Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

3 Vasárnap. 1958. december 14. „Hát eszetekbe jutottam?* |\|éqy közérdekű kérdés Deli Károlyt meglátogatták otthonában egykori harcostársai A, , r r t> L - négy fzízfet Az Ünnep váratlanul top­' pant be Dell Károly kommunista veterán szegvári házikójába. A Dél­magyarországban megjelent róla szóló cikket olvasta ugyan, mégsem számított an­nak gyors hatására. Amikor a gépkocsik lefékeztek a ma­dárlátta szűk utca fagyos hepe-hupáin, Deli néni az udvaron tett-vett, és éppen azt gondolta, hogy ugyan mit mászkálnak ezek az autók errefelé. De akikorára már sarkig tárult a kiskapu, s be­tódult rajta a vendégsereg csomagokkal megrakodva, felkalárisozva. Szegedről jöttek el az egy­kori harcostársak és barátok: Katona András, Havalecz Istvánné, Bernáth András, Krajkó András és Pusztai József. Sorra megcsókolgat­ták a meglepetéstől szólni sem tudó, mindig mosolygó nénikét, azután meg bent, az összemaréknyi szobában 82 éves életpárját "kapták el egy fordulóra* a régen várt és mégis váratlan jövevé­nyek. Ropogtak a parázs csontok az öleléseik alatt, egymásba kapcsolódtak a fá­radt, kidolgozott kezek, köny­nyek lopakodtak a szemek­be, mint ahogy az ilyenkor lenni szokott. És nagyon régen nem lát­tam ilyen teljes és ilyen őszinte örömet. Deii Károly mind megismerte és nevü­kön szólította a vendégeket, közben meg egyre azt mon­dogatta: — Hát eljöttetek? Hát esze­tekbe jutottam? Részletes életrajzból isme­rem az agg harcos jellemét, s véleményem szerint nagyon kevés dolog ríkathatta meg az életben. De most nem tud­ta visszaparancsolni a szemé­be tolakodó könnyeket Per­sze csak pár pillanatig enge­dett az érzékenységnek és hangos -boldogan kiszólt a konyhában még mindig cso­dálkozó feleségének: — Gyere már nézzed. * kivo­nult mihozzánk Szeged! Azt sem tudták, melyik csomagért nyúljanak, annyi­an adták volna át egyszerre. Katona András közölte az ünnepeltekkel, hogy a sze­gedi kommunisták küldték ezeket a szerény ajándéko­kat Madar Imréné ruhagyári munkásasszony kezdeménye­zésére. Megpróbálom felso­rolni, mi minden került elő a csomagokból: a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat szőrmemellényt, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat több csomag papri­kát, a Szegedi Textilnagyke­reskedelmi Vállalat négy mé­ter ílanellanyagot, a Szege­di Ruhagyár egy férfiöl­tönyt, a Hungára Szálló élel­miszercsomagot, a Csongrád Vidéki Állami Pincegazda­ság öt üveg bort, a Szegedi Gyufagyár fél évre elegendő gyufát, az Újszegedi Ken­der- Lenszövő Vállalat sző­nyeget és lepedőanyagot, a Szegedi Cipőgyár egy-egy pár férfi- és női cipőt, a Szegedi Kenderfonógyár két lepedőt ós négy párnahuza­tot, a Szegedi Cipész KTSZ egy pár női papucsot, a Sze­gedi Ecsetgyár ecseteket és meszelőket, a Szegedi Szalá­migyár két rúd szalámit, a Szegedi Textilművek edé­nyeket és cigarettát, az Ál­lami Áruház függönyanya­got, a Szegedi Kiskereske­delmi Vállalat zoknikat és zsebkendőket, a Szegedi Konzervgyár befőtteket és konzerveket, a Szegedi Er­dőgazdaság fél köbméternyi fát, a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat mo­só- és pipereszappant, a Sze­gedi Ruházati bolt téli fe­hérneműt, a szegedi RÖVI­KÖT-vállalat pulóvert, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat pedig sajtot és va­jat küldött szeretete és meg­becsülése kifejezéséül. Deli bácsi felpróbálta a kabátot, a felesége meg a fényes, új ci­pőt nézegette, és egy kicsit hitetlenül csóválta a fejét. Erre igazán nem számítot­tak. Közben azt sem tudták. mit kérdezzenek először a vendégektől, azok meg tőlük. Felelevenedtek a régi szép munkásmozgalmi emlékek, a politikai és gaz­dasági harcok epizódjai. Er­ről eszébe jutott Deli Ká­rolynak jelenlegi helyzete és mindjárt fel is sóhajtott: — Önmagamat börtönöz­tem be, amdkar ebbe a fa­luba költöztem. — Miért nem maradtál Szegeden, pajtás, most ott élnél köztünk, járnál a ve­teránok klubjába — mond­ták neki. • Az öregember erre azt fe­lelte: — Tudjátok jól, a felsza­badulás előtt azért kerültem ide, mert kitiltott onnan a Horthy ^rendőrség. Krajkó András mégegy­szer megölelgette, körültapo­gatta a házigazdáit és öröm­mel megjegyezte, hogy a ko­rához képest jó kondícióban van. Bernáth Andrásnak el­lenben az volt a véleménye, hogy a szép szál, nagy erejű Deli Károly nincs többé, annyira megette az idő. Mondta is neki rögtön: — Emlékszel, huszonhá-= romban Rókuson úgy pofon gt legyintettél azzal a hatalmas g= tenyereddel egy sztárjktörőt, hogy az út közepén kö­tött ki. Felderült az arca Deli bá­csinak, s mindjárt rávágta: — Emlékszem, hogyne em­lékeznék ... Aztán sérelmeit panaszol­ta. Ötödmagával ő alakítot­ta meg 1945-ben Szegváron is a kommunista pártot, ké­sőbb mégis őt zárták ki be­lőle. Mert meglátta és nem hagyta szó nélkül egyes em­berek törtetését. — Az újságcikk megjele­nése óta meglátogatták-e a szegvári vezetők? — kérdez­te Pusztai József. — Egy lélek se volt itt, a szegedieken kívül — hang­zott a válasz. Amikor elmondták Deli Károlynak, hogy az ajándékokat csak pilla­natnyi kisegítésnek szánták, amíg nyugdíja rendeződik, a rokonszenves öregember ki­csit felemelte a fejét: — Köszönettel veszem. De tudjátok, hogy én már min­denképpen kommunista ma­radok, amíg rám nem húz­zák a sárgaföldet... Miután eljöttünk az idős kommunista házaspár ott­honából, arról beszélgettünk Havalecz Istvánnévéi: nem szabad megengedni többé, hogy a párt régi zászlóvivői filléres gondokkal küszköd­jenek. Helyes, hogy a hibák kijavítását e tekintetben is elkezdtük, de tovább kell folytatni, amíg teljesen meg nem szüntetjük őket. Nagy István De Gaulle elfogadta az elnök jelöílséget Párizs (MTI): Az AFP kü­lönhírben jelenti, hogy de Gaulle tábornok szombaton délelőtt hivatalosan elfogad­ta az elnökjelöltséget. A köztársasági elnök meg­választására december 21-én kerül sor. Ellenjelöltet csu­pán a Francia Kommunista Párt állít, Georges Maranne személyében. Az elnökvá­lasztás eredményét hivatalo­san legkésőbb január 10-én teszik közzé. Az alabbiakban olvasóink négy kérését, kérdését kö­zöljük, s ezekre mindjárt az illetékesek válaszát is. ríj — nem nagy jövője van en- fűrészgépet kapunk, s re­• 1 nek a piacnak sem. S hogy miijük, akkor megoldódik "A