Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

5 Szerda, 1959. Január 78. > 5 Tegyük társadalmi üggyé a mezőgazdaság szocialista átszervezését Tegnap megyei párlaktíva-ériekezle'et tcriottak Szegeden A Csongrád megyei pártbizottság tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a Szabadság Filmszínházban megyei pártaktíva-értekezletet tartott. A nagy jelentőségű tanácskozáson megvitatták az MSZMP Központi Bizottságának, a párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló határozatából adódó megyei tennivalókat. Az aktívaértekezleten a megye városainak, járásainak, községeinek vezetői, pártfunkcionáriusai, valamint pártaktivistái vettek részt, a mezőgazdaság szakembereinek képviselőivel együtt. Jelen volt Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Gábri Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese. A tanácskozás munkájában részt vettek az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportjának tagjai is. Németh Károly elvtárs beszámolója Az aktívttjrtekezletet Fehér Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára nyitotta meg, majd Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára vázolta a párt agrárpolitikájával, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos egyes feladatokat, amelyek a Központi Bizottság decemberi határozatából adódnak. Ismertette a megyei pártbizottság legutóbbi ülésének határozatát. Németh Károly elvtárs bevezetőjében hangoztatta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának decemberi ülésén egyhangúlag hozta meg határozatát a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről. A határozat a helyes időpontban született meg, amikor túljutottunk a stabilizáción s napirendre kerültek a szocialista előrehaladás gyorsabb ütemben való megoldásának kérdései. Ezután részletesebben vázolta az ipari termelés múlt évi növekedését. Az össztermelés 12 százalékkal nőtt és 40 százalékkal több árut szállítottunk külföldre. Az elmúlt évben 1,6 milliárd forinttal többet ruháztunk be. A felszabadulás óta soha nem volt olyan bőséges választöc az üzletekben, mint tavaly. A szocializmus építésének ezeken a területeken elért eredményei azt követelik, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításában is gyorsabban haladjunk előre. Napjainkban a szocializmus építésének központi kérdésévé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezése — E központi feladatot csak úgy tudjuk helyesen megoldani — mondotta —, ha a párt helyes irányvonalát minden pártszervezet és minden kommunista ingadozás nélkül végrehajtja a maga területén. Ebben a munkában figyelembe kell venni az ellenforradalom óta eltelt két év tanulságait. A Központi Bizottság határozata leszögezi, hogy a pártnak és a kormánynak az elmúlt két év alatt hozott intézkedései helyesek voltak, amit az azóta elért eredményeink is bizonyítanak. A párt és a kormány intézkedései nyomán növekedett a mezőgazdasági termelés, még 1958-ban is, mikor kedvezőtlen időjárás volt. A párt helyes politikájának következtében megnövekedett a dolgozó parasztság munkakedve, a mezőgazdasági termelés a belterjesség irányában fejlődik, megerősödtek a termelőszövetkezetek mind anyagilag, mind szervezetileg. Nőtt a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsége az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt. Adatokat sorolt fel ezután Németh elvtárs arra, hogyan gazdagodtak a termelőszövetkezetek. A megye termelőszövetkezeteinek vagyona egy év alatt 40 millió forinttal nőtt. A közös vagyonnak ez a növekedése annyit tesz ki, mint a korábbi négy-öt évben elért anyagi gyarapodás együttvéve. — A közös gazdaságok az elmúlt aszályos évben is többet termeltek egyes termékfajtákból, mint megyénk egyéni gazdaságai. így például a termelőszövetkezetek búzából két mázsával, kukoricából 0,6 mázsával, cukorrépából pedig 20 mázsával termeltek többet holdanként, mint az egyéni gazdaságok átlagosan. A megye állami gazdaságai — bár az aszály éppen úgy sújtotta őket, mint az egyéni gazdák földjeit — rekordtermést értek eí. Búzából katasztrális holdanként 4,7, őszi árpából 5,1, kukoricából 2, cukorrépából pedig 23 mázsával termeltek többet, mint az egyéni gazdák. Megyénk állami gazdaságai nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztésben is példamutató gazdaságokká fejlődtek, s ugyanígy több termelőszövetkezet is. így megyénkben a mezőgazdasági nagyüzemek vitathatatlanul bebizonyították fölényüket a kisparcellás gazdálkodás felett. Habár az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jelentősen növelték terméshozamaikat, az egyéni gazdaságok alacsony terméseredményei mégis lerontják a megyei átlagot. Ezért is fontos a mezőgazdaság nagyüzemi irányban való fejlesztése. A továbbiakban a beszámoló számot adott a megye termelőszövetkezeteinek számszerű növekedéséről. 1958-bat} 17 termelőszövetkezet, 16 termelőszövetkezeti csoport alakult a megyében s közel ezer fővel növekedett a termelőszövetkezetek taglétszáma. A szövetkezeti mozgalom számszerű gyarapodása az országos politika, valamint a jól dolgozó tszek példája alapján született meg, s nem volt ebben nagy szerepe a fölvilágosító munkának. Ez a tény is bizonyítja, hogy már az elmúlt évben is nagyobbak voltak a lehetőségek, azonban ezeket — amint a Központi Bizottság határozata is rámutat — nem használtuk ki megfelelően. Éppen ezért idén — az adottságok felhasználásával — szükséges gyorsítanunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ütemét. lepleztünk le kellően. Kevés ilyen irányú munkát végeztek a dolgozó parasztság körében a szövetkezeti tagok is. Fékező jelenségként hat a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, hogy némely termelőszövetkezet nem keresi a kapcsolatokat az egyéni gazdákkal. Különösen vonatkozik ez azokra a tszekre, ahol zömmel agrárproletárok, kisparasztok vannak. Némely tsz-tagok úgy tartják: »Eddig az ö kutyájuk ugatott minket, most a mi kutyánk ugassa őket". — A gépállomások — mutatott rá a beszámoló —sem adnak kielégítő politikai és szakmai segítséget a szövetkezeteknek. Ez a megállapítás vonatkozik a földművesszövetkezetekre is. Természetesen egyik igen jelentős, az átszervezést nehezítő tényező, hogy az egyéni gazdákat hosszú esztendők megszokása köti a régi gazdálkodási formához. Fokozzuk a felvilágosító munkát1. Adottak a lehetőségek a szocialista ópités gyorsításához — Az elmaradás okainak feltárása segít abban, hogy gyorsabban lépjünk előre. Az ellenforradalom után minden kérdést a fő feladatnak: a néphatalom megvédésének, megszilárdításának kellett alárendelni.. Ezért az ellenforradalom utáni első időben nem tűzhettük ki célul, hogy meggyorsítsuk a szocialista építés ütemét, ám most a lehetőségek megvannak ehhez. A párt és a kormány vezetői előtt nem volt vitás egy pillanatig sem, hogy csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján lehet előrehaladnunk. A 3004-es számú kormányrendelet a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését és fejlődését segítette elő. A rendeletből adódó kedvezmények a megye termelőszövetkezeteiben az elmúlt évben közel 17 millió forintot tettek ki. A beszámoló elemezte, hogy mi nehezíti a megyében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Né-, meth Károly elvtárs hangoztatta, hogy a munkát túlzások nélkül, helyes módszerekkel kell és lehet végezni. Akadályozó tényező, hogy a különböző politikai, társadalmi szervek, valamint a különböző vállalatok vezetői nem használják fel eléggé a lehetőségeket arra, hogy erősítsék, segítsék a szövetkezeti mozgalmat. Példákat sorolt fel arra, hogy némely vezetők mennyire nem tartják fontos kérdésnek gyakorlati munkájukban a mezőgazdaság szocialista átalakításának segítését. A Belspednél nagy mennyiségű trágya gyűlik össze, amelyet nem a szövetkezeteknek, hanem az egyéni gazdáknak adtak el. A Téglagyári Egyesülés az olcsóbb, harmadosztályú és negyedosztályú téglákból keveset juttatott a tsz-ekbe. Az Állatforgalmi Vállalat a röszkei Lenin Termelőszövetkezet hízómarháit indokolatlanul alacsonyabb kategóriába sorolta és számottevő összeggel károsította volna meg a termelőszövetkezetet, ha nem veszik észre ezt a hibát Az is előfordul gyakran, hogy a tejfölöző-gépeket nem a termelőszövetkezeteknek, hanem az egyéni gazdáknak juttatják. A Magtermeltető Vállalat pedig pl. a fábiánsebestyéni Üttörő Termelőszövetkezetnek 40 százalékban romlott vetőmagot adott. Az Ilyen és ehhez hasonló dolgokat nem tűrhetjük el. Ezután a beszámoló kitért arra, hogy az átszervezésben a fő út mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakítása. Természetesen segítenünk kell az alacsonyabb típusú társulásokat is, mert ez előiskolát jelent a dolgozó parasztoknak. A gyorsabb ütemű fejlesztés sehol nem jelenthet erőszakos módszereket, azonban a politikai felvilágosító munkát, az egyéni gazdák meggyőzését feltétlenül fokozzuk, mert a mezőgazdaság szocialista átalakítása a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az egész ország érdeke. A megyei pártbizottság legutóbbi ülése megállapította, hogy a megyében kedvezőek a politikai és gazdasági feltételek a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb ütemű fejlődéséhez. Természetesen az adottságok szerint különböző járásokban, területeken más és más lesz a fejlődés mértéke. — A Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcot mindenütt a pártnak, a kommunistáknak kell vezetniök. E cél érdekében a különböző területeken dolgozó falusi pártszervezetek erejét össze kell fogni és egységesen kell irányítatani a fő feladat sikeres megvalósítása érdekében. A tsz-mozgalom fejlesztéséért azonban a kommunisták egyedül nem küzdhetnek eredményesen, ehhez a pártonkívüliek támogatása is szükséges. A Központi Bizottság határozata felhívja a falusi pártszervezeteket, hogy tevékenységükben használják fel a választási munka során kialakított jó módszereket, továbbra is támaszkodjanak a pártonkívüliek segítségére. A tsz-mozgalom fejlesztése érdekében a falusi pártszervezetek és tanácsok hozzanak létre 30 —50 főből álló szövetkezetfejlesztési bizottságokat. Ezeknek az lesz a feladata, hogy részletesen foglalkozzanak a tsz-mozgalom kérdéseivel, a tennivalókkal. — Nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését társadalmi ügygyé tegyük. Mindenki a maga posztján adjon segítséget a szövetkezeti mozgalom előrehaladásához. A munkásosztály sokat segíthet, és segít is. A szocializmus megvalósítását a mezőgazdaságban a munkásosztály, a kommunisták pártja vezetésével hajtjuk végre. Az átszervezésnek személyi feltételei is vannak, és ezeket is biztosítjuk. A gyengén működő termelőszövetkezeteket politikailag és szakmailag is jól képzett vezető emberekkel erősítjük meg. A mai idők hőse az, aki rendbeszed, megerősít egy gyenge termelőszövetkezetet, — odaadóan segíti a szövetkezeti ügy előrehaladását. A beszámoló példaként említette Pirók elvtársat, a rúzsai Kiss Imre Tsz elnökét, aki nagyüzemi munkás volt, évekkel ezelőtt falura jött, a tsz-be. Az ő tevékenységének jelentős része van abban, hogy a gyenge termelőszövetkezet megerősödött. Németh Károly elvtárs beszámolója befejező részében hangoztatta, hogy a szorgalmas munkának, erőfeszítéseknek meglesz a gyümölcse és a falun is megvalósul a szocializmus. Hozzászólások Akadályok, amelyeket meg kell szüntetnünk Hátráltatja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését megyénkben az is, hogy egyes tsz-ekben gyenge a vezetés, nem gazdálkodnak szakszerűen, és így bizony nem jó példát mutatnak az egyéni gazdáknak. Nálunk, a megyében nehezíti a szövetkezeti mozgalom előrehaladását, hogy a kapitalista tendenciák fokozottabban jelentkeznek. A földvásárlások országos átlagának egynegyede Csongrád megyére esik. További gátló tényezőként jelentkezik az is, hogy a földdel rendelkező funkcionáriusok, vagy a párttag egyéni gazdák közül a legtöbb nem lépett még be a termelőszövetkezetbe. Joggal mondják a többi egyéni gazdák: ha jó a szövetkezet, akkor a belépésben miért nem mutatnak példát a földdel rendelkező párttagok?! Ezen a meggyőzés és a felvilágosítás eszközeivel változtatnunk kell! Nehezíti az ütem gyorsítását, hogy a megyében a tanácsok több mint száz szakigazgatási dolgozója közül 42-nek van bérelt, vagy saját földje, de azon egyénileg gazdálkodnak. Ezek a szakigazgatási dolgozók — nem nehéz elképzelni — helyzetükből adódóan nem nagyon segíthetik a tsz-mozgalmat. — A szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban is — állapította meg Németh elvtárs — ellenséges nézetek terjedtek el. amelyeket nem A nagy tapssal fogadott beszámoló után hozzászólások következtek. Elsőnek Rózsa István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára beszélt a szövetkezeti mozgalom előrehaladásának járási lehetőségeiről. Papp Lajos elvtárs, a szentesi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke szövetkezetének Idei és jövő évi terveit ismertette. Elmondotta, hogy nagymértékben kívánják növelni állatállományukat, s mind jobban rátérnek a gépesítésre is. Szeretnének például egy-két éven belül egy baromfikombinátot is létesíteni, mert ezzel nemcsak a lakosság húsellátása javulna meg, hanem a tagság jövedelme is lényegesen növekednék. Paczuk István elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese a többi között azt fejtegette, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében a tanácsot, mint testületet is a jövőben fokozottabb mértékben kell majd bevonni a mezőgazdaság átszervezésébe. Papp elvtárs, a maroslelei tanács agronómusának felszólalása után Katona Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára szólalt fel, aki hangoztatta, hogy a népfrontbizottságok tagjai is segítik a tsz-mozgalom fejlődését. Majd Balogh elvtárs, a csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke ismertette, hogy szövetkezetükbe hogyan sikerült a fiatalokat is bevonni. Elmondotta, hogy állandóan foglalkoznak a tsz-fiatalokkal, nemcsak a munka-, hanem a szórakozási lehetőségeket is megadják nekik, s kéthetenként bizonyos pénzösszeget is osztanak a fiataloknak. Juhász József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke a munkásosztály felelősségéről beszélt a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatosan, majd arra tett ígéretet, hogy a jövőben a szakszervezetek is sokkal jobban kiveszik ebből a munkából a részüket a saját eszközeikkel. Szirmai István elvtárs felszólalása Szirmai István elvtárs, a bíztak azzal, hogy adjam át Központi Bizottság tagja, a tanácskozó testületüknek a Központi Bizottság osztály- Párt Központi Bizottságának vezetője felszólalása követ- forró üdvözletét — kezdte kezett ezután: beszédét. — A Központi Bi— Kedves elvtársak! Meg- zottság mélyen bízik a Csongrád megyei kommunistákban. Mint a beszámoló is ismertette, 1959-ben jelentős lépésekkel akarjuk előrevinni a szocializmus építésének az ügyét a falun. Ehhez szükség van az önök munkájára is. A továbbiakban arról beszélt, hogy most már nálunk rend, nyugalom van. Megszilárdult a néphatalom és az ország építése zavartalanul folyik. Az emberekben újra megvan a kedv az alkotáshoz és kialakult egy nagyon egészséges türelmetlenség: hogyan jobban, hogyan gyorsabban? Hogyan tudjuk gyorsabban felépíteni a szo* cializmust? Van azonban, ami visszahúz bennünket. Visszahúz a mezőgazdaság elmaradott állapota. Ezután azokat az ellentmondásokat ismertette, amelyek jelenleg hazánkban megnyilvánulnak. Ilyen ellentmondás van például a munkásosztály és a parasztság között. A munkásosztály ugyanis minél jobban, minél gyorsabban akarja az ipart fejleszteni, a szocializmust építeni, minél gyorsabban akar előrehaladni, annál nagyobb az ellentmondás az ő munkája és a kisárutermelő mezőgazdaság között. Meg kell mondani ugyanis, hogy nem állunk még mindkét lábbal a szocializmus talaján. Az egyik lábunk, ha nem is hiányzik; de egy kicsit rövidebb. Márpedig győzni a kapitalizmus felett véglegesen csak akkor fogunk, ha mindkét lábbal a szocializmus talaján állunk, s ha a falun is megteremtjük a szocializmust. — De az ellentmondások megtalálhatók a faluban is — folytatta. — Megvannak az ellentmondások a parasztság egyes rétegei között. De a falun lévő ellentmondást mutatja az is, hogy a parasztfiatalok több helyen otthagyják a mezőgazdaságot, mert nem látnak perspektívát a kisüzemben. Mert ők szárnyalni akarnak, magasra törni, nekik villany kell, mozi, magasabb kultúra, amit nem találnak meg a kisparcellákon. Ezek olyan ellentmondások, amelyeket a becsületes parasztemberek is észrevesznek. Vajon a falu nem akar nyugalmat? Ezt nem lehet mondani. A parasztság vágyik erre. Egységes falut, egységes parasztságot akarnak a földek művelői. — Ezekről az ellentmondásokról kell nekünk beszélni az egyéni parasztság között, — fejtegette Szirmai elvtárs, — s agitációnkkal ezeket az ellentmondásokat, kell nekünk feloldani, hogy győzelemre vigyük a szocializmus ügyét a falun is. Azután így folytatta: — Ma egy kicsit a szí-) vünk és az eszünk is ott van Moszkvában, ahol jelenleg tanácskozik az SZKP XXI. kongresszusa. (Nagy taps.) Az a kongresszus, amely megtárgyalja a kommunizmus építésének hétéves tervét Végezetül arra hívta fel a résztvevőket, hogy a párt Központi Bizottságának határozata érdekében cselekedjen mindenki s legyen ennek a határozatnak a végrehajtása össznemzeti ügy; hogy mi is mielőbb győzelemre vlhessük hazánkban — a mezőgazdaságban is — a szocializmus ügyét Szirmai elvtárs beszéde után Hunyadkürti Lajos elvtárs, a MÉSZÖV elnöke szólalt fel, majd Fehér Lajos elvtárs zárszavai következtek. Utána a megyei pártaktiva-értekezlet résztvevőinek bemutatták a Tegnap című új magyar filmet.