Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

Vasárnap. 1958. december 14. 2 Véget kell vélni annak, hogy az Egyesült Államok beavatkozzék más országok belügyeibe Zorin felszólalása az úgynevezett „magyar kérdés'- záróvitájában New York (TASZSZ). V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője felszólalt az úgynevezett magyarországi helyzetnek az ENSZ-közgyülés XIII. ülésszakán tartott vitájában. Bevezetőül kijelentette: — Nem az elsó eset, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok politikája következtében az ENSZközgyülés nem foglalkozhat az ENSZ alapokmányában meghatározott feladataival, s olyan lenyegtelen, kiagyalt és provokatív kérdések megvitatására vesztegeti idejét, amelyek csökkentik az ENSZ tekintélyét, s nem enyhítik, hanem fokozzák a nemzetközi feszültséget. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország nem első ízben kerül szembe a belügyeikbe való beavatkozás imperialista kísérleteivel. Ezek az országok képesek arra, hogy megfelelő módon megvédjék magukat. Lényegesen rosszabb lenne azonban néhány országnak — különösen azoknak a kis országoknak, amelyeknek ma még nincs bátorságuk előre nézni és elgondolkozni azon, hogy milyen is lenne az ő helyzetük —, ha az Egyesült Államok és néhány más nyugati hatalom arra használhatná fel az ENSZ-t, hogy durván beavatkozzék ezeknek az országoknak belügyeibe, amelyeknek még nincs meg a lehetőségük arra, hogy visszaverjék a szuverén jogaik és függetlenségük ellen támadó erőket. — Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni támadása semmire sem tanít bennünket, az ENSZ tagjait? Vagy az imperialisták múlt óvi Szíria elleni öszszeesküvése. az Egyesült Államok és Anglia, Libanon és Jordánia elleni intervenciója nem késztet valamennyiünket arra, hogy ismét és ismét elgondolkozzunk azon a szerepen és felelősségen, amely az államokra hárul az ENSZ-nek, mint a béke megőrzése hatásos fegyverének fenntartásában és megerősítésében? — Mindazok a küldöttségek, amelyek e kérdésnek az ENSZ-ben történő megvitatását javasolták, de azok is, akik bármilyen okból kifolyólag nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy az új provokáció ellen fellépjenek, gondolkozzanak csak el mégegvszer, hova taszítják ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, milyen megalázó szerepet juttatnak neki és ennek milyen következményei lehetnek. Zorin ezután a magyarországi ellenforradalom kirobbantásának körülményeiről szólott. — Okmányszerűen bebizonyosodott — mondotta —, hogy a magyarországi ellenforradalmi lázadás előkészítésében és megszervezésében az amerikai és más nyugati hírszerző szolgálatoknak jelentös szerepük volt. A magyarországi ellenforradalmárokat előre megszervezték, külön csoportokat jelöltek ki a fegyverraktárak elfoglalására, megállapították Budapesten és más városokban a támadások célpontjait, szállítóeszközöket mozgósítottak fegyverszállításra és kijelölték a fegyverelosztó-helyeket. — A magyarországi ellenforradalom terveit az Egyesült Államokban dolgozták kl, a Horthy-fasiszta csapatokat főleg Nyugat-Németországban képezték ki, a diverzánsokat és a fegyvereket pedig Ausztrián keresztül illegálisan juttatták el Magyarországra. Ez az imperializmus valóságos fegyveres intervenciója volt a Magyar Népköztársaság ellen, amely háborúvá Is fejlődhetett volna, ha a magyar nép és hű bárátai nem húzták volna keresztül a provokátorok és kalandorok számításait. — Több száz példát lehet említeni, hogyan folytatták és folytatják a külföldi kémügynökségek, elsősorban pe dig az amerikai hírszerző szervek Magyarország elleni aknamunkájukat. — Zorin itt emlékeztette a küldötteket Renner .Péter amerikai kém vallomására és Szabó