Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

Matek, 1959. április 17. 4 Holnap latija első küldöttközgyűléséi a Csongrád megyei MÉK Egy évvel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdasági termékeket értékesítő központ átszervezése. Az egész vállalat munkáját a földművesszövetkezetek, a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztság értékesítési gondjainak könnyítésére fordították. Élére ideiglenesen kinevezett vezetőket állítottak. Az elmúlt egy esztendő alatt a MÉK nagyarányú szervező munkát végzett a mezőgazdasági és kertészeti áruk: elsősorban szőlő, gyümölcsös zöldségfélék hazai és külföldi gyors értékesítésének lebonyolítására. A szegcdi MÉK Vállalat keretében eddig 45 vidéki töldművesszövetkezct és 10 termelőszövetkezet egyesült. Ezek a tagszövetkezetek például anyagi képességeiknek megfelelően részjegyeket vásároltak, 6 évente részjegyeik értékének és a MÉK-en keresztül értékesített áruik mennyiségének arányában részesülnek a tiszta jövedelemből. Ezek az egyesült földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek tagjaik közül nemrégen küldötteket választottak, akik holnap, szombaton gyűlést tartanak Szegeden a szakszervezetek Tolbuhin sugárúti székházában, s megtárgyalják a szövetségük előtt álló gazdasági és politikai feladatokat. A küldöttközgyűlés második napirendjeként háromévi időtartamra megválasztják a MÉK végleges vezetőségét is. A Móra-sorozat műhelyéből Hét kötetre való új anyag az összegyűjtött müvek között A Magvető Könyvkiadó programjában szerepel egy olyan nagyszabású vállalkozás, amely a szegedi olvasóközönségnek különösen kedves és szívderítő: Móra Ferenc összegyűjtött műveinek kiadása. Néhány kötet már elhagyta a nyomdát — Véreim, parasztjaim; Sokféle; Egy cár, akit várnak; Napok, holdak, elmúlt csillagok — és a házi könyvespolc sokat forgatott díszei az ország minden részében. Kevesen tudják azonban, hogy ennek a becses sorozatnak a műhelye itt van, Szegeden, s itt buzog legtermékenyebben a Mórakutatás, mely eddig is számos ismeretlen irodalmi lelettel, elfelejtett írás felderítésével szolgálta a Móraéletmű teljes megismerését és megismertetését. Ennek a 20 kötetre tervezett sorozatnak a szerkesztője és munkatársai is itt dolgoznak, egy teljes munkaközösség, mely az egész ügy szellemi kivitelezését magára vállalta. Nem lehet elképzelni Szegeden kívül más fórumot, amely ezt a munkát olyan kötelező tisztelettel, gondossággal, eredetiséggel végezné el. Mórát egész életmüve Szegedhez kapcsolja, hagyatéka itt lapul legbőségesebben a régi újságokban $ kéziratokban, s itt kutatják munkásságát a legnagyobb szorgoslommal — de tegyük hozzá gyorsan: mindeddig a legeredményesebben is. Ezért érthető és megtisztelő a Magvető Kiadónak az a lépése, hogy erre az óriási munkára hivatott szegedi kutatókkal szerződött. Húsz kötet, semmivel sem több, mint a korábban megjelent Móra-sorozat — mondhatná valaki. De akinek az új sorozat egy-egy darabja kezébe került, hamar meggyőződhetett arról, hogy az eddigi sorozatokhoz, illetve azok méreteihez képest az új kiadás legalább 40 kötetet jelent. Ez a körülmény a Móra-életmű határtalan gazdagodásáról beszél, aminek tanúja lehet majd az olvasó is, hiszen a