Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

CsflMSrlSk. 1959. március 12 4 Százezer algériai gyerekért, asszonyért TIZENHÁROM KÜLFÖLDI LKGIJÁRAT A MALÉV az elmúlt esztendőkben széleskörű nemzetközi légikápcsolatcű épített ki, s ennek ered­mén"!', hogy most már az európai, a közel-, sőt a tá­volkeleti én az afrikai fő­városokba légi útun is el­juthatnak az utasok. A "Magyar Légiforgalmi Tár­saság vezetői nemrégiben újabb megbeszéléseket tar­tottak, s ennek erednténye­k int a nyári idényben az eddigi kilenc javat helyett, — előreláthatólag — 13 kül­földi járaton közlekednek maid a magyar gépek. Áp­rilisban megindul a légi összeköttetés Budunest—K'ev —Moszkva, Budapest—Berlin —Stockholm, Budapest—Tira­na—Róma, Budapest—Bécs— Zürich vonalon. Algéria fiainak kiáltása- amíg lehet, amíg életbeji ta­tól hangos most n világ, s a lálják ket a mi segíteni aka­francla légionisták és fasisz- rásunk js. Tíz és tízezer kis ta ejtőernyősök kegyetlenke- gyermek várja, hogy jajsza-< déseitől. Algéria mégsem ad- vára megmozduljon az érző ja meg magát. Nem és nem, emberek szíve, a mienk is, ha a földdel egyenlővé ten- magyar munkásoké, parasz­nék ls a francia barbárok, toké és értelmiségieké, akik immár totális háborút A Magyar Vöröskereszt, a folytatnak, hogy a szabadsa- szakszervezet és a nőszövet­góért küzdő Algériát vérbe ség elindította nyár útjára fojtsák. Aki tudott — nök, azokat a bélyegeket, awne­gyermekek és aggastyánok— lyeknek megváltása egy-egy menekült előlük TuniszDa, éhező, beteg gyermek, asz­Marokkóba, vagy az erdőkbe, szony, vagy elaggott szemve­Százezer gyermek, hatvan- dőn segít, ezer asszony és harminc- Ez a társadalmi megmoz­ezer elaggott menekült a bi- dúlás, ez az összefogás is zonytalanságba, s most ott példázza most hírüiik-ne­allnak mindenükből kifoszt- vünk a világban, hogy ad­va, — az éhhalál szólén. ni tudtunk akkor, és ad­Soraikat nap mint nap a tunk, amikor arra százezer különféle betegség tizedeli, éhes száj várt, szerrvedők és amely leveri őket a lábuk- ártatlanok, akiknek csak az ról, annyira elgyengültek. A a "bűnük*, hogy finrrón sze­marokkói és tuniszi segélye- rétik hazájukat, s úgy akar­zési akciók nem tudnak szá- nak élni Algéria földjén is; inukra annyit adni, hogy ahogy ma a független orszá- I SSTWST^SUm csak a puszta életüket ís gok népei. <2i3oo» forint értékben. fenntarthassák. Ezért a nem- „ , ^ -» zetközi nagy megmozdulás, segíteni a szabadságukért, küzdök elesettjein, azon a százezer gyermeken, asszo­nyokon és elaggottakon, akik kezüket nyújtják felénk. a tegnapi pírc az elmúlt vanyú káposzta 3,50, dió 14 Az újságok szipte minden sgerdtii piöcokhíoz viszonyít- forint volt. nnp közölnek valami "újat* va gyenge volt. Talán a ked- Néhány főzelékféle olcsóbb azokból a kegyetlenkedések- vezőtlen, borús időjárás mi- lett. így például a burgo­ből, amelyeket védtelen em- att volt kisebb a felhozatal nya, a gyökér, a spenót, és berekkel szemben is alkal- és a kereslet. A Baromfi drá- a fokhagyma. A következő niuznak a francia légionis- gább lett. A következő átlag- árak alakultak ki a zöld­ták és ejtőernyősök. Ezek a ár alakult ki: csirke 30, tyúk ségpiacon: burgonya 2,40, módszerek viszont nem is 24, pulyka 18, kacsa 17, liba sárgarépa 2,50, gyökér 8. vö­újak, hanem nagyon is is- 17, hízott liba 23 Ft Legna- röshagvmg 2,50, fokhagyma mertek a német fasizmus gyobb volt a felhozatal to- 7. fejeskáposzta 2,50, kelká­-harcl* módszereiből, csak jásból. A két piacon közel pcszta 4,50, spenót 7, kara­most, a francia katonai