Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

Szombat. 1959. február 28. A tsz-mozgalom fejicdése politikailag és gazdaságilag egyaránt egészséges — mondotta a mezőgazdasági szakemberek értekezletén elhangzott előadásában Dögéi Imre Jötdmíívelésügyi miniszter Pénteken délelőtt a Földművelésügyi Minisztérimuban a megyei tanácsok el­nökhelyetteseinek. mezőgazdasági osztály­vezetőinek, gépállomási igazgatóinak, a fővárosi és vidéki tudományos intézmé­nyek és a minisztérium vezető szakembe­reinek részvételével tanácskozást rendez­tek. A napirendben o tavaszi mezőgazda­sági felkészüléssel kapcsolatos, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetéből adódó feladatok megvitatása szerepelt. A vitát Dögei Imre földművelésügyi mi­miszter előadása vezette be. Az előttünk ál\) feladatokat mozgalom örvendetes szám- rek állnak a szövetkezet hangoztatta Dögei Imre szerű fejlődése okozza. A »- a pártnak és a kormány- nagyobb feladat elsősorban a termelés megszervezésé­ben jelentkezik. Igen nagy gondot kell for­dítani a termelőszövetke­zetek termelésének, gaz­dálkodásának megszerve­élén, a kitűzött termelési feladatokat nem tudjuk megvalósítani. A tagok számbavétele, a közös vagyon felmérésemel­lett jelöljék ki mielőbb az új közös gazdaságok köz­pontjának a helyét, az új zésére, a régebben alakult építkezéseket ugyanis hala termelőszövetkezetek to- déktalanul meg kell kezde­vábbfcjlcsztésére és meg- ni. A szükséges építkezések szilárdítására, megvalósítása érdekében .... de nem szabad megfeled- ^tőséget ­hiszen 1958-hoz viszonyítva kezni arról sem, hogy a ta- epUtetitalakítás, helyi anyag­a mezőgazdaság bruttó tért nácsi irányítás alatt lévő Kitermel* stb. — igénybe melési értékét 5,2 százalék- földterületeknek többségén Keli venni A kormánytól kai kell növelni. még egyéni termelők gaz- kaPott hiteleket elsősorban A kitűzött tervet az el- dálkodnak. Éppen ezért, 8 szarvasmarha-férőhelyek műit évekkel szemben nehe- munkánk sorén, segíteni gyarapítására kell fordítani, zebb körülmények között kell az egyénileg gazdálkodó Az építkezéseknél — kell megvalósítani. A na- parasztokat abban is, hogy hanosölvozta a miniszter — gyobb és bonyolult fel- szerényebb lehetőségeiken adatot a termelőszövetkezeti belül fokozzák termelésüket. tiak az a célja határozza meg, hogy mezőgazdaságunk Szocialista átalakítását a mezőgazdasági termelés egy­idejű, állandó növelése mel­lett keli végrehajtani. Terveink teljesítéséért — amelyek az elmúlt gazda­sági évhez viszonyítva na­gyobb feladatokat rónak ránk — minden erőnket latba kell vetni. Fontos feladataink vannak nélkülözhetetlen a terme­lőszövetkezetek sslát ere­jének Igénybevétele. Befejezésül az állami, a fan_ £<sj g kísérleti ?szd&sá* Á tavasztól tovább kell fyék át a termelőszövetke- gok szerepéről beszélt, növelni az egyes növények zetek. területarányát és fokozni A tavaszi munkák sikere kell a termésátlagokat. Bú- _ hangsúlyozta a további­zából országosan 9,4, rozs- akban — nagyrészt a gépál­ból pedig 7,5 mázsa termést iomások munkáján múlik. keU betakarítani. Ennek Megnövekedett feladataikat egyik legfontosabb feltétele csak Ugy tudják ellátni, ha a kenyérgabona-vetések gon- valamennyi gépükkel részt dos ápolása. A tavasz fo- vesznek a munkában. Fontos lyamán legalább 2 millió feladata továbbá a gépállo­Hrusosovot megmvták a skandináv orssagokba R. Sohlman, O. Gundcrsen és A. Moerch, Svédország, Norvégia, illetve Dánia moszkvai nagykövete feb­ruár 25-én látogatást tett AndrrJ Gromiko szovjet kül­ügyminiszternél. Meghívást adtak át, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke 1959. augusztusában tegyen látogatást Svédországban, Norvégiában és Dániában. Andrej Gromiko kijelen­tette, hogy tájékoztatni fogja Hruscsovot e meghívásokról. Az Indiai Kommuni ta Párt sürgeti a földreform végrehajtását Az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely szerdán este fejezte be ötnapos ülését, határoza­tot fogadott el. A határozat felszólítja India parasztságát és mezőgazdasági munká­sait, Indítsanak olyan erös, ellenállhatatlan kampányt, amely egyesíti India demok­ratikus erőit és biztosítja a földreform mielőbbi megva­lósulását. Macmil'an pénteken egy Kijev kerméki kolhozt látogatott meg Nyikolszkaja Borscsagovka, külügyminisztert és a többi hold gabona íejtrágyázását mT,ök szakembereinek hogy Kitov körnvfki far iakól r á/D 1, liiöt kell elvégezni. Másik font<» segítséget adjanak a terme- K.jeY Környéki falu lakót angol vendéget, aki eljött feladat a takarmánynövé- ÖSSZES üzer^ert "^tték 'né^tek délelőtt ebb® a faluba- hogy meei" nyek - elsősorban a kuko- veik elkészítéséhez, munka- SSS^LnUte? «nS m" merje a Kommunyiszt kol­rica — vetésterületének nö- szervezetük kialakításához - ,, j v -i K. velése, hogy uz állattenyész- Az ánaUenyésztte terüle- niszterelnökot, Selwyn Lloyd hoz eletét. tés fejlesztéséhez szükséges tén _ mondotta — a leg- A nyugati lapok többsége pénteken olyan hírmagya­takarmányalapot megteremt- fontosabb feladat, hogy az r4zatot közöl, amelyek Macmillan szovjetunióbeli látoga­hessuk- állatállomány meglévő szín- tdaát eredménytelennek tüntetik fel. Termelőszövetkezetek és vonalát a nehezebb takar- A Times címü tekintélyes angol lap azonban meg­egyen! termelők részére a mányozási viszonyok között állap(tja. Macmillan Moszkvában folytatott tárgyalásainak múlt évinél 55 százalékkal is megtartsuk ée tovább ja- eredmém;es vagy eredménytelen voltát csak akkor tudjuk több műtrágyát, 26 száza- vP— lékkai több nemesített ve­tőmagot és 1050 vagon bel­tenyésztéses és fajtahibrid közös állatállomány részé ad­kukorlravctömagot tunk kl. A továbbiakban a tavaszi növénytermesztési munkák QV^H gondos és szakszerű végre- s6t blzonyoa tartalékokat la( hajtasa érdekeben szükséges képezzenek. vítsuk. megítélni, ha azt vizsgáljuk, elvégezte-e Macmillan azo­Az újonnan alakult ter- kat a feladatokat, amelyeket maga elé tűzött. melőszövetkezetekben ar- "Macmillan válóban szerény célt tűzött ki magának, ra kell törekedni, hogy a Teh&t nem lehet QZt ámtani> hogv látogatása kudarccal „. , , . ., jár, feltéve, hogy az angol miniszterelnök elérte célját, márpedig mindeddig nem történt olyasmi, ami arra utal­karman>mennyiséget meg- h e2 nem sikerűit neki.* termeljek. A mozgalom időszerű feladútazrfil tárgyalt a szakszervezeti nokonferencia Az üzemek, intézmények Bugár Jánosné ezután és hivatalok, mintegy öt- utalt arra, hogy anyavédelmi száz nőküldöttének részvéte- törvényeink világviszonylat­lével pénteken délelőtt meg- ban a legjobbak közé tartoz­kezdődött a kétnapos szak- nak. Sok esetben a nőkkel rí szervezeti nokonferencia a meg kell értetni a törvé­Vasas Szakszervezet buda- nyeknek az értékét és el kell pesti székházának dísztei mé- érni, hogy ezekkel éljenek is. ben. A tanácskozáson megje- — Fontos feladat az is, lent Kiss Károly, az MSZMP hogy a nők otthoni munká­Poitttkai Bizottságának tagja, ját minden lehető eszközzel a Központi Bizottság titkára megkönnyítsék. A párt és a és Erdei Lászlóné, a Magyar kormány ezt a problémát, Nők Országos Tanácsának mint fontos társadalmi fel­elnöke. adatot kezeli. A megnyitó beszédet G6s- Sok még a tennivaló a nők pár Sándor, a SZOT íőtltká- politikai ós kulturális neveié­ra mondotta, majd Bugár séért. A legfontosabb, hogy az Jánosné, a SZOT titkára