Miklós volt emigráns politikus sajtóértekezletén elhangzott nyilatkozatára. Számos vitathatatlan bizonvíték .mgllett erről tanúskodik az a tény is, hogy a NATO-nak azok a szervei, amelyek részt vettek a magyarországi ellenforradalmi zendülés megszervezésében, most elemzik saját kudarcuk okait. Zorin a továbbiakban idézett a NATO-nak. ennek az agresszív tömbnek "Altalános Katonai Szemle* (General Military Review) című lapjából, amelv kifogásolta, hogv a NATO-hadsereg tisztjeinek képzésében -a katonák kevés figyelmet szenteltek az állnmrend megdöntésére irányuló fordulatok technikai részletelnek* és, A magyar párl- és kormányküldöttség Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar párt- és kormányküldöttség december 13-án, szombaton délután Szlovákia fővárosába, Bratislavába érkezett. A feldíszített pályaudvar előtt több ezer ember várta a magyar nép küldötteit. A. Dupcek, a Szlovák Kommunista Párt bratislavai kerületi pártbizottságának első titkára üdvözlő beszéde után a magyar küldöttség nevében dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke köszönte meg a szívélyes fogadtatást és átadta a magyar dolgozók testvéri üdvözletét Szlovákia népének. "Nagy örömmel jöttünk el Szlovákiába, hogy megismerjük rohamos fejlődését, lelkesítő terveit. Nem kétséges, hogy Szlovákia dolgozói a párt vezetésével a terveket valóravállják. Biztosak vagyunk., hogy a szocializmus nagy feladatainak megvalósításában teljes erővel részt vesznek Szlovákia magyar ajkú lakosai is, akik Csehszlovákiában teljes anyagi, kulturális és nemzeti egyenjogúságot élveznek. Á csehek, szlovákok, magyarok a határon innen és a határon túl azonos feladatok megvalósításán fáradoznak: szocializmust és békét akarnak — mondotta Münnich Ferenc a megjelentek lelkes éljenzése közepette. A magyar küldöttség tagjai ezután a Megbízottak Testületének palotájába hajtattak, ahol a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége és a Megbízottak Testületének képviselői fogadták a küldöttséget. Este a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Megbízottak Testülete fogadást adott a magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak tiszteletére a bratislavai Carltonszállóban. Pohárköszöntőt R. Strechaj és Biszku Béla mondott. hogy a "tisztiiskolák legtöbbjében nem tanulmányozták az államrend megdöntésének* módozatait. A cikk pontos utasítással látja el a NATO tisztjeit, valamint a különböző országokban működő ügynökségeket, hogyan kell megszervezni a földalatti mozgalmat, hogyan kell fegyverrel ellátni az összeesküvőket és kapcsolatot tartani a külfölddel. — Azoknak a kormányoknak a képviselői — folytatta Zorin —, akik felálltak itt, hogy védelmezzék egyes nyugati hatalmaknak a magyarországi ellenforradalmi lázadással kapcsolatos ténykedéseit, álljanak hát a tribünre ós cáfolják meg azokat az iszonyú utasításokat, instrukciókat, amelyeket a NATO szervezetében adnak a különböző országok törvényes kormányainak megdöntésére. Magyarázzák hát meg, hogy ebben — mint ők mondják — "védelmi* szervezetben miért hirdetnek olyan embergyűlölő javaslatokat, hogy »a kormányok vezetőinek semlegesítésére két módszer van: halál, vagy letartóztatás. Általában a halál a könnyebb és a biztosabb, mivel ez végérvényes elintézési mód*. — Nem kellene ezekkel a tényekkel foglalkozni, ha az Egyesült Államok kormánykörei az Egyesült Államok általános politikájának egyik fő láncszemévé nem tették volna a felforgató tevékenységet azokkal az államokkal szemben. amelyek nem akarnak az ő járszalagjukon haladni. Éppen erről az oldalról és csakis érről az oldalról lehet és kell vlzSgairtt' az ügynek Vézett "magyar kérdést*. ' —" Ami a magyar ügyet illeti, amely