Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

* Szombat. 1959. március 21. Munkalélektani vizsgálatok a Szegedi Kenderfonó gyár ban A Szegedi Kenderfonógyár tarrosi rendelője az elmúlt éi' őszén új „szakrendeléssel* bővült. A „rendelést* nem a test valamely részét vizsgáló orvos végzi, hanem „a lélek orvosa*, a pszichológus. A munka pszichológia azért új, mert régebben az. üzemorvos megállapította, hogy testileg alkalmas-e az illető egy-egy munkakör betöltésére, de azt nem vizsgálta, lelkileg-szellemileg megfelel-e A munkapszichológia e fontos tényezővel foglalkozik. Feladata: a dolgozók testi és lelki adottságainak, hajlamainak, az üzem és az otthon szellemi klímájának vizsgálata. E felderítő munka után pedig célja, hogy megszüntessen a lehetőségekhez képest minden olyan körülményt, amely a dolgozó munkakedvét gátolja, zavarja, E néhány, csupán ismertető mondatból i6 kitűnik, mennyire fontos, milyen jelentős a munkalélektan bevezetése üzemeinkben. Hazánkban eddig a Szegedi Kenderfonógyáron kívül csak egyedül a Csillaghegyi Lenárugyárban vezették be. Más, iparilag fejlett államokban már néhány éve sikerrel alkalmazzák. Igy például az NDK műszaki irodalmában gyökeret eresztett a „szellemi klíma* szó, sőt a vezetőképesség fogalma is. Érdekes, hogy külföldön így hirdetnek megüresedett műszaki vezető állásokat: „Jó vezetőképességű textilmérnököt keresünk...* és csak másod, vagy harmadlagos a gyakorlat, a szakképzettség. Érdekes megállapítások a napi munkában De térjünk vissza a Szegedi Kenderfonógyárba. Milyen formában alkalmazzák a munkalélektant és milyen ereménnyel? — Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok a szellemi klímával való foglalkozásnak — magyarázza Tömörkény László, az üzem Kossuth-díjas főmérnöke. — Éppen ezért örülök, hogy elsők között alkalmazhattuk üzemünkben. A munkalélektan, szerintem, az eddiginél is sokkal jobban az embert állította a termelés középpontjába. Bevezetésével art igyekszünk elérni, hogy a dolgozók ne csak a bérért, hanem saját kedvükre, örömükre is dolgozhassanak. Ez csak úgy érhető el, ha a képességeiknek legjobban megfelelő munkakörben dolgoznak. Nagyon fontos a vezetők és a dolgozók, valamint a közvetlen munkatársak közötti jó kapcsolat ís. Különösen érdekes megállaoitásai vannak a munkalélektannak a nőkkel kapcsolatban. Ilyen érdekesség például, hogy míg a férfiakra az erélyes, katonás vezetés nagyobb hatású, a nőknél az ilyen vezetés ellenkezést vált ki és csak kedvességgel, szép szóval lehet őket eredményesen vezetni. Áz ivás lélektanának felderítésével — Visszatérve az eredeti kérdésre, üzemünkben napi két órát foglalkozik a dolgozókkal a pszichológus. Ez természetesen nem úgy történik. mint a szakrendeléseiméi. hogy a betegek maguk keresik fel az orvost, hanem legtöbb esetben mi hívjuk fel a figyelmét egyegy nehezebb esetre. Például ha valamelyik dolgozó azül* lés útjára lép, mi kérjük rneg. foglalkozzék gyógyításával. Igen eredményesek az eddigi foglalkozások. Egy üzemi dolgozónk például az ősszel még megrögzött alkoholista volt. A pszichológus azóta minden gyógyszer, elvonókúra nélkül, az. ivás lélektani okának felderítésével, a további megfelelő foglalkoztatással elérte, hogv dolgozónk túlvészelte a legkritikusabb Szilvesztert, újévet, józan, rendes ember lett belőle. A fáradság óráiról Színes