Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

Vasárnap, 1959. Január 11. 2 Mikojan sajtóértekezlete Chicagóban fFolytatás az t. oldalról.) tzólva a népről, hiszen az amerikai nép, akárcsak a mienk, nem akar háborút*. Mikojan hangsúlyozta: egy újabb háború számtalan ál­dozatot követelne és borzal­A béke fogalmát csak egyféleképpen lehet értelmezni mas következményekkel jár- belátják az új háború vészé- lennénk az Egyesült Álla­moknál. — Egyesek azt állítják — mondotta Mikojan —, hogy a Szovjetunió Nyugat-Német­ország, Anglia és Franciaor­volnánk. szág terhére keresi a meg­fegyve- egyezést az Egyesült Álla­na*. Ennek elkerülésére - lyét> akkor csak a békés együttélés lehetősége marad fenn. Éljünk tehát békében, Tizenhárom éve népköztá/saság Albánia mondotta — le kell számol­ni, a hidegháborúval és köl­csönös ni. megértésre kell Jut­Arra a kérdésre, hogy ml akadályozza a kölcsönös megértést, azt válaszolta: »Mindenekelőtt a bizalmat­lanság, továbbá a széles kap­csolatok hiánya*. Amikor az egyik tudósító m megkérdezte, nem akadályoz- előítéletekről za-e a kölcsönös megertest a béke fogalmának amerikai és szovjet értelmezése között mutatkozó különbség, Miko­jan azt mondotta: -A béke fogalma nem enged meg két különböző értelmezést, önök­nél egyesek arra összpon­tosítják figyelmüket, kinek a bűne a hidegháború és ben­nünket próbálnak megvádol­ni. Ez helytelen. Ha így kö­zeledünk a kérdéshez, a vi­ta vég nélkül folytatódik. Jobb lenne e kérdés eldönté­sét a jövő történészeire bízni és inkább kapcsolataink megjavításának útjait kelle­ne kutatnunk." ideális lenne, ha ugyanilyen szoros kapcsolatok lennének közöttük most is. Ezt azon­ban nem lehet egyszerre el­érni. Mikojan ezzel kapcsolat­ban említést tett azokról az amelyek az Egyesült Álíamokban ural­kodnak a Szovjetunióról. bár rendszerünk különbözik. Nem azért mondjuk ezt, mintha gyengék Minden szükséges rünk megvan a védelemhez. Azért mondjuk ezt, mert ér­dekünk a béke megóvása. Soha nem indítunk háborút. Nem tennők ezt akkor sem. Január 11. az albán dolgozók nemzeti ünnepe- Tizen­három évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánították Albániát népköztársaságnak. Az albán nép súlyos örökséget vett át korábbi gyűlölt rendszereitől. Ipar szinte egyáltalán nem létezett, s a me­zőgazdasági termelésben a legkezdetlegesebb munkamód­mokkái Az igazság az, hogy \ szereket alkalmazták. A lakosság 80 százaléka sem írni, mi ezekkel az országokkal»sem olvasni nem tudott. ­is javítani akarjuk kapcso-j Albánia rövid idő alatt agrár-ipari ország lett. A köz­latainkat. Mi célja volna J társaságban sok korszerű gyár és üzem épült. Az alban hát, hogy mérgezzük az Egyesült Államok és az em­iipar 1958-ban tizenhétszer többet termelt, mint a háború [előtt- A művelésre alkalmas földterület négyötöd része már Azt mondják meg, hogy vítésének kérdéséről is. Meg­ml kommunisták vagyunk és említette. hogy Hruscsov "felforgató tevékenységet* 1958. Június 2-án üzenetet akarunk folytatni más or- intézett Eisenhower elnök­szágokban. Mi valóban kom- höz a kereskedelem kérdésé­munisták vagyunk és egvütt- ben. Akkor az Egyesült Al­érzünk a más országokban lamokban olyan hangok ha sokszorosan erősebbek lített országok kapcsolatait?Ja szocialista szektorba tartozik. A szántóföldeken traktorok­kal, kombájncvkkal és más korszerű