Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

3 Vasárnap, 1959. április 15. A JOBB MINÓSÉGEBT Munkaverseny a Textilművekben a pártkongresszus tiszteletére A Szegedi Textilművek- 20 százaléknyi IV. osztályútben a »C "-műszak kommu- Ezeket a főbb célkitűzésenista dolgozóinak körében ket szépen alátámasztják az született meg először az el- üzemrészenként tett vállaláhatározás, hogy nagyon ala- sok. A tisztitóban a többi pos és komoly célkitűzéssel között például azt vállalták, kezdik a versenyt az MSZMP hogy azonnal javítják a gépőszi kongresszusa tisztele- hibákat, biztosítják a gép téré- etetésénél az idegen anya. . gok eltávolítását — és így Kommunisták tovább. A kártoló üzemrészlője és az üzemrész művezetője vesz részt. Kfizös erővel Az üzemi pártbizottság a verseny segítését megvitatta a gyár gazdasági vezetőivel. Ennek alapján például kidolgozták az egyes versenypontokkal kapcsolatos 1958 kezdeményezése ben az olajos hulladék fél as. termelesi önköltségi és százalékos csökkentése és az minőségi mutatókat melyekKókai Jánosné leszedő- szerepel a felajánlásban, re vonatkoztatva tettek a munkás, Németh András hogy a következő géplépcsö- dolgozok es az uzemreszek a klimás. Szabó Erzsébet mi- re szennyezett, vagy minő- vállalásaikat. így pontosan nőségellenőr — valameny- ségileg kifogásolható vé- tudhatja mindenki mit keli nyien a párt-alapszervezet kony illetve vastag szalagot teljesítenie, ha a felajanlavezetőségének tagjai — Sza- nem adnak. sat valora akarja valtam, kács Károly párttitkárral, Hasonlóan kézzel fogha- A kommunisták a legönMajláth Mihály műhelytit- tóak a többi üzemrészek vál- tudatosabb pártonkívüliekkel kárral és Szirovicza Lajos ]alásai is. Mind a jobb mi- együtt megteremtették a lelKlSZ-titkárral együtt tüzete- nőséget, a fokozott anyagta MNRTKNR-TÁL'FÁLR MÍLVATL 1 ' 1 ' I- -ST-1 „L" ^ kes hangulatot a kongreszsen megbeszélték, milyen karékosságot segíti elő, s ja- szusi versenyhez. Most már versenyt is akarnak. Meg- vítja a kapcsolódó üzemre- a szakszervezeten és a gazkérdezték a műszak üzem- szek együttműködését. A dasági vezetésen van a sor, részeinek vezetőit, dolgozóit kongresszusi verseny sikeré- hogy rendszeresen — ahogy is, hogy miben lehet javí- ért dolgoznak a társadalmi megegyeztek, havonta — biztani a munkát. így azután minőségellenőrző brigádok is. tosítsa a verseny értékelését reális javaslatot állítottak Mindhárom műszak vala- és össze a kongresszusi ver- mennyi üzemrészében négysenyre, melyet alaposan . „ Ju.uuc„ „ megvitattak a műszak egész négytagú brigád segíti ti- lelkes versengést. Tervbe vetmunkásságávaL véleményű- gyelmeztetéssel, tanáccsal, ték, hogy a párttaggyűléseket kérve. A pártbizalmiak vagy műszaki hibák feltá- ken mindenkor megbeszélik felkeresték pártonkívüli dol- a ;obb minőségű fo- az eredményeket, a kommugozótársaikat, ismertették a . nisták példamutatását, s azt, célkitűzéseket, s ezekkel az ^ gyártását, s a fokozott hogy hol ke]1 jó szóva, biz. egész műszak egyetértett. A anyagtakarékosságot. A bri- tatáussal — akár bírálattal is dolgozók kívánságára aztán gádok munkájában a párt- — ébren tartani a kialakult a pártszervezet vezetősége ^ KISZ-szervezet a szak- lelkes versenyszellemet, felhívással fordult a másik " ' két műszakhoz, hogy fogadnyilvánosságát- A pártalapszervezetek a maguk részéről a jövőben is segítik a szervezet önkéntes képviseK. B. Szegeden megkezdték a megyei tanácsháza építését ja el a