Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

Szombat, 1999. április 11. 2 Hruscsov elvtárs megfegyzései Eisenhower beszédéhez (Folytatás az 1. oldalról.) sült Államok durván beavat- Jelentenek Nyugat-Berliít csov hangsúlyozta: a szov- kozhaseon más országok megszerzésére, jet államnak nem voltak, s belső ügyeibe, minél erő- Nem szándékozunk senbl­ma sincsenek és nem is le- sebben a nyugati hatalmak tői elhódítani Nyugat-Ber­hetnek hódító szándékai más katonai tömbjeihez láncol- liht, csak egyet akarünk, Országokkal fezemben. Nem ják ezeket az országokat. högy eltűnjék ott a fesZült­uralkodtunk és nem is szán- —Mi azt akarjuk — íóly- ség és az esetleges katonai tíékozunk uralkodni mások tatta Hruscsov —, hogy az konfliktusok veszedelmes gó­felett, s nem kívánjuk sen- államok között erősödjék ca. JaVáslátálhk ismeretesek. kÍrV?rm rí'?krr^n!Cn!.va !üe! "tJS™6?08 bizalc?"\és Megállapodás van arra, hogy hu életformánkat. Kulpollti- megszűhjek á gyahakVás _ .. ... ... kánk célja - egyetlen és Ennek útját a békés együtt- e kérdést megVitatJúk a ko­fő célja az, hogy megaka- élésben, a vitás kérdések íeigo külügyminiszteri érté­öályozzuk a háborút, bizto- fokozatos megoldásában lát- kezleten. feítsuk a békét és biztonsft- Jttk. E MMtiH MM tartó- A do] [é most got saját országunk és mih- zik a német békeszerződés . ... , den ország számára. A szov- és a nyugat-berlini helvzet b°8y türelmes legyen min­jet állam minden külpolitl- kérdése, továbbá a meg- denki éfe Senki se tegyeh kai lépése, köztük azok a egvezés a leszerelés kérdc- semmit, ami megakadályoz­rSS5k J*, u amt,y.fket Jj KSL^L*4 egyetlen meg- hatja a beHml i^rfés he­ütobbi időkben tett a Ke- bízható ut. amely a hideg- u. .. „ .... „ let és Nyugat közötti tát- háború megszüntetésére éfe Iyes megoldását, valamint a gyalások előkészítésével kap- az államok közötti valóban német békeszerződés kérdé­Csolatban, élő bizonyító icbt baráti kapcsolatok kifej lő- gének rendezését. Szolgáltatnak erre. déséré vezet. — Vajon milyen célt kfi­Az amerikai -kölcsönös Hruscsov hangsúlyozta: a vethetett a gettysburgi be­biztonsági programra* és szovjet kormány a kölcsö- széd — hangzott végül a Eisenhower ezzel kaprsola- nős bizalmatlanság és gya- kérdés —, tekintve, hogy aZ tok gettysburgi kijelentései- nakvás megszüntetésének amerikai elnök barátságta­rfe vonatkozóan Hruscsov kérdését ügv igyekszik meg- lan kijelentéseket tett hé­hangsülyozta, hogy éz a oldani, hogy a Szovjetunió pünkre Vonatkozólag és kül­program nem a béke bizto- biztonsápának biztosítása he politikai téren az Egyesült sítását szolgálja. Lényegé- hiás országok biztonságának Államok olyan akcióprog­ramlát hirdette tneg, ameiy riyiivári nem a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyul. Hruscsov válaszában klje* lebtetté: — NyugatoH van­nak eléggé befolyásos kö­Az amerikai elnök beszé- kül fél. Ellenkezőleg, é káp- rök, améivek triirideh befo­dében azt hangoztatta — csolatok segítségével Japáh lyásukat latba vetik hbgv folytatta Hruscsov —, hógV újabb előnyös piacokhoz jut* megnehezítsék, sőt ha si­a -kölcsöhös biZtohságl ná Iparcikkei elhelyezésére kerül, téliesen meghiúsítsak program* segíti aZ érintett és n.yemanyagok VáSdtlá- a tárgyalásokat. AZok anyu­országok szabadságának meg- sáré. fiah államférfiak, akik Ha* őrzését. Példaként Dél-Viet- *=* Rínék előnyös az S po- ®"hl8 lépésekre hajlandók namot említette. Kileleritet- lltika, amelyet Eiscnhoviéé * t°r, ff . té, hogv a szóbnnforgó prog- elnök Védelmez? Egves aihe- Időpontban, súlvos felelősse­ram célja a -szabad!