Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

CsflWrtSk, 1989. Január tt 4 Hemcsak a szatymazi őszibarack, hanem a vásárhe yi búza is igényli az istaliótrágyát Mostanában akárhány szatymazi emberrel talál­kozom, mindegyik büszke­séggel beszél falijáról. Azt mondják: A szatymaziak megmutatták, hogy eszes emberek. A hagyományos hírű budavidéki őszibarack, meg a ceglédi elmaradt a szatymazi mellett. Mert a szatymazi őszibarack ko­rábban érik, meg jobb is. Bár ez utóbbit nagyon so­kan — kiváltképp a szak­emberek — kétségbe von­ják, sőt azt is tagadják, hogy a szatymazi barack mennyiségben is megelőzte volna a budait. Az azonban kétségtelen, hogy »> egykori silány pár mázsa rozsot termő szaty­mazi föld a néphatilom éveiben kitett magáért. Megmutatta: milyen óriás kincsek rejlenek a szőke homokban, mennyivel job­ban élhet meg rajta az em­ber, ha belterjesebb módon gazdálkodik. Mostanában azonban egy­re Inkább tapasztaljuk: ha közvetlenül nem is, de köz­vetett módon nagymérték­ben növekszik a szatymazi őszibarack termelési költ­sége. Ezt a helyi földműves­szövetkezet egyik számada­ta bizonyítja legjobban. Ez arról tanúskodik: a szaty­mazi gvümölcsöseszdák nem kevesebb, mint kétezer vagon istállótrágvára jelen­tették be vásárlási igé­nyüket. A földművesszövet­kezet tőle telhetően gondos­kodott ls a trágya beszerzé­séről, méghozzá a "követke­ző módon: Kapcsolatot te­remtett a vásárhelyi föld­művesszövetk*zettel, s a vásárhelyi földművesszövet­kezet elsősorban egyéni gazdáknál le is kötötte a szatymaziak számára a két­ezer vagon trágyát. Magában véve nem lenne ez hiba, sőt a szatymazi szövetkezet leleményes ke­reskedelmi tevékenységéről tanúskodik. Csakhogy ne­künk ma már nemcsak őszi­barackra, szőlőre, hanem az eddigieknél jóval na­gyobb mennyiségű kenyér­gabonára is szükségünk van. Pontos statisztikát le­hetne készíteni arról, hogy a szatymazvidéki gyümölcs­termelés intenzitásával pár­huzamosan milyen mértek­ben csökkentek a kitűnő acélos búzát termő vásár­helyi bánáti földek gabona­terméshozamai. Következés­képp meg kell állapítanunk: minden vlllahegyre való trágyára ott van szükség, ahol az termett. Ma már egyre több fe­keteföldi gazda számítja ki magának azt a súlyos vesz­teséget, melyet a trágya • el­adása jelent számára. Ez pedig bizonyos törést vérit előre a Szatvmaz vidéki szóló- és gyümölcstermelés növekedésében. Ez kérlel­hetetlenül be is következik akkor, ha a szatymazi és más homoki gazdák időben nem gondo'nak erre. A gyü­mölcstermelés mellett to­vábbra is elhanyagolják a a takarmánvtermesztés és az ái'arienyésztés fejleszté­sét. Teljesen világos: nép­gazdaságunknak nincs szük­sége olvan gyümölcsexport­ra, melvnek jövedelméből azután külföldi búzát, takar­mánygabonát kell vásárol­nia. A gyümölcshozamokkal tehát együtt kell növeked­niük a gabonatermés-ho­zamoknak is. \ A mai tudományos lehető­ségek segítségével ezt az egyre élesebben jelentkező problémát mielőbb meg kell oldani. múlt évinél kevesebb Kétszázharminc esztendő­vel ezelőtt, 1729. január 22­én született Gotthold Eph­jegyet bocsájianak ki a il. szegedi újságíró bá ra Tekintettel a nagy érdek­lődésre, a III. szegedi új­ságíró bál rendező bizottsá­ga úgy döntött, hogy csupán annyi jegyet bocsát ki, ahány férőhely van a Hungáriában. A korábbi évek gyakorla­tától eltérően ez évben a Hungáriában nem lehet asz­talt foglalni a bálra. A rendező bizottság tagjai keresik az egyes üzemeket, hivatalokat, intézményeket és a helyszínen beszélik meg, hogyan elégíthetik ki a jegyigényeket. Az akkor át­adott meghívók felmutatásá­val lehet majd átvenni a je­gyeket a Délmagyarország szerkesztőségében. (Egy be­lépőjegy ára 20 forint.) A mai naptól kezdve a jegyigénylőket a Délmagyar­ország kiadóhivatalában is előjegyzik. LESSING nista te élvezi az utókor őszinte megbecsülését. Szem­befordult a rosszal, s egy feltörő osztály éber és derült humanizmusát képviselte. Roppant munkával, harccal raim Lessing, német dráma­író és kritikus, a XVIII. cióknak is kedves olvasmá­>zázad egyik legrokonszen- nyai. Mint esztétikus, korá­vesebb íróegyénisége, Goethe nak valóságos óriása volt. és örömmel egész életböl­ís Schiller közvetlen előfu- Hatalmas kritikai és esztéti- csességét summázta utolsó ára. Mindketten az ő nyo- kai munkásságából máig is nagy művébe, a Bölcs Ná­tán indultak, s mindketten kiapadhatatlan kincsesbánya, thánba, melyben leszámolt adósa voltak. Goethe te, forrás a Laokoon vagy afes- az embert embertől távol­Schiller is a felvilágosodás tészet és költészet határairól tartó előítéletekkel is. gyermeke volt — s a német és a Hamburgi dramaturgia. Ma már kevés olvasója polgári felvilágosodás és Szerteágazó, gazdag mun- van, jóllehet, nem egyszerű Lessing egyet jelentett. kásságát kivételes egyénisé- irodalomtörténeti határkő. a következő napokban fel-;: Lessing írta Németország- ge foglalja egységbe, amely- Alkotó ember volt, s megér­• ' ban az első polgári színmű- nek bűvölete alól nemcsak demli a kései utódoktól is, veket, amelyekkel a feltö- a nagy kortársak nem tud- hogy ne csak a szellem, a rekvő új osztály méltóságát ták kivonni magukat, de az gondolkodás nagy embere­és képességeit bizonyította a olyan szellemi utódok sem, ként tiszteljék, hanem mint színpadon. Tanító meséi és mint például Thomas Mann. irót is megismerjék és meg­epigrammái kései generá- Lessing mint nagy huma- szeressék. — 2900 hízott sertést adott át fogyasztásra a múlt év negye­dik negyedévében a szegedi Sertéshizlaló. A 2900 sertés kö­zül 600 került exportra, a töb­bi 2300 sertést a belföldi fo­gyasztópiac vette át. Rádióműsor jT Csütörtök KOSSUTH-RADIO óra Hírek. 18,15 Könnyűzenei 4,25 Rákóczi-Induló. 4,30 Hl- híradó. 18,45 Százados szen­rek, időjárásjelen;és. 4,40—6,00 záció. 19,15 A nemzet csalogá­Zenés műsor. Közben 5,30 Hl- nya- 1954 36 éjszakát, gyere­rek, Időjárásjelentés. 6,00 Falu- keh- Esti krónika. 20,22 rádió. 6,30 Néhány perc tudó- Mozart: Don Jüan. 22,00 Hl­mány. 7,00 Hirek. ldőjárásjelen- rek. néhány pere külpolitika, tés. 7,10 UJ könyvek. 7,25 Szín- 23.42 Tánczene. 24,00 Hírek. 0,30 házak műsora. 