szegedi városi tanács miért nem sikerülnek, s mi- ez a probléma kereskedelmi osztálya létre- ért szűnnek meg egymás hozta a második piacot — után ezek a piacok? Ennek 3 a Szent István téren —, s " megvan a magyarazata. ez nagyban tehermentesíti a A felszabadulas előtt — ami­Marx téri piac túlzsúfoltsá- kor ezek a piacok jol bevál­ást. tak — alig volt gyümölcs­és zöldségszaküzlet a város­Van azonban a városnak ban Most közel húsz szak. a két piactól távol eső ré- üzlet van, ezen kívül vala­sze is: ez az Alsóváros, az mennyi fúszerboltban meg­kaphatják a vásárlók zöld­Április 4 útja környéke és a hídfő felé eső rész. Az itt ket lakó háziasszonyok kérik, hogy a szerda és a szom­bati napokon a Honvéd té­ren is rendezzen a tanács ség-gyümölcs szükségletű­0 piacot. Ezzel az említett vá­rosrész lakossága is közeli piachoz jutna. Sallai György Petőfi Sándor sgt. 32.* Mison Nándor, a városi tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője a következő választ adta erre a kérdésre. »A harmadik piac gondo­lata nem új. Több év óta kísérletezünk. — Újszegeden, Felsővároson hoztunk létre piacokat, de nem vált be. És ez nem a tanácsi szerve­ken múlott, hanem a vá­sárlókon. Ebben az évben a volt »makói piac« mintájá­ra a Szent István téren akartunk piacot tartani ked­den és pénteken, sajnos, ez "Sokan járunk nagyobb csomaggal a szegcdi Autó­közlekedési Vállalat buszai­val Budapestre és onnan Szegedre. Utazás előtt sze­retnénk bevásárolni, vagy megnézni a várost, s ilyen­kor magunkkal kell ctpclni a csomagot, mert a Taka­réktál utcai autóbusz állo­máson nincs poggyászmeg­őrző Jó lenne, ha erről mi­előbb gondoskodnának az il­letékesek. Hajós László Budapest, Verpeléti út 9.« Csiszár Károly, az Autó­közlekedési Vállalat igazga­"öreg, nyugdíjas asszony vagyok, kevés jövedelmem­ből nem tudom egyszerre megvásárolni a félévre szük­séges tüzelőt Így kénytelen vagyok havonta vásárolni egy-két mázsa szenet, s eh­hez fát. Sajnos, én nem bí- tója így nyilatkozott: rom felfűrészelni a fát, a "A jelenlegi autóbusz al­favágó ember pedig ilyen lomásunk igen kicsi. Bővi­keveset nem szívesen vállal teni kellene. A bővítéssel el. Eddig lehetett a TÜZÉP- kapcsolatban már megkez­telepeken tuskózott fát kap- dődtek a tervezési munkák. ni, most miért nem? Miért De igyekszünk a meglévő hasábos fát hoznak csak for- helyiségekben is elhelyezni galomba? özv. Horváth Ferencné.* Simon Béla, a Csongrád megyei TÜZÉP vezetője a következő választ adta: »Körülbelül egy hónapig nem kaptunk fát. A szenet fa nélkül adtuk, s most utó­lag adjuk ki a szénhez a já­poggyász megőrzőt. Még eb­ben a hónapban egy nagy­méretű szekrényt szerzünk, be, s itt felelősség mellett ötizzük meg a csomagokat.