Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

8 • l#H*l*t«IM*«ll«MMI«l»MI*»H«*HIIIN«IM«H«*t«U*N»tNMNI«M**M««»l»*fM«i »MM«H4IH«l*M«»MHWa. Szombat, 1959. március 21. Diilka A kos:* Kun Bélára emlékezem w* már a magyar tek, nyájaskodtak a beözön- mielőtt még szólhattunk volthngem okfoberi fórra- lőtt polgári elemmel — tu- na egymáshoz. Kun Béla dalom forgataga sodort Bu- datukban még meg sem ezek mögül kiáltott felém: dapestre és az akkori kirá- volt emésztve, mit is jelent — Dutka, maga ne menlyi palota második emele- számukra ez a fogalom: pro- jen el, mutatni akarok vatének kék selyemtapétás letárdiktatúra. lamit. szobájában tett le. Itt volt Egyre nagyobb tömegben Nem is mentem el. Alltam az első független, önálló tódult be a terembe az utca a'nagy terem egyik boltíves magyar külügyminisztérium, népe is. Igen, kellett ez a sarkában, mikor egyszerre Diener-Dénes József volt a háttér, kellett a Nép a nagy Kun Béla hozuamlépett, bipolitikai államtitkára, sajtó- törtenelmi jelenethez, mikor zalmasan, közvetlenül, úgy főnöke pedig Bíró Lajos, a a terem egyik hátsó bejára- mjnt tíz év előtt a váradi mi drága váradi Bíró Lajo- tan a terembe lépett Kun kávéházban, azzal a kedves sunk, Ady egyik legjobb, Bela, az íteletmondo törté- cinkostársi mosollyal, ahogy legőszintébb és legbizalma- nelem, s megállt a podau- az új verseimet szokta disabb barátja. Bíró Lajos mon, amely a regi trónszék csérni, odalépett, s a kopott volt az aki táviratilag Vá- helyén emelkedett. zsakett belső zsebében kotoradról felrendelt mert a Kun Béla zomok, erőteljes foszva, egy elrongyolt kis szervezkedő magyar külügy- teste ott allt szilárdan, ma- füzetet húzott elő, ismerős, minisztérium sajtóreferen- gabiztosan, kopott, fekete s£-irga és vörösfedelű versesBének szemelt ki. zsakettben, amelyről hia- füzetet _ az én „yperni A családom ekkor még nyoztak a gombolt elől, és Krisztus előtt* című versesNagyváradon élt. A felesé- hátul a két zsakett-szarny fiizetemet, s meleg emlékegem március 19-én egyna- A kerek, boltozatos atml mondta: los látogatásra feljött Bu- kemw fej, topa«^ nfirva, _ Lássa. Dutka, magamdapestre. Este lementünk a mf« ut mai hordtam 1915 óta, az sf sssrjsjt FfsE^ ast-rasAJs^s " s sisfusbs*-!: íLMaí.— lyaudvarra, ahonnan visz- gyertyafényében. A Mi építünk egy tisztult ssuVS-SSE indultam a Várta. Mikor a , ha Duna-partra értem, néhány *" .... elül megriadt késői járókelő a a hirtelen napsütesben elul Igy történt. £>mLíkmíí — sorokban Ezzel a néhány sorral egy szegedi tanítónőnek akarunk emléket állítani. Csókási Etelka a Szeged, Szentgyörgyi elemi népiskola tanítónője a Magyar Tanácsköztársaság néhánynapos szegedi uralma idején — amint azt a Városi Levéltár iratai bizonyítják — -Szociális erkölcstan* címmel tankönyvtervezetet írt az új iskola számára. Ebben a munkában, mely teljesen ateista szellemben íródott, ilyen fejezetek követték egymást: »A proletárdiktatúra, mint az emberi szabadság koronája* — »Az egyiknek nagyon sok van, a másiknak semmi, az egyik dolgozik, a másik nem* — "A gazdagok még az egészséget is irigylik a szegényektől* — "Internacionálé*. A kommunista erkölcsi kátéból — így nevezte később a vádhatóság — a Tanácsköztársaság idején néhány szegedi iskolában tanítottak is fejezeteket. A kommunista pedagógia e nagyszerű emléke, sajnos, elveszett, Csókási Etelkáról sem tudunk semmit, de ezen a jubiláris ünnepen tisztelettel emlékezünk meg róla. Ismeretlen művész plakátja: Te! Sötétben bujkáló, rém hirterjesztő ellenforradalmár, reszkess! Hungária Szálló falához la- a ^ fojtottan fápulva