Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

3 Vasárnap, 1859. március 29. Fegyveres erőink készülnek az április 4-i díszszemlére Veteránok csoportja nyitja meg a felvonuló egységek sorát A Magyar Népköztársaság zók előtt szemet gyönyör- lista rendszer, a független fegyveres erői április 4-ét, ködtető és kifogástalan le- haza fegyveres erejének és hazánk felszabadulásának 14. gyen. a fegyveres testületek meg­évfordulóját a hagyományos . , ... ,. bonthatatlan egységének, katonai díszszemlével ünnep- Az ldei apnIls 4"J dlhZ­lik Budapesten. A díszíel­vónuláson résztvevő külön­szemlén a felvonulók so­rát az 1919-es veteránok cso­böző vidéki alakulatok disz- j^f nyítia mcg; a Tan­egységei - harckocsizók, ^társaság dóival. Az tüzérek, lövészek — már . . megérkeztek Budapestre. A c*sosegeíi diszegységek a gyakorlótere­április 4-i díszszemlén a di­Tan ácsköztárs aáág jubileumi évében a dolgozó , nép és a hadsereg nagy ta­ken szorgalmasan készülnek, lálkozója lesz, hű kifejezője hogy felvonulásuk a dolgo- a proletár hatalom, a szocia­mmwm Képünkön: a határőrség a városligeti tó betonján ké­szül a díszszemlére. Megindították az elsft gépsort Közép­Európa legkorszerűbb betonelem gyáréban Hazánkban, a Lábatlani 4-es számú Épületelemgyár­ban épül Közép-Európa leg­korszerűbb betonelem-üze­me, ahol a vasúti talpfa pót­lására készítenek különleges betonaljat, amit a szokásos gömbvas helyett a rugalmas­ság felső határáig megfeszí­tett acélhuzalokkal erősíte­nek. Az üzem első automata gépsorának szerelését befe­jezték és pénteken délelőtt megkezdték a gyártási pró­bákat. Az üzem dolgozói felsza­badulásunk évfordulójáig el­készítik az első ötven előfe­szített vasúti betonaljat, amelynek minden darabja 5 dollár devizamegtakarítást jelent. Kereskedötanulók sikerei A Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a KPV­DSZ a kereskedelmi és! vendéglátóipari tanulók ré­szére állandó jellegű mun­kaversenyt indított, Szegeden az elmúlt fél év eredményei alapján hat kereskedő- és vendéglátó­ipari tanuló: név szerint: Rea Ilona, az élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat, Papos Gizella, a Ruházati Bolt, Locskai Mária és Nő­vé Ernő, a Vendéglátóipari Vállalat, valamint Virág Mária, Herczeg Imre, a Kis­kereskedelmi Vállalat ta­nulója utazott az elmúlt hé­ten Budapestre, az orszá­gos versenyre. A szegediek közül Locskai Mária har­madéves szakácstanuló nyert helyezést. Harmadik lett az országos versenyen. Díszok­levéllel tüntették ki, ezen­kívül kéthetes ingyenes üdülést kapott. Valamennyi szegedi ta­nuló nagy felkészültségről tett tanúságot. Nővé Ernő, a Tisza Étterem harmadéves felszolgáló tanulója például a vidékiek közül második lett. szonyt, akik gyerekekkel a An^triaban karíukGn jelentek meg és Austtrtaoan eUnduU velük az Andrdssv t u AitVu ut íelé- A lUtin szeplő cí­natok. Általa- mekre bementek és elhelyez­nos vasutas- tek ott egy-egy igényjogosul­sztrajk kezdő- tat Több burzsoá család — dott. A mozga- köztük woljner börgyáros lom nemcsak csaiádja — kénytelen volt gazdásági, ha- megosztani lakását a rászo­nem politikát rvló proletárokkal, jellegű is. Tuti- _ . , . , tetés a Magyar Tanácsköz- Este 02 osszes szinhazdk­tórsasán mellett éi tüntetés- ban »VÖröskatona-est« volt. torsasag mellett es tüntetés Népbiztosok tartottak tobor­oz antant ellen az elelme- .'v.,, : „ , zési nehézségek miatt Kun zo beszedeket, neves muve­Béla interjút adott a Neue szek léptek fel a műsorban. Freie Presse című osztrák