Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

3 Vasárnap, 1959. Január 11. 3 50 ezer liter benzin tíz nap alatt Növekedett a petró­leumfogyasztás Mindössze tíz nap telt el amióta a benzin és a petró­leum is olcsóbb lett. Érdek­lődtünk az ÁFORT szegedi kirendeltségénél, hogy van-e különösebb változás a ben­zin- és a petróleum-fogyasz­tásban. — A benzinfogyasztást fő­leg az időjárás szabja meg — hangzott a felvilágosítás. — Most január elsö tíz nap­jában nemigen kedvezett az idő a motorosoknak és ku­tainfcnál csak elvétve jelent­keztek. Viszont a postán va­lamivel több jegy fogyott el, mint máskor, ilyen téli hónap elején. A gépkocsik persze felveszik az üzem­anyagot és a három szegedi, a szőregi, a kisteleki és a makói egy-egy kutunknál eddig összesen mintegy 50 ezer liter benzin fogyott el. Ez a szám csak valamivel több a megszokottnál. Az olaj — pedig annak ára ma­radt — kissé kapósabb lett. Azonban a petróleum-fo­gyasztás határozottan növe­kedett. A környező közsé­gekből eddig egy hónapban egyszer jöttek a kirendelt­ségre a földművesszövetke­zetek képviselői, hogy beje­lentsék petróleumigényüket. Már eddig ebben az évben több helyről kétszer is szól­tak: még kell petróleum. Még sok a hóakadály Dunántúlon A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium útügyi osztályának szombat reggeli tájékoztatója szerint Közép­Dunántúl térségében — Pá­pa, Ajka, a Balaton északi vonala. Fehérvár és Tata vi­dékén — az utak legnagyobb része még mindig járhatat­lan. A Duna—Tisza közén azonban, ha nehezen is, de már lehet közlekedni. A hó­akadályok eltakarítása tu­lajdonképpen szombaton kezdődhetett meg, s egyelőre még bizonytalan, mikor sza­badulnak fel az utak. Nehe­zíti a munkát, hogy sok gép­kocsi van a hótoriaszokban, s így a hómarógépek nem tudnak minden esetben tel­jes erővel dolgozni. Előnyben a tartós fogyasztási cikkek A különböző országok jelentenek kivételt. Ezek kereslet a Szovjetunióra, gazdasági lapjai egyre-más- ugyanis újdonságukkal egy- ahol azonban a kereslet ki­ra kezdik "felfedezni* és ben új felhasználási terüle- elégítését az árpolitika meg­elemezni azt a tényt, hogy tet, vagy tartósabb haszna- könnyíti, hiszen ma már a lakosság jövedelméből latot biztosítanak, s ez még nálunk is köztudomású, hogy szinte a konjunktúrától és a hatással van a vevőre. Igaz ezek a cikkek a Szovjetunió­dekonjunktúrától függetlenül ugyan, hogy az úgynevezett ban, a legolcsóbbak a vilá­— egyre nagyobb rész jut az "jobb körök* nem szeretik gon. úgynevezett tartós fogyasz- a műszálból készült fehér- Nehezebb a piackutatás. Ér­tási cikkekre, s egyre kisebb neműt, de ezek a "jobb kö- dekes egyébként, hogy a tar­rész a klasszikus közszük- rök« a vásárlóknak csak igen tós fogyasztási cikkek vásár­ségleti javakra. Amíg a vi- szerény rétegét teszik ki, s lásában is érvényesül bizo­lággazdaságot a kunjunktúra a lakosság nagy tömegei nyos "divat*. Ez persze, csak jellemezte, ez természetes- mindenütt a világon szíve- annyit jelent, hogy a lakos­nek volt mondható, egyes sen vásárolják a műszálból ság korszakonként, egyik közgazdászokat azonban készült textiliákat. Ez egyéb- vagy másik cikk vásárlását meglepett az a jelenség, ként ismét csak a tartósság- részesíti előnyben, illetve — hogy ez a tendencia folyta- ra való törekvést jellemzi, s bár a szó magyartalan, de tódott, a dekonjunktúra ide- persze, az kétségtelen, hogy kifejezőbb — kapja fel. Ez jén is, tehát olyan időszak- a sokáig használható áru a jelenség a kapitalista pia­ban, amikor a lakosság jö- csökkenti a későbben vásár- con bizonyos fejetlenséget vedelme csökkent. landó mennyiséget. okoz, mivel különösen a A textilt nem