Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

Vasárnap, I9S9. Juvár tS. 2 1 Szovjetunió elmélyült kapcsolatok kiépítésére törekszik Finnországgal — jélentette ki Hruscsov A Leningrádban tartózkodó Kekkonnen finn köztársa­sági elnök tiszteletére - mint már közöltük - Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken vlllás­reggélit adott. Ez alkalommal mondott beszédében a szov jet kormány elnöke részletesen foglalkozott a szovjet­finn viszonnyal, hangsúlyozva, hogy a két állam között az utóbbi években jó, baráti kapcsolatok alakultak kl és a kapcsolatok évről évre Javulnak. Kedvező alapokon fo­lyik a kereskedelem, fejlődnek a két ország kulturális kapcsolatai. A szovjet kormány állandó figyelmet ford t a finn-szovjet viszony további javítására - hangsúlyozta Hruscsov, kiemelve Kekkonnen érdemelt a szovjet—finn baráti kapcsolatok elmélyítésére való törekvésben. A szovjet kormányfő ezután emlékeztetett arra, hogy a két ország baráti kapcsolatait az 1948-ban megkötött és 1935-ben húsz évre meghosszabbított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapozta meg. Később azonban dermesztővé vált a légkör — folytatta Hruscsov — és ez károsan kezdett hatni barátságunkra. Véleményünk szerint ez az elhidegülés a Fagerholm-kor­mány hatalomra jutásával állt be. Fagerholm mögött mi Tannert és híveit látjuk; Leskínent és másokat, akik szov­jetellenességükről hírhedtek. Az új Sufcselűinen-kormány megalakulásával kapcso­latban Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy ez a kor­mány elősegíti majd a finn és a szovjet nép barátságá­nak erősödését. Olvan viszonyt szeretnénk Finnországnál - mondotta Hruscsov —, hogy az példa legyen rá, milyen jó kapcso­latok állhatnak fenn egy szocialista állam és egy olyan ál­lam között, amelynek társadalmi rendszere nem szocialista alapokon nyugszik. Kekkonnen válaszbeszédében kijelentette: Hruscsov beszédében -bizonyítékot Iát arra, hogy Finnország és a Szovjetunió viszonya a szivélyesség is a teljes bizalom alavján fejlődhet, azon az alapon, amely tavaly májusi ta­lálkozónk óta áll fenn. Mi. finnek, nagyra becsüljük Hrus­csov nyilatkozatát- — fejezte be beszédét Kekkonnen. OII«nhonner i A Nyugatnak tárgyalnia kell az európai biztonságról! Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt vezetője a svájci televízió péntek esti adásában kijelentette: a né­met probléma megoldása eéljálól a Nyugatnak hozzá kellene járulnia, hogy tárgyal­fanak új katonai és bizton­sági státusról Európában. -Ide tartoznak a tárgyalá­sok atomfegyvermentes öve­zetről, csökkentett fegyver­zetű övezetekről és európai ellenőrző rendszerről« — mondotta Ollenhauer, majd hozzátette, hogy pártja nem akarja Németország semlege­sítését olyan értelemben, hogy politikailag és katonai­lag légüres térré váljék. Pártja azt szeretné, ha Nyu­gat-Németország vagy az új­raegyesített Németország egy új európai biztonsági rend­szerbe kapcsolódnék bele, amelyet vagy az ENSZ sza­bályzata, vagy a két vezető világhatalom szavatolna. A londoni Times című, nagytekintélyű lap szombati számának vezércikke ugyan­csak az európai biztonság kérdésével foglalkozik s megállapítja, hogy a Német­országot kettéválasztó határ két oldalán állomásozó fegy­veres erők korlátozására, vagy esetleges csökkentésére vonatkozó megegyezés meg­kötése lenne a legtöbbet ígé­rő lépés az európai feszült­ség enyhülése felé. A lap szerint Hruscsov azzal, hogy felvetette a megbeszélések lehetőségét, arra ösztönözte a szövetségeseket, hogy gon­doskodjanak Németország­ról és az európai biztonság­ról. A Nyugatnak — írja — először is válaszolnia kell a szovjet jegyzékre, azzal, hogy széleskörű tárgyalásokat ajánl fel, amelyek magukba foglalják Németország jővö­jét és Nyugat-Európa biz­tonságát. TvwwrwwT wvw mwTwwr EUn-ult a kínai pártküldötíség az SZKP XX/. kongresszusára Az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására szombaton TU—104-es re­pülőgépen elindult Moszk­vába a Kínai Kommunista Párt küldöttsége, hogy részt vegyen az SZKP XXI. kongresszusán. A küldött­ség vezetője Csou En-laj, a a KKP Központi Bizottsá­gának elnökhelyettese. —• « i i i ii Lengye—csehszlovák kü.ügyminíszieri találkozó Prágában Rapacki, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminiszte­re háromnapos látogatást tett Prágában. Többször tár­gyalt Dávid csehszlovák külügyminiszterrel. Megbe­széléseiken a jelenlegi nem­zetközi helyzettel, a két or­szágot közösen érintő kér­désekkel és a két ország egymás közötti kapcsolataival foglalkoztak. Rapacki és kísérete pénte­ken az esti órákban hazauta­zott Varsó ba. Befe|B?6dtftt a Duna-blzot ság XVil. ülésszaka A Duna Bizottság XVII. ülésszaka több. mint egy­hetes tanácskozás után Bu­dapesten befejeződött. A tárgyalt kérdések közül az egyik legjelentősebb a hajóút és a vízi építmények méreteinek meghatározása volt. A jövőben épülő hajók nagyobbak, hosszabbak, ma­gasabbak lesznek a maiak­nál és mélyebbre merülnek. Ezzel a kérdéssel azért is fontos foglalkozni, mert a Dunán 1030—1065 között már nagy vízierőmű építkezésbe kezdenek. Igy megkezdik a nagymarosi magyar—cseh­szlovák vízierőmű építését. Már foglalkoznak a Duna legnehezebb szakaszán, a Vaskapunál létesítendő erő­mű építésének előkészületei­vel is. 29 darab négylalálafos szelvény a io lón A lottó negyedik játék­hetére beérkezett 3 575 451 szelvény, öttalálatos szel­vény nem volt, 4 találatot 29 fogadó ért el. A nyere­ményösszeg egyenként 92 ezer 468,73 forint. A há­romtalálatos szelvények száma 3530, szereményösz­szeg egyenként 380 forint. Kéttalálatot 90 437 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 14,80 forint. rm»mmTm»m»?mrm? Málta — Anglia nagy problémája PQgfvtlensé­fot kapjon-e Málta? Eset­leg csatlakoz­zék Angliához? Ezek a kérdé­sek foglalkoz­tatják immár évek óta Mál­ta lakóit épp­úgy, mint az angol kor­mányt. A 318 négy­zetkilométer kiterjedésű, 8 szigetből álló, 350 ezer lako­sú Málta, az angolok föld­közi-tengeri flottájának fontos támasz­pontja egyálta­lán nincs meg­elégedve a ma­radék angol gyarmatbiro­dalomban el­foglalt korona­gyarmati -rangjával-. Az tlégedetleiuég legfőbb oka Málta rossz gazdasági hely­zete. Sok a munkanélküli, mert az ango­tok nem hajlandók növelni A félig olasz, félig arab a Máltán lévő hajóépítő és máltaiak — és elsősorban a javító üzemek kapacitását, fiatalságuk — előtt nincs eőt egy idő óta jelentősen semmi bíztató Jel nemcsak csökkentették e gyárak és jövőjüket illetően, de arra ftzeraek foglalkoztatottságát, vonatkozóan sem, hogy a je­lenlegi gazdasági válságból hamarosan kilábalnak. A máltalak szeretnének önállóak lenni, ehhez azon­ban nincs gazdasági erejük: a mészkőből álló szigeteken földművelésről alig lehet szó — még az Ivóvizet ls Importálni kell! Marad a halászat — s más semmi. Igy azután kénytelenek el­túrni az angolok basdskodá­sát, akik nincsenek tekintet­tel a máltaiak problémáira, s úgy vélik, hogy azzal, ha biztosítják Málta élelmlszer­sziilcségletének négyötödét, akkor mindent megtettek. Ujabban az angolok fel­függesztették Málta alkot­mányát, mert a három mál­tai párt nem tud megegyez­ni a szigetcsoport problémái­nak megoldásában. Egyelőre angol kormányzó irányítja Málta ügyeit még egy évig, vagy legalábbis addig, amig a három máltai párt meg­egyezik a sziget jövőjéről. Ennek természetesen előfel­tétele az, hogy az angolok biztosítsák a szigetcsoport lakói nagyobbfokú foglal­koztatottságát. Ez nemcsak kifizetődő volna az angolok számára, de erkölcsi köteles­ség ls: szerény méltányolása lenne annakasok áldozatnak, amelyet a máltaiak hoz'ak Angliáért a második világ­háborúban, amikor a német és az olasz légitámadások egész sorát szenvedték el. P erényi István Mikojan sajtótájékoztatója az Egyesült Államokban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) nl a népek békés és nyugodt dések megoldására, s külö- életének előfeltételeit. — Felhasználom az alkal­mat, hogy kifejezzem őszln­MBMHM^H el­nösen nem lehet erre ala­pozni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal te hálámat Eisenhower kapcsolatos állásfoglalást. Ez nőknek, Nixon a tény megszilárdítja meg- Dulles külügyminiszternek, győződésünket, hogy a Szov- és mindazoknak a szerveze jetunió és az Egyesült Álla- teknek és egyéneknek mok más országokkal együtt Amerikai Egyesült Államok • ... . kifejtett erőfeszítéseivel m\g ban, akik olyan szívélyes fo- tumot adtunk át nekik ha­- m- - .. - a á' • táridőt szabtunk, egyoldalú megoldásra törekszünk és vitapartnereink nem tud* tak megállni érvelésünk ereje elótú>s nem tudtak ez ellen semmi komolyat fal* hozni. alelnöknek, tárgyilagosan állíthatom — egy dologra azonban fel kellett figyelnünk. A nyugta­az lanság egyik forrása, az az értelmezés, hogy mi ultimá­lehet és meg ls kell teremte- gadtatásban részesítettek. A rexető államférfiak találkozásának ^SnyK, hgT­gondolatát ax Egrehült Államokban is hely estik letesen amerikai beszámolt vároaolrfian láspontunkat helytelenül ér­telmezik. Mind az ultimá­tum, mind a fenyegetés puszta kitalálás. Saját maguk Mikojan ezt követően rész- Dulles táviratában államka- találták kl, s meg is Ijedtek egyes pitaltzmusról olvastam — tőle. való mondotta Mikojan —, ameri- Berlin státusára vonatkozó tartózkodásáról, találkozásé- kai tartózkodásom idején javaslatunk a lehető legbé­ról az amerikai üzleti körök Dulles úr nagy tájékozottsa- kfeebb javaslat, amely íigye­képvlselőlvel, majd vála- got árult el a marxizmus— i^mt* veszi mindegyik fél szolt a tudósítók kérdéseke, leninizmus kérdéseiben, érdekeit, senkinek sem ad új A kérdések egy csoportja Amikor egy alkalommal egy privilégiumokat és senkit arra vonatkozott, mennyiben vendég megkérdezte, alkal- srm tószt meg a réglektől, segitl elő a látogatás a szov- mazzák-e az anyagi érde- mert a megszállás nem ki­jét—amerikai kapcsolatok kéltség elvét a Szovjetunió- váltság, fis mi lesz hat hó­megjavulását, az esetleges ban, Dulles épp olyan ala- nap elteltével? - kérdezik csúcstalálkozót. A Reuter tu- pos választ adott, mint ami- mégis. A haláridő megállapí­dósítója például feltette a lyent magam is adhattam tása egyáltalán nem abnor­kérdést elősegltl-e Mikojan volna. Én még meg is di- mális dolog, hiszen a végte­útja esetleges kéthatalmi ta- csőriem Dullest jó marxista i«nségig nem lehet tárgyalni, lálkozó illetve egy Hruscsov —leninista tudásáért — mon- - " ~ " —Eisenhower találkozó lét- dotta Mikojan, a tudósítók derültsége közepette, s egy­tunk a legkülönbözőbb szin tű találkozóknak — vála­szolt Mikojan. Jóleső érzéssel vesszük tu­domásul, hogy most az Javaslatunkban a fő gon­dolat nem a hathónavos határidő, hanem a tár­(Tiralisok gondolata. Ha a tárgyalások megfelelő szómban kénytelen voltam mederben folynak, ha lá+szik erre reagálni, de felmerült a Jóakarat, akkor meglehet bennem az is, nem tréfáról a határidőt néhány nappal, rejottet. szercsak Ilyen táviratot ka­T Mi "E? pok a repülőtéren! Vála­van-e szó. A Pravda tudósítója meg amerikai vezetők is ezen a kérdezte, amerikai utazása véleményen vannak. kapcsán mit mondhat a ber­— Gondolja-e, hogy a leg- llni kérdésről, közelebbi jövőben létrejöhet — Majdnem vagy akár néhány hónappal ls hosszabbítani. Az a fő, hogy tdrpjialiunk, hogy megszüntessük Nyu­gat-Berlin megszállását. mindenütt így az ellenünk felhozott vád a csúcstalálkozó? —kérdezte szóba került a berlini kér- jgartalan. Javaslatunk nem az Humanlté tudósítója. déssel kapcsolatos álláspon- új konfliktus megteremtését, önök többet akarnak tunk — Jelentette kl Miko- hanem a régi rendezését cé­tólem megtudni, mint amit jan magam is tudok — válaszol­ta mosolyogva Mikojan. Egy más kérdésre vála­szolva a miniszterelnökhe­lyettes kijelentette: — Azoknak az akadályok- Köztársaság nak megszüntetése nélkül, Iránt érdeklődtek, lozza. A német béhexxerxődés gondolatát nem Ithet elutasítani A Német Demokratikus és a Német Szövetségi Köz­tudósítói az társaság viszonya. __ — Jó kapcsolatunk van a amelyek ma még fennállnak, vélekednek az Egyesült Al- Német Demokratikus Köz­nem "lehet szó a szovjet— lamok vezető körei a német társasággal és Ilyen kapcso­amerlkat kereskedelmi kap- konföderáció megteremtésé- latokat kívánunk a Német csolatok komolyabb fejlődé- nek, illetve a német béke- Szövetségi Köztársasággal ls séröl. Az üzletemberek az akadá l*ok megszüntetését kiván­szerződés megkötésének le- — válaszolta Mikojan. — Ez volt a célja tavalyi látoga­vá- tásomnak ls. Ügy éreztem, hetőségéről. Mikojan a kérdésre uTaTV^'ZZZSLí'írtíí- kwzolva felhívta a figyelmet hogy Nyugat-Németország OnJL^ttouma jelek Dullcs kijelentésére, amely népe és üzleti körei békében ügyminisztérium a jeiejc ^^ ^ amcrlkal külü akarnak élni velünk. Vannak szerint még nem kész erre, m£njgz£er a szabad válasz- azonban revanslszták ls, "Várnunk kell tehát jobn ^^ nem tekinti a német Adenauer úr akkor ügy be­időkre. Ezek az idők eljön- egyesíu5(, egyetlen módszeré- szélt velem, hogy az bizo­nyos reményekre Jogosított fel, később azonban ellensé­ges hangú nylla+kozatokat nek, mert az élet ezt köve- nek A békeBZerz6déíi meg. teli" — mondotta Mikojan. kötésének lehetőségéről Szól­A Mezsdunarodnaja Zslzny va Mikojan hangsúlyozta, a VVH című szovjet folyóirat tudó- Szovjetunió javaslatára még tett a szocialista államokról sítója megkérdezte, mi a mi- nem érkezett nyugati válasz, és elsősorban országunkról. •Éta A Bundestag berlini ülését .. . ... ls provokatív lépésnek te­Síi tekeszer- klnthetJak hlszen Nyugat. .?í '.J?nA?mát nem uta- Berlin nem Nyugat-Német­ország része. de nlszterclnökhelyettes véle­ménye annak lehetőségéről, hogv a két ország sajtója -enyhítse kifejezéseit egy­mással szemben". — Erre akkor van lehető­ség, ha mindkét ^J cgyíor- kérdcite Mlkojant vélcmé_ mán cselekszik - válaszolta > • sithatják el. A DPA nyugatnémet hír­ügynökség tudósítója meg­Mikojan. nye szerint a múlt évi nyu­gat-németországi látogatása Mindazonáltal nem veszít­jük el reményünket és mindent magteszünk, hogy megjavuljanak kapcsolata­ink Nyugat-Németország­gal. Ax űrrakéta a Szoefetun'ó erejének bizony ítéka — A ml sajtónk eláll az óta romlott-e a Szovjetunió erős kifejezések használatá­tól, ha ugyanezt teszi az Egyesült Államok sajtója is. Nem azért használunk erős szavakat, mert tetszenek ne­künk, hanem azért, mert ha Az AFP tudósítója azt azzal kapcsolatban is, hogy olyan kérdések kerülnek kérdezte, hozott-e valami a SAS-repülőtársaság gé­szóba: a btetarcakk^ ú3at " "ovjet űrrakéta « P®. melyen Mikojan vissza­ezek az™rös Stak tel- annak fogadtatása a nemzet- indult az Egyesült Államok­jességgel indokoltak. A szörfét érvek megdönthetetlenek• nek bizonyultak közi politikában? ból, motorhiba miatt kény­Mikojan válaszában hang- telen volt kényszerleszállást súlyozta: végezni egy amerikai tenge­— Az űrrakéta felbocsátá- részetl támaszponton, sa újabb bizonyítéka volt — Jó hogy nem egy órá­hazánk erejének. Ezt az val később romlottak el a erőt azonban mi nem a há- motorok. Többen megkérdezték, vár ható-e, hogy válaszul Miko jan útjára, egyes amerikai borúra, hanem a béke meg­személyiségek is ellátogat- ör2ésére akarjuk fölhasznál­nak a Szovjetunióba. ni. — Űgy hiszem, hogy erre kérdésre válaszolva •sor kerül, mert a légkör ' kedvező rá. Mikojan szólt róla, hogyan Konkrét tudomásom azonban fogadták az Egyesült Álln­nincs erről — mondta a mokban a szakszervezetek Általában szerencsém szovjet miniszterelnökhelyet- vezetői és tagjai. Elmondot­Egy óra múlva ugyanis már az óceán fölött let­tünk volna, s valószínűleg nehezen találtunk volna közben leszállóhelyet. tes. van, ezúttal is így adódott. A ta, hogy eredetileg nem sze- repülőtársaság megvizsgálja A sajtó beszámolt arról a u tervében találkozás a az Ügyet, és az objektív vlas­távlratról, amelyet Dulles *, , , ', j , . . amerikai külügyminiszter In- szakszervezeti vezetőkkel, gálát mindenkinek javára tézett Mlkojanhoz elutazása azonban Carey, az AFL— szolgál. után, s amelyben a Szovjet- CIO vezetője vlllásreggelil Végül Mikojan röviden unió gazdasági rendszerét adott lát0gatása alkalmával, szólt dániai tartózkodásáról ;eztemkS bo"gáratódós!tó 9 ezen a vlllásreggelin több is. Dániai fogadtatásáért a megkérdezte Mikojant, mi a szakszervezeti vezető vett miniszterelnökhelyettes me­véleménye a táviratról. részt, leghangú köszönetet mon­— Csodálkoztam, amikor Több kérdés hangzott el dott a dán kormánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents