Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

Vasárnap, 1958. december X 4 SZÉPSÉGHIBÁK a szegedi utcákról pénzügyi keretében kétmillió 157 jgzer forint volt. Ebtársadalmi megmozdulások- bői az alapból a 33 kisipari nak voltunk tanúi, faülteté- szövetkezet mindössze 95 De sok szó esett már a szép Szegedről! Széleskörű seknek, virágágyasok létesítésének, tisztasági mozgalmaknak, s természetesen SOK hivatalos intézkedésnek, nagy összegű beruházásoknak is. Sok millió forintot költöttek a tanácsok és különböző intézmények, vállalatok a tatarozásra, az utcák, parkok és terek rendbehozatalára. Szebbnél-szebb, onogy mondani szokás, "fővárosias* jellegű üzletek létesültek, szépült a város arculata, hogy csak a meglévők kicsinosításáról. ezer forintot költött el a harmadik negyedév végéig! örag festék, málladozó falak Így azután nem csodálható, hogy a Papucsos KTSZ Széchenyi téri irodáján ízléstelen ablak- és ajtóüveg tűnik szembe, ajtajáról a festék lepattogzott, töredezik a furnírlemez is. Ilyen irodának láttán ki gondolná, hogy ez a szövetkezet gyártja a világhírű szegedi papumegfelelő átalakításáról csot? Hót még ha tudná, rendbentartásáról beszéljünk. Messze vagyunk azonban mégis attól, hogy teljes megelégedéssel járjuk Szeged utcáit, vagy üzleteit, mert lépten-nyomon akadnak még szépséghibák. végre egyezni, hogy milyen portált kívánnak meg a szövetkezetektől az általános városkép kialakitósának megfelelően. Pontos kívánalmat, vagy ha tetszik, követelményt még nem támasztottak a tanács részéről. A ktsz-ek felettes hatóságánál, a KISZÖV-ben elmondották például, hogy mint Budapesten kezdték, Szegeden is egységes, azonos formájú, neonfényes portálokkal lehetne ellátni a belvárosi szövetkezeti üzleteket, javítóés egyéb műhelyeket — csakhát ebben is meg kellene egyezni. Volt azután olyan elgondolás nem is egy ktszvezető részéről, hogy létesítsenek együttes összefogásból cs beruházásból szövetkezeti A kisiparosok Az Oskola utcabeli iparos-üzletek például festenek, mint egy középkorbeli bazár. Az egyik órás kirakata mintha ócska dobozból volna kivágva. A Dóm mellett, valami fehér meszelt folt keretezi a festőhogy a nagy műhelyt, a Bartók Béla téren, már évek ^ óta nem meszelték. Szegé- és" ürietházat! nyes kis látványt nyújt a Minőségi Ruhajavító ugyancsak Széchenyi téri üzlete, bár a ktsz központjában egyébként rend és tisztaság van, R a külső ellen sem lehet kifogás. A Bőröndös Szövetkezet helyiségében már a vakolat is málladozik, s a úgy tágas Kölcsey utcai műhe- ban, lyek talán azóta sem láttak fostőt, hogy oda beköltöztek. Elhanyagoltak az orvosi műszerkészítő. a műszerész, a vegyesipari, s még több más ktsz helyiségei is. Még az kisötlet tehát van, de ezekből sürgősen kellene valami konkrét tervnek is születnie, hogy végre is a ktsz-ek a most már valóban elismert tekintélyükhöz méltóan foglalják el helyüket a városK. B. SÁNDORFALVI MILLIOMOSOK Rózsa Fe- szemben egymillió 139 ezer szítésén dolgozik. Mint a készülő terv adataiból kiderül, az új gazdasági év lönböző, szerződésekre ter- szintén jelentős állomás lesz mesztett gabona- és ipari nö- a tsz fejlődésében. Most dolNEGYVEN FORINTOS MUNKAEGYSÉG A sándorfalvi renc Termelőszövetkezet forint értékben adtak el az tagjai nemrégiben tartották államnak jószágokat és kümeg év végi zárszámadó közgyűlésüket. A tsz igazgatósága újabb sikeres év vényféleségeket, eredményeiről tájékoztatta a tagságot és a meghívott falusi vendégeket. A nyolc évvel'ezelőtti néhány volt urasági zsellércsalád azokkal együtt, akik időközben léptek be a szövetkezetbe, ma már — a mutatások millió 76 568 forint értékű közös vagyonnal rendelkezik. A tsz fel nem osztható szövetkezeti alapja a tava- rint 15 fillér. Ebből lyi egymillió 115 352 forintról az idén 1 183 569 forintra emelkedett. AZ ÁRUTERMELÉS Mindamellett, hogy a szövetkezet tagjai az idén is tízezreket fordítottak újabb pontos leltári ki- szövetkezeti beruházásokra, alapján — két- nem lehet panasz az embe- egészséges, villanyfényes álrek egyéni jövedelmére sem. latgondozói lakásokat isépíAz egy munkaegységre jutó tenek. A tsz minden tagja összrészesedés értéke 40 fo- és vezetője jól tudja: gazdagozzák ki a tsz majorosítási tervét is, s jövőre teljesen új, korszerű szövetkezeti major alapjait rakják majd le. A munka egy száz férőhelyes, közel egymillió forintba kerülő szarvasmarhaistálló megépítésével kezdődik majd. Az új istállóhoz 21 fokészpénzben ságuk előtt álló, szinte mérhetetlenül nagy jövő főként KIEMELKEDŐ rint 9 fillért. kaplak meg a termelőszö- az állattenyésztés még gyorvetkezet tagjai, s a kisebb sabb ütemű fejlesztésével részt fizették ki termények- valósítható meg. Ezért nem ben, összesen 19 forint 6 fii- sajnálják az óriási befektelér értékben. Nagy számmal tést, melyet az új esztendőEREDMÉNYEI zsa A Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet tagjai, ami az egy katasztrális holdnyi szántóra jutó árutermelés mennyiségét illeti, már túlhaladja, messze maguk mögött hagyták a község legjobb, legszorgalmasabb egyéni gazdáit is. Az 1957—58-as termelési tervekben 80 ezer forint értékű állami értékesítésre szánt áru előben tehenészetükre költenek. Néhány hónappal ezelőtt cserélték ki fajtiszta, nagy kezetben, akiknek á közös- hasznot adó tenyészállatokben szerzett évi jövedelmű!; ra korábbi juhállománvua 40 ezer forintot is messze dolgoznak ma már olyan családok a sándorfalvi RóFerenc Termelöszövetkat is. A Rózsa Ferenc Tsz eredményeit látva a sándorfalvi egyéni gazdák előtt most már nem lehet kétséges: a boldog, gondtalan paraszti gatása után most az új esz- e8yedÜli biztc»ítóka '„„.)„; 1/,: .-„ csak a szövetkezés lehet. MAJOROSÍTÁSI TEKV A tsz igazgatósága a tagegymillió ság véleményének meghallállítását tervezték. Ezzel tendei termelési és szövetkezetfejlesztési tervek elké(csepi) tisztító üzlet bejáratát, csú- egyébként ízléses, szép por-j BULGÁRIA A KULTURÁLIS fosán elütve az amúgyis málladozó vakolattól. Berozsdásodott, viharvert cégtábla alatt ízléstelen kirakattal foglal helyet a cipészmester a Dugonics téren. A Somogyi utcában egy asztalos stclázsit és egyebeket biggyeszt ki száradni az utcára. de meglátni ezt a Bajcsy-Zsilinszky utcában is, ahol tüntetően csúnyák a kisipari üzletek, például a tanácsháza mögötti gumijavítóműhely. Sorolhatnánk még ilyen üzleteket, műhelyeket, melyek azt mutatják, hogy a tanácstól'kiutalt, állami tulajdonban lévő helyiségeket nemigen becsüli meg számos kisiparos. S a ktsz-ek házatáj'án A ktsz-ek helyiségei valamivel vigasztalóbb képet mutatnak, bár a szövetkezetek sem minden esetben tekintik valami szívügyüknek, hogy szemnek tetszetős, a környező városkép ízléses formájának megfelelően alakítsák ki helyiségüket. vagy viseljék annak gondját. Feltűnően keveset költ némely szövetkezet helyiségeinek, üzleteinek tatarozására, meszelésére, festésére. Pedig ezekre a munkákra, az úgynevezett felújításokra van pénz, azt nem is tagadhatják. Jellemző például, hogy a harmadik negyedév végén a szegedi ktsz-eknek a fenti munkák céljait szolgáló tállal és berendezéssel büsz-1 kélkedő szövetkezeteknél isi sorolhatnánk hasonlókat,] legfőképpen pedig azt, hogy] belvárosi helyiségük külseje] nem olyan, mint kívánatos] lenne. Szóvá sem tennénk ezt, ha] nem tudnánk hogy ktsz-] eink — melyek jelentős ré-] szét teszik ki Szeged iparának — nem rendelkeznek] megfelelő anyagi eszközökkel. Csakhát... Azt a pénzt] — amit a harmadik negyedév végére felszaporodott több] mint kétmilliót is — szíve-] sebben forgatják és gyümölcsöztetik a szövetkezetek.] Mert a mozgalom esetében! nem áll fenn az a veszély.] hogy amennyiben nem költik el a pénzt az év végéig.] akkor elveszik, hanem átvihetik a következő évre. sí használhatják. Egységes elrendezéssel Az igazság kedvéért azon-] ban még mást is meg kell] jegyezni. Kisipari szövetke-] zeteink nem kaptak arra] még idegnyugtató választ,; hogy a városfejlesztés, vala-» mint az üzleti negyedek ki-? alakítása során melyik maradhat helyiségében, s melyiknek kell elköltöznie, mint legutóbb is a villamosipari ktsz-nek az állami vállalat jóváhagyott terjeszkedése miatt. Ilyen eset pedig nem egy van. Ezért szót kellene érteni a tanácsi szervekkel, s pontosan meghatározni a távlati terjeszkedési tervet. Abban ls meg kellene lápéi örömök — és egy panasz? Bulgária nagyszerű ipari fejlődéséről, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért kiváló eredményeiről sok szó esett már Magyarországon. Hallották nálunk a hírét, milyen gigantikus víztárolókat építettek az Iszker folyó völgyében. Az új szocialista városról, Dimitrovgrádról, a nehéz- és vegyiipar új létesítményeiről sok cikk jelent meg lapjainkban. Az utóbbi időben a termelőszövetkezeti mozgalom bolgár sajátosságait is kezdjük propagálni. A tengerparti gyönyörű mesepalotákról nálunk is regéket mesélnek, akik látták azokat. Nagyon kevés szó esett azonban arról a nagy jelentőségű kulturális fellendülésről, amely párhuzamosan az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével ebben a testvéri országban végbement. Ami Bulgáriában etéren történt, az a szó legmélyebb értelmében vett: szocialista kultúrforradalom. A közelmúltban Bulgáriában járva valósággal lenyűgöztek a látottak. Városokban és falvakban egyaránt, gyárakban, termelőszövetkezetekben, mindenütt, ahol emberek élnek, szorgalmasan dolgoznak, s emellett lelkesen tanulnak. Iván Basev, a népművelési miniszter első helyettese elmondotta, hogy a nép a párt útmutatása nyomán megértette, hogy a szocialista Bulgária egyben műveltebb Bulgáriát is jelent. A párt, a kormány rendkívül sok intézkedést tett a múltbeli elmaradottság felszámolására. A felszabadulás után igen sok volt a tennivaló. Az ötszáz éves török rabság mély nyomokat hagyott maga után. A cárok mit sem törődtek a nép művelésével. A német imperializmus, majd a fasizmus azon mesterkedett, hogy gyarmatává tegye a gazdag nyersanyagokkal rendelkező Bulgáriát. Nem a bolgár dolgozók bűne volt az ország oly nagy elmaradottsága. A bolgár nép, amikor szabadságáért küzdött a török és német leigázókkal szemben, akkor a művelődésre való jogot is céljául tűzte. A dolgozó nép legjobb fiai, a lánglelkű költő. Hriszto Botev, >*a bolgár Petőfi* a szocialista forradalmi mozgalom bulgáriai megalapítói: Dimiter Biagoev és Georgij Dimitrov harcoltak a bolgár nép felemeléséért a szörnyű szociális és kulturális elmaradottságból. Különösen a Rodope-hegyscgben szétszórtan élt — a török uralom alatt elmohamedánosodott bolgárok —, az úgynevezett pomákok éltek szellemi sötétségben. Számuk mintegy 130 ezer főt tesz ki. A 150 ezernyi cigány, a 30 ezer örmény nemzetiség kulturális nevelése 6zintén súlyos gondot jelentett a népi demokrácia számára. Bulgária volt uralkodó osztálya örökségként mintegy félmillió analfabétát hagyott. 1944. szeptember 9-e után a párt és a kormány új iskolarendszert vezetett be. Elrendelték, hogy a 7 általános iskolát minden gyermek köteles elvégezni. A felnőttek részére a felszabadulást követő első években esti tanfolyamokat szerveztek. Például a plovdiv megyei Perustica faluban 1944. szeptember 9-e után az első teendők közé tartozott, hogy az analfabétákat iskolába járatták — még az öreg nénikéket is —, s megtanították írni és olvasni. Jelenleg Bulgáriában már nincs analfabétizmus. Rendkívül nagy türelmet és emberséget kívánt meg a hegyekben élő pásztorok, fakitermelők és kőtörők taníttatása. Ezt úgy oldották meg, hogy aki tudott írni és olvasni, ha nem is volt pedagógus, tanította azt, aki nem ismerte az írás és olvasás tudományát. A pedagógusok szinte emberfeletti munkát végeztek. A 46 ezer főnyi pedagógushadsereg, amely az országban él. hű támasza a pártnak, a népi hatalomnak, összeforrtak a néppel, szolgálják a népet, ezért igen tisztelik, becsülik őket Bulgáriában. Elmondhatjuk, hogy ma a bolgár falu fő jellemzője az egy-kétemeletes új iskola. Az iskolák építésére igen nagy gondot fordítottak. Ugyancsak igen fejlett Bulgáriában a középfokú oktatás. Basev miniszterhelyettes szerint ezen a