mezőgazdasági gépek­kel dolgoznak. Az albán nép új, szocialista kultúrát teremt, magának. ; Megszüntette a felnőttek többségének írástudatlanságát: ! csaknem minden faluban iskolát épített Megalapították !az első állami egyetemet, az operát, a színházakat, film­[ stúdiókat, száz meg száz olvasótermet, művelődési házat, ! könyvtárat létesítettek. Növekszik a dolgozók anyagi jó­! léte. A szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok mindkét ország számára igen fontosak Mikojan beszélt a szovjet —amerikai kereskedelem bő­élő kommunistákkal. De jól tudjuk, hogy a kommuniz­mus nem export-, vagy im­portcikk. A kommunizmus minden ország belső fejlődé­sének természetes következ­ménye. Mikojan fgy folytatta: — Sikereink természete­hallatszottak, hogy kának nem szabad Amerl­körök képviselőit érdeklő kérdésekről. Ryerson hang­súlyozta: a szovjet és az amerikai nép egyaránt re­méli, hogy a béke fennma­rad, s e reményeik .alóra­válását elősegíti az »embe­rek, eszmék és áruk* széles­körű cseréje. Ebéd után Mikojan és ki­Mikojan utalt rá: az ame- sen izgathatják önöket, de rikal és szovjet emberek kö­zött a Szovjetunióban, Illet­ve az Egyesült Államokban lefolyt beszélgetések és meg­beszélések azt mutatják, hogy az amerikai nép, akár­csak a szovjet, közeledést akar országaik között. Megkérdezték MiJcojantól, elmondhatja-e, hogy javult az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolata. Mi­kojan így válaszolt: »Ügy gondolom, hogy az utóbbi időben vannak jelei a javu­lásnak, legalább ls, ha a közvéleményt tekintjük Az egyik újságíró azt kér­dezte Mikojantól, nem ta­nácsolja-e majd Hruscsov­n&k, hogy az Egyesült Álla­mokban töltse szabadságát. Ha hazatértem — mondotta Mikojan — elmondom Hrus­csovnak, hogyan zajlott le utazásom, ö majd eldönti, hol tölti szabadságát. Orszá­gunkban az ejnberek saját belátásuk szerint töltik el szabadságukat. Arra a kérdésre, nem szándékozik-e meghívni az amerikai kormány valame­lyik képviselőjét a Szovjet­untóba, Mikojan azt mon­dotta, hogy erre n'ncs meg­határozott terve, de ha a kormány képviselői közül valaki a Szovjetunióba uta­zik, jó fogadtatásban része­sül majd. Készek vagyunk versenyezni Önökkel ven­dégszeretetben — fűzte hoz­zá Mii jan — és igyekszünk túlszárnyalni önöket ebben a vonatkozásban. Remélem, hogy ezért nem harapjanak. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXI. kongresz­szusával kapcsolatban Miko­jan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ma egységesebb, mint valaha. Ez a kongresszus — mondotta — megtárgyalja a Szovjetunió hétéves tervét, a békés építésnek ezt a nagy­szerű programját, amelyet egy emberként támogat az egész szovjet nép. A kommunizmus nem export vagy importcikk Pénteken délután Chicago üzleti klubjában díszebédet adtak Mikojan tiszteletére. Az ebéden megjelent Ste­venson demokratapárti ve­zető, Ryerson, az Inland Steel Company chicagói acéltársaság volt elnöke, Il­linois állam üzleti életének számos vezetője, chicagói lapkiadók és neves közéleti személyiségek. Ryerson megkérte Miko­jant, mondjon beszédet az ebéden, és ismertesse véle­ményét a jelenlevőket ér­deklő kérdésekről. Mikojan hangsúlyozta, hogy az üzleti körök nagy szere­pet Játszanak az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony megjavításá­ban. Utalt arra is, hogy a má­sodik világháború idején az Egyesült Államok és a Szov­j e'unió szövetségesek vol­tak, majd kijelentette, hogy cz még nem Jelenti, hogy emiatt várontást kezdünk. Az új háború mérhetetlen szenvedést okozna az embe­riségnek. Ha az amerikaiak nle a kommunistákat*. Ezzel kapcsolatban Mikojan hang­súlyozta: — Nem segítséget kérünk önöktől. Nézetünk szerint a kereskedelem mindkét or­szág szempontjából előnyös. Az ebéd végén Ryerson valamennyi jelenlevő nevé­ben hálás köszönetet mon­dott Mikojann&k, hogy őszin­tén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a chicagói üzleti -segíte- sérete megtekintett egy nagykereskedelmi központot, amelyben mintegy 40100 munkás és alkalmazott dol­gozik. A2 áruház alkalma­zottjai nagy tapssal és üd­vözlő kiáltásokkal fogadták Mikojant. Mikojan később »az elbai találkozás részvevői* szer­vezet titkára, Polowski meg­hívásának eleget téve meg­látogatta őt. Többféle ruházati cikkre is kiterjesztették az áruvásárlási köfcsönt A Belkereskedelmi Minisz­térium közli, hogy a múlt év októberében bevezetett áruvásárlási kölcsön cikkei­nek körét többféle ruházati árura is kiterjeszti. OTP­hitellevélre vásárolhatók pél­dául: pamut és gyapjú mé­teráru, férfi és női felső­konfekció, szőnyeg, háztar­tási lenáru, kötöttáru stb. Január 15-től Pécsett, Sze­geden, Miskolcon és Debre­cenben egy-egy kijelölt bolt­ban, február 1-től pedig minden megyeszékhelyen ugyancsak egy-egy kijelölt boltban árusítják a ruházati cikkeket hitellevélre. A kijelölt boltok termé­szetesen készpénzért is áru­sítanak. FIDEL CASTRO, a győzelmes kubai felkelők vezetője Száz, illetve 50 forn'ná1. kisebb osszecű nyereségrészesedós • nem fizethető ki az élelmiszeriparban 50 forintnál kisebb összegű nyereségrészesedés nem ad­pességekkel*. Castro minden­kor az első vonalban harcol embereivel 14 dl) négytalálatos szelvény a lotion A lottó második játékhe­tére beérkezett 3 231 995 szel­vény. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 14 fogadó ért el, a nyeremény­összeg egyenként 173 142,50 forint. A háromtalálatos szel­vények száma 2410, nyere­ményösszeg egyenként 502,50 forint. Két találatot 73 650 szelvényen értek el, nyere­ményösszeg egyenként 16,40 forint Az Élelmezésügyi Minisz­térium és az Élelmezési Dol­gozók Szakszervezete irány­elveket dolgozott ki az 1959. évi nyereségrészesedés fel­osztására. Több vállalat nye­ható ki. Ha a vállalat a jóváha­gyott nyereségrészesedés ala­csony volta miatt az előírt reségrészesedési elszámolásé- összeget fizetni nem tudja, nak elemzésekor megállapí­tották, hogy a nyereségré­szesedés elosztásakor néhány úgy a nyereségrészesedés összege az igazgatói alapba helyezendő és abból á ki­vállalatnál nem követték azt emelkedő munkát végzők­az elvet, hogy a szakmun- nek lehet jutalmat adni. kások és a vállalatnál hosz- __________ szabb ideje dolgozó munka­vállalók megbecsülését a nyereségrészesedés nagysága is tükrözze. Ezért az újon­nan lefektetett elvek előír­ják, hogy a jobban és ugyanannál a vállalatnál hosszabb ideje dolgozó szaK­munkás munkáját ilyen mó­don is méltányolják. Azok­nál a vállalatoknál, ahol nyereségrészesedést fizetnek Ki. állandó dolgozóknak száz forint, az idénydolgozóknak Elbúcsúztatták Kenyeres Júliái, a munkás­mozga otn régi harcosát Szombaton délután a Ke­repesi-temetőben mély rész­vét mellett búcsúztatták el Kenyeres Júliát, a