állítólag megvitatásra szorul — ilyen ügy nem létezik. Magyarországnak van kormánya, amely a nép bizalmát élvezi. A nemzetközi provokátorok által az országra zúdított súlyos megpróbáltatások után a magyar nép még szorosabban tömörül vezetői és a Szocialista Munkáspárt köré. — Erősödik az ország gazdasága, amelyet a külső felbujtók és ezek belső bűnsegédei dezorganizálni igyekeztek — Nem volt és ma sincs semmiféle alap arra, hogy az ENSZ megvitassa a "magyar kérdést*, amelyet a hidegháború céljára tákoltak össze. — Aki azt hiszi, hogy e kérdés napirendre tűzésével bárkit is meg tud félemlíteni, nagyon téved. A Szovjetunió és a szabad Magyarország többi barátja megvédi Magyarországot. Magyarország nem volt és nem is lesz az Egyesült 'Államok, vagy bármely más állam gyarmata. Így akarja a magyar nép és ígv is lesz. — Nagyon jól fejezte ki ezt Kádár János, az ismert magyar politikus, a Szocialista Munkáspárt elismert vezetője, amikor azt mondotta, hogy marára vessen az, aki 1950 októberében eltévesztette a nantárt, és azt hitte, hogv 1919 augusztusát írjuk. Most sem ártana, ha ezek az urak Ismét a nantárea tekintenének és megszabadulnának az 1956-os hangulattól. A szovjet küldöttség vezetője befejezésül hangsúlyozta: — Az F.NSZ alapokmánya. az FNSZ-hez fűződő reménvek követe'ik, hogv hárítson el minden akadályt, amelvet normális és gyümölcsöző tevékenységének útjába állítanak, s hogv egeszer s mindenkorra végezzen azokkal a provokációs kérdésekkel. amelveket a népek közötti együttműködés és a béke ellenségei vetnek fel. Az ENSZ-nek teliesftenie kell ezt a kötelességét. N. Sz Hruscsov interjút adott a Süddeutsche Zeitung tudósítójának Moszkva (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke interjút adott Hans Ulbrich Kampskinek. a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap tudósítójának. Nyugat-Berlin szabad város státusát jellemezve Nylkita Hruscsov kijelentette: Nyugat-Berlinnek szabad várossá kell válnia, amelynek gazdasági és politikai életébe nem avatkozhat be egyetlen állam sem, beleértve a jelenlegi német államokat ls. A szabad városnak demokratikus elveken alapuló saját alkotmánnyal kell rendelkeznie. A törvényhozó hatalmat a lakosság által szabadon választott parlament, a végrehajtó hatalmat pedig az általa kinevezett kormány gyakorolná. A város saját, független igazságszolgáltatással rendelkezne. Gazdasági tekintetben egységes egészet képezne, saját költségvetéssel, saját bankkal, saját pénzforgalommal és adórendszerrel. A nyugatberlini biztonsági kérdésről Hruscsov kijelentette: aligha lehetne Nyugat-Berlin biztonságának szavatolására jobb módszert találni, mint a négy nagyhatalom és a két német állam ilyenirányú kötelezettségvállalását. Hruscsov hozzáfűzte: "hogyha szükséges, ezeket a szavatossági kötelezettségeket az Egyesült Nemzetek Szervezete is rögzíthetné. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kész részt venni a szabad város státusának szavatalosában. Egyelőre csak a nyugati hatalmak vonakodnak ettől*. A szovjet kormányfő ismét hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak csapatainak berlini tartózkodása "rákos daganat*, amely olyan mértékben megnövekedhet, hogy konfliktusok, majd nyílt kafotYái összetűzések támadhatnak. Mi ennek' a rosszindulatú daganatnak a megszüntetését javasoljuk, mondotta Hruscsov. Javaslatunk megvalósítása kezdetét jelentheti az európai helyzet tisztázódásának és megjavulásának*. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hajlandó visszavonni az európai országok területén ideiglenesen tartózkodó csapatait, amennyiben a nyugati hatalmak ugyanezt megteszik. — Ha ezeket a javaslatainkat elfogadják — mondotta Hruscsov — készek lennénk hozzájárulni a két német állam területén tartózkodó külföldi csapatok csökkentésének és kivonásának ellenőrzéséhez. — A szabad város státusa — jelentette ki Hruscsov — nem hárít Nyugat-Berlinre olyan kötelezettségeket, amelyek megterhelnék a várost és lakosságát. Nyugat-Berlin azonban nem engedheti meg, hogy saját területén bármely más állam és mindenekelőtt az NDK ellen irányuló ellenséges tevékenységet, aknamunkát és propagandát fejtsenek ki. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak elutasítják Nyugat-Berlin szabad várossá minősítését, nem marad semmiféle tárgyalási alap a nyugati hatalmakkal a berlini kérdésben. — Nem hisszük, hogy a Nyugat háborút akar kirobbantani a berlini megszállási rendszer maradványainak felszámolására irányuló szovjet javaslat miatt, továbbá amiatt, hogy az NDK teljes szuverénitásra tesz szert azoknak a funkcióknak átvétele után, amelyeket ideiglenesen a szovjet fél gyakorol. Ha azonban ez — legnagyobb sajnálatunkra — megtörténik —, ha megsértik az elbai határt és agressziót követnek el a Német Demokratikus Köztársaság ellen, a Szovjetunió, mint az NDK hű szövetségese, teljesíti a varsói szerződésből folyó kötelezettségeit és az NDK-val együtt megvédelmezi a szárazföldi, vízi és légi határainak sérthetetlenségét. A kérdés legjobb megoldasa az lenne — jegyezte meg Hruscsov —, ha véget vetnének a háborús játéknak és a német kérdést népeink érdekeinek figyelembevételével rendeznék. A szovjet kormányfő a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy a szovjet kormány feltétlenül támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német állam államszövetségének létlétrehozására irányuló javaslatait. A német békeszerződéssel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte, Adenauer kancellár, akárcsak NATO-beli partnerei, olyasféle békeszerződésre törekszenek, amely gyakorlatilag megszüntetné a Német Demokratikus Köztársaságot. — Ha már így áll a dolog — jelentette ki Hruscsov — a Német Demokratikus Köztársaságban élő németek javasolhatnák a Német Szövetségi Köztársaság megszüntetését és az ország újraegyesítését olyan szocialista elvek alapján, amelyekre az NDK épül. Nyilvánvaló azonban, hogy e kérdéseknek mindkét felvetése irreális. A német kérdés végérvényes megoldásának egyetlen lehetősége a békés rendezés útja. A német békeszerződés megkötésekor kétségkívül számolni kell a két német állam létezésével, s e két államot be kell vonni a négy nagyhatalom tárgyalásaiba, Kollai Imre felszólalása az ENSZ politikai bizottságában az algériai kérdésről folyó vitában New York (MTI). Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának az algériai kérdésről pénteken délután folytatott vitájában a magyar delegáció részéről felszólalt Hollai Imre követségi tanácsos. Beszéde bevezető részébben foglalkozott az ENSZ közgyűlésének egy évvel ezelőtt az algériai kérdésben hozott határozatával. A magyar küldött feltette a kérdést, hogy az ENSZ közgyűlésének egy évvel ezelőtt az algériai kérdésben hozott határozata óta történt-e valami változás az algériai helyzetben? —- Igen — mondotta. — Volt változás mind rossz értelemben, mind az előrehaladás irányában. Ezek a változások azonban nem a közgyűlési határozat alapján jöttek létre. A határozatban kívánt és kifejezett hathatós együttműködés a háború megszüntetésére francia részről teljesen elmaradt. Az utóbbi időben sajnálatos módon megerősödött Franciaországban és Algériában azoknak a szélsőséges katonai elemeknek a hangja, akik az algériai háború rendezését a háború fokozásával, a terror fokozásával gondolják megoldani. Ezekre — meggyőződésünk — feltétlenül kudarc vár. Másrészt — és ez a döntő az események menetére — változást