Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

5 Vasárnap, tO98. AecendMT A társadalom megmozdult! Meghallották a szerencsétlen fiú segélykiáltását Lapunk tegnapi, szombati belőle. Szóval apja helyett számában: "Segítsünk raj- apja lesz és szerető gondosta!* főcímmel beszámoltunk kodással segíti az életúton. egy szerencsétlen fiú: Laka- Az újszegedi rostkikészítő tos Pál rossz helyzetéről; igazgatója, Zombori János is amelybe lelketlen, részeges felajánlotta támogatását Laanyja juttatta. írásunk vé- katos Palinak. Az újszegedi gén megállapítottuk: »... az ifjú Gárda Nevelőotthon üzemi munkások szerető gon- igazgatója is segítséget ajándoskodása megmenthet egy lott. Azt mondotta, ha Lakaönhibáján kívül, koravén tos Palit állami gondozásba kisfiút... Az S. O. S. Laka- veszik, akkor feltétlenül biztos Pál ügyében elhangzott. tosftja helyét az otthonban s Hiszszük, hogy a valasaok . . . ., , ... . . ' . Jv ipari szakmat is tanulhat sem kesnek ra*. " Nem is csalódtunk! Már majd. tegnap a délelőtti órákban több üzem hívta fel szerkesztőségünket és ajánlotta fel segítségét. A kisfiú ügyé- sadalmunE a neheznek megnyugtató elintézésé- napjainkra egyáltalán nem Lakatos Pali sorsa egyenesbe kerül. Mert a mi tárért fáradozott Bódi László, jellemző ilyen egyéni probléaz Üjszegedi Kender- Len- m£ra is megtalálja az orvosszövő vasesztergályosa, Szeged országgyűlési képviselője. A fiúnak munkát ajánlottak fel az újszegedi szövőgyárban és a gyár főmérnöke, Kiss Ferenc is szívén viseli ezt a dolgot. Bódi László azt is hangoztatta, ha a szerencsétlen sorsú Lakatos Pál hozzájuk kerülne, ságot. I nőtanács asszonyai karácsonykor sok gyermeknek szereznek örömet A Szeged városi nőtanács, a kerületek, g több üzem nőtanácsa már készül a karácsonyi ünnepekre, hogy sok kisgyermeknek boldogságot, örömet szerezzenek. A Szegedi Kenderfonógyár nőbizottsága és a városi nőtanács a többi között megajándékozza a Londoni körúti állami gyermekotthon száz növendékét. Ajándékokat adnak a fodortelepi gondozóintézet gyermekeinek is. A nőtanács asszonyai munkadélutánokat tartanak, amelyeken játékbabáknak varrnak ruhákat és más kedves meglepetéseket is készítenek. A kerületi nőtanácsok is megkezdik a munkadélutánokat. A város iskoláinak szülői munkaközösségei meghitt hangulatú ünnepséget rendeznek a gyermekeknek. Atomreaktor Grúziában Hamarosan befejeződik Grúzia és a Kaukázuson-túli köztársaságok első atomreaktorának építése. A reaktor központi helyiségét, az úgynevezett fizikai-termet, már berendezték. Most már csak az irányító pult és a laboratóriumok felszerelése van hátra. A jól felszerelt laboakkor ő maga személyesen ratóriumokban grúz, örmény és azerbajdzsán tudósok véis gyámolítja, hogy igazán géznek majd magfizikai, kémiai, geológiai és biológiai derék, vidám ember váljék kutatásokat. Jllit dúdol a izei ? Repülőt hajt a szél, Nevetve hajtogat; Valamit beszél is, Valamit hajtogat; Csak dünnyög valamit, Csak nevet, csak dúdol; Sose lesz — sose volt Égiháborúról. Egyre csak mondja: hej, Egyre csak hajtja: jaj; Ha kérded, mije fáj, Nem felel, nem akar: Hajtogat papírból, Acélból, üvegből, Acélbordák