Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

Sserda, 1959. április 15. 72 n Kémelerszágra vonatkozó nyugati politika csidst mondott — állapítja meg Walter Lippman amerikai publicista Walter Lippman, az Egye- hogy a német kérdés csakis lin jelenlegi 6tátusa már Bült Államok ismert publi- a német államok vezetőinek régóta túlhaladott, akkor cistája ez év elején nyugat- egymás közötti megegyezése helytelenül teszi a Nyugat, európai körutat tett abból a útján oldható meg. ha úgy fogja ezt fel, mintha célból, hogy a helyszínen tá- Végül Nyugat-Berlin kér- minden változtatás a státujékozódjék az időszerű po désével foglalkozik; amelyet son vereséget és kapitulálitikai kérdésekről, elsősor- a német kettéosztottság kö- ciót jelentene számára. A ban a berlini és a német vetkezményének tart. Mint jelenlegi státus quo a ml kérdéssel kapcsolatos vé- írja. ahogyan el kell ismerni szempontunkból nézve sem leményekről. Lippman Lon- a két német állam létét, kielégítő, donban, Párizsban, Bonnban, ugyanúgy el kell ismerni azt A Hruscsovnak adandó Nyugat-Berlinben és Rómá- is, hogy Berlin megoldandó ban vezető politikusokkal be- probléma, amelynek rendeszélgetett, majd ezek néze- zése lehetséges. "Szilárd megteit összevetette a washing- gyöződésem, toni nézetekkel, s most be- Nyugat-Berlin Jövőjét nem nyomásairól cikksorozatban lehet azzal biztosítani, számol be a "New York hogy egyhelyben topogunk, nyugatnémet lapok csak rö Herald Tribüné* hasábjain, hanem csakis azzal, ha Nvu- vid kivonatokat közöltek, az A négy részből álló cikk- gat-Berlln számára új stá- amerikai publicista megállaBorozat beszédes bizonyítéka tusban tudunk megállapod- pításal azonban a világsajtóannak, hogy a nyugati vi- ni- Ha Hruscsov ma azt ban kétségkívül nagy visszlágban — az Egyesült Álla- mondja nekünk, hogy Ber- hangot keltettek, mokban is — reálisabb gonhelyes válasz tehát az lenne, ha készen állnánk egy Nyugat-Berlinről szóló eharta vagy új státus megtárgyalására. Lippman cikksorozatából a dolknzás van kialakulóban, amely kezdi felismerni, hogy az előtérben álló németés berlini kérdéssel kapcsolatos nyugati politikában a tényekből kell kiindulni. Figyelemre méltó, hogy Lippman nyíltan és leplezetlenül kimond olyan dolgokat, amelyek mindeddig a nyugati politika féltve őrzött tabui voltak. Ilyen például az a megállapítása, hogy a Németországra vonatkozó eddigi nyugati politika csődöt mondott, ezt a politikát nem lehet tovább folytatni, s a nyugati politikának soha nem volt célja a német újraegyesítés és ma sem az. Lippman ezt követően világosan rámutat a két német állam léte elismerésének szükségességére és arra, \ Kínai Népköztársaság sikerrel végrehajtotta első ötéves tervét Pekingben közzétette az Állami Statisztikai Hivatal jelentését a Kínai Népköztársaság 1953—1957. évi első ötéves népgazdasági fejlesztési tervének végrehajtásáról Eszerint 1957 végén sikerrel túlteljesítették az első ötéves tervet. 1957-ben a kínai nép lerakta a szocialista iparosítás elsődleges alapját. Az ötéves tervben az összes Ipari beruházások 87 százalékát a nehézipar kapta. A terv éveiben 10 000 ipari üzemet építettek, tehát 277 objektummal többet, mint amennyit a terv előírt. Nagy sikereket értek el a mezőgazdasági termelésben is. Csou En-laf fogadta a pancsen lámát Kedden délután Pekingbe érkezett a pancsen láma, az országos népi gvü rés Képviselője. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke az esti órákban fogadta a tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának megbízott elnökét és a kíséretében lévő siemélyeket Véget ért Macmiiljn és Debrft kétnapos tanácskozása Macmillan angol és Deb--« ré francia miniszterelnöki kedden délelőtt újból össze-" ült, hogy megvitassa a kö-I zépkeleti és afrikai kérdése-, ket Megbeszélésük több J mint egy óra hosszat tartott • Ezzel befejezték kétnapos" magánjellegű tárgyalásukat I a Kelet és a Nyugat kap-" caolatairól. • - • Bolgár pionírok ; érkeztek hazánkba I A Magyar Üttörők Szövet-" ségének meghívására bolgár I pionírküldöttség érkezeit ha-1 zánkba. Egyik műhold fellövése sikerült, a más'k nem — az Egyesült Államokban Keddre virradó éjszaka az lifornia állambeli VandenEgyesült Államok Cape Ca- berg légitámaszpontjáról naveral-i kísérleti telepről hétfőn este magyar idő szeíellőttek egy vanguard- rint 22 óra után néhány típusú rakétát, amelynek perccel Thor-rakéta segítséorrában ezúttal két kicsiny gével fellőtték a Discoverer műholdat helyeztek el. Ez a II. mesterséges holdat. A kísérlet azonban kudarcba Discoverer II. súlya 1600 fulladt, mert a rakéta má- font, kb. 800 kg. Az amerisodik lépcsője műszaki hl- kai légierők parancsnoksóbából felmondta a szolgá- gának közlése szerint a műlatm és az Atlanti-óceánba holdat ol fejjel lótták zuhant. Az 1957. decembere , , - , ,„.. , óta végzett 9 vanguard-ra- e1' ame,yet különleges robkétakísérlet közül ez volt a bantóberendezés és ejtőerhetedik, amelyik nem sike- nyő segítségével megkísérlik rült. majd elválasztani és visszaAz Egyesült Államok Ca- hozni a Földre. Tibetben helyreáll a rend Tibet területének legna- múlt örökségeként — úgy- lek azonban, amelyeket d gvobb részén a kínai népi szólván teljes. E tarthatat- dalai láma március közepehadsereg már lan helyzet felszámolásit táján írt Tan Kuan-szan táhirdette meg az 1951-ben kő- boritoknak, a központi népi rendet, felszabadító helyreállította a - , . - .... Lhaszában, a fővárosban tött kínai—tibeti megállapo- kormány tibeti megblzottjacsakúgy, mint a tartomány dás, s nyomában utak épül- nak, kétségtelenné teszik a más részein ismét a régi tek, iskolák, kórházak, erő- dalai láma erőszakos elhurmederbe terelődött az élet. művek létesültek, nagy colását. Ez a tény azutan A tibeti autonóm terület új mennyiségű vetőmag és me- semlegesíti azt a Csang Kajelőkészítő bizottsága — a tógazdasági gép érkezett Pe- sek által is támogatott tövégrehajtó hatalom legfontosabb szerve, amelynek feladata még Tibet alkotmányának és státuszának előkészítése, valamint a földreform és egyéb reformok előkészítése — április 8-án már megtartotta első ülését is. Véget ért tehát az a néhány hetes időszak, amely alatt a tibeti kormány és a földbirtokos osztály, valamint a lámák, a tibeti budhlsta papság legtöbb vezetője, a tibeti hadsereg néhány egységének felhasználásával megtámadta a kínai népi felszabadító hadsereg Tibetben állomásozó egységeit, hidakat, utakat rombolt szét és terrorizálta a békés lakosságot. Mindezt azért tette, hogy érvénytelenítse a Pekingben, 1951. május 23-án megkötött egyezményt, amelyben a dalai láma elismerte Kína fennhatóságát Tibet felett, s azt, hogy Tibet a Kínai Népköztársaság autonóm területe, vagyis, hogy belügyeit helyi kor\r,X n t POMfi kingből, * mindez legyőzte rekvést, hogy a dalai lámát, „ „.„,- a kezdeti idegenkedést, hogy mint a Tibetet ért állítólamániVintézC"de \ külügyek azután egyre inkább meg- gos kínai támadás mártírját határainak szokottá váljék. A földbir- állítsák be. Jellemző, hogy ár- tokosok és általában a veze- a dalai láma mind a mai t0. tő lámák azonban a föld- napig nem is nyilatkozott birtokreformtól és hatal- olyan értelemben, hogy a ÍT megállapodás megterem- muknak elvesztésétől való tibeti reakció és a csangkajtette Tibet számára a fejlő- félelmükben kezdettől fog- sekisták nagyon is átlátszó dés alapvető feltételeit. Ez va ellene szegültek a kibon- célzatú kijelentéseit alátáa 903 ezer négyzetkilométer takozó haladásnak, s eleinte masztotta volna. nagyságú, hazánknál csak- csak óvatosan, később az- A fejlődést akadályozni nem tízszer nagyobb terület "tán — főleg ebben az év- lehet, megszüntetni azona természet mostohaságának ben — már nyíltan szabó- ban nem. Vonatkozik ez ktleleven kirakata. A 3000 tálták a pekingi központi lönösen Tibetre, arra a terű5000 méter tengerszint fe- kormány intézkedéseit, sőt létre, amelynek közmondálotti magasságban fekvő a dalai láma Ilyen vonatko- elmaradottságát a testfennsíkon, zord időjárási vi- zású utasításait is, s odáig , ' " ; ut/ ' " ' szonyok mellett alig terem merészkedtek, hogy megtá- véri kínai nép segítsége jó valamit a kevés és földesúri- madták a kínai népi felsza- ütemben számolja fel, t teegyházi tulajdonban lévő badító hadsereg Tibetben ál- remti meg a további előretold. Az egymillió 300 ezer lomásozó egységeit is. hogy . . .. 1eUiteleít s bór a — "függetlenítsék- Tibetet. így na,aaaa letweieit. * Dar a azután sorsukat sem kerül- kézzelfogható eredmények hették el. eléréséig még hosszú hónaA tibeti reakció, hogy ter- pok telnek majd el, a halajaktenyésztés — életszínvo- veit a "vallás védelmének* dó gondolkodású közvélenala (amennyiben itt élet- köntösébe öltöztesse, elra- mény előtt nem lehet kétbolta a dalai lámát, a buad- séges: Tibet belátható időn histák "pápáját*, s elhurcol- belül felzárkózik az eredcsonyabb a világon, a kul- ták Indiába, hogy így a da- ményeíben is számot tévő turális és szociális elmara- lai láma menekülésének iát- fejlődést felmutató ázsiainéi dottság pedig — mindez a szatát keltsék. Azok a leve- pek csoportjához. vitele és Tibet védelme a Kínai Népköztársaság feladata marad vábbra is. főből álló lakosság — melynek fő foglalkozása a földesurak és a kolostorok tulajdonát képező birka- és színvonalról egyáltalán beszélni lehet) talán a legalaA jogászok feladatairól a művelődéspolitikai párthatározat után Al elméleti ** g3'akorlati jogászok nemrégiben vitatták meg a művelődéspolitikai irányelvekből folyó feladataikat. Joggal állapíthatták meg, hogy a kulturális forradalom eredményeképpen olyan szocialista jogtudat kialakulása van folyamatban, amely megfelel új népi demokratikus államunk és Jogunk jellegének is. De az irányelvekből folyóan elsőrendű feladatnak tekintik ma is a régi és bizonyos értelemben az új leA Hnlí*cré/»í A tnrH ' • V1IV Iím 10 " 1V-SA Ui/Ajxiy VJO ci tcicuiucii ac, uj " jogászgeneráció gondolkodásának átalakítását, ázáson lIZ;: valamüit a széles dolgozó tömegek között Stem.lmAnv^ t I eléggé