Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

* Szombat. 1959. március 21. Munkalélektani vizsgálatok a Szegedi Kenderfonó gyár ban A Szegedi Kenderfonógyár tarrosi rendelője az elmúlt éi' őszén új „szakrendelés­sel* bővült. A „rendelést* nem a test valamely részét vizsgáló orvos végzi, hanem „a lélek orvosa*, a pszicho­lógus. A munka pszicholó­gia azért új, mert régebben az. üzemorvos megállapítot­ta, hogy testileg alkalmas-e az illető egy-egy munkakör betöltésére, de azt nem vizs­gálta, lelkileg-szellemileg megfelel-e A munkapszicho­lógia e fontos tényezővel foglalkozik. Feladata: a dol­gozók testi és lelki adottsá­gainak, hajlamainak, az üzem és az otthon szellemi klímájának vizsgálata. E felderítő munka után pedig célja, hogy megszüntes­sen a lehetőségekhez ké­pest minden olyan körül­ményt, amely a dolgozó munkakedvét gátolja, za­varja, E néhány, csupán ismerte­tő mondatból i6 kitűnik, mennyire fontos, milyen je­lentős a munkalélektan be­vezetése üzemeinkben. Ha­zánkban eddig a Szegedi Kenderfonógyáron kívül csak egyedül a Csillaghegyi Lenárugyárban vezették be. Más, iparilag fejlett álla­mokban már néhány éve si­kerrel alkalmazzák. Igy pél­dául az NDK műszaki iro­dalmában gyökeret eresztett a „szellemi klíma* szó, sőt a vezetőképesség fogalma is. Érdekes, hogy külföldön így hirdetnek megüresedett mű­szaki vezető állásokat: „Jó vezetőképességű textilmér­nököt keresünk...* és csak másod, vagy harmadlagos a gyakorlat, a szakképzettség. Érdekes megállapítások a napi munkában De térjünk vissza a Sze­gedi Kenderfonógyárba. Mi­lyen formában alkalmazzák a munkalélektant és milyen ereménnyel? — Nagyon nagy jelentő­séget tulajdonítok a szelle­mi klímával való foglalko­zásnak — magyarázza Tö­mörkény László, az üzem Kossuth-díjas főmérnöke. — Éppen ezért örülök, hogy el­sők között alkalmazhattuk üzemünkben. A munkalélek­tan, szerintem, az eddiginél is sokkal jobban az embert állította a termelés közép­pontjába. Bevezetésével art igyekszünk elérni, hogy a dolgozók ne csak a bérért, hanem saját kedvükre, örömükre is dolgozhassanak. Ez csak úgy érhető el, ha a képességeiknek legjobban megfelelő munkakörben dol­goznak. Nagyon fontos a ve­zetők és a dolgozók, vala­mint a közvetlen munka­társak közötti jó kapcsolat ís. Különösen érdekes meg­állaoitásai vannak a mun­kalélektannak a nőkkel kap­csolatban. Ilyen érdekesség például, hogy míg a férfiak­ra az erélyes, katonás vezetés nagyobb hatású, a nőknél az ilyen vezetés el­lenkezést vált ki és csak kedvességgel, szép szóval lehet őket eredményesen vezetni. Áz ivás lélektanának felderítésével — Visszatérve az eredeti kérdésre, üzemünkben napi két órát foglalkozik a dol­gozókkal a pszichológus. Ez természetesen nem úgy tör­ténik. mint a szakrendelé­seiméi. hogy a betegek ma­guk keresik fel az orvost, hanem legtöbb esetben mi hívjuk fel a figyelmét egy­egy nehezebb esetre. Például ha valamelyik dolgozó azül­* lés útjára lép, mi kérjük rneg. foglalkozzék gyógyítá­sával. Igen eredményesek az eddigi foglalkozások. Egy üzemi dolgozónk például az ősszel még megrögzött alko­holista volt. A pszichológus azóta minden gyógyszer, el­vonókúra nélkül, az. ivás lé­lektani okának felderítésé­vel, a további megfelelő fog­lalkoztatással elérte, hogv dolgozónk túlvészelte a leg­kritikusabb Szilvesztert, új­évet, józan, rendes ember lett belőle. A fáradság óráiról Színes műszaki folyóiratot