* I«l sem sikerült. Az elgondolást randóságot. Sajnos, nem figyelembe vesszük, annál^ is győzzük felvágni a hasábos fát. összesen öt fűrészgép­pel rendelkezünk, ebből há­rom Rókuson, kettő pedig a Tisza pályaudvaron van. Az öt gépből kettő rossz. A pa­inkább, mivel az első ke­rületi tanács tervében sze­repel a területén még egy piac felállítása. Ennek azon­ban előfeltételei vannak, így kőburkolattal kellene ellátni a teret, ezenkívül vizet is kellene biztosítani, öszin- nflS2 ^yekszünk ezen tén szólva — az eddigi si- segíteni, a tervek szerint jö­kertelen próbálkozások után vőre több nagykapacitású — A zsombói úttörök a leg­utóbbi gyűlésükön elhatározták, hogy bekapcsolódnak a „forra­dalmi nyomolvasó" mozgalom­ba. A szép szándékot tett ls követte, s a műit héten már Örsi gyűlésen ismerkedtek a múlttal. Ez alkalommal meg­hívták a község egyik veterán munkásmozgalmi harcosát, aki Ismertette élményeit a Tanács­köztársaság idejéből. Az úttö­rők szorgalmasan jegyezgettek, A szegedi járásban megalakul! a 72. KlSZ-szervezet Sövényháza-Hantházán az sen kívül segíteni kíván a elmúlt héten harminc lelkes fiú és iárty megalakította a KISZ helyi szervezetét Tit­kárrá Frányó József peda­gógust választották. Már az elsö gyűlésen szép programot dolgoztak ki. E szerint a sövényháza-hantházi KISZ­szervezet a politikai' nevelé­(Liebmann Béla felv.) 3 Még egy kis beszélgetés a kapuban, búcsúzás előtt. !| Csehszlovák =magyar barátsági est Dorozsmán 1 Tudósítónktól ár ás műsoros estet rendeztek.fi A hazánkban járt csehszlo- Ez a barátság jegyében zaj-s vák küldöttség, valamint a lott le, s nagyon jól sikerült. = csehszlovák nagykövetség né- Felléptek közismert fővárosig hány tagja ellátogatott Kis- színészek: Bulla Elma, Vöröss kundorozsmára is, ahol a Sári és Csákány László, illet-g zsúfolásig megtelt művelődé- ve a csehszlovák "Babják*g§ si otthonban mintegy három- humoros trió. ZALKA MATÉ* a szamosmenti kiskatona elment nótásan, ahogy elment mind a többi, mintha csak tán a ház mögötti rétre, népünnepélyre, virtus-legénytáncra —, s utána majd csak megjön mindahány. Roham előtt még élt a dal szivükben, rossz lőre rumtól szárnyait egyre feljebb se látva, hallva: kit kell érte ölni s ki öl meg, kinek gőzölög a vére. mire fölkel a nap a hegy mögül? S utána, jaj, a véres panoráma szétnyílt s Doherdó poklán szembenéztek a futóárkok rabjai, s a holtak: Nápoly s az Alföld ege sírt szemükben, ríkatta egymást holt és eleven. S ki megmaradt a lángoló világban, füstmarta, forró fegyvere vasával pörölt, hogy másképp kéne tenni egyszer: Ha valahol csak valaki már merne! — kiáltott fel a kiskatona is. S Kelet szívében elszánt harcra várva a fogolytábor vele ment a hadba: Lenin szavára százezer magyarral! S Szibériától Ukrajnáig érve hazáig látta végig az utat... Hogy itthon lesz a földosztásra tán csak — hitte a spanyol babérfák alatt is, mikor már róla irt verset a költő, de késett egyre hazakészülődve, annyi sok harc és győzelem után. Azt mondják, hosszú fény szaladt az egen akkortájt, hogy a hős tábornok elment s nem jött meg, csak a halálhíre — későn a Hadakkal, kik széltében beszélték álmát, mikor a lőporfüst elült. LÖDI FERENC környék fiataljainak a műve­lődésben, kulturális fejlődés­ben. is. Ezért színjátszó csoportot alaikiftanak, to­vábbá hasznos, tudomá­nyos előadásokat is tar­tanaik. Ezeken diaíilmvetíté­sekkel teszik szemléltetőbbé az előadottakat. Bemutatnak gmajd mozgófilmeket is, me­ll lyek a fiatalok ismereteinek j gazdagításához adnak segít­Iségert. Tervezik a