párt egyik alapitó tagját, a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom régi harcosát A kubai felkelőknek az el­múlt napokban mindent el­söprő lendülettel kivívott nagy győzelme után világ­szerte ismertté vált Fidel Castro neve, aki a kubai nép ügyéért harcoló felkelők mozgalmát győzelemre ve­ZGttO. Ki is Fidel Castro? Ez a 32 éves, magas, szem­Üveges férfi, aki képünkön egy felkelő katonának mutat­ja a fegyver kezelését, dús­gazdag cukornádültetvényes apa és földbirtokoscsaládból való anya fia. A havannai üzetését New Yorkban és Mexikóban töltötte. Az utób­bi helyen azért, mert szer­vezte a kubai száműzötteket, egyhavi börtönbüntetésre ítélték. 1956. december másodikán Fidel Castro 82 társával part­raszállást hajtott végre Orl­ent tartományban, azonban a túlerőben lévő kormánycsa­patok egységeinek támadása Fidel Castro célját meghiúsí­totta s tizenegy életben ma­radt társával bevette magát a Sierra Maestra dzsunge­leibe. Néhány hónap múlva egyetemen jogi doktorátust már több ezer kubai tömörüU szerzett s hamarosan ismert­té vált, mint azoknak a sze­gényeknek a védőügyvédje, akV vem tudták megfizetni az ügyvédi tiszteletdíjat. Amikor 1952-ben Batista, volt kubai elnök hatalomra jutott, Fidel Castro fiatalok­ból csoportot szervezett és megtámadott egy Santiago de Cuba-i kaszárnyát, azt re­mélve, hogy kezdeményezé­sét általános felkelés követi Oriente tartományban. Nem igy történt: társainak nagy­része elesett, vagy fogságba került s Fidel Castrot Raul nevű fivérével együtt 15 érd börtönbüntetésre ítélték. 1955-ben amnesztiában része­sültek. Fidel Castro szám­zászlaja alá s a hírek szerint venezuellai forradalmi erők —"akik akkoriban buktatták meg Jimenez volt venezuelai diktátort — juttattak fegy­vert Fidel Castronak és ka­tonáinak. A többit azután megszerezték Batista kato­náitól, akiket a polgárhábo­rú, a gerillaharc során, a hegyi és az őserdei harcmo­dor elemeiből álló támadási taktikájukkal vertek tönkre. Fidel Castroról azt állítják, hogy jó szónok, műveltnek, -odaadó fanatikusnak* mond­ják, aki az eszményekért harcoló, bátor ember, -Igen figyelemreméltó vezetői ké­A Szovjetunió elismerte Kuba ideiglenes kormányát Kiiment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El nökségének Elnöke táviratot küldött Manuel Urrutia kubai elnöknek; a Szovjetunió népeinek nevében sikereket és fel­virágzást kivánt a kubai népnek, majd ezt írja: "A Szovjetunió kormánya a békés együttélés általá­nosan elismert elvei alapján és a nemzetközi együttműkö­dés érdekeitől vezérelve kijelenti, hogy hivatalosan elis­meri a Kubai Köztársaság ideiglenes kormányát.* JACQUES DUCLOS: Franciaország urainak újévi ajándékai De Gaulle — mielőtt kinevezné az új miniszterelnököt — alaposan felhasználja a teljhatalmat, melyet két hónap óta bir­tokéi. így aztán különös újévi ajándékok­kal lephette meg a francia népet. S hogy megpróbálják igazolni a meg­hozott határozatokat, Soustelle, Pinay s aztán de Gaulle egymást váltották a rá­dióban és a televízióban. Ezek az urak papoltak -talpraállásról*, és felidézték egy illuzórikus felvirágzás csalóka délibábját, mely — később — -bőséges jutalma* lesz a most meghozott áldozatoknak. A politiku­sok, akik a devalváció váratlan csapásait mérik a népre, mindig Ígérgetnek és a vakmerő reformátorok pózában tetszeleg­nek, de ezúttal mégcsak ezt sem tették, ellenkezőleg, minden igyekezettel azon voltak, hogy devalvációjuk konkrét valósá­gát titokzatos formulák mögé rejtsék, s mint például: -a pénz átválthatósága* -a büdzsé zsákutcájának redukciója* és -a nehéz frank kreációja * De nézzük csak, mi rejtőzik ezek mögött a formulák mögött, hogy jobban felismer­hessük: miben állnak, hova tendálnak a kormány határozatai. A frank és más kü­lönböző európai pénznemek átválthatósá­ga, a fontsterlingen kezdve, nem más, mint következménye a kapitalista országok kö­zött dúló dühödt konkurrenciának, olyan pillanatban, amikor a gazdasági pangás arra kényszeríti őket, hogy külföldi pia­cokat keressünk. A -kicsi Európa* hat országa (Fran­ciaország. Németország. Olaszország, Bel­gium, Hollandia, Luxemburg) közötti közös piac alkalmazásának közeli veszéJve arra in­dította Angliát, hogv tiltakozzék és sza­bad kereskedelmi zóna létesítését kérje, amely megkönnvítené az angol áruk ex­portálását a -közös piac* országaiba. Az angol kormány a font átválthatósá­gának elhatározásával — akármit is mond­janak — alaposan megtréfálta a -közös piac* főkolomposait, de különösképpen Franciaországot. Amikor a francia kor­mány 40-ről 90 százalékra emelte a sza­bad árucsereforgalmat az európai orszá­gokkal, valójában lemondott azokról a vé­dő kikötésekről, melyeket előzőleg olyan fontosnak tartott: ennek természetes kö­vetkezménye az lesz, hogy a különböző másodrangú gyárak helyzete, mely amúgy­is nehéz volt a gazdasági pangás követ­keztében, válságossá válik. Az angol lépés, más európai országokat is hasonlóan kényszerítve, megkondította a halálharangot a Kifizetések Európai Uniója (U. E. P) felett, melynek a bonni Németország 1094.5 millió dollárral hitele­zője, viszont Franciaország 626.1 millió dollárral adósa. S ezentúl az európai valu­ta-egyezmény lép az U. E. P. helyébe, megkövetelve minden országtól, mely tag­ja, hogy adósságát minden hónapban dol­lárban rendezze az egyezményt aláíró or­szágokkal- Nos Franciaországnak nincsen aranytartaléka, se semmilyen más eléggé fontos tartaléka, hogy hasonló követelmé­nyeknek eleget tudjon tenni. És már a kormány lapjai nyugtatgatják a közönséget, hogy Adenauer Németországa, amely — tudjuk - kölcsönt adott 1958 januárjában a francia kormánynak, egyedül is ki tud­ja húzni hazánkat a pézügyi nehézségek­ből. Ha Franciaország odáig jutott, hogy Né­metország függvénye legyen, azt elsősor­ban annak köszönheti, hogy az algériai háború évente 800 milliárd frankjába ke­rül, ráadásul a fegyverkezési verseny is óriási pénzét emészti fel. Az algériai háború nemcsak tönkreteszi Franciaországot, de nemzeti függetlenségé­nek elvesztésében is jelentős tényező. És ez idő alatt az algériai gyarmatosí­tók, folytatják az *összefo<?ás«-ról szóló meséiket, kitűnő üzleteket pründolnak, s a szaharai petróleumból a francia, angol, amerikai és német kapitalisták aranyhe­gyeket, hordanak össze. A de GanFe-kcmónvnak eszébe se iut, hogv megfelelő tárevaiások útján békét is lehr.tre kötni — d° esek mint egvenlő felek között —, az algériaiaktói teljes ka­pitulációt vár. s reméli fenntartani kolo­nizáló rezsimjét: ez persze az* jelenti, hosv az algériai háború folytatódik. A francia kermá-pv ké^evívül mond­hatja, hogv a frank beválthatóságáról ho­zott határozata más országok analóg rend-

Next

/
Thumbnails
Contents