Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
Péntek, 1959. február 20. 2 Az országgyűlés csütörtöki ülése (Tóti/tatás az 1. oldalról.) művészek, tudományos és más dolgozók különjövedelmeinek megadóztatásánál. Itt az eddig érvényben volt 6-tól 25 százalékig terjedő adókulcsokat 3-tól 50 százalékig terjedő adókulcsokra változtattuk. fenntartva továbbra ls a munkaviszonyból származó jövedelmek teljes adómentességét. A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szövetkezetek forgalmi *és jövedelemadó befizetései. mértékben — 17,5 százalékkal emelkednek. A kórházi ágyak száma eléri a 69 ezret, ami kétszer annyi beteg kórházi kezelésére nyújt lehetőséget, mint a felszabadulás előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi rende- «bbta£ ix-i cin SOK szama ezt-irci luuu icaz, 1200 fővel több lesz. mint és csak a különbözetre bizaz elmúlt évben volt. tosítunk állami hozzájárulást. Az eddiginél húsz száza- 1955-ben még csak 300 lékkai nagyobb összeg áll millió forint voit a községrendelkezésre az országos és fejlesztési alap összes bevéközművelődési könyvtárak tele 1959-ben ez az összeg könyvállományának gvara- az egymilliárd forintot is pítására. A színházi elöadá- meghaladja A költségvetés hindáni tételeinek emelkedése Az 1959. évi állami költségvetés kiadásai kereken 5,5 milliárd forinttal - 11,0 százalékkal — haladják meg az 1958. évi teljesítést. A népgazdaság fejlesztésére és pénzellátására 28,9 milliárd forint, az összes kiadások 55,5 százaléka: szociális és kulturális célokra 16,3 milliárd forint, a kiadások 31,3 százaléka: a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend- és jogbiztonsági feladatokra 4,9 milliárd forint, n kiadások 9,4 százaléka; végül az igazgatási feladatokra 2 milliárd forint, a kiadások 3,8 százaléka iut. A költségvetés beruházási előirányzata 1,9 milliárd forinttal magasabb az 1958. évi teljesítésnél. Az előirányzott beruházások 76 százaléka esik a termelő beruházásokra, 24 százalék a nem termelő beruházásokra. Az utóbbinál elsősorban a lakásépítés és az általános Iskolai tantercmépités kőt le nagy ősszegeket. A termelő beruházások ősszegéből 39 százalék esik építésre a múlt évi 40 százalékkal szemben, ugyanakkor a gépi beruházások aránya a múlt évi 29 százalékról 35 százalék fölé emelkedik. 1959-ben a nehézipar beruházásai közül kiemelkednek a villamosenergia-termelés és a szénbányászat beruházásai. A gépipari "beruházások közül a dieselmozdony- és motorgyártásra, az erősáramú elektromoaipari, a híradástechnikai és műszeripari gyárak fejlesztésére előirányzott beruházások emelkednek ki. A könnyűipari beruházások közül a papír-, valamint a bőr- és cipőgyárak bővítésére, az élelmiszeriparban a konzervipar, a tejipar és a mélvhfltőipar fejlesztésére szolgáló beruházások a legfontosabbak. Fejlődik a közlekedés, a hír* közlés és az úthálózat. Az iparnál is, a kereskedelemnél is bővül a raktártér. Jelentős összegek szolgál ják a szállodák építésének befejezését. Az elmúlt évinél nagvobb összeget fordítunk az állami gazdaságok, a kísérleti gazdaságok. hibridkukorica-vetőmagelökészítő üzemek, a mesterséges megtermékenyítő állomások, valamint a gépállomások beruházásaira Az 1959. évi költségvetés az elmúlt évinél lényegesen magasabb összegben: 1023 millió forintban irányozza elő a termelőszövetkezetek nagyüzemi beruházásaihoz (épület, gép, tenyészállatok) biztosítandó állami eszközöket A termelőszövetkezeti tagok akkor járnak el helyesen, ha évről évre saját erőből ls messzemenően törekednek az álló- és forgóeszközök gyarapítására. Különösen fontos, hogy az újonnan alakuló termelőszövetkezetek jól alapozzák meg a közös gazdálkodást. Vigyék be a jószágot is, a szükséges takarmányt is a szövetkezetbe, gyarapítsák már az Indulásnál a közös vagyont Az Ilyen szövetkezetek számára az állam hitelt, anyagot és építőkapacitást biztosit LakássTÖretkexeti akció A költségvetés 13 000 lakás állami ezsközökből történő felépítéséhez biztosította a szükséges összeget. Ezen felül a költségvetés 620 millió forint kislakásépítési hitel és 245 millió Ft öröklakásépítésre nyújtott hitel fedezetét foglalja magában. A kormány a saját lakás megszerzésének most egy újabb formáját hozza létre a lakásszövetkezetekről szóló határozatában. A lakásszövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállapítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban munkások, megfelelő takarékoskodás esetén saját lakáshoz juthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állami támogatást tartalmaz. Ezen felül további kedvezmény, hogy az árnak mindössze 15 százalékát kell készpénzben előre lefizetni és a fennmaradó részt 30 év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítésére további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként 2000 forint engedmény számolható eL lési órák száma 525-tel emelkedik és összesen nani 24 500 lesz Tovább bővítjük a nevelőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességót. Az egészségügvi és szoeiá- adX'rtámógatására lls intézményeknél a hang- aaatoK tamogatasara. súly most az ellátás minőségének fejlesztésén van. _„„„.. Kulturális intézményekre J^t 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ban. Ez évben 4000 új óvodai férőhely létesül. 1200 új általános iskolai tanulócsoport és 200 új közéniskolai tanulócsoport többletköltségeire nyújt a költségvetés fedezetet. A felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók száma mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézménvek és a különböző művelődési íel•nogati Tudományos kutatásra a költségvetés 18 százalékkal biztosít, mint az elmúlt évben. Emelkedik a költségvetési szervek és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szervek ötezer fős — ezen belül Ismeretes, hogy 1959. január elsejével új termelői árak léptek életbe. A Költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetés Irány- eredményeinket ls. zalainak az új termelői Ezután rámutatott, árrendszer alapján szükséges módosítását saját hatáskörében végrehajtsa. Sokan csak a gépiparra korlátozzák ezt a problémát, pedig valójában egész Iparunk szerkezetét kell adottságainknak és a szükségleteknek megfelelően átalakítanunk. Ebből a szempontból rendkívül fontos a vegyipar fejlődése. Ez az iparág fontos anyagokat gyárt a mezőgazdaság, a gépipar, a könnyűipar és az építőipar számára. A vegyipar termeli a műtrágyát, tehát termelésének fokozásával növelhetjük mezőgazdasági E munka során a pénzügyi háromezer új pedagógus. fíf^l^^^íLíi . , . . „_ ' J7 iránvító hatóságnak az a felvalamint az egészségügyi adata ég köteiL,ége, hogy az átszámítás során szigorú pénzügyi fegyelmet érvényesítsenek és .így biztosítsák, hogy az átárazott költségvetési okmányok pontosan megfeleljenek az országgyűlés által jóváhagyott előegészségügv szervek 280(1 fős — emelkedése teszi kl. Felemelt össxfpű kö tvégretézből gazdáit udtiak a tanácsok 1959-ben ls jelentős mér- rintot. Kiadásaikat korábban tékben emelkedik a taná- nagyrészt állami hozzájáru- irányzatoknak. csok költségvetése, öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt intézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az ötmilliárd forintot, ma már megközelíti a tízmilliárd folásból fedezték. Ebben az év- Antos István pénzügy-miben — eltekintve a beruhá- niszter befejezésül a forrázásoktól — dalmi munkás-paraszt koraz átengedett állami bevé- mány nevében kérte az ortelek a kiadások 88 szá- szággyűlést, hogy az 1959. zalékára nyújtanak íede- évi költségvetésről szóló törzetet vényjavaslatot fogadja eL Dolgozóink helyeslik a párt és a kormány gazdaságpolitikái át Dabronaki Gyula, az országgyűlés terv és költségvetési állandó bizottsága nevében szólt a pénzügyminiszter előterjesztéséhez. A terv- és költségvetési bizott—- márpedig ezt akarjuk van, küldje oda legjobb fiait —, akkor még gyorsabban a termelés, a nagyüzemi gazkell fejlesztenünk a mű- délkodás, a közösségi élet szaki színvonalat. megszervezésére. Az életszínvonal emelkedé- A továbbiakban Fock Jenő sével népünk igényei is a külkereskedelem feladataiaz egyre nónek, külkereskedel- val foglalkozott Elmondotta, hogy k ül kereskedelemi forgalmunk a tervek szerint ság nevében javasolta országgyűlésnek, hogy a mi forgalmunk is fokozódik, költségvetést általában és Ezért minden erővel törerészleteiben fogadja el. Ja- kednünk kell a termékek vasolta továbbá, hogy azor- korszerűsítésére, a gyártási szággyűlés a költségvetés ál- technológia fejlesztésére, tal ános és részletes vitáját — Szocialista fejlődésünk