munkaközösség tagjai — Vajda László, dr. Madácsy László és dr. Vajlai István — 7 kötetben, teljesen új, könyvben még meg nem jelent és sok tekintetben ismeretlen anyagot bocsátanak a kiadó rendelkezésére. Ezek a kötetek a következők lesznek: Kolompszó (összegyűjtött versek, kétharmad részben új anyagból), továbbá 6 kötet (novella, karcolat, vezércikk), két kötetben Máról-holnapra, 3 kötetben Homokóra, egy kötetben A limbuszból címmel — s huszadikként jelenne meg a kritikusok által eddig is hiányolt, de eredetileg megtervezett kötet, a Mórabibliográfia. Ez az újonnan, e sorozatTACSKÖ Az Orvostudományi Egyetem szín játszóinak bemutatkozásáról sdL MflBKr^T ^ p| : ' > liÉi * «... fH JiÉÉjP W t Mi fejj 7 ' * r ipl§|l lek, T' 'r'íyc&.'jWSSÖBfWBHB Szerdán este 7 órakor a Kamaraszínházban mutatta be a Szegedi Orvostudományi Egyetem másodéves hallgatóiból alakult színjátszó csoport Dario Niccodemi olasz író háromfelvonásos vígjátékát, a "Tacskó—t. A bemutatkozás jól sikerült; Mielőtt azonban részletesen szólnánk az előadásról, magáról a darabról néhány gondolatot. A szerző neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Szegeden viszont első vígjátéka volt ez a mostani. Niccodemi vígjátéka olyan, mint egy könynyű koktél. Egy kis szerelem, kis "koldus és királyfi* romantika, csöpp társadalumbírálat, szóval mindenből éppen csak annyi, hogy az íze érezzék, de véletlenül se feküdje meg egyetlen néző gyomrát, illetve lelkiismeretét. Coca-cola darab. Az viszont kétségtelen, hogy ötletes, fordulatos, szellemesek a dialógusok és van benne egy nagyon hálás szerep: a Tacskó szerepe. Egyhónapi munka előzte meg a bemutatót. A kis csoport — hiszen a darabnak összesen nyolc szereplője van — Kertész Gyulának, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjének irányításával jól fölkészült erre a szerda esti bemutató előadásra. Különösen a címszerepet alakító Hervai Hella játékát kell dicsérnünk. Egyszerűen, magától értetődő természetességgel mozgott a színpadon, maga volt a kis szókimondó, néha szemtelen csitrilány. a Tacskó, és nem esett ki a szerepéből egyetlen pillanatra sem. Mario Sacci, az előbb állástalanul nyomorgó, majd befutott mérnök szerepében Schwerer Tibor szerzett kellemes perceket a közönségnek, s ügyesen mozgott Csillag Terézia is Emília, Bernini mérnök feleségének szerepében. A többiek: Végh Endre, Völgyesi János, Barankai András és Kincses László valamivel nehezebben birkóztak meg szerepeikkel, no meg a lámpalázzal. Még csak anynyit, hogy van javítanivaló a szövegtudás tekintetében. Néha egészen érezhetően meg-megdöccent az előadás menete éppen amiatt, hogy a szereplők közül néhányan túlságosan a súgóra voltak utalva. Persze, a hónap végén, az egyetemek országos kulturális versenyének területi elődöntőjén — melyet itt, Szegeden rendeznek meg — ez a hiba már bizonyosan nem fogja rontani az előadás értékét, amely, mint említettük, egyébként megnyerte a közönség tetszését. Képünkön: a "Tacskó* egyik jelenete. (P —P) ban kinyomtatásra kerülő anyag, melynek nagy része már egészében együtt van, kiadásra készen, csaknem olyan teret foglal el a Móragyűjteményben, mint a korábban közkézen forgott kötetek. Ilyenformán nem szerénytelenség a dolgot úgy summázni, hogy