Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

3 Csütörtök. 1959. március 18. M g elent a Népszabadság termelöszőve* kezeti tanácsadója Pártunk központi lapja, a Népszabadság március 8-i, vasárnapi számához 32 oldalas kiadványt mellékelt, amelyben igen sok hasznos tanácsot ad az új termelőszövetkezeteknek a közös munka megkezdéséhez, de sok kérdésre kapnak választ a termelőszövetkezetekbe lépett tagok is, vagy a belépni szándékozók a nagyüzemi társas gazdaságok problémáival kapcsolatban. Azért állította össze a Népszabadság szerkesztősége ezt a termelőszövetkezeti tanácsadót, miként a kiadvány előszava is hangsúlyozza, hogy -minden szövetkezeti tag megismerkedhessen azokkal a lehetőségekkel, amelyek a szövetkezésben rejlenek, s könnyebben eligazodjanak a szövetkezetek belső életének kialakításakor, mindannyian számolhassanak azokkal a lehetőségekkei, amelyeket államunk segítő szándéka nyújt, ugyanakkor tudják: mindenekelőtt rajtuk múlik, miiyen lesz közös nagyüzemi gazdaságuk*. A tanácsadó sorra veszi az uj termelőszövetkezet megalakulás utáni tennivalóit Megmagyarázza a tervkészítés feltételeit módjait lehetőségeit ismerteti a szövetkezeti élet legfőbb szabályait Közli a tagok kötelességeit, jogait s azt. hogy milyen szociális segítségre számíthatnak az új szövetkezetek tagjai. Ezt a hasznos kiadványt érdemes beszereznie minden új termelőszövetkezetnek, új termelőszövetkezeti tagnak, vagy belépni szándékozó dolgozó parasztnak, hogy megtalálja a választ azokra a kérdésekre, amelyek legfontosabbak a szövetkezeti elettel kapcsolatosan. De ott kell, hogy legyen ez a kiadvány valamennyi népnevelő zsebében is, hogy pontos választ tudjon adni az egyéni termelőiknek: hogyan tudják majd legbiztosabban járni a nagyüzemi gazdálkodás útját. Örömmel üdvözöljük a Népszabadság "termelőszövetkezeti tanácsadóját*. Több mint 47 ezer pár lábbelit készített 1958-ban a Szegedi Cipő- és Csizmakészítő KTSZ A napokban tartotta évvégi záróközgyülését az Első Szegedi Cipő- és Csizmakészltő Kisipari Termelőszövetkezet. A közgyűlésen Krajkó András, a ktsz elnöke számolt be az elmúlt év gazdasági eredményeiről. Majd a szövetkezet főkönyvelője ismertette az éwégi mérleget, amit a tagság elfogadott. A beszámolóból kitűnt, hogy eredményes esztendőre tekinthet vissza a szövetkezet tagsága. 1958-ban 14 millió negyvenkilencezer forint értékű árut készítettek. Ennek 70 százalékát a Szikra utcai üzemben állították elő, ahol állami megrendelésre gyártanak cipőket és csizmákat. A méretre készült cipők osztályán 2 millió 313 ezer forint értékű lábbelit készítettek a lakosság megrendelésére. Egész évben 47 550 pár lábbelik gyártottak. A javításból 1 millió 893 ezer forint bevételük volt. Ez az öszszeg három és fél százalékkal kisebb az 1957. esztendőben javításból bevételezett összegnél. A vezetőség a csökkentést úgy értékeli, hogy általában javult a cipők minősége és olcsóbbak lettek a cipők, ezért kevesebbet visznek javíttatni a szövetkezetbe. A szövetkezet 1958-ban 90.9 százalékos önköltséggel termelt. Ennek nyomán 1 millió 252 ezer forint üzemi nyereséggel zárták az évet. A szövetkezet vagyona ma már több, mint 5 millió forint. Egy fő havonta általában az elmúlt év során 1477 forintot keresett. Hat évvel ezelőtt még 696 forint volt általában egy fő egyhavi keresete a szövetkezetben. A szövetkezet tagjai évi bérük 3,65 százalékát kapták éwégi osztalékként. Évi nyereségükből 40 ezer forintot fordítanak szociális alapra, 8 ezret kulturális, és