Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma: v Kád r e'vtárs [ látogatása e jy \ : prágai tép j-röan l i t •••••••• IXgSP5BB9!B&$$B8BOlg* mamj A M 4 G Y A R SZOCIÁLIS T A MUNKÁS' P Á R T LAPJA XV. évfolyam, 43. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1959. február 20. Tock fenő elvtárs: Előrehaladásunk meggyorsítása munkásosztályunk kezébe van letéve az országgyűlés Óbudán készült... Az Óbudai Hajógyárban készült a MAHART részére a « képünkön látható új típusú vontatóhajó. A sikerrel út- jára bocsátott első példányt idén még több követi. ,Boszorkány" nyomában e • E • * • E E Hogyan lett mozgalommá az itoűalom Kínában Az 1959. évi költségvetésről tárgyalt csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg, s a képviselők lelkes tapsa közepette köszöntötte a Guineai Köztársaságnak a teremben megjelent kormányküldöttségét, s az egész magyar nép nevében sok sikert kívánt a Guineai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz. Az üdvözlésre Beavogui Lansana, a Guineai Köztársaság kormányküldöttségének vezetője, gazdasági és tervezésügyi miniszter válaszolt. Megköszönte a meleg fogadtatást, majd kifejezésre juttattat milyen nagy fontosságot tulajdonít Guinea kormánya és népe ennek a látogatásnak. A guineai kormányküldöttség vezetőjének nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés megkezdi az 1959. évi költségvetés és költségvetési tervjavaslat tárgyalását. A költségvetést Antos István pénzügyminiszter ismertette. Es évi gazdasági terveinket elmúlt évi ered menyeinkre alapozzuk A forradalmi munkás-paraszt kormány az 1959. évi költségvetés összeállításánál azokra az eredményekre támaszkodott, amelyeket 1958ban elértünk a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésében — kezdte meg beszédét Antos István pénzügyminiszter. 1958-ban az ipari termelés a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult. Az állami ipar termelése 12 százalékkal magasabb volt, mint 1957-ben. A tervet döntő részben a népgazdaság számára szükséges és fontos termékekből teljesítettük, s ez növelte a népgazdaság erőforrásait. Kedvezően alakult az ipari termelés gazdaságossága is. A száz forint termelési értékre eső költségek színvonala — a még nem végleges adatok szerint — az állami iparban 2,1 százalékkal. az építőiparban 1.5 százalékkal, a közlekedésben pedig 1,6 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél. Az ellenforradalom után e termelési költségeken belül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre 1958-ban már — a bányászat és az építőipar kivételével — az ipar döntő része takarékossági intézkedésekkel, teljes egészében ellensúlyozta a béremelés önköltségnövelő hatását és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellenforradalom előtt. Az ipari vállalatok vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhívását, intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költségfajták csökkentésére és az intézkedési tervek végrehajtásával tekintélyes összegű terven felüli nyereséget értek el. A takarékossági intézkedésedet jól támasztotta alá a vállalati nyereség fokozásában a dolgozók anyagi érdekeltsége. Az előzetes számítások alapján a nyereségrészesedés országosan a múlt évit valamelwst meghaladó mértékű lesz. Előreláthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt évinél valamelyest kisebbet a könnyűipar vállalatai. A mezőgazdaságban a növénytermesztés — minthogy a gabonatermést az aszályos időjárás sújtotta — a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Ugyanakkor a tervezettnél jobbak az állattenyésztési eredmények. Kimagaslóan kedvezően alakult a szőlő- és bortermelés. összességében a mezőgazdaság teljesítette tervét, Terven felüli erőforrások a felhalmozódást alap kibővítésére A két nagy termelőszektor eredményeinek egybevetése alapján megállapítható, hogy 1958-ban sikeres volt a gazdasági tevékenység és a népgazdaságban jelentős összegű terven felüli erőforrások jöttek létre. Ezeket a terven felül létrehozott anyagi eszközöket mindenekelőtt a felhalmozási alap bővítésére használtuk fel. 1,5 milliárd forinttal emeltük a beruházásokat. félmilliárd forinttal a felújítási kereteket. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az ipari anyagkészletek és a központi tartalékok. A terven felül létrejött erőforrások másik része, az exportterv túlteljesítésére szolgált. Elsősorban az ipari terv túlteljesítésének köszönhető, hogy az exporttervet 12 százalékkal túlteljesíthettük. Ez, minthogy az alapanyagtermelés is a vártnál kedvezőbben alakult, a magasabb termeléshez szükséges importot csak kis mértékben — 2 százalékkal — kellett felemelni. A bérből és fizetésből élők reáljövedelme a tervnek megfelelően alakult. A parasztság reáljövedelme — a gyengébb gabonatermés következtében — csekély mértékben a tervezett alatt maradt. A kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Nemzetközi fizetési mérlegünk egyenlege aktív 1958-ban kedvezően alakultak a pénzügyek is. A termelési terv túlteljesítéséből és a gazdaságosság javulásából eredő akkumulációs többlet, teljes mértékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi készletek növekedése következtében terven felül jelentkező kiadásokra. Tervszerűen alakult a tanácsok költségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevételek maradéktalanul li befolytak: a falusi és váró- ji si lakosság — igen csekély í számú kivételtől eltekintve i; — eleget tett adófizetési kö- j telezettségének. Az exportterv túlteljesítő- j| se következtében aktívan ji zártuk a nemzetközi fizetési j mérleget. Ez lehetővé tette, hogy kis j mértékben növeljük devi- j zatartalékainkat és csök- i kentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló hiteleinket. Figyelemre méltó jelenség, hogy a lakosság takarékbetét-állománya egy év alatt egymilliárd forinttal nevekedett. Ez évben — másfél hónap alatt — közel 400 millió forintos további betétállomány-emelkedés következett be. Antos István a továbbiakban a hároméves terv jelentőségéről beszélt. Az 1958. évi tervteljesités tapasztalatai azt mutatják — mondotta —, hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és a gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a terv célkitűzéseit az ország reális lehetőségeire alapozva, a gazdaságosság fokozott érvényesítésével és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményesnek bizonyult a népgazdaság mmniSiiMi tését helyezte előtérbe. Ered ményesnek bizonyultak a bérgazdálkodásban, a beruházások tervezésében végreMódosították a III. kerületi tanács 1959. évi városfejlesztési tervét a tanáesiílésen Mintegy félmillió forinttal több jut közcélodra a tervezettnél A harmadik kerületi ta- áz elmúlt évi városfej- A tervteljesítésről szőlő nács tegnap délután ülést Iesztési tervet pénzügyi jelentést a tanácsülés tudotartott. Az ülésen Vincze vonatkozásban száz száza- másul vette, majá több móAntal, a harmadik kerületi lékra teljesítette. dosítást fogadtak el a már tanács végrehajtó bizottsá- Ezután részletesen ismertet- korábban letárgyalt 1959-es gának elnöke ismertette a te az egyes megvalósított évi városfejlesztési alap költkorábbi tanácsülések hatá- munkákat. A saját helyi elő- ségvetésében. A rnódosítározatának végrehajtását, a irányzatoknál 400 ezer forint sok végrehajtó bizottság teve- értékű társadalmi munkára egyik legjelentősebb tétele kenyseget. számítottak, ezzel ellentét- a Faragó utcai aszfalt-gyaEzután Markos Károly, a ben 535 ezer forint értékű logjárda építése, végrehajtó bizottság titkára társadalmi munkát végzett _ , . számolt be az 1953-as évi el a kerület lakossága. A fr.re a cé!ra százezer form" városfejlesztési terv teljesí- társadalmi munkában Mi- tot szavaztak m,eg- A Xato" téséről. Bejelentette, hogy a hálytelek, Hattyastelep la- ™ "tea páros oldalának aszIII. kerületi tanács kossága járt élen. fa Hozására 168 ezer