Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

3 Vasárnap. 1959. január 25. Kérem a panaszkönyvet! „Lehetetlen állapot 99 N

em a Hungária Cukrászda, vagy a Csongrád megyei Gépkocsiközlekedési Vállalat panaszkönyvét kérem, bár ezt is megtehetném. Abba hiába is írnám panaszom. nagyon kevesen olvasnák, hiszen még azok sem lapozgatják, akiknek ez a feladatuk. Különben is panaszaim nem egyedülállóak, százan és százan tapasztalják. Vegyük csak sorra őket. Mióta az idő »vasfoga« bekergette melegebb helyre a sétányokról a különben sétálós kedvűeket, és a szenvedélyes padonülőket, esténként ugyancsak »telt ház* van minden belvárosi presszóban. Szombaton, meg vasárnap közelharcot kell vívni a zenés szórakozóhelyeken egy-egy asztalért. Ezt a megjegyzést hallani a Kübekházára és Tiszaszigetre menő autóbuszon is, ahol szinte rendszeressé vált a túlzsúfoltság, amelyből rendszerint nézeteltérés is támad. "Lehetetlen állapot — mondják a kübekiek —, hogy a szöregiek olyan urak lettek, hogy a két sarakkal arrébb lévő pékhez is buszon járnak«. "Mit vitatkoznak — válaszolnak a szöregiek —, azért van az autó, hogy utazzunk rajta«. Szombaton és vasárnap, de még hétközben is a mozilátogatók sűrűn panaszolják a "lehetetlen állapotot*. Már azt, hogy nem lehet olyan jegyet kapni, amilyent akarnak. Szóval, ezeket akarom én is panaszolni. Itt azonban közbeszólhatna bárki: ugyan kérem, ezek nem a panaszkönyvbe valók. Az igaz, hogy az ilyen jellegű panaszokat nem szokták feljegyezni, de annál többet beszélnek róluk. Sót néhányan határozottan felróják mindezt államunknak magánbeszélgetéseik közben. Miért ne írnánk hát le e panaszokat az újságba is?! T

ávol áll tőlem; hogy bármit is letagadjak, vagy lefaragjak a "hiányosságokból*, ahogy ezt egy idő óta "sajátos nyelven* nevezzük. Nem akarom tótágast állítani a lényeket, s valami jónak feltüntetni azt, ami rossz, vagy amit még nem tudunk megvalósítani. Hiába is tagadnám a panaszokat, hiszen együtt éltük, vagy éljük át valamennyit. Mégis a panaszok megértésénél valamire fel kell hívni a figyelmet, amiről a továbbadok, a "transzformátorok* bölcsen hallgatnak. Abban a megállapításban, hogy "ilyen jellegű panaszokat nem szoktak a panaszkönyvbe irni*, az is benne van, — ha kevesen mondják is ki, — hogy a mi panaszaink nem olyanok mint a régiek. Vajon ez azt jelenti, hogy ezek az új panaszok a népi demokratikus, a régiek pedig a kapitalista panaszok? így is mondhatjuk. Nem kell valami tudományos elemzés a bizonyításhoz. Nézzük csak a legáltalánosabb panaszunkat: a lakáshiányt. Az igénylők pontos nevét, lakcímét is hosszan sorolhatnák a városi tanács illetékes osztályán. Akkor sem hazudunk, ha azt állítjuk, hogyha rövid időn belül kétezer lakást tudnánk biztosítani, az is kevés lenne. Valamikor a lakással kapcsolatos újsághirdetések többnyire kiadó lakásokról szóltak. Ez még akkor volt, amikor az egyszoba-konyhás lakásban »jól megfért« egy munkáscsalád a megnősült fiú feleségével, vagy a férjhez ment lány férjével és az unokákkal együtt. Azóta nagyot fordult a kerék! Nőttek a munkásigények, mert nőtt a kereseti lehetőség és biztonságossá vált a munka, az élet. A panaszt ezzel elkönyvelni természetesen nem lehet, már csak azért sem, mert ha építettünk is az utóbbi esztendőkben több száz lakást Szegeden, még mindig nem építettünk eleget. jT Ujunk csak meg azonban itt egy pillanatra. Nem olyan természetes dolog ez, mint ahogyan hangzik. Az utóbbi időben több ezer emberrel szaporodott a város lakóinak száma. Ezek pedig nem a maguk