KlSZ-ta­ggok a sportélet fellendítését Ijés a fiatalok közös kárándu­jlásait Szegedre, Budapestre a ||jövő évben. H A sövényháza-hantházi új IjKISZ-szervezet a 72. a sze­Ügech járásban. "Röszke községről volna szó. Innen járunk be körül­belül 45—50-en naponta Szegedre. Ez az út oda-visz­sza 22—24 kilométert tesz ki. Most már jönnek a hava­zások, ólmosesők, síkos lesz az út, s kerékpárral lehe­tetlen lesz a közlekedés. Ezért kéréssel fordulunk a szerkesztőséghez. Járjon közbe, hogy Röszke ismét megkaphassa a hajnali 4 óra 45 perces vonatot és este a 22 óra 30 perceset. Kovács János Röszke, Dózsa út 5*. A MÁV Szegedi igazga­tóságának forgalmi osztálya a következő választ adta Kovács János levelére: »A kora hajnali és a késő esti órákban közlekedtetni kívánt vonatok üzemelteté­sével az utóbbi három évben három ízben kísérleteztünk. Azonban egyik évben sem érte el azt a követelményt, mely indokolttá tehetné for­galmának fenntartását. Min­den esetben alapos léiszám­vizsgálatot tartottunk. Az utazó közönség száma 18— 28 között ingadozott. Ez a létszám nem indokolja a vo­nat közlekedését. Minden egyes kísérlet esetében a vonatokat pár hetes közleke­dés után beszüntettük. Véle­ményünk szerint a röszkeiek utazása egy autóbusz beál­lításával kényelmesen meg­oldható, a község érdekelt dolgozói ezt az utat válasz­szák.« A legendás hírű kommunis­=ta tábornok, Zalka Máté nevét egy évvel ezelőtt vette fel a Megjelent | a Tiszatáj karácsonyi száma H Most hagyta el a nyomdát Sándor Artyeki emlék cimű so Csongrád megyei írók regényrészlete képviseli. Ver­j|munkaközösségének lapja, a seket Farkas Lászlótól, Lódi H'Tiszatáj. A decemberi szám Ferenctől, Andrássy Lajostól, Hsorrendben az utolsó ebben Hatvani Dánieltől és Papp saz esztendőben. A lap e szá- Lajostól közöltek. Két szép rimának érdekessége Solohov megemlékezést is olvasha­=üj barazdat szánt az eke ci- tunk a karácsonyi számban ||Tnő regénye második köteté- Csépi József illetve Kárász gnek egy hosszabb részlete. Ez József tollából. Mindketten a Ha reszlet magyarul először a Magyar Tanácsköztársaság sTiszatajban jelent meg. Meg- dicső harcainak emlékét ele­—tisztelte a lapot cikkével. A. venítik fel sGerskov szovjet író is, aki a ^Tiszatáj felkérésére a Mosz- Tc'?es oldalt szentelt a mkva folyótól a Tiszáig cim- szerkesztőség Rolf Freuden­|mel irodalompolitikai cikket heTP drezdai szerző cikkének, mküldött a szerkesztőségnek. A aki. a IV- Német Művészeti is mai szovjet íróknak szánt ol- KlAllításról számol be, több dalakon Georgij Leonidze, illusztrációval. §Lev Osanyin, Marin Frani- a kritikai rovatban az H«erics és M. Pocski-Petrov Optimista tragédia szegedi g versét olvashatjuk, még. előadásáról, a modern szin­g A népi írók körül kereke- pad és a szocialista realiz­&dett vitához ez alkalommal mus viszonyáról, Tápai Antal •zsKrajnő András szól hozzá szobrászművész kiállításáról _ _ terjedelmesebb cikkben. Az és a II. Nemzetközi Művészi jubileum alkalmából közöljük.=áj szegedi szépprózát Horváth Fotókiállításról olvashatunk szegedi Csongrádi sugárúti Ál­talános Fiúiskola. a vénet

Next

/
Thumbnails
Contents