Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

Matek, 1959. április 17. 4 Holnap latija első küldöttközgyűléséi a Csongrád megyei MÉK Egy évvel ezelőtt fejező­dött be a mezőgazdasági ter­mékeket értékesítő központ átszervezése. Az egész válla­lat munkáját a földműves­szövetkezetek, a termelőszö­vetkezetek és a dolgozó pa­rasztság értékesítési gondjai­nak könnyítésére fordítot­ták. Élére ideiglenesen kine­vezett vezetőket állítottak. Az elmúlt egy esztendő alatt a MÉK nagyarányú szerve­ző munkát végzett a mező­gazdasági és kertészeti áruk: elsősorban szőlő, gyümölcs­ös zöldségfélék hazai és kül­földi gyors értékesítésének lebonyolítására. A szegcdi MÉK Vállalat keretében eddig 45 vidéki töldművesszövetkezct és 10 termelőszövetkezet egye­sült. Ezek a tagszövetkezetek pél­dául anyagi képességeiknek megfelelően részjegyeket vá­sároltak, 6 évente részjegyeik értékének és a MÉK-en ke­resztül értékesített áruik mennyiségének arányában részesülnek a tiszta jövede­lemből. Ezek az egyesült földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek tagjaik közül nemrégen küldötteket választottak, akik holnap, szombaton gyűlést tartanak Szegeden a szakszervezetek Tolbuhin sugárúti székhá­zában, s megtárgyalják a szövetségük előtt álló gaz­dasági és politikai feladato­kat. A küldöttközgyűlés má­sodik napirendjeként három­évi időtartamra megválaszt­ják a MÉK végleges veze­tőségét is. A Móra-sorozat műhelyéből Hét kötetre való új anyag az összegyűjtött müvek között A Magvető Könyvkiadó programjában szerepel egy olyan nagyszabású vállalko­zás, amely a szegedi olvasó­közönségnek különösen ked­ves és szívderítő: Móra Fe­renc összegyűjtött műveinek kiadása. Néhány kötet már elhagyta a nyomdát — Vé­reim, parasztjaim; Sokféle; Egy cár, akit várnak; Na­pok, holdak, elmúlt csilla­gok — és a házi könyves­polc sokat forgatott díszei az ország minden részében. Kevesen tudják azonban, hogy ennek a becses soro­zatnak a műhelye itt van, Szegeden, s itt buzog leg­termékenyebben a Móra­kutatás, mely eddig is szá­mos ismeretlen irodalmi le­lettel, elfelejtett írás felde­rítésével szolgálta a Móra­életmű teljes megismerését és megismertetését. Ennek a 20 kötetre tervezett sorozat­nak a szerkesztője és mun­katársai is itt dolgoznak, egy teljes munkaközösség, mely az egész ügy szellemi kivitelezését magára vál­lalta. Nem lehet elképzelni Sze­geden kívül más fórumot, amely ezt a munkát olyan kötelező tisztelettel, gondos­sággal, eredetiséggel végez­né el. Mórát egész életmüve Szegedhez kapcsolja, hagya­téka itt lapul legbőségesebben a régi újságokban $ kéziratok­ban, s itt kutatják munkás­ságát a legnagyobb szorgos­lommal — de tegyük hozzá gyorsan: mindeddig a leg­eredményesebben is. Ezért érthető és megtisztelő a Magvető Kiadónak az a lé­pése, hogy erre az óriási munkára hivatott szegedi kutatókkal szerződött. Húsz kötet, semmivel sem több, mint a korábban meg­jelent Móra-sorozat — mond­hatná valaki. De akinek az új sorozat egy-egy darabja kezébe került, hamar meg­győződhetett arról, hogy az eddigi sorozatokhoz, illetve azok méreteihez képest az új kiadás legalább 40 köte­tet jelent. Ez a körülmény a Móra-életmű határtalan gaz­dagodásáról beszél, aminek tanúja lehet majd az olvasó is, hiszen a munkaközösség tagjai — Vajda László, dr. Madácsy