7,45 Naptár. 8,00 Himnusz. Műsorismertetés. 8,08 Technikai FETÖFI-RADIO szünet. 8,10 Könnyűzene 8,55 6_tól 8_lg ReggeU zene. Köz­Édes anyanyelvünk. 9,oo Meny- ben 6 20 színházak, mozik mü­f™20?,^0', völcSenyek iskolája. sora. 6 50 Torna. 8,00 Hirek. 9,20 Négykezes zongoramuzsika, tdriárésjelentés. 14,00 Hírek, Í'i? £ munkásmozgalom dalai- idö. és vízállásjelentés. 14,20 .„ta" A0'00,£'rek'..í°tÓ' idöjáráf" Tánczene. 15,20 A külföldi saj­Jelentés. 10,10 Rádióegyetem. 10 hasábjairól. 15,30 Részletek 49 "®csa'urján: Klarinét" Verdi „A végzet hatalma" cí­íl;°° S,2,e5,eréníi „L«he> két mű operájából. 16,10 UJ nép­karco ata. 11,30 Ezüstkalászos vándorlás. 16,40 Tánczene. 17 gazdatanfolyam. 12,00 Déli ha- öra 10 „Vers, eredj, légy osz­rangszó, hírek, időjárásjelentés, tályharcos..." 17,25 Népdalok. 12,10 Népszerű egyvelegek. 13,00 17.50 Részletek Mokrouszov Sárközi György versel. 13.10 „szélrózsa" és Dendrlnó Operarészletek. 14,20 Egy falu „szálljon a dal" című operett­— egy nóta. 14,50 Marenzió és jelből. 18,10 RAdlóegyetem. 19,00 Monté Verdi madrigáljaiból. 15 Hírek, 19.05 Ezer szó oroszul, óra 10 Sakk-matt. 15,20 Ifjusá- 19,15 A vörös ház. 19 30 Ezii3t. gt zenekaraink műsorából. 15,25 ka'.ászos gazdatanfolyam. 20,00 Fiatalok filmklubja 16.00 Hírek. Amit szívesen hallgatunk. 2035 A Jó oreg kocsmáros. Pe- Riportműsor. 21,00 Hírek. 21,05 töfl Sándor verse. 16.15 Verbun- Földközy gróf bosszúja, elbe­kosok, magyar nóták. 16,50 La- szélés. 21.30 Magyar nóták. 21 nyok asszonyok. 17.05 Szóra- óra 50 Elöe-tas. 22,00 Könnyű­koztató muzsika. 17.39 Az újabb zene. 22,40 Az obsitos. 23 00 Mű­cseh és szlovák Irodalom. 18 sorzárás S<rt volt a baroir.fi a szerdai piacon Az aránylag kedvezőtlen volt a felhozatal. Különösen időjárás ellenére a tegnapi sok burgonya volt a piacon, piac igen nagy volt. Az árak Kilónként 2,40 forintért ad­is — egy-két cikktől elte- ták. Egyéb zöldségárak: sár­kintve — kedvezően alakul- garépa kilója 2, gyökér 5, tak. Különösen sok barom- vöröshagyma 2,40, fokhagy­íit hoztak fel. Még ennél is ma 8, fejeskáposzta 1,60, kel­szembetűnőbb a tojás meny- káposzta 2,50. Olcsóbb lett a nyisége. 1,60 forintos átlagár savanyú káposzta, az elmúlt alakult ki, de még egyforint piacokon általában 4 fcr.'n­harmincért is adták darab- tért adták. Tegnap 3,51 tó­ját a tojásnak. Baromfiárak: rintos átlagár alakult ki. csirke kilója 21, tyúk.19 Igen sok a'mát hoztak fel pulyka 19 kacsa IV. hízott ^ Ki'óját 4 forin­kacsa 21 liba 19, hízott liba ^ adták EgJyéb árak; 21 lonnt volt. sz6,ö 6_ dió 13) mák 28_ méz Zöldségfélékből te nagy 23 forint volt Í22) Előszoba. Benne egészségügyi láda. Majd még egy ajtó, ki a folyosóra. A lámpák egyforma, rózsaszín fényt szórtak szerteszét Peterson átment az éppen negyvennyolc lépés hosz­szú folyosón, s ott, a szélső ajtó előtt megállt. Benyitott. A dolgozószobába került. Könyvek, írószerek, elemző gépek közé. Egy nagy asztalon integrátor állt, s az asz­tal mellett, az öblös karosszékben formátlan tömeg he­vert: akár egy halom piszkos fehérnemű. Vagy mégsem — egy ember ült ott. Puffadt feje felemelkedett, s vize­nyős szeme kidülledt. Aztán rekedt hangon így szólt: — Ki az? Jack közelebb lépett hozzá. Leült az asztal szélére. — Én. Ki az az én? — Jack Peterson. A hústömeg mefordult: «— A felügyelő? — kérdezte szipákolva. •— Nem. Csak egy rab. — Akkor jó. Sokáig te se húzod! Elpusztulsz. De előbb olyan leszel, mint én. Hány óra van? — Tíz. — Nagyszerű! — madárijesztő hirtelen megélénkült, az integrátorhoz nyúlt, bekapcsolta, majd a "rádiósisa­kot* kopasz fejére tette. Jack míg a készülék lámpái bemelegedtek, csak az Ismeretlen embert figyelte. Olyan lassan mozgott, mintha izmai teljesen elsorvadtak volna. Tekintete bágyadt, kö­zönyös és értelmetlen volt. Vajon ki lehet? Az idegen most beállította az integrátort. S miköz­ben az ernyő két zöld vonala egymáshoz közeledett, a hústömeg tökéletesen megváltozott; mozgása energikus lett, szeme tüzelni kezdett, teste kiegyenesedett. Hol volt már a régi madárijesztő!... Szigorú és vad tekintetű, éltes, zömök férfi ült Jackkel szemben a karos­székben. , Jack döbbenten nézte ezt a hihetetlen változást, A férfi meg rákiáltott: — Ki engedte meg magának, hogy az asztalra ül­jön? El innen!... Hm. azt mondja, hogy ön Peterson! De ki az a Peterson?! Aha, már emlékszem! Maga egy szerencsétlen kis pincsikutya, akinek térden kellene csúsznia előttem, mert én mentettem meg az életét!... Ezeket a papírokat pedig, melyeket — maga ostoba! — összegyűrt, úgv kellene tisztelnie, mint a hétszentséget!... Olyan konstrukció számításai vannak rajta, amelyhez ké­pest ez az integrátor annyit ér, mint a játékkard az atombomba mellett. Most pedig takarodjék! És ameddig 'nem hívom, be ne tegye ide a lábát! Mert én vagyok a Wagner! A Wagner! Megértette? Jack Petersont mintha lesöpörték volna az asztalról. Nem a kiabálástól ijedt meg. Dehogy. Hanem azon le­pődött meg annyira, hogy az integrátor feltalálója ült előtte — rabságban! — Bocsás-on meg, professzor úr! — morogta zavar­tan. — Igazán nem tudhattam, hogy ön... Amikor a kéziratát olvastam ... — Maga olvasta a kéziratomat?! — Wagner szúrós szemmel nézett rá. — Hazugság! Maga Harwood kémje. De tehetségtelen kém. Takarodjon! Jack vállatvont és kiment a szobából. Pillanatnyi iz­galma most megint közönnyé változott. Hát jó! Végered­FQROITQTTA GAISAI pqnqzác ményben olyan mindegy, hogy ki találta fel az integ­rátort. figyelem! A Minőségi Ruhajavító KTSZ Jól bevált házivarrónő szolgálatát keresse fel. Férfi, nól, gyermekruhák alakítását, Javítását szakszerűen a dol­gozók lakásán elvégez­zük. Kívánságra gépet vi­szünk. Érdeklődni és meg­rendeléseket feladni a Mi­nőségi Ruhajavító KTSZ központiában, Kigyó u. 1. szám alatt lehet. Már nem is a kíváncsiság, csak a vak ösztön vitte át a szomszédos szobába. Ez a szoba ugyanolyan formájú volt, mint Wagneré, csak valamivel kisebb. Jack az integrátorhoz ült, hogy felvegye a "rádiósi­sakot*. De váratlanul kinyílt az ajtó és egy sovány kö­zépkorú férfi jelent meg a küszöbön. ' ' * — ön tévedett — mondta ridegen —, az ön szobáját lejjebb van. j — Bocsánatot kérek. Jack kikapcsolta az integrátort. Felállt és az ajtói felé indult, de útközben még egyszer visszapillantott aí sovány emberre. Megállt. Valahol már látta ezt a férfit." — Bocsánat, nem ismerjük mi egymást? A férfi meghajolt: •— Vogel. Peter VogeL — Német? •— Igen. •— Különös... Én meg Jack Peterson vagyok. •— Miért csodálkozik? — Nekem úgy tűnik, mintha mi már találkoztunk volna. — Az lehet. — Vogel végigmérte Jackot és az asz­talhoz ment. — Bocsánat. "Cinikus, kellemetlen fráter! — gondolta Peterson és a szobájába indult. — Hiába: német, sót valószínűleg hitlerista. Az effélék kínozták meg az emberek tízezreit a koncentrációs táborokban*. Megállt, gondolkozott... Lehetséges, hogy valóban a koncentrációs táborban találkozott Vogellel? Nagyon is­merős ez a szürke, hideg szem, ez a szkeptikus mosolv, ezek a kimért mozdulatok és az energikus léptek... De ugyanakkor van ebben az emberben valami meglepő is, ami nem illik hozzá. Vagy talán csak hasonlít — a meg­tévesztésig hasonlít — valakihez? "Vogel... Peter Vogel.. .* — morrpogta Jack a fo­gai között, fel-alá járkálva a szobában. Aztán hirtelen a homlokára ütött: az integrátor! Ezzel a készülékkel min­denre visszaemlékezhet, arra is, amit csak egyszer, na­gyon régen látott! Peterson bekapcsolta az Integrátort. S mihelyt a kis zöld kígyók megjelentek az ernyőn, homályos emlékei egyszerre tiszták és árnyaltak lettek. Igen, egyszer már találkozott Vogellel. De... akkor nem Vogel volt a neve, hanem... Jack Peterson már mindenre jól emlékezett. ... 1945. május eleje. Norvégia. Trorrvee-fjord. Föld­alatti vízi áramfejlesztőtelep. A hitleristák "nehézvizet* gyártottak itt. Peterson több mint hét évig dolgozott ebben a fúl lasztó, mérgezett levegőjű elektrolitikus üzemben. Közben olyan súlyos ízületi csúzt kapott, hogy a hitlerista or­vosok se tehettek mást: befektették a tábor területén levő kórházba. A második világháború végén aggasztó lett a hely­zet Tromsee-fiordban. A foglyok között az a hír terjedt el, hogy a hitleristáknak azért van szükségük a "nehéz­vízre*, mert egv rendkívül nagvhatású robbanóanyagot akarnak létrehozni. Ennek eev grammja állítólag a világ* 2 db H0 kg hfzó legnagyobb városát, például New Yorkot is romb-Hnn'beti.J ri„dó. szilién sgt. (Folyt. köv.)t 45. szám, Á tél veszedelmei A hónak — télnek légin- mekeiknek, hogy lovaskocsi kább a gyermekek örülnek, után kötve a szánkót, hú­Fogva kis szánkójukat, kel- zassák magukat, lemes órákat tölthetnek el Rágondolni is rossz, ha szánkázással. Szegeden saj- ilyen esetben a lovaskocsit nos nincsenek erre a célra gépjármű előzi, a szó* kőt alkalmas dombok, lejtők, vontató kötél vagy madzag ahonnét szánkóval ereszked- pedig éppen akkor szakad ni lehetne; csak töltésrlda- el... Tavaly ib'enkor több lak vannak, s az egyszem súlyos balosét tör ént a sze­múzeum elő.ti lejtős feljáró, kérvonta'ású szánkózás miatt, amit ki is használnak a ugyancsak a közforgalmi gyermekek. utakon történő korcs lyázás Más alkalmas hely nem miatt is. A napokban éppen (lévén, a városi gyermekek szemtanúi vo'tunk annak, (nagy részo a közforgalmú út- amikor a szo'gá'atot te' esítő (testen szánkózik, amelv vi- rendőr a Dugonics térén le­(szont rendkívül sok veszélyt állított egy lófogatos szán­(rejt magában. Nem k:ll kórajt, rajta 15—20 gyer­(több, csak csússzon meg a mekkel. Az egymás után kö­(szánkózó gyermek mol ett tött és lóval vontatott szán­(elha'adó gépj 'rmű, vagy lo- kők jobbra-balra csapkod­(vaskocsi kereke — és rög- tak az úttesten, s haiszá'on (tön megvan a baj, a g-e ek múlt, hogy a Petőfi Sándor (könnyen a kerekek alá ke- sugárúton beléjük nem sza­írülhet. Néhány esetben elő- ladt egy gépjármű. A szülők (fordult a napokban, hogy vigyázzanak gyermekükre, (gyermekeket maguk a szü- ne engedjék őket a közfor­(lök küldtek szánkózni a vas- , . , n cánkÓTni (tag jégréteg borította ko- galmu utakon szánkoznl­í cslútra, sőt azt ls megen- mert könnyen szerencsétlen­'gedték egyes szülők gyer- ség érheti őket. A Délmagyarországi Rost­kikészítő V. felvételre keres mérlegképes, esetleg képe­sített könyvelői oklevéllel, vagy több éves gyakorlat­tal rendelkező személyeket vidéki üzemeibe, vezetó beosztásba. Jelentkezni le­het a vállalat személyzeti osztályán Szeged, Béke u. 11—13. szám. A^iéUUdeiésck (ADÁSVÉTEL ( príma hízott serté­( r.ek eladók. Alsó­• nyomás sor 58. Al­sóváros. 5734 • Typus Super-rádió, ( gázrezsó, használt • bútorok eladók. — ( Faragó utca 21. III. ( em. 6. 1—6-lg. 5754 • Dugász fest, tisztit. Tápéi utca 7. X5701 Agyakat, ruhaszek­rényeket, asztalokat, ( székeket veszek. — * Lenin krt. 19. Kiss. Eladó zománcos tűz­hely. Megtekinthető ( 2—7-ig. Lomnlczl u. » 6L szám. Bőrkabátját festes­se Javíttassa Csor­dás bőrruhakészítő mesternél, Szent ( Miklós utca 7. Fel­» sóvéros. x Bútorok (hibásak is) ( vásárlása. Párizsi • krt. 43. Marx téri ( építkezés mellett. Hízott sertés", 200 kg eladó. Farkas u. 8. Érd. 2—5. 5774 190 kg zslrsertés el­adó. József Attila sgt. 163. szám. Fo­dortelem 5762 110—230 kilóig hí­zott hússertések el­adók. Csendes utca 3. szám. X5752 Eladó néprádió, sa­mottos kályha, nól télikabát, zsírosbö­dön olcsón. Felső­tiszapart 28 a. 5751 120 kg zsirdlsznó és trágya eladó. Al­földi utca 43. sz. 5746 Hizó, 120—130 kilós, eladó. Csonka u. 3 'b. 5745 E G V É R szegedi Cipőgyár kaotafa igazításban iártas kézi aljamun kásokat azonnal felvesz. X5919 A színház bőt keres munkara. férflsza­állandó x Bőrkabát, lrhabun­cta szakszerű festé­se, javítása. Mér­tékutáni megrende­lések készítése. — Szegedi Szűcslparl Ktsz. Kossuth La­los sgt. 34. X Újszeged, Marostól utca 32. ház eladó. Naponta pór órára bejárónő Jelenkez­zen. „Rendes" Jel­igére Hirdetőbe, x Mérlegképes, köz­gazdász vagy képe­sített vizsgával ren­delkező férfi mun­kaerőt keresünk vá­rosi munkahelyre. Jelentkezni részle­tes önéletrajz be­küldésével „Városi munkahely" Jeligé­re a kiadóhivatal­ba. X5780 Kiváló rajztehetség­gel rendelkezőket (iparművész, rajzo­ló) felvesz és cipő­modellek rajzolásá­ra áth*—" a Sze­gedi cipőgyár. X5730

Next

/
Thumbnails
Contents