Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

3 Szombat, 1959. február 28. «« I „Szabadtéri játékok postabélyegző Szegeden Az Idegenforgalmi Hivatal előterjesztésére a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium engedélyezte, hogy a szegedi posta a szabadtéri játékokat népszerűsítő, külön bélyegzőlenyomatot alkalmazzon az egyes postai küldeményeken. Március 6-tól kezdve minden Szegeden feladott levélre, levelezőlapra ezt a külön bélyegzőt ütik rá. A bélyegző augusztus végéig marad forgalomban. A bélyegzőn "Szabadtéri játékok, Szeged, 1959. július 25—augusztus 16* szöveg és a Beloiannisz téri nézőtér rajza látható. Művésztalálkozó munkásokkal ós dolgozó parasztokkal Ma és holnap az üjszegedi szövőgyárban, illetve Mihálytelken találkoznak a Szegedi Nemzeti Színház művészei munkásokkal és dolgozó parasztokkal. Mind a gyárban rendezendő szovjet—magyar baráti találkozón, mind a mihálytelki találkozáson szórakoztató műsort is adnak. Mihálytelek községben azüj Élet és a Szabad Tisza Termelőszövetkezet rendezi meg a műsoros estet és a találkozót. Szegeden minden harmadik ember biztosított Eredményes, hasznos munkát ünnepel ma Szegeden a tízéves Állami Biztosító Vállalat Fennállásának 10. évfor- közül 29-en részesülnek fi- lami Biztosító Vállalat dulójára készül az Állami zetésemelésben. Két dolgo- Csongrád megyei igazgatóBiztosító Vállalat. A Csöng- zót, Nóvák Imrét, az igaz- - . ... . . . rád megyei igazgatóságnál gatóhelyettest és Csanádi Saga elmult tlz ev soran örömmel várják az évforduló Sándor előadót »A pénzügy eredményes munkát vegzett. ünnepségét. Az elmúlt na- kiváló dolgozója* jelvénnyel Sikeresen küzdötte le a kapókban érkezett ugyanis a tüntették ki és ezer forint- pjtalista biztosítótól hátrahír, hogy az országos ver- tal jutalmazták. ,, . , .. ... . . senyben elsők lettek. A ki- A Csongrád megyei igaz- maradt terhes orokseget a tüntető oklevelet és a vele gatóság tiz évvel ezelőtt 60 biztosítással szembeni rossz járó több ezer forintos ju- fővel kezdte meg munkáját előítéletet. Szinte napról talmat már el is juttatták és ma 115-en dolgoznak már. napra nő a biztosítottak száBudapestről Szegedre. Avál- Ugyanezen idő alatt mint- _„ _ ..„ __ ' . .. lalat Csongrád megyei dol- egy 500 százalékos fejlődést ma' s mar allg van egy"Kel gozói között 24 ezer forint mutat a biztosítottak száma olyan község, mint Csanyjutalmat osztanak ki a mai, és a befizetett biztosítási díj. telek és Kövegy, ahol csak szombat esti házi ünnepsé- Jelenleg Csongrád megyé- kevesen biztosították szegen. Ezenkívül rendkívüli ben 110 ezer ember biztosi- mélyüket, vagyonukat igazgatói alapként kaptak 15 totta személyét, vagy vaezer forintot. Ebből rádiót gyonát. A felek által befizevásárolnak a makói, szentesi tett díj 30 százalékát a szöjárási, a hódmezővásárhelyi vetkezetiek, 70 százalékát fiókok és az igazgatóság ré- magánosok fizetik be. Legszére. Beszereznek ezenkívül több életbiztosítást Szegeden porszívót, parkettkefélő-gé- kötötték, mintegy 30 ezren, pet, hogy a dolgozók ház- Ez annyit jelent, hogy Szetartásbeli munkáját köny- geden minden harmadik ember kötött biztosítást. Ugyanitt évente mintegy 1200— 1500 temetkezési segélyt fizetnek ki. Például 1958-ban 580 ezer forintot fizettek az elhalálozott hozzátartozó jáClj típusú tűzoltókocsi Szegeden (Liebmann Béla felv.) Uj Csepel-Diesei tiztonnás gépjármüvet kapott a szegedi tűzrendészen alosztály. Az üj gépjármű ötezer liter vizet vihet magával, s már bejáratáson ls van, hogy minél előbb a külterületek mentőtűzrendészeti szolgálatába álljon. Az új gépjármüíccskendö egyébként több kiállításon szerepelt s igen nagy sikernek örvend, mert máris több ország érdeklődik e típus iránt. Tudomásunk szerint Lengyelország és Jugoszlávia is több darabot vásárolt belőle. nyítsék. Száztízezer biztosított a megyében A 10. évforduló alkalmáA Vörös Lobogó mai száma "A Népszava előtt két JZ Vn-rhntnlnnm onitmnsrn Inll- rímő n'fclféhou leírja a február 20-i események igazi történetét. Nem a tüntetők lőttek, azoknál nem is volt fegyver, hanem a tömeggel együtt fölvonuló, azokra "vigyázó« rendőrök és a Népszava • szerkesztőségét őrző »népőrök« lőttek egymásra•Jön a tömeg — írja a cikk — mögötte rendőrök szorítják az embereket előre, a Népszava házán túlra. Ekkor egy ember — szemtanúk szerint egy főhadnagy — revolverét elsüti, s válaszul a Népszava háza előtt álló őrség, meg a tömeggel jött rendőrök tűzzel válaszoltak, de a sötétben nem látják, hogy a tömeget már előreszoritották, s csupán egymással állanak szemben, egymást küldik a halálba... az áldozatok csakis rendőrök és védőörök, a sebesülések pedig Manlicher-golyótól származnak.« Ez is, és a KMP több, nyilvánosságra hozott nyilatkozata cáfolja a kommunistákra hárított felelősséget. Szegeden a Korzó-moziban gyűlést tartottak a munkanélküliek. Wallisch Kálmán után felszólalt Udvardi János, a KMP szegedi titkára is. Utána újból Wallisch szólt és vitatta Udvardinak a proletárdiktatúra kikiáltására vonatkozó felszólítását. A Szegedi Kenderfonógyárban sztrájk tört ki. A tisztviselők korábban béremelést követeltek, s ezért ötüket az igazgatóság elbocsátotta. Erre a többi tisztviselő, majd később a gyár munkássága is szolidaritási sztrájkba kezdett. m val az igazgatóság dolgozói jának. Hegtérült milliós károk A vagyont biztosítók leginkább tűz-, jégkártétel ellen biztosíttatnak. Ezenkívül állataikat biztosítják és egyre többen kapcsolódnak be az úgynevezett általános háztartási biztosításba. \ Ez a biztosítási ág kiterjed arra is, ha például az emeletes házban a felsőbb emeleten lakók nyitvahagyják a vízcsapot és beázik a mennyezet. Ilyen esetben a biztosító festeti ki újra a lakást. Tavaly — mint emlékezetes — nagy vihar dúlt augusztus 20-án Csongrád megyében. Ez alkalommal 789 főnek fizették meg a kárt, mintegy 615 ezer forint értékben. A biztosító vállalat fennállása óta jégkárért legtöbbet 1954-ben fizettek ki, 22 millió forint összegben. Ez a kártétel nem terjed ki az egész megyére, csak Csongrád, Szentes környékére és a szegedi járás, Bordány, Üllés pusztamérgesi szakaszára. Elmondhatni, hogy az ÁlHuszonhárom nap Indiában lékkai termett többet, mint 1938-ban. Ez az egyenlőtlen növekedés veszélyezteti a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését és ezért, ha nem gyorsítjuk meg az átszervezés ütemét előbb-utóbb gazdasági és politikai bonyodalmakhoz vezet. Többek között veszélyezteti az életkörülmények további javítását is. Államunk a mezőgazdaság szocialista szektorában, támaszkodva a munkásosztály áldozatkészségére, jelentős beruházásokat végez. De ezek hatása az össztermelésben nem mutatkozhat meg kellően, mert ugyanakkor az egyéni gazdaságok termelési színvonala nem emelkedett. A nem megfelelő agrotechnika alkalmazása miatt az egyéni gazdaságok túlnyomó részében a termésátlagok alig emelkedtek. Mezőgazdaságunk hozama, döntően a kisüzemi gazdaságok nagy száma miatt erősen elmaradt a külföldi eredmények mögött. Megoldást jelent-e ezen a téren a nagyüzemi termelés? Feltétlenül! 