a szegedi Móra-kutató munkaközösség majdnem megkétszerezi az azelőtti közkézen forgó Móra-hagyatékot. Fentebb már utaltam arra, hogy a sorozat elsőszülötteivel kapcsolatban a kritika néhány észrevételt is tett, elsősorban a Móra-darabok műfaji és kronológiai rendezését hiányolta — mit külön kötet pótol majd, a bibliográfia —, másodsorban pedig a jegyzet- és a magyarázó szótár szerkesztési elveit. A kritikát természetesen a munkaközösségnek címezték, azt kifogásolva, hogy a jegyzetből több szükséges kimaradt, s a magyarázó szótárban sem található meg minden igényelt címszó. Nos, a címet elvétették. E kritikák megjelenése után ugyanis érdeklődtünk a sorozat szerkesztőjétől, Vajda Lászlótól, s megtudtuk, hogy a kiadó tért el eredeti tervétől és az eredeti megállapodástól, e kiegészítő részek szerkesztésében is, s a munka anyagi megbecsülését illetően is. Nem árulunk el titkot, ha megjegyezzük, hogy a sorozat ügye — éppen a kiadó packázásai miatt •— kissé holtpontra került. A szer-1 kesztő ragaszkodik az ere- i deti megegyezéshez, melyet a kiadó többször megerősí- j tett, viszont nem minden j esetben tartja tiszteletben az eredetileg elfogadott szerkesztési elveket a függelékekre vonatkozóan, de a tiszteletdíj esetében sem; Az ügy természetesen egy vállalat és egy vele szerződésben álló munkaközösség vitája, s hogy mégis szólunk róla, annak súlyos oka van. Az említett, hét kötetre való új anyag megjelentetése a jelenlegi szerkesztő közreműködése nélkül nehezen képzelhető el, mert az új anyagot teljes egészében ő kutatta fel — s ennek jelentős hányada jel és név nélkül közölt újságcikk, s felderítése hosszas, stílkritikai vizsgálat eredménye—, tehát csakis ő bocsáthatja a kiadó vállalat rendelkezésére. Minthogy az új Móraanyag publikálása ma már határozottan irodalmi közügy, nem szabad megengedni, hogy az olvasóközönség erről kénytelen legyen lemondani egy áldatlan, a sorozat és a Móra-hagyaték számára feltétlenül kedvezőtlen és ráadásul nem is közérdekű vita miatt. Ezt a hét új kötetet nagy érdeklődéssel várjuk — s Szegeden még inkább várjuk! — az összegyűjtött Móra-művek további köteteivel és a teljes bibliográfiával együtt. S. L HOGY ÁLLUNK AZ ÖREGSÉGGEL? A tizenhét éves diákgyerekek a harmincéveseket egymás között így titulálják: *öreg*. De kl hiszi el nekik, hogy a harmincéves öreg? Épp az ellenkezője! A harmincadik év a legszebb kor az emjer életében. A pályája ekkor kezd általában felfelé Ívelni az életúton. Tűz és lendület van a harmincévesek minden mozdulatában, tele vannak tervekkel és szándékokkal. Hogy lennének hát ők öregek? Az ő szemükben a negyvenéves az öreg... De mit szól ehhez egy negyvenéves? "Ugyan!* — feleli. Ez a kor lenne az öregség kezdete? Igaz, kissé nyugodtabbá válik az ember, s a régi hév és láng is szunyókálni kezd kissé. De tetszik az asszonyoknak a szürkülő homlok, a kellemes és a megfontolt bók. Még szépen mosolyognak rá az asszonyok. Ez volna hát az öregség? Nem, nem! Nyilvánvaló, hogy az öregség nem kezdődhet előbb az ötven évnél. Igen ám, de az ötvenéves nem így látja a dolgot. Az ötvenéves ember az elért eredmények teljében álL S mindezek ellenére még tervei vannak, megfontolt, megvalósítható tervei, melyek megvalósításáért rajongani és küzdeni tud. Öreg volna ő ilyen körülmények között? Dehogy! A hatvanéves ember az öreg! Tegnap aztán beszélgettem egy hatvanévessel. Kropacsekről volt szó, Kropacsekról, aki hetvenéves. A hatvanéves ismerősöm így szólt: "Hogyne ismerném az öreg Kropacsekot! Hát bizony, 6 már öreg!