Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

3 Csütörtök, 1959. február IS. Hamarosan megnyitja kapuit ! Keleti képzőművészeti a lipcsei nemzetközi vásár kiá,litás Szerdán délelőtt a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán saj­tótájékoztatón számoltak be a lipcsei nemzetközi vásár előkészületeiről Hermut Böhning kereskedelmi taná­csos számolt be arról, hogy milyennek ígérkezik az idei tavaszi vásár. Az év első nagy nemzet­közi kereskedelmi eseménye március l-én kezdődik, ak­kor nyitja meg kapuit a lip­csei nemzetközi vásár, ame­lyen 43 ország 9500 kiállítója 290 000 négyzetméter terüle­ten mutatja majd be export­cikkeit. A lipcsei vásárok mindig a kelet-nyugati ke­reskedelem nagy találkozói és ez alkalommal is tükrö­zik majd a szocialista orszá­gok eredményeit Lipcsében a legnagyobb kiállító a Szov­jetunió lesz, Kína is bemu­tatja nagyszerű gazdasági eredményeit. Az idei vásá­ron 35 kapitalista ország is részt vesz. A német látogató­kon kívül mintegy húszezer külföldi vendégre számíta­nak. A Német Demokratikus Köztársaság ebben az évben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját és a vásáron való részvétele is tükrözi majd, hogy az ipari terme­lésben Európában az ötödik, az egész világon pedig a nyolcadik helyet foglalja el. A moszkvai Keleti Kul­túra Múzeumban kiállítás nyílt az Egyesült Arab Köztársaság jelenkori kép­zőművészetének alkotásai­ból. A látogatók 145 grafi­kával, festménnyel és szo­borral ismerkedhetnek meg, melyeket arab művészek az elmúlt fél évszázad so­rán alkottak. A művek többsége az ország egyszerű embereinek mindennapi életét mutatja be. A múzeumban nemsokára megnyílik a ceyloni képző­művészeti kiállítás is, Széles körben tanulmányozzák a következő hetekben a XXI. pártkongresszus anyagát Az ország dolgozói nagy figyelemmel kí­sérték az SZKP XXI. kongresszusának ta­nácskozásait és most a kongresszus után üzemekben, intézményekben, hivatalokban és a falvakban is széleskörűen tanulmá­nyozzák N. Sz. Hruscsov beszámolóját, az elhangzott felszólalásokat és a kongresszus határozatát. A pártszervezetek és a tö­megszervezetek országszerte különböző for­mában segítik elő a kongresszus anyagának széleskörű ismertetését A következő hetekben a Hazafias Nép­front községi bizottságai Csongrád megyé­ben előadásokon ismertetik a XXI. kong­resszus anyagát. Külön tartanak gyűlése­ket az egyénileg dolgozó parasztok részé­re. A gyűléseken rámutatnak arra, hogy a szovjet mezőgazdaság nagyszerű fejlődé­sét a nagyüzemi gazdálkodás tette lehető­vé. A kongresszuson elhangzott beszámoló­kat és felszólalásokat ismertetik és megvi­tatják a Magyar-Szojet Baráti Társaság több, mint 200 Csongrád megyei körében is. A baráti összejövetelek résztvevői levél­ben üdvözlik majd szovjetunióbeli ismerő­seiket, barátaikat. ".j-l'r-JL-JA.. / uhász Gyula »Vendée« címmel vezércikket irt a Délmagyarországba az ellenforradalmi kísérletek ellen. Főként a parasztság fölvilágositását, megszervezését sürgeti, nehogy öntudatlan segédcsapata legyen « feudális ellenforradalomnak. Pozsonyban véres összetűzések támadtak a magyar és cseh alakulatok között. A Felvidéken általános sztrájk tört ki. Bukarestben- ostromállapotot rendeltek el. Berlinben újabb Spartacus-fölkelést nyomott el a kormány túlereje. A Minisztertanács »feddésben« részesítette Dietz fő­kapitányt a házkutatásokkal kapcsolatos szabálytalansá­gok miatt. A kormány módosította, enyhítette a szesztilalmat. A leszerelt katonák tüntettek a hadügyminisztérium­ban. A leszereléskor 5400 korona segélyt és egyrend ruhát követeltek. Szegeden újabb kommunista gyűlés volt a városháza közgyűlési termében. »A gyűlést a kommunista dalárda éneke nyitotta meg, majd Udvardi János üdvözölte az egybegyűlteket. Ezután Vágó Béla kezdte meg előadását." (Szegedi Napló.) A háromórás előadáson — bár a provo­kációk elkerülésére csak belépőjeggyel lehetett részt ven­ni rajta — mégis történt incidens: a szociáldemokrata Sza­bó János közbekiáltására zűrzavar támadt, de mégsem küldték ki a teremből. A résztvevők közt a Szegedi Napló szerint sok a katona és feltűnően sok nő volt. Vágó Béla a szociáldemokrata pártkongresszust ismertette és bírálta. Megszűnt a szegedi színésztanács, amely eddig konzor­cionális alapon vezette a színházat. Helyette bizalmi fér­fi-rendszert alakítottak ki. A színház bizalmijai: Szegő Endre, Majthényi László és Rédei Ferenc. A malommunkások kollektív szerződése, melyet e na­pon fogadtak el, a munkaidőt napi 9 órában szabályozta. (Ez az akkori viszonyok között vívmánynak számított!) A lakosság szükségletének jobb kielégítéséért Tanácskozik as OKISZ választmánya 170 000 kisiparig szövetke- kosság ellátását szolgáló cik­zeti dolgozó képviseletében kek gyártásával. Fokozato­ült össze szerdán az OKISZ sabban bekapcsolódnak a 85 tagú választmánya. szövetkezetek a kislakás­Az ülést Erdős József, az építkezésbe. A lakásépítke­OKISZ elnöke nyitotta meg. zések meggyorsításáért az Elmondotta.: a szövetkezeti OKISZ vezetősége féléven­iparra az a feladat húrul, ként értékelendő versenyt írt hogy a tömegtermelést fo- ki a KISZÖV-ök és a szö­kozatosan felcserélje a ki- vetkezetek között, sebb sorozatú, főleg a la- A szövetkezetek terveik szerint ebben az évben mint­egy 15 százalékkal növelik a javító-szolgáltató munká­jukat, 20 százalékkal több textil- és bőrruházati cikket készítenek mérték szerinti rendelésre. A jövőben változtatni kí­vánnak az ellenőrzés mód­szerein. A szövetkezeti moz­galmat nem kisebbíti — mondotta —, ha az életkép­telen, vagy bűnös gazdálko­dást folytató szövetkezettől megvonják a működési en­gedélyt. A KSZKB1 elnökének be­számolója után beterjesztet­ték a módosított új szövet­kezeti alapszabályokat, is­mertették az OKISZ 1959. évi költségvetését. Sorozat fiatal kültfiiiik és iróink alkotásaiból A Magvető Könyvkidó ar­ra törekszik, hogy minél bő­ségesebb mejelenési lehetősé­get teremtsen a most felnőtt írónemzedéknek. E cél szel­lemében már az év elsó fe­lében több ifjú író és költő kötetét bocsátják ki. A mun­ka az év második felében rendszeressé válik. A tervek szerint ugyanis a kiadó soro­zatot indít, amelyben kizáró­lag fiatal költők és próza­írók alkotásai jelennek meg. Az egységes köntösű kötetek körülbelül havonta hagyják el a sajtót. Bonyodalom a volt úri villa körül Kapjon igazságot az illetékesektől az egykori öregcseléd Piciny, fehérfalú lakás­ban, roggyant nádszéken ült az öreg, amikor rátalál­tam. Reszkető kezével ne­gyedóráig tömögette esem- ért, a sok szenvedésért kár- szata, hogy az államosításra pe szélű makrapipáját. Az- pótlásul idős Nyeste Gá- csupán azért volt szükség, tán a pipafüsttel együtt bornak ítélte oda az ezre- hogy a költői fantáziával szakadt ki 85 éves lelké- des úr két és fél hold kert- megépített villát megvehes­ből a keserűség. jét a feltűnően csinos vil- se valaki. Ehhez rendkívül — Végigharcoltam az el-' Iával együtt. Az öreg alig kapóra jött a telekkönyvi ső világháborút, egy hosszú mert hinni elöször, de az- hivatal 13 évvel ezelőtti életen át szolgáltam a Wolf tán megbizonyosodott róla: mulasztása (!?). uradalmat, aztán Jenei a földreform döntése szent Felsőbb intézkedésre az földbirtokosékat. 