téren világviszonylatban is az clen járnak. A négyéves gimnáziumokat «és szaktechnikumokat az utóbbi években az egyes korosztályok 60, sőt helyenként 80 százaléka ls elvégzi. Minden nagyobb községben — a városokról nem is szólva — gimnázium működik. A termelőszövetkezeti községek, s több nagy gyár, Tápé lakossága igen hálás azért, hogy elkészült a község főútvonala és több mellékutcában is több száz méter utat köveztek ki. Az útkövezéselcet a Csongrád megyei Útfenntartó Vállalat végezte, de a lakosság is nagy segítséget nyújtott társadalmi munkában. Igy például a Juhász Gyula utcában id. Berta József kezdeményezésére mintegy 300 méter utat köveztek ki az utca lakói és a munka elvégeztével diszEqy szakajtó ezüstpénzt tálaltak A Nógrád megyei Mátraszóllös köztóRben a napokban kivágtak egy öreg cseresznyefát. Gyökerének kiásása közben egy nagy cserépedényben csaknem egy szakajtóra való XV— XVI. századbeli ezüstpénzt találtak. amelyet a feltevések szerint annak Idején a törökök elöl MJteltek eli •nótoros vacsorát rendeztek az* út elkészítésének örömére. Ezúton köszönöm meg a 1 Kassai utcai lakók nevében1 a községi tanácsnak, hogyi az utca végére közkifolyót ] építtetett, s a vizet ezutáns már jó köves úton hordhat- ] juk. A közlekedési vállalat fi-* gyeimébe szeretnénk azon-J ban egy dolgot ajánlani. A J Szeged—Tápé között közle-: kedö autóbuszon jelentősen! emelkedett o forgalom. Ezt] mutatja az is, hogy már ré-I gebb óta az eredeti iránytól] eltérően az autóbusz a tisza-i parton közlekedik. Az útirány megváltoztatása után 3 viszont célszerű lett volna az« egyforintos szakaszhatárt is ] megváltoztatni, vagyis az 1. j utcából a villamosmegállóhoz áthelyezni. Ezzel a köz-] lekedési vállalat nem káró- ] sodna, de a község lakói] jobban járnának. Molnár Gábor, Spiovdivban örmény nemzetiségű zeneiskola működik. Tápé, Kassa utca 2. • Képünk az iskola zongoraóráján készült. •A?"-,. ? ' A bulgáriai nemzetiségek tanulását több iskola szolgálja. Felvételünkön Ardino városka új török iskolájának épületét láthatjuk. a maga erejéből is hozzájárult a középiskolák létesítéséhez. A felsőoktatás szintén sokat haladt előre. A múltban az egyetemekre átlag évente 9800 hallgatót vettek fel. Jelenleg évente 35 ezer az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy Bulgáriában nem tudnak minden jelentkezőt felvenni az egyetemekre és a főiskolákra Az ötéves terv 6orán azonban még egyharmaddal tovább emelik az egyetemi hallgatók számát. A bolgár állam igazi demokratizmusát bizonyítja, hogy a lakosság összlétszámának nyolc százalékát kitevő török kisebbség számára 1119 török nyelvű általános iskolát tartanak fenn. Ezenkívül van az országban 3 török középiskola, 3 török tanítóképző is. A bolgár lakosság kulturáltsága mögött mélyen lemaradó törökök részére jelenleg ls 400 esti iskola működik. Ez a nemzetiségi réteg is gyorsan művelődik és átformálódik a szocialista Bulgáriában. Bulgária nagyvárosaiban, Szófiában, Plovdivban, Várnában. Russzeban, Burgazban, Trnovoban élénk művészeti és kulturális élet alakult ki a népi demokrácia éveiben. A színházi élet is nagyon fellendült. Az úri Bulgáriában 4 állami és 6 magánszínház működött. Most 40 színház műsorát évi két és félmillió ember látogatja. Eulgária felszabadulásának 15. évfordulójára több író mai bolgár témájú színművön dolgozik. Az állami vezetés a párt politikája szellemében irányvonalat ad a színházak vezetőinek a műsortervvel kapcsolatban. A színházak művészi bizottsága dönti el aztán, hogy mit hoznak színre. Ha művészi, vagy politikai szempontból hibás valamelyik darab, akkor azt az újságok és a közönség erős társadalmi bírálatban részesíti. Jelentős fejlődés mutatkozik tehát a színházi élet minden területén. Otttartózkodásom idején az új, 1954-ben felavatott szófiai operaházban egy új bolgár vígoperát, a "Ravasz Péter«-t mutatták be. Tanúskodom róla, hogy a jelenlevő bolgár közönség nagy örömmel fogadta a müvet. A mű témája a török megszállás idejéből való népi mese. Ravasz Pé-