vesz elö fiókjából Tömör­kény főmérnök ós érdekes diagrammot mutatva magya­rázza: — Ez a diagramm a mun­ka intenzitását tünteti fel a nap 24 órájában. Eszerint a reggel 6 órától dolgozó munkaintenzitása reggel 9 óra körül a legnagyobb, a déli órák után csökken. Az éjszakai műszakban dolgo­zók éjjel 3-kor a legfáraa­tabbak. Ezért akarjuk üze­münkben is bevezetni annak a felmérését, hogy egyes mű­veletek elvégzése milyen fá­radságot okoz. A laikus em­ber nem is hinné, hogy a fáradság megállapításával csökkenthetjük a balesete­ket, sőt javíthatjuk a minő­séget is. A művezető tovább­képzőkön már több esetben tartottam előadást a munka­pszichológiáról, a dolgozók­kal való foglalkozásról. Art szeretném, hogy az illetéke­sek is velünk egy vélemé­nyen legyenek, és minél előbb, minél több üzemben vezessék be a munkalélek­tan alkalmazását. As otthoni körülmények És mit mond maga a pszichológus tapasztalatairól, munkájáról? Csak úgy ki­ragad néhányat a minden­napi életből. — Megállapítottuk mondja a többi között —, hogy a frissen nyugdíjazott dolgozóknál milyen nagy lelki törést okoz a munka megszűnése. Ügy érzik, fe­leslegessé váltak. Éppen ezért ezentúl a gyár vezető­ségével való megegyezés alapján gyakran visszahív­juk a nyugdíjasokat egy-két­napos munkára. Munkaidő után pedig meghívják őket, hogy adják át tapasztalatai­kat a fiatal dolgozóknak. Sok problémát okoz az üzemben az otthoni körülmények rossz alakulása is. Különösen vo­natkozik ez az asszonyokra. Náluk gyakran lerontja a munkakedvet a második műszak gondja, a háztartás és a gyermeknevelés. Sok gondot okoznak a családi háborúk, a háromszögek ki­alakulása is. Ilyen esetben igyekszünk tapintatosan köz­belépni. Szeretném figyel­meztetni is az asszonyokat, legyenek jobb politikusok, vigyázzanak jobban a csa­lád békéjére: legyenek ott­hon derűsek, rendesek, ne pedig, mint ahogyan közü­lük némelyek teszik, slam­posak, nyafogósak. A férj észreveszi — és nem is örömmel — a különbséget az otthon rendetlen asszony és a munkahelyen csinosan öl­töző nők között. A másik problémát szerintem az okozza, hogy az asszonyok, ha férjük gondjaikról, mun­kájukról szeretne beszélni, akkor türelmetlenül félbe­szakítják azzal a felkiáltás­sal: „Nem érek rá most ilyesmivel foglalkozni*. Ilyen­kor mi lesz a nóta vége? A férj előbb-utóbb keres ma­gának olyan nőt, akivel be­szélhet minden gondjáról, bajáról. Minél több üzemben Lém, ilyen kérdésekkel is foglalkozik ez a hasznos, ér­dekes tudomány: a munka­lélektan. Bevezetése fontos üzemeinkben, amint azt bi­zonyítják az eddig elért eredmények, tapasztalatok. Ma még ugyan kissé bizal­matlanok a dolgozók a lé­lek orvosaival szemben, de a jó tapasztalatok itt is meg­hozzák majd az eredményt. Feltehetően nem sok idő kell ahhoz, hogy a dolgozók ma­guk keressék fel problémá­jukkal a pszichológust, kü­lönösen, ha erre a lehető­séget is megteremtik az or­szág valamennyi nagyüzemé­ben. (horucziné) Soha a büdös élet­ben nem kerékpáro­zom többet a Kos­suth Lajos sugár­úton! ... Pedig nagyon sze­retek kerékpározni. Most is úgy történt, hogy kölcsönkértem egy barátomtól a ke­rékpárját. Gondol­tam, úgyis rég ültem már a nyeregben, milyen jó lesz egy kicsit taposni a pe­dált, belovagolni ezt a bringát. Meg aztán a sok üldögélés után egyenesen szükségel­tetik az a kis test­mozgás. A Kossuth Lajos sugarúira azért ke­rültem, mert közis­mert dolog, hogy