Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) XV. évfolyam, 84. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1959. április 11. 0 genfi kliiligyminiszferi értekezletről, a magyar-osztrák kapcsolatokról, a dolgozók elmúlt évi reálbérének alakulásáról és más kiil- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatott pénteki sajtóértekezletén a kormány szóvivője Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány Bzóvivője pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a bel- és külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy milyennek ítéli meg a külügyminiszterek május tizenegyedikén összeülő értekezletének kilátásait, a szóvivő többi között kijelentette: Az értekezlet rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben ül össze és napirendjén az emberiség jövőjének igen fontos problémái szerepelnek. Ebből következik, hogy a résztvevők felelőssége igen nagy, különösen a nyugati hatalmak felelőssége. A szovjet kormány állandóan tanújelét adta és adja tárgyalókészségének, hajlékonyságának. Könnyű volna megegyezni, ha a nyugati hatalmakat hasonló felelősség hatná át. Gyáros László — válaszolva arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a bonni kormánynak a Szovjetunió békeszerződés-tervezetével kapcsolatos szabotáló eljárásmódjáról — hangsúlyozta: Népköztársaságunk több hivatalos nyilatkozatban állást foglalt a német kérdés mielőbbi rendezése mellett; támogatta és támogatja a Szovjetunió erre irányuló, nagy jelentőségű kezdeményezéseit, valamint az NDK ilyen tárgyú javaslatait. A Die Presse című osztrák lap képviselőjének kérdésére a szóvivő szólt a magyar—osztrák kapcsolatokról, aláhúzva, hogy ezek a kapcsolatok még mindig nem rendeződtek minden területen az általunk remélt ütemben és mértékben. Utalt Gyáros László néhány osztrák lap erre vonatkozó és légből kapott megállapításaira többek között a Neues österreich című lapnak a vagyonjogi tárgyalásokkal kapcsolatos azon cikkére, amely szerint -az osztrák tulajdon visszaadása magyar részről még mindig késik*. A helyzet az — szögezte le Gyáros László —, hogy Magyarországnak vannak jelentősebb követelései. Utalt ezután Gyáros László Figl osztrák külügyminiszter azon kijelentésére, mely szerint Ausztria minden szomszédjával való jóviszony megteremtésére törekszik. Mi — mondotta a kormányszóvivő — örömmel üdvözöljük a külügyminiszter szavait s a magyar kormány véleménye szerint megvan a lehetőség minden vitatott kérdés tárgyalások útján történő rendezésére. Ha a szocialista országok lapjai és politikusai a marxista igénnyel fellépő jugoszláv revizionista nézetekről elvi véleményt mondanak, a jugoszláv sajtó — ,nem egyszer hisztérikus kirohanásokkal fűszerezve — rögtön a jugoszláv belügyekbe való beavatkozásról beszél. De ha ők a pápai csalhatatlanság szintjén más országok viszonyairól kioktató módon fellebbezhetetlen véleményt mondanak, az szerintük a világ legtermészetesebb dolga. A cikk érdemi részével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az se nem eredeti, sem nem meggyőző. Szerzője valamiféle Steiner Egon beállott a "Bálint gazdák* és más aszfalton termett agráriusok sorába, akik a Szabad Európa Rádió és más hasonló orgánumok hullám(Folytatás n 2. oldalon.) Itt készül a televízió Ü! Az egyre növekvő keresletre való tekintettel a bu\dapesti Orion rádiógyár fokozza a televíziós készülékek | gyártását. Jelenleg már többfajta kivitelben, köztük rádióival is kombinálva készülnek az újabb és újabb típusok. \A termelés növelésére a képünkön látható új szalagot állj lította munkába az Orion gyár. Kedvezően haladnak t a tavaszi mező- t gazdasági munkák © Javul a műemlékvédelem Szegeden Az életmentő stimu'áfor © Rendelet a szakmunkásvizsgákról ^rYWWYYyVVTVTTVVYTVVVYTVYlA tibeti esemény eh mögött az Egyesült Államok kezdeményesése áll Gyáros László ezután néhány megjegyzést tett azzal kapcsolatban, hogy számos nyugati lap összehasonlította a tibeti eseményeket a magyarországi ellenforradalommal. A nyugati újságírók — mondotta a szóvivő —gyakran szeretnek történelmi párhuzamokat vonni különböző események között, még akkor is, ha azok között semmiféle lényeges összefüggés nincs. Az 1956-os magyarországi ellenforradalom és a Tibetben nemrég kirobbantott ellenforradalmi lázadás között azonban a történelmi és társadalmi viszonyok különbözősége ellenére is fellelhető egy igen lényeges közös vonás: mindkét lázadást a belső ellenforradalmi erők felhasználásával az imperialisták szervezték s mindkét lázadás a néptömegek alapvető érdekei ellen irányult. A tibeti ellenforradalmi lázadás szerves része annak az amerikai törekvésnek, amely az ebben a térségben létező agresszív katonai paktum, a SEATO kiszélesítését célozza. Ezt bizonyítja, hogy a lázadás leverése után az amerikai külügyminisztérium *mély együttérzéséről* biztosította a lázadókat. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép örömmel értesült a tibeti lázadás felszámolásáról. A magyar kormány együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja a Kínai Népköztársaság kormányát, a tibeti nép haladó vezetőit és az egész tibeti népet abban a harcban, amelyet az ellenforradalmi lázadás okozta károk leküzdéséért folytatnak — szögezte le Gyáros László. Egy jugoszláv lap ellenséges rágalmairól A szóvivőtől ezután megkérdezték: a Megyunarodna Politika című jugoszláv lap legutóbbi számában cikk jelent meg "A magyarorszagi kollektivizálás űj irányvonaláról*. Mi a szóvivő véleménye a cikkel kapcsolatban. Nem kívánom bevezetni, hegy a jugoszláv sajtónak a szocialista tábor országaival és hazánkkal foglalkozó cikkeire reagáljak — mondotta válaszában Gyáros László. Ha most mégis megteszem, ez elsősorban azért történik, mert a kérdéses lap a jugoszláv külügyminisztériumhoz nagyon közel áll, ha ezt el is felejtették feltüntetni az impresszumban, s e lap minden sorát a jugoszláv külügyminisztériumban hagyják jóvá, tehát hiába nevezik -szabad fórum«-nak, cikkeit hivatalos állásfoglalásfélének lehé t tekintenünk. A jugoszláv külügyminisztériumban pedig illenék emlékezni a jugoszláv kormány gyakran meghirdetett politikájára, amelynek alapelvei között előkelő helyen szerepel a más országok belügveibe való beavatkozás elítélése. A szóbanforgó cikk szerzője és a hozzá hasonlók erről — úgylátszik — megfeledkeznek. liUliüililllSiniiiS HRUSCSOV: Az álláspontok közeledésének útját kell keresni m - • ~ • A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének megjegyzései Eisenhower gettysburgi beszédéhez Eisenhower amerikai elnök, április 4-én beszédet mon- oldják a sürgető nemzetkö- lításokat ismételte meg, dott a gettysburgi főiskola hallgatói előtt. Beszédében zi kérdéseket. Ennek ered- amelyeket nemegyszer hannemcsak az Egyesült Államok kormányának politikájáról ményeként mindenki bizo- goztattak a Szovjetunióval szólt, hanem a nemzetközi feszültség okairól is, de úgy állította be a dolgot, mintha a feszültség nem az Egyesült Államok és katonai tömbökben egyesült szövetségesei külpolitikájának, hanem más országok politikájának a következménye lenne. Nem mulasztotta el az alkalmat, hogy vádat emeljen a Szovjetunióval szemben, nem törődve azzal, hogy e vádak ellenkeznek a tényekkel, a valósággal. nyos enyhülést érzett a szemben a háborús szakanemzetközi -légkörben, fel- dék szélén való egyensúlyotámadt a remény, hogy az zás legbőszébb hívei, nem is államférfiak meg tiidnak szólva egyes magasrangú majd egyezni és a béke biz- amerikai katonai vezetők tosítva lesz. kirohanásairól, akik egymásA jelek szerint azonban sal .versengve egymás ez nincs mindenkinek ínyé- után teszik a képA Pravda szerkesztősége az amerikai elnök beszédé- re. Kísérletek történnek az telennél képtelenebb kijevei kapcsolatban kérte