együttesen folytassa le. gyorsítása szempontjából fonA vitában elsőnek Fock tos kérdés, hogyan ihasználJenő, az MSZMP Politikai fel 3 rendelkezésünkre Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt hozzá a költségvetéshez. A bevezetőben megemlítette, hogy dolgozóink helyeslik a párt és a kormány gazdasági politikáját és szorgalamasan dolgoznak a kitűzött feladatok végrehajtásáért. Az eredmények kedvezően hatottak az életszínvonal emelésére. Előbbre haladtunk például a műszaki színvonal fejlesztésében. A fejlődés üteme kielégítő. Világszerte rohamos temálló beruházási összegeket. Az Országos Tervhivatalnak, a Beruházási Banknak, a minisztériumoknak és a beruházáson dolgozóknak arra kell törekedniök, hogy Időre, a legjobb minőségben és legalább az előirányzott költséggel —, ha nem kevesebbel — valósítsák meg a beruházásokat. Nagy gondot kell fordítani a Szovjetuniótól kapott beruházási hitelek tervszerű felhasználására, mert ezek jelentősen hozzájárulnak műszaki szinvonalunk fejlesztéegyre bővül. Ehhez azonban szükséges, hogy lépést tartsunk mind a szocialista, mind a kapitalista világpiac követelményeivel, magas technikai színvonalon, kiváló minőségben, korszert termékeket kell gyártanunk. Fock Jenő ezután a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tíz évvel ezelőtti megalakulásáról, a KGST jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: — Ebben az évben tovább kell haladnunk iparunk szerkezetének átalakításában. hogy az SZKP XXI. kongresszusán elfogadott hétéves terv minden bizonnyal nagy hatással lesz ipari termelésünkre és külkereskedelmi forgalmunkra. Ennek jelei máris mutatkoznak. Külkereskedelmi forgalmunk a Szovjetunióval már ebben az évben mintegy 30 százalékkal magasabb a tavalvlnál, s már most túlhaladta az 1960-ra tervezett szinvonalat. A bővülő forgalomhoz növekvő termelésre van szükség. Máris fel kell készítenünk iparunkat a fokozódó igények kielégítésére. A szovlet nép kommunizmust építő programja ily módon is hozzá íárul népgazdaságunk fejlesztéséhez, szocialista fejlődésünk meggyorsításához. — Tervünk és költségvetésünk előírásainak teljesítésében és túlteljesítésében — mint az eddigiekben — most is számítunk dolgozóink lelkes munkáiárai Már eddig is számos figyelemreméltó javaslatot tettek a dolgozók a termelési tervek tűltelesftésére. a termeléirenvség terven felOH emelésére és ez önköltség nagvobb csökkentésére. Munkásosztályunk tisztában van azzal, hogy az ö kezébe vau 'etéve. elsősorban tőle függ előrohaladásimk meegvors'tása. Az előterjesztett költségvetést a párt és a maga nevében elfogadta. Több képviselő szólalt fel ezután, májd az ülést befejezték. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. maid meghallgatja a legfőbb ügyész beszámolóját póban fejlődik a technika, séhez, iparunk szerkezetés ha meg akarjuk állni a nek átalakításához, a gazdahelyünket a világpiacon ságosabb termeléshez. A fa'n megérti, hogy ánamunlt bízik a parasztságban Nagyobb cnszegií nyugdíj, családi* pót ék, brremel s as egészségügyi dolgozók és pedagógusok számára Ez évben a terv előirányzatai szerint — a nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és az alkalmazottak reálbére. Ezt figyelembe véve, valamint a dolgozók létszámának mintegy 80 ezer fővel való növekedése következtében 1959-ben 3 milliárd forinttal emelkedik a béralap. 1959. január l-ével nagyarányú nyugdíjreformot hajtottunk végre, amire 640 millió forintot irányoztunk elő ée ezzel 430 ezer nyugdíjas helyzetén javítottunk. 1951-ben a nyugdijakra előirányzott összeg még csak 1,1 milliárd forintot tett kl. 1959-ben pedig ez már három és félszer cnynyl. 3.9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a három- és ennél többgyermekes családok, továbbá az 1 és 2 gyermekes egyedülálló nők részére járó családi pótlék. Az emelés 320 000 családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1.3 milliárd forintra emelkedik. Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rendezésére. 