an­nak külön kerékpár­Nem kerékpározom!... útja van. Van bi­zony, nem is akár­milyen. Az elején kicsit hepe-hupás volt, má­sutt meg a küllőkig merült a sárba a két kerék. Sebaj — vi­gasztaltam magam —, lesz ez még jobb is. És csakugyan. Különösen a Ruha­gyár körül. Árkok, hatalmas földtorla­szok, amelyeltet gya­logszerrel is bajos volna megmászni. Olyan formája volt, mint egy kisebbfajta svájci hegycsuszam­lásnak. Talán az is lehetett, földcsu­szamlás vagy tordai szakadék, mert munkálkodó embe­reknek nem volt ott se híre, se hamva. Gyerünk hát ki az útra! A döntést követte a tett. Hogy a tettet mi követte, arról nincs kedvem most se beszélni. Egy autó — az kö­vette el. A számos horzsolást, kék fol­tot leszámítva, ne­kem ugyan nem tör­tént semmi különö­sebb bajom. De a ba­rátonusoha többé nem fogja már kölcsön­adni a kerékpárját. Nemcsak nekem. Másnak se. Hát ezért nem ke* rékpározok én soha többet a Kossuth Lajos sugárúton. Mert én megtehetem, hogy ne kerékpároz* zak. Dehát azok a ru* hagyári, gázgyári, konzervgyári, juta­gyári és falemezgyá* ri dolgozók, akik ke­rékpáron járnak dol­gozni. Azok se ke­rékpározzanak töb­bet? Akkor mégis jobb lenne tán in­kább azt a földcsu­zsamlást felszámol­ni. Mert közismert do­log Szegeden, hogy a Kossuth Lajos su­gárútnak külön ke­rékpárút ja van... (P — pö Merre tartanak a tovább nem tanuló fiatalok ? Gyors statisztika a végző diákok életcéljáról Minden esztendőben ko­moly problémát okoz az ok­tatási intézményeknek, az állami és társadalmi vezető­testületeknek az iskolából kikerülő fiatalok munkába állítása, elhelyezése. Közis­mert, hogy az általános is­kolát és középiskolát ered­lasztásával kapcsolatban a következőket tudtuk meg: — Komoly munkaerő­gazdálkodás! probléma az érettségizett. dc tovább nem tanuló diákok Ugye is. A szakiskolákat, techniku­Több balástyai dolgozó a helyi föld művesszövetkezet útján naposcsibéket rendelt a szegedi baromfikeltetőtől. A csibék szállítását a kel­tető március 13-ra ígérte, legalábbis a balástyai ba­romfifelvásárló útján erről értesítette a dolgozókat. A megrendelők a megjelölt napra, péntekre fel is vonul­tak a baromfifelvásárló elé. hogy átvegyék a csibéket Vártak reggel fél 7-tól este fél 8-ig. De az ígért szállít­mány nem érkezett meg. Másnap, szombaton, ami­kor már nem várta senki, délelőtt 11 óra körül megér­keztek a csibék. Az autónak házról házra kellett járni, széthordani a szállítmányt. Mi történt volna, ha az ígért napon küldik ki a csi­béket? A baromfikeltető üzemanyagot takarított vol­na meg, a balástyaiak pedig nem bosszankodtak volna egynapi hiába várakozás miatt. Ha már nem sikerült a tervezett napra Balástyára érkezni, egy telefonüzenet­tel mindezt el lehetett vol­na kerülni. Boldizsár Ferenc, Balástya Elöljárójában töredelme­sen bevallom, mulasztást kö­vettem el. Nem valami nagy égbekiáltó bűn nyomja lel­kem, de ami igaz, az igaz: több hónapja nem fizettem be férjem motorkerékpárja után az adót. Nem nagy té­telről van szó: havi 10 fo­rintról. Eddig is tudtam, hogy aki tartozik, az fizetni köteles. Es még azt is, hogy késedel­mes teljesítés után bírság is dukál. Felkerestem az ille­tékes pénzügyőrséget — s talán elhiszik nekem — igen udvariasan adtam elö mu­lasztásomat és abbéli szán­dékomat, hogy most minden tartozásom rendezni kívá­nom. Biztos voltam benne, hogy mulasztásomért nem fogok dicséretet kapni, de ami velem történt, az