László és dr. Vaj­lai István — 7 kötetben, tel­jesen új, könyvben még meg nem jelent és sok tekintet­ben ismeretlen anyagot bo­csátanak a kiadó rendelke­zésére. Ezek a kötetek a kö­vetkezők lesznek: Kolomp­szó (összegyűjtött versek, kétharmad részben új anyag­ból), továbbá 6 kötet (novel­la, karcolat, vezércikk), két kötetben Máról-holnapra, 3 kötetben Homokóra, egy kö­tetben A limbuszból címmel — s huszadikként jelenne meg a kritikusok által ed­dig is hiányolt, de eredetileg megtervezett kötet, a Móra­bibliográfia. Ez az újonnan, e sorozat­TACSKÖ Az Orvostudományi Egyetem szín játszóinak bemutatkozásáról sdL MflBKr^T ^ p| : ' > liÉi * «... fH JiÉÉjP W t Mi fejj 7 ' ­* r ipl§|l lek, T' 'r'íyc&.'jWSSÖBfWBHB Szerdán este 7 órakor a Kamaraszínházban mutatta be a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem másodéves hallgatóiból alakult színját­szó csoport Dario Niccodemi olasz író háromfelvonásos vígjátékát, a "Tacskó—t. A bemutatkozás jól sikerült; Mielőtt azonban részlete­sen szólnánk az előadásról, magáról a darabról néhány gondolatot. A szerző neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Szegeden vi­szont első vígjátéka volt ez a mostani. Niccodemi vígjá­téka olyan, mint egy köny­nyű koktél. Egy kis szere­lem, kis "koldus és királyfi* romantika, csöpp társada­lumbírálat, szóval minden­ből éppen csak annyi, hogy az íze érezzék, de véletlenül se feküdje meg egyetlen né­ző gyomrát, illetve lelkiis­meretét. Coca-cola darab. Az viszont kétségtelen, hogy ötletes, fordulatos, szelleme­sek a dialógusok és van ben­ne egy nagyon hálás szerep: a Tacskó szerepe. Egyhónapi munka előzte meg a bemutatót. A kis cso­port — hiszen a darabnak összesen nyolc szereplője van — Kertész Gyulának, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjének irányításával jól fölkészült erre a szerda esti bemutató előadásra. Kü­lönösen a címszerepet ala­kító Hervai Hella játékát kell dicsérnünk. Egyszerűen, magától értetődő természe­tességgel mozgott a színpa­don, maga volt a kis szóki­mondó, néha szemtelen csit­rilány. a Tacskó, és nem esett ki a szerepéből egyet­len pillanatra sem. Mario Sacci, az előbb állástalanul nyomorgó, majd befutott mérnök szerepében Schwe­rer Tibor szerzett kellemes perceket a közönségnek, s ügyesen mozgott Csillag Te­rézia is Emília, Bernini mér­nök feleségének szerepében. A többiek: Végh Endre, Völ­gyesi János, Barankai And­rás és Kincses László vala­mivel nehezebben birkóztak meg szerepeikkel, no meg a lámpalázzal. Még csak any­nyit, hogy van javítanivaló a szövegtudás tekintetében. Néha egészen érezhetően meg-megdöccent az előadás menete éppen amiatt, hogy a szereplők közül néhányan túlságosan a súgóra voltak utalva. Persze, a hónap vé­gén, az egyetemek országos kulturális versenyének terü­leti elődöntőjén — melyet itt, Szegeden rendeznek meg — ez a hiba már bizonyosan nem fogja rontani az elő­adás értékét, amely, mint említettük, egyébként meg­nyerte a közönség tetszését. Képünkön: a "Tacskó* egyik jelenete. (P —P) ban kinyomtatásra kerülő anyag, melynek nagy része már egészében együtt van, kiadásra készen, csaknem olyan teret foglal el a Móra­gyűjteményben, mint a ko­rábban közkézen forgott kö­tetek. Ilyenformán nem sze­rénytelenség a dolgot úgy summázni, hogy a szegedi Móra-kutató munkaközösség majdnem megkétszerezi az azelőtti közkézen forgó Mó­ra-hagyatékot. Fentebb már utaltam ar­ra, hogy a sorozat elsőszü­lötteivel kapcsolatban a kri­tika néhány észrevételt is tett, elsősorban a Móra-da­rabok műfaji és kronológiai rendezését hiányolta — mit külön kötet pótol majd, a bibliográfia —, másodsorban pedig a jegyzet- és a ma­gyarázó szótár szerkesztési elveit. A kritikát természe­tesen a munkaközösségnek címezték, azt kifogásolva, hogy a jegyzetből több szük­séges kimaradt, s a magya­rázó szótárban sem találha­tó meg minden igényelt címszó. Nos, a címet elvétet­ték. E kritikák megjelenése után ugyanis érdeklődtünk a sorozat szerkesztőjétől, Vajda Lászlótól, s megtud­tuk, hogy a kiadó tért el eredeti tervétől és az eredeti megállapodástól, e kiegészí­tő részek szerkesztésében is, s a munka anyagi megbe­csülését illetően is. Nem árulunk el titkot, ha megjegyezzük, hogy a soro­zat ügye — éppen a kiadó packázásai miatt •— kissé holtpontra került. A szer-1 kesztő ragaszkodik az ere- i deti megegyezéshez, melyet a kiadó többször megerősí- j tett, viszont nem minden j esetben tartja tiszteletben az eredetileg elfogadott szer­kesztési elveket a függelé­kekre vonatkozóan, de a tiszteletdíj esetében sem; Az ügy természetesen egy vállalat és egy vele szerző­désben álló munkaközösség vitája, s hogy mégis szólunk róla, annak súlyos oka van. Az említett, hét kötetre való új anyag megjelenteté­se a jelenlegi szerkesztő közreműködése nélkül ne­hezen képzelhető el, mert az új anyagot teljes egészé­ben ő kutatta fel — s en­nek jelentős hányada jel és név nélkül közölt újságcikk, s felderítése hosszas, stílkri­tikai vizsgálat eredménye—, tehát csakis ő bocsáthatja a kiadó vállalat rendelkezésé­re. Minthogy az új Móra­anyag publikálása ma már határozottan irodalmi köz­ügy, nem szabad megenged­ni, hogy az olvasóközönség erről kénytelen legyen le­mondani egy áldatlan, a so­rozat és a Móra-hagyaték számára feltétlenül kedve­zőtlen és ráadásul nem is közérdekű vita miatt. Ezt a hét új kötetet nagy érdeklődéssel várjuk — s Szegeden még inkább vár­juk! — az összegyűjtött Mó­ra-művek további köteteivel és a teljes bibliográfiával együtt. S. L HOGY ÁLLUNK AZ ÖREGSÉGGEL? A tizenhét éves diákgyerekek a har­mincéveseket egymás között így titulál­ják: *öreg*. De kl hiszi el nekik, hogy a harmincéves öreg? Épp az ellenkezője! A harmincadik év a legszebb kor az em­jer életében. A pályája ekkor kezd ál­talában felfelé Ívelni az életúton. Tűz és lendület van a harmincévesek minden mozdulatában, tele vannak tervekkel és szándékokkal. Hogy lennének hát ők öre­gek? Az ő szemükben a negyvenéves az öreg... De mit szól ehhez egy negyvenéves? "Ugyan!* — feleli. Ez a kor lenne az öregség kezdete? Igaz, kissé nyugodtabbá válik az ember, s a régi hév és láng is szunyókálni kezd kissé. De tetszik az asszonyoknak a szürkülő homlok, a kel­lemes és a megfontolt bók. Még szépen mosolyognak rá az asszonyok. Ez volna hát az öregség? Nem, nem! Nyilvánvaló, hogy az öregség nem kezdődhet előbb az ötven évnél. Igen ám, de az ötvenéves nem így lát­ja a dolgot. Az ötvenéves ember az el­ért eredmények teljében álL S mindezek ellenére még tervei vannak, megfontolt, megvalósítható tervei, melyek megva­lósításáért rajongani és küzdeni tud. Öreg volna ő ilyen körülmények között? Dehogy! A hatvanéves ember az öreg! Tegnap aztán beszélgettem egy hat­vanévessel. Kropacsekről volt szó, Kro­pacsekról, aki hetvenéves. A hatvanéves ismerősöm így szólt: "Hogyne ismerném az öreg Kropacsekot! Hát bizony, 6 már öreg!