dik- tizenhárom ezer darab volt lábé 1,50 forint volt. Még tatúra vette ót. s darabonként 1,10 forintért mindig igen sok az alma. Es S mindezeket ma Ismét adták. aránylag igen kedvező áron emberek élik végig, gyerme- Favxh érnie. tei 7 tnifn! hozzák forgalomba. A teg­kek, asszonyok és magate- „„8y draK- 3' te-|ro1 napi piacon tízezer kilo­hetetlen öregek Algéria 22> vaJ 45> türo 10, szaraz- gramm aima voit s kilónként földjén. Segíteni kell rajtuk, bab 8, mák 30, méz 24, sa- 4,50 forintért adták. A földmüvesszövetkezetek is a tsz-fejlesztés szolgálatába állnak = OJ CIMKEZOKOCSIK be­állítását tervezik a Szegedi Gyufagyárban. Ez lényegesen megkönnyíti és meggyorsítja majd a gyártásfolyamatnak ezt a részét. A címkézőkocsik pro­ti típusát itt a gyárban készí­tik el, a többi szükséges cim­kézökocsi! azonban valószínű­iéi-; a szentendrei kocsigyár ke­Sok alma volt tegnap a piacon Mindenki a fedélzetre! Ez a lényege az Országos Föld­müvesszövetkezeti Tanács határozatának, amely a tsz­| mozgalom fejlesztésével kap­1 csolatos feladatokról szól. i Az országban több mint ] másfél millió tagja van a földmúvesszovetkezeteknek — köztük mintegy 100 ezer már a termelőszövetkezetekben találja meg a boldogulását ­s ez önmagában véve is olyan hatalmas erő, amelyet okvetlenül szükséges a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésének szolgálatába állítani. A földművesszövet­kezetek és a tsz-ek igazi testvérszövetkezetek, nem le­het éket verni közéjük. A földművesszövetkezeteknek érdekük, hogy egész tevé­kenységüket a mezőgazdasá­gi termelés növelésének, a termelőszövetkezet fejleszté­sének érdekében fejtsék ki, mert a dolgozó parasztok igazi boldogulására csak a párt által mutatott új úton van lehetőség. Mi történik az OFT hatá­rozatának végrehajtásáért a szegedi járásban? ( A Föld­művesszövetkezetek Járási Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, BATKI ISTVÁN meghalt. Temetése március I 12-én fél S-kor a belvárosi [ temető kupolájából. Gyássolo rsalad j Központja intézkedett min­denekelőtt arról, hogy a most folyó mérlegbeszámoló-közgyű­lések előadói részletesen foglalkozzanak a tsz-fej­I ősziessel. Ez így is történik minde­nütt, azonban a gyűléseken résztvevő dolgozó parasztok egyelőre nem érintették fel­szólalásaikban ezt a számuk­ra "kényes* kérdést. Az FJK tervei szerint az első fél év folyamán tsz-látogatásra vi­szik az öttömösi, dóci, pusz­it szeri, csengelei és balás­tyai dolgozó parasztokat a földművesszövetkezetek, Pél­dásan gazdálkodó termelő­szövetkezeteket látogatnak meg gépkocsin, hogy ismer­kedjenek a nagyüzemi gaz­dálkodással. Komoly probléma a föld­müvesszövetkezetek fizetéses alkalmazottainak meggyőzé­se, hogy ők is támogassák a tsz-mozgalmat. Az alkalma­zottak 80 százaléka ugyanis olyan falusi ember, akinek földje is van, amelyet csa­ládjával műveltet. Világos, ha ezek a dolgozó parasztok agitálni akarnak másokat az egyéni földművelés elhagyá­sára, nekik maguknak kell elsősorban példát mutatni­ok. A szegedi járás földmű­vesszövetkezeteiben minde­nütt megvitatták*, ezt a kér­dést és a következő állás­pont alakult ki: az a helyes, ha a fizeté­ses földművesszövetkezeti alkalmazottak családjai — akik a földet eddig is művelték — lépjenek be földdel e&vütt a termelő­szövetkezetbe. NYIKOLAJ DASKLJEV (83) — Figyelem! — mondta az akadémikus. — Pjotr Szergejevics, áramot kérek. Parima mar nem tudott veszteg maradni. Közelebb lé­pett a spanyolfal széléhez és kinézett. Szemét vakító, ibolya színű fény csapta meg. Felvette hát azt