Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

3 Vasárnap, 1959. március 8. idén is jelentős összeget folyósítanak építési kölcsönökre Szegeden és a járásban A kormány az elmúlt évben is igyekezett a lehetőségekhez képest minél több építőanyagot biztosítani az egyéni építtetők számára. A magánépítkezések anyagellátása 1958-ban — bár egyes cikkekből, főleg a tetőzethez szükséges anyagokból átmenetileg hiány mutatkozott — messze felülmúlta a korábbi évekét Külön segítséget jelentett az építtetők számára az Országos Takarékpénztáron keresztül nyújtott, kedvezményes kamatú, hosszúlejáratú építési hitel. Szegeden és környékén igen sok dolgozó, zömében ipari munkás vette igénybe ezt a hitelt és fogott hozzá családi házának építéséhez. Az OTP szegedi fiókja 1958-ban 302 családi ház építésére nyújtott kölcsönt (e számban szerepel a Ságváritelepen a tanács által kezdeményezett és lebonyolított ikerház-építési akció során felépült 62 lakás is). Az Országos Takarékpénztár központi szervei „előlegként* már 7 millió forintot biztosítottak az OTP szegedi fiókjának építési kölcsön folyósítására. A keret végleges megállapításánál a szegedi fiók további összegeket kap ilyen célokra, úgyhogy 1959-ben a múlt évinél több pénz folyósítható majd Szegeden és a szegedi járásban építési kölcsönként az egyéni építkezőknek. Természetesen a Ságváritelepen a tanácsi akcióban ez évben felépülő 10—12 ikerházhoz, a II. kerületben a Gedóban felépülő több mint hatvan ikerházhoz szükséges hiteleket ez évben is biztosítja a szegedi OTP. Egyébként már megkezdték az 1959-es építkezési kölcsönök folyósítását. A korábban felszaporodott kérelmeket időközben elintézték az OTP szegedi fiókjánál, úgyhogy az új kölcsönök folyósítása sokkal gyorsabban történik majd ez évben. Az építkezési kölcsönök részletes feltételeiről az OTP szegedi, Széchenyi tér 7. szám alatti fiókjában adnak felvilágosítást. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójára Két kiadványt jelentet meg a Hazafias Népfront városi bizottsága Csendül a nóta, perdül a lány... Négyes esküvőt tartottak a Ruhagyárban Még talán most is csen- óra után néhány perccel kerekedett. Még hatot sem dül a nóta és perdül a megkezdődött a szertartás. A ütött az óra, amikor az első lány... Lapunk zártakor négy ifjú párt: Nacsa Er- idősebb parasztember a jó ugyanis tetőfokára hágott a zsébetet, Lippai Andrást, népi zene hangjaira szólót jó kedv, hangulat „Ilyen es- Széli Irént, Gajdócsi Jánost, táncolt a résztvevők nagy küvőt nem látott még Sze- Savanya Juliannát és Cso- örömére. A fiatal párok viszged. Ezt még az unokák is ma Lajost, valamint Süli szaérkezése után Biczó megemlegetik* — így be- Máriát és Laukó Sándort György elvtárs átadta a fiaszéltek a tegnap délután 5 eskettette össze az ünnepi taloknak azt a köszöntő leórakor a Szegedi Ruhagyár- anyakönyvvezető: Biczó velet, amelyet Apró Antal ban megtartott négyes es- György, Szeged megyei jogú elvtárs, a Minisztertanács küvőről a szerencsés meg- város végrehajtó bizottságá- első elnökhelyettese, Szeged hívottak. De ne vágjunk az nak elnöke. országgyűlési képviselője írt események elé. A szertartás végeztével va- a fiataloknak. Utána az aján... Pontosan 5 órakor hét, lamennyien koccintottak a dékok átadására került sor. virágokkal feldíszített autó négy ifjú pár egészségére. Nyolc órakor azután kezdősuhant a Szegedi Ruhagyár Utána 16 rózsaszínbe öltő- dött az ünnepi vacsora, bejárata elé. Az első négy zött koszorúslány sorfala kö- amelynek