versenypontokat, s induljon meg az A-, B- és C-műszak versenye. A versenypontokat kifüggesztették az üzemrészekben, majd megvitatták termelési tanácskozásokon, mű- Nemrégiben hírt adtunk legnagyobb épülete lesz, 6zakl konferencián és üzemi már arról> hogy Szegeden> a mintegy 55 ezer légköbméaktívau esen is. Mert a Tex- Rákóczi téren megtörtént a ter. A megyeháza ablakketilmuvek partszervezeteit az megyei tanácsháza területé- reteit alumíniumból készía cél vezérli nogy ne iro- nek kijelölése. A napokban, tik, falait pedig vakolás heasztal mellett elgondolt ver- miután a tervek egy része lyett színes üvegburkolattal sengés legyen az üzemben elkészült a Csongrád me- látják el. Két lépcsőháza is A kibontakozott versenyt . Építőipari vállalat dol- lesz, ezenkívül korszerű pá^ gozói - mintegy 50 fő - temoszter biztosítja a kéi . í „t 11 hozzáláttak az alapozási nyelmes közlekedést A fűtőjesítéseért alaposan meg Ken munkálatokhoz. Mint emlí- berendezéseket a Szegedi dolgozni — de jol tudjak, tettük, a terveknek még Erőműből táplálják majd "^^LtZLTV, csak egy része készült el, másfél kilométer hosszútávMi i cél ? célkitűzés lüket, kellő szorgalommal el ^ awit máris sikerüli v^eteken! toí>et erni- megtudnunk, hogy A megyeháza építését a az épülő irodaház hateme- tervek szerint 1961-ben feletes lesz, s a Rákóczi jezik be. A fő célkitűzés a minő- térnek több mint a felét A megyeháza építése község javítása, s a takarékos- foglalja majd el. ben, s felépülte után is foság. A C-műszak, s példája A hatalmas, korszerű iroda- lyamatosan rendezik az nyomán a másik kettő is ház főépületében irodákat egész Rákóczi teret és körazt vállalta, hogy az I. és és nagy tanácstermet, a hát- nyékét. Több helyen parkoII. osztályú fonal mennyi- só egyemeletes számyépü- sítanak és a megyeháza melségét 90 százalékra emelik letében pedig éttermet és lé a múzeum előttihez ha— leszámítva az anyag mi- garázst rendeznek be. A me- sonló vízmedencét, szökőkunősége folytán betervezett gyei tanácsháza városunk tat építenek majd. Szépülnek a játszóterek Ilyenkor tavasszal a sze- mosvasút dolgozói társadalgedi kerületi tanácsok rend- mi munkával lengőhintát behozatják a parkokat és a készitenek a Belváros legjátszótereket. így lesz ez az . . .... idén is. Az I. kerületi ta- kisebbjei reszére. Ezt is nács a parkok megőrzésére ugyancsak a Bartók Bela négy parkőrt fogadott. Ezek téren helyezik majd el. a parkőrök tartanak ren- A játszóterek homokozóidét a játszótereken is. Május elsején helyezik ki a Bartók Béla térre a forgóhintát, ezenkívül a Villaban felfrissítik a homokot. Ezt a munkát a Köztisztasági Vállalat végzi el ugyancsak társadalmi munkával. Az I. kerületi tanács és a Műanyagból készült Hazafias Népfront ezenkívül . , , > jelentős társadalmi munkát meleghazak Romániában A román főváros környékén egy állami gazdaságban műanyagból két melegházat építettek. Egy-egy melegház hossza negyven, szélessége pedig öt méter. A polietilénlapokat vascsövekből készült vázra erősítették. A növényeket műanyagból készült csővezetékkel öntözik. A tapasztalatok szerint az új melegházak gazdaságosabbak az üvegházaknál. A műanyag az üvegnél jobb hőszigetelő, ezért az ilyen melegházakban gyorsabban fejlődnek a növények, mint az üvegházakban. szervez meg az üzemek között: hintákat és egyéb játékeszközöket készítének az I. kerületi játszóterekre. Kifizették a nyereségrészesedést az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok ta* valy a tavaszi aszályok, a változékony időjárás ellenére is 201 millió forint eredményjavulást értek el. A terven felüli nyereségből 142 gazdaságban, a gazdaságok tcbb mint felében fizettek nyereségrészesedést: összesen 35,4 millió forintot E mezőgazdasági nagyüzemekben a dolgozók 6—24 munkanap bérének megfelelő nyereséget kaptak. Vizsgáznak a bordányi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói Szegedi diákok megmentettek a tűztől egy visegrádi gyermeküdülőt A Szegedi Radnóti Gimnázium természetjáró szakosztályának most lezajlott pilisi túráján emlékezetes élményben volt része. A visegrádi vár alatt elhaladva észrevették, hogy az egyik házból füst ömlik ki az ablakon. A túra vezető tanára, Ködmön Ferenc azonnal riadóztatta a szegedi diákokat és azok irányításával megkezdték az oltást. Közel kétórás küzdelem után teljesen eloltották a tüzet, s így 90 000 forint értéket mentettek meg. A gyermeküdülő személyzete hálás köszönetet mondott a diákoknak. A tűz oltásában különösen kiváltak munkájukkal Majzik Mátyás, Berki Tamás és Szotyori István tanulók, de természetesen mind a 18-an dicséretet érdemelnek. (Szilágyi Mózes felvétele) A bordányi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói — termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok — most vizsgáztak a tél folyamán elsajátított tantárgyakból. A vizsga nemcsak elméleti, hanem gyakorlati részből is állott. Képünkön a gyümölcsfák helyes metszéséről adnak számot a tanfolyam szakoktatójának. di közölni a Pesti Hírlap. "Valóságos csoda, amit látMagyaror- tam — írja Móricz Zsigszágon nem mond. — Somogyban volhal éhen sen- tam, s az ottani termelQSZöki. — Ezt a vetkezetek berendezését nézőimet adta tem meg... Ki hitte volna, Móricz Zsig- hogy a háború iszonyú és mond a so- nyomorult korszaka után mogyi terme- ekkora életpezsdülés fakad lőszövetkeze- ilyen gyorsan, ilyen tünemétekről szóló nyes bujasággal, útijegyzeteinek. Az ország- Azok után, amiket Sojáró nagy író hiteles beszá- mogyorsságban láttam, egy mólóit a mai számában kez- cseppet sem csodálkozom a Az elmúlt 13 év hatalmas változást továbbképző tanfolyamokon mennyiben tudnának az egyetemek segítséget nyújtani a nem jogi munkakörben dolgozók részére is. A termelőszövetkezetek elnökei, vagy könyvelői számára nagyon hasznos lenne két-három előadást tartani, amelyeken a legfontosabb jogi problémákat ismertetik. Ilyen igény Csongrád megyében máris mutatkozott. alapvető hozott állam- és jogéletünkben, állam- és jogtudományunkban is. E forradalmi jellegű változás abban állott, hogy magasabbrendű, a dolgozók hatalmát megtestesítő államtípus alakult ki és a dolgozók akaratát kifejező és érdekeit védő jogrendszer jött létre. Állam- és jogtudományunk pedig a társadalom valóságos összefüggéseit és törvényszerűségeit felismerő marxizmus—leninizmus talaján állva, minden kezdeti bizonytalankodás ellenére is megtette a döntő, egyáltalán le nem becsülhető lépéseket a valódi tudományosság irányában. Azok az ismert hibák, amelyek nálunk előfordultak, az eredmények jelentőségét nem csökkenthetik le, ezekhez képest csak másodlagosak, esetieknek tekinthetők. Azt is le kell szögeznünk, hogy e hibák kijavítása az államépítés, a joggyakorlat és a jogi elmélet vonalán már az ellenforradalmat megelőzően megindult. Az ellenforradalom és a befolyása alá került jogászok ezt a folyamatot tagadták, vagy éppen félremagyarázták a szocialista rendszernek azt az