a kék szemüveget, amelyet az előbb Scseglov adott neki. Mihail fémsisakkal a fején egy reflektor előtt ült. A fény egye­nesen a Bzemébe sütött. Az akadémikus pedig a diffe­renciátor pultján levő készülékeket figyelte. — Mit lát, barátom? — Halvány fényt látok - mondta Mihail rekedten. — És most? — Az akadémikus elmozdította a kis han­goló-kart. — Most nem látok semmit! — Na, de most fog látni! — Dovgopolov intett, mire Scseglov a második reflektort is bekapcsolta. — Igen, igen, látok! Scseglov az akadémikus kezének Intéseire egyre erő­aebb fényeket adott, de Mihail mindannyiszor azt mondta, hogy semmit sem lát. Parima nem értette, ml történik. Pedig Scseglov most nem tudta tájékoztatni az eseményekről. De még ha tudta volna ls, nem biztos, hogy Parima megértette volna. A beteg kétféle módszerrel szerezheti vissza látását. Az egyiknél az integrátor felerősíti a szétroncsolt agysej­tek elektromágneses rezgéseit. Ilyenkor az illető látni kezd ugyan, később azonban nagyon drága árat fizet érte, mert az Integrátor előbb*utóbb az egész szervezetet tönkreteszi. Dovgopolov akadémikus a másik módszert válasz­totta: mintegy rákényszeritette a beteget, hogy harcoljon a látásáért. Limar szemében fényözön záporozott. Agyában — bár még igen gyenge — elektromágneses rezgések kelet­keztek. Ezeket a rezgéseket a differenciátor felerősítve visszaküldi az agyba, de mint mondják, »ellenkező fázis­ban*. S ezáltal nem erősíti, inkább csökkenti az agy­sejtek rezgéseit. Az agy azonban harcol. Minden erejét mozgósítja, s végül is legyőzi a belső gátlásokat. Ilyenkor a differen­ciátor működésének fokozására van szükség, hogy az agy ismét harcolhasson. Az egészséges sejtek a roncsoltak se­gítségére sietnek, ami igazán nagy erőpróba akkor, ha az egész szervezet épsége forog kockán. Az agy a hosszas gyógykezelés alatt — persze, na­gyon lassan, fokozatosan — "tréninget* tart, s hozzá­szokik ahhoz, hogy bonyolult feladatait újra önállóan teljesítse. Ez a módszer a szétzúzott, elpusztított, majd összevarrt izmok gyakorlatoztatásához hasonlít. Az ilyen gyakorlatok bármilyen fájdalmasak és megeróltetőek ls, egyedül alkalmasak arra, hogy a halott szöveteket életre keltsék. Persze, a maláji lány, akinek még a technikumot sem volt alkalma elvégezni, nem értette meg ezeket a roppant bonyolult problémákat. De hitt a tudományban; hitt abban, hogy szerelme újra látni fogja ezt a szép, ezerszínű, életvidám világot. S ezekben a percekben, amikor a remény és a kétségbeesés viaskodott benne, csak arra ügyelt, hogy semmit el ne mulasszon; mintha csak sorsa egy mozdulattól vagy szótól függne. — ... És most? — kérdezte Dovgopolov. — Ne-m lá-á-tok ... suttogta Limar. — Mi a neve?... — Az akadémikus az ernyőt fi­gyelte, amelyen a beteg agy elektromágneses rezgései­nek kis kígyói vibráltak, táncoltak, ugrándoztak. Hogy... hívnak?... — kérdezte vissza a beteg 6A13AI AONFIFTIE lassan, erőlködve. Homlokát ráncolta, úgy töprengett; va­lóban, ki is ő, és hogy hívják? Ez a csodálatos készülék nemcsak a vakságot, hanem sok más betegséget is meg tud gyógyítani. Előfordul pél dóul, hogy az ember elveszti emlékezőtehetségét. Bármit lát, vagy hall, azonnal elfelejti. Ilyenkor a differenciátor sisakja fokozott munkára serkenti agyát, amely úgy meg­feszül, mint most Mihail emlékezete. — Engem ... Mihailnak... hívnak... — Lát valami fényt? — Látok. Egy másodperccel ezelőtt semmit sem látott. Tehát már harcol az agy — és meg is fog gyógyulni! — Elég! — mondta az akadémikus. — Befejeztük. Az átkapcsoló kattant. A