* Dél* rikai rnonbpóliumolt talált get Vállaltiak magukra a ne­Vletnam jelenlegi helyzeté- hvertiek éz.eh, viszont azok Pékkel szemben, az esetleges nek fenntartása. aZ országok ésak veszíthet* következményekért Hruscsov itt részleteseb- nek. amelvek elöl az Egye- , Nem szabad kiélezni á ben beszélt a dél-vletnaml sült Államok el akarja Zárrtl helyzetet nem szabad To* helyzetről, az ottani terror- a szocialista országok pia* kőzni az államok közötti hő­ről. Utalt a háromezer, kon- cait. azzal az ürüggyel, hogy zeteltéréseket, hanem az ál* centráclós táborba zárt to- az illető országok -sZabad- 1 ás pori tok közeledésének Ut­göly megmérgezésére, m«i<l Ságát védelmezi*. lat kell keresni, azt az utat, kijelentette: nem véletlen; hogy az amerikai elh&k hém bfen célja az, hogy ai Egye* rovására történjék. Vé?jr© Vet! haf'«*Í a Viotnammai bt rc~cl;vtos egyezményeket vetette fel a kérdést, miért nem egyesült mind a mai napig egy államban a viet­nami nép. Az ország ketté* szakítottsága azért áll fenrt mind a mai napig, mert az filé kell secnteni o berlini kérdés amelv az elengedhetetlenül szükséges közös megoldások­ra vezet, erre van ma elsö­. . sorban szükség. Egyetlen hetyes megoldását korftlány sem mondhat „ Az amerikai elnök oettvs- et+ől az ütról, ha Valóban Egy MiUt Allarnokf' sziri/etsé^ burg-bM a -berlini kérdés- szívén.viseli a világ sorsát geseinek támogatásával ről* ls beszélt és A sfáJV- — fejézté bé Hruscsov a megakadályozza az ország jet javaslatokról azt áilí- Pravda szerkesztőségériek egyesítésére vonatkozó genfi wtta hogy kísérletet kérdéséire adott válaszát. egyezmények végrehajtását, _ __ Nem lenne hajlandó az ame­rikai kormány a Szovjet­unióval és A többi érdekélt állammal erőfeszítéseket tenni a Vietnamra vonat* kozó genfi fegyezméfiyek végrehajtására? A Szovjet kortnánv örömmel üdvözölné az Egyesült Államok Ilyen irányú lépéseit. lapárt fiz rmerltai beavatkozón Miiheird Az amerikai elnök be­szédéből kitűnik — folytatta Hruscsov —, hogy az Egye­sült Államok kormánya to­vábbra is be akar avatkozni más országok belügyeibe, amelyekre kiterjed az Egye­sült Államok katohai -segít­ségé*, sőt teljes ellenőrzése aló akarja Vonni ezeft or­szágok más országokhoz fű­ződő gazdasági éá kereske­delmi kapcsolatait. Itt a fő cél annak megakadályozása, hogy az illető országok a szocialista országokkal fej­lesszenek ki gazdasági és ke* reskedelml kapcsolatokat. Az amerikai elnök erre vonatkozó elgondolásait Ja­pán példájával Világította meg. Elismerte, hogy Japán azelőtt -virágzó kereskedői­met fblytatőtt. Ázsiával, kü­lönösen legközelebbi szom­szédaival* és hogy tanárt gazdasági szilárdságának kulcsa a kereskedelem*. Azt Kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatott pénteki sajtóértekezletén a kormány szóvivőié is elismerte, hogy igen kor­látozott lehetőségek nyflhak arra, hogy