1936-tól és sérthetetlen. Néhány államosított terület na­kezdve meg itt a Preszli éven keresztül boldog öreg- gyobb részét visszajuttat­méltóságék lábtörlője vol- napok szálltak el a vén ták ugyan idős Nyeste Gá­tam. Egyik szép fiamat, az cselédből lett gazda feje bornak, de olyképp, hogy Imrét is odaadtam nekik, felett. Pár éve elhalt fele- abban nem sok öröme lehet elesett a fronton. És mind- ségével, Ferenc fiával és az öreg egykori szolgaem­ennek nem volt értelme. Juliska lányával igen jól bernek és családjának sem: Az értelem az ember éle- feltalálta magút az ezredes Ugy körülkerítették a volt Kezdődik a huzavona tében most lenne már, de úrék nélkül is. úgy látszik, nekem most se akar igazságom lenni. Azt mondják: én öreg vagyok, úgyis meghalok nemsoká­ra. De'nát az igazság nem is nekem kellene már, ha­kis cselédlakást, melyben lakik, hogy a tulajdonos számára csak maga a cse­lódház maradt meg. Elvet­ték a kövesútra kivezető nak. Örömteli napok Ezután kezdődött a tra­gédia. A villaépület egyes ~tat ~is A portán levő ... L,., helyisegeit korabban hasz- mindkét kutat Bólint Im­nem a fiaimnak, a lányom- J;á atra„ átengedtek a hely- rének ;télték oda Ha Nyes_ nak. meg a kis unokáim- ^nőszervezetnek Volt a tééknéi egy pohár vízre villában idoszakos termeny- van szükségi a szomszédos raktár is, aztán ideiglenesen tanyákba kell menniük ér­napkozi otthont is rendez- tej holott két bővizü kút tek be az épületben a gaz- is van> csaknem a küszö_ A nagypapa elfordult, da beleegyezesevel. Varat- bük előtt> de azokat a nem tudta folytatni tovább, lanul, lesújtóan érte a pe- gazda magas drótsövénnye! Fia, Nyeste Ferenc vette csétes írás, hogy a földre- vette fcörül. át a szót. Mégegyszer el- form során neki juttatott mesélte az esetet, amit villát 1338 négyszögöl föld- Intézkedést! egyébként már jól ismer- del együtt államosítják: tem a kilós aktakötegből; Kérvényeket menesztettek Alapjában véve Nyeste mely az elmúlt évek során a párt Központi Vezetősé- Gáborék a különböző köz­Nyeetéék ügyében született, gétől a minisztériumig, hogy hivatalokban levő bürokrá­1944-ben Preszli Lóránt nyilvánítsák semmisnek a ciának, s a múlt években csendőrezredes úr lányaival, döntést. Az ügy vizsgúlatá- gyakori törvénysértéseknek pereputtyostól "meglépett* val foglalkozó közigazga- az áldozatai. Ma is aztvall­a szatymazi villájából. Ami- tási szervek azonban oda iuk, mint 1945 után: a föld­kor megalakult a földosz- lyukadtak ki, hogy nem reform határozatai szentek; tó bizottság, Koza Imre lehet visszaadni új gazdá- sérthetetlenek. Itt mégis elvtárs vezetésével — aki .iának a szóban forgó házat durván megsérthették ezt: most a községi tanács v. és földet, mert az "soha- A szatymazi tanács más új sem volt Nyeste Gábor tu- földhözjuttatottakkal (mert laidona, hanem Preszli Ló- korántsem egyedülálló volt Nyestéék esete) szemben b.-elnöke — igazságos dön tést hozott; A több mint hatévtizedes vánt ^sendőrezredeto.