keresik'' Az Az étvágy sem nő... Ha- "agy szériára termelő üze­első figyelmeztetést a textil- sonló jelenséggel találko- «iek nehezen tudják a piac ipar kapta Ma már eléggé zunk az élelmiszerpiacon is. valtozasait követni, s azzal köztudomású hogy a textil- xtt mindenekelőtt fel kell a következménnyel jár, hogy ipar növekedése a leglassúbb hívni a figyelmet arra, hogy egyes cikkekből még kon­az összes iparágak között. k°vés olyan külföldi ország Junktura idejen is tulterme­Tekintettel pedig arra, hogy van> aho1 a lakosság viszony- les keletkezik, a félgyarmati sorból most la& annyit költene élelmi- Igaz, a tartós fogyasztasi kiemelkedő népek igénye szerre, mint nálunk. Külíöl- javak jellegénél fogva, ez a gyorsabban növekszik, azt dön általában szerényebbek túltermelési válság nem lehet mondani, hogy a fej- az igények, és a statisztika olyan veszélyes, mint a tex­lettebb országok lakosságá- szerint dekonjunktúra idején tiliákban, ahol a divat vál­nak textilvásárlása nem tart elsősorban ezeket az igénye- tozása miatt az aruk erteke lépést a lakosság növekedé- ket mérséklik. töredékére csökken. De tud­... .. . , , juk jól, hogy az áru raktár­Megal apithato, hogy akár ban maradása is tetemes a szocialista, akar a kapita- veszteséget okoz a tőkés­lista orszagokat nezzuk, a nek lakosság -takarékos gazdái- Ez ó változások elle­kodása* elsosorban az élei- nére mé is az mondható; miszerekre vonatkozik. hogy a viiágpiac tartós fo_ Az előbbiekhez azonban gyasztási cikkekben, háztar­leletet lopni a kozonsegbe, m<sg hozzá kell tenni azt is, tási gépekben, rádiókban és hogy inkább gyengébb mmo- hogy a kapitalista piacot televíziókban, magnetoío­segu arut vegyen, de gyak- évek óta jellemző infláció nokban még sokáig nagy rabban. Érdekes, hogy a tar- egyes klasszikus közszükség- mértékben felvevőképes ma­tósság javára most ez a leti Cikkeket a rendkívül rad, hiszen a "kielégítetlen szemlélet is, úgy látszik, vál- erősen növekvő konkurren- lakosság* száma még Euró­tozáson megy át. Egyes né- c;a miatt kevésbé érintett, pában is igen nagy, nem be­met és francia lapok arról mint az ipari termékek több- szélve a fejlődő országokról, írnak, hogy a nyugat-európai ségét. Mindezeket a ténye- ahol ezeknek a cikkeknek a textilipar csak úgy tudná zőket összevéve érthető, hogy forgalma még csak most kez­megállni a helyét a távol-ke- a közönségnek még a dekon- dődött meg. Ez az oka an­leti konkurrenciával szem- junktúrában is nagyobb ősz- nak, hogy ezeket az ipar­ben, ha tartósabb textiliákat szege marad az úgynevezett ágakat a múlt évre jellemző készítenének, a nyugatnémet tartós fogyasztási cikkek vá- dekonjunktúra sem érintette. Wirtschaftsdienst pedig ar- sárlására. Arról nem is szól- A klasszikus közfogyasztási ról ír, hogy a konfekcióipar hogy egyes ilyen tartós cikkek problémája azonban negyedévenkénti divatirány- javak vásárlása érdekében már súlyosabb: a raktárak változása annyira "megdü- a lakosság igen nagy része telve vannak, s a tendencia hitette* a nőket, hogy egy- áldozatokra is hajlandó. ismerői azt jósolják, hogy szerűen mindent divatosnak ezek a raktárak egy kon­mondottak ki, s újabbat — Mindezek az okok arra junkturális változás esetén ahogy mondják — divatosab- vezettek, hogy a tartós fo- js nehezen fognak kiürülni, bat egyszerűen nem vesznek, gyasztási cikkek iránti ke­reslet a világ minden orszá- A világpiacon végbe­A textilipar sorsában gában egyre növekszik, és itt ment strukturális változás a osztozik a kerámiaipar, a hozzá kell tenni, hogy a szo- mi iparunk szempontjából is cipőipar, a ruhazati ipar es cialista országokban eléggé figyelemre méltó. Egyrészt a haztartasi edényipar