műszaki folyóiratot vesz elö fiókjából Tömörkény főmérnök ós érdekes diagrammot mutatva magyarázza: — Ez a diagramm a munka intenzitását tünteti fel a nap 24 órájában. Eszerint a reggel 6 órától dolgozó munkaintenzitása reggel 9 óra körül a legnagyobb, a déli órák után csökken. Az éjszakai műszakban dolgozók éjjel 3-kor a legfáraatabbak. Ezért akarjuk üzemünkben is bevezetni annak a felmérését, hogy egyes műveletek elvégzése milyen fáradságot okoz. A laikus ember nem is hinné, hogy a fáradság megállapításával csökkenthetjük a baleseteket, sőt javíthatjuk a minőséget is. A művezető továbbképzőkön már több esetben tartottam előadást a munkapszichológiáról, a dolgozókkal való foglalkozásról. Art szeretném, hogy az illetékesek is velünk egy véleményen legyenek, és minél előbb, minél több üzemben vezessék be a munkalélektan alkalmazását. As otthoni körülmények És mit mond maga a pszichológus tapasztalatairól, munkájáról? Csak úgy kiragad néhányat a mindennapi életből. — Megállapítottuk mondja a többi között —, hogy a frissen nyugdíjazott dolgozóknál milyen nagy lelki törést okoz a munka megszűnése. Ügy érzik, feleslegessé váltak. Éppen ezért ezentúl a gyár vezetőségével való megegyezés alapján gyakran visszahívjuk a nyugdíjasokat egy-kétnapos munkára. Munkaidő után pedig meghívják őket, hogy adják át tapasztalataikat a fiatal dolgozóknak. Sok problémát okoz az üzemben az otthoni körülmények rossz alakulása is. Különösen vonatkozik ez az asszonyokra. Náluk gyakran lerontja a munkakedvet a második műszak gondja, a háztartás és a gyermeknevelés. Sok gondot okoznak a családi háborúk, a háromszögek kialakulása is. Ilyen esetben igyekszünk tapintatosan közbelépni. Szeretném figyelmeztetni is az asszonyokat, legyenek jobb politikusok, vigyázzanak jobban a család békéjére: legyenek otthon derűsek, rendesek, ne pedig, mint ahogyan közülük némelyek teszik, slamposak, nyafogósak. A férj észreveszi — és nem is örömmel — a különbséget az otthon rendetlen asszony és a munkahelyen csinosan öltöző nők között. A másik problémát szerintem az okozza, hogy az asszonyok, ha férjük gondjaikról, munkájukról szeretne beszélni, akkor türelmetlenül félbeszakítják azzal a felkiáltással: „Nem érek rá most ilyesmivel foglalkozni*. Ilyenkor mi lesz a nóta vége? A férj előbb-utóbb keres magának olyan nőt, akivel beszélhet minden gondjáról, bajáról. Minél több üzemben Lém, ilyen kérdésekkel is foglalkozik ez a hasznos, érdekes tudomány: a munkalélektan. Bevezetése fontos üzemeinkben, amint azt bizonyítják az eddig elért eredmények, tapasztalatok. Ma még ugyan kissé bizalmatlanok a dolgozók a lélek orvosaival szemben, de a jó tapasztalatok itt is meghozzák majd az eredményt. Feltehetően nem sok idő kell ahhoz, hogy a dolgozók maguk keressék fel problémájukkal a pszichológust, különösen, ha erre a lehetőséget is megteremtik az ország valamennyi nagyüzemében. (horucziné) Soha a büdös életben nem kerékpározom többet a Kossuth Lajos sugárúton! ... Pedig nagyon szeretek kerékpározni. Most is úgy történt, hogy kölcsönkértem egy barátomtól a kerékpárját. Gondoltam, úgyis rég ültem már a nyeregben, milyen jó lesz egy kicsit taposni a pedált, belovagolni ezt a bringát. Meg aztán a sok üldögélés után egyenesen szükségeltetik az a kis testmozgás. A Kossuth Lajos sugarúira azért kerültem, mert közismert dolog, hogy