Katinka Sándor javaslata­lapnak. A nyilatkozatban !a « Somogy megyei mun­hangsúlyozta az osztrák- kastanacs elhatarozta hogy magyar jó viszony szükséges- ™%enul ségét, kitért arra is, hogy a hagyja, halállal büntetik. Magyar Tanácsköztársaság, Betrix alezredes elrendel­mihelyt módjában áll, segít- te: Szegedről kivinni és Sze­ségére siet az osztrák prole- pedre behozni semmiféle ha­tariátusnak élelmezési nehéz- Hanyagot nem szabad. Vt­ségei megoldásában. levelet az ő személyes enge­A lakástanács radikális délyével csak a francia vá­módszerekkel hozzáfogott a rosvarancsnokrág adhat ki. lakásnélküli fővárosi prole- Az országtól elszakított tárcsaládok elhelyezéséhez. Szeged pénzügyi nehézségei­Az egyik bizottság így kezd- nek megoldására a városve­te meg működését: A lakás- zetés kétmillió korona szak­bizottság előtt sorban állók ségpénzt bocsát ki 20 koro­közül kiválasztott 10 asz- vás címletekben. A számok figyelmeztetnek Óvjuk jobban Szegeden a dolgozók testi épségét £ LLAMUNK nagy össze- első évben balesetet szen- is látta azt a könyvet, ame­/\ geket fordit munka- vedjen. Ha új dolgozó lép lyik a munkavédelmi elöíra­és egészségvédelemre, munkába, ne az legyen a sokat tartalmazza, s soha nem feledkezik meg szakszervezeti bizalmi elsőd- A balesetek jelentős része erről. Szegeden mégis fel- leges és kizárólagos felada- figyelmetlenségből, a kötele­kiáltó jellel kell írnunk fi- ta, hogy beléptesse a szak- ző védőfelszerelések, védö­gyelmeztető szavakat: óvjuk szervezetbe, hanem az, hogy eszközök használatának el­jobban a dolgozók testi ép- kioktassa a rendre, a szabá- mulasztásából adódik. Válla­ségét! Miért ez az erőteljes lyokra, amelyekkel elsősor- latainknál nem követelik figyelmeztetés? ban saját és munkatársai meg elég erélyesen ezek Nem akarunk ünnepron- egészségét védi. Van olyan használatát. Nem elegendő lók lenni ezekben a napok- hely is, ahol eleve azt mond- az, ha egyszer megmondják ban, amikor több üzemünk- ják az újakra: ezek vándor- a dolgozónak, mit és hogyan ben átveszik az élüzem ki- madarak, úgysem maradnak csináljon. S ha nem úgy tüntetést és általában kifi- meg sokáig az üzemben, csinálja, ahogy mondták zetik a nyereségrészesedést, ezért maradjanak magukra, neki, egyesek úgy véleketí­De amíg a gazdasági, ter- itt aztán nem csoda, ha a nek: ez már nem az ő gond­melési eredményekre azt fiatalokat, akik kevés szak- juk, hanem a munkásé. Mű­mondjuk, hogy derék mun- mai és élettapasztalattal ren- szaki vezetőinknek éppúgy kát végeztek érte vállalata- delkeznek, előbb vagy utóbb kötelességük gondoskodni az ink dolgozói, egyúttal arra baleset éri. óvórendszabályok megtartá­is figyelmeztetünk: ugyan- Nem elég. ha a szakszer- sáról, a védőfelszerelések ezen idő alatt Szegeden ked- vezeti aktivisták szorgalmaz- használatáról, mint a terme­vezőtlenül alakult a balese- zák a munkavédelmi rend- lés egyéb feltételeinek biz­tek száma. A figyelmeztetés szabályok megtartását. A bi- tosításáról. Ha a nevelés egyaránt szól a vállalatvsze- zalmiak példamutatása is so- egyik-másik dolgozónál vég­tóknek, szakszervezeteknek kat ér. Sőt minden szónál képp csődöt mond, akkor és maguknak a munkások- többet használ az, ha védő- erélyesebb eszközökhöz is le­nak is, hiszen a dolgok ter- szemüveg nélkül soha nem het nyúlni. Erre megfelelő mészeténél fogva ők tehet- állnak oda a gép mellé kö- rendeletek is vannak. E ren­nek legtöbbet a balesetek szörülni, vagy munka előtt deletek természetesen nem­elhárításáért. megvizsgálják