52 000 szakképzett egészségügyi dolgozó, orvos és gyóg"szerész, továbbá 85 ezer pedagógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében a fizetésemelés az orvosoknál átlagosan 21,3 százalékos. a gyógyszerészeknél 12 8 százalékos, az egészségügyi közénkáderelmél 10 3 százalékos, a pedagógusoknál u-dlg átlagosan 13,6 százalékos. JFVr MM Cg frtrrl, szociális, kulturális és ludnmáryos kiadások Az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások a költségvetési összkiadások növekedését jóval meghaladó A kormányelnöki beszámolóhoz kapcsolódva utalt a mezőgazdasági fejlesztés eredményeire. — Az ellenforradalom óta megtett Intézkedéseink helyesek voltak — mondotta —, mert mind a szocialista szektornak, mind az egyénileg gazdálkodóknak helyes irányt szabtak a lehetőségek jobb kihasználására. Intézkedéseinkből a falvakban megérte'tök, hogy népi államunk bízik a parasztságban. a mezőgazdaság dolgozói ezt hasonló bizalommal viszonozzák. — A lehetőségeket legjobban a szocia'ista szektor dolgozói használták ki. Tavaly mind az állami gazdaságok. mind a termelőszövetkezetek az összes főbb növénvek terméseredményeivel felülmúlták az egyénileg gazdálkodókat. Az utóbbipkat gazdálkodásuk fejlesztésében gátolják a kisparaszti gazdaságok korlátai. Egyénileg gazdálkodó narasz'sáffuoknak ezzel sz*mvannak a terméseredmények növelésének. Külön üdvözöljük az országgyűlés üléséről — a párt nevében is — azokat a dolgozó parasztokat, akik a kispareejlák szűk mesgyéiről elindulva, most kiértek a szövetkezeti gazdálkodás egyenes, széles országútjára — mondotta nagy taps közben. — Meggyőződésünk, hogy ha nem Is egyszerre, de lépésről lépésre egész parasztságunk megérti a fejlődés szükségszerűségét és saiát elhatározásából a termelőszövetkezeti gazdálkodást választja. — Nem akarunk és nem is fogunk senkit sem kényszeríteni arra, hogy meggyőződése ellenére a termelőszövetkezetbe lépjen — hangsúlyozta. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban egész dolgozó népünk ügye, A munkásosztálynak történelmi feladata, hogy Baráti látogatásra Budapes re érkezett a Guineai Köztársaság kormtavkiijílöttságe be k"!1 néznie és a meg- szövetségesét, a dolgozó pafefo'ő következtetéseket lc kell vonni. örvendetes, hogv különösen az utóbbi másfél hónapban az egyéni gazdák tízezrével léptek szövetkezetekbe, ahol szinte korlátlan lehetőségei rasztságot a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezesse. A munkásosztály segítse a termelőszövetkezeti mozgalmat azzal is, hogy egyre több gépet küldjön a mezőgazdaságnak, s ahol arra szükség A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására csütörtökön reggel baráti látogatásra Budapestre érkezett a Guineai Köztársaság kormányküldöttsége. A delegáció vezetője Beavogui Louis Lansana gazdasági és tervezésügyi miniszter, a küldöttség tagjai: Fodiba Kelta bel- és biztonságügyi miniszter, küldöttséget Apró Antal üdvözölte. Szavaira Beavogui Louis Lansana gazdasági és tervezésügyi miniszter, a küldöttség vezetője válaszolt. Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt fogadta a Guineai Köztársaság kormányküldöttségét, élén BeaAlassane Diep tájékoztatás- vogui Louis Lansana gazdaügyi államtitkár és Mouha- sági és tervezésügyi miniszmadoul Habib Niang, az együttműködési miniszter kabinetirodájának igazgatója. A küldöttség fogadásira a Keleti-pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, valamint a kormány több tagja és a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A terrel és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott velük. A fogadáson magyar részről jelen volt dr. Sik Endre külügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhiva.al elnöke, valamint a politikai és gazdasági élet több más vezető személyisége. A?áirták a c'priisi egyezményt A Ciprusról szóló londoni ben. kerekasztal-értekezlet csütörtökön Macmillan brit és Karamanlisz görög miniszterelnök részvételével, akik először vettek közvetlenül részt a tárgyalásokon, ülést tartott. A még mindig kórházban fekvő Menderes török miniszterelnököt Zorlü külügyminiszter képviselte. Jelen volt az ülésen Maknriosz érsek, a ciprusi görög és dr. Kücsük, a ciprusi török közösség képviseletéAz értekezletet követően Zorlü török külügyminiszter közölte az újságírókkal, hogy megszületett a független ciprusi köztársaság megteremtéséről szóló megegyezés, amelyet az értekezlet résztvevői, közöttük Makariosz érsek és Kücsük már alá is írtak. Menderes miniszterelnök a kórházban, ahol a repülőbaleset óta fekszik, szintén aláirta a megállapodást