annak külön kerékpárNem kerékpározom!... útja van. Van bizony, nem is akármilyen. Az elején kicsit hepe-hupás volt, másutt meg a küllőkig merült a sárba a két kerék. Sebaj — vigasztaltam magam —, lesz ez még jobb is. És csakugyan. Különösen a Ruhagyár körül. Árkok, hatalmas földtorlaszok, amelyeltet gyalogszerrel is bajos volna megmászni. Olyan formája volt, mint egy kisebbfajta svájci hegycsuszamlásnak. Talán az is lehetett, földcsuszamlás vagy tordai szakadék, mert munkálkodó embereknek nem volt ott se híre, se hamva. Gyerünk hát ki az útra! A döntést követte a tett. Hogy a tettet mi követte, arról nincs kedvem most se beszélni. Egy autó — az követte el. A számos horzsolást, kék foltot leszámítva, nekem ugyan nem történt semmi különösebb bajom. De a barátonusoha többé nem fogja már kölcsönadni a kerékpárját. Nemcsak nekem. Másnak se. Hát ezért nem ke* rékpározok én soha többet a Kossuth Lajos sugárúton. Mert én megtehetem, hogy ne kerékpároz* zak. Dehát azok a ru* hagyári, gázgyári, konzervgyári, jutagyári és falemezgyá* ri dolgozók, akik kerékpáron járnak dolgozni. Azok se kerékpározzanak többet? Akkor mégis jobb lenne tán inkább azt a földcsuzsamlást felszámolni. Mert közismert dolog Szegeden, hogy a Kossuth Lajos sugárútnak külön kerékpárút ja van... (P — pö Merre tartanak a tovább nem tanuló fiatalok ? Gyors statisztika a végző diákok életcéljáról Minden esztendőben komoly problémát okoz az oktatási intézményeknek, az állami és társadalmi vezetőtestületeknek az iskolából kikerülő fiatalok munkába állítása, elhelyezése. Közismert, hogy az általános iskolát és középiskolát eredlasztásával kapcsolatban a következőket tudtuk meg: — Komoly munkaerőgazdálkodás! probléma az érettségizett. dc tovább nem tanuló diákok Ugye is. A szakiskolákat, technikuTöbb balástyai dolgozó a helyi föld művesszövetkezet útján naposcsibéket rendelt a szegedi baromfikeltetőtől. A csibék szállítását a keltető március 13-ra ígérte, legalábbis a balástyai baromfifelvásárló útján erről értesítette a dolgozókat. A megrendelők a megjelölt napra, péntekre fel is vonultak a baromfifelvásárló elé. hogy átvegyék a csibéket Vártak reggel fél 7-tól este fél 8-ig. De az ígért szállítmány nem érkezett meg. Másnap, szombaton, amikor már nem várta senki, délelőtt 11 óra körül megérkeztek a csibék. Az autónak házról házra kellett járni, széthordani a szállítmányt. Mi történt volna, ha az ígért napon küldik ki a csibéket? A baromfikeltető üzemanyagot takarított volna meg, a balástyaiak pedig nem bosszankodtak volna egynapi hiába várakozás miatt. Ha már nem sikerült a tervezett napra Balástyára érkezni, egy telefonüzenettel mindezt el lehetett volna kerülni. Boldizsár Ferenc, Balástya Elöljárójában töredelmesen bevallom, mulasztást követtem el. Nem valami nagy égbekiáltó bűn nyomja lelkem, de ami igaz, az igaz: több hónapja nem fizettem be férjem motorkerékpárja után az adót. Nem nagy tételről van szó: havi 10 forintról. Eddig is tudtam, hogy aki tartozik, az fizetni köteles. Es még azt is, hogy késedelmes teljesítés után bírság is dukál. Felkerestem az illetékes pénzügyőrséget — s talán elhiszik nekem — igen udvariasan adtam elö mulasztásomat és abbéli szándékomat, hogy most minden tartozásom rendezni kívánom. Biztos voltam benne, hogy mulasztásomért nem fogok dicséretet kapni, de ami velem történt, az