figyelmeztetett, hogy Kun Bela typlo3 hanne folytassam az utam a megszólal: Lánchíd felé, mert Budán ®>n ™e8szflal: va_unk az Tfkí SSJSF 8 Vár "-k ré én, az u^Tré'mi T^ fTÍ ÖfÜ- tó az ítéletmondó Nép. - Itt 1,- Á ™ , aÁ™ i* tehete t 8 hangja felcsattan és kongkesőn, mar 9 óra is lehetett, ya végigbúg a hatalmas terarra riadtam fel, hogy a hl- végigbúg a halálos névatall szobám előterében, ' , ° A amely a lakószobám elóteré- SJZS^r^B meghalt ül szolgált népes ^ülekezet Sgjfí^ftffiBS vitatkozik és hangban em- eljöttünk, hogy egy legetik Ágoston Péter nevét, ü épftsank, a dolgozó nép meg az enyémet. Kinyitot- Por8zág'át. Azért kéret. tam az ajtót ű b az urakat h voltam, hálóingben, s nagy megm0ndjam őszintén, mit meglepetés^ látóig hogy akarQk Az ÜJ Magyarországhivatali szobámban izgatott, nak a Tanácsköztársaságnak nepes gyülek^et vitatkozik. is szüksége lesz diplomáciáÖmlik belőlük a szó. El- ra söt nagyon nagy szüksé. mondjak a nagy történelmi lesz De ez a diplomácia fordulat minden részletét, egégz más eszközökkel és mindazt, ami ezen a rejtel- módszerekkel fog dolgozni, mes éjszakán történt. Igy mlnt önök ott az átkozott tudom meg, hogy már kom- bécsl Banpiatzon. Meg akamunista tanácsköztársaság- rom tehát kérdezni önöktől, ban élek, hogy Kunffy Zsig- kívannak.e és tudnak-e benmond átadta a hatalmat Kun nünket) a népet, a TanácsBélának, ré megalakult az köztársaságot olyan odaadáselső magyar kommunista sal és öszjntén szolgálni, kormány, amelynek Ágoston mint a múltban a császári Péter, az cn kedves váradi monarchia szerencsétlen hábarátom az adminisztratív bon-IS politikáját szolgálták, külügyi népbiztosa. Szeretném, ha itt most, rögKun Béla, aki magának tön megmondanák. tartotta fehn a külügymi- Halálos, néma csend. A grónisztérium politikai irányi- foki diplomaták fagyottan, tását, déli 12 órára a Vár- némán, megdöbbenten halipalota legdíszesebb gobelin- gattak. Kun Bóla még egyszer termébe összehívta a kül- végigsepert tüzes, feketén ügyminisztérium összes szol- égő szemével a megriadt argálatban lévő és szolgálaton cokon s rekedten megszókívül álló. de már Bécsből jalt: ré a világ minden tájáról _ választ nem kaptam, hazaözönlött alkalmazottját. Tehát: tabula rasa. Majd jönössze is gyűltek vagy két- nek a ml embereink, százan. A hatalmas gobelin- Hátatfordított és lejött a terem dísze, hangulata, pódiumról, tompított, finom világítása fi . 0tt sodródtam a furáiig változott. A gyülekezet "-1" ts csa forradalmi tőannál inkább. A levitézlett megben. Egyszer a forgataggrófok, hazasodródott, bu- ban szembetalálkoztam Kun kott diplomaták itt kevered- Bélával. Mind a ketten meg•A szerzőnek a ..Pirkadása lepődötten és a régi váradi a magyar égnek" című tanács- évek közvetlenségével nézkö/.társaságl emlékkötet számára „ovmást Ecvszerre két adott visszaemlékezéseiből vet- egymasi. tgj szerre tuk az itt kőziiit részeket. idegen fej tülekedett kozenk, Nem lehet cé- .. , , _ „ ,, lom, hogy MÓ- Maaacsy Laszlo: ra Ferencnek1918- ré 1919ben írásban ré szóban véghezvitt politikai tevékenységét Móra Ferenc és a forradalom rályságot. Tehát a köztári saság semmi-1 képpen nem ön.i cél, csak esz* köz és szimbói lum, és nem végezte be, .egész terjedelmében és Mint a Radikális Párt tag- szebb az állam ré az egyház csak megkezdte a forradalmiadén vonatkozásában e ja, úgy érzi, hogy pártjának szétválasztásának kérdésé- mat*. szűkreszabott cikk keretében programja elavult, éppen ben jut el. Kijelenti, hogy kifejtsem. Hiszen Földes ezért újat dolgoz kl. Am úgy "a vallás magánügy, egyház A 2 a hite. bogy mindAnna Móráról