ötezer forintot sportalapra. A közel háromszáz fős tízegeden életbe lépett a statárium és megkezdték a ^ katonaság lefegyverzését. A huszárság és a tüzérség nem akarta engedni, hogy Neuberger tengerészkülönítménye lefegyverezze őket. A leszerelt katonák ragaszkodtak korábbi követelésükhöz, hogy a város vagyonos polgárainak terhére fizessenek ki nekik legrövidebb időn belül 540Ő koronát. Francia katonaság szállta meg a posta épületét és mindkét vasútállomást, a tengerészkatonák pedig megszállották az összes középületek Száz kerékpáros tengerész kézigránátokkal fölszerelve állandóan a városban cirkál. A fegyverek földerítésére házkutatásokat tartanak. Ezek során a külső városrészekben titkos fegyverraktárakai fedeztek fel: gépfegyvereket, ágyút és muníciót találtak. A színházban délelőtt 10-kor Neuberger Frigyes városparancsnok tartott beszédet a helyőrség tisztjei és altisztjei számára és ennek során személyi diktatúráját« hangoztatta. A Magyar Távirati Iroda közleményt küldött a lapokhoz, melyben kéri a szerkesztőségeket, hogy "a szegedi kommunisták letartóztatásáról szóló híreket ne közöljék az ügy érdekében, mert Szeged városának érdeke az, hogy a most helyreállított köznyugalmat ezzel a hírrel meg ne zavarják«. A Vörös Újság március 15-i száma leleplezi ezt a közleményt. Tragikus esemény történt Aradon. Az aradi gyalogezred 21 éves bizalmija, Fellner Andor vasmunkás ígéretet tett, hogy katonatársai fegyelméért életével felel. Miután az egyik század ismételt rábeszélése ellenére is megtagadta az engedelmességet, Fellner a század előtt föbelőtte magát. A lapok mint az önfeláldozás hőséről emlékeznek meg róla. A lapok beszámolnak arról, hogy az amerikaiak kívánságára. a párizsi békekonferencia színhelyét Brüsszelbe helyezik át. Ez azonban nem valósult meg. szövetkezet új üzletházat akar építeni, ahol elhelyezhetnék a szövetkezet valamennyi részlegét, nagyobb műhelyeit és irodáit. A tervek szerint a a Textilművek és az új Kenyérgyár között építenék fel ezt az épületet. Tavaly Algvön létesítettek egy javítórészleget. A közeljövőben Mihályteleken akarnak létesíteni egy javítórészleget, ha helyiséget kapnak. 1 tanácstagok számára a héten a városi tanácsházán tartiák az elfiadást A Hazafias Népfront által a tanácstagok részére rendezett előadássorozat következő előadását csütörtökön délután 6 órakor tartják meg, a korábbi szokástól eltérően most a városi tanácsháza közgyűlési termében. Az előadásra a szegedei árvíz 80 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepély után kerül sor. Tari János, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartja az eheti előadást "Tanácsaink művelődésügyi feladatai" címmeL UJ SZOVJET VERSENYAUTÓ Vlagyimir Nyikityin ukrán autóversenyző saját szerkesztésű gépkocsijával óránként 340 kilométeres sebességet akar elérni. A kiváló sportoló már eddig is több nagyszerű versenyautót szerkesztett. ..Harkov"-típusú gépével a legutóbbi országos versenyen (5 kilométeres szakaszon) elérte a 27* km/óra sebességet. Az új gépkocsi 2000 köbcentis motorja 8 hengeres lesz. Nyikityin idén nyáron a Német Demokratikus Köztársaságban és Olaszországban rendezendő nemzetközi versenyeken már ezzel a gépkocsival indul. A szovjet sportoló 4 vllá"- és 20 szovjet-csúcs büszke tulajdonosa; 1879 március 12 Ma nyolcvan éve, hogy a Tisza hullámai elsöpörték a régi Szegedet. Pontosan 1879. március 12-én hajnali negyed háromkor jelentette Szabados tanácsnok és Nóvák főügyész hivatalosan a védekezés