Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

3 Szerda, 1959. január 14. Hétköznapok a vasesztergályos országgyűlési képviselő életében intézkedik ügyes­bajos dolgokban Ott áll az esztergagépnél, kék munkászubbonyban. Né­zi a tekergőző esztergaforgá­csot. Fiatal munkás toppan eléje és megszólítja: — Laci bácsi, szeretnék valamit mondani. — Tessék — kapja a vá­laszt és azután rövid beszél­getésbe merülnek... Az Üjszegedi Szövőgyár kékzubbonyos esztergályosa: Bódi László Szeged ország­gyűlési képviselője. Ha a helyzet úgy hozza, munka közben, és természetesen fő­ként műszakja befejezése után, a társadalom, dolgos embertársai érdekében fára­dozik. örül, ha segíthet. Ter­mészetesen — és ez a becsü­letes dolog — őszintén meg­mondja azt is, ha a kérdés­ben, amellyel hozzáfordul­tak nem tud, vagy nem le­het intézkedni. Elmondom neki... Az üzem cérnázójának egyik munkásnője, TakóLa­josné is Bódi Lászlóhoz for­dult. Mielőtt felkereste volna őt. így mondotta dolgozótár­sainak: — Bódi László a mi kép­viselőnk és csak elmondom neki, hogy mi keseríti éle­tünket. • » A munkásnő keserűsége az, hogy hatan élnek egy kis szobában. Az esztergályos meghallgatta a panaszt és beismerte, hogy Takóék va­lóban rossz körülmények kö­zött laknak. »Sok lakás épült — mondotta —. de mégis kevés, hiszen a múlt mulasz­tásait minden jószándék el­lenére sem lehet gyorsan megszüntetni... Ha mód lesz, akkor intézkedés is tör­ténik*. Az országgyűlési képviselő jegyzetfüzetébe is felírta a panaszt. Nem felejtette el és már többször eljárt a mun­káscsalád ügyében. Tovább­ra is azon lesz, hogy a le­hetőségekhez képest mielőbb rendeződjék Takóék lakás­ügye. A gyár és a közlekedés Az országgyűlési képviselő ott él a gyár munkásházai­ban: a Hatházakban. Ko­mázni bejárnak hozzá a szomszédok, és ő is eljár azokhoz. A gyárban, meg ezeken a beszélgetéseken is gyakran mondták neki: — Hallod -e Laci, rossz a közlekedés a gyárhoz, vala­mit tenni kellene. A közlekedés valóban rossz a gyárhoz és onnan a város­ba. Valamit tenni kell! El­járt hát ebben az ügyben is. A közlekedés megjavítására többféle vélemény alakult ki, de szeretnék megoldani a problémát. A gyáriak — közöttük természetesen Bó­di László is — szívesen vál­lalnak ezért társadalmi mun­kát. Az egyik este a 83 éves Ma­gyar bácsi, Szőregi úti lakos kereste fel lakásán kis be­szélgetésre, ügyes-bajos dol-. gaiban tanácsot kérni. Nemi csalódott ő sem. Egy hetyke fiú Az élet sokféle apróbb, j nagyobb ügyet hoz az or-j szággyülési képviselőnek. Haj kell, vitatkozik, ám ekkor is J halk szóval. Ha kell, vigasz- j tal. Ha pedig a helyzet ügyi hozza, türelmesen érvel azj igazság oldalán. Felfigyelt arra is, hogy J.,j a fiatal lakatos helykén, tisz-\ tességtelenül beszél az idő­sebb munkásokkal. Nemi hagyta ezt szó nélkül és na-j gyon szépen, de határozottan j beszélgetett a fiúval, hogyf magatartása nem helyén- f való. Közben tréfálkozott is * vele. Teltek a napok és fi- i gyelemmel kisérte a fiú vi-í selkedését. Semmit nem vál-j tozott. Megint és megint jó-i barátként beszélgetett vele. f Törődik o fiatalok nevelésével Ma már nincs hiba J.-vel. Tisztességtudó, fegyelmezett ifjúmunkás. Kapcsolat a termelőszövetkezettel A Lövölde téren lakók kérték, hogy közkifolyót lé­tesítsenek számukra. Az ott lakóknak nagy könnyebbsé­get jelent a kérés teljesítése. Az országgyűlési képviselő Szigeti János tanácstaggal együtt "kijárta*, hogy meg­lesz a közkifolyó. Az ezzel kapcsolatos teendőkben je­lentős helyet kap a társadal­mi munka. Az országgyűlési képviselő üzeme párttitkárával és igaz­gatójával ellátogatott az új­szegedi Haladás Termelő­szövetkezetbe. Meghitt han­gulatú beszélgetést folytat­tak Fodor Istvánnal, a tsz­elnökével, aztán több más szövetkezeti taggal. A Hala­dás vezetői és tagjai örültek a tátegatásnak. Meg is hív­ták őket a gyáriak az üzem­be. és ... — ... rendszeres kap­csolatot alakítunk ki — mondja Bódi László — a Ha­tadás Termelőszövetkezet tagjaival. Aztán meg mi, munkások segíthetünk a me­zőgazdaság etárehatadásaoan. Amit tudunk, meg is teszünk ennek érdekében. Az országgyűlés kulturális bizottságának is tagja a vas­esztergályos. A bizottságban több dolgot kíván szóvá ten­ni. Közülük talán a legje­lentősebb: sürgeti, az illeté­kes minisztérium fokozot­tabban törődjék azzal, hogy az iskolákban a pedagógusok az eddigieknél jobban a gya­korlati életre, munka szere­tetére neveljék a tanulókat. Szeged országgyűlési kép­viselőjének is nagyon szív­ügye elősegíteni — a maga eszközeivel — a szabadtéri játékok sikerét is. A vasesztergályos üzemé­ben, azután a Textilművek­ben és a Jutaárugyárban ne­gyedévenként rendszeresen képviselői beszámolókat tart. Nem hanyagolja el a kép­viselői fogadóórák rendsze­res megtartását sem. Üjsze­geden és a harmadik kerü­letben szintén segíti a tanács munkáját. Megtudtuk azt is, hogy az Üjszegedi Szövőgyár munká­sai közül Gerebec Béla és Korim György is családi há­zakat építenek. Az ország­gyűlési képviselő az elsők között volt, aki dolgozótársai házépítéséihez társadalmi munkáját ajánlotta fel. S amikor az országgyűlési képviselővel beszéltünk, a legközelebbi párttaggyülésről is szó került. Készül ő is a taggyűlésre. Mert kommunista ember. (morvay) v Újfajta anyagból bátorlapot készítenek a Délrost újszegedi telepén Érdekes kísérletbe fogtak Üjszegeden a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat telepén. A pozdorjalemezgyártás jóformán még ki sem lépett, a gyermekcipőből, alig haladt túl kísérleti stádiumán, máris Ko­moly sikereket ért el az üzem, amelynek mintájára és tapasztalatainak felhasználá­sával újabb üzemegységeket szerveznek Csongrád és Békés megyében, szerte az ország különböző vidékein. A lemezgyártás tökéletesedett, most már olyannyira, hogy politúrozásra, fúrásra és frézelésre is alkalmas. Előbb azonban a lemezt még natúr állapotban körülvág­ják, hogy egyenletes széle maradjon és a kívánt nagyságú legyen a tábla. A lehulló részeket eddig fűtésre használták. Most egyenletes szélességű léceket vágnak be­lőlük, mint ahogy azt a Szegedi Falemez­gyárban már évek óta csinálják. Fenyő­lécből egymás mellé helyezve újabb bű­torlapokat készítenek, amit ugyancsak furnérborítással látnak el. Az ilyen bú­torlap erősségét, minőségét vizsgálva el­mondhatni, hogy erősebb, mint az eredeti pozdorjalemez. Most még csupán kísérleti stádiumban van, de a hulladék újfajta hasznosításával Balogh Gábor, az üzem vegyésztechnikusa "bíbelődik*. Máris el­mondhatni, hogy fáradságát, munkáját si­ker koronázta. Az ötlet más üzemből származik, mégis dicséretet érdemel lel­kes munkájáért, amelynek nyomán jelen­tős megtakarítást érhet majd el a po2s­dorjalemez-készítő üzemegység. Az üzemek és munkástelepülések a TIT 1959. évi programjának homlokterében Rendszeres előadássorozatok a külvárosban 9 Szerződés az üzemekkel 9 A művészi zene népszerűsítéséért A függetlenségi (ún. Károlyi) párt elnöke, Hock Já­nos lemondott. A többségre jutott jobbszárny el­nökké az ellenzék vezérét, Lovaszy Mártont választotta. Ez a Károlyi-párt régi, radikális szellemű tagjaiban nagy fölháborodást keltett. Megalakult a Ganz Villamossági Gyár kommunista cso­portja A Szegedi Napló »A fantasztikus terv cimü vezércikké­ben élesen kikel az ellen a szóbeszéd ellen, mely szerint egyes politikai körök Jugoszlávia és Magyarország unió­ját tervezik - Sándor szerb régens uralma alatt. »Magyar­ország — irja