elhanyagolt jogi propagandamunka kialatt tanulmányozzak a ma-. széir,íté-:ét mee javítását gyar úttörő-szervezetek mun-. sz^l slt^et' meSjavitasat. k 'át, úttörőcsapatokat, őr-' Bőket és különböző Ifjúságii intézményeket meg. látogatnak ; Fokozódik a felmelegedés; • A délnyugatról áramló" szubtrópusi légtömegek; több napos birkózás után elő-" reláthatólag huzamosabb; időre elfoglalták Európa lé-» giterét: szinte az egész kon-* tinensen húsz fokon felüli,* több helyen az évszakhoz• A szocialista jogtudat, a szocialista jogi eszmék realitása népi demokratikus Jogunkban nyilvánul meg. hogy úgy mondjuk, a mi jogunkban materializálódik. Ennek folytán jelentőségét nem kell külön aláhúzni. A szocialista típusú jogtudat közvetlenül a munkásosztály által vívott osztályharcban alakult ki. A szocialista jogtudat jelentősége a jogalkotó tevékenységében nyilvánvaló. Amikor kodifikálás alatt állnak polgári ós büntelőjogi kódexeink, nyilvánvaló az is, hogy messzemenően figyelembe vesszük azokat a lenini utasításokat, amelyek éppen a kodifikációvnl kapcsolatban hangsúlyozták a régi burzsoá jogi elvek határozott elvetését, azt, hogy az új jognak az új szocialista alap és az új állam érdekeiből kell kiindulnia, a dolgozók kénest rendkívül magas hő-* szocialista jogtudatára kell támaszkodnia. Az V , . . • tenírZnAl ,/iláorwan Irell lílnunlf azt mérsékleti értékek alakultak ki. Ami a következő na-' pok időjárását illeti, jók a. kilótások. Szerdán valószí- * nüleg már 23 fokig, helyen ként 24 fokig emelkedik a• hőmérő higanya, az éjszakákI néhány fokkal tovább enj/-; hűlnek. • Szerencsére, a fokozódó • meleget csaknem az egész; országra kiterjedt kiadós" esők előzték meg, így most; a mezőgazdasági kultúrákerőteljes fejlődése várható. irányelvek fényénél világosan kell látnunk azt is. hogy jogszabályaink mellett dolgozó népünk szocialista jogtudatának -klnevclé^ben* rendkívül fontos szerepet töltenek be államhatalmi és államigazgatási szerveink, amikor tevékenységük keretében megvalósítják jogszabályainkat. A lényegónéi fogva népi jellegű államapparátusunk ma már mind szellemével, mind összetételével, nemkülönben feladataival és szervezeténél fogva alkalmas ls erre, mert elszakíthatatlan kapcsolntban van a néptömegekkel, azokat egyre jobbnn bevonta az állam ipazeatésj feladataiba. Ezzel fokozza a dolgozók politikai és egyben ioei öntudatát is megtanítva őket arra, hogy valóban éljenek alkotmányunkban és más jogszabályainkban rögzített demokratikus jogaikkal, A dolgozó nép politikai és jogi nevelésében fontos szerepet töltenek be bírói és ügyészi szerveink, amelyek ma már valóban népi szervek, s amelyeknek egyik fő feladatuk az állampolgárok szocialista szellemű nevelése. Valóban találó az a kifejezés, miszerint a bíróság konkrét, érthető formában terjeszti a szocialista törvényeket, s mozgósít azok végrehajtására, ugyanakkor beviszi az állampolgárok tudatába a mi új ideológiánk legfontosabb erkölcsi-politikai jellemvonásait. Ahhoz azonban, hogy a jogszolgáltató szerveink minden tevékenységükben a helyes szemléletet tükrözzék, elengedhetetlenül szükséges olyan új jogászkáderek nevelése, akik szilárd világnézeti alapokon állva szakmailag jól felkészülnek az előttük álló feladatokra. Sok SZÓ ^'k mostanában az új iskola kialakításáról, így az egyetemi képzés