alapvető saiátosságát, hogy az a hibák feltárásával és kijavításával halad a szocializmus építésének útján. Nyilvánvaló az is, hogy az állami élet, a kultúra és a tudomány terén jelentkező káros nézetek az állam- és jogéletben is fellehetők voltak. Kétségbevonták és lebecsülték a marxista állam- és jogtudomány tételeit. Vitatták a demokratikus centralizmust, a kettős alárendeltség elvét. Tagadták a párt irányító szerepét! A szovjet példái elvetették. Követelték az úgynevezett -igazi- bírói függetlenséget stb. Ma már nem találkozunk nyílt burzsoá restaurációs kísérlettel, vagy régi állami és jogi intézmények bevezetésének nvílt felvetésével. azonban még ma is megtalálhatók jogászainknál olyan nézetek, amelyek végső soron a proletárdiktatúra szektás- és revizionista eltorzítasát tükrözik. Ezek a nézetek gyakran, 6őt többségében az ideológiai tisztázatlansággal, mondhatnánk azt is, hogy az ideológiai képzettség hiányával függenek össze. A marxizmus—leninizmusnak a proletárdiktatúrára vonatkozó tanítása minden szocializmust építő országra nézve kötelező érvényű. Lenin felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszországi proletárdiktatúrának az ország nagyfokú elmaradottsága és kispolgári jellege következtében bizonyos sajátosságok tekintetében okvetlenül másnak kell lennie, mint az előrehaladott országokban, de ezek a sajátosságok a leglényegesebbet nem érintik. Az is igaz, hogy a politikai formák közötti különbségek bizonyos fokig érinthetik a munkásosztály hatalmának társadalmi bázisát is. A Szovjetunióban a proletárdiktatúra bázisa az egész átmeneti időszakban a munkásosztály és a többi dolgozók, elsősorban a dolgozó paraszti tömegek szövetsége volt az ország valamennyi kizsákmányolójával szemben. A Kínai Népköztársaság példája azt mutatja, hogy adott történelmi viszonyok között ezt a bázist ki lehet szélesíteni. A vezető szerep azonban a Kínai Népköztársaságban is a Kommunista Párt vezette munkásosztáljré. AZ SZKP XX. kongresszusa által helyesen felvetett -parlamenti út« lehetősége a szocialista forradalom győzelméhez nem azt jelenti, hogy a tömegek forradalmi harcát, a proletárdiktatúrát mellőzni lehet, hogy anélkül a szocializmust meg lehet valósítani. A proletárdiktatúráról való eltérést tükrözi az az egves jogászok által hangoztatott álláspont, amely nálunk 1956 októberében teljes erővel — ma talán halkabban — visszhangzott és amely a szocialista demokrácia egyoldalú értelmezésében állott. Van eqv másik har™ koncepció is: az allamok bekes egymás mellett élése és a nemzetközi síkon folyó osztályharc kapcsolatának vizsgálata kérdéskörénél egyesek az államok békés egymás mellett élése elvéből kiindulva tagadni próbálják a nemzetközi jog osztálvjellegét éppen úgy, mint filozófiai síkon tagadni próbálják a nemzetközi méretekben érvényesülő osztályharcot. A békés egymás mellett élés elvének elismerése azonban nem szolgálhat alapul a nemzetközi jog osztályjellegének tagadásához. Mások gyakran térnek vissza arra a téves nézetre is, hogy a Szovjetunió többé nem a nemzetközi proletármozgalom központja, hgnem csak egyike az újonnan kialakult többi központnak. Olyan nézetek terjedtek el — nálunk is —, amelyek tagadták a Szovjetunió történelmileg kialakult vezető szerepét és azt hangoztatták, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom policentrikussá vált. Követtünk el tehát hibákat az állam- és jogtudomány területén is. akár a múlt államés jogtudománya értékelését illetően, akár atekintetben. hogy dogmatikus vagy revizionista torzítások jelentkeztek abban. Mégis hangsúlyoznunk kell annak a magasabbrendűségét minden megelőző tudománnyal szemben. Az irányelvek fontos célkitűzéseként fogalmazható meg az új értelmiség kialakítása. Ezzel kapcsolatban sokszor találkozunk az állam- és jogélet területén is félreértésekkel. Az új értelmiség fogalmán rendszerint azokat az értelmiségieket értik, akik már a mi iskoláink padjaiból kerültek és kerülnek ki az életbe, akiket tehát már a szocialista rendszer nevelt. Mértékadó pártvezetők véleménye szerint is az új értelmiség lényegében egyenlő a szocialista értelmiséggel és hogy a szocialista értelmiség viszont több forrásból jön létre. A párt és a kormányzat politikája éppen az értelmiség vonatkozásában is mélyreható változáson ment keresztül. A párt politikája az értelmiséggel szemben hosszai időn keresztül ugyanis igen eredményes volt és csak később került sor arra, hogy bizonyos hibák eltorzítsák. Értelmiségi politikánk kialakításában ma már figyelembe veszik azt is, hogy a jogászértelmiség fontos szerepet tölt be szocialista állam- és jogrendszerünk felépítésében Az is figyelembe veendő azonban, hogy az ideológiai munka, a világnézeti harc színvonala még e területen is elmaradt a követelményektől. Természetes, hogy a jogászértei miséggel kapcsolatos munkában is kerülni keíl mindenfajta általánosító, sommás kezelést és elintézést. Nincsen egyetlen rétege sem az értelmiségnek, amelyet egyértelműen reakciósnak, vagy éppen bürokratának lehetne bélyegezni. Az értelmiséget és a velük kapcsolatos magatartást a soraiban ténvleg meglevő különbségeknek megfelelően kell differenciálni. A párt és a kormány heives. ingadozás nélküli politikája eredményekénpen elmondhatjuk, hogy a jogászértei mi régieket is általában és döntően végzett munkájuk alapján értékelik. DR. ANTALFFY GYÖRGY t somogyiak nagy önérzetén, ' • hogy Somogy indította meg Ja világ új rendjét. S egy m csöppet sem kételkedem, • hogy az ország minden var. megyéje rohanni fog az új • termelő rend megvalósítása 2 felé. Magvarország végre a • boldog béke útján halad. 2 Erről szent meggyőződéssel m teszek tanúságot J Szamuely Tibor a Vörös m Újság mai számában nagy • cikket ír a lakáskeresőkről. m Leleplezi a hivatásos lalcás• üzéreket, spekulánsokat, 2 akik még mindig azon mesm terkednek, hogy a rászoruló 2 proletárok elől elkaparint* m sák a lakásokat. "A szerveJ zett munkásságnak meg kell m mutatnia öklét azoknak a |[lelketlen gonosztévőknek, • akiknek már réges-régen a • börtönben, vagy a bitófán m van a helyük«. • A Szegedi Vörös Újság 2 *Szeged új élete« című ve* zércikkében írja: »KimondJjuic nyíltan, kertelés nélkül, a proletárőszinteséggel: SzegeJ den egy időre vége a prolem tárdiktatúrának. Most a •franciák diktatúrája követ2 kezik...« A cikk azon re• ményének ad kifejezést, 2 hogy ez a helyzet csak idő• leges. A munkásságnak visz2 sza kell vonulnia a Icözéletm tői, a felelősséget viseljék 2 egyedül azok, akik a dolgo• kat pillanatnyilag intézik. 2 Ugyanezeket a qondolatok• kat fejezi ki még élesebben 2 Sínos Iván szegedi proletárm költő verse, amely szintén a 2 Szegedi Vörös Újság mai m számában jelent meg: 2 ..Wre-tnt bilincs rr-'lkoUi kezem • és lánc tiporja boldog életem. , ne egy-zer fiira megvirrad a nap, B kelet feléi! tudom, raírvog ?7. ég, I és futnak, kik hangosak ma • imég, • és összedűlnek régi rongy » [falak. 1