forintot irányozták elo. Felújítják a Kálvária tér nyugati részének járdáját is. Az alsóvárosi népfürdő építésének befejezésére 20 ezer forintot szavaztak meg. A Vám ter, a Ruhagyár, a Textilművek előtti utcai parksáv parkosítására összesen 24 ezer forintot biztosítottak A módosítások következtében majdnem félmillió forinttal, pontosabban 471 ezer forinttal emelték meg a III. kerületi tanács 1959. évi városfejlesztési tervében közcélokra fordítandó ösaszegeket. tartalékainak feltárására. A hajtott intézkedések. A fel- Az ellenforradalmi károk gazdasági vezetés a meny- vásárlási árpolitika és a ter- helyreállításának időszaka nyiségi eredmények túlhaj- melőszövetkezetek támogató- lényegében lezárult, a bővítása helyett a szükségletek- sának új rendszere előnyö- tett újratermelés folyamata nek megfelelő gyártmány- sen befolyásolta a mezőgaz- hazánkban teljesen normáösszetétel kialakítását, a dasag eredmenyeit. A he- .. gyártmány és a gyártás kor- lyes vezetés, a dolgozók álszerűsítését, a helyes terme- dozatkész munkája meghozlési szerkezet kialakítását, a ta a kedvező eredményeket, termelési költségek csökken- A hároméves terv elsöesz_ tendejének mérlege komoly gazdasági sikerekről tanúskodik. minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket döntően az előre haladásra, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosítsuk. Az 1959. éri költségvetés összhangban van a háro néves terv célkitűzéseivel Ezeknek a céloknak a szolgálatában áll az előterjesztett 1959. évi Költségvetés, amely teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel. A költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, kiadásai 52 059 millió forintot tesznek ki és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés bevételei 5,6 milliárd forinttal — 11,9 százalékkal — magasabbak az elmúlt évhez képest. A bevételi többlet döntő része az állami vállalatok befizetéseiből származik. A népgazdasági terv az állami iparban a termelés 5,4 százalékos emelkedését, a költségek színvonalának 1,2 százalékos csökkentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól származó forgalmi adó bevétel 1,5 milliárd forinttal haladia meg az 1958. évit, a vállalatok gazdálkodásának összevont eredménye pedig 1,9 milliárd forinttal kedvezőbb az elmúlt évinél. 1959-ben az állami vállalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első ízben — nyereséges. A ma/sfos iöretfelmek megadóztatásáról A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre, a 8 holdon felüli, mó.dosabb, nagyobb jövedelemmel rendelkező parasztgazdaságoknál. Az adótételek 12-töl 18 százalékig terjedő mértékben emelkednek. Magasabb adóbevételre számítunk a magánkisiparosok szűk, nagyjövedelmű felső rétegétől, a jövedelmek gondosabb számbavétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosít az évi 18 000 forintot meg nem ha'adá jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a kedvezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent és hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a kovács, bognár és más - a lakosság ellátása szempontiából fontos — kisipari tevékenvség. Indokolt volt továbbá változtatást végrehajtani egves nppy jövedelmű szabadfoglalkozást folvtató kategóriák jövedelmeinek, valamint az állami alkalmazásban lévő (Folytatás a 2. oldalon.) lói bevált a „fe'elös vatrya% üzememért moz&a om" A Szegedi Paprikafeldolgozó Vál'alatnál a napokban megtartott termelési tanácskozáson értékelték a Konzervgyár által kezdeményezett „Felelős vagyok az üzememért mozgalom* eredményeit. Az üzem főmérnökéí.ek beszámolója szerint a mozgalomban két hónap alatt 540 dolgozó vett részt, s gazdasági eredményként, időbérre átszámítva: 2293 forint megtakarítást értek el. Ezenkívül a felszedett hullóáru magasabb minősítésével 12 241 forint megtakarítást mutattak ki. A mozgalom legjobb részvevőit a negyedév végén jutalmazzák, mintegy 21 000 forintot oszlanak ki közöttük;