ls- asszonyoknak minél nagyobb mertette a nőmozgalom idő- tömege megértse: társadal­szerű kérdéseit. Nőmozgal- munk építésében nem csök­munkalapvető Jellemző voná- ken, hanem egyre ingább fo­sa _ mondotta —, hogy ha- kozódlk a nők munkájának zánkban a törvényes rendel- Jelentősége. Sok női dolgozó kezések biztosítják a nők helytelenül csak átmenetinek egyenjogúságát, és könnyítik tekinti a munkában való élet- és munkakörülményei- részvételét, s ez nagy mér­ket. A szakszervezetnek és a ték ben gátolja abban, hogv nómozgalomnak tehát nem szakmai, politikai, vagy kul­az a feladata, hogy újabb turális képzettségében előbb­rendeleteket harcoljanak kl re Jusson, a nők számára, hanem az, A nőket ma már batrab­hogy a törvényes jogokkal ban bízzák meg vezető fel­éljenek. Fontos feladat, hogy adatokkal, mint néhány év­a nők érdekében hozott tör- vei ezelőtt, ez azonban ncm vényeket a szakszervezetek jelenti azt, hogy már kellő ellenőrizzék, s azonnal lép- mértékű a nők bevonása a jenek közbe, ha a törvények társadalmi szervezetek és a megsértését tapasztalják. A gazdasági élet irányításéba, női egyenjogúság egyik alap- Nem ritka Jelenség, amikor vető törvénye az egyenlő maguk a nők hárítják el a munkáért egyenlő bér elve. vezető beosztást. A nődolgozók sokszor ala- Az ülésen felszólalt Kiss csonyabb átlagkeresetét Károly elvtárs, az MSZMP gyakran úgy tekintik, mint Politikai Bizottságának tag­ennek az elvnek a megsérté- ja, a Központi Bizottság tit­sét. Valójdba7» azonban a Kára is. , .. .„ ,.„ Szamos további hozzászó­nók alacsonyabb átlagkere- ^ sz>leskörű vlta után déI_ sete a szakképzettség hiányá- után 5 órakor fejeződött be bót származik. a konferencia első napja. Tovibb sú'yosbodik a he'yzel NyaszatöldCn Nyaszaföld Közép-Afrika lakosság függetlenséget kő­délkeleti részén fekszik. An- vetel. A tüntetők sorozatos gol gyarmat, 127 ezer négy- támadásokat intéznek a zetkilométer kiterjedésű, la- kirendelt angol katonaság kosainak száma egymillió ellen, amely több esetben 630 ezer. Észak- és Dél-Rho- fegyverét is használja. dézlával együtt szövetségi A terület angol kormány­államot alkot. Közös főváro- zója katonai erősítéseket kért suk Sallsbury, 183 ezer la- és kapott az angol kormány­kossal. A három szövetségi tói, de a tüntetések Nya­álíam területe egymillió 268' szaföldön változatlanul foly­ezer négyzetkilométer, a la- nak és átterjedtek Észak- és kosság száma pedig hét és Dél-Rhodézlára is, sőt a Dél­fél millió. Rhodéziával határos Délafri­Nyaszaföldön, mintegy tíz kai Unió Johannesburg nevű nap óta folynak azok a tün- nagyvárosában is ungolelle­tetések, amelyeknek során a nes tüntetések zajlottak le. tennivalókról szólt, majd be­jelentette, hogy a tavasszal tízezer hold szőlő és ugyan­annyi gyümölcsös telepítésé­ről kell gondoskodni. Előadása további részében a termelőszövetkezeti moz­galom helyzetéről szólt. A termelőszövetkezeti moz­galomban — mondotta — ez Fontos teendő, hogy év eleje óta új helyzet ala­ugyanakkor az újonnan kult ki. A mostani fejlődés alap­;A munkásosztály érdeke is alakult termelőszövetkeze­tek a szőlőtermesztés terén ' ls megkezdjék a közös gazdálkodást. Foglalkozott a szerződéses termeltetés helyzetével. A tervezett összterületnek ed­dig mintegy 96 százalékára vető jellemvonása, hogy megkezdődött a kis- és( középparasztok tömeges ( belépése. Az a körülmény, hogy aj gazdaságilag erős kis- és kö-\ zépparasztok lépnek be, új( kötöttek szerződést. Felhívta helyzetet teremt az egész a résztvevők figyelmét arra, nogy fokozni kell a termelőszö­vetkezetek részvételét a szerződéses termelésben, szükség esetén még a terv túlteljesítése esetén is bizto­sítani kell részükre a ter­melés lehetőségét. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése legközvetlenebbül a paraszt­ság érdeke. Csak a nagyüzemi gaz­dálkodás teremtheti meg a paraszt­ság számára azokat a feltételeket, melyekkel megszűnik a természet­nek való kiszolgáltatottsága. Csak ez szabadíthatja meg a munka robot jellegétől, s biztosíthatja igazán anya­gi és kulturális felemelkedését. Hiba volna azonban a mezőgazda­ság átszervezését kizárólag csak a parasztság érdekének tekinteni. A pa­rasztság közvetlen érdekén túlmenően a mezőgazdaság szocialista átszervezése alapvelő össztársadalmi és politikai kérdés is, a proletárdiktatúra meg­szilárdításának, a munkás-paraszt szö­, , j^® , vvetségnek .» kérdése A munkásosz­U_8Za"f._°r , a2_ U_J __!rme__r/)tálynak mint a proletárdiktatúra ve­zető osztályának létérdeke, hogy ez a történelmi folyamat minél gyorsab­szövetkezeti mozgalomban. Az új helyzet lehetővé te-) szi, hogy a kis termelő-', szövetkezetek egészséges üzemnagyságává fejlődje- / nek. szövetkezetek ls a nagyüzem A termelőszövetkezetekbe minden előnyét legjobban _ belépő egyéni termelők le- biztosító nagyságú földterü-Aban végbemenjen szerződött területét, ha azt 'fittel alakulnak meg. Az évX A munkásosztálynak a hatalom a nagyüzemi gazdálkodás elején megindult számszerűVmegszerzéséért, majd a hatalom meg­és a termelőszövetkezet fejlődés tehát mind politikai,/)védéséért vívott harcában elengedhe­érdeke lehetővé teszi, vc- mind gazdasági vonatkozás- Atetlenül szüksége van szövetségesekre. ban egyaránt egészséges. \Helyzeténél fogva a legjelentősebb « , . Az új és a területileg erő-^szövetséges a dolgozó' parasztság. A fl lOlfn B nOt nverOFZam' I: teljesen fejlődő termelőszö-/(munkásosztály harcának egész sikere vetkezetek megerősítésének Müggött és fíigg attól, hogy mennyire egyik legfontosabb feltétele V tud 1a ezt a szövetséget — vezetősze­a politikailag és szakmailag Ói-epének messzemenő biztosítása mel­jó vezetés kialakítása. Igén/ilett — megszilárdítani. Ennek a szö­kedvező, hogy a közsé"ek-'/vetségnek mindenkor tükröznie kell ben általában megtalál Iák a (/a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság politikai és gazdasági érdekközös­2, 31, 48, 75, 87 A 8. játékhét szelvényei vesznek részt a tárgy­nyercmény-sorsolásban A lottó 9. játékhetének legrátermettebb vezetőket] sorsolását pénteken Kiskő­rösön tartotta a Sportfoga­dási és I,ottó Igazgatóság. Erre a hétre 4 340 767 szel­vényt küldtek be a fogadók, igy egy-egy nyerőosztályra 1 627 787 forint nyeremény jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 2. 31,48,75,87. A következő heti tárgy­^^ . . , , , >, régét. Ezért a polilikai szövetséget a A mezőgazdasági szervek-A£ejl6dés mInden szakaszában társadal­nck ezekben a napokban\mll é, gazdas6gilag ls alá ken tá_ egyik iegfontesabb tenni-V masztan, A felszabadulás után a valója gondoskodni ^""'^munkás-paraszt szövetség alapja a hogy már a megalakulás-A;öIdreform végrehajtása és annak nal ott legyenek a Wgvédése volt. Azóta a munkásosz­emberek: a mczőgazdász(/tály hatalmas eredményeket ért el a es a könyvelő. (/városban a szocializmus építésében. A vezetés kialakításánál azt()Megvéltozott az ország társadalmi és nyeremény-sorsoláson a 8. kell szem előtt tartani: htá-Agazdasági felépítése, ezzel együtt meg­já'*khét szelvényei vesznek ba adunk akármennvi pénzt.X változott a munkásosztály jellege is. részt. ha arra alkalmatlan embe-''Nem leTiet azonban a szocializmust egyedül a városban építeni. A szocia­lizmus felépítése megköveteli, hogy a népgazdaság egésze — tehát a mező­gazdaság is szocialista alapon fejlőd­jön. A kettős Jelleg - szocializált ipar, egyéni mezőgazdaság — nem maradhat fenn tartósan anélkül, hogy ne aka­dályozná a szocializmus építését. Ezért a munkás-paraszt szövetséget mint u proletárdiktatúra alapját űjra és újra meg kell szilárdítani és ismételten meg kell teremteni a gazdasági alap­ját annak, hogy a parasztság támo­gassa mint saját érdekét a szocializ­mus építését. Ezt az alapot csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése adhatja meg. Lenin azt tanítja, hogy „a kisáru­termelés napról napra BZUH a kapita­lizmust, az egyéni gazdaság magá­ban rejti a gazdasági spekulációk le­hetőségét, ami maga után vonhatja a politikai ingadozást ls. Ennek pedig az a következménye, hogy a népi de­mokrácia ellenségei időről időre meg­kísérlik szembeállítani a parasztság elmaradottabb rétegeit a népi hata­lommal, annak bázisával, a munkás­osztállyal. Az ország lakosságának ma még mintegy 45—48 százaléka él u mezőgazdaságból. A munkásosztály számára így alapvető kérdés, hogv a lakosságnak ezt a lényeges tömegét a szocializmus építésében következete­sebben maga mellé állítsa. Ehhez vi­szont az kell, hogy a mezőgazdaság is szocialista alapokra kerüljön és ilyen módon egy űjtípusű parasztság alakul­jon kl, amely egységesen segft harcol­ni a szocializmus további építéséért, a népi hatalom megszilárdításáért, mert léte a szocializmus viszonyaiban gyö­kerezik. Ezt a parasztságot már ncm fogja befolyásolni a magántulajdon, sőt munkájának gépesítése révén is közelebb kerül a munkásosztályhoz, melyhez létérdeke fűzi. Bizonyítja ezt, hogy az ellenforradaimároknak — búr mindent elkövettek — nemsikerfltt a termelőszövetkezeti mozgalmat szét­verni. Sőt az akkor erőszakkal felosz­latott termelőszövetkezetek nagvrésze uijáalakult és számos űj termelőszö­vetkezet is jött léire. A munkásosztálynak minden eszköz­zel támogatnia kell az átszervezés végrehaitását mind gazdaságilag, mind politikailag. Munkásosztályunk ezzel egyet ls ért, ezért támogatja a párt agrárpolitikai téziseinek megvalósítá­sát és helyesli a Központi Bizottság decemberi határozatát, mely erről töb­bek között a következőket mondja: -Társadalmunk szocialista átalakí­tása csak a mezőgazdság szocialista átszervezésével vélik teljessé, csak ez­zel szüntethetjük meg népgazdasá­gunk egész területén az embernek ember által való kizsákmányolását, csak ezzel foszthatjuk meg mindenütt gazdasági alapjuktól azokat az erőket, melyek a kapitalizmus visszaállításá­ra törekednek. Csak ezzel vesszük ele­jét újabb ilyen erők keletkezésének. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zése tehát egész társadalmunk alapve­tő érdeke. Ebből a munkából minden kommunistának, minden haladó em­bernek ki kell vennie a részét* A mezőgazdaság az egész világon a nagyüzem irányában fejlődik. A népi demokratikus országok ezen a téren már komoly eredményeket értek el. Az imperialista országokban is meg­gyorsult a mezőgazdaság differenciá­lódása és a nugyüzem fölénye egyre inkább növekszik. Jellemző erre, hogy az USA-ban 1920-ban még 6,448 000 ón­álló farmer volt, 1034-ben pedig már csak 4,782 000, tehát 40 százalékkal kevesebb. Ott természetesen a nagy­üzem fölényének növekedése nem a kisparasztság felemelkedése, h?nem annak tönkretétele és nyomorba dön­tése utján következett be A nagyüzemi gazdálkodásra való át­térésnek szükségszerűen végbe keli mennie, mert a mezőgazdaság klsüze­tóintt Itt 8 termelő erők nem fejlődnek megfelelően, ezért nem lesz­nek képesek az egyre növekvő igények kielégítésére. Figyelemre méltó, hogy hazánkban az ipar termelésének óriá­si mel'ett a merög-zdaság az ötéves terv végén csak 2,8 száza­*

Next

/
Thumbnails
Contents