* Akárhogy is gondolkoztam ezeken a mondatokan, végül is arra a következtetésre jutottam, hogy a hatvanéves em)er még nem tartja magát öregnek. Kevéssel azután összetalálkoztam egy hetvenévessel. Mondtam neki, hogy a nyolcvanéves Kökörcsin bácsi meghalt. -Meghalt?* — lepődött meg igaz szívéből az emberem. — "Nohát* — tette hozzá elgondolkozva. — "Pedig még nem is volt olyan öreg*. Na tessék! Hát így van az ember az öregséggel. Mindenki másban látja az öreget. Hát van akkor egyáltalán öreg ember? vi = Rádióműsor .illiHIMilllNlilHllMllíllllllllllllUiiillUIHillilUliililllll'' Péntek KOSSUTH-RADIO 4,27 Rákóczi induló. 4,3» Hírek, Időjárásjelentés. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,00 Falurádió. Utána: a vidéki színházi műsor. 5.30 Hírek, idöjárásjelentés. 6.2* Jó reggelt. 6 óra 58 Időjelzés. 7,99 Hírek, időJárásjelentés. 7,I» UJ könyvek. 7,29 Színház-, hangverseny- én moziműsor. 7,45 Naptár. 7J» Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés. Időjárásjelentés. 8,99 Technikai szünet. 9,19 Részletek Kncsőh Pongrácz—Heltal Jenő János vitéz és Farkas Ferenc—Dékany András Csínom Palkó c. daljátékából. 9,00 Harminckét szál piros szegfű.. 9,10 Balettzene. 9 óra 50 Vajda Jánt>6 verseiből. 9,59 Időjelzés. 10,00 Hirek, lapszemle, Időjárásjelentés. 10,10 A pitvarost népi együttes műsorából. 10,30 Az egri honvéd helyőrség fúvószenekara játszik. 11,90 Rádióegyetem. 11,57 Technikai szünet. 11,59 Időjelzés, 12,00 Déli harangszó. Hírek, időjárásjelentés. 12,10 Tánczene. 13 óra Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13,15 Operarészletek. 14,19 Uttönö híradó. 14,35 Napirenden.. ; 14,40 Kéket nyílik az ibolya, 15,15 Daltanulás. 13,30 Korunk csodája. 16,00 Hírek. 16,08 Időjárásjelentés. 16,10 Szív küldi szívnek. 16,46 M üsorismerte téa 18,50 A Magyar Tanácsköztársaság történetéből. 17,19 Századunk zeneművészete. 17,59 Időjelzés, 18 Hírek, Időjárásjelentés. 18.15 Berlinből érkezett. 11,40 Ifjú figyelő. 19,00 Lemezmúzeum. 19 óra 35 Kozák Gábor József és zenekara játszik. 19,54 Jó éjszakát, gyerekek! 10,59 Időjelzés. 20,00 Esti krónika, időjárásjelentés. 20,30 Péntek este. Előadássorozat. 21,20 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarénak nyilvános hangversenye a stúdióból. Közben: kb. 22,00—22.20 Hírek, néhány perc külpolitika, időjárásjelentés. 23,00 Tavaszi hangok . . . Könnyűzene. 24.00 Hírek, tdőjárásjelentés. 0,10: Mjakovszkfj: II. szonáta. 0.33 Himnusz. PETÖFI-RADIO 5.90 Reggeli zene. 6,30 Színház-, tárlat- és hangversenyműsor. 6,50 Torna. 8,00—8.10 Hírek, időjárásjelentée. 14,00 Hírek, időjárás- és vízállásjelentés. 14.28 Zenekari hangverseny. 15,00 Hegyközi tavasa 1515 Könnyű melódiák. 16,0« Könnyűzenei híradó. 16,30 Az orosházi zenei általános iskola kórusa és a mátraszentimrei kultúrotthon énekkara énekel. 16.50 Opera- éa hangversenyindulók. 17,10 Elhagyott öregek. Riportműsor. 17,20 SaoÍovjov-Szedoj melódiái. 