levesét sok-sok kocsiból a négy ifjú pár, a zött egyenesen a fényképész- tyúkból készítették, s tortöbbi háromból pedig a nász- hez vonult el az esküvői tát is legalább 70 félét tánagyok léptek ki. A kultu- menet. laltak a jókedvű vendégserális teremben már legalább Míg ünnepeltek a fény- reg elé. 500 ember szorongott, hogy S nag/^Sét, Td- Utána ^ ráegkezd+ tanúja legyen e nem min- djg a Ruhagyár kulturális üött a tánc kivilágos kivirdennapi eseménynek. Öt termében ugyancsak jó kedv radtig. A Magyar Tanácsköztársaság 40.'évfordulóját a Hazafias Népfront szegedi Bizottsága azzal i+ megünnepli, hogy két érdekes kiadványban ismerteti meg e történelmi korszak szegedi eseményeit, vonatkozásait az olvasókkal. Az egyik, mintegy 70 oldalas könyvecske „Szegedi írók a Tanácsköztársaságért« címmel jelenik meg. Első részében a kortársak újságcikkeit, verseit, kisebb írásait tartalmazza. Közülük különösen érdeklődésre tarthatnak számot Móra Ferenc és Juhász Gyula bátorhangú publicisztikái. A második részben a ma Szegeden élő íróknak a Tanácsköztársasággal kapcsolatos rövidebb műveit olvashatjuk. Ezek között szerepelnek Andrássy Lajos, Lődi Ferenc és Papp Lajos versei, Siklós János, Bárdos Pál, B. Fenákel Judit, Tóth Béla és Dér Endre novellái, tárcái. A válogatás és a magyarázó jegyzetekkel való ellátás munkáját Krajkó András végezte, sajtó alá pedig dr. Lőkös Zoltán rendezte. A másik kiadvány, ugyancsak mintegy 70 oldalon, Gaál Endre művét tartalmazza, „A szegedi munkásság harcai, 1918— 1919« címmel. E kötetben értékes történelmi dokumentumokat találunk Szeged munkásosztályának hősi erőfeszítéséről a néphatalom megteremtése érdekében. Mindkét köteten már dolgozik a Szegedi Nyomda Vállalat és előre láthatóan e hónap közepétől már kaphatók lesznek. Az Egészségügyi Minisztérium felkarolja az Orszügos Nőlanács néhány nagy fontosságú kezdeményezését A Magyar Nők Országos időt összevonva, egy hónap- ken, nagyobb ipari városokTanácsa a nemzetközi nő- pal hosszabbítsák meg a ban még ebben az évben nap alkalmából levelet inté- szülési szabadságot az olyan felállítanak ilyen rendelőzett dr. Doleschall Frigyes anyáknak, akik maguk szop- ket. Örömet keltett az a közegészségügyi miniszterhez. A tatják gyermekeiket. lése, hogy fontolóra kell levélben a nőtanács javasol- Végül javasolták, hogy tá- venni olyan rendelettervezet ta, hogy a minisztérium foly- mogassa a miniszter az készítését, amely a kőzvetasson szélesebb körű felvilá- egészségügyi szakszervezet szélyes, idült alkoholisták gosító munkát az alkoholiz- kezdeményezését, a dolgozó kötelező kezelését szabályozmus egészségügyi ártalmai- édesanyák kórházi ápolásra ná. Időszerűnek mondotta ról, szélesítse ki a súlyos «l- nem szoruló, könnyebben az önköltséges szociális ottkoholisták ambuláns kezeié- megbetegedett gyermekeinek honok kérdését is. Ez nem sét és a közveszélyes, idült házi gondozását. Ennek olyan szerepel a hároméves tervalkoholisták számára szer- megoldását kívánták, hogy ben, a távlati tervekben vezzen munkaterápiás tele- az egészségügyi szakszerve- azonban foglalkozni lehet peket. Olyan szociális ottho- zet az erre vállalkozó nyűg- majd ilyen intézmények nok felállítását is javasolták, díjas ápolónőket, illetve gon- megvalósításával, amelyekben hozzátartozók dozónőket küldje ki igény- . szülési qzabad„áa„ak „ nélküli nyugdíjasok és olyan lés esetén, a szülők által jö- A mósTnyáks^Störoregek ta.la.ljak meg ottho- vedelmuk arányaban fize- ténő meghosszabbításáról nem nukat, akiknek hozzatarto- tendo tentes fejeben a csazói el vannak foglalva és ládokhoz és a beteg igy nem tudják az öregeket mek gondozására. » „ „ . megfelelően gondozni. Szombaton délelőtt az Or- ^J?™0"*3" JKÜÍÍÍÍ? auer- az Egészségügyi Minisztérium av ' dönt, szakvonalon azonVégül több anya- és cse- szágos Nőtanács anya- és és arra kérte a nőtanácsot, csemővédelmi vonatkozású gyermekvédelmi bizottságájavaslat hangzott el. Kér- nak küldöttsége dr. Weil tek, hogy a. dolgozó édes- Emiiné főorvos vezetésével Y ? 8X6 3 anyák részére munkaidő felkereste dr. Doleschall Fri- ezlranyu lépeseit. alatt biztosított szoptatási gyes egészségügyi minisztert. Végül megfontolásra érMiiiiimiiMH»ti»uijiiiiii!iiiin»iiiiiKiittiniii«t»iHiiú^ hogy az alkoholiz- demesnek mondotta, hogy emus elleni propaganda az a minisztérium támogassa az ros nézet szűnőben van. Pártszerve- |idén erőteljesebb lesz, mint egészségügyi szakszerv ezetzeteink, elvtársaink személyekre való §a múlt évben volt. Az al- nek a beteg gyermekek hőtekintet nélkül lépjenek fel értelmi- =koholisták ambuláns kezeié- zi gondozására irányuló ségi területeken is az ilyen káros, |sét kiterjesztik és a vidé- munkáját. kispolgári hatással szemben. | mára egyre szélesedő értelmiségi tábort meghódítani: az MSZMP Központi Bizottsága művelődéspolitikájában sarkalatos pontot képez. Nem nevezhető hasznos munkastílusnak — melyet itt-ott még találunk —, hogy esetenként pártmunkások, pártvezetőségek tagjai főfeladatukat ma is „kádergondokban* látják és emellett gyakorlatilag huszadrangú kérdésnek vélik a párt tömegbefolyásának érvényesítését, marxista világnézetünk megismertetését az arra vállalkozó és alkalmas régi értelmiség körében. Politikai munkát, ideológiai nevelést nem helyettesít — inkább hátráltat — az a szemlélet és gyakorlat, mely leszűkíti, személyi kérdésekre zsugorítja a párt politikáját. Az osztályharcnak eszmei síkon, adott időszakban más és más eszközei kerülnek előtérbe. Most, amikor megérettek a feltételek arra, hogy erőteljesebb léptekkel haladjunk kulturális életünkben, a burzsoá, kispolgári elmélet, gondolatvilág leküzdésében, érthetően meg kell keresni a legalkalmasabb módszereket. E területeken a valóságos politizálásnak egyik hasznos vonása, hogy kommunisták a hivatalos érintkezéseken kívül rendszeres, „mindennapos* kapcsolatot teremtenek a mi politikánkat, nézeteinket nem ismerő, de megérteni vágyó értelmiségiekkel. A szeperatív magatartással ellentétben, a barátkozó, őszintén vitatkozó osztályharcos vonásra van szükség. Meglepően kedvező, egqszseges visszhangra talált a szegedi színészek körében az a baráti eszmecsere, melyet a közelmúltban a párt és a tanács helyi vezetői folytattak a színházban a művészek egy részével. Sok fontos elvi és napi kérdés, sőt szakmai is, egészen más megvilágításba került jónéhány színművészünknél. Nagyon hasznos, hogy a szegedi pártbizottság első titkára széleskörű értelmiségi kapcsolatot teremtett a párt számára: e kapcsolatok ápolásával és építésével a párt politikájának és világnézetének érvényesítését segíti a legkülönbözőbb kulturális területeken. Ugyanilyen hasznosnak bizonyult a megyei jogú városi tanács elnökének a pedagógusok egy csoportjával folytatott baráti beszélgetése. Ez a munkastílus alkalmas arra, hogy eloszlassunk különböző tévhitet, sőt leieimet, vagy bizonytalanságot egyes régi értelmiségieknél. Ahol érvényesül a személyi ismeretségre való törekvés, az őszinte szándék, ott kertelés és félelem nélkül feltárják