építette házakba költöztek, hanem lakást igényeltek, vagy az igénylők sorát növelik. így vagy úgy kiszorítottak sok jogos lakásigénylőt, közvetve, vagy közvetlenül több munkavállalót is. Ezzel megteremtették az újabb panaszokat Ha bizonytalan lenne a munkásélet, vagy nem lehetne megélni az iparban, nem szivárogtak volna a városba ezek az emberek. Az az igazság, hogy a megnövekedett városi lehetőségek, a kulturáltabb életviszonyok csalogatták őket. És akik nem jutottak lakáshoz, de munkát kaptak, most reggel autóbuszon járnak be a városba, este pedig vissza a falujukba. S már itt is az újabb panasz: zsúfoltak az autóbuszok és ez "lehetetlen állapot.* Az idősebbeknek azt sem kell bizonygatni, hogy a »régi jó világban*, 15—20 évvel ezelőtt, amikor három mozi volt Szegeden, ugyancsak kongott az ürességtől egész héten, legfeljebb csak vasárnap volt némi látogatottság. Most viszont az üzemi filmvetítések, a 6—7 flem oszlott fel a kommunisták szegedi pártja<< — írja 9V * a Friss Hírek című szegedi napilap mai számában. Néhány héttel ezelőtt ugyanis az a hír terjedt el, hogy a pártszervezet megszüntette működését, de a lap közli, hogy cáfoló közleményt juttattak el a szerkesztőségbe. Az újsághír így folytatja: »Amikor ezt a téves hírt megcáfolják, egyben értesítik elvtársaikat, hooy új párthelyiségük Maros u. 8. szám alatt van, ahol szemináriumi előadásokat tartanak*. A Vörös Űjság mai száma «Nyissátok ki a kapukat-< címmel közli, hogy a KMP a budapesti proletariátus számára kiadta a jelszót: -Köztulajdonba a házakat/* Bár a mozgalmat a kormánynak sikerült elnyomnia, mégis jelentős mértékben növelte a kommunista párt befolyását a munkások között. A Károlyi-párt kettészakadt. Az összes miniszterek, államtitkárok kiléptek a pártból, amelyben most már csak a jobboldali frakció tagjai, Lovászy Márton hívei maradtak. Lovászy újból elnök lett és új programot adott, hangoztatva, hogy a párt a magántulajdon elvén áll. A Károlyi-párt régi, radikális tagjai, Hock János vezetésével új, ún. »függetlenségi-szocialista« párt szervezéséhez láttak. A szegedi Munkástanács »>Figyelmeztetés a templomban politizáló papokhoz« címmel fölhívást bocsátott ki, melyben kilátásba helyezte, hogy a prédikáció leple alatt ellenforradalmi izgatást kifejtő papok ellen megtorló intézkedéseket tesz. I Közös magyar—francia hivatalos vacsora volt a Tisza Szálló éttermében. Boblet ezredes fölköszöntöt mondott a magyar—francia barátságról. A néptanács fölemelte a színházi helyárakat. Hollós József »Vallomás* címmel cikket írt a Délmagyarországban, s ebben csalódásának ad kifejezést, hogy a szesztilalom enyhítését éppen a Munkástanács kezdeményezte. művelődési otthonban vetített filmeknek is sok nézőjük van. Néhány napja a régi világ egy jellemző figurája, az ószeres kopogtatott be lakásomba: Van-e valami használt dolog eladó? Ahol gyerekek is vannak, mégha "stafétaszerűen« hordják is a ruhát, cipőt, a legkisebbről mindig marad használható ruha. Hiába ajánlottam azonban neki, csak ekként válaszolt — »Mit gondol, ki vesz ma már ócska ruhát.!* Ettől ugyan felkopik az ószeres álla. Adjon használt bútort, vagy szőnyeget, azt szívesen megveszem. — Ki vesz ma ócska ruhát? Ennek ikertestvére egy másik kérdés: ki adott el ócska ruhát a múltban? Az »uraságtól* levetett kabátot a munkáskörökben jól ismerték a múltban. De olyan eladó is akadt, aki tavasszal azért adta el felöltőjét, hogy nyárit vegyen, vagy éppen kenyeret vásároljon családjának. Ilyen és ehhez hasonló panasza volt a múltban a gyári munkásnak. Most vajon miről panaszkodnak az üzemekben? Az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat vezetői arról panaszkodtak néhány napja, hogy nem viszik a textilutalványokat a dolgozók, pedig 1957 és 1958 januárjában ugyancsak tülekedtek érte, s a boltoknál is sorban álltak az utalvány beváltásáért. S mit mondanak a munkások: ráérünk, tele vannak a boltok, ha ma nem vesszük meg, megkapjuk holnap is. A

gondok, s velük együtt a panaszok életünk fejlődésével nem tűntek el. Vannak és lesznek és nem is mindig ok nélkül. De ezek a panaszok általában nagyon hasonlítanak arra, amikor a volt falusi, vagy a móravárosi ember, aki pincelakásból a Kárász utcába költözött, panaszkodik, hogy szokatlan neki a lépcsőmászás. Az első emeletre még felkocog, de ha a második emeletre kell mennie, a harmadik héten már méltatlankodik: Lehetetlen állapot. "Ha a tőkés tulajdonos nem csináltatott liftet, a KIK már igazán megcsináltathatta volna!« — Majd erre is sor kőül, de a lift helyett most a lakások építése fontosabb. Nagy Pál Dr. Rusxnyák István kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Rusznyák István akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, 70. születésnapja alkalmából eredményes munkássága elismeréséül, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésben részesítette. Szeged állami ipara 101,7 százalékra teljesítette 1958. évi tervét Néhány napja jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1958. évi népgazdasági terv teljesítéséről. Ebben a jelentésben már benne volt Szeged minisztériumi és helyiipari üzemeinek tervteljesítése is, amelyekről a statisztikai hivatal szegedi igazgatósága szombaton tájékoztatta szerkesztőségünket. A tájékoztató szerint Szeged állami ipara 101,7 százalékra teljesítette tervéit, ezen belül a minisztériumi vállalatok 101,4, a helyiipari vállalatok 105,5 százalékos teljesítést értek el. Az előző évhez mérten 150 millió forint értékű áruval termeltek többet üzemeink, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent. A termelékenység 1958-ban 4 százalékkal növekedett a szocialista iparban. A minisztériumi vállalatoknál 5,1, a helyiiparban 2,7 százalékkal emelkedett, míg a szövetkezett iparban 5,4 százalékkal csökkent. A szövetkezetekben a munka termelékenységének csökkenését az vonta maga után, hogy a sorozatgyártásról jórészt áttértek eredeti feladataik ellátására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Általában a termelékenység 1954-hez • mérten 11,5 százalékkal emelkedett. A 20 minisztériumi vállalat közül 6, a helyiipari vállalatok közül 3 nem teljest-: tette tervét. Elismerésre méltó a helyiipar termelési eredménye, mert a tervezettnél kevesebb munkáslétszámmal érték el. Szépen alakult az egy főre eső termelés is ebben az iparágban. A termelés növeléséhez hozzájárult az is, hogy az üzemek több munkást foglalkoztattak, mint az előző' évben. 1958-ban 20 375 munkást és alkalmazottat foglalkoztattak Szeged üzemeiben. A munkáslétszám közel 1000 fővel volt több, mint 1957-ben. Az átlagkereset tovább emelkedett Szegeden. Az előző esztendőben 1246 forintos volt, most 1958-ban pedig 1264 forint. A keresetek 1954-hez mérten 400, 1956-hoz viszonyítva pedig 240 forinttal növekedtek. Jelentős jogtudományi gyűjtemény A Szegedi Tudományegye- tet. Olasz nyelven írt tatem Állam- és Jogtudomá- nulmányt a kiadványba dr. nyi Kara tudományos kiad- Pólay Elemér egyetemi taványainak sorában kiemel- nár az ókori Róma nemzetkedő jelentőségű a közel- közi kapcsolatait rendező múltban megjelent kötet. Ez jogszabályok jellegéről, és azokat a ünnepi dolgozato- azoknak a római jog rendkat tartalmazza, amelyeket szerében elfoglalt helyéről, a kar tagjai, a budapesti és A nemzetközi vonatkozápécsi testvérkarok nemzet- sú munkák mellett helyet közi jogi professzorai, s az kaptak a kötetben államjooktatói működésének ötven 0», államigazgatási- és pénzéves jubileumát ünneplő dr. ügyi-jogi, büntető eljárásBúza László akadémikus jogi, munkajogi és jogtörtétöbb jeles fiatal tanítványa »eti tárgyú értekezések is. készített. Ezzel is kifejezik Ezek a következők: dr. Konagyrabecsülésüket a neves vács István egyetemi tanár: szegedi egyetemi tanár öt- "A magyar közjogi pozitivizvenéves, eredményekben gaz- mus és Búza László első modag oktatói és tudományos nográfiái*; dr. Martonyi Jámunkássága iránt. nos egyetemi tanár: "A közElőszót dr. Martonyi Já- szolgálati jogviszony keletnos, a jogi kar dékánja írt a kezése*; dr. Szabó József kötet elé, amely az ünnepelt egyetemi tanár: "A pénzügyi szaktárgyának megfelelően - ellenőrzés fejlődése a matöbb nemzetközi jogi vonat- gyár jogban*; dr. Bólya Lakozású tanulmányt tartal- jos egyetemi tanár: -A tármaz. Dr. Antalffy György, gyalás bírósági előkészítéséa Szegedi Tudományegyetem nek formáiról, alanyairól és rektora "A rabszolgatartó egyéb eljárási szabályairól Athén nemzetközi kapcsola- a büntető eljárásban*; dr. tai« címmel írt francia nyel- Nagy László egyetemi távén tanulmányt. A továbbiak- nár: -A munkajogviszony, ban dr. Hajdú Gyula, a bu- mint a munkajogi anyagi dapesti Eötvön Lóránd Tu- felelősség előfeltétele*; dr. nyi Béla, a pécsi Állam- és Maday Pál egyetemi docens: Jogtudományi Karán a nem- "Árendás jobbágyok szerzőzetközi jog professzorának déses formulái a mindszent"Kolonializmus és neutraliz- ányási uradalomban*, s vémus« címmel a gyarmati gül dr. Both Ödön egyetemi rendszer és -a semlegesség adjunktus: "Szemere Bertakérdéséről írott munkáját, lan belügyminiszter nemzedr. Herczeg Géza, az Állam- tiségi politikája 1848 nyarán, és Jogtudományi Intézet Dr. Nagy László és dr. Szamunkatársának "A pozitiviz- bő József német, illetve anmus kérdése a mai nemzet- gol nyelven írta tanulmáközi jogtudományban*, dr. nyát. A kötet valamennyi Horváth Róbert egyetemi lvű tanulmányát tanarnak »A nemzetközi sta- , ... tisztikai együttműködés ki- orosz es Lancia nyelvű tarfejlődése*, dr. Nagy Károly talmi kivonatok kísérik, tanársegédnek "Az analógia és a joghézag kérdései a nemzetközi jogban*, dr. Papp Ignác tanársegédnek "Az állam meghatározása és a nemzetközi jog«, s dr. Vitányi Béla, a pécsi Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi jogi professzorának "Az államnak más állam joghatósága alóli mentességére vonatkozf elméletek* című dolgozatait tartalmazza a köMegalakult az 1959. évi szegedi ipari kié lítás és vásár előkészítő bizottsága Szombaton, tegnap délelőtt a városi tanács ipari osztályán megtartotta alakuló gyűlését a szegedi szabadtéri játékok alkalmával rendezendő ipari kiállítás és vásár előkészítő bizottsága. A 15 tagú bizottság a tanács ipari osztálya mellett társadalmi szervként működik majd. A kiállítást és vásárt a Horváth Mihály és a Deák Ferenc utcában, az Építőipari Technikum helyiségeiben és udvarán, a Fáklya Mozi kerthelyiségében, az Iparcsarnok udvarában, a Kamaraszínház nagytermében és előcsarnokában rendezik meg. A Juhász Gyula Kultúrotthon udvarát viszont vendéglőnek alakítják át a vásár idejére. A kiállítás és vásár külön érdekessége, hogy a szegedi papucs, a szalámi és paprikakészítés módját a vásár látogatói a helyszínen is megtekinthetik. Ujabb árucikkek drágultak meg Franciaországban A franciaországi drágasági hullám krónikájának legújabb híre a francia statisztikai intézet hivatalos közlése, amely szerint a múlt héten a 23 legfontosabb élelmicikk közül 18nak az ára emelkedett. A jövő a termelőszövetkezeteké Beszélgetés dolgozó parasztokkal a szerkesztőségben Ankét volt tegnap délelőtt a Délmagyarország szerkesztőségében. A meghívott egyéni dolgozó parasztok, elsőtípusú tszcs és tsztagok a mezőgazdaság szocialista átalakításáról folytattak eszmecserét a szerkesztő bizottság tagjaival. Berta Mihály, Kopács Vincze, Bangó Imre, Csiszár Antal, Volford József, Czirok József, Lovászi János és Király József nagyon sok hasznos tapasztalatot mondtak el. Jelen volt a megbeszélésen Mágori Imre, a városi tanács mezőgazdasági osztályának tsz-csoportvezetője is. A közel négyórás beszélge'és után megállapították a jelfcínivők: ha nem jön közue az ellenforradalom, akkor ma Szegeden sokkal előrébb állnánk a termelőszövetkezeti mozgalommal. Alig történt volna kilépés és az egyénileg dolgozó parasztok is bátrabban követnék ma már a szövetkezetben dolgozó társaikat. Egyöntetű volt a vélemény abban is, hogy az egyéni, kisparcellás gazdálkodás nem más, mint zsákutca és a jövő — mint a Szovjetunióban. Kínában, Bulgáriában, Csehszlovákiában stb. — nálunk is a termelőszövetkezeteké. Ök mégis miért nem szövetkezeti tagok? Ennek okát is egyszerűen és őszintén megmondták: sajnálják a régi gazdálkodási formát, ha sokszor nehéz is, és bizalmatlanok az új. iránt, önmaguk igazolására felsorolták azokat a nehézségeket, amelyek eddig kétségtelenül tapasztalhatók voltak egyikmásik tsz-ben. De ezenkívül A meghívók alapján már átvehetők a jegyek a szombati III. szegedi újságíró bálra Már szétküldték a meghí- nuár 31-én este a Hungária vókat a III. szegedi újság- összes termeiben rendeznek, író bálra, amelyet a magyar A kiküldött meghívók a!*it>sajtó napja alkalmából, ja- ján a jegyek hétfőtől kezdve, kedden délután 5 óráig vehetők át a Délmagyarország szerkesztőségének titkárságán (Sztálin sétány 10). A bál túlzsúfoltságának elkerülésére a tavalyinál kevesebb jegyet bocsátottak ki és a jegyeken feltüntetik, hogy az a Hungária melyik részébe, az étterembe, rózsaszín-terembe, a galériára, hallba, a kártyaszobába vagy az emeleti táncterembe szólnak. A színvonalas műsor mellett bőven lesz alkalom szórakozásra ezen az újságíró bálon. Az elmúlt évhez hasonlóan ismét két zenekar játszik. A földszinten a Hungária-zenekar, az emeleti táncteremben pedig a Pixalam dzsessz-zenekar gondoskodik a jó hangulatról. A Délmagyarország kiadóhivatalában továbbra is elfogadnak előjegyzést a jegyekre Előreláthatóan szerdától kezdve vehetik majd át az előjegyzések alapján a résztvevők a jegyeket .a kiadóhivatalban. tettek javaslatokat is. A többi között például indítványozták, hogy a szegedi üzemekben ne dolgozhasson földdel rendelkező paraszt, mert az ilyen egyrészt háttérbe szorítja a városi munkanélkülieket, másrészt kétlakiságánál fogva a termelőszövetkezetek ellen beszél. Tettek továbbá olyan javaslatot is, hogy a párt nagyobb erővel és az eddiginél határozottabban folytassa az agitációt, hogy tömeges legyen a belépés a tszekbe, mert a dolgozó parasztok sokan egymásra várnak, nem akarnak egyenként előre menni. Végül abban állapodtak meg az ankét résztvevői, hogy nem fejezik be az eszmecserét, hanem meghányják-vetik majd a dolgot ismerőseikkel, családtagjaikkal is.