is. ugrásszerűen. Különösen jel- azért, mert a mi áruink is A szabály alól talán egye- lemző a tartós fogyasztási versenyeznek a világpiacon, sével. Pedig a kérdés taglalása­kor nem szabad megfeled­kezni arról, hogy e tenden­cia ellensúlyozására igyekez­nek gyakran változtatni a divatot, s egy olyan szem­dül az új műanyag-cikkek cikkek iránti erősen növekvő szabályainak együttesébe illeszkedik, de ami különös Franciaország számára, ez a frank devalvációja, azaz: a frank érték­csökkentése­Pinay "nehéz frankról* beszél, amelyet valószínűleg úgy kapott; hogy a jelenlegi frankot százzal osztotta, de mielőtt "el­nehezítette* volna egy szimpla firkantás­sal és a bankjegyek beváltásával 1959 fo­lyamán, de Gaulle először megkönnyítet­te, értékét 17,55 százalékkal csökkentve. Egy dollár vásárlásához nemrég 420 frank kellett, most 493,70 frank kell. Az ember belebetegszik, ha arra gondol, hogy ez a francia nagyság megnyilvánulása: de egy biztos, ezen a pénzügyi manipuláción nagyon sokan nyertek A bankárok tudták, mi készül, s kö­zülük voltak, akik részleteikben is ismer­ték a rendeletét; kitűnő alakalom volt hát; hogy megsüssék a maguk zsíros pecsenyé­jét. Egy bankár például aki ez utóbbi idő­ben dollárt vásárolt 420 millió frankért, ma ugyanazt a dollárt 493,700 000 fran­kért tudta eladni; csak 73,700 000 frankot nyert az üzletecskén. Kétségkívül a nagytőke urai, kiknek a de Gaulle kormánya az uralkodóeszköze, megpróbálják igazolni a devalvációt, mondván, hogy az elősegíti a francia ter­mékek exportálását, s jobb áron való el­adását; viszont az importált termékeket (nyersanyag, fogyasztási cikkek) magasabb áron kell megvásárolni; ez azt jelenti, hogy az árak az egekbe szö-knek, s mind­ezt — de Gaulle és a hozzátartozó urak a francia néppel fogják megfizettetni. De ez Ínég nem minden­A kormány tagjai által elfogadott 1959­es költségvetésben, — melynek előkészí­tésében Guy Mollet és a többi, de Gaulle-t hatalomra segítő, szocialista miniszterek is benne voltak —, az összkiadásnak 25 szá­zalékaként szerepelnek a katonai kiadá­sok, nem is beszélve azokról a katonai kiadásokról, melyek a költségvetés külön­böző fejezeteiben kitűnően álcázva rej­tőzködnek. Ami a költségvetés deficitjét illeti, me­lyet -zsákutcának* kereszteltek el pénz­ügyi zsargonban leszorították ugyan, még­is 587 milliárd frankot tesz ki. És hogy ehhez az eredményhez jussanak el a kor­mány olyan intézkedéseket hozott, melyek a munkástömegekre nagy súllyal nehezed­nek. A kormány új adókat kreált, amelyek­nek kétharmada indirekt adó, a fogyasztó fizeti meg, ugyanakkor eltörölte a gazda­sági szubvenciókat, mely tény szintén az árak emelkedését idézi majd elő. Semmi sem kerüli el az áremelkedést (a lakbéreknél már megtörtént!), sem a szállítási, sem a postai tarifa, sem a gáz, sem a villanyárak, a dohányról, borsról nem is beszélve. Jelen órában a dolgozók nagy problé­mája egyetlen: miként lehetne a kerese­tek, fizetések emelését kiharcolni. S hogy ezt a harcot győzelmesen vég­hez lehessen vinni, a munkásosztálynak egységesnek kell lennie- S harcában, hogy szembeszállhasson a nagytőke által bru­tális módon elindított támadással, a dol­gozók szövetségeseket fognak találni a nép más rétegeiben is, kiket hasonlóképpen sújtanak a népellenes rendeletek. A devalváció és a külöböző kormányin­tékedések — végezetül a kapitalista kon­centráció hatalmas műveletét jelentik, mely lehetővé teszi majd a monopoltő­késeknek óriási profit felhalmozását szá­mos francia polgár tönkretételével és a francia nép nyomorának növelésével. Ilyen politikát csak diktatórikus hata­lommal lehet csinálni és azok, akik egy ilyen hatalom érdekében