között Lüktető üregből. Madarak fészkéből, Tollúkból, begyükből lovak sörényéböl. Ziháló szegyükből. Nevetve hajtogat, Nevetve énekel, Nevet, ha rohan és Nevet, ha térdepel. Valamit hajtogat, Zokogva, kacagva, Beledöf szemedbe, Beletép hajadba. Ha kérded, nem beszél, Ha kéred, rád se néz, Csak suttog, sustorog, Mint hullák közt a mész; Csikorog, mint fogad Között a sós homok, Recseg, mint a korhadt Szúette bútorok: FELEMELKEDES UTJÁN ter csavaroseszű bolgár parasztember (afféle magyar Ludas Matyi) túljár a törököket kiszolgáló uzsorás bírón és a kevély urak eszén. A vígopera zenéjét Veszelin Sztojanov zeneszerző alkotta. A mű értéke nem ér fel a legszebb bolgár opera, a "Momcsil* színvonaláig, de mégis jelentős munka. Szófián kívül az országban még öt operaház működik. A bolgár nép műveltségének emelkedését bizonyítja a sajtó iránti megnövekedett érdeklődés is. 1939-ben az összlapok alig 400 ezer példányban jelentek meg. Jelenleg 235 lap 2 millió 175 ezer, 162 folyóirat 736 ezer példányban jelenik meg. A bolgár dolgozóikat rendkívül érdeklik országuk, a világ eseményei. Ismerni akarják a tudományok és a művészetek eredményeit. A könyvkiadás terén is hasonló a helyzet. Erről is beszélgettem Basev miniszterhelyettessel. Elmondotta, hogy a megjelenő könyvek ké! harmada új, ma is élő írók által írt mű. Egyharmad arányban jelentetnek meg régebbi irodalmi alkotásokat. Náluk is az irodalmi életben az elmúlt években jelentkeztek egészségtelen jelenségek. A párt erre élesen reagált. V/fi Számos üzemi kulturális együttes alakult az utóbbi évtizedben a Bolgár Népköztársaságban. Képünkön a kardzsali ólom-cinkgyár ifjúsági szállásán harmonikaszó mellett próbál az üzemi együttes egy csoportja Zsivkov elvtárs, a párt első titkára, az írók és művészek aktívája előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a párt nem kicsinyeskedik, nem gyámkodik az irodalom és a művészet felett. Általános politikai irányítást ad. Az irodalomnak és a művészetnek a szocializmust építő nép munkáját kell elősegítenie. Az írók döntő többsége ezzel egyet is ért s alkotnak. 1939-ben 2169 könyv, 6 millió 400 ezer példányban jelent meg. Egy 1954-es adat szerint viszont abban az évben 3359 könyvet adtak ki 19 millió 757 375 példányban. Azóta a helyzet még javult ezen a téren. A felszabadulást követő tíz év során 170 millió példányban adtak ki könyveket Bulgáriában. Minden faluban és üzemben van könyvtár. A Balkán, a Rila, a Rodope hegység távoli kis falvaiban nagy kulturális missziót tölt be a rádió is. A közelmúltban az ország 1100 falujában szerelték fel a vezetékes rádiót. A televíziót most építik. Nagyon elterjedt Bulgáriában a mozik hálózata is. Az országutakon gyakori látvány. hogy a termelőszövetkezetek teherautóin a közeli városba szállítják moziba a falusiakat. A filmgyártás terén még egyelőre kezdeti eredményeik vannak. Várható nagyarányú fejlődés akkor jelentkezik majd ezen a téren, ha befejezik Szófia közelében a filmváros felépítését. A bolgár nép rendkívül muzikális és zenekedvelő. Szófiában a legnépszerűbb szórakozás hangversenyre járni. Az operába