szóló kitűnő látszik, az új program in- és állam egymástól tökélete- J\ az> ami addig történt, könyvében már megírta, kább Móráé volt, mint a sen elválasztandó... köz- csak kezdete a forraViszont szeretnék hozzájá- pártjáé, s ezért visszaadták pénz semmiféle vallási célra dalomnak, a Hiszek a.z emrulni a Tanácsköztársaság azzal a megjegyzéssel, hogy nem fordítható*. berben című cikkében jut 40 éves évfordulójának meg- »nem elég tömör*. . ., ... . teljességgel kifejezésre. A ünnepléséhez egy-két olyan, ^ ...... . . ... Mlndez bizonyítja, hogy szocializmust látja a legmaeddig viszonylag kevéssé is- A magántulajdon kérdése- Móra túlhaladta pártja prog- gasabb pontnak, amely felé mert Móra-vonatkozású „P paft3d IfitT ÍT ramját, de sok tekintetben az emberiség fejlődésének -^Móra írői arc- 'JSSS^SSÁ a leghaladóbb polgári réteg képét sebbé teszi Mf>7 s A ~*IM§F ii-I-^J -Lú Erblts Jenő: Ne tétovázz! AUj mellénk a vörös hadseregbe! úgy vélem - telje- ellentmondásokba, TZ ™ azontúl is jönni fognak új amikor az osztalytarsada- világnézetet is, melyben meg úrmok, új perspektívákkal*, lomnak olyan társadalom- széles helyet foglalt el a öt teljes mértékben igaM

óra minden megnyilvá- mai való helyettesítését konzervatívizmus zolták — aránylag rövid idő nulása azt igazolja, kívánja, »amelyben nincs * aiatt — az eseménvek. A hogy nem Muszáj munka nélküli jövedelem«, . magyar demokrácia forradalom nem állhatott Herkulesként állt a fórra- vagy amikor a termelőesz- \ akkori kormányát meg. Híres Mementó cikké-* dalom mellé. A legtisztább közök progresszív szociali- L úgy tekinti, mint ben (Sz. N. 1919. IV. 1.) és legigazabb emberi szán- zálásáról beszél. amely "egyelőre csak a nép a már több mint egyhetes dékok vezették. — Szívügye Viszont "demokratikus ijraj vágyait, de nem vala- proletárdiktatúráról azt írvolt. Hiszen egyedül a for- magyar népállam* létrehozá- „„•„ ' „w„r.,tíf .„•„ ja, hogy »talán sohase volt radalomtól remélhette a sát, "a hitbizományok eltör- ludaws ^aratat ieje- Q történelemben még difctaj feudalizmus békjóiban ver- lését, az egyházi javak sze- zi Szerinte "a Koztár- túra< amely ilyen megalku* gődő magyarság megszaba- kularizálását, az ország ter- saság csak politikai intéz- vástalan kemény és mégis dítását ré egy új magyar mészeti erőforrásainak álla- mény, amely a forradalom isteniesen emberséges lett életforma megvalósítását. mi tulajdonba vételét* kö- naDÍán nér»szerüvé vált volna ••• A diadalmas pro* Az akkori főispánhoz be- veteli. 6150 "apjan néPe2eruy« yalt. letariátus nem vérre szom1 nyújtott 1918. okt. 30-iki be- a szociálpolitikai kérdés- azonban meglehetősen ías_ hanem boldogságra, s adványának előszava az ben még messzebb megy, problematikus az értéke, abból mindenkinek juttat olyan embert mutatja meg, amikor »a munkás számára mert minden politikai in- annyit, amennyi megilleti*. aki a történelmi pillanat munkásbiztositást, aggkori tézménv csak füeevénve ré Közismert dolog, hogy szükségszerűségét felismer- biztosítást, nyolcórai munka- , y csa , y Szegeden a direktórium teve cselekszik. időt, az anya- és csecsemő- eszkoze a szociális es gaz- vékenységének ideje a fran"A történelmi napok, ame- védelem érdekében az anya- dasági valóságnak. Nem elég cia megszállás következte-* lyek a pusztulásra megérett sági biztositást a házassá- éltetni a köztársaságot, tud- ben nagyon rövid időre kor^azTXTd^lt - — - - — ^ És ° a^^ °m e gs^á 11 ó csapa tokra szabadították, feltétlen szük- teljes egyenjogúságát, a éltetjük: azért mert a most támaszkodó jobboldal, illetségszerűséggel