hatalmas reflektorok ki­hunytak. A nagy teremre barátságtalan homály te­lepedett. Mihail megfogózott a karosszékben és felkiáltott: — Látok!.., önt látom, professzor elvtára!... Szürke ruhában van, ugye? És magát is látom, Pjotr Szergeje­vics... De most... jaj, most megint minden sötét lett!. Megint nem látok!... Nem látok!... — Nyugodjék meg, barátom! — mondta az akadé­mikus olyan kedvesen, mintha egy gyerekhez szólna. Ez csak az első gyógykezelés volt. Később majd mindig tovább fogja látni a fényt. Hogy aztán soha többé ne is­merje a sötétséget. — Köszönöm! — Limar megfogta és férfiasan meg­szorította az akadémikus kezét. — Nagyon köszönöm! Scseglov elfordult. Torkában fanyar ízek keveredtek, szívét összeszorította az öröm. Józan, kemény, minden érzelgösségtöl irtózó ember­nek ismerte magát, de most ő sem tudott nyugodt lenni. Parima nem szégyellte, hogy könnyezik. Szeméből a boldogság tiszta könnyei peregtek. Scseglov kézenfogta ós Mihailhoz vezette. Parima né­mán átölelte szerelmét, arcát a melléhez szorította. Mihail meg sem lepődött, mintha csak tudta volna, hogy Pa­rima az egész időt mellette töltötte. — Menjünk, drágám! — mondta halkan. — Csak semmi izgalom! — fenyegette meg őket Dovgopolov. Aztán homlokáról letörölte az izzadtságot, és más hangsúllyal folytatta: — Ne izguljanak!... Hm... Könnyű azt mondani! Az akadémikus ösz szakállát simogatva Scseglovhoz fordult: — A beteg újra lát! Igen, igen: visszanyerte a lá­tását! ... Igaz, csak egy pillanatra, de ez még csak a kezdet. Már elmondhatjuk, hogy ez az ember, akire a legborzalmasabb sors várt, megmenekült.. . Ugye, nem hiába ábrándoztunk, nem hiába harcoltunk? — A professzor itt elhallgatott, majd tréfás papasz­kodással folytatta: — De miről álmodozha­tunk még, barátom?... Meghódítottuk a földet, a vi­zet, az atomenergiát, a sztratoszférát... S lassanként megismerjük a legnagyobb titkot — az élő emberi agyat is... Mit akarhatunk még? Scseglov válaszul csak elmosolyodott; drága akadé­mikus barátom, még nagyon-nagyon sok munka vár ránk' Vágyaink úgy fénylenek előttünk, akár a világítótornyok. S vágyak nélkül nem tudunk élni. A folyosóról Limar boldog hangja hallatszott be a szobába: — Látom a napot! Dovgopolov és Scseglov kinézett az ajtón. Két ember állt ott az ablaknál, a nap sugararanyá­ban; két fiatal, erős és diadalmas ember. VÉGE Értesítjük kedves vásárlóin­kat, hogy ma és holnap az Aimakutl és Klauzal téri csemegében hldeqkonyha­és cukrászati bemutató! tartunk Szeretettel várjuk a kö­zönséget. Ha így történik, minden bi­zonnyal nagyobb erednte­nyeket érnek majd el a szo­regi földművesszövetkezet al­kalmazottai is, akik közt'l többen jelenleg inkább csak a népnevelők ós tsz-szerve­zök kalauzolásának szerepét kénytelenek betölteni. Kimondja az OFT határo­zata azt is, hogy a földmű­vesszövetkezetekben dolgozó 1200 agronómus váljék a tsz­mozgalom lelkes szószólójá­vá. Igen ám, de hogyan? Itt is egy-kettőre előtérbe kerül, hogy "te beléptél-e már, pajtás* és ha nem, ak­kor oda a tekintély, oda az érvek súlya. Mint értesül­tünk, némelyik földműves­szövetkezeti agronómus egyé­nileg gazdálkodik, s még nem kopogtat a tsz kapuján. Ez annál inkább hiba, mert a fentebb említett határozat értelmében a földművesszö­vetkezetek szakembereinek patronólniok kell egy-egy tsz-t, s vajon hogyan ad tanácsot a nagyüzemben olyan em­ber, aki saját maga még egyénileg vergődik a földdel. A MÉSZÖV és a MÉK ­mint megyei szervek — szin­tén teljes erőbevetéssel dol­gozik a termelőszövetkezeti mozgalom gvőzelméért. Je­lenleg is négy brigád 27 fő­vel tartózkodik kint állan­dóan Balástyán, Kövegyen, Szőregen és Kiszomboron. Céljuk, hogy a helyi part­szervezettej, a tanáccsal és a földművesszövetkezettel közösen megindítsák a dol­gozó parasztokat a kollektív gazdaságok felé. Simon Sán­dor elvtárs, a balástyai bri­gád tagia úgy látja, hogy munkájuknak humarosnn ezép eredménye lesz. A Szegedi Konzervgyár ér­tesíti szerződött termelőit, hogy az UBORKA­vetőmag kiosztását megkezdte A termelők a vetőmagot a szerződésük és a személyi igazolványuk felmutatása mellett a Szegedi Kon­zervgyár telepén naponta reggel 7 órától 14 óráig átvehetik. Szegedi Konzervgyár Rhizonit oltóanyagok a pillangósvirágú növé­nyek gyökérgümő bakté­riumtenyészetei kitűnően ne­velik a pillangósok termé­sét és javítják minőségét. Különböző pillangósok ve­tőmagvai betiltásához más­más oltóanyagot kell hasz­nálnl: Luoerna-somkóró Rhizonitot, lóhere Rhtzonl­tot, Bükköny-borsó Rhiző­nltot, Bartacim Rhizoni­tot. 1 kat. holdra 1 üveg Rhizonit agaros oltóanyag vagy 200 gr. Rhizonit-por szükséges. Megrendelhető: A Műtrágya- és Növény­védőszer Értékesítő Szövet­kezeti Vállalatnál, Buda­pest, vi., Bajcsy-Zs. u. 87. szám. A^áUUdeiéscU ADÁSVÉTEL Mindenfajta facse­meték. szőlőoltvá­nyok kaphatók. — Pozsonyi Ignác u. 7/a., rókusi kórház­nál. * Kereti perzsa, kom­binált szoba, kották, könyvek, bútorok dísztárgyak eladók. Oroszlán utca 4. L, 3. sz. 2—B-ig. X884 Konyhakredenc, ru­hásszekrény eladó. Kossuth Lajos sgt. 32.. fldsz. bal. Konyhaszekrénynek is alkalmas kredenc eladó. Francia utca 28. szám. 450 Nagyon szép mo­dern világvevő rá­dió eladó, jutányo­sán. Április 4 útja 84. szám- 442 Külföldi férfikerék­pár, férfiöltöny el­adó. Kigyó u. I. I­1. 438 Gépforgács eladó. Madách utca 11., asztalos. 383 Méhcsaládok felsze­reléssel együtt el­adók. Lenin krt. 37. fldsz. 3. Konyhabútor, vilá­goszöld, eladó. Sze­ged. Jóelka utca 28. I. em. Nyáriék. — Erd.: este 8-tóL Vennék egy kifo­gástalan allapotban lévő 25II cm" fekete Pannóniát. Árvíz u. 40. Czirok. L A K A 8 INGATLAN Elcserélném kétszo­szoba, konyha. — speizos, Jószágtartá­sos lakásom na­gyobb 2 vagy 3 szobásért, Feltáma­dás utca 19. Né­meth. 500 8 hónapos fehér sül­dők. Tarjánbán 273 n-ol gyümölcsös el­adó. József Attila sgt. 163. Fodortelep. Teréz utca 18. sz. egyharmad házrész eladó, azonnali la­kásátadással. Erd, Damjanich utcg 30. Rékasl. x Belvárosi nagyszoba és fáskamrából allo lakásom elcserél­ném egy- vagy két­szoba, összkomfor­tosra, megegyezés­sel. Lehet üiszege­di is. Virág, Bat­thyány utea 25. Flrserélném egyszo­bás, összkomfortos belvárosi I. emeleti lakásom kétszoba, nagyméretű, össz­komfortos lakasra. „Szép lakága jel­igére kiadóba. X Fiatal házaspár üres vagy bútorozott szo­bát keres. Címeket „Húsvét" Jeligére kiadóba. x397 EGYEM úrájáí javíttassa Laczkó órás mühe­lyeben, Mikszáth K. utca 9. x38l Építészmérnököt keresünk nagy gya­korlattal szegedi al­kalmazassal vidéki munkahelyünkre. Ajánlatokat „Limit feletti beruházás" jeligére kérünk a kiadóba. X361 Vállalok szerelési és javítási munkákat. Csala Mihály vil­lanyszerelő, Hámán Kató utca 4. 803 Rekamié, fotel, — matrac, ágybetét, sezlon készítését, javítását váliálom. Sajka utca 12. Du­dás kárpitok Igazolványtárrámai elvesztettem az Erő­műtől az Anna-for­rásig. Kérem a be­csületes mee'alálót, Jutalom ellenében nd1a le az Erőmű portálán a benne lévő címre. Cipő-, retikí'lfestés szakszerűen készijl. Szent Miklós utca 7u Felsőváros.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents