Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

3 Csütörtök, 1959. február 19. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka • (Folytatás a 2. oldalról.) A győri, veszprémi, komá­romi és más példák sok egyéb mellett azt a különö­sen fontos tanulságot nyúj­tották számunkra, hogy a termelőszövetkezeti moz­Bízunk abban, hogy dol­gozó parasztságunk — amely az ellenforradalom idején is bebizonyította po­litikai érettségét — ilyen körülmények között is he­lyesen fog dönteni, galom sikeres fejlődésére n,a„gyobb sz.f™.ba" azokon a helyeken lehet k°y®t aZ e3™°k ?®ldajat­számítani, ahol a mező- abban' bogy do1" gozó parasztsagunk a terme­Az új szövetkezeti közsé- politikai elképzelésből in­gek szama 200, ebből több dúlnak ki — nem mondha­mint száz Győr, hatvan pc- tunk egyebet — kudarc, ku­dsg Veszprém megyében darc után fogja őket érni. van- Az utóbbi időben jelei van­Nyilvánvaló, hogy nagy nak a normalizálásra való feladatok állnak előttünk terekvésnek, s ezeket a je­az iparban, a mezőgazda- leket örömmel fogadjuk, ságban és az egész népgazda- A nyugati hatalmakkal ságban. E feladatok minél való kapcsolatunknak csak jobb végrehajtása a dolgo- az árnyoldaláról beszéltem. gazdaság szocialista átala- - a icn kításának elősegítése tár- i^ndo^^fdkészü^a^KszJ zók> a munkások? a_ para^z- A kép "így nem egészen tel­sadalmi üggyé válik. XlSa. Azl^i kedvezi" tok, értelmiségiek munká- jes - folytatta Münnich elv El lehetünk készülve arra, len tél után fokozott szük- ]anak lendületétől, a köz- tars — Az uj angol követ hogy a termelőszövetkezeti ség van erre. vetlen vezetőket a dolgozók- megérkezett Budapestre, mozgalom gyorsabb fejlődé- Termelőszövetkezeti fejlő- kaJ szorosan összefűző jó ugyancsak elfoglalta állo­se ellenségeink dühös acsar- désttnk ez évi ütemét csak kapcsolatoktól. a köz- máshelyét a mi uj londoni kedteát váltja ki. Az ellen- néhány számadattal ábrázó- ve"e" vezetők átgondolt, *°7f.tuAk- ,f?k®** séges elemek mindannyian lom: január 1-től február 15- céltudatos tevékenységétől sokat folytatunk Franciaor­felcsapnak dolgozó paraszt- ig 47 000 család 59 000 tag- fugg- iJLl^lmJ te jaink „szabadságának- hithű gal, 370 000 hold földdel - Terveink megfontoltak, ad- "^JL: «refződés kötéte védőivé és ijesztgetésekkel, ez 100 000 holddal több, — - - Pen^gY1 szerzoaes Kotese fenyegetésekkel, rémhírter- mint tavaly egész évben — jesztéssel, túlzásokkal, s alakított termelőszövetkeze­minden módon igyekeznek tet, vagy lépett be a meg­fékezni a fejlődést. lévő szövetkezetekbe. a népgazdaság erőforrásai gyarapodjanak. A szocializmus és a kapitalizmus versenye döntő szakaszához érkezett va vannak a túlteljesítés végett. Olaszországgal előké­feltetelei. Ennek azonban szít6 tárgyalások folynak lé­hpgy gi egyezmény megkötésére. Végül a Minisztertanács elnöke Ausztriával és Ju­goszláviával való kapcsola­tunkkal foglalkozott. Rámu­tatott. hogy Ausztriával kap­csolatban politikánkban nincs változás Az elmúlt ősszel Ezután a Minisztertanács erővel hat az imperializmus re törekszik kormányunk a lezajlott Sík—Fiegl taiálko­c'n?ke • kormány kulpoli- ereje. A szocialista rend világ valamennyi országú- ^ létrejött elvi megállapo­tikajárol beszelt. Ramuta- amelyet a kapitalizmus jól val. Normális államközi kap- dásnak vannak még kézzel tott: korunk legfontosabb fizetett prókátorai márany- csolatok kiépítésén fáradó- fogható eredményei is. eseménye zajlott le néhány nyiszor eltemettek, a Föld zunk az Északatlanti Szó­héttel ezelőtt: az SZKP egyharmadára terjed ki, vetséghez tartozó államokkal XXI. kongresszusa; glóbuszunk lakosságának is. Nem rajtunk múlik, hogy A XXI. kongresszus ta- egynegyed része örökre fel- kapcsolataink — mindenek­nácskozásait a béke és az szabadult a kapitalista ki- előtt az Egyesült Államokról erő szelleme hatotta át. A zsákmányolás alól. beszélek — sok tekintetben kapitalizmus és a szocia- A szocialista országok a nem normálisak, s eseten- Van remény arra, hogy na­világ ipart össztermelésé- ként diplomáciai konfliktus- gyobb horderejű kérdések­nek ma egyharmadát ál- ra kerül sor. ben » leheteeges az előre­lítják elő egy évtized Az Egyesült Államok euró- haladas. Kormányunkban múlva azonban'már a fe- Pai politikájának sarkalatos megvan a készség az oszt­méltatta a Szovjetunió bé­kejavaslatait, amelyek kife­jezik az egész békeszerető emberiség törekvéseit. — Jól tudjuk — mondotta —, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a náci tá­bornokok vezetésével feltá­masztott Wehrmacht kanócot jelent egy puskaporos hordó tetején. A magyar népnek — sa­ját keserves tapasztalatai alapján is — joga és kö­telessége tiltakozni a Nyu­gat-Németországban folyó háborús előkészületek el­len. Szót kell emelni azért is, mert a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos kor­mánypolitikájában területi követelés szerepel. A dolgozó ezreknek az a véleményük: ha a nyugati hatalmak olyan építő javas­latokat terjesztenének elő, A német békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslat mint a. Szovjetunió, ha a nyugatnémet kormány csak fele annyi erőfeszítést tenne, mint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, ak­kor a német kérdés rövid időn belül megoldható lenne. Nánási László a kormány­elnök beszámolójának a me­zőgazdaságról szóló részével foglalkozott. A Miniszterta­nács elnökének beszámoló­ját tudomásul vette. Maros Józsefné képviselő a kormánybeszámolónak a művelődésüggyel kapcsolatos részeihez 6zólt hozzá. A Minisztertanács beszámolóját elfogadta. Turjánszky Mihály, Pest megye képviselőjének fel­szólalása után az elnök a vi­tát bezárta. Az országgyűlés egyhangú­lag tudomásul vette a Mi­nisztertanács beszámolóját. Sikeresen záródtak le a két ország között folyta­tott kereskedelmi és pénz­ügyi tárgyalások. lizmus között nemzetközi méretekben folyó verseny döntő szakaszába érkezett A Szovjetunió — és vele a szocialista tábor — erői­pontja Nyugat-Németország rák kormányon múlik a to­felfegyverzése, a német re- vábbi siker, vansizmus feltámasztása. Jugoszláviával is jőszom­A mi népünk keserű tör- szédi viszony tarttea a cé­ténrlmi tapasztalatokból ^nk, noha — mint ismere­tanulta meg. mit jelent, tes — pártjaink kozott mely ha a német militaristák elvI ellentetek vannak. masíroznak. lét fogják adni. nek növekedése azt je- Beláthatatlan perspektíva lenti, hogy a szocialista ez. Az egykori gyarmatok társadalmi rend törvényei nagy többsége is felszaba­egyre nagyobb befolyást badult már az imperializ­gyakorolnak a nemzetközi mus igója aiój. Aiig telik életre. el nap, hogy ne adnának ®s mivel a szocializmushoz hírt az újságok arról, mi­úgy tartozik a béke. mint ként erősödnek a ma még És Nyugat-Németországban a Naphoz a fény, a szocia- elnyomott gyarmati népek — az amerikai politika jó­lista rend erőfölényének nemzeti mozgalmai. Ez a voltából — masíroznak. Egy növése . 33- SsarSSTSt ert folyo küzdelem biztos élő ország lesz a világon mellett van, akik hathatos sikerének eshetőségeit; Kedvező fordulat tapasztal- biztosítékok teremtéséért Münnich elvtárs a továb- ható Közép- és Közel-Kele- harcolnak, hogy az iparbá- ratifikáljunk egy korábban , ' ? ^ ten is Az arab viláe leír- rók és junkerek hadserege megkötött állategészségügyi biakban vázolta, hogy mind fontt4abb orstógai erőteltós még egyszer ne zúdíthasson szerződést. Mi nem alkud­kisebb területre szűkül és a és sikeres harcot folytatnak Sytezt és szenvedést Európa hatunk meg és nem is al­világpolitikára mind kisebb az imperialisták ellen népeire. kuszunk meg a jugoszláv 1 Az Egyesült Államok kor- vezetők reviziomzmusaval, mányának le kellene már ugyanakkor korrekt jószom­végre szoknia, hogy szabad szédi viszonyra törekszünk országok kormányától meg- állami kapcsolataink vona­alázkodást vár. Ha ebből a Ián. Az országgyűlés ezután át­tért a napirend második pontjára és állást foglalt a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett ja­vaslatával kapcsolatban. A napirend előadója Kiss Ká­roly, a külügyi bizottság el­nöke volt. Beszédében á többi között a következőket mondotta: A Minisztertanács elnöke beszédében foglalkozott az európai feszültség fő okával, a megoldásra váró német kérdéssel. A békére vágyó emberiség széles tömegeit nyugtalanítja ez a probléma és az országgyűlés külügyi bizottsága is szükségesnek látta, hogy az országgyűlés mondjon véleményt a ma­gyar népet közelről érdeklő német békeszerződés kérdé­sében. — Erre annál is inkább szükség van, mert a közelmúltban ismét ta­núi lehettünk a szovjet kormány nagy jelentősé­gű kezdeményezésének, amelyet a nemzetközi élet egyik legfontosabb, régóta megoldásra váró kérdése, a német probléma rendezése céljából tett Javasolta, kezdjenek tár­gyalásokat a német kérdés rendezésére, a békeszerző­dés megkötésére. Ezek az elvi ellentétek sem gátoltak meg bennün­ket abban, hogy árucsere­forgalmi megállapodást kössünk, befejezzük a rég* óta húzódó restituciós tár­gyalásokat, A magyar kormány Itéss részt venni a német békeszerződéssel foglalkozó értekezleten Az európai feszültség fő góca s Németország A mi világrészünkön a ságra és öntudatosan hirdet­feszültség főgóca Német- jük: nincs erő, amely ben­ország. Éppen napjainkban nünket a testvéri szolida­lehetünk tanúi annak, hogy ritás útjáról letérítene. Az emberiség legmerészebb ál­Ál vezetők és a dolgozók viszonya mainak megvalósulása Beszámolója végén Műn- kezdődött a vita. Ortutay uich Ferenc hangsúlyozta, Gyula, a Hazafias Népfront itt hogy az anyagi erővé váló Országos Tanácsának főtit­van előttünk karnyújtás- szubjektív tényezők közül a kára a népfrontmozgalom nyira és népünké a dicsőség legfontosabb a tömegek kez- eredményeiről beszélt. Rész­es boldogság, hogy ezzel deményező aktivitása, be- letesen szólt a Hazafias az országgal haladunk kapcsolódása és rendszetes Népfrontnak a közélet demi­együtt, s vele együtt érke- részvétele az államhatalom litarizálásában végzett mun­...... , .... ,, zünk a kommunizmus csú- helyi gyakorlásában a taná- ká járói. A népfrontmunka teneimi tenyek reaiitasat csaira A Szovjetunióval a «ok útján, állandó részvé- új vonásai már a választás felismerő megoldáshoz. legnagyobb egyetértésben tele a népgazdaság helyi irá- előtt kialakultak. Ilyenek Megvan a mod és lehető- a legszívélyesebb a lesbará- nyitásában, az üzemi taná- voltak például a községek­seg, hala a Szovjetumo tibb együttműködésünk psok, a termelési értekezle- ben a népfront-estek, ame­beterjesztett javaslatainak, x , <-—— •—i— — a közvélemény nyomására mint változik az eddig merev és hajthatatlan nyu­gati álláspont, mint kerül közelebb — ha még csak bizonytalan és kis léptekkel is — a tör­a német békeszerződés meg­kötésére. — Nem kívántam átfogó nemzetközi értékelést adni — folytatta Münnich Fe­renc elvtárs —, csak a fej­lődés alapvető tendenciá­iára akartam felhívni a Nincs nap, hogy ne érez­tek útján. Szocialista ren- lyeken a népfrontbizottságok dünk alaptétele, hogy a nép tagjai, vezetői a legkülönbö­nénlt ,nni.l „ i, aiapieieie, nugy a jicjj lagjai, a "-e*"'""""­a a választott képviselőin és ve- zőbb politikai kérdéseket vi­„i,h0g\ T, ta" zetőin keresztül kormányoz, tatták meg a lakossággal. btZaht" l hata'maS Ezért kell a képviselőknek, Termékeny viták segítették ya" beleértve a kormány tag- a községpolitikai kérdések jait is, a tanácstagoknak, de megoldását is. az ipari, mezőgazdasági, kul- — A Hazafias Népfront nak segítő készségét. A továbbiakban arról szólt Münnich Ferenc elvtárs, turális élet vezetőinek is ál- egyik legfontosabb feladata­figyelmet, a haladás irányát h°gy a szocialista tábor többi landóan tartamok és ápol- nak tartja, hogy a maga szerettem volna érzékeltet- orszagaival is egyre erősö- „iok kapcsolataikat a dolgo- *...., .. „.. ni. a béke a szocializmus dik. bővül az együttműködé- zókkal. eszközeivel elősegítse a ny­erőinek egyre növekvő ha- sünk a testvéri segítség szel- — a szocialista építés igaz zőgazdaság szocialista átszer­tását. lemében. Bővülnek, terebé- harcosai tömörítsék szilárd vezését. Ezt a munkát nem Ebbe a folyamatba illesz- lyesednek kapcsolataink a és megbonthatatlan egység- tekintjük verseny-- vagy kedik bele a Magvar Nép- Kínai Népköztársasággal, ör- be dolgozó népünket-mon- . .-,„„„„,' köztársaság politikája — vendetesen fejlődnek a test- dotta befejezésül a Minisz- kampanyveiaaainaK. tz ko­mondotta a Minisztertanács vén neP' demokráciákkal, s tertanáes elnöke —, s ve- moly, felelossegteljes nem­elnöke. egészségesen, a történelmi zessék tántoríthatatlanul a zeti feladat, amely állhata­Külnniíiik'ínk alanvető nil- hagyo™anyoknak. megfelelő- harcot szerte az országban, tos, állandó politikai munkát Külpolitikánk alapvető ml- en alakul a testven Lengyel- a szocialista eszme és a nép T1 . on lere változatlanul a szilárd országgal. Sokoldalú együtt- ereje legyőzhetetlen, ha ilyen kovetel- Ilyen szellemben baratsá*. a legszorosabb működésünk egyre szorosab- egységben forr össze. Kérem kívánunk dolgozni — hang­testvén együttműködés a bá válik a Német Demokra- a tisztelt országgyűlést, hogy súlyozta Ortutay Gyula, szocialista tábor országát- tikus Köztársasággal, ha- beszámolómat elfogadni szi- Felszólalásának második gyománvosan jók, gyümól- veskedjék. ... . ,. . . . , - - - J reszeben a berlini kerdessel Hozzászólások foglalkozott, majd elfogadta A Minisztertanács elnöké- a Minisztertanács beszámo­nek beszámolója után meg- lóját. val, mindenekelőtt a kommu- csözők kapcsolataink Bulgá­nizmus zászlaj'át maeasra riával, Albániával, s igen emelő Szovjetunióval. Büsz- jók a távol-keleti népi de­kék vagyunk erre a barát- mokratikus országokkal. Nemzetkosi kapesofatainhról ' Kormányunk külpolítiká- lak fűznek bennünket az jában igen fontos helyet fog- arab világ élenjáró onszágai­lal el az egykori gyarmati, hoz. félgyarmati országokkal való Örvendetes baráti kapcsolatok kiépítése. És készek vagyunk arra, hogv erőnkhöz mérten se­gítsük ezeket a gazdasági­lag jobbára elmaradott or­szágokat a nemzetgazdasá­jó együttmű­ködés van kibontakozó­ban a népelnyomó uralom felett nemrég diadalt ara­tott Iraki Köztársaság és Magyarország között. Németh Kúro'y efv'érs: A magyar népnek ioga és kötelessége tiltakozni a nyugat­német háborús előkészületek elten Németh Károly elvtárs, Egyesült Állfimok beavatko­Csongrád megye képviselője zási kísérleteit, hazánk el­a Minisztertanács beszámo- len folytatott rágalomhadjá­lójának külpolitikai részé- rátát és kémtevékenységét. Normálisak a kapcsolataink hez szólt hozzá. Helyeselte, Foglalkozott a képviselő az guk előtt álló feladatok ni;js semleges országokkal is, hogy kormányunk nem hagy- imperialista körök hideghá­végrehajtteában. Baráti szá- s békés egymás mellett élés- ta szó nélkül az Amerikai borús manővereivel, majd A magyar kormány a Szovjetunióhoz intézett vá­laszjegyzékében részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek arra késztetik, hogy egy ilyen tárgyaláson részt vegyen. — A Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a békeszerző­dés megkötésére vonatkozó lépéseit támogatva a kül­ügyi bizottság nevében ja­vaslom: hozzon az ország­gyűlés határozatot, amely­ben s magyar kormány előbb említett tárgyalási kész­ségét hangsúlyozva támo­gatja a Szovjetunió és az NDK kormányának a német békeszerződés mi­előbbi megkötésére irá­nyuló konstruktív kezde­ményezéseit. Az országgyűlés külügyi bizottsága a következő ha­tározatot javasolja elfoga­dásra a Németországgal kö­tendő békeszerződés ügyé­ben. -Az országgyűlés melegen üdvözli a Szovjetunió kor­mányának a Németországgal kötendő békeszerződésről szóló, 1959. január 10-én kelt szóbeli jegyzékét, s az ahhoz csatolt békeszerződés-terve­zetet, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság né­pi kamarájának január 21­én. ugyanebben a kérdésben közzétett nyilatkozatát. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése mélyen meg van győződve arról, hogy a ja­vaslatok elfogadása az euró­pai békét és biztonságot je­lentős mértékben megerősí­tené. Az országgyűlés teljes egé­szében helyesli a magyar külügyminiszter január 15-i nyilatkozatát, valamint a Magyar Népköztársaság kor­mányának január 29-én kelt szóbeli jegyzékét, amelyben kormánvunk a legteljesebb támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a vénnet bé­keszerződés megköté-ére irá­nyuló keydeménvpzését. A békeszerződésnek a Szovjetunió tervezete alap­ján történő megkötése lehe­tővé tenné a Nyugat-Német­országban gyors ütemben feléledő német mHtta.rirvn.ns visszaszorítását, biztosítaná a német nép számára a de­mokratikus, békeszerető, egységes Németország létre­hozását és ezáltal lényege­sen megjavítaná a tartós bé­ke megteremtésének esélyeit Európában. A német impe­rializmustól sokat szenve­dett magyar nép nagy meg­könnyebbüléssel fogadná, ha a fent említett békeszerző­dés megkötése és megvaló­sítása az Anschluss- és a „Drang nach Ostenr-törek­vésekről végérvényesen le­mondott egységes, békesze­rető, demokratikus Németor­szágot teremtene határai kö­zelében. Mindezekből kiindulva, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése megbízza a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányt, készüljön fel a Szov­jetunió által javasolt béke­tárgyalásokra, s a Szovjet­unióval és a Német Demok­ratikus Köztársasággal, va­lamint a többi, szocialista és békeszerető országgal szoro­san együttműködve minden tőle telhetőt tegyen meg a békeszerződés sikeréért. Az országgyűlés egyúttal fel­hívja a német békeszerződés megkötésében érdekelt vala­mennyi állam parlamentjét, támogassa a Szovjetuniónak e nagy jelentőségű békeja­vaslatát. Megbízza a külügyminisz­tert, hogxi az orszáan-rűlés ezen határozatát közölje a Szovi"*unió kormányával. Megbízza to-ábbá az or­szággyűlés elnökét, hogy je­len hr*ároza*nt hozza a Né­met D"mnVra*ikns K-y* ár­sasán néni kamarájának tu­domására Az orszácovűlte a határo­zati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Megbízta a külügymi­nisztert, hogy az ország­gyűlés határozatát közöl­je a Szovjetunió kormá­nyával, továbbá az országgyűlés el­nökét, hogv a határozatot hozza a Német Demokra­tikus Köztársaság népi ka­marája tudomására. Az országgyűlés ezután cl­határozta, hory legközelebbi ülését február 19-én. csütör­tökön 10 órakor tartja annak nanirendiére az 1959 évi állami költ.sé<ryeiés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalását tűzte ki

Next

/
Thumbnails
Contents