet külügyminiszter —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területén nyugati támaszpontokat létesítettek és a Bundeswehrt atom- és rakétafegyverekkel szerelik fel? Gromiko ezután bebizonyította Herter amerikai külügyminiszter azon állításának helytelenségét, mely szerint az NDK és az NSZK együttesen nem képviselheti Németországot és hogy az Egyesült Államok csak az egységes Németországgal köthet békeszerződést. A valóságban két német állam létezik — folytatta fejtegetéseit Gromiko. — Ha azonban Nyugat-Németország felfegyverzéséről, vagy az Északatlanti Szövetségbe való bevonásáról van szó, akkor az Egyesült Államok lehetségesnek tartja a nyugatnémetekkel való szerződéskötést, csak a békekötés esetében nem lát iVyen lehetőséget — állapította meg. Kijelentette: a Szovjetunió nem osztja Herternek azt az álláspontját sem, hogy a német békeszerződés megkötésével várni kell az egységes német állam létrejöttéig, mivel a Szovjetunió egyrészt nem kívánja Németország kettéosztottságának fenntartását, másrészt pedig a békeszerződés nem akadálya az egységes Németország megteremtésének a jövőben. A nyugati küldöttségek kétféle mértékkel mérnek — folytatta beszédét Gromiko. — Mással a nyugati és mással a szovjet javaslatokat. Csak így magyarázható, hogy a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel való felszerelését nem tekintik a békét veszélyeztető cselekedetnek, viszont a Szovjetunió javasolta békés megoldásokban igyekeznek ilyen veszélyt felfedezni. ebéden újabb tájékozódó megbeszélés folyt arról, milyen feltételekkel tarthatnának zárt üléseket a külügyminiszteri értekezleten. Három megoldásváltozat A New York Times című amerikai lap londoni tudósítója azt írja, hogy a "Szovjetunió három megoldásváltozatot ajánlott fel a berlini kérdés rendezésére, de a Nyugat egyiket sem fogadhatja el. A javaslatot Gromiko Ismertette Selwyn Lloyddal keddi bizalmas megbeszélésükön?. Angol körök szerint Gromiko a kővetkezőket javasolta: t. A Nyugat-Berlinben állomásozó nyugati csapatok kivonása; 2. a nyugati helyőrségek kiegészítése »jelképes? szovjet fegyveres erőkkel; 3. a nyugati helyőrségek leváltása az ENSZ vezetése alatt álló »semleges fegyveres erőkkel?. "Mindaddig, amíg a külügyminiszterek délutánjaikat előre elkészített beszédek elmondására fordítják, mogatta ezt a gondolatot. Azóta sok minden történt, erősödik a nyugati diplomá többek között sor került ciai köröknek az a véleméNyugat-Németország újrafel- nye, hogy az igazi alkudofegyverzésére is megszilár dult a két német állam, amelyek ma más-más táborhoz tartoznak. Ezt a Szovjetunió most előterjesztett zás Gromiko és a nyugati külügyminiszterek egyenkénti és együttes bizalmas megbeszélésein történik meg". Hruscsov Albániába látocat A moszkvai lapok közlik Hruscsov Albániába látogat Enver Hodzsa, Mehmet She- s május 25-től június 6-ig hu és Nyikita Hruscsov táv- ott tartózkodik iratváltását, amely szerint Földreform-törvényt fogadott el a kubai kormány A kubai kormány földre- (703 katasztrális hold) terüformtorvényt hagyott jóvá. létben áUapítja meg. Az A törvény végrehajtására ezen felüli földbirtokokat kiországoe agrárreform hiva- sajátítják és szétosztják a tó" létesítenek, amelynek szegényparasztok között, elnökévé Urrutia köztársa- Minden földnélküli kubai sági elnök Fidel Castro ml- család 66 acre (46,4 hold) fölniszterelnököt nevezte ki. det kap az áUamtól. A birA foldreformtórvény a bir- tokosokat áUami értékpapitokok felső határát ezer acre rokkal és kötvényekkel kár^_______ talanítják; a kötvényeket az állam 30 év alatt fizeti viszsza. A külföldi részvénytársaságok a törvény szerint nem birtokolhatnak földet Kuba területén. PhiUips, a "New York Ti... , A , , mes? havannai tudósítója jegaba a bolgár párt- és kor- lenti, hogy az új törvény mányküldöttség. A