Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

8 • l#H*l*t«IM*«ll«MMI«l»MI*»H«*HIIIN«IM«H«*t«U*N»tNMNI«M**M««»l»*fM«i »MM«H4IH«l*M«»MHWa. Szombat, 1959. március 21. Diilka A kos:* Kun Bélára emlékezem w* már a magyar tek, nyájaskodtak a beözön- mielőtt még szólhattunk vol­thngem okfoberi fórra- lőtt polgári elemmel — tu- na egymáshoz. Kun Béla dalom forgataga sodort Bu- datukban még meg sem ezek mögül kiáltott felém: dapestre és az akkori kirá- volt emésztve, mit is jelent — Dutka, maga ne men­lyi palota második emele- számukra ez a fogalom: pro- jen el, mutatni akarok va­tének kék selyemtapétás letárdiktatúra. lamit. szobájában tett le. Itt volt Egyre nagyobb tömegben Nem is mentem el. Alltam az első független, önálló tódult be a terembe az utca a'nagy terem egyik boltíves magyar külügyminisztérium, népe is. Igen, kellett ez a sarkában, mikor egyszerre Diener-Dénes József volt a háttér, kellett a Nép a nagy Kun Béla hozuamlépett, bi­politikai államtitkára, sajtó- törtenelmi jelenethez, mikor zalmasan, közvetlenül, úgy főnöke pedig Bíró Lajos, a a terem egyik hátsó bejára- mjnt tíz év előtt a váradi mi drága váradi Bíró Lajo- tan a terembe lépett Kun kávéházban, azzal a kedves sunk, Ady egyik legjobb, Bela, az íteletmondo törté- cinkostársi mosollyal, ahogy legőszintébb és legbizalma- nelem, s megállt a podau- az új verseimet szokta di­sabb barátja. Bíró Lajos mon, amely a regi trónszék csérni, odalépett, s a kopott volt az aki táviratilag Vá- helyén emelkedett. zsakett belső zsebében koto­radról felrendelt mert a Kun Béla zomok, erőteljes foszva, egy elrongyolt kis szervezkedő magyar külügy- teste ott allt szilárdan, ma- füzetet húzott elő, ismerős, minisztérium sajtóreferen- gabiztosan, kopott, fekete s£-irga és vörösfedelű verses­Bének szemelt ki. zsakettben, amelyről hia- füzetet _ az én „yperni A családom ekkor még nyoztak a gombolt elől, és Krisztus előtt* című verses­Nagyváradon élt. A felesé- hátul a két zsakett-szarny fiizetemet, s meleg emléke­gem március 19-én egyna- A kerek, boltozatos atml mondta: los látogatásra feljött Bu- kemw fej, topa«^ nfirva, _ Lássa. Dutka, magam­dapestre. Este lementünk a mf« ut mai hordtam 1915 óta, az sf sssrjsjt FfsE^ ast-rasAJs^s " s sisfusbs*-!: íLMaí.— lyaudvarra, ahonnan visz- gyertyafényében. A Mi építünk egy tisztult ssuVS-SSE indultam a Várta. Mikor a , ha Duna-partra értem, néhány *" .... elül megriadt késői járókelő a a hirtelen napsütesben elul Igy történt. £>mLíkmíí — sorokban Ezzel a néhány sorral egy szegedi tanítónőnek akarunk emléket állítani. Csókási Etelka a Szeged, Szentgyör­gyi elemi népiskola tanító­nője a Magyar Tanácsköz­társaság néhánynapos sze­gedi uralma idején — amint azt a Városi Levéltár iratai bizonyítják — -Szociális er­kölcstan* címmel tankönyv­tervezetet írt az új iskola számára. Ebben a munká­ban, mely teljesen ateista szellemben íródott, ilyen fejezetek követték egymást: »A proletárdiktatúra, mint az emberi szabadság koro­nája* — »Az egyiknek na­gyon sok van, a másiknak semmi, az egyik dolgozik, a másik nem* — "A gazdagok még az egészséget is irigylik a szegényektől* — "Interna­cionálé*. A kommunista erkölcsi kátéból — így nevezte ké­sőbb a vádhatóság — a Ta­nácsköztársaság idején né­hány szegedi iskolában ta­nítottak is fejezeteket. A kommunista pedagógia e nagyszerű emléke, sajnos, elveszett, Csókási Etelkáról sem tudunk semmit, de ezen a jubiláris ünnepen tiszte­lettel emlékezünk meg róla. Ismeretlen művész plakátja: Te! Sötétben bujkáló, rém hirterjesztő ellenforradal­már, reszkess! Hungária Szálló falához la- a ^ fojtottan fá­pulva