gondjaikat, bajaikat, hibás világnézeti felfogásukat. Viszont ahol ennek az ellenkezője dominál, ott magukba zárják kétségeiA szubjektivista ket, fenntartásaikat, s nem nyilatkoznak. „egzisztenciális okokra való tekintettel*. Természetesen ez utóbbi állapot nem azonos a párt által kívánt őszinte légkörrel, mert az elvek harca ilyen miliőben nem alakulhatott ki baráti vitákban, ahol igazságunknál fogva úgyis a mi nézetünk győz. Nem lényegtelen az sem, — különösen az előző évek ezirányú hibáival szemben, hogy nem egyes személyekre épül a párt értelmiségi politikája, (nemcsak a személyiség szerepének marxista ismereteinél fogva), hanem tömegekre, munkás, paraszt és értelmiségi tömegekre. A párt művelődéspolitikai irányelvein álló értelmiségi politikánk eredményességének gyakorlati jelei között szerepel: menynyire sikerült a marxista világnézetet még nem ismerő régi értelmiség átnevelésében eredményekre jutni. Egyegy pártszervezet értelmiségi területen dolgozó kommunista munkájának életrevalóságát ebből a szempontból is figyelembe kell venni. A pártot e munkájában segíti az új generáció, a munkásokból, parasztokból lett értelmiség. Hiszen az új értelmiség már a mi ideológiánk alapján ismerte meg a világot, a mi rendszerünknek köszönheti értelmiségivé válását. szemléletet a legjobb szándékkal sem lehet a marxizmus termékének tekinteni. S mégis esetenként — különösen személyi kérdésekben — egyéni vélemények, ízlések hol nyíltan, hol finom formában, de jelentkeznek marxisták, kommunisták körében is. Nem általános — de fellelhető —, hogy embereket nem annak alapján bírálnak el: milyen munkát végeznek szocialista rendszerünk érdekében, világnézetükben csökkent-e a burzsoá teher, a mi eszménk térhódítása tapasztalható-e. Az elbírálás mércéje: milyen a viszonya X-hez, vagy Y-hoz, esetleg egy kis klikkhez. Ha „jóindulatú*, akkor tehetséges, rendes ember, ha van „véleménye*, sőt ellenkező természetű véleménye, akkor nem jó, nem tehetséges ember. Ez a módszer a mi sorainkban tűrhetetlen. Ezt előszeretettel alkalmazza egy polgári mentalitással terhelt, régi vezető értelmiség, és mi küzdünk az ilyen megítélés, felfogás ellen, amely legtöbb esetben munkás-paraszt sorból került fiatal értelmiséget érint kedvezőtlenül. Saját sorainkban üldözzük e kispolgári felfogás beszüremkedéséből fakadó vonást, mert ennek nincs semmi köze a pártossághoz és minden elvi alapot nélkülöz, örvendetes, hogy e szubjektivista felfogásból fakadó káRapaics Radő emléktáblát helyeztek el zetőkkel ellentétben az állam és a közösség érdekeit tartotta mindig szem előtt. A szegedi születésű jogász sokat tett városunkért'. A Körtöltés építkezéseihez ó szerezte meg a szükséges A kommunistákat 3 barat~ I sagossag, * emberiesség és mélységes őszinteség i. jellemzi. Az MSZMP Központi Bi- g I« Vízügyi Igazgatóság épületén sokat. Többek között azért is van = . ,„ , olyan nagy tekintélye, politikai és er- - Március 12-en, a nagy sze- foosztalyanak vezetője volt. kölcsi hitele. Másként szólva: nép- |0eIdi, ar™ 80• evforduloja Nagy szerepe volt Q, m{, szerűsége az ország felnőtt lakossága- ^J^z a HazXTéÍfr^t es> tizennegyedik tiszai és az nak túlnyomó többségé előtt. A Koz- -renaez a nazajias nepjroni . . . , „,„„ ponti Bizottságot e tekintetben is ^szegedi elnöksége, a Hidro- M5-os vízjogi törvény megminden kommunistának követnie alogiai Tarsasag es a Szegedi alkotasában. Az akkori vekell: népszerűnek, szimpatikusnak l^zugyi Igazgatosag lenni azon a területen, ahol dolgo- * Az évfordulóra helyeztek zik. Nem jó dolog, hogy tisztaszándé- székhazukra a Szegedi kú emberek — hellyel-közzel — szo- iVízügyi Igazgatosag dolgorongással, vagy bizonytalansági ér- =z°l Rapaics Rado domborzéssel jelentkeznek egy-egy üzemi, ".müvet. Rapaics Rado emlehivatali, intézményi kommunista hí- -kere emelt obeliszk hosszú vására. Ilyen helyen valami baj van: =eveken at a Sztálin setas nem a pártban és nem az általá- %nyon állt, majd a rendezés állami segelyt. A Maros-tornos politikában, hanem némely elv- asorán innen kikerült, s a kolat es a Tisza Szeged társunk magatartásában és viselke- fi bronz dombormű a raktár- környéki szabalyozása is az désében. Ez a megállapítás vonatko- ?ban porosodott. Rapaics Ra- o nevéhez fűződik. A juzik értelmiségi területeken működő pdót 1907-ben, halála után bileumi ünnepségen Rapaics elvtársainkra is, ahol a szellemi élet ^Szeged díszpolgárává válasz- Radóról Dévény István, a forr, és különböző eszmék, nézetek ^tották érdemeiért. 1880-90- Vízügyi Igazgatóság főmérkeverednek: felszínre jutásukhoz és legyőzésükhöz vitára, beszélgetésekre, =ei a bizalom légkörére nélkülözhetetlen §ügyi szükség van! Mert a párt iránti biza- g lom, a pártpolitika helyeslése azt is I jelenti, hogy legyenek bizalommal az 5 emberek a párt helyi munkásai és | tagjai mindegyikével szemben, és he- | lyeseljék azt a politikát, amit a he- I lyi pártszervezet csinál gyakorlatilag. . .. , . J A Vörös Üjsag mai számának „Proletárok.'« című As edenjorradalombol - cikke egyebek közt így ír: »A vádtanács ma tíz , ~~ ~~—; T~~. —— ; kommunistát szabadlábra helyezett. A többit - szám szelevont tanulsagok kozott nem utqlso _rint ötvennégyet - továbbra is fogva tartotta. Tette ezt helyen szerepel a mmdenkon, kote- -azert< mert a kommunista pártban vezető szerepet vitlezo, nyflt ideológiai harc. Mi a tar- -fek VezetöinkeU nyiu beismerés S2erint> csak ai?n tart. eltensegeinket meg- .ják jogva> mert a proletariátus felszabadító forradalmááes években a Földművelés- nöke emlékezik meg helyMinisztérium vízügyi reállított domborműve előtt. sadalomra t semmisítjük. Ezekkel szemben telhetetlenek vagyunk, de nézetünket 2 megismerni kívánó, k®r" p nak élén állottak...« telfoffácnntirai s A "népkormány" elfogató parancsot adott ki a még m'nven lévé 2 szabadlábon levő kommunista vezetők (Szamuely Tibor, régi értelmiségiekkel S tiszta-fXTtbtTlL"^ ^^ ^^ R62SÖ' VántUSZ Kd" Sránunk3'hogy' SS .é^M^ 1 Törvénytervezetet hoztak nyilvánosságra, mely kényfyakoriati pofítitónkat ' Iszernyugdíjazás útján a köztisztviselők kicserélését céA párt ezt a gyakorlati politikát p . . , , „ követi és megkívánja minden tagja- r .J^9^™", , SVulesen felszolalt az Oroszortól, fokozottabban az értelmiségi te- Aszagbol nemreg hazatért Zarecsmk János huszárszázados. rületen dolgozó kommunistáktól. Most :Hanfztatt°, hogyakommumzmus győzelme biztos. új lendülettel vívjuk küzdelmünket? Soos Károly tábornokot felmentettek a kerületi pa a kulturális forradalom győzelméért,rrancsnoki tiszte alól. Tabódy Zsolt ezredest, a szegedi S szükséges, hogy a párt művelődés- had"sztalV parancsnokai neveztek ki utódául. politikája e részletkérdésben is" , Juhasz Gymla a Delmagyarország mai számában »Müesvséeesen érvénvestiliön nani mnn -?es2eteí a népnek!" című vezércikkében többek közt ezt egysegesen ervenyesuljon napi mun- f írja. „Kommunizálni a kultúrát, mely minél több emberé, kankban. 'annál gazdagabb, annál termékenyebb, annál erösebb és SIKLÓS JÁNOS £ diadalmasabb!"