1958-ban termelőszövetkezeteink legnagyobb részének átlagos terméseredményei jelentősen meghaladták az egyéni gazdaságokét. Az állami gazdaságok eredményei pedig magasan felülmúlták azokat. Jelentős eredményeket tapasztalhattunk az állattenyésztésben is. Vegyük például a tejhozamot. Állami gazdaságaink 1958. évi átlaga 3300 liter, a termelőszövetkezeteké 2300 liter, míg az egyéni gazdaságoké csak 2100 liter. A szocialista nagyüzem fölényét mutatja hogy például Kínában, ahol már befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, 1 év alatt 70 százalékka! nőtt a mezőgazdaság hozama. Az egyéni gazdaságok alacsony hozamai miatt igen magasak a termelés költségei is. A kisparcella megnehezíti, illetve lehetetlenné teszi a modern agrotechnika alkalmazását. A gépek használata a kisgazdaságban lényegesen költségesebb, mint a nagyüzemben. Érdekes a Vizkonziv Egyetem meállapítása, mely szerint egy 50 hektáros farmon a gépi munka költsége hektáronként 1,43 dollár, a 100 hektáros farmon hektáronként 0.96 dollár, a 150 kektáros farmon pedig hektáronként csak 59 cent. Tehát mennél nagyobb a gazdaság, annál kifizetőbb a modern gépek alkalmazása, annál alacsonyabb az önköltség. Ezt bizonyítják saját tapasztalataink is. Állami gazdaságainkban a búza önköltsége átlagosan mintegy 30—32 százalékkal alacsonyabb, mint az egyéni gazdaságokban. Az alacsony terméshozam és a magas önköltség kétségtelenül veszteség a parasztságnak, de súlyosan érinti a munkásosztályt is. Fejlődő iparunknak egyre több mezőgazdasági jellegű nyersanyagra van szüksége, hogy a bővített szocialista újratermelés zavartalanul folytatódhasson. Az alacsony termésátlagok miatt nem egyszer a mezőgazdasági jellegű nyersanyagok igen jelentős • részét is külföldről kell behozni. A hazai nyersanyag viszont a magas költségszínvonal miatt drága és ezért jelentősen emeli az ipari termékek önköltségét. A magas nyersanyag áíák mellett nem lehetséges ezeknek az iparcikkeknek árát lényegesen csökkenteni. Dolgozó népünk életkörülményeinek javulásával egyre inkább nő az élelmiszer fogyasztás is. Ma több élelmiszert fogyaszt hazánk lakossága, mint bármikor. Az igények pedig még tovább is fognak növekedni. Az alacsony mezőgazdasági hozamok ehhez a fejlődéshez nem biztosítanak megfelelő árufedezetet. A magas önköltségek pedig vagy közvetlenül a fogyasztót sújtják az árak alakulásával, vagy pedig néhány cikknél jelentős mérvű állami támogatást igényelnek és ez közvetve hat vissza a lakosságra. Nem kedvezőbb a helyzet a külkereskedelemben sem. A világpiaci árak a világ viszonylatban jellemzőbb alacsonyabb önköltséghez igazodnak. így a kivitt mezőgazdasági cikkeinket legnagyobb részt a hazai önköltségnél alacsonyabb áron tudjuk csak elhelyezni. Ennek az árdifferenciának terhe államunkat sújtja. Következéskép, ha a népi állam nem tartaná szemelőtt a parasztság érdekeit, kisgazdaságaink jelentős része igen rövid idő alatt tönkremenne, mert nem bírná Az Indiai Köztársaságban Amint elpanaszolták, a de az anyagi javak elosztáminden esztendőben meg- biológiai tudományok dolgá- sában olyan hihetetlen rendezik a tudományok ban igen elmaradtak, nincs egyenlőtlenségek uralkodnak, kongresszusát. Az idei, 46. lehetőségük ezen a té- hogy mindenütt a nyomor kongresszusra a Magyar Tu- ren komoly fejlődésre, mert sír, vagy a pompa hivalkodományos Akadémiát is például Indiában egyetlen dik. A kormánynak nagyon meghívták, s képviseletében összehasonlító neurasztoló- sok a tennivalója, s igyekedr. Ábrahám Ambrus és dr. kus