küldött- kétségbeejtette az amerikai séget Todor Zsivkov, a Bol- cukorgyárosokat, mert clgár KP Központi Bizottsá- vesztik hatalmas cukornádgának első titkára vezeti. ültetvényeiket. Bolgár párlés kormányküldöttség látogat Prágába Csütörtökön érkezik PráKészül az ipartelepítési terv met létesítenek öt esztendő alatt az ország vidéki városaiban, elsősorban az Alföldön és a Dunántúl egyes vidékein. Nagy a fejlődés a szovjet mezőgazdaságban Az ipar fejlődése rohamos volt már a szovjethatalom első éveiben is. A mezőgazdaság azonban az elkövetett hibák következtében 1953-ig lassan fejlődött. Ekkor érkezett el az idő, hogy dönteni kellett a mezőgazdaság fejlődéséről, mert elmaradottsága az ipar továbbfejlődésének akadálya lett. A mezőgazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadálya a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségének hiánya volt. De elhárították ezt az akadályt és ezzel párhuzamosan megszüntették a tervezés bürokratikus vonásait is, mely gúzsbakötötte a kolhozparasztok aktivitását. Gépekkel és káderekkel árasztották el a mezőgazdaságot, valamint kiterjesztették a szűzföldek feltörésével a vetésterületet. S míg lényegében 1953-ig a gabonatermelés nem haladta meg a cári uralom termelési szintjét, vagyis a, kb. 82 millió tonnát, a következő , öt évben a gabonatermelés elérte a 140 miUió tonnát. A gabona vetésterületet 18,5 miUió hektárral növelték és ennek eredményeként 14,2 millió tonna terméstöbbletet értek el. Ennél is jelentősebb volt a termésátlagnövekedés útján elért többlet, mert ez 43,8 miUió tonnát tett ki. Jellemző példa erre, hogy a dnyepropetrovszki területen 1953ban 13,8 mázsa volt az átlagtermés hektáronként, 1958-ban pedig már 22 mázsa. A hétéves terv végére körülbelül 164— 180 millió tormát kell élérni a szemesterményekből. Ezt a mennyiséget nem anynyira a terület növekedésével, hanem a termésátlagok 3—4 mázsával történő emelésével érik el. Az elmúlt 5 évben is legnagyobb arányban — a kenyéreUátás szempontjából legfontosabb termény — a búza mennyisége növekedett. 1958-ban 241 millió mázsával gyűjtöttek be több búzát. mint 1953-ban. A Szovjetunióban 117 millió munkás és alkalmazott van, akinek ellátását központi készletből oldják meg. Csak a többletbegyűjtésből 210 kiló jut részükre fejenként. Ez a mi fogalmaink szerint egy ember egyévi szükséglete. A hétéves terv végére 868 millió mázsa búzát termelnek. Ebből a Szovjetunió minden lakosára 434 kiló jut. Ez egy ember évi szükségletének kétszerese, tehát nemcsak a kenyér minőségét tudták már eddig is megjavítani, hanem a tartalékok beszámításával maidnem annyi éhínséggel küzdő lakost tud segíteni a gyarmati iga alól felszabadult országokban, mint amennyi a Szovjetunió lakossága. A gabonafélék közül a kukorica érte el a legnagyobb felfutást. A cári Oroszországban még csak 2,2 millió hektáron termélték, 1958-ban pedig már 9,4 millión. Ebből 6 millió hektár Ukrajnában van. 1958-ban ötször akkora területen ter mesztettek nemes- és silókukoricát, mint az 1953-as évben és az együttes terület elérte tavaly a 19 millió hektárt. A szemes- és silókukorica vetésterületét tovább növelik a hétéves terv idején. Egyedül az Orosz Köztársaságban 4 millió hektárral nö a szemeskukorica vetésterülete. A termésátlagok fokozása is nagy jelentőségű a gabonaterv túlteljesítése szemDontjából. Országosan 30 mázsa szem elérése a cél. Az idén például Ukrajna teljes kukorica vetésterületén hibridmagot alkalmaznak. Segítik a terv teljesítését az olyan kezdeményezések is, mint az azóvi »XX. Pártkongresszus? nevű kolhoz Korobko munkacsapata, amely az idén 150 mázsa nemeskukoricát akar termelni hektáronként (88 mázsa katasztrális holdanként.) Első ízben került napirendre a hektáronkénti hozamok fokozása. Ehhez szükséges a szerves- és műtrágyák használata. Tavaly már hektáronként 61.5 kilót használtak fel műtrágyából. Ez holdanként a mi 1957. évi, fogyasztásunknak felel meg. 1953-ban még csak 6,5 millió tonna volt a felhasználás, ami körülbelül fele az 1958. évinek. A hétéves terv rohamosan fejleszti a műtrágyagyártást. 