gépüknél, a csak a munkások felelősség­Kincs az üzemi szakszer- balesetvédelmi felszerelése- re vonásáról intézkednek, veti munkában népszerűile- ket. Nyerje el büntetését min­nebb, mint a munka- és bal- denki, aki a munka- és esetvédelemmel való foglal- QAJNOS. meg mindig egészségvédelem területén kozás. Hosszú ideig még a ^ előfordul, hogy egyes mulaszlott. Lépjenek fel sok­szakszervezeti felsőbb szer- vallalati műszaki ve- kal határozottabban az ille­vek sem törődtek kellően a zetok csak a termelest ne- tpkes szervek a törvényesség munkavédelmi megbízottak zik, és könnyen elnanyagol- megsértőivel szemben A tevékenységével. Legfeljebb ják a dolgozok testi epse- vizsgálatokat pedig ne nyújt­számonkérték munkájukat, gének vedelmet. A fiatal sák s tegyenek pontot mi­különösen, ha hiányossága- mérnökök es műszakiak egy eiőbb az ügyekre. Ne fordui_ kat tapasztaltak. A vállalati része egyszerűen nem érti, jon elő olyan ^ sem) „^nt igazgatók pedig — enyhen milyen felelosseg hárul ra szatmári Sándoré, a BEL­szólva — nem szimpatizál- szemelv szerint, munkatar- spED egykori dolgozójáé lak a hibákra rámutató tár- sai épségéért. Joszandeku, akit még 195g szeptember sadalmi munkásokkal. Sőt becsületes emberek ezek, de ért ^^^ , gerinc. maguk a munkások sem fo- mivel az egyetemen nem ta- töréssel 100 százalékos rok­gadják szívesen egyes helye- nultak a munkavédelmet az kantként fekszik ma is ^ ken. ha balesetvédelmi fel- üzemben csak a termelest, haza A balesetérűi felvett szerelések használatára, a a munkát látják maguk jegyzőkönyvek, vizsgálatok rendelkezések megtartására előtt. Ez azonban nem lehet végigjárták már a rendőr­hívják fel figyelmüket. mentseg szamukra Kulono- sé t ügyésZséget, bíróságot, Mindezek ellenere a sze- sen nem a vallalatvezetes de mé most gem gedi üzemek munkavédelmi szamara, mert rendelet .. . megbízottai igyekeztek helyt mondja ki: "Csoportvezető, döntést ügyében. Az ilyen állni. Az elmúlt évek során és ennél magasabb beosztású esetekben is fel kell vet­sokat fejlődtek, tanultak. Ma munkavezetői, illetve mű- nünk a felelősség, sőt a fele­már nem küldheti el őket szaki vezetői beosztásban lösségrevonás kérdését is. K ÉTSÉGTELEN, a bal­esetek számának csök­kentése lelkiismereti Á második otthon A gyálaréti gyerekek eddig nem tudták, hogy mi az óvoda. Sőt még 6züleik sem ismerhették, hiszen csak né­hány hete nyüt meg a régi iskola helyiségében az új, s egyben Gyálarét első óvodája. Ma már nem kell un­szolni a szülőket és a gyermekeket sem. Szívesen mennek a falu picinyed a szép, tiszta, új óvodába, ami ma már második otthonuk. azzal egyetlen vállalati igaz- csak az lehet, aki ismeri a gató sem, hogy ezt. vagy azt munkaterületére vonatkozó nerr lehet megoldani. A . . n^yfokú állami áldozatvál- eloirasokat. 1955. januar 1­ialás mellett a szakszerve- tői kezdve pedig ezek isme- kérdés. Az üzemi vezetők zetek munkavédelmi tevé- rétéből vizsgát tettek.* fordítsanak figyelmet arra, kenységén belül elsősorban A szegedi szolgáltató vál- hogy ezen a téren is fegye­nekik köszönhető, hogy Ma- tálatoknál például munkavé- lem legyen. S egy percre se gyarországon és Szegeden is delmi vizsgát nem tettek a feledjék: egyetlen vezető a múlthoz viszonyítva szá- vezetők, csak most szervez- vagy dolgozó sem engedheti mottevően csökkent a bal- nek számukra előkészítő meg magának, hogy úgy esetek száma. Elmondhat- tanfolyamot A Ládagyár "kovácsoljon* gazdasági, tér­jük, hogy olyan balesetvé- műszaki vezetője, aki külön- melési eredményeket, hogy delmi gyakorlatot, amilyen ben régi, gyakorlott szakem- az valaki egészségére is ká­a mi üzemeinkben van, ber, úgy nyilatkozott hiva- ros legyen! egyetlen kapitalista ország- talos szervek előtt, hogy nem N. P. ban sem tudtak megvalósí- 11 * tani. A több éves, követke­zetes munkavédelmi tevé­kenység országszerte érleli már gyümölcsét. Sajnos ez a gyümölcsérés Szegeden egy kissé elmaradt. Sőt, az el­múlt évek során nemcsak hogy megállott az érési fo­(Siftis felv4 Szakadlűzaii, hárem ho qváesk an... I halászati tsz is készül a szabadtéri játékokra „ A közelgő szabadtéri játé- hoz. Az elgondolás szerint a lyamat, hanem például 1958 ko,k jegyében is készülődnek sátor-csárdában 200 személy baleseti statisztikája rosz- g^^^M^ fl™ ^It^V^­szabb, mint 1957-ben volt. Vállalat, a Hungária Szálló- ban. Halat pedig bőven biz­A három napon túl gyógyuló da és egyéb más szolgáltató tosít majd a Halászati Ter­balesetek száma a városban üzemek> h°8-v annak idején melőszövetkezet. S az ízle­100-zal több volt, mint egy '^SkffS í^f^^ísL^ evvel ezelőtt. Az ezer rnun- és külföldi vendégeket. A tűzön sütött rostélyos és ki­kásra jutó baleset városunk- nagy készülődésből természe- rántott halakhoz a legkü­ban a nehézipari üzemekben tesen a Kossuth Halászati lönfélébb italok állnak majd volt a leenaevohh Ezt kö- Te™el°szövetkezet sem akar rendelkezésre. volt a legnagyobb. Ezt ko- kimaradni es szép elgündo_ Reméljük( megvalósul a veti az elelmezesi ipar, majd lása van, hogy a szabadtéri sátor-csárda. az építőipar és a könnyű- játékok idejére hogyan bő­ipar. Csak a két utóbbi van yftse lri^a Roosevelt téri ha­alatta az országos átlagnak, ^"csárda élelmes üzletve­A többi iparagban — sajnos zetője, Gubicza Péter elgon­— felette járnak. dolása szerint a híd melletti tér egyik részén nagyszerű A Z ELMÚLT íSJ őszén sátor-csárdát lehetne felállí­a Textilipari Dolgo- tani, modern kiképzésű for­zók Szakszervezete mában, a csárda előtt pedig munkavédelmi hónapot ren- szabadtűzön három bogrács­dezett. A kezdeményezés di- ban főne az ízletes halászlé, cséretes, de nem elegendő. A sátor széP és látványos - . , , ... , . lenne, amelynek felallításá­Legnagyobb textilgyárunk- hoz minden adottságuk meg ban még a munkavédelmi van. Városrendezési szem­hónap alatt is szaporodott a * pontból sem esnék kifogás balesetek száma az előző ^ a sátor-csárda, mertsem­. , , . . , _ ,, mifele kart nem tennenek evekhez kepest. S ezen vál- a turista száUÓ elötti tér mai toztatnunk kell! arculatán. Ugyanakkor a sá­A legtöbb baleset az úi tor-csárda működtetéséhez munkásokkal Rw. !•: el." roeg van minden lehető­Nem tűrhető tovább, bog/ V1Z és v'zlefolyó s husz 6 meterre mellekhelyiseg is — az üzemekbe kenilo u.. mun- csak most már hozzá keiiene kások 75 százaléka már az fogni az ötlet megvalósításá-1 Szegedi ruhaipari gép — országos kiálliiason Budapesten, a Technika Házában nagyszabású kiál­lítást rendez április 11 és 26-a között a Ruhaipari Igaz­gatóság. Ezen a kiállításon bemutatják a ruhaiparban használt gépek fejlődését, valamint a jelenlegi lénye­gesebb gépi újításokat. Be­mutatják a Szegedi Ruha­gyár elektromos fonalőr­készülékét is, amely azonnal jelzi, ha a fonal elszakad, majd a gépet is kikapcsolja. Szegcdi találmány a cakko­zógép is: a ruhák belső szé­leinek eltisztázására hasz­nálják. Ezzel a géppel a Szegedi Ruhagyárban évi 200 ezer forintot takarítottak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents