Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

3 Vasárnap, 1959. március 8. idén is jelentős összeget folyósítanak építési kölcsönökre Szegeden és a járásban A kormány az elmúlt év­ben is igyekezett a lehető­ségekhez képest minél több építőanyagot biztosítani az egyéni építtetők számára. A magánépítkezések anyagellá­tása 1958-ban — bár egyes cikkekből, főleg a tetőzethez szükséges anyagokból átme­netileg hiány mutatkozott — messze felülmúlta a korábbi évekét Külön segítséget jelentett az építtetők számára az Or­szágos Takarékpénztáron ke­resztül nyújtott, kedvezmé­nyes kamatú, hosszúlejáratú építési hitel. Szegeden és környékén igen sok dolgozó, zömében ipari munkás vette igénybe ezt a hitelt és fogott hozzá családi házának épí­téséhez. Az OTP szegedi fiókja 1958-ban 302 családi ház építésére nyújtott kölcsönt (e számban szerepel a Ság­váritelepen a tanács által kezdeményezett és lebonyolí­tott ikerház-építési akció so­rán felépült 62 lakás is). Az Országos Takarékpénz­tár központi szervei „előleg­ként* már 7 millió forintot biztosítottak az OTP szegedi fiókjának építési kölcsön fo­lyósítására. A keret végle­ges megállapításánál a sze­gedi fiók további összegeket kap ilyen célokra, úgyhogy 1959-ben a múlt évinél több pénz folyósítható majd Szege­den és a szegedi járásban építési kölcsönként az egyéni építkezőknek. Ter­mészetesen a Ságváritelepen a tanácsi akcióban ez év­ben felépülő 10—12 ikerház­hoz, a II. kerületben a Ge­dóban felépülő több mint hatvan ikerházhoz szükséges hiteleket ez évben is bizto­sítja a szegedi OTP. Egyébként már megkezd­ték az 1959-es építkezési kölcsönök folyósítását. A ko­rábban felszaporodott kérel­meket időközben elintézték az OTP szegedi fiókjánál, úgyhogy az új kölcsönök fo­lyósítása sokkal gyorsabban történik majd ez évben. Az építkezési kölcsönök részle­tes feltételeiről az OTP sze­gedi, Széchenyi tér 7. szám alatti fiókjában adnak fel­világosítást. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójára Két kiadványt jelentet meg a Hazafias Népfront városi bizottsága Csendül a nóta, perdül a lány... Négyes esküvőt tartottak a Ruhagyárban Még talán most is csen- óra után néhány perccel kerekedett. Még hatot sem dül a nóta és perdül a megkezdődött a szertartás. A ütött az óra, amikor az első lány... Lapunk zártakor négy ifjú párt: Nacsa Er- idősebb parasztember a jó ugyanis tetőfokára hágott a zsébetet, Lippai Andrást, népi zene hangjaira szólót jó kedv, hangulat „Ilyen es- Széli Irént, Gajdócsi Jánost, táncolt a résztvevők nagy küvőt nem látott még Sze- Savanya Juliannát és Cso- örömére. A fiatal párok visz­ged. Ezt még az unokák is ma Lajost, valamint Süli szaérkezése után Biczó megemlegetik* — így be- Máriát és Laukó Sándort György elvtárs átadta a fia­széltek a tegnap délután 5 eskettette össze az ünnepi taloknak azt a köszöntő le­órakor a Szegedi Ruhagyár- anyakönyvvezető: Biczó velet, amelyet Apró Antal ban megtartott négyes es- György, Szeged megyei jogú elvtárs, a Minisztertanács küvőről a szerencsés meg- város végrehajtó bizottságá- első elnökhelyettese, Szeged hívottak. De ne vágjunk az nak elnöke. országgyűlési képviselője írt események elé. A szertartás végeztével va- a fiataloknak. Utána az aján­... Pontosan 5 órakor hét, lamennyien koccintottak a dékok átadására került sor. virágokkal feldíszített autó négy ifjú pár egészségére. Nyolc órakor azután kezdő­suhant a Szegedi Ruhagyár Utána 16 rózsaszínbe öltő- dött az ünnepi vacsora, bejárata elé. Az első négy zött koszorúslány sorfala kö- amelynek levesét sok-sok kocsiból a négy ifjú pár, a zött egyenesen a fényképész- tyúkból készítették, s tor­többi háromból pedig a nász- hez vonult el az esküvői tát is legalább 70 félét tá­nagyok léptek ki. A kultu- menet. laltak a jókedvű vendégse­rális teremben már legalább Míg ünnepeltek a fény- reg elé. 500 ember szorongott, hogy S nag/^Sét, Td- Utána ^ ráegkezd+ tanúja legyen e nem min- djg a Ruhagyár kulturális üött a tánc kivilágos kivir­dennapi eseménynek. Öt termében ugyancsak jó kedv radtig. A Magyar Tanácsköztársaság 40.'évfor­dulóját a Hazafias Népfront szegedi Bi­zottsága azzal i+ megünnepli, hogy két érdekes kiadványban ismerteti meg e történelmi korszak szegedi eseményeit, vonatkozásait az olvasókkal. Az egyik, mintegy 70 oldalas könyvecs­ke „Szegedi írók a Tanácsköztársaságért« címmel jelenik meg. Első részében a kortársak újságcikkeit, verseit, kisebb írásait tartalmazza. Közülük különösen érdeklődésre tarthatnak számot Móra Fe­renc és Juhász Gyula bátorhangú publi­cisztikái. A második részben a ma Szege­den élő íróknak a Tanácsköztársasággal kapcsolatos rövidebb műveit olvashatjuk. Ezek között szerepelnek Andrássy Lajos, Lődi Ferenc és Papp Lajos versei, Siklós János, Bárdos Pál, B. Fenákel Judit, Tóth Béla és Dér Endre novellái, tárcái. A vá­logatás és a magyarázó jegyzetekkel való ellátás munkáját Krajkó András végezte, sajtó alá pedig dr. Lőkös Zoltán rendezte. A másik kiadvány, ugyancsak mintegy 70 oldalon, Gaál Endre művét tartalmaz­za, „A szegedi munkásság harcai, 1918— 1919« címmel. E kötetben értékes törté­nelmi dokumentumokat találunk Szeged munkásosztályának hősi erőfeszítéséről a néphatalom megteremtése érdekében. Mindkét köteten már dolgozik a Szegedi Nyomda Vállalat és előre láthatóan e hó­nap közepétől már kaphatók lesznek. Az Egészségügyi Minisztérium felkarolja az Orszügos Nőlanács néhány nagy fontosságú kezdeményezését A Magyar Nők Országos időt összevonva, egy hónap- ken, nagyobb ipari városok­Tanácsa a nemzetközi nő- pal hosszabbítsák meg a ban még ebben az évben nap alkalmából levelet inté- szülési szabadságot az olyan felállítanak ilyen rendelő­zett dr. Doleschall Frigyes anyáknak, akik maguk szop- ket. Örömet keltett az a köz­egészségügyi miniszterhez. A tatják gyermekeiket. lése, hogy fontolóra kell levélben a nőtanács javasol- Végül javasolták, hogy tá- venni olyan rendelettervezet ta, hogy a minisztérium foly- mogassa a miniszter az készítését, amely a kőzve­tasson szélesebb körű felvilá- egészségügyi szakszervezet szélyes, idült alkoholisták gosító munkát az alkoholiz- kezdeményezését, a dolgozó kötelező kezelését szabályoz­mus egészségügyi ártalmai- édesanyák kórházi ápolásra ná. Időszerűnek mondotta ról, szélesítse ki a súlyos «l- nem szoruló, könnyebben az önköltséges szociális ott­koholisták ambuláns kezeié- megbetegedett gyermekeinek honok kérdését is. Ez nem sét és a közveszélyes, idült házi gondozását. Ennek olyan szerepel a hároméves terv­alkoholisták számára szer- megoldását kívánták, hogy ben, a távlati tervekben vezzen munkaterápiás tele- az egészségügyi szakszerve- azonban foglalkozni lehet peket. Olyan szociális ottho- zet az erre vállalkozó nyűg- majd ilyen intézmények nok felállítását is javasolták, díjas ápolónőket, illetve gon- megvalósításával, amelyekben hozzátartozók dozónőket küldje ki igény- . szülési qzabad„áa„ak „ nélküli nyugdíjasok és olyan lés esetén, a szülők által jö- A mósTnyáks^Stör­oregek ta.la.ljak meg ottho- vedelmuk arányaban fize- ténő meghosszabbításáról nem nukat, akiknek hozzatarto- tendo tentes fejeben a csa­zói el vannak foglalva és ládokhoz és a beteg igy nem tudják az öregeket mek gondozására. » „ „ . megfelelően gondozni. Szombaton délelőtt az Or- ^J?™0"*3" JKÜÍÍÍÍ? auer- az Egészségügyi Minisztérium av ' dönt, szakvonalon azon­Végül több anya- és cse- szágos Nőtanács anya- és és arra kérte a nőtanácsot, csemővédelmi vonatkozású gyermekvédelmi bizottságá­javaslat hangzott el. Kér- nak küldöttsége dr. Weil tek, hogy a. dolgozó édes- Emiiné főorvos vezetésével Y ? 8X6 3 anyák részére munkaidő felkereste dr. Doleschall Fri- ezlranyu lépeseit. alatt biztosított szoptatási gyes egészségügyi minisztert. Végül megfontolásra ér­MiiiiimiiMH»ti»uijiiiiii!iiiin»iiiiiKiittiniii«t»iHiiú^ hogy az alkoholiz- demesnek mondotta, hogy emus elleni propaganda az a minisztérium támogassa az ros nézet szűnőben van. Pártszerve- |idén erőteljesebb lesz, mint egészségügyi szakszerv ezet­zeteink, elvtársaink személyekre való §a múlt évben volt. Az al- nek a beteg gyermekek hő­tekintet nélkül lépjenek fel értelmi- =koholisták ambuláns kezeié- zi gondozására irányuló ségi területeken is az ilyen káros, |sét kiterjesztik és a vidé- munkáját. kispolgári hatással szemben. | mára egyre szélesedő értelmiségi tá­bort meghódítani: az MSZMP Köz­ponti Bizottsága művelődéspolitikájá­ban sarkalatos pontot képez. Nem ne­vezhető hasznos munkastílusnak — melyet itt-ott még találunk —, hogy esetenként pártmunkások, pártvezető­ségek tagjai főfeladatukat ma is „ká­dergondokban* látják és emellett gyakorlatilag huszadrangú kérdésnek vélik a párt tömegbefolyásának érvé­nyesítését, marxista világnézetünk megismertetését az arra vállalkozó és alkalmas régi értelmiség körében. Politikai munkát, ideológiai nevelést nem helyettesít — inkább hátráltat — az a szemlélet és gyakorlat, mely le­szűkíti, személyi kérdésekre zsugorít­ja a párt politikáját. Az osztályharc­nak eszmei síkon, adott időszakban más és más eszközei kerülnek előtér­be. Most, amikor megérettek a felté­telek arra, hogy erőteljesebb léptek­kel haladjunk kulturális életünkben, a burzsoá, kispolgári elmélet, gondo­latvilág leküzdésében, érthetően meg kell keresni a legalkalmasabb mód­szereket. E területeken a valóságos politizálásnak egyik hasznos vonása, hogy kommunisták a hivatalos érint­kezéseken kívül rendszeres, „minden­napos* kapcsolatot teremtenek a mi politikánkat, nézeteinket nem ismerő, de megérteni vágyó értelmiségiekkel. A szeperatív magatartással ellentét­ben, a barátkozó, őszintén vitatkozó osztályharcos vonásra van szükség. Meglepően kedvező, egqsz­seges visszhangra talált a szegedi színészek körében az a baráti eszmecsere, me­lyet a közelmúltban a párt és a ta­nács helyi vezetői folytattak a szín­házban a művészek egy részével. Sok fontos elvi és napi kérdés, sőt szak­mai is, egészen más megvilágításba került jónéhány színművészünknél. Nagyon hasznos, hogy a szegedi párt­bizottság első titkára széleskörű ér­telmiségi kapcsolatot teremtett a párt számára: e kapcsolatok ápolásával és építésével a párt politikájának és vi­lágnézetének érvényesítését segíti a legkülönbözőbb kulturális területeken. Ugyanilyen hasznosnak bizonyult a megyei jogú városi tanács elnökének a pedagógusok egy csoportjával foly­tatott baráti beszélgetése. Ez a mun­kastílus alkalmas arra, hogy elosz­lassunk különböző tévhitet, sőt leiei­met, vagy bizonytalanságot egyes régi értelmiségieknél. Ahol érvényesül a személyi ismeretségre való törekvés, az őszinte szándék, ott kertelés és fé­lelem nélkül feltárják gondjaikat, ba­jaikat, hibás világnézeti felfogásukat. Viszont ahol ennek az ellenkezője do­minál, ott magukba zárják kétségei­A szubjektivista ket, fenntartásaikat, s nem nyilatkoz­nak. „egzisztenciális okokra való te­kintettel*. Természetesen ez utóbbi ál­lapot nem azonos a párt által kívánt őszinte légkörrel, mert az elvek har­ca ilyen miliőben nem alakulhatott ki baráti vitákban, ahol igazságunk­nál fogva úgyis a mi nézetünk győz. Nem lényegtelen az sem, — külö­nösen az előző évek ezirányú hibái­val szemben, hogy nem egyes szemé­lyekre épül a párt értelmiségi poli­tikája, (nemcsak a személyiség szere­pének marxista ismereteinél fogva), hanem tömegekre, munkás, paraszt és értelmiségi tömegekre. A párt műve­lődéspolitikai irányelvein álló értelmi­ségi politikánk eredményességének gyakorlati jelei között szerepel: meny­nyire sikerült a marxista világnézetet még nem ismerő régi értelmiség átne­velésében eredményekre jutni. Egy­egy pártszervezet értelmiségi területen dolgozó kommunista munkájának életrevalóságát ebből a szempontból is figyelembe kell venni. A pártot e munkájában segíti az új generáció, a munkásokból, parasztokból lett értel­miség. Hiszen az új értelmiség már a mi ideológiánk alapján ismerte meg a világot, a mi rendszerünknek kö­szönheti értelmiségivé válását. szemléletet a legjobb szándékkal sem lehet a marxizmus termékének tekinteni. S mégis ese­tenként — különösen személyi kér­désekben — egyéni vélemények, ízlé­sek hol nyíltan, hol finom formában, de jelentkeznek marxisták, kommu­nisták körében is. Nem általános — de fellelhető —, hogy embereket nem annak alapján bírálnak el: milyen munkát végeznek szocialista rendsze­rünk érdekében, világnézetükben csökkent-e a burzsoá teher, a mi esz­ménk térhódítása tapasztalható-e. Az elbírálás mércéje: milyen a viszonya X-hez, vagy Y-hoz, esetleg egy kis klikkhez. Ha „jóindulatú*, akkor te­hetséges, rendes ember, ha van „vé­leménye*, sőt ellenkező természetű véleménye, akkor nem jó, nem te­hetséges ember. Ez a módszer a mi sorainkban tűr­hetetlen. Ezt előszeretettel alkalmaz­za egy polgári mentalitással terhelt, régi vezető értelmiség, és mi küzdünk az ilyen megítélés, felfogás ellen, amely legtöbb esetben munkás-pa­raszt sorból került fiatal értelmisé­get érint kedvezőtlenül. Saját so­rainkban üldözzük e kispolgári fel­fogás beszüremkedéséből fakadó vo­nást, mert ennek nincs semmi köze a pártossághoz és minden elvi ala­pot nélkülöz, örvendetes, hogy e szubjektivista felfogásból fakadó ká­Rapaics Radő emléktáblát helyeztek el zetőkkel ellentétben az ál­lam és a közösség érdekeit tartotta mindig szem előtt. A szegedi születésű jogász sokat tett városunkért'. A Körtöltés építkezéseihez ó szerezte meg a szükséges A kommunistákat 3 barat~ I sagossag, * emberiesség és mélységes őszinteség i. jellemzi. Az MSZMP Központi Bi- g I« Vízügyi Igazgatóság épületén sokat. Többek között azért is van = . ,„ , olyan nagy tekintélye, politikai és er- - Március 12-en, a nagy sze- foosztalyanak vezetője volt. kölcsi hitele. Másként szólva: nép- |0eIdi, ar™ 80• evforduloja Nagy szerepe volt Q, m{, szerűsége az ország felnőtt lakossága- ^J^z a HazXTéÍfr^t es> tizennegyedik tiszai és az nak túlnyomó többségé előtt. A Koz- -renaez a nazajias nepjroni . . . , „,„„ ponti Bizottságot e tekintetben is ^szegedi elnöksége, a Hidro- M5-os vízjogi törvény meg­minden kommunistának követnie alogiai Tarsasag es a Szegedi alkotasában. Az akkori ve­kell: népszerűnek, szimpatikusnak l^zugyi Igazgatosag lenni azon a területen, ahol dolgo- * Az évfordulóra helyeztek zik. Nem jó dolog, hogy tisztaszándé- székhazukra a Szegedi kú emberek — hellyel-közzel — szo- iVízügyi Igazgatosag dolgo­rongással, vagy bizonytalansági ér- =z°l Rapaics Rado dombor­zéssel jelentkeznek egy-egy üzemi, ".müvet. Rapaics Rado emle­hivatali, intézményi kommunista hí- -kere emelt obeliszk hosszú vására. Ilyen helyen valami baj van: =eveken at a Sztálin seta­s nem a pártban és nem az általá- %nyon állt, majd a rendezés állami segelyt. A Maros-tor­nos politikában, hanem némely elv- asorán innen kikerült, s a kolat es a Tisza Szeged társunk magatartásában és viselke- fi bronz dombormű a raktár- környéki szabalyozása is az désében. Ez a megállapítás vonatko- ?ban porosodott. Rapaics Ra- o nevéhez fűződik. A ju­zik értelmiségi területeken működő pdót 1907-ben, halála után bileumi ünnepségen Rapaics elvtársainkra is, ahol a szellemi élet ^Szeged díszpolgárává válasz- Radóról Dévény István, a forr, és különböző eszmék, nézetek ^tották érdemeiért. 1880-90- Vízügyi Igazgatóság főmér­keverednek: felszínre jutásukhoz és ­legyőzésükhöz vitára, beszélgetésekre, =ei a bizalom légkörére nélkülözhetetlen §ügyi szükség van! Mert a párt iránti biza- g lom, a pártpolitika helyeslése azt is I jelenti, hogy legyenek bizalommal az 5 emberek a párt helyi munkásai és | tagjai mindegyikével szemben, és he- | lyeseljék azt a politikát, amit a he- I lyi pártszervezet csinál gyakorlatilag. ­. .. , . J A Vörös Üjsag mai számának „Proletárok.'« című As edenjorradalombol - cikke egyebek közt így ír: »A vádtanács ma tíz , ~~ ~~—; T~~. —— ; kommunistát szabadlábra helyezett. A többit - szám sze­levont tanulsagok kozott nem utqlso _rint ötvennégyet - továbbra is fogva tartotta. Tette ezt helyen szerepel a mmdenkon, kote- -azert< mert a kommunista pártban vezető szerepet vit­lezo, nyflt ideológiai harc. Mi a tar- -fek VezetöinkeU nyiu beismerés S2erint> csak ai?n tart. eltensegeinket meg- .ják jogva> mert a proletariátus felszabadító forradalmá­áes években a Földművelés- nöke emlékezik meg hely­Minisztérium vízügyi reállított domborműve előtt. sadalomra t semmisítjük. Ezekkel szemben telhetetlenek vagyunk, de nézetünket 2 megismerni kívánó, k®r" p nak élén állottak...« telfoffácnntirai s A "népkormány" elfogató parancsot adott ki a még m'nven lévé 2 szabadlábon levő kommunista vezetők (Szamuely Tibor, régi értelmiségiekkel S tiszta-fXTtbtTlL"^ ^^ ^^ R62SÖ' VántUSZ Kd" Sránunk3'hogy' SS .é^M^ 1 Törvénytervezetet hoztak nyilvánosságra, mely kény­fyakoriati pofítitónkat ' Iszernyugdíjazás útján a köztisztviselők kicserélését cé­A párt ezt a gyakorlati politikát p . . , , „ követi és megkívánja minden tagja- r .J^9^™", , SVulesen felszolalt az Oroszor­tól, fokozottabban az értelmiségi te- Aszagbol nemreg hazatért Zarecsmk János huszárszázados. rületen dolgozó kommunistáktól. Most :Hanfztatt°, hogyakommumzmus győzelme biztos. új lendülettel vívjuk küzdelmünket? Soos Károly tábornokot felmentettek a kerületi pa a kulturális forradalom győzelméért,rrancsnoki tiszte alól. Tabódy Zsolt ezredest, a szegedi S szükséges, hogy a párt művelődés- had"sztalV parancsnokai neveztek ki utódául. politikája e részletkérdésben is" , Juhasz Gymla a Delmagyarország mai számában »Mü­esvséeesen érvénvestiliön nani mnn -?es2eteí a népnek!" című vezércikkében többek közt ezt egysegesen ervenyesuljon napi mun- f írja. „Kommunizálni a kultúrát, mely minél több emberé, kankban. 'annál gazdagabb, annál termékenyebb, annál erösebb és SIKLÓS JÁNOS £ diadalmasabb!"

Next

/
Thumbnails
Contents