Japán az Egye­sült Államokkal és a kölcsö­nös segélyprogram más or­szágaival fejlessze kereske­delmi kapcsolatait. Ha reá­lisan nézzük a dolgot, ak­kor el kellene ismerni, nogy a megoMás az lenne, ha Ja­pán elönVös kereskedelmi kapcsolatokat fejlesztene ki minden otVzággal, köztük a szocialista államokkal is. Ilven kapcsolatok miatt Ja­pán nem kerülne függő heivzetbe a szo-ialista orszá­gokkal sZemben, antitöl Eisenhower minden alap nél­Csak stakUépteit dolgozók láth&tnök él vétető beosztásokat a termelőszövetkezetekben A földművelésügyi mirilsz* szakember Irányítása tnel­ter az érdekelt miniszterek- lett legalább két évig dolgo­kéi, illetve a Szakszerveze- zott. tek Országos Tanácsa el- Btigádvezetői feladatok el­nökségével, valamint a ter- látásával lehetőleg mezőgaz­melöszövetkeZetl Tartécs és dasági technikumot, vagy a SZÖVOSZ elnökével egyet* kétéves mezőgazdasági szak­értésben rendeletileg szabá- iskolát végzett termelőszö­lyozta a termelőszövetkezeti vetkezeti tagot kell még* elnökök, mezőgazdászok és Bfühl. köhyVelők működésének Megszabja a rendelet a egves kérdéseit. mezőgazdászok jog- és fel­Á rehdelet előírja, hdgy adatkörét, ai ÍOÚ hóidnál nagyobb Előírja a rendelet a to* földterülettel féndelketö, vá- vábbiaktíah, hogy mindért lamint a megyei mezőgazda- termelőszövetkezetben; ál­sági osztály által kijelölt, landó jelleggel, szakképzett erősen belterjes kultúrákkal könyvelőt is kell foglalkoz­fotJlálkdéó kisebb méZőgdi- tdtfU. aasági termelőszövetkezetek- A termelőszövetkezeti el* ben állandó jelleggel kell nökökkel kapcsolatban a Szakképzőit mezőgaeddszt »l- rendelet megállapítja: e fel­katthazni áaatköf ettátisárd politikai 500 hóidnál kisebb terüle- képzettségüknél rátermett­tű szomszédos közös gazda- ségüknél és gyakorlati isme­ságok télére lehetővé teszi mségüknél fogi-á a izovet­a rendelet, hogy közösen kezeti nagyüzemi gazdálko­foglflllíoZtáSSanak mezÖgaz- megszéfbézéSéré és irá­dáéüt. Az éZer hóidnál na- nyitására alkalmas dölgozó­cyobb területen gazdálkodó kát kelt felkérni és meqvA­termelőszövetkezetékboft ha tasztam. Az elnök megvá­beltefjes kultúrákkal foglal- lasztdsdhoz a megyei tAMcs köZfk, a rendelet előírása Végrehajtó bizottságának elö­szerlnt <1 vezető frieiögazdd- vetés hozzájárulása sZUksé­.„ ges, és tsak dnúak beteegye­szon kívül más szakkepzett ^^ ^ _ ^ fggyej_ mezőgazdászt, az dlldtte- m; eljárás ütjáh is — élthbZ­nyésziéssel foglalkozó terme-, dlfani. tőszövvtkesetek pedig állat- Az elnök, továbbá a tag­orvost is foglalkoztathatnak, ként működő mezőgazdasz 1959. ffebruár l-től terme- és könyvelő munkaegység­löszövetkezetben vezető trté- részesedését és egyéb járart­zdgazddszi munkakörben dóságát, valámlnt a murtka­csak olyan szakember atkal- szerződéssel alkalmazott me­mazhatd, aki a meghatáVo- Zőgazdásí és könyvelő mun­zoft képzettséggel fendeiké- kabéfét a közgyűlés a hatá­zik és áltatni gazdaságban, l.Vos Jogszabályok rendelké­Vagy arra alkalmas terme- zéfeeinek megfelelően álla­lőszövetkezetben, gyakorlott pítja meg. (Folytatás az 1, oldalról.) hosszain már hetek óta pró­bálják — kevés sikerrel és sok hamisítással — azt a lát­szatot kelteni, mintha a ma­gyar parasztok erőszak ha­tására lépnének a szocialis­ta mezőgazdaság Útjára. A Megyunarodna Politika hosszú és rosszakaratú cikke azt állítja, hogy -az egye* sülés jelenlegi formája nem felel meg a magyar parasz­toknak*. A magyar parasztok ez év első három hónapjá­ban erre már válaszoltak, amikor kényszer nélkül tö­megesén rátértek a nagyüze­mi közös gazdálkodás útjá­ra. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének nagy eredményeik azt bizonyít­ják, hogy megtalálták a megfelelő formát. Egyéb­ként pedig, hbgy a magyar parasztnak aZ egyesülés me­lyik formája felel meg, me­lyik nehi, azt nerri a -Báliht­gazdák*-tól, de még csak riem ls á -Bteinef Egbnbk*­től fogják tnegkérdezni. A butlápPAti oinsx h'Htctség és a tények A közelmúltban olasz tá­pok arról cikkeztek, hogy a budapesti olasz követség be-> ósztottjait a magyar ható* ságok szigorú megfigyelések­nek vetették alá. Megfelet­nek-e etek a hirek a való­ságnak? — tették fel a kö­vetkező kérdést. AZ említett cikkek célza­tosan és rosszindulatúan el­férdítik a valóságot — hatig* zott a szÓViVő Válasza. — Az olasz lapok forrásként a budapesti Olasz követség -szóvivőjének* tájékoztatá­sára hivatkoztak. ElteklntVé attól, hogy llyeri diplomáciai funkciót tudtommal hivata­losan egyetlen itt-tartózkodó olasz diplomata sem tölt be, a budapesti olasz követség illetékeseinek a magyar kül­ügyminisztérium köZléSéből ISrherhiök kell azt a tényt, hogy oz olasz hatóságok ez év februárjától kezdve a Magyar Népköztársaság ró­mai követségének tagjait, azok hozzátartozóit és más, Olaszországban tartózkodó hivatalos magyar küldötte­ket — köztük akadémikuso­kat és neves tudósokat — féltühÓ és záklató jétlegű megfigyelésnek Vetették áld. Ez clleh római kÖVetühk március első napjaiban kény-­télen volt az ölásZ külügy­minisztériumban tiltakozni. Réldának csak ennyit kívá­nok itt megemlíteni, Hogy két magyar egyetemi tahirt, ákik ezidőtájt egy tudomá­nyos konferencia réSztvévől­ként Rómában tartózkodtak, polgári ruhás személyek díszkísérete tisztelte meg, még akkor is, amikor a szál­lásukról a közeli étterembe mentek étkezm. A könnyen tneghatáfozHató foglalkozású Polgári ruhás személyek fel­tűnő szorgalommal szem­mel tartották a követségi be* osztottak feleségeit rrtég A napi bevásárlás közben ls. E tényeket jól ismerték ai illetékes olasz hatóságok is. Az is tény viszont, hogy március folyamán egyes ese­tekben a budapesti Olasz kö* vétség beosztottjait Isdiételt közlekedési szabálytalahsfl* gok miatt a magyar köZleke* désrendészeti szerveknek több alkalommal figyéltriez­tetniök kellett. Talán itt kélt keresni ai átiamgós figye­lésről terjesztett HiresztéléS éredetét. A magyar hatóságok min­dig tiszteletben tartják a diplomáciai kén Viseletek jogállásával összefüggő, ál­talánosan elfogadott nemzet­közi szabályokat. Elvárják azonban, hogy a külföldön lévő maqydr külképviseletek számára az ot4ani hatóságok hasonló feltételeket biztosít­sanak — mondotta Gyáros László. Vriíecíí hírueynöhsévph alaptalan jplenfésri Nyugati hírügynökségek jelentésemen és a tőkés or­szágok több lapjában nap­világot láttak olyan • hírek, hogy Magyarországon több ezer hazatért személyt le­tartóztattak, Sőt többet kö­zülük kivégeztek. A szóVlvö ezzel kapcsolatban kijelen­tette: a« á térty, hogy a ma­gukat komolynak tartó hír­ügynökségek ls elővették a rágalmazás ennyire primitív formáját, arra vall, hogy a disSiidehsek csömöréből fa­kötla, egyre miesebb körte kiterjedő hazatérési vágy ellen valamit már tenni kel­lett. A sánta kutyát, a ha­Zug újságírót ezúttal is könnyű utolérni. Mert mi­fajta kohkfStUmökkál akar­nak hitelt adni kövéére hiz­lalt kácsálkhalt? Előveszik Sárkány József esetét: erről á közönséges szélhámosról á Népszabadság jahndt 18-1 száma megírta az igazságot, amit Nyugaton még rsak rá­tolni sem próbálták, ifriák aztán egy állítólagos Solti Pálrói. ilyen neva hazatért nincs is. Létezik Solti Ru­dolf éá felesége (budápesM lakosbk. lÜBf. decöfbber 30* án tértek haza). feZó efeik Lencz Istvánról, ilyen sem létezik a hazatértek között. Hazatért Lencz József (orosz­lányi lakos, 1057; III. hó 80* án jöttek haza), s létezik Lencz Ráltnán (budapesti la­kos, 1958. Hí hó il-én tért haza.) írnak azután egyLoós János neVű állítólag ha­zatért diSszidensről. Ilyen vezetéknevű hazatért egyál­talán Hines. Az említett ha­zatértek természetesen sza­badon élnek. Meg kell rnohddhom — jé* lentette kl ezután Gyárts László —, Uriht kéédjük hogy egyes nyugati hírügy­nökségek Budapesten tudó­sítót tartanak, s ugyanazok a hírügynökségek Ne\V York­ból vagy Öéesböl tólUhfe szó­lé ostoba hazugságokat röp­pehtenek Világgá. Ilyet ta­pasztaltunk több ízben is. Mi á csúdának tartanak Ut tüddsitókát, ha ró lünk szóló jelenléseik kiadása előtt nem ellenőriztetik velük a hir valódiságát? tldzudni Bécs­ből, vagy New York-ból ts tehet. Sohasem akartuk, hogy a nyügati tudósítók egyetért­senek Vélühk. Öe annyit el­várunk, hogy há léhyekrőt van szó, áz újságírót és di általános emberi etiled leg­elemibb szabályaihoz, az igazmondáshoz táftsák ma­gukat. Cffltnem hpinstÍt*r1XtíOH rr:ibirpnitil;t(4t>k 19311- ban Gyáros Láfeöó ézutáh t3­lékóztatást addtt a Magy.if Népköztársaság és aé Egye­sült Arab Meztáfíaság ke* zött herhrógeh megkötött ke* reskedelml egyezményről, az ötéves terv előkészületeiről; majd égy kérdésre válaszol­va afrőí beszélt, hogyah ala* kult 1958-bafi a múrtkáSok és az alkalmazottak föálbé* re, illetve, hogy mehhyivölt az ipafbah a havi átlagkere­set. A reálbérek i§9t éVl nagyarányú emelkedése után — mondotta — a hároméves terv az 1058—1980. évekre a reálbér hatszázalékos rö­vekedését irányozta elp. 1058-ban a szocialista és a magánsáektorhan foglalkoz­tatott 2 millió 400 ÖÖÖ mufi­kás és alkalmazott reálbére az előző évihez képest — élőZétés fogvaSZtői árindex­szel szárriÖlVa — 1,9 sZáZá* lékkai emelkedett. Ez di emeikédés nem tartamam a dolgozóknak kifizetőit nye­reségrészesedést, amelynek összege Megközelítette Ai l milliárd forirítot. A nyere­ségrészesedés — a bérslted felül — még körülbelül to­vábbi két százalékkal HÖvel­té a munkabérből élők jö* vedelmét. Figyelembe kel) vehni; hogy n kőfesdh Szá­ma tdvaiy tovább növeke­dett, s így az égy cSal&drá jutó többletkereset százalék­arányban még magasabb az említettnél. Áz egy főre jutó átlagke­reset a gyáriparban a. múlt év utőlSó flégyedében havi 1498 forint Volt az előző év ugyanezen időszakának 1498 fbrlntjával szenitíetli A Vas-, aeél- és fémgyártásbatt 1958­ban a havi állagkefését áz ewző évi 1587 fonnirói me foflntrd növekedeti, az étel­miszetipatban pedig íis5 fo­rint volt az 1957. évi 1ÍIÖ3 forinttal Szembeh. Hivatalos adatok szerint a múlt év végért Magyator* szágon a szántóföld-terület 13.5 százalékári termelőszö­vetkezetek gazdálkodtak. 13 százalékán pedig élláml gaz­daságok. A jelenlegi szár.á* lékarányok — rriint Gyárös László elmondottai a marin* U9 31*i adatbK álapján — a szántóföld-terület 49 SZáza* lékán folyik szocialista gaz­dálkodás. Ebből á termelő­szövetkezetek. termelőszövet­kezeti csoportok és háztáji gazdaságok szántóföld-terü­lete 35 százalékot, az állami és községi tu'i^dönban lévő szántóföldek térületé pedig kereken 14 százalékot tesz kii. Ha az állami erdőgazda* ságok erdőterületét, a közös legelőket és réteket is fi­gyelembe Vesüzük, akkor áz ország területének már Bá %* át tekinthetjük a Szocia­lista szektorhoz tartozónak. Á múlt év végén 143 289 cSA­lád, ez év március 31-én pe­dig Máf 439 312 éSttlád Volt termei ösiövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csöpott. tagja. A termelőszövetkezeti községek Szátna 1359. A rvszlegPH köshegyeimet a gtoP* koHÁZölltlrifilÓ letté léhetőeé Afra a kérdésre, hogy mi­korra Várható aZ írószövet­ség újjászervezésé, Gyáros László kijelentette; hogy az ellenforradalom leverése óta v^iamdhtiví .művészeti szö­vetség ' újjászerveződött és •működik. Ihdökolt és idu­sZerű tébát aZ írószövetség újjáfzervézéae is. Alapos magfötítolás Után ?rre is sor kerül. Az előkészítés folya­matban vani sok íróval foly­tiák u megbeszélések. A vég­leges álláspont e megbeszé­lések eredményeként alakul majd ki-. Végül á részleges közke­gyelmi rendelettel kapc—i­íatban fellett kérdésekre v Á­lászolt. Mint mondotta, azo­kat á személyeket, akiknél azdrttiál megállapítható volt, hogy az Elnöki Tanács am­héSztia-retiaeiete vonatkozik rájuk, haladéktalanul Szabá* doh bbcsáfötták. Á többlek ügyében nz illetékes Szer­Vek különbizottságai á ren­delet kibocsátásától Számí­tott 10 napon belül Iflólj tatják á Vizsgálatot. Így a közeli napokban szabadláb­ra kerülnék mindazok, akik­re a rendelet Vbhalkozik és Az abban felsorolt kizáró okok nem forognak fenn. A közkegyelemben része­sülőknek, vagyis dzöknak, ákllf tli eitetifórrdddlmi ve­zetők ndl&sa alá kerülve ki­sebb bineseletémenüeket kö­vettek el, mddot nyújiütik am, ktigy bebizonyítsak: megbánták és jóvá dkarjdk team bümtket, s bevsületes MübkájhkMt részt dkdmüli venm a Szdmiistd orsz&g­epttéstí en-. • Az ellenforradalom leveré* se óta egves külföldi fóru­mok, illetve sajtöszervek sokszor próbálkoztak OZzal, hogy nyomat gyakoroljanak rártlí az 1958. éVi elleHfblTa­daimi eseménvek miatt el­itéit; illetve bírósági eljárás alá vöht egyének részére adandó közkegyelem ügyé­ben. Mi az ilyésfele próbál­kozásokat a legHd'ározbttab­ban vtczáütasltottuk, ami terméstmes is, hiszen befsr, ügyeinkbe semmiféle beavat­kozást nem tűrünk. Hogv most, hazánk fel­szábadu fásának 14. évfor­dulója álkaimáből sor kerül­hetett a részleges amnesz­tiára, azt a gyors politikai és gazdasági köhs«öH0áöi6| hazánk állami és társaaaimi réndjértek szilér Mi|a tetté lehetővé — fejezte be sajtó* nyilatkozatát Gyáros László.

Next

/
Thumbnails
Contents