elmennek az emberek egyszerűbb ruhákban is. A hangversenyekre azonban ünnepélyesen felöltöznek a férfiak is, de különösen a nők. Az országnak 12 állami szimtonikus zenekara van. Külön cikket érne meg a sok tehetséges, öntevékeny kulturális csoport. Rudozem új szocialista városban, amely pomák lakta vidéken épült, a gyár fiatal főmérnöke, Borisz Kolesev, örömmel újságolta (amit egyébként magam is láttam), hogy a mohamedán asszonyok többsége már ledobta a feredzsét és sokan közülük tagjai a kultúrcsoportnak is. Kardzsaliban, amely a görög határ közelében fekszik, az ólom- és cinkgyárnak vegyeskórusa, színjátszóéi tánccsoportja van. (ftt több, mint 5 ezer könyve van a könyvtárnak.) Az országban, mintegy 3500 énekkar működik. Az ország nagyon sok vidékén jártam. Bebarangoltam Bulgáriát, Várnától Dimitrovgrádig és Pleventől Trnovoig. Érdeklődéssel tapasztaltam, hogy minden zenés vendéglőben, ahol mi magyarok megjelentünk, magyar dalokkal kedveskedett a zenekar. Tíz kilométerre a bolgár—török határtól, ahol vacsoráztunk egy kis helyiségben, a zenekar a "Kék nefelejcset* játszotta. Várnában az ultramodern éttermekben, szinte minden este szól a magyar zene, különösen az operettmuzsika. A bolgár és nemzetközi közönség nagy örömmel fogadja ezt. Nem éppen túl nagy örömmel, de érdekességként megemlítem, hogy a "Csárdáskirálynőt* Plovdivban és Trnovoban egyidőben játszották. Bulgáriában követésreméltó módon, igen kiépült a múzeumok hálózata. Száztíz nagyobb múzeum van az országban. Nagyon sok kis falu rendezett be történelmével kapcsolatos múzeumot. Különösen az antifasiszta harcok emlékeit gyűjtik össze. Szófiában is rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek a múzeumok. A Bolgár Nemzeti Galériát a volt cári pabtában rendezték be. Amikor ott jártam, a drezdai képtár gyűjteményéből láthattunk kiállítást. Szinte népvándorlásszerűen áradt a szófiai, de sok más vidékről jött látogató is a termekben. A régi és a mai bolgár festők müvei iránt szintén nagy az érdeklődés. Ezek legfőbb témája a hazaszeretet: a törökök és németek elleni szabadságharcok. Különösen megrázó hatása van a Vörös Pópa és társai kivégzését feldolgozó festménynek. Ez a téma több bolgár mester alkotásában viszszatér. A párt által irányított, a Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Arcvonal által erőteljesen felkarolt kulturális forradalom nagy hatást gyakorol a tehetséges bolgár nép egész szellemi arculatára. A bolgár ember büszke arra, hogy hazája a szocialista tábor tagja. Büszkék arra, hogy népük, amely a múltban elnyomás alatt szenvedett, ma az emberi haladás élvonalában küzd. Ápolják, fejlesztik újjászülető, megújhodó kultúrájukat, amely formájában sajátosan bolgár nemzeti, tartalmában szocialista vagy az kíván lenni. A bolgár emberek magatartása öntudatos, szerény. A német fasiszták a Dimitrov-per idején nemcsak Dimitrovot, a lánglelkű kommunista forradalmárt rágalmazták, hanem mélyen sértegették, barbárnak nevezték a bolgár népet is. Dimitrov elvtárs lemosta ezt a szégyent és a fasiszták szemébe vágta: *Az a nép, amely ötszáz évig idegen járom alatt élt, anélkül, h<^gy