parancsolják, gyermekmunka teljes eltör- készülő gazdasági és társa- ve a reakció erősbödésével hogy ebben az egész magyar Usét> a nemek egyenjogú- dalmi reformok ellenzői, az Mórából máról holnaora -ha^ a —— —a ^ ? tariefc^SSS az ősmagyar város és az ős- reformját« követeli. a katonai es polgári burok- figyelmeztetni a "győzőket«, demokrata város, amely ma- De talán az akkori viezo- rácia alól kirántja a talajt, hogy "Szegedet csak az gyar volt és demokrata volt nyokat tekintve, legmesz- amelyre támaszkodott, a ki- mentheti meg, ha akadnak rt/i/io"* f eiví/ín Al-vn I.* rt^/ln" ~ egész történelmén keresztül*. A továbbiakban csaknem Petőfi forradalmi türelmetlenségével követeli »Szeged törvényhatóságának állásfoglalását, hogy Szeged népének lelki feszültsége a robbanó hangulatú napokban a törvényhatóságnak mint a. város hivatalos testületének vallomástétele révén levezetést nyerjen*. Indítványának pontjai általában ismertek (általános vá* lasztójog, Magyarország teljes függetlensége, sajtószabadság stb.), de nehéz megállni, hogy ne utaljunk egykét olyan kijelentésére, mely nagyon jellemző írónkra. Követeli, hogy a »korrupt parlament, amelynek bűne az ország végromlásba vitele, azonnal eltávolíttassák...*, követeli, "nagyszabású birtok- és szociálpolitikai reformok* végrehajtását, mely a népet földhöz juttatja, s a háborúból hazatérők tömegének életét emberibbé teszi, és nem utolsósorban követeli — de azonnal — a felhalmozott tőke igénybevételét az általános nyomor enyhítése végett. Csillagokig érő proletár Tüske bokor szült, barna ég nevelt, nölesőd felett airó szil énekelt, Az élet koldus rongyba járatott, Vadrózsás árokszélbe hálatott, Anyád könnyűje sózta kenyered, Csavargón bánt a Jegyző veled . .. Miénk voltál Te életedbe már. Te csillagokig érő proletár! Miénk volt szived arany pohara, Amit az isten ötvözött maga. S az álmok lángborával Itatott — Ágról szakadót, szenvedőt, rabot: Miénk szerelmed, e rózsás vihar, Csalogánytorkü légy trilláival. Gyerek-Jókedved, fátylas mélahúd, Nevetve hordott tövis koszorúd. Miénk volt szilaj haragod, amely Szikráit az egekre hányta fel S a gúny, ..mely pokolra szállatott. Nemes Pató Pált és kövér papot. Komor dacod, a zsarnoko ülóló, Miénk villámod, a királyölő, S hagyatékodul miénk a dal. Amely világszabadságröl rivall! És a halálod ... 6, miénk az ls, Minékünk az jut sorsunkul ma is: Zsoldos pribékek karddöfésivel Az országút porába hullni el, S meszes gödörbe dobva, névtelen, Ügy válni porrá, sárrá, leltelen, Hogy meg ne lelje hozzánk az utat, Ha lenne ls tán, aki megsirat... S bárhogy kapkoi feléd az úri renk: 're a miénk vagy, egyedül miénk! Miénk, kik Dózsa népei vagyunk! Pecsét a szánkra, láncban a karunk. Trónunk Izzó parázsba ültetik, Húsunk hóhérlegények rsípd«slk, A homlokunkon tüzes korona — De azért rabok nem leszünk soha! okos és józan polgárai, akik keresik az őszinte megegye* zést az okos és józan munkássággal, és nem akarják Dózsa György trónjába ültetni a proletariátust. Mert győzelmet aratni ma könnyű, de senki sem bírja a győzelmet megtartani, ha nem osztozik rajta a legyőzöttel*. 1919. május 8-ával meg kell válnia a Szegedi Naplótól, melynek 1902 óta munkatársa és 1913-tól főszerkesztője volt. É i letének legnehezebb és legkeservesebb napjai következnek el. De a munkásosztály és a szocializmus győzelmébe vetett hitét nem tudta elveszíteni. Szolgáljon bizonyítékul a kiegészítésként közölt, alig ismert, kéziratban lévő verse, melyet a szegedi munkásság felkérésére írt 1919. júl. 29-én. s a szegedi munkásszínpad jegyzőkönyvéhez csatolva maradt ránk,