enyhén szólva „várakozáson felüli volt". Az ügyet intéző — egyenruhát viselő — elvtársnő, a legdurvább hangon, otromba módon kiabált velem, mindenféle csalónak, gazembernek nevezett és kijelentette, hogy nem hajlandó rendezni tartozásom. Amikor a parancsnoknál kíséreltem meg, hogy előadjam kérésem, az elvtársnő felugrott, megragadta a kabátom és durván kilökött. Az esettel kapcsolatban lenne néhány kérdésem: Ha valóban adócsaló vagyok, akkor most életem végéig az maradok-e, vagy módot adnak arra, hogy tartozásom rendezzem? Megengedhetőnek tartják-e a felelösségrevonás ilyen formáját? Ki szolgáltat nekem elégtételt az egyenruhát viselő elvtársnő minősíthetetlen magatartásáért? Kutiván Rezsőné * Vidékről jöttem be Szegedre és egyúttal meg akartam nézni a Benczúr-kiállítást is. De legnagyobb meglepetésemre a múzeum képtára zárva volt, s a kifüggesztett kis táblán olvastam: belépés délután 2-től 6-ig. Igen ám, de nekem vissza kellett utaznom, így a kiállítást nem nézhettem meg. Arra nem gondolnak az „illetékesek*, hogy vidékiek is megfordulnak Szegeden, s azok is szeretnék megnézni dcsügyi osztálya — a mun- lenegy fiatal érdeklődik a kaügyi osztállyal és az kertészkedés iránt, ugyaniskolákkal együttműködve nálvázzák a ke— tervet dolgozott ki an- aKKor pdlyazzaK a ke nak érdekében, hogy a to- reskedelmi tanulófelvételt, vább nem tanuló fiatalok Viszont örülünk annak, hogy elhelyezkedését biztosítsák. n fiatal visszakívánkozik a Tury Géza elvtárs, a vá- földhöz, amelytől a fiatalok menyesen elvégző tanulók rosi tanács művelődésügyi 32 utóbbi időben valósággal bizonyos százaléka nemfoly- osztályának vezetője ezzel menekültek. í^tl^SKbörf kapcsolatosan a következő- A végző középiskolások ágaiban kíván egzisztenciát ket mondotta lapunknak: elhelyezesevel és palyavateremteni. Eddig majdnem _ s d általános iskommden esztendőben keson . ,. , . fogtak hozzá az illetékes tes- tóiban iden 950 tanuló végzi tőletek az ilyen fiatalok el a nyolcadik osztályt. Az problémájának megoldású- elmúlt évek tapasztalata azt hoz s igy gyakran előfor- mutatl hogy ha kés„n dult, hogy egyes fiatalok az ,, , _ .,,,., iskola jótékony nevelő ha- nyultu"k segltő S!fdek l - —, tása alól kikerülve, nem ju- a tovabb nem 13111110 diakok mokat végzett fiatalok szaktottak be olyan kollektívába, Problémájához, kevés ered- irányú eIhelye2iése döntő amelyek tovább formálták mennyel Adtunk segítem a mértékben biztosított. Az álszülőknek. A most végző ^^ gimnáziuinokból diákok kétharmada középis- nulmányi ^ egyéb ok miatt kólában szándékozik foly- tQvább nem ^rnúók elhelye* tatni tanulmányát. Ha e ^ ^ mofit feladat a szándékukhoz a szülői ház ^^ megfelelö osztályai is megfelelő segítséget nyújt, számára & nem lesz akkor nagy részük megfelel kapkodás tárgya. Pedagógua felvételi vizsgákon és min- saink viszant lelkiismereti den bizonnyal megállja he- kérdésként kezeljék, hogy a „ lyét a középiskolában. Több munká&.paraszt fiatalokat jj\ (^/f^jMj évi gyakorlat azonban azt tanulmányaikban úgy segítIA*S)VJ\N igazolja, hogy sék: ezek többsége előtt a jelentkezők 10—15 szá- megnyíljanak a felsőoktatási zaléka mégsem felel meg intézmények kapui. a felvételi vizsgákon, s Aránytalanságok itt iselőigy a tovabb tanulni nem szándékozó gyerekek száma körülbelül 400-ra emelkedik. volna őket, hanem gyakran az utca és