nyelvét és nemzeti jellegét elvesztette volna, munkásosztályunk és parasztságunk, melyek a bolgár fasizmus ellen és a kommunizmusért harcoltak és harcolnak —, ez a nép nem barbár és nem vad. Bulgáriában csak a fasizmus barbár és vad. A bolgár nép minden erejével és kitartóan harcolt az idegen járom ellen. Semmi okom arra, hogy szégyelljem bolgár voltomat és büszke vagyok arra, hogy a bolgár munkásosztály fia vagyok«. Dimitrov elvtárs joggal lehetett büszke népére és osztályára, amely győzelmesen építi a szocializmust nemcsak a gazdaságban és technikában, hanem az emberek fejében, szellemében is. SZEBELKÓ IMRE, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa & 36 " « -"a - fi : jgyHij f r T r jfffMff'M *111 ÍÍMIHHH"""1"'™!!!!!? If 1888 Í|"m"'H« Az utóbbi években jelentós számú bulgáriai iskolaépítkezései! egyike: a Sztara Zagora-i új gimnázium Szúette isteneit, Nyű-rágta halottak. Akiket húsz éve Nevetni hallottak. Csókolózni láttak, Akik énekeltek, Akiket iszonyú Bűnökbe kevertek. Gyere Ide, bajtárs, Legénytáncot járni, A lábodra csizmát. Bakancsot próbálni, A kezedbe éles Kardot suhogtatni — Hússal is, vérrel is Jól lehet majd lakni. Apám se engedi, Anyám se akarja, Meg aztán minek is, Újabb baj a bajra, Újabb fej a fejre Bevetetlen földön: Valakit megöljek, Valaki megöljön? Gyere gyorsan, ma még Megtennénk vezérnek, Holnap késő lesz már. Ma még — hallod — kérnek. Megteszünk mi téged Hét világ urának, Holnap már késő lesz, Hallod, — ma még várnak. De én nem mehetek, 01em tudok én menni, Se fele királyság. Nem kell nékem semmi. Szántani, azt kéne. Aratni is kéne, Ügyelni a nyárra, Vigyázni a télre. Van kertem, kis földem, Házam, feleségem. Hová mennék, miért, Nem értem, nem értem ... Oda se hallgattak, Oda se figyeltek — Alkalmas! — és vitték; — Jaj, asszonyok, kertek! Mintha szél űz tova Tétova felhőket. Könnyet hullatókat, Napot temetőket — Gyerünk, gyerünk, gyerünk, Erre, arra, erre, Tüzet, véres tüzet Állatra, emberre. Nincs miért, nincs minek. Csak a parancs: menni, Csak a parancs: ölni, ölni, mást se lenni. Szép deli legények Szöges csizmát kaptak, Hetykén masíroztak, Hetykén meg is halták. De hány ártatlannak Ontották a vérét. De hány ártatlannak Nyúzták le a bőrét; Hányat fagyasztottak Elevenen jégbe. Csak a parancs: 6 Int te S hány maradt meg éhoe; Hány hajadon-szüzet Gázoltak halálra, Akasztottak falra, Akasztottak fára. Hányan vesztek éhen, Hányan haltak szomjan, Sírokkal kerített Síró barakokban. Csak a parancs: ölni te S bunkókkal töretve, Csizmákkal rugdalva öletve, öletve!... Ha valaki lázadt, Csak öltek, csak öttek; Maguk ásta sírba Százak, ezrek dőltek; És eszüket vesztve Egyre csak gyilkolták, És újra leöltek Minden egyszer holtat. A szemük kitépték, A szívük kivágták, Halott lányok mellét Köpködték, cibálták. Akkor is gyilkolták. Ha kit ölni nem volt, Mert a. gyilkolásban Határozott rend volt, öltek szenvtelenül. Vagy szadista kéjjel. De sose teltek el A kiömlő vérrel. S könyvmáglyák lobogtak. Thomas Mannt égettek. Azóta mind szelid Polgárokká 1ettek, Elmesélgetői Régi szép időknek. Maradtak tegnapról Mai hencegöknek — Most