adták le szava­zatukat hamarosan rájönnek, hogy micsoda rettentő mélység választja el tegnapi re­ményeiket a ma ijesztő valóságától. Ha egy parlament — mely csakugyan az országot képviseli — hasonló tervekkel ál­lott volna elő, mint amilyeneket ez a kor­mány meg is valósított, a nép tiltakozása meggátolhatta volna azok megszavazását. így kezdődik hát a nagytőke támadásá­nak jegyében 1959, mely bizonyosan az előállott helyzet következtében, a dolgo­zók összefogásának és harcának lesz az esztendeje, hogy megvédhessék kenyerü­ket. a munkás és demokratikus erők tömö­rülésének esztendeje, hogy megváltoztat­hassák a francia politika orientációját. A nép érdeke és Franciaország érdeke megköveteli, hogy olvan politika győzedel­meskedjék nemsokára, mely figyelembe veszi a nemzet, érdekeit, mely demokra­tikus és szociális. Fordította: Madácsy László s jó, ha tudjuk, hogy egyre gyorsabban fejlődő tartós fogy aszta:,i cikkeket gyártó iparágaink részére piac még sokáig található, másrészt azért, mert az ismertetett tendenciák nálunk is érvé­nyesek. A kereskedelem ta­pasztalata az, hogy ma már nálunk is többen fordulnak a háztartási gépek, televí­ziók, magnetofonok felé, s kétségtelen, hogy tartós fo­gyasztási cikkek vásárlása nálunk is hatással lesz a többi iparágakra. Dr. Aba Iván Dolgozzunk, tanuljunk és éljünk — kommunista módra! A "kommunista munka brigádjai*-nak mozgalma Szovjetunió-szerte óriási hul­lámokat vert. A moszkvai fűtőház fiataljai, akik elin­dították ezt az országos kez­deményezést, méltók voltak elődjeikhez. Csaknem negy­ven évvel ezelőtt innen in­dult útjára a "kommunista szombatok« mozgalma, s 1935-ben itt alakultak meg az első komplex-brigádok. Szinte természetesnek tű­nik, hogy a fűtőház fiatal­jai tovább szélesítik moz­galmuk határait. Jelszavuk "ne csak kommunistához méltón dolgozzunk, hanem tanuljunk és éljünk is kom­munista módra«. Tegyünk egy rövid sétát, s nézzük meg, hogyan válik a min­dennapok valóságává ez a jelszó... a kezdeményezők hazájában. Első utunk természetesen a fűtőházba vezetett. Külső­leg semmi sem mutatja, hogy ezek a fiatalok nagy hagyományok folytatói. Ami­kor azonban kissé belemé­lyedtünk munkájuk, barát­ságuk és életük tanulmá­nyozásába, egyszeriben sok minden világossá vált A múltkoriban néhány mozdonyt hoztak időszaki javításra, de a szerelők tele voltak munkával. Á mozdo­nyok javításának késlelteté­se annyit jelentett volna, hogy valahol — talán Szi­bériában, vagy a Kaukázus­ban — egy kis falut elvág­nak az ipari, vagy a kul­turális központtól. S ekkor megkezdődött a munka — kommunista módra. A más műhelyekben dolgozó ifjú­sági brigádok határidő előtt teljesítették saját feladatu­kat, s utána a szerelők segítségére siettek. Lelkesedésük az idősebbb dolgozókra is átragadt. A fiatalok élén a fűtőház íő­mérnöke dolgozott. Néhány óra múlva a megjavított mozdonyok már elindultak rendeltetési helyük felé. — No és hogyan állunk a kommunista erkölccsel? — kérdeztük. — Az emberek belső ál­nevelése sokkal bonyolul­tabb dolog. De ezt is meg­próbáljuk — felelték az ifjú kommunisták. — A klubban "Mindent akarok tudni« címmel havonta kétszer vita­estet rendezünk, ahol meg­beszéljük az emberi maga­tartás számtalan problémá­ját. Ezenkívül gondosko­dunk a fiatalok kulturált szórakozásáról, tanulásáról is. Célunk, hogy példaadá­sunkkal magunkkal ragad­juk az idősebbeket is. Az első lépést már megtettük. A fűtőház dolgozói a követ­kező határozatot hozták: "A fűtőház élenjáró kom­szomolista brigádjainak kez­deményezése nyomán vállal­juk, hogy 1959 májusára — az első .kommunista szom­bat' 40 éves évfordulójára —• kiérdemeljük a .kommunista munka kollektívája' címet*. Holnap tartják Szegeden a politikai akadémia újabb eHiadását Az MSZMP Szeged városi bizottsága politikai akadé­miájának harmadik előadá­sát holnap, hétfőn délután tél 3 órakor tartják a Vörös Csillag Filmszínházban. Az akadémia hallgatói részére dr. Huszár István tart elő­adást a három- és az ötéves tervről. Az előadás után teg­napi hírünktői eltérően nein a Távol Moszkvától, hanem az Élet tanulsága eímű szov­jet filmet vetítik. A városi pártbizottság ezúton is kéri a politikai akadémia hallga­tóinak pontos megjelenését. Eiső intézkedések a Seprűgyár túlzsúfoltságának megszűntetésére A városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év vé­gén a helyszínen, az üzem­ben tárgyalta meg a Szegedi Seprűgyár problémáit. Ekkor több határozatot hoztak a túlzsúfolt üzem kibővítésére, a termelési körülmények ja­vítására stb. A határozatok­kal kapcsolatban most foly­nak a tárgyalások az anyagi lehetőségek biztosítására, az üzem korszerűsítésére. Addig is, míg a nagyobb beruházás kérdése megoldó­dik, az egyik határozatnak megfelelően a vállalat veze­tői helyileg is intézkedtek a munkakörülmények javí­tására. A vállalat Cserzy Mihály utcai telepére, a megszűnt ládakészítő rész­leg helyére kihelyezték a Moszkvai körúti központi te­lepről azt az üzemi csopor­tot, amely a kis seprűket készítette. Az üzem terüle­tén felszabadult helyiségek­be pedig az eddig különbö­ző helyen lévő öltözőket von­ták össze. Magyarország címbetűkkel hirdeti: »Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök." A Munkástanács döntése alapján a Nemzeti Tanács elfogadta a régi kormány le­mondását. A Népköztársaságról szóló I• néptörvény meg­felelő értelmezésével Károlyit nemcsak miniszterelnöknek, hanem ideiglenes államfőnek is tekinti. Ennek megfelelően a Nemzeti Tanács Károlyira ruházza a köztársasági elnöki tisztet és azt a jogot, hogy megbízást adjon kormányalakí­tásra. Károlyi Berinkey Dénes igazságügyminisztert bízza meg kormányalakítással. Károlyi ugyanakkor kilépett sa­ját pártjából, a Károlyi-pártból. "Éti pártkeretekben mondotta — többé nem maradhatok, lemondok arról a párt­ról amelynek eddig vezére voltam, mert a pártok fölött kell állanom." A német jobboldali szocialista kormány katonái lever­ték a berlini munkásság fölkelését. »Megindult a német kor­mány offenzívája« — írja a Pesti Napló• Brémában, Düssel­dorfban s még néhány helyen vidéken még erős a Sparta­ous-mozgalom. A csehszlovák—magyar demarkációs vonalat megálla­pító antant-jegyzék ellen a magyar kormány korábban til­takozását jelentette be. Vyx ezredes, az antant-misszió fran­cia megbízottja most adta át az antant-hatalmak válasz­jegyzékét: e szerint a belgrádi fegyverszüneti szerződés csupán a jugoszláv—magyar vonalat szabályozta s áz új jegyzék ezzel nincs ellentétben, sőt kiegészíti a fegy­verszüneti szerződést. Egyúttal az antant jegyzéke cenzú­rát követel a magyar kormánytól az antant-ellenes, ellen­forradalmi és bolsevista irányzatú cikkek ellen­Megnyílt a Kommunisták Magyarországi Pártja szegedi szervezetének első helyisége. A Délmagyarország jan 12-i számában ezeket olvassuk: »M e g alakult a szegedi kommunista párt. Szegeden is megalakult a kommunista párt, amelynek hiva­talos helyisége felsővároson, a Zárda utca 7 szám alatt van. A Vörös Újság fiókkiadóhivatalát is itt rendez*ék be. Hiva­talos órák délelőtt 9—tői 2-ig, este 5-től 8 óráig. Vasárnap délelőtt 10 órakor előadás lesz a kommunista tagok részé­re, este 6 órakor szeminárium! Hetenként minden vasárnap 6-kor, kedden és pénteken 7 órakor tartják meg a szeminá­riumot. A Kommunisták Magyarországi Párt­jának szegedi szervezete«

Next

/
Thumbnails
Contents