jelent az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának megalakulása. Ez a kormány hajlandó és keresi is az alkalmat, hogy Franciaországgal tárgyalások és nem háború útján rendezze az algériai háború kérdését és egész Algéria jövőjét A magyar delegáció szerint véget kell vetni az Algériai nép szabadság törekvéseivel szembeni játéknak. Itt az ideje, hogy nyílt állásfoglalásra kerüljön sor ebben a kérdésben. Ismerje el a közgyűlés, hogy Algériában idegen katonai hatalom gyarmati háborúja folyik az algériai nép ellen. A gyarmatosítók ideje pedig már lejárt. Hollai Imre bejelentette: a magyar küldöttség ismét kifejezésre juttatja együttérzését a szabadságért és függetlenségért hősiesen küzdő algériai néppel. A magyar küldöttség véleménye szerint a közgyűlésnek minden lehetőt el kell követnie, hogy Franciaország megfelelő semleges helyen kezdjen tárgyalásokat a szabad algériai kormánynyál. A béke és a nemzetközi biztonság érdeke, hogy minél előbb megkezdődjenek a tárgyalások. A magyar küldött beszédében megállapította: Franciaország már régen nem tudná fenntartani uralmát Algériában, ha nem élvezné az Egyesült Államok támogatását s ha az Egyesült Államok és más gyarmattartó hatalmak elismernék Algéria jogát az önrendelkezésre és függetlenségre. Beszédének befejező részében többek között ezeket mondotta: az ENSZ-nek nemcsak joga, hanem elsőrendű kötelessége fellépni és állást foglalni e fontos kérdésben. A magyar delegáció elismeri az algériai nép jogát az önrendelkezésre és szuverénitásra. Ennek érdekében a közgyűlésnek elő kell segítenie, hogy Franciaország tárgyaljon a szabad algériai kormánnyal a függetlenség megadásáról sa két ország közötti összes katonai és politikai kérdés rendezéséről. — Végül szeretnék néhány szót szólni — folytatta — az algériai vitáról és egyes küldöttek magatartásáról a közgyűlésben és a politikai bizottságban. Véleményünk szerint ez igen fontos kérdés és csak mély egyet nem értésünket fejezhetjük ki azzal a gyarmatosító körök által folytatott taktikaval szemben, amely a közgyűlés és a közvélemény figyelmét Igyekszik elterelni e fontos problémáról. Nem titok, nem egy rádióadó New Yorkban Is közötte, hogy a francia delegáció kihasználva azt, hogy nem vesz részt a kérdés vitájában, azon szorgoskodik, hogy nyugati szövetségeseit és más országokat is távottartson a vitában való részvételtől. A ciprusi ügy, mint a másik jellegzetesen gyarmati kérdés vitájánál és a határozathozatalnál éppen a napokban találkoztunk a legkülönbözőbb nyugati manőverekkel. Ezért is sikerült hatásos döntést hozni ebben a kérdésben. Most másképpen, de ugyanez a delegáció ismét eltérő bűnös taktikához folyamodik. Az algériai kérdés vitájával egyidőben, annak eKensúlyozására erőszakolt módon előrángatott kérdést, az úgynevezett -magyar kérdést* tűzette az Egyesült Államok delegációja a plenáris ülés napirendjére. Mindig hangoztattuk, hogy az egész magyar helyzetre az Egyesült Államok delegációjának csak azért van szüksége, hogv a tényleges, fontos problémákról elterelje a figyelmet. Ebben az esetben szövetségesei és önmaga mentése céljából hívja segítségül az úgynevezett magyar kérdést, de ez a dolog lényegén nem változtat. Nem változtat azon, hogy elterelő taktikáról van szó. Csak egv kérdést kivánok feltenni. Miért maradt csendben az Egyesült Államok delegációja az algériai kérdé"ben? A mintegy 40 szónok között miért nem talált magának helyet az Egyesült Államok delegációja? A több mint négyszázezer algériai menekült mellett, az emberi jogok érdekében nem tartja fontosnak hallatni szevát? Ez a ha'lgatás önmn gában is lelenlezi az amerikai politika kéttzinűségét — fejezte he fei-zóialását Hollai Imre elvtárs.