sem dolgozik. Ezért Sze- zet is van részérői bőven, de Jánossy Lajos utazott Indiá- gedre is nagy örömmel jön- a 300 évig tartó féktelen ba. Hazaérkezésük után dr. nének. Tekintve, hogy a de- gyarmati zsarolás után egyAbrahám Ambrus, Kossuth- legációnak az is feladata előre mindez csak csepp a díjas szegedi egyetemi ta- volt, hogy realizálja az in- tengerben. Az ottani társanár, akadémikus tájékoztat- diai—magyar tudományos dalmi berendezkedés különta lapunkat főbb indiai él- kapcsolatokat, az elvi meg- ben is alkalmatlan arra ményeiről. egyezés is megtörtént an- hogy olyan szociális progra„, nak érdekében, hogy a jö- mot lehessen megvalósítani Híre van a magyar vőben kutatókat cseréljünk keretében, amely felemelné tudományos életnek Indiával hosszabb-rövidebb a nyomorgó milliókat. Ketanulmányútra. vés a ruha, a kenyér, s igen A kongresszust Delhiben Mint dr Ábrahám Amb- elszomorító, hogy léntenrendeztek meg, s a szaktu- rus elmondotta, ez az akció nvornon nmm„P7. ' , domám uknak megfelelő a szegedi egy^emi kutató- ZT " ny,°m0rgo tbm6gekszekciókban előadást tartót- intézeteket is érinti majd ' koldusok seregeibe ütkötak a magyar delegátusok is. zik az ember. Dr Ábrahám Ambrus a Megrázó nyomor Egyelőre nincs rendes rávett részt",'°s "pretit - ^práztató pompa földművelés és a népességhez mák a vegetatív idegrend- a kongresszus után Ábra- tepest számottevő ipar sem szer szövettanában* címmel hám professzor indiai elő- Indiában, s a termelő íelszetartott előadást, nagy érdek- adókörútra indult, s így bő- relés primitív lődéssel kísérve. Előadasa Ven volt alkalma ismereteután többen felkeresték és ket szerezni az ottani szelle- Magyarországot sok fiatal kutató for- mi & gazdasági életről egy- igen megbecsülik dult hozzá azzal a keressel, aránt. Legmaradandóbb behogy szeretne Magyarorsza- nyomást India szociális vi- Mint Ábrahám professzor gon tanulni, kutatni, s itt SZOnyai gyakorolták rá. El- elmondotta, a magyar deletudományos fokozatot sze- mondotta, hogy ebben a gáció mind hivatalos részrezni. Általában tajékozot- csodálatosan gazdag ország- ről, mind magánemberek rétak az indiai kutatók a ma- ban minden együtt van, ami széről igen nagy megbecsügyarországi tudományos szép, modern és érdekes, s lésnek örvendett. Bemutateredményekről, s jóhirű kö- minden, ami elmaradott, ták delegátusainkat Nehrufurcsa és visszataszító. A nak és a kormányzóság eltöbb évszázados gyarmati el- nőkének, sok meghívást nyomás következtében még kaptak; hivatalos beszédekma is óriási a nyomor és az ben és magánlátogatások alelmaradottság. A nép 90 szá- kalmával mindig kifejezésre zaléka analfabéta, rengeteg juttatták a vendéglátók, a koldus és a beteg, hallat- hogy szeretik országunkat, lanul kevés az iskola, az or- népünket, és jó barátságban vos és a kórház. A templo- akarnak velünk élni. mok bejáratát és környékét Az út felejthetetlen volt, koldusok és betegek népesí- sok örömet, tapasztalatot és zöttük tudományos életünk. el az alacsonyabb önköltséggel termelő külföldi nagygazdaságok versenyét. A munkásosztály állama a parasztság érdekét szemelőtt tartva igen nagymérvű anyagi áldozatot hoz. Ám kedvezőbb feltétellel dolgozó nagyüzemi mezőgazdaság esetében ezeket a forintokat a termelés további bővítésére,,, vagy a lakosság életkörülményeinekVtik be> akiknek legnagyobb élményt nyújtott, de mind* .. , , r . • ' • , r. , . . Anlixul.