a Napló — kívánja a dunai konföderációt, de csak mint szabad népköztársaságok szövetségét." Kommunista asszonygyűlés volt a városháza közgyű­lési termében, melyen Nóvák Katica és Szél Juliska a ha­disegélyes asszonyok sérelmeit hangoztatta. A szocialista vezetők ezt a gyűlést is megzavarták. Megalakult a föloszlatott városi közgyűlést ideiglenesen helyettesítő 12 tagú »néptanács«, melyben a pártok képvi­selői mellett a munkástanács delegáltjai is helyet kaptak. A Munkástanács kiküldött bizottsága Czibula Antal ve­zetésével kivizsgálta a vakok intézete igazgatója, Lovács József elleni vádakat, s mivel ezeket igazoltaknak látta, eltávolítását javasolta. Dettre kormánybiztos erre Ígére­teit tett s pár nappal később le is váltotta a gondjaira bí­zott vakokkal szemben goromba, antiszociális, anyagi visz­szaéléseket is elkövető igazgatót. A Munkástanács vizsgá­latot követelt még Szele Róbert tankerületi főigazgató. Já­nossy Gytala tanfelügyelő és Karácsonyi Guidó belvárosi káplán ellen is. A nagy fainség következtében zúgolódó asszonyok százfőnyi tömege kifosztotta a Hétvezér utcai Somló-féle fatelepet­A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint isme­retes — a közelmúltban fontos határozatot hozott a munkásosztállyal kapcsola­tos feladatokról. Ebben a határozatban igen tekinté­lyes helyet foglal el a mun­kásság szellemi felemelésé­ért végzendő munka meg­jelölése. s ezen belül a munkások közötti ismeret­terjesztő tevékenység foko­zásának sürgetése. Talán nem is kell külön hangsú­lyozni, hogy számos műve­lődési otthon és társadalmi szervezet eleven közremű­ködése mellett a határozat­nak ez a része elsősorban a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak szól, amely hivatásszerűen végzi ezt a fontos munkát. A határozat elvi állásfog­lalásából kiindulva lássuk, milyen formában kíván ele­get. tenni a TIT szegedi szervezete ennek a hosszú időre szóló, nagy fontosságú feladatnak! Az 1959. évi ismeretter­jesztési tervben egyik legfontosabb tenni­valóként jelölte meg az elnökség a külterületen és az üzemekben folyó is­meretterjesztés színvonal­beli és számbeli növelé­sét. A feladatok részletesebb és alaposabb kidolgozása is ha­marosan napirendre kerül. Január közepén a városi tanács kezdeményezésére összehívják a külvárosi mű­velődési otthonok vezetőit és az ott dolgozó kultúr­munkásokat, hogy részvéte­lükkel . megtárgyalják és megszervezzék Ságváritelep, Petőfitelep. Mihálytelek, Hattyastelep, és Béketelep ismeretterjesztési program­ját és annak szervezési fel­adatait. Az a cél, hogy ezek a munkáslakta területek se nélkülözzék a rend­szeresen megtartott, szín­vonalas, az emberek ér­delődési körébe vágó elő­adásokat. Havonta legalább két al­kalommal rendez a TIT ezeken a lakótelepeken egy­egy időszerű témakörből előadást, s külön figyelem­mel lesz a titkárság arra, hogy ide minden esetben a leg­jobb előadókat kérje fel. Mint rendesen, ezekre az alkalmakra is biztosítanak az előadás témájához illő játékfilmeket vagy doku­mentumfilmeket. Külön gondolnak arra is, hogy a lakosság életformá­jához is igazodjanak az elő­adások. így például Mi­hályteleken a városi tanács segítségével mezőgazdasági érdeklődésre számot tartó tematika szerint állítják össze a sorozatot. Spárgatermesztéssel is hasznosítják a futóhomokot a szegedi járásban A szegedi járás nagy kiter­jedésű futóhomok földjein új növényi kultúra kezd kiala­kulni: a spárgatermelés. Ezt a főleg külföldön kedvelt Zöldségfélét régebben ezen a vidéken csak szórványosan termelték, s évente alig 4—5 mázsát exportáltak. A keres­let azonban külföldön — fő­ként Németországban, ahol levesnek és rántva egyaránt csemegeként fogyasztják — Az idei első hócsata a Kárász utcában (Liebmann Béla felv ); olyan nagy, hogy szinte kor­látlan mennyiségben lehetne elhelyezni. Ezért most a sze­gedi , járásban, elsősorban Ásotthalom és Balástya ha­tárában nagy az érdeklődés a spárgatermelés iránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy eddig 45 hold ter­melésére kötöttek szerződést. Ez annyit jelent, hogy — kö­zepes termés esetén is — er­ről a vidékről legalább 5— 600 mázsa spárgát szállíthat­nak majd a termőre fordulás éveibeh. Ezen a tájon különösen előnyös ennek a zöldségfé­lének a termesztése, mert a gyorsan felmelegedő homo­kon kitűnően fejlődik, s Európában a legkorábban itt szedhető fel. Még a fran­ciaországi termelőket is — ahol pedig, szinte hagyomá­nyos a termesztése — egy­két héttel megelőzi a sze­gedkörnyéki spárga, ame­lyet a világpiacon primőr­áruként vásárolnak. A szerződést kötő terme­lőknek a MÉK sok kedvez­ményt nyújt. Ingyenesen ad­ja a dugványokat, s minden szerződött hold után, mint­egy tízezer forintnyi kamat­mentes hitelt kapnak a gaz­dák a föld előkészítésére, trágyázására, növényvédő­szerekre, amely összeget csak a termőre fordulás után kell visszafizetni három éven ke­resztül. Az új növényi kul­túra terjedése újabb távlato­kat nyit a futóhomok hasz­nosításában. (t. b.). A társulat már a múlt esztendőben megkezdte an­nak a gyakorlatnak az ál­talánosítását, hogy az üze­mekkel szerződést köt bi­zonyos előadássorozatok kö­zös megrendezésére. A dol­gozók érdeklődési köre sze­rint összeállított igények­nek valamennyi esetben eleget tud tenni. Ezek a szerződések általában havi egy-két előadás megtartásá­ra kötelezik a TIT-et a kö­vetkező fél évben. A nagyobb üzemek dol­gozói számára azt is le­hetővé tették, hogy az érdeklődő munkások al­kalmanként ellátogassa­nak majd a szegedi egye­temek egy-egy tudomá­nyos intézetébe, s ott, amellett, hogy meg­ismerkednek a tudomány új eredményeivel, szorosabb barátságba kerüljenek az egyetemek értelmiségi dol­gozóival is. Ugyancsak nagyüzemek részére tették lehetővé önálló országjáró utak szervezését, nagy iro­dalmi estek, errtlékünnepsé­gek és zenés, műso­ros estek megrendezéséi, fővárosi és helyi előadómű­vészek közreműködésével. A Szegedi Ruhagyárban pél­dául e hónap végén nagy­szabású csehszlovák-est ke­rül napirendre, majd már­cius közepén, a barátsági hónap keretében "Béke és szabadság* címmel rendez­nek zenés irodalmi estet.­Uj kezdeményezésnek te­kinthetjük a TIT részéről, hogy a munka-egészségüggyel összefüggő témákat is programjába vette, s olyan munkahelyeken tart előadást ebből a tárgykör­ből, ahol az egészségre ár­talmas munkakörülmények vannak. A Magyar Tanácsköztár­saság 40. évfordulójának megünneplésére a maga módján a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat is felkészült. Elsősorban a Tanácsköztársaság dicső harcait ismertető és tör­ténelmi jelentőségét mél­tató előadásokkal készül a nagy történelmi ese­mény évfordulójára. Jeles történészeket és élő szemtanúkat kérnek fel, hogy méltassák a Magyar Tanácsköztársaságot. Már eddig is sokat tett a társulat a művészi zene népszerűsítéséért, de ezen túl még szervezettebbé kí­vánja tenni tevékenységé­nek ezt az oldalát. Különö­sen kiterjed figyelme a új esztendőben a munkás- és tanulóifjúságra. Számukra az Országos Filharmóniával egyetértésben, és annak se­gítségével ismeretterjesztő jellegű hangverseny-sorozatot ren­dez, melynek során a fia­talok megismerkedhetnek a klasszikus, a romantikus és a modern zene sajátos­ságaival és kiemelkedő al­kotásaival. A koncerteket magyarázó, összekötőszöveggel rendezik meg. Nagy segítséget nyújt e kezdeményezéshez a sze­gedi Bartók Béla Filharmo­nikus Zenekar is.

Next

/
Thumbnails
Contents