a rossz társaság hatása alá kerültek. Hogy ezentúl hasonló esetek ne fordulhassanak elő, a városi tanács művelöa kiállítást. Korábban — legalábbis úgy tudom —délelőtt 10-től este 6-ig volt nyitva a képtár. Jó lenne, ha ismét visszahoznák ezt a nyitvatartási rendszert. Dr. Vass Elemér * Mint szegedi születésű, a napokban szülővárosomban jártam. Az Alföldi Étteremben ebédeltem. Meglepő volt a tanuló figyelmes, előzékeny kiszolgálása. Mind igen figyelmes volt, de különösen kitűnt Backer László. S mikor érdeklődtem utána, elmondták, hogy egyéves pincértanuló. Dicséretet érdemel a fiatalember szorgalmas. előzékeny munkája. Gazdag András vájár Pécs Figyelemmel kísérem a „Szép Szegedért* mozgalmat, s mindig örülök, ha eredményeket látok. A hibák pedig bosszantanak. Ezért fogtam most is tollat. A Móra utca 59-es számú ház előtt valóságos tyúkfarm van. Jelenleg a tyúkok vedlenek, s betollazzák az utcát. Ezek az emberek itt nevelik fel az aprójószágot. Emlékszem, tavaly apró csirkéket raktak ki ketreccel. -Mindennap itt járok el dolgozni és emlékszem, hogy itt nagyon szép, virágos utca volt. A tyúktenyésztőnek pedig azt szeretném mondani, hogy ba tojást és csirkehúst akar enni, legyen baromfiudvara! K. Ilona! fordutóak az érdeklődésben. Irreálisan nagy a vonzódás például a postai szolgálat és az üvegtechnika iránt, Ezeknek a fiataloknak utat kell egyengetni a termelő munkához. A fiatalok 14 de egyébként az érdeklődés éves korban rendszerint öt- széleskörű: a 44 jelentkező letszerűen választanak élet- 21 szakmára osrtik eL pályát, ezért néhány segítő A művelődésügyi osztályszándékú tanácsot adunk nak az a kérése a szülőktől, mind nekik, mind szüleik- az iskolától és a társadalom* nek, de osztályfőnökeik- tói, hogy nek is. élettapasztalattal, tervgazdálkodásunk igényeinek ismeretével segítsék a fiatalokat olyan életpályák felé, amelyekben emberré válva a szocialista társadalomért dolgozó, elégedett, boldog emberek lesznek. Háziipar a lermelőszövetkeze'ben Egy százezer lakosú város évente nem igényelhet 49 fodrásztanulót. A Ruhagyár sem tudja felvenni a most újként jelentkező 13 diákot, hiszen rajtuk kívül még 33 fiatal szeretne női szabó lenni. Az utóbbiak között 21 munkásszármazású is van, akiknek viszont a szülők áldozatvállalásával és tanáraik segítségével a középiskola felé kellene utat nyitni. Tizenegy A rókusi Dózsa Termelőmotorszerelőt sem tudnak el- szövetkezet tagjai kiszámihelyezni Szegeden, de ehhez tották. hogy sokkal jobban a szakmához már érettségi járnak, ha kapásnövényeik is kell. Szerezzen érettségi tábláinak szélein termesztett bizonyítványt az a néhány eiroklermcsüket- nem adják fiatal is, aki az előzetes sta- el, hanem ráérő idejükben tisztika szerint villanyszere- maguk dolgozzák fel. A tél lőnek, fogtechnikusnak, mű- idején seprűkötő gépet szeszei-észnek és ápolónőnek ké- reztek be, s az idősebb taszül. gok közül többen is elsajá,..., . ... tították a seprűkötés mesMcgdobbcnto, hogy bátor ... .. . , ... tervezésünk. nagyszabású terfogásait. Az elmúlt teli építkezéseink idején Sze- hónapokban ezer csinos septred általános iskoláiból rűt készítettek. Seprűik semmiben sem különbőznek a gyári portékától, s a készA belterjes gazdálkodás el- árut eddig igen szépen értéketerjedtsége ellenére is egyet- eltették. csak négyen akarnak kőműves mesterséget tanulni.