* Akárhogy is gondolkoztam ezeken a mondatokan, végül is arra a következ­tetésre jutottam, hogy a hatvanéves em­)er még nem tartja magát öregnek. Kevéssel azután összetalálkoztam egy hetvenévessel. Mondtam neki, hogy a nyolcvanéves Kökörcsin bácsi meghalt. -Meghalt?* — lepődött meg igaz szívéből az emberem. — "Nohát* — tette hozzá elgondolkozva. — "Pedig még nem is volt olyan öreg*. Na tessék! Hát így van az ember az öregséggel. Mindenki másban látja az öreget. Hát van akkor egyáltalán öreg ember? vi = Rádióműsor .illiHIMilllNlilHllMllíllllllllllllUiiillUIHillilUliililllll'' Péntek KOSSUTH-RADIO 4,27 Rákóczi induló. 4,3» Hí­rek, Időjárásjelentés. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,00 Falurádió. Utána: a vidéki szín­házi műsor. 5.30 Hírek, idöjá­rásjelentés. 6.2* Jó reggelt. 6 óra 58 Időjelzés. 7,99 Hírek, idő­Járásjelentés. 7,I» UJ könyvek. 7,29 Színház-, hangverseny- én moziműsor. 7,45 Naptár. 7J» Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés. Időjárásjelentés. 8,99 Technikai szünet. 9,19 Részletek Kncsőh Pongrácz—Heltal Jenő János vi­téz és Farkas Ferenc—Dékany András Csínom Palkó c. dal­játékából. 9,00 Harminckét szál piros szegfű.. 9,10 Balettzene. 9 óra 50 Vajda Jánt>6 verseiből. 9,59 Időjelzés. 10,00 Hirek, lap­szemle, Időjárásjelentés. 10,10 A pitvarost népi együttes mű­sorából. 10,30 Az egri honvéd helyőrség fúvószenekara ját­szik. 11,90 Rádióegyetem. 11,57 Technikai szünet. 11,59 Időjelzés, 12,00 Déli harangszó. Hírek, idő­járásjelentés. 12,10 Tánczene. 13 óra Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13,15 Opera­részletek. 14,19 Uttönö híradó. 14,35 Napirenden.. ; 14,40 Ké­ket nyílik az ibolya, 15,15 Dal­tanulás. 13,30 Korunk csodája. 16,00 Hírek. 16,08 Időjárásjelen­tés. 16,10 Szív küldi szívnek. 16,46 M üsorismerte téa 18,50 A Magyar Tanácsköztársaság történetéből. 17,19 Századunk ze­neművészete. 17,59 Időjelzés, 18 Hírek, Időjárásjelentés. 18.15 Berlinből érkezett. 11,40 Ifjú figyelő. 19,00 Lemezmúzeum. 19 óra 35 Kozák Gábor József és zenekara játszik. 19,54 Jó éjszakát, gyerekek! 10,59 Idő­jelzés. 20,00 Esti krónika, idő­járásjelentés. 20,30 Péntek este. Előadássorozat. 21,20 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarénak nyilvános hangversenye a stú­dióból. Közben: kb. 22,00—22.20 Hírek, néhány perc külpolitika, időjárásjelentés. 23,00 Tavaszi hangok . . . Könnyűzene. 24.00 Hírek, tdőjárásjelentés. 0,10: Mja­kovszkfj: II. szonáta. 0.33 Himnusz. PETÖFI-RADIO 5.90 Reggeli zene. 6,30 Szín­ház-, tárlat- és hangverseny­műsor. 6,50 Torna. 8,00—8.10 Hírek, időjárásjelentée. 14,00 Hírek, időjárás- és vízállásje­lentés. 14.28 Zenekari hang­verseny. 15,00 Hegyközi tavasa 1515 Könnyű melódiák. 16,0« Könnyűzenei híradó. 16,30 Az orosházi zenei általános iskola kórusa és a mátraszentimrei kultúrotthon énekkara éne­kel. 16.50 Opera- éa hangver­senyindulók. 17,10 Elhagyott öregek. Riportműsor. 17,20 Sao­Íovjov-Szedoj melódiái. 17,50 nerkavits. Rádiójáték. 19,00 Hirek, időjáráajelentóa. 11,05 1000 szó angolul. 19,15 Táncze­ne. 19,40 Falurádió, 20,00 Heti hangversenykalauz. 20,45 Sport­híradó. 21,00 Hírek, 21,05 Rész­letek Offenbach A 8í-os szám és Eljegyzés lámpafénynél é. operettjéből. 21.40 Egy rákos­szentmlhályl könyvtár olvasó­termében. Riportműsor. 32,00 Tánczene. 22,57 Szeretném, ha vadalmafa lennék. József At­tila verse. 23.00 Műsorzárás. Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szere­tett tér), apa és nagyapa, ARADI PÉTER életének 80. évében folyó hó 15-én meghalt. Teme­tése folyó hó 17-én du. 1 órakor lesz az alsóvárosi temetőben. Gyászoló család Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ba­rátoknak és ismerősök­nek, a Szalámigyár és SZTK összes dolgozóinak, akik mély fájdalmunkon résevétükkel enyhíteni Igyekeztek. Azv. Hodács Józsefné Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édes­apa. nagyapa, HAJDUCSAK JÓZSEF elhunyt. Temetése április 18-án fél háromkor a Gyevl-temetőben. Hajducsák-család Közöljük olvasóinkkal, hogy szombati lapba hirdetéseket legkéáőbb szerdán 12 óráig veszünk fel a Délma­gyarország kiadóban és a Takaréktár utcai Hir­detőben. Közölj ÜK olv asóinhkai, hogy / * áo C i.t //iW Apróhirdetések ára: hirdetéseket a Népszabadságba is felveszünk hétköznap a budapesti, vagy a vidéki lapban szavanként 2 Ft, mindkét lapban 3 Ft. Vasárnap a budapesti, vagy a vidéki lapban szavanként 3 Ft, mindkét lapban 4,50 Ft. Legkisebb hirdetés 10 szó, az első szó két szónak számít. ApMUiidetízek ADÁSVÉTEL Hízott sertés, 100 kg körüli, 7 hóna­pos pitvarost man­galica süldők el­adók Csendes utca 3. 1676 6 db 2'/) m magas akácoszlopot kere­sek megvételre. — Kelemen, Újszeged, Jankovics u. ll. 1674 Eladó 4—5 q takar­mányrépa. Kormá­nvte; ut''-. 30. 167.2 Bélyeggyűjtemény,. tömegbélyeget, régi levelezési veszek. Falus bélyegüzlet, Kelemen u. 4. * Keveset használt sportkocsi eladó. — Széchenyi tér 5. I. em. Barna László­nál, szombaton du. és vasárnap de. meg­tekinthető. 1659 Gyalupad és féríi­kerékpár eladó. — Kígyó utca 6. Ber­ta bőrüzlet. 1636 Szép félháló eladó. Dugonics u, 10. 1 db nyolchónapos süldő eladó. Rákó­czi utca 33. Eladó Íróasztal, há­lószobabútor. asztal­ágy. nagy festőáll­vány, régi Írógép. Szentháromság u. 4/a. IV. em. 3. Vennék egy kél­szárnyas teliajtót. — Gál utca 16. L A K A 8 — INGATLAN Ház eladó. Zoltán utca 19. Érd. Csen­des utca 3. 1675 Eladó ház gyümől­csöskerttel, üjs-ege­di hídnál. Vedres utca 7/b. Érd. Ko­rányt rakpart 4. II emelet 1. 1664 Elcserélném három­szoba, összkomfor­tos belvárosi laká­somat egy egyszo­ba és egy kétszobás összkomfortosra, — megegyezéssel. „Vi­lágos" Jeligére Hir­detőbe, Elcserélném szép kétszoba, előszobás lakásom, 1 szoba, összkomfortosra. — Eladó szekrény, sublót. Tündér u. 1., emelet, Bérczy. 1672 Eladó egy kétméte­res melléképület 170 n-öl telekkel, vagy lebontásra. Etelka *,or 23/a. Építkezésre alkal­mas telek eladó. — Juhász Gyula utca 10. mfldsz. 1. Erd. 8-től 10-lg, 1-től 2-ig. E G V É B Német, angol nyelv­tanítás, fordítás. — Gutenberg u. 36. — tanárnő. 4-től. 1665 Főzni tudó. gyer­mekszerető bejáró­nőt felveszek. Dr. Alföldi. Berzsenyi nlcs 1/b. Fiatal, most érette ségizett férfit könyv­kereskedői gyakor­nokna k felveszünk, német vagy orosz nyelvtudású előny­ben. Postafiók 14. x

Next

/
Thumbnails
Contents