- rtrttT 1 o f IrnmrnK unfnlon L közvetlen javítására fordíthatnánk./)álmuk egy falat kenyér, untalan beárnyékolja ezt az Tegyük ehhez hozzá még, hogy a vi-/)va«y egy marék rizs. A emléket az a fájdalmas, kínlágpiaci árak néhány mezőgazdasági\kasztrendszert hivatalosan zó látvány, amely mindenütt cikk kivételével csökkenő tendenciát(/eltörölték. de ma is teljessé- előbukkant: milliók élnek mutatnak. Ezért, ha meg akarjuk tar-A^ében érvényesül. A tenger- egy falat biztos kenyér néltani külkereskedelmi piacainkat, illet-\parton végig tetejetlen, nyo- kül, utcákon, viskókban, beve növelni akarjuk külkereskedel-Vmorúságos viskók; az embe- tegen, mint önmaguk kisérmünk gazdaságosságát, gyorsítanunk (/rek valósággal kézzel túrják tetei, kell a mezőgazdaság átszervezését. Aa földet. A szellemi elmaraA fenteikből kitűnik, hogy az egyé-\dottság ugyancsak kiáltó, ni gazdaságok alacsony terméshozama(/Ma is áll még a majomés magas önköltsége végső soron a/)( , amelvnek külön munkásosztály helyzetét nehezítik. Te-V P ' amelynek kulon hát ahhoz, hogy a munkásosztályVPaPÍa van! Bombay mellett helyzetén lényegesen javíthassunk, ö látta, hogy halottaikat egyes többek között, de nem utolsó sorban A szekták még ma is keselyííka mezőgazdaság szocialista), , téDetik g2ét. évpntNomrcai.- o fai,. — 0KL' mpeuK szei, evente S. I. Magyar-szovjet jogásznapokat rendeznek 20 szükséges átszervezése. Nemcsak a falu. hanem, a város érdeke is azt követeli, hogyő)czer ember hal meg kígyóa mezőgazdaság átszervezése gyorsabb/jtnarástól • • • ütemben haladjon, egybekapcsolva a terméshozamok szakadatlan növelésével. Ezzel szemben egy tudós, akinek vendége is volt, nem tudta megmondani, hogy A Magyar—Szovjet Baráti Társaság jogi szakosztálya, az Igazságügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Jogász Szövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március 13—14-én magyar— szovjet jogásznapokat rendez a budapesti jogászházban. A szocializmust építő népi demokráciák már komoly eredményeket ér-Vlakosztalyában hány szoba tek el a mezőgazdaság szocialista át-(/van, s olyan építészeti kinszervezésében Kínában, Bulgáriában,Acsek sorakoznak mindenfelé, Koreaban befejezodott a nagyüzem- \ '.,.,,.. , .„ . re való áttérés. Csehszlovákiában, Al-Vamelyeknek erteke k>fojezbániában befejezéshez közeledik és aAhetetlen. A Tai-mahál-t 25 Román Népköztársaság az 50 száza-)!ezer ember építette, 25 eszKottartésKzKvisKtette a"XtendeÍg; 3 régi 03 új buddha' S év? ettenfKdnalomSpTtunk ^templomok; a Sicri palota- elsT'Xalán nulva a múltban elkövetett hibákból,Vtömb; a síremlékek, függő- künk alcíme szedési hiba mindent megtesz, hogy elmaradásun-<9kertek, a Vörös vár és az folvtán a valóságtól eltérő kat megszüntessük. Az ugrásszerű fej-Aujde)hl paloták mind_mind adatot közölt. A cikk teljes lodes elofeltetelei meg nincsenek tel-^M ^ ' címe helyesen így hangzik: icsociaiaiosan szép es gazdag . „,ml-lU Di *„ „ Helyreigazifás Lapunk tegnapi számának jesen meg. megvan azonban már az alapja annak, hogy a fejlődés ütemét/^építészeti remekek, lényegesen gyorsítsuk. Ennek megvalósítása nem utolsó sorban attól függ, hogy a munkásosztály tömegei milyen aktívan segítik a mezőgazdaság szocialista átszervezését, felismerve saját osztályérdeküket. Halász György Az elosztásban van a legnagyobb baj India nagyon szép, nagyon gazdag ország — mondta dr. Ábrahám Ambrus —, »Az elmúlt gazdasági év a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb ütemű fejlődésének előkészítője volt. Javult a termelőszövetkeze-' tek vagyoni helyzete. — Egy termelőszövetkezeti parasztcsalád évi jövedelme csaknem 20 ezer forintot ért el*.