figyelmeztetett, hogy Kun Bela typlo3 han­ne folytassam az utam a megszólal: Lánchíd felé, mert Budán ®>n ™e8szflal: va_unk az Tfkí SSJSF 8 Vár "-k ré én, az u^Tré'mi T^ fTÍ ÖfÜ- tó az ítéletmondó Nép. - Itt 1,- Á ™ , aÁ™ i* tehete t 8 hangja felcsattan és kong­kesőn, mar 9 óra is lehetett, ya végigbúg a hatalmas ter­arra riadtam fel, hogy a hl- végigbúg a halálos né­vatall szobám előterében, ' , ° A ­amely a lakószobám elóteré- SJZS^r^B meghalt ül szolgált népes ^ülekezet Sgjfí^ftffiBS vitatkozik és hangban em- eljöttünk, hogy egy legetik Ágoston Péter nevét, ü épftsank, a dolgozó nép meg az enyémet. Kinyitot- Por8zág'át. Azért kéret. tam az ajtót ű b az urakat h voltam, hálóingben, s nagy megm0ndjam őszintén, mit meglepetés^ látóig hogy akarQk Az ÜJ Magyarország­hivatali szobámban izgatott, nak a Tanácsköztársaságnak nepes gyülek^et vitatkozik. is szüksége lesz diplomáciá­Ömlik belőlük a szó. El- ra söt nagyon nagy szüksé. mondjak a nagy történelmi lesz De ez a diplomácia fordulat minden részletét, egégz más eszközökkel és mindazt, ami ezen a rejtel- módszerekkel fog dolgozni, mes éjszakán történt. Igy mlnt önök ott az átkozott tudom meg, hogy már kom- bécsl Banpiatzon. Meg aka­munista tanácsköztársaság- rom tehát kérdezni önöktől, ban élek, hogy Kunffy Zsig- kívannak.e és tudnak-e ben­mond átadta a hatalmat Kun nünket) a népet, a Tanács­Bélának, ré megalakult az köztársaságot olyan odaadás­első magyar kommunista sal és öszjntén szolgálni, kormány, amelynek Ágoston mint a múltban a császári Péter, az cn kedves váradi monarchia szerencsétlen há­barátom az adminisztratív bon-IS politikáját szolgálták, külügyi népbiztosa. Szeretném, ha itt most, rög­Kun Béla, aki magának tön megmondanák. tartotta fehn a külügymi- Halálos, néma csend. A gró­nisztérium politikai irányi- foki diplomaták fagyottan, tását, déli 12 órára a Vár- némán, megdöbbenten hali­palota legdíszesebb gobelin- gattak. Kun Bóla még egyszer termébe összehívta a kül- végigsepert tüzes, feketén ügyminisztérium összes szol- égő szemével a megriadt ar­gálatban lévő és szolgálaton cokon s rekedten megszó­kívül álló. de már Bécsből jalt: ré a világ minden tájáról _ választ nem kaptam, hazaözönlött alkalmazottját. Tehát: tabula rasa. Majd jön­össze is gyűltek vagy két- nek a ml embereink, százan. A hatalmas gobelin- Hátatfordított és lejött a terem dísze, hangulata, pódiumról, tompított, finom világítása fi . 0tt sodródtam a fur­áiig változott. A gyülekezet "-1" ts csa forradalmi tő­annál inkább. A levitézlett megben. Egyszer a forgatag­grófok, hazasodródott, bu- ban szembetalálkoztam Kun kott diplomaták itt kevered- Bélával. Mind a ketten meg­•A szerzőnek a ..Pirkadása lepődötten és a régi váradi a magyar égnek" című tanács- évek közvetlenségével néz­kö/.társaságl emlékkötet számára „ovmást Ecvszerre két adott visszaemlékezéseiből vet- egymasi. tgj szerre tuk az itt kőziiit részeket. idegen fej tülekedett kozenk, Nem lehet cé- .. , , _ „ ,, lom, hogy MÓ- Maaacsy Laszlo: ra Ferencnek­1918- ré 1919­ben írásban ré szóban véghez­vitt politikai tevékenységét Móra Ferenc és a forradalom rályságot. Te­hát a köztári saság semmi-1 képpen nem ön.i cél, csak esz* köz és szimbói lum, és nem végezte be, .egész terjedelmében és Mint a Radikális Párt tag- szebb az állam ré az egyház csak megkezdte a forradal­miadén vonatkozásában e ja, úgy érzi, hogy pártjának szétválasztásának kérdésé- mat*. szűkreszabott cikk keretében programja elavult, éppen ben jut el. Kijelenti, hogy kifejtsem. Hiszen Földes ezért újat dolgoz kl. Am úgy "a vallás magánügy, egyház A 2 a hite. bogy mind­Anna Móráról szóló kitűnő látszik, az új program in- és állam egymástól tökélete- J\ az> ami addig történt, könyvében már megírta, kább Móráé volt, mint a sen elválasztandó... köz- csak kezdete a forra­Viszont szeretnék hozzájá- pártjáé, s ezért visszaadták pénz semmiféle vallási célra dalomnak, a Hiszek a.z em­rulni a Tanácsköztársaság azzal a megjegyzéssel, hogy nem fordítható*. berben című cikkében jut 40 éves évfordulójának meg- »nem elég tömör*. . ., ... . teljességgel kifejezésre. A ünnepléséhez egy-két olyan, ^ ...... . . ... Mlndez bizonyítja, hogy szocializmust látja a legma­eddig viszonylag kevéssé is- A magántulajdon kérdése- Móra túlhaladta pártja prog- gasabb pontnak, amely felé mert Móra-vonatkozású „P paft3d IfitT ÍT ramját, de sok tekintetben az emberiség fejlődésének -^Móra írői arc- 'JSSS^SSÁ a leghaladóbb polgári réteg képét sebbé teszi Mf>7 s A ~*IM§F ii-I-^J -Lú Erblts Jenő: Ne tétovázz! AUj mellénk a vörös hadseregbe! úgy vélem - telje- ellentmondásokba, TZ ™ azontúl is jönni fognak új amikor az osztalytarsada- világnézetet is, melyben meg úrmok, új perspektívákkal*, lomnak olyan társadalom- széles helyet foglalt el a öt teljes mértékben iga­M óra minden megnyilvá- mai való helyettesítését konzervatívizmus zolták — aránylag rövid idő nulása azt igazolja, kívánja, »amelyben nincs * aiatt — az eseménvek. A hogy nem Muszáj munka nélküli jövedelem«, . magyar demokrácia forradalom nem állhatott Herkulesként állt a fórra- vagy amikor a termelőesz- \ akkori kormányát meg. Híres Mementó cikké-* dalom mellé. A legtisztább közök progresszív szociali- L úgy tekinti, mint ben (Sz. N. 1919. IV. 1.) és legigazabb emberi szán- zálásáról beszél. amely "egyelőre csak a nép a már több mint egyhetes dékok vezették. — Szívügye Viszont "demokratikus ijraj vágyait, de nem vala- proletárdiktatúráról azt ír­volt. Hiszen egyedül a for- magyar népállam* létrehozá- „„•„ ' „w„r.,tíf .„•„ ja, hogy »talán sohase volt radalomtól remélhette a sát, "a hitbizományok eltör- ludaws ^aratat ieje- Q történelemben még difctaj feudalizmus békjóiban ver- lését, az egyházi javak sze- zi Szerinte "a Koztár- túra< amely ilyen megalku* gődő magyarság megszaba- kularizálását, az ország ter- saság csak politikai intéz- vástalan kemény és mégis dítását ré egy új magyar mészeti erőforrásainak álla- mény, amely a forradalom isteniesen emberséges lett életforma megvalósítását. mi tulajdonba vételét* kö- naDÍán nér»szerüvé vált volna ••• A diadalmas pro* Az akkori főispánhoz be- veteli. 6150 "apjan néPe2eruy« yalt. letariátus nem vérre szom1 nyújtott 1918. okt. 30-iki be- a szociálpolitikai kérdés- azonban meglehetősen ías_ hanem boldogságra, s adványának előszava az ben még messzebb megy, problematikus az értéke, abból mindenkinek juttat olyan embert mutatja meg, amikor »a munkás számára mert minden politikai in- annyit, amennyi megilleti*. aki a történelmi pillanat munkásbiztositást, aggkori tézménv csak füeevénve ré Közismert dolog, hogy szükségszerűségét felismer- biztosítást, nyolcórai munka- , y csa , y Szegeden a direktórium te­ve cselekszik. időt, az anya- és csecsemő- eszkoze a szociális es gaz- vékenységének ideje a fran­"A történelmi napok, ame- védelem érdekében az anya- dasági valóságnak. Nem elég cia megszállás következte-* lyek a pusztulásra megérett sági biztositást a házassá- éltetni a köztársaságot, tud- ben nagyon rövid időre kor­^azTXTd^lt - — - - — ^ És ° a^^ °m e gs^á 11 ó csapa tokra szabadították, feltétlen szük- teljes egyenjogúságát, a éltetjük: azért mert a most támaszkodó jobboldal, illet­ségszerűséggel parancsolják, gyermekmunka teljes eltör- készülő gazdasági és társa- ve a reakció erősbödésével hogy ebben az egész magyar Usét> a nemek egyenjogú- dalmi reformok ellenzői, az Mórából máról holnaora -ha­^ a —— —a ^ ? tariefc^SSS az ősmagyar város és az ős- reformját« követeli. a katonai es polgári burok- figyelmeztetni a "győzőket«, demokrata város, amely ma- De talán az akkori viezo- rácia alól kirántja a talajt, hogy "Szegedet csak az gyar volt és demokrata volt nyokat tekintve, legmesz- amelyre támaszkodott, a ki- mentheti meg, ha akadnak rt/i/io"* f eiví/ín Al-vn I.* rt^/ln" ~ egész történelmén keresz­tül*. A továbbiakban csaknem Petőfi forradalmi türelmet­lenségével követeli »Szeged törvényhatóságának állás­foglalását, hogy Szeged né­pének lelki feszültsége a robbanó hangulatú napok­ban a törvényhatóságnak mint a. város hivatalos tes­tületének vallomástétele ré­vén levezetést nyerjen*. In­dítványának pontjai általá­ban ismertek (általános vá* lasztójog, Magyarország tel­jes függetlensége, sajtósza­badság stb.), de nehéz meg­állni, hogy ne utaljunk egy­két olyan kijelentésére, mely nagyon jellemző írónkra. Követeli, hogy a »korrupt parlament, amelynek bűne az ország végromlásba vite­le, azonnal eltávolíttassák...*, követeli, "nagyszabású bir­tok- és szociálpolitikai refor­mok* végrehajtását, mely a népet földhöz juttatja, s a háborúból hazatérők töme­gének életét emberibbé teszi, és nem utolsósorban köve­teli — de azonnal — a fel­halmozott tőke igénybevéte­lét az általános nyomor eny­hítése végett. Csillagokig érő proletár Tüske bokor szült, barna ég nevelt, nölesőd felett airó szil énekelt, Az élet koldus rongyba járatott, Vadrózsás árokszélbe hálatott, Anyád könnyűje sózta kenyered, Csavargón bánt a Jegyző veled . .. Miénk voltál Te életedbe már. Te csillagokig érő proletár! Miénk volt szived arany pohara, Amit az isten ötvözött maga. S az álmok lángborával Itatott — Ágról szakadót, szenvedőt, rabot: Miénk szerelmed, e rózsás vihar, Csalogánytorkü légy trilláival. Gyerek-Jókedved, fátylas mélahúd, Nevetve hordott tövis koszorúd. Miénk volt szilaj haragod, amely Szikráit az egekre hányta fel S a gúny, ..mely pokolra szállatott. Nemes Pató Pált és kövér papot. Komor dacod, a zsarnoko ülóló, Miénk villámod, a királyölő, S hagyatékodul miénk a dal. Amely világszabadságröl rivall! És a halálod ... 6, miénk az ls, Minékünk az jut sorsunkul ma is: Zsoldos pribékek karddöfésivel Az országút porába hullni el, S meszes gödörbe dobva, névtelen, Ügy válni porrá, sárrá, leltelen, Hogy meg ne lelje hozzánk az utat, Ha lenne ls tán, aki megsirat... S bárhogy kapkoi feléd az úri renk: 're a miénk vagy, egyedül miénk! Miénk, kik Dózsa népei vagyunk! Pecsét a szánkra, láncban a karunk. Trónunk Izzó parázsba ültetik, Húsunk hóhérlegények rsípd«slk, A homlokunkon tüzes korona — De azért rabok nem leszünk soha! okos és józan polgárai, akik keresik az őszinte megegye* zést az okos és józan mun­kássággal, és nem akarják Dózsa György trónjába ül­tetni a proletariátust. Mert győzelmet aratni ma könnyű, de senki sem bírja a győ­zelmet megtartani, ha nem osztozik rajta a legyőzöttel*. 1919. május 8-ával meg kell válnia a Szegedi Nap­lótól, melynek 1902 óta munkatársa és 1913-tól fő­szerkesztője volt. É i letének legnehezebb és legkeservesebb nap­jai következnek el. De a munkásosztály és a szocializmus győzelmébe ve­tett hitét nem tudta elve­szíteni. Szolgáljon bizonyítékul a kiegészítésként közölt, alig ismert, kéziratban lévő ver­se, melyet a szegedi mun­kásság felkérésére írt 1919. júl. 29-én. s a szegedi mun­kásszínpad jegyzőkönyvéhez csatolva maradt ránk,

Next

/
Thumbnails
Contents