1965-re holdanként körülbelül egy mázsa műtrágya jut. ami azt jelenti, hogy megháromszorozódik a termelés és a fogyasztás. Népélelmezés szempontjából jelentős a cukorrépatermelés. 1953-hoz viszonyítva két és félszeresére emelkedett a termelés, s 1965-ben eléri a 75 millió tonnát. Ezt terület- és termésátlag-növekedéssel érik el. A répacukor termelésében már ma is a világ első állama, bár az egy főre jutó fogyasztás havi másfél kilót tesz ki. (Nálunk tavaly több mint 2 kiló jutott havonta és fejenként.) 1965-re azonban a fogyasztás eléri majdnem a 4 kilót, ami Anglia jelenlegi fogyasztásának felel meg. Ez a nagyarányú fejlesztés indokolttá teszi a meglévő cukorgyárak átépítését és újak létrehozását. A mezőgazdasági üzeA Gazdasági Bizottság határozata szerint a főváros túlzsúfoltságának enyhítésére Budapest helyett vidéken, elsősorban az ország Iparilag elmaradt részein épülnek a jövőben új üzemek. Az Országos Tervhivatal a népgazdasági tervvel együtt az ipartelepítés tervét is elkészíti, amelyhez az első lépéseket már meg is A csapadékosra v£lt meleg A legfontosabb szempont- A bordói lé készítéséről tette. Körülbelül 30 vidéki időjárás rendkívül kedvező a nak tekintsék a termelők, elmondották a szakemberek, városban tanulmányozták a szö10 e6yik legveszedelme- hogy nagy lombfelület ne hogy munkaerő-viszonyokat. a 8ebb betegségének, a pero- maradjon védetlenül. Ha a a permetezőanyag akkor közlekedés, a közmüvek noszpórának. Az erős pero- gyakori esőzés a lombról le- leghatásosabb, ha a rézgá helyzetét, az ipari miniszté mekben pedig igyekeznek meghonosítani a négyzetes fészkes vetést, amellyel 20 százalék munkaerő takarítható meg. A gépesítés fokozása nélkül nem is valósítható meg ez a program. A gyapottermés mennyiségét az 1953. évi 3,5 millió tonnáról 5,9 millió tonnára emelik. A Szovjetunió termeli jelenleg is a legtöbb gyapotot a világom. A hektáronkénti terméshozam tekintetében pedig másfélszer annyit termelnek, mint az USA. Fő cél a hozamok fokozása és a munkák, gépesítése, beleértve a betakarí: tást is, mivel a legjobb betakarító gépekkel rendelkeznek,. A szovjethatalom éveiben a zöldségtermeles nagyot fejlődött. Az utóbbi évekig azonban nem volt kielégítő a minőség és rendkívül drága volt. Most megkezdték á zöldbégtermesztés átszervezéíét. Eddig az egyes üzemek tervet kaptak és így elaprózódott a zöldségtermő terület Mo6t nagy szakosított gazdaságokat hoztak létre. Itt maximálisan gépesítették az egyes munkafolyamatokat, a gyomirtást is vegyszerrel oldják meg. A Moszkva mellett szervezett gazdaságok, ahol 100 hektár alatt volt a zöldBégtermő terület, hektáronként 132 mázsa zöldséget termeltek, ugyanakkor az 500 hektárosak 335 mázsát és ami lényeges, nagyon olcsón. Ennek népélelmezési és politikai jelentősége óriási. A gyümölcs- és szőlőtermesztés a legelmaradottabb ága a szovjet mezőgazdaságnak. Az elmúlt öt évben tettek erőfeszítéseket a helyzet javítására, főleg Moldvában, Grúziában és a Krim-félszigeten. A hétéves tervben a jelenleginek többszörösére növelik a hozamokat és a termésterületet. Az állattenyésztés fellendítését egészen az 1953. évi szeptemberi Központi Bizottság üléséig a takarmány hiánya és az anyagi érdektelenség miatt nem tudták megoldani. Az említett plénum gyökeres fordulatot hozott. Megnövekedett a szemestermény és a silókukorica kiterjesztésével a takarmányalap. Helyreállították az anyagi érdekeltséget. Az elmúlt öt évben 24 százalékkal nőtt a szarvasmarhaés 28 százalékkal a tehénállomány. Száz holdra 26 szarvasmarha jut. Ebből 46 százalék a tehénállomány. Ez idő alatt gyorsabb volt a közös állattenyésztés növekedése. A további növekedést a tej- és hústermelés ellenőrző számai szabják meg. Tejből, vajból, zsiradékból és gyapjúból már többet termel a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok. A hétéves terv idején 3,2-szeresére nő a szarvasmarha-állomány és 2,2-szeresére a tehénállomány. Ezzel elérik, hogy 100 hold szántóra 60 szarvasmarha jut. Az elmúlt évek érdekessége az is, hogy a termelés színvonalánál gyorsabban növekedett a begyűjtött állati termékek mennyisége. Ez még hatványozottabban jelentkezik „ majd a hétéves terv idején. A hétéves terv végére 100 millió tonna tejet, 16 millió tonna húst termelnek a Szovjetunióban. Ez 80 kilogramm hűstermelést jelent lakosonként. Az utóbbi időben nagv figyelmet fordítanak a baromfitenyésztésre is. A hangsúly azon van, hogy minél olcsóbb áruval lássák el a lakosságot és mindent ennek szolgálatába állítanak. Speciális gazdaságokat hoznak létre, ahol nagyüzemi feltételek mellett nevelik a pecsenyecsibét. A kongresszuson Példának említették, hogy a szaratovi területen az egyik üzemben 20 000 tojótyúk van. Itt egy tyúkra átlag 209 tojás jut és 10 tojást. 2 rubel 94 kopekért állítanak elő. (Körülbelül 4,40 forint.) Egy másik üzemben csak 850 tyúk van, itt pedig 14 rubel 50 kopek 10 tojás önköltsége (körülbelül 22 forint). Tanulságos, hogy elaprózott állományban drága a termelés. A nagyvárosok közelében ezért úgynevezett baromfigyárakat hoznak létre. Az egész Szovjetunióban harc folvik a munkatermelékenység emeléséért és az önköltség csökkentéséért. A mezőgazdaság gépesítése rohamtempóban folyik. Igyekeznek a kanás nővén veket négyzetesen vetni. Például Voronyezs körnvékén kezdeményezés indult, hogv egv ember termeljen kukoricát 150—200 hektáron kézi munka nélkül 1250—340 katasztrális hold) A traktorok száma egymillióval szaporodik. A kombaInok is megduplázódnak. Számos példát lehetne még felhozni. A hétéves terv hatása nálunk is közvetlenül érezhető lesz. Már ebben az évben géneket kapunk és a jövő évben még többet. Ez nagymértékben fogia segíteni a megalakult termelőszövetkezetek megerősödését. Végeredményben a . szoviot mezőgazdaság fejlődése segítsée°t és r>éldát jelent számunkra. Sas Béla Heg kell előzni a peronoszpóra-károkat Vo«érnrptél ryár' •"-ene'réncl s*er n» közlplér dnek a tiszai hajójáratek . ^P^, - - - - A MAHART értesíti az noszpora fertőzési veszély mossa a permetanyagokat, a licoldatot öntjük a mész- „,„ai,s,s„,i„„, , _ Plfitorio^tottih miatt a Földművelésügyi permetezést sűrűn ismétel- tejhez utazoKozönséget, hogy mái.lZ3"."?* Minisztérium felhívja a sző- jék meg. állandó keverés mellett. A Ju« 24-től, vasárnaptól kezd2S2S: lőtermelők figyelmét a foko- Abban az esetbe ha az peronoszpóra-kártétel meg- ve tiszai hajójáratai nyárt zott megelőző vedekezesre. PSők között nincsen főséhez, illetve a kártéte- menetrend szerint közleA minisztérium szakembe- e.egendö idő a permete- Csongrádról hajnali porozni Ken. Uc DNRB-paszta, witigram három órakor indul Szetekintettel a hajtások gyors A mélyfekvésű területeken, konzentriert permetezőszer, gedre hajó vasárnap is fejlődésére, az első per- ahol kellő levegőmozgás nin- továbbá rézmészpor a föld- ? o ^_ j t « ' metezést hamarosan kö- csen, ajánlatos a permetező- művesszövetkezeti boltokban 3 g este 0 ora" vesse a második, illetve a seket minden alkalommal mindenütt kellő mennyiség- kor indul vissza Csongrádharmadik permetezés. porozással kiegészíteni. ben rendelkezésre álL ra; riumok is javaslataikai fontolás után készül el az ipartelepítés ötéves távlati terve. Egyes kohó- és gépipari rei javasolják, hogy termékek gyártását már a hároméves terv időszakában vidéken honosítják meg. Az elgondolások szerint I előreláthatóan l0^?15 új üze-