17,50 nerkavits. Rádiójáték. 19,00 Hirek, időjáráajelentóa. 11,05 1000 szó angolul. 19,15 Tánczene. 19,40 Falurádió, 20,00 Heti hangversenykalauz. 20,45 Sporthíradó. 21,00 Hírek, 21,05 Részletek Offenbach A 8í-os szám és Eljegyzés lámpafénynél é. operettjéből. 21.40 Egy rákosszentmlhályl könyvtár olvasótermében. Riportműsor. 32,00 Tánczene. 22,57 Szeretném, ha vadalmafa lennék. József Attila verse. 23.00 Műsorzárás. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett tér), apa és nagyapa, ARADI PÉTER életének 80. évében folyó hó 15-én meghalt. Temetése folyó hó 17-én du. 1 órakor lesz az alsóvárosi temetőben. Gyászoló család Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, a Szalámigyár és SZTK összes dolgozóinak, akik mély fájdalmunkon résevétükkel enyhíteni Igyekeztek. Azv. Hodács Józsefné Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa. nagyapa, HAJDUCSAK JÓZSEF elhunyt. Temetése április 18-án fél háromkor a Gyevl-temetőben. Hajducsák-család Közöljük olvasóinkkal, hogy szombati lapba hirdetéseket legkéáőbb szerdán 12 óráig veszünk fel a Délmagyarország kiadóban és a Takaréktár utcai Hirdetőben. Közölj ÜK olv asóinhkai, hogy / * áo C i.t //iW Apróhirdetések ára: hirdetéseket a Népszabadságba is felveszünk hétköznap a budapesti, vagy a vidéki lapban szavanként 2 Ft, mindkét lapban 3 Ft. Vasárnap a budapesti, vagy a vidéki lapban szavanként 3 Ft, mindkét lapban 4,50 Ft. Legkisebb hirdetés 10 szó, az első szó két szónak számít. ApMUiidetízek ADÁSVÉTEL Hízott sertés, 100 kg körüli, 7 hónapos pitvarost mangalica süldők eladók Csendes utca 3. 1676 6 db 2'/) m magas akácoszlopot keresek megvételre. — Kelemen, Újszeged, Jankovics u. ll. 1674 Eladó 4—5 q takarmányrépa. Kormánvte; ut''-. 30. 167.2 Bélyeggyűjtemény,. tömegbélyeget, régi levelezési veszek. Falus bélyegüzlet, Kelemen u. 4. * Keveset használt sportkocsi eladó. — Széchenyi tér 5. I. em. Barna Lászlónál, szombaton du. és vasárnap de. megtekinthető. 1659 Gyalupad és féríikerékpár eladó. — Kígyó utca 6. Berta bőrüzlet. 1636 Szép félháló eladó. Dugonics u, 10. 1 db nyolchónapos süldő eladó. Rákóczi utca 33. Eladó Íróasztal, hálószobabútor. asztalágy. nagy festőállvány, régi Írógép. Szentháromság u. 4/a. IV. em. 3. Vennék egy kélszárnyas teliajtót. — Gál utca 16. L A K A 8 — INGATLAN Ház eladó. Zoltán utca 19. Érd. Csendes utca 3. 1675 Eladó ház gyümőlcsöskerttel, üjs-egedi hídnál. Vedres utca 7/b. Érd. Korányt rakpart 4. II emelet 1. 1664 Elcserélném háromszoba, összkomfortos belvárosi lakásomat egy egyszoba és egy kétszobás összkomfortosra, — megegyezéssel. „Világos" Jeligére Hirdetőbe, Elcserélném szép kétszoba, előszobás lakásom, 1 szoba, összkomfortosra. — Eladó szekrény, sublót. Tündér u. 1., emelet, Bérczy. 1672 Eladó egy kétméteres melléképület 170 n-öl telekkel, vagy lebontásra. Etelka *,or 23/a. Építkezésre alkalmas telek eladó. — Juhász Gyula utca 10. mfldsz. 1. Erd. 8-től 10-lg, 1-től 2-ig. E G V É B Német, angol nyelvtanítás, fordítás. — Gutenberg u. 36. — tanárnő. 4-től. 1665 Főzni tudó. gyermekszerető bejárónőt felveszek. Dr. Alföldi. Berzsenyi nlcs 1/b. Fiatal, most érette ségizett férfit könyvkereskedői gyakornokna k felveszünk, német vagy orosz nyelvtudású előnyben. Postafiók 14. x