eny­hén szólva „várakozáson fe­lüli volt". Az ügyet intéző — egyen­ruhát viselő — elvtársnő, a legdurvább hangon, otrom­ba módon kiabált velem, mindenféle csalónak, gaz­embernek nevezett és kije­lentette, hogy nem hajlandó rendezni tartozásom. Amikor a parancsnoknál kíséreltem meg, hogy előadjam kéré­sem, az elvtársnő felugrott, megragadta a kabátom és durván kilökött. Az esettel kapcsolatban lenne néhány kérdésem: Ha valóban adócsaló va­gyok, akkor most életem végéig az maradok-e, vagy módot adnak arra, hogy tar­tozásom rendezzem? Megen­gedhetőnek tartják-e a fele­lösségrevonás ilyen formá­ját? Ki szolgáltat nekem elégtételt az egyenruhát vi­selő elvtársnő minősíthetet­len magatartásáért? Kutiván Rezsőné * Vidékről jöttem be Sze­gedre és egyúttal meg akar­tam nézni a Benczúr-kiállí­tást is. De legnagyobb meg­lepetésemre a múzeum kép­tára zárva volt, s a kifüg­gesztett kis táblán olvas­tam: belépés délután 2-től 6-ig. Igen ám, de nekem vissza kellett utaznom, így a kiállítást nem nézhettem meg. Arra nem gondolnak az „illetékesek*, hogy vidékiek is megfordulnak Szegeden, s azok is szeretnék megnézni dcsügyi osztálya — a mun- lenegy fiatal érdeklődik a kaügyi osztállyal és az kertészkedés iránt, ugyan­iskolákkal együttműködve nálvázzák a ke­— tervet dolgozott ki an- aKKor pdlyazzaK a ke nak érdekében, hogy a to- reskedelmi tanulófelvételt, vább nem tanuló fiatalok Viszont örülünk annak, hogy elhelyezkedését biztosítsák. n fiatal visszakívánkozik a Tury Géza elvtárs, a vá- földhöz, amelytől a fiatalok menyesen elvégző tanulók rosi tanács művelődésügyi 32 utóbbi időben valósággal bizonyos százaléka nemfoly- osztályának vezetője ezzel menekültek. í^tl^SKbörf kapcsolatosan a következő- A végző középiskolások ágaiban kíván egzisztenciát ket mondotta lapunknak: elhelyezesevel és palyava­teremteni. Eddig majdnem _ s d általános isko­mmden esztendőben keson . ,. , . fogtak hozzá az illetékes tes- tóiban iden 950 tanuló végzi tőletek az ilyen fiatalok el a nyolcadik osztályt. Az problémájának megoldású- elmúlt évek tapasztalata azt hoz s igy gyakran előfor- mutatl hogy ha kés„n dult, hogy egyes fiatalok az ,, , _ .,,,., iskola jótékony nevelő ha- nyultu"k segltő S!fdek l - —, tása alól kikerülve, nem ju- a tovabb nem 13111110 diakok mokat végzett fiatalok szak­tottak be olyan kollektívába, Problémájához, kevés ered- irányú eIhelye2iése döntő amelyek tovább formálták mennyel Adtunk segítem a mértékben biztosított. Az ál­szülőknek. A most végző ^^ gimnáziuinokból diákok kétharmada középis- nulmányi ^ egyéb ok miatt kólában szándékozik foly- tQvább nem ^rnúók elhelye* tatni tanulmányát. Ha e ^ ^ mofit feladat a szándékukhoz a szülői ház ^^ megfelelö osztályai is megfelelő segítséget nyújt, számára & nem lesz akkor nagy részük megfelel kapkodás tárgya. Pedagógu­a felvételi vizsgákon és min- saink viszant lelkiismereti den bizonnyal megállja he- kérdésként kezeljék, hogy a „ lyét a középiskolában. Több munká&.paraszt fiatalokat jj\ (^/f^jMj évi gyakorlat azonban azt tanulmányaikban úgy segít­IA*S)VJ\N igazolja, hogy sék: ezek többsége előtt a jelentkezők 10—15 szá- megnyíljanak a felsőoktatási zaléka mégsem felel meg intézmények kapui. a felvételi vizsgákon, s Aránytalanságok itt iselő­igy a tovabb tanulni nem szándékozó gyerekek szá­ma körülbelül 400-ra emelkedik. volna őket, hanem gyakran az utca és a rossz társaság hatása