irányítására kiküldött kormánybiztosnak: az az áradat, amely március 5-én, a várostól északra, a Pallavicini uradalom földjén, Petresnél elmosta a gátat. Szeged szélénél most áttörte az alföldi vasútnak, utolsó védelmi vonalul szolgáló, megerősített töltését. A viharos szél messze hordta a vészharang hangját, amely siratta a várost, annak lakóit. Borzalmas volt a pusztulás. Hatdrer házból alig háromszáznyolcvan maradt meg a Belvárosban, a Felsővároson, Alsóvároson, Rókuson. Hetvenezer ember maradt hajlék nélkül és óriási volt az anyagi kár is. Százötven szegedi lakos, férfi, nő, gyermek fulladt a vízbe. Az ország népe, Európa minden nemzete fájóan vette tudomásul, hogy a város, amely évszázadok során annyi küzdelmet vívott a zabolázatlan folyóval, most, a feudális nagybirtok önzése, az uralkodó * körök vétkes könnyelműsége miatt végleg alul maradt e harcban. És Szeged a borzalmas katasztrófa után alig néhány évre feltámadt. Nem azért, mert Magyarország uralkodó körei akarták így, nem azért, mintha Ferenc Józsefnek "atyai szive" lett volna, hanem azért, mert az ország-világ közvéleményének nyomása valósággal kényszeritette Tisza Kálmán kormányát néhány hathatós intézkedésre. Azért, mert Szeged újjáépítését támogatta az ország egész lakossága, sőt sok külföldi nagyváros is, ég főleg azért, mert dolgos, szorgalmas, elsősorban saját erejében bízó lakossága volt e városnak. Erről az élniakarásról az elmúlt nyolcvan év alatt oly sokszor tett tanúbizonyságot Szeged. így 1944-ben, amikor az ország első felszabadult nagyvárosaként működött közre a háborús pusztítások helyreállításában, az egész demokratikus újjászületésben. Ez a tettrekészség sarkallta dolgozóit, hogy 1957 óta szintén közreműködjenek az ország ellenforradalom ütötte sebcinek begyógyitásában. Most. a nagy szegedi árvíz nyolcvanéves évfordulójakor ismét szükség van erre a nagy, minden lakosra kiterjedő mnnkakészségre. A város, környéke az MSZMP céltudatos politikája nyomán további fejlődésnek indult, új széles távlatok nyíltak minden dolgozója számára. Lehetőség nyílik iparának, mezőgazdaságának fejlesztésére, kulturális életének teljes kibontakoztatására, égető kommunális problémáinak fokozatos megoldására. A nagy szegedi árvíz évfordulóján nem a pusztulásra, hanem az újjáépítésre emlékezünk elsősorban. Az 1879-et kővető áldozatos évek, a szegedi újjáépítés, a rekonstrukció ismert és névtelen hőseinek példája átvilágít nyolc évtized fátyolán és további szorgalmas munkára serkenti e város minden becsületes dolgozóját. <N.L.> Jól szól" értenek egymással - A kommunisták és a párionkívüliek együttműködése az Ecseigyárban sebbkorű szervező, agitációs és propaganda munkát végezte. E munka sikeres elvégzése érdekében szükséges volt a központi irányítás, amelyben kimagasló szerepet játszottak: Szamuely Tibor, Münnich Ferenc, Ligeti Károly, Jancsik Ferenc, Seidler Károly és még sokan mások. A több mint 300 hadifogolytáborban sorozatos gyűléseken a szovjethatalom mellett foglaltak állást, a tőkések érdekében folyó háború elleni harc mellett tettek hitet, s .a munkás-paraszt Oroszország fegyveres védelmére hívtak fel. Az ilyen határozatok alapján a magyar hadifoglyok tízezrei önként mentek az internacionalista vörösgárdákba. Fegyverrel a kézben harcoltak az antant-intervenciósok, az orosz ellenforradalmárok ellen, védve az orosz, de egyben a nemzetközi proletariátus forradalmát. Kun Béla, Szamuely Tibor és a többiek a "Szociális Forradalom" című lap hasábjain — amely