reformjáról, reorganizációjáról. A követelések mögött alapvető kívánalomként húzódik meg a gyakorlattal való kapcsolat, a gyakorlati életre való nevelés. Elmondhatjuk-e, hogy a marxizmus klasszikusainak az elmélet és a gyakorlat szoros egységéről nyújtott tanítása szellemében mindent megtettünk? A személyi kultusz és a dogmatizmus hibájaként könyvelhető el az a ma már egyre inkább változást mutató helyzet, amikor elméleti jogászaink munkásságában nem merték elég bátran felvetni azokat a gyakorlat szempontiából fontos jogi megoldásokat, amelyek szocialista építősünk során gyorsabban segíthették volna elő ábam- és jogéletünk átszervezésének menetét. Ma már a szocialista énítés jogi megold-'-sóinak bátrabb és fejlettebb jogá«ri munka révén történő fölvetése jelentős gyakorlati segítséget nyújt az elmélet részéről. fgv szerencsére eltűnőben van jogi oktatásunkból is az a polgári szemlélet, amely a tudományt is az életből mintegy kiragadva képzeli el. s amelv a kapcsolatot a gyakorlattal az oktatómunkában, egv-egv bírósági tárgyalás vagy hivatal meglátogatásában vélte teljesíteni. Az egyetemi oktatás gyakorlatibbá tételében mind az előadások, mind a gyakorlatok segíthetnek. Arra kell törekedni, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik mint bírók, ügyészek, ügyvédek és tanácsfunkcionáriusok önálló elhatározásokra, ítéletekre képesek, akik az elmélet és a gyakorlat egységét megvalósító, hivatott művelői a jognak. Az új ötéves képzésben is nagy jelentóséget nyernek a Horthy-rendszerben Ismeretlen gyakorlati foglalkozások, még megvalósítandó feladatként Jelentkezik azonban ezeknek a tartalmi kitöltése. A mi gyakorlati óráinknak elsősorban a gvakorlati alkalmazásra való tanítás lehet a céljuk. A szó igazi értelmében vett praktikummá kell tenni gyakorlatainkat, ahol nemcsak a praxis fogásaira kell hallgatóinkat tanítanunk, hanem arra, hogy az elméletet ott értessük meg velük igazában. Itt merül fel a gyakorlatvezető tanszemélyzet átlagos képzésének kérdése, Feltétlenül helvesnek tartanánk, ha a tanszemélyzetnél a jövőben gyakorlati ismereteket is megkövetelnénk. Ma már megfelelő kádertartalékokkal rendelkezünk ahhoz, hogy ne közvetlenül az egyetem padjaiból válasszuk ki a tudományos utánpótlás tagjait, hanem megfelelő, néhány éves gvakorlati munka után. Az is megfontolandó lenne éppen az oktatás gyakorlatibbá tétele érdekében, hogy a tanszéki asszisztencia tagiai — de bizonyos esetekben maguk a professzorok is — meghatározott időt töltsenek hírőséi?!, üeyészségt, vagv énnen állambatalmi és államigazgatási szerveknél, hogy élettelibb leg"en a tudományos munkájuk és oktató tevékenységük Helyes volna továbbá a gyakorist! jogászoknak az eddiginél rendsze^ebb bevonása az egvetemi oktete- és nevelőmunkába. Természetesen csak úgy lehet a fel«őnktatá-t gyakorlatibbá tenni, ha maga a közőnisknlaí rendszer is bizonyos reorganizáción megy keresztül. Ig*n fontos dolognak tartom, hogy a Jogász Szövetség m"i'oft az egyetemek további naev szerepet vállaltának a különböző jogi szpkteriiMrken működő dolgozók szakmai továbbképződben. A szegedi jogi karon például az egyes tanszékek mellett tanszéki munkaközösségek működnek, amelveken a megvei és a várost megtelelő szakemberek bekapcsolódásával különböző témákat vitatnak meg rendszeresen Meg kellene vizsgálni, hogy a különböző