Hruscsovot, tegye meg megjegyzé- idegek túlfeszítésére, a lég- lentéseket, s közben durva seit Eisenhower beszédére. A Pravda pénteki száma közli kör izzóvá tételére. Be kell támadásokat és háborús fea lap szerkesztőségének kérdéseit és Hruscsov válaszait, ismerni, hogy ehhez Eisen- nyegetőzéseket engednek hower elnök is bizonyos n,,eg maguknak a SzovjetAz amerikai elnök megütközést mértékig hozzájárult. Nagy unióval szemben. sajnálattal mondom ezt, n keltő kii&leniései mert már nemegyszer kife- R SZOV et Cllamnok jeztem azt a meggyőződésenütt örömmel fogadták azt niet, hogy Eisenhower elnöa hírt, hogy az államok köt jószándékok vezetik, megegyeztek a küliigymi- amikor a béke sorsáról van mszterek értekezletének és szó. veszélyre vonatkozólag tett a csúcsértekezletnek az Eisenhower elnök most kijelentéséről szólva Hrusösszehívásában, hogy meg- majdnem ugyanazokat az ál- (Folytatás a 2. oldalon.) Eisenhower — hangzott az első kérdés — beszédében főként a "kölcsönös biztonsági programmal* foglalkozott. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is óriási katonai kiadásokkal kell fizetnie nemzeti biztonságáért. E kiadások már elérték az évi 47 milliárd dollárt. Az elnök az Egyesült Államokkal katonai szerződések alapján szövetségben levő országokat is felszólította, hogy tartsák fenn a jelenlegi hatalmas katonai kiadásokat. E politikát azzal próbálta igazolni, hogy a Szovjetunió -világuralomra törekszik*. Az amerikai elnök beszéde nálunk bizonyosfokú megütközést keltett, mert olyan időpontban hangzott el, amikor megegyezés jött létre a külügyminiszterek értekezletére és a kormányfők találkozására vonatkozólag a sürgető nemzetközi kérdések megoldása céljából. Mi a.vélemény* önnek az amerikai elnök beszédéről? Egyetértek önökkel abban — mondotta válaszában Hruscsov —. hogy a gettvsburgi beszéd csodálkozást keltett. Az emberek mindent nevenek hódító szándékai Eisenhower elnöknek a SzovBővítik a bútorok választékát — vállalták kongresszusi felajánlásukban a Szegedi Bútorgyár dolgozói »Mi, a Szegedi Bútorgyár dolgozói.. .* így kezdődik a kongresszusi felajánlás, amelyet az üzem dolgozóinak egyéni vállalásai alapján állítottak össze. És mit tartalmaz ez a felajánlás? Vállalják, hogy hároméves tervüket 2,5 év alatt teljesítik, sőt túlteljesítik 1,5 százalékkal. Hogyan? Először is az első negyedévi kétműszakos tervükkel szembeni lemaradásukat leküzdik a harmadik negyedév végéig, úgy, hogy mára második negyedévi tervet túlteljesítik. A gyártmányok minőségét javítják, s elérik, hogy például magasfényű bútoraikból egy százaléknál több nem kerül leértékelésre. A gyártásközi selejteződést a mostani első negyedévihez viszonyítva 30 százalékkal csökkentik. Termelékenységi tervüket 3 százalékkal túlteljesítik, önköltségüket- viszont csökkentik 3 százalékkal. Ezt mutatják a számok. Mindez csak az akaratot tükrözi. Ami nehezebb, a megvalósítás hátra van még. Mindenesetre megnyugtató annak a tudata, hogy ezt a felajánlást nem légből kapott, tetszetős számokkal dobálódzva készítette el az üzem vezetése. Mikor a dolgozók fölajánlásai közt lapozgattunk," akadtak ugyan kezünkbe elrettentően semmit mondó és üres "fölajánlások* is, de szerencsére ezek a kivételek. Nagyobb részén látszik, hogy gazdájuk kétszer is meggondolta, mit írjon a papírra. így is van ez rendjén. -Megtakarított anyagból 50 darab könyvszekrényt készítünk. Az igazolatlan hiányzást és késést 1958-hoz viszonyítva felére csökkentjük. Bővítjük a választékot, a kereskedelem, illetve a vásárlók igényeinek megfelelő új formájú fényezett bútorokat termelünk. A javítási időket, illetve béreket 1959. első negyedévéhez viszonyítva 25 százalékkal csökkentjük.* S a fölajánlás végén az is ott áll: "Vállaljuk, hogy felajánlásunkat szocialista öntudattal a megjelölt határidőkre maradéktalanul teljesítjük.* Bízunk benne, hogy így is történik.