akkor 20—30 ezer példányban megjelenő magyar lap volt — elméletileg megalapozták a magyar kommunista mozgalmat, s terjesztették a leninizmus tanítását. A leninizmus futótűzként terjedt el és hatolt a hadifogolytömegek tudatába. Ennek sajátossága az volt, hogy a tömegek a forradalmi harc igazi hevében ismerkedtek meg a forradalmi ideológiával, ami megsokszorozta erejüket. így a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat, együttes végbemenetelének iskoláját végezték el az oroszországi magyar hadifoglyok. 1918. november elején a magyar kommunisták központi szekciója határozatot hozott a hadifoglyok minél nagyobb arányú hazatéréséről. Ez a határozat kötelezővé tette a magyar kommunistáknak a mozgalomba való bekapcsolódását, és az önálló kommunista párt létrehozását, amely teljesen független a szociáldemokratáktól. Óriási hatással volt az 1917—————— -es októberi forradalom Magyarországra. Az Osztrák—Magyar Monarchia összetákolt intézménye recseg ett-ropogott, és fennállása csak a kirobbanó szélvihar idejétől függött. 1917 októbere után Magyarországon "oroszul kezdtek beszélni". A szovjethatalom mellett való kiállás, a béke és a földről szóló dekrétumok iránti határtalan lelkesedés, az 1918-as januári általános sztrájk, a tömeges munkabeszüntetések. a munkás- és katonatanácsok országszerte való alakulása mind az orosz példa követéséről, a tömegek óriási politikai aktivitásóról tanúskodnak. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom ugyan megdöntötte a monarchiát, de nem változtatta meg az alapvetőt: a tőkések és nagybirtokosok politikai és gazdasági hatalmát, hanem csak a kormányzási formát. A Károlyi-kormány és a velük paktáló szociáldemokrata párt a forradalmi erők leszerelésére törekedett. A széles tömegeket a Károlyi-kormány tevékenysége nem elégítette ki és ösztönösen a forradalom továbbviteléért léptek fel. A munkásosztálynak forradalmi pártra volt szüksége. Olyan pártra, amely a forradalmi elmélet és gyakorlat birtokában van, s amely képes a tömegek, de elsősorban a munkásosztály vezető erejévé válni. 1918. november 20-án — az elsők között — megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szoclaA Szegedi Ecsetgyár párt- munkában mind szorosabbra nagyobb szerelettel kell bánszervezete is egyik légiont©- fűződik. Szívesen vállalják nia a munkásokkal sabb feladatának tekinti a például a pártonkívüli dol- Mindezek a tények szépen munkasok helyzetevei prob- gozok esetenkent a partmeg- tanúskodnak a p/rtsze^t tornaival való foglalkozást bízatást. A múltkoriban egy és az üzem m„nka«áea köAz üzem életének számos közös értekezleten PatyiPé- ^sSó esemenye tanúskodik arrol, ter és Bagi Gyula megalla- Babb KZáiakröl Hozzá lehethogy a kommunisták és a pították: megtiszteltetésnek ne még t [ h 1 ' pártonkívüliek kapcsolata a veszik, hogy ők is résztve- megszervezetek', a pártonkíkozos célokért folytatott hetnek a mezőgazdasag szo; vülf aktivisták munkáját a cialista átszervezeseert folyo külön ü feladattal meg_ felvilagosito munkában, blzott listák és az oroszországi hadifoglyok képviselőiből. Kétségtelen, hogy a párt létrehozásában az utóbbiaknak volt a legdöntőbb szerepük. Az orosz szocialista forradalom elméleti és gyakorlati iskoláját végigjárt hadifogoly-tömegek a későbbiek során a magyar kommunista mozgalom vezető kádereivé váltak. Éppen e csoportra várt a forradalmi marxizmus gyakorlati kivitelezésének alkalmazása. A KMP megalakulásával a dicső bolsevik párthoz hasonlóan a magyar