^ inaszakasztó cselédmunká­Kiss János, a megyei ta­nács város— és községgaz— «IH!-»H»"»"i1'»->»'Tl|;!«:llll«ltlT>ri»l!ll!«"tll»!'l!>»!lttl»'HII»M»<!« ><t»(!!t:iti4 itll«.«'>lllt;:«ll«t!«Ht!ll|ltll«H»l!»tl^^^ ' oszta]yAnak ye­már jóvá tette hibáit. Töb­beknek újra birtokukba ad­ták a földreform alkalmá­márciüs val juttatott, később pedig államosított épületeiket; OMCDKEirVTENYILJ 150. évfordulójára nyésztéshez hasonló módon jönnek létre. Ismeretes ugyanis, hogy a szü­lők utódai, bár igen hasonlítanak, de mégsem egyeznek meg egymással tö­kéletesen, az élőlények tehát változé­konyak. Darwin a példák egész se­i egével bebizonyítja, hogy ezek a meg­változott sajátságok az utódokra is átöröklődnek. Ezt az átörökítő mun­kát az állatok és növények mester­séges kiválogatásához hasonlóan, a szabad természetben az un. természe­tes kiválogatódás végzi el. Manapság az emberek azokat az állatokat és növényeket, amelyeken valamilyen hasznos tulajdonság fo­kozottabb mértékben van meg — te­hát amelyeket bizonyos szempontból tökéletesíteni akarnak, — a többiek­től elválasztják és kizárólag egymás között engedik kereszteződni. A kö­vetkező nemzedékben a kívánt sa­játság nemzedékről nemzedékre mindinkább érvényesül, úgyhogy ilyen mesterséges kiválogatás révén látszólag teljesen új fajt, változatot lehet nyerni. Darwin tehát feltéte­lezte, hogy a természetben a fajok keletkezése a háziállatok új fajtái­nak keletkezéséhez hasonló módon történik. Csakhogy a szabad termé­szetben a kiválogatást nem a te­nyésztő, hanem maga a természet, az ún. létért való küzdelem végzi el. Az egyfajú állatok között ugyanis a mindennapi táplálékért, fényért, le­vegőért igen erős harc, az ún. létért való küzdelem folyik és ebből a harcból mindig csak a legderekab­bak kerülnek ki győztesen. (Ezzel ízemben a szovjet Liszenko tagadja az egy fajon belüli létért való küz­delmet.) Ezek a győztes fajok az­után egymás között kereszteződve, kiváló tulajdonságaikat utódaikra is átörökítik, amelyekben azután az a bizonyos sajátság nemzedékről nem­zedékre még tovább fokozódhat. Az így szerzett és öröklött sajátságok közül azonban csak azok maradnak meg és az utódokban csak azok foko­iódnak, amelyek a létért való küzde­lemben előnyt nyújtanak. Darwin ezen elmélete a dialekti­kus materializmus álláspontja alap­ján is könnyen értelmezhető. A dia­lektikus materializmus szerint ui. az cpró mennyiségi változások ha egy­más után összeadódnak, minőségi változásba mehetnek át. A megvál­tozás lehet lassú, de lehet hirtelen bekövetkező is, éppen úgy, mint az emberi társadalomban is. Gondol­junk itt pl. a forradalmakra. A hosz­szú időn át felgyülemlett apró válto­zások, elégedetlenségek apránként összegeződnek, majd ezek az össze­geződések hirtelen változáshoz, pl. a forradalomhoz vezethetnek. Darwin fenti forradalmi elmélete nemcsak a biológiai tudományokra, a gyakorlati életre, de az egész em­beri társadalomra is óriási hatással volt. Kivételes sikere azzal is ma­gyarázható, mert ez a materialista elmélet szorosan egybekapcsolódik a gyakorlattal. A darwinizmus rem­esak arra tanít meg bennünket, hogy a természetet megismerjük, és meg­értsük, hanem hogy uralkodjunk is el. A sokféle fórum után a Délmagyarország is szót emel idős Nyeste Gábor, Nyeste Julianna, Nyeste Ferenc, ifjú Nyeste Gábor, Nyeste Imre özvegye és félárva kisfia érdekében. Kevés földből, napszámos rajta. Ha tudjuk, hogy a szerves for- ezetője írja 1957. mák a külső tényezők hatására meg-Il8-án kelt határozatában, .... ­változnak és fejlődnek, úgy módunk- ihogy a szatymazi földosztó révesteeK azonban kiveteit ban áll fejlődésük feltételeit is fel- íbizottság 1945-ös határoza- Repeztek, mondván, hogy kutatnunk és a mi tetszésünk sze-étát a juttatásról az akkori ?k . önszántukból mondtak rinti irányban megváltoztatnunk. Iszegedi telekkönyvi hivatal Juttatásukról Bar ezt az De a darwinizmusnak főként ide- 4 mulasztásából nem vezet- ?%esz Nyeste-csalad tagadja, ológiai szempontból van óriási jelen - ?ték keresztül a telekköny- >lyesmire okét — mint tősége, mert egész természetszemlé- íveken — így érvénytelen mondjak —, soha nem is létünkét materialista alapra helyezte ?a juttatás. Pedig Nvestéék kertf senkl- Egyébként em­és a tények sokaságával kény szeri-13 juttatás megváltási árá- b?rileS sem kepzelheto ez tőén bebizonyította, hogy a termé- f nak részleteit is rendszere­szetben örök változás, tökéletesedés Isen fizették. van, hogy a természet örökké váltó- = ., , zifc és ebben a megváltozásban ma-1 Másik gazda ga az ember sem kivétel, mert az- . .„ ember is az örök természeti törvé-1" A dlszes villáról az alla­nyek hatása alatt kénytelen élni és Imosltas utan hogy, hogy­ahhoz alkalmazkodni, a természeti™ ~ klderült; nem al­örök törvénye alól ö sem mentesül. íkal™as közü]e" . fiókra. Darwin tanait már száz évvel ez- sCsekel>' 34 254 forintért az munkából, bérből élő ag­előtt is egyesek lelkendezve fogad_ =1338 öles területtel együtt el- rárproletárokról. kisparasz­ták és lelkesedéssel terjesztették így Iadtak Balint Imrének, a helyi tokról van szó. Nem enged­pl. Németországban Haeckel, Orosz-"tanács egyik dolSozójának. hetiük, hogy egyes, a pa­országban Timirjazev kiváló termé- -a mar akkor is több mint raerafusokkal való labdá­szettudósok, hazánkban is pl. Margó"100 ezer forintot érő, mint- záshoz iól értő emberek ki­Tivadar. Mások ellenben, — különö- f?gy 12 helyiségből álló semmlrrék őket iogos örök­sen egykori uralkodó osztályok és ? épületet, méghozzá hosz- ségükhöl. Tegvnek hát az egyházak - elvetették és ma is ?szabb részletre. így a do- igazságot az illetékesek' ellenzik e tant, mert a darwinizmus ^lognak tisztára az a lát- Cscpi ,ó f az élet keletkezésének és az élet fej- " — . lődésének természetes magyarázatát ­adja, nem pedig metafizikai alapon h magyarázza a természet egész fejlő- Z dését és kialakulását, az élet erede- ­tét és magát az ember szármázd-1 sát is. f „ A mostani kettős jubileumon, és- ? Szekeres Pál n „ „ pedig Darwin Károly születésének Id&^^inUriérfuiSfw "T^8?**' fokozat°­150 éves, valamint -A fajok eredete-tári StóSt^^SS foknak JU" a he,JÍ ^ c. munkaja megjelenésének 100 éves •tájékoztatta az MTI rnfmtef vm évfordulója alkalmából csak őszinte hársát arröt ho^L i bben az esztendőben négy hálánkat és tiszteletünket fedhet- Intk'mefa^z mImpI^ erre sor. nlz- ortuí 1- ^^ 1^ : i i • , .. /az lufin Idén sok millió forint iuf a könyvtárak fejlesztésére •... * . , . . , —-"ujv tiiug a/i xvi a biológiai tudományok egvikSrális irányelvei a könyvtár­legnagyobb szellemének emlékeiügyi munkában KOnyvtdr előtt DR. GREGUSS PAL Kossuth-díjas egyetemi tanár 44,2 millió forintot biztosít s »/t : x. i az állam I litikaif m"nd sTr^i JtfS* tiZM*** ISTZS01 f°ntOS jeUem" ^^tésérel'^eST: zoje, nogy szerzésére stb.

Next

/
Thumbnails
Contents