alá kerültek. Hogy ezentúl hasonló esetek ne fordulhassanak elő, a városi tanács művelö­a kiállítást. Korábban — legalábbis úgy tudom —dél­előtt 10-től este 6-ig volt nyitva a képtár. Jó lenne, ha ismét visszahoznák ezt a nyitvatartási rendszert. Dr. Vass Elemér * Mint szegedi születésű, a napokban szülővárosomban jártam. Az Alföldi Étterem­ben ebédeltem. Meglepő volt a tanuló figyelmes, előzé­keny kiszolgálása. Mind igen figyelmes volt, de különösen kitűnt Backer László. S mi­kor érdeklődtem utána, el­mondták, hogy egyéves pin­cértanuló. Dicséretet érde­mel a fiatalember szorgal­mas. előzékeny munkája. Gazdag András vájár Pécs Figyelemmel kísérem a „Szép Szegedért* mozgal­mat, s mindig örülök, ha eredményeket látok. A hi­bák pedig bosszantanak. Ezért fogtam most is tollat. A Móra utca 59-es számú ház előtt valóságos tyúk­farm van. Jelenleg a tyú­kok vedlenek, s betollazzák az utcát. Ezek az emberek itt nevelik fel az aprójószá­got. Emlékszem, tavaly ap­ró csirkéket raktak ki ket­reccel. -Mindennap itt járok el dolgozni és emlékszem, hogy itt nagyon szép, virágos utca volt. A tyúktenyésztőnek pe­dig azt szeretném mondani, hogy ba tojást és csirkehúst akar enni, legyen baromfi­udvara! K. Ilona! fordutóak az érdeklődésben. Irreálisan nagy a vonzó­dás például a postai szol­gálat és az üvegtechnika iránt, Ezeknek a fiataloknak utat kell egyengetni a termelő munkához. A fiatalok 14 de egyébként az érdeklődés éves korban rendszerint öt- széleskörű: a 44 jelentkező letszerűen választanak élet- 21 szakmára osrtik eL pályát, ezért néhány segítő A művelődésügyi osztály­szándékú tanácsot adunk nak az a kérése a szülőktől, mind nekik, mind szüleik- az iskolától és a társadalom* nek, de osztályfőnökeik- tói, hogy nek is. élettapasztalattal, tervgaz­dálkodásunk igényeinek is­meretével segítsék a fia­talokat olyan életpályák felé, ame­lyekben emberré válva a szocialista társadalomért dol­gozó, elégedett, boldog em­berek lesznek. Háziipar a lermelőszövetkeze'ben Egy százezer lakosú város évente nem igényelhet 49 fodrásztanulót. A Ruhagyár sem tudja fel­venni a most újként jelent­kező 13 diákot, hiszen raj­tuk kívül még 33 fiatal sze­retne női szabó lenni. Az utóbbiak között 21 munkás­származású is van, akiknek viszont a szülők áldozatvál­lalásával és tanáraik segítsé­gével a középiskola felé kel­lene utat nyitni. Tizenegy A rókusi Dózsa Termelő­motorszerelőt sem tudnak el- szövetkezet tagjai kiszámi­helyezni Szegeden, de ehhez tották. hogy sokkal jobban a szakmához már érettségi járnak, ha kapásnövényeik is kell. Szerezzen érettségi tábláinak szélein termesztett bizonyítványt az a néhány eiroklermcsüket- nem adják fiatal is, aki az előzetes sta- el, hanem ráérő idejükben tisztika szerint villanyszere- maguk dolgozzák fel. A tél lőnek, fogtechnikusnak, mű- idején seprűkötő gépet sze­szei-észnek és ápolónőnek ké- reztek be, s az idősebb ta­szül. gok közül többen is elsajá­,..., . ... tították a seprűkötés mes­Mcgdobbcnto, hogy bátor ... .. . , ... tervezésünk. nagyszabású terfogásait. Az elmúlt teli építkezéseink idején Sze- hónapokban ezer csinos sep­tred általános iskoláiból rűt készítettek. Seprűik semmiben sem különbőznek a gyári portékától, s a kész­A belterjes gazdálkodás el- árut eddig igen szépen értéke­terjedtsége ellenére is egyet- eltették. csak négyen akarnak kő­műves mesterséget tanulni.

Next

/
Thumbnails
Contents