proletariátus újtlpusú pártot kapott. E párt volt csak egyedül képes a forradalmi helyzet teljes felismerésére, és továbbvitelére, a' munkásság és a parasztság szövetségén alapuló proletárdiktatúra kivívására. A KMPnek egyik legsürgősebb, fontos feladata volt, hogy a leninizmus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai alapján, figyelembe véve a sajátos magyar helyzetet, kidolgozza a forradalom továbbvitelének stratégiáját, taktikáját. Ez a leninizmusnak alkotó módon való továbbfejlesztését, általánosítását is jelentette. A KMP programja megegyeí-—2 í_ zett a tő-' . . , kommunisták odaamelyrp a pártszervezet ve- adóan segjtik Havonta min_ zetosege felkerte okét Ha- dig értékeli a pártvezetőség Ssonlo a helyzet a partokta(tásban résztvevő pártonkí{vüliekkel is; szívesen hallgatják jaz előadásokat. Jól szót értettek a párttaígok és pártonkivüliek fon?tos termelési kérdésekben is. (A pártvezetőség megbízásaiból több kommunista válflalta, hogy megmagyarázza >a pártonkívülieknek az ex> portáruk jó minőségének küegy-egy tömegszervezet, vagy a gazdasági vezetés munkáját A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtása azonban még tervszerűbb munkát kíván. A pártszervezet munkaterve még nem öleli fel részletesen a tennivalókat; lönös fontosságát. Megbc- nem határoz meg konkrét, szelték a tennivalókat, s az határidőhöz, személyekhez (exportcikkek {sincs panasz. Hallgatnak tehát a mun/kások a pártszervezet tanáccsaira. Ezt a bizalmat erődítik a kommunisták minminőségére kötött feladatokat. Például ilyenfélét; hogy a vezetők miképpen tartanak majd rendszeres kapcsolatot, megbeszéléseket a munkásokkaL Vagy például, hogy az üze(dennapos tettei a dolgozók mi tanács munkájának meg(érdekében. A munkások javítására létrehozzák ott a >egyéni problémáik megoldá- pártcsoportot, a KISZ-szerfsához is segítséget kapnak, vezetet segítik abban, hogy íTöbb példa is arról beszél, megfelelően felmérjék aziffhogy a kommunisták törőd- júság helyzetét az üzemben {nek a látszólag apró, de a — és így tovább. >munkásokat nagyon is kö- Még több tennivalót kell /előtt — Dobó Istvánné társadalmi munkái szorgalmazott, megek követeléseivel, és ezt a tömegek magukévá tették. Világossá vált, hogy a fiatal kommunista párt képes meghódítani és maga mellé állítani a tömegeket. A szociáldemokrata párt ezt látva, összefogott a burzsoáziával a kommunisták ellen, újra bebizonyítva áruló magatartásukat. A KMP és a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte elejétől kezdve elválaszthatatlanul összeforrott a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. S/dolgozó, de ideiglenes munA Nagy Október volt az az óriási for-/?kások is kapjanak kedvezradalmi példa, amely megmutatta a v mén vese n fát. A magyar proletariátusnak az ' előtte "nisták magyarázták meg az álló feladatok útját. ((egyik pártonkívüli vezetőVarga Lajos >nek, hogy udvariasabban, zelről érintő ügyekkel. A té- találni a munkásokkal való len például — karácsony foglalkozásban. Ehhez minden jószándék megvan ax Ecsetevár pártszervezetének vezetőiben és tagságában, s ígv kapcsolatuk bizonyára tovább erősödik az üzem munhogy fessék meg a gyevme- kásságával. keknek szánt ajándék-játékokat. A kommunisták voltak azon, hogy az üzemi építkezésben szorgalmasan AZ ETFFEI-TORONY VETÉLYTÁRSA Nem telik bele egy év. s « Eiffel-torony nem dicsekedhetik kommu- többé Európa le.(magasabb építményének büszke címével: Marseillesben U1 torony épül, melynek magassága 350 méter lesz.