csak kamáslival, Csak úgy masíroznak; Éles késsel most csák Lóhúst fasiroznak. Soktornyú Münchenben Most csak sört vedelnek, Ma csak szónokolnak, Ma csak énekelnek, Ma csak a térképe* Húznak vonalkákat — Vigyázzatok rájuk. Testvérek, elvtársak! PAPP LAJOS As 1954-ben kiadott személyi igazolványok kicserélése Szegeden és a szegedi járásban A varost rendőrkapitányság értesiti Szeged város és a szegedi járás lakosságál. hogy az 1954-ben kiadott és öt évi érvényességi időtartammal ellátott személyi igazolványok kicserélése 1959 Január 2-án kezdődik meg az állandó lakhely szerinti rendőrkapitányságon. Azok, akik állandó lakhelyüktől 100 kilométernél nagyobb távolságra vannak alkalmazásban, és ott bejelentett Ideiglenes lakással rendelkeznek, személyt igazolványukat az ideiglenes lakhelyük szerinti rendőrkapitányságon ls kicserélhetik A személyi igazolvány kicserélésekor mindenki személyesen köteles megjelenni. A járóképtelen beteg lejárt személyi igazolványát a legközelebbi hozzátartozója köteles benyújtani. F.bben az esetben be kell szerezni az SZTK-tól. vagy a tisztiorvostól bizonyítványt a beteg járóképtclenségéről és ezt a beadandó személyi igazolvány mellé kell csatolni. A személyi igazolvány kicseréléséhez a következő mellékleteket bell benyújtani: két darab 4x4 centiméteres fénykép: — kitöltött állandó lakásbejelentőlap: — egy darab 10 forintos illetékbélyeg: — az adatváltozást igazoló okirat és a lejárt személyi igazolvány. A lejárt személyi igazolvánnyal rendelkező személyek a kicserélést megelőző napokban a lakónyilvántartókönyv vezetőjétől kapják meg a szükséges kérdőívet. Vásárnap beillő piac A tegnapi piac vásárnak beülő nagy volt. A felhozatal listája új áruval gyarapodott. Megjelentek a hizók. Öriási felhozatal mutatkozott sertésből. A mázsaház előtt hosszú sorokban áütak a kocsik, s tegnap több mint száz sertést mértek le a város mázsáján. A legtöbb el is kelt ott helyben. Kilónként 14—16 forintos áron. Természetesen akadt gazda, aki ennél lényegesen olcsóbban adta el disznóját. A terménypiacon igen magas árak alakultak ki. A morzsolt kukorica mázsájáért 270—280 forintot kértek a termelők, s 250—260 forintért kelt el mázsája. Baromfiból is bőséges volt a felhozatal. Néhány baromfi olcsóbb lett. A következő átlagárak alakultak ki: csirke 22, tyúk 19, pulyka 16, kacsa 16, liba 15, hízott kacsa 20, hízott liba 21 forint. A tojás darabjáért 2,40-et kértek. Zöldségárak: burgonya 2.20, vöröshagyma 2,40, fokhagyma 7, fejeskóposzta 1,20, kelkáposzta 2, karfiol 3, karaláb 1,40. Gyümölcsárak: alma 4, körte 5, szőlő 6. birsalma 3. dió 13. Egyéb árak: mák 27, rizs 15. méz 22, savanyúkáposzta 4 forint volt. — BANÁN ÉRKEZETT nagyobb mennyiségben Szegedre. A Jövő héten megkezdik sz árusítását a Szegedi * lelmiszerkiskereskrdélmi vállalat -rúnáiban és a rsemegéüzletekben. — 270 gyermek öröme. Tegnap, szombaton délután kedves Télapó-ünnepséget tartottak a Csongrád megyei Állami pincegazdaság központjában és üzemegységeiben. A vállalat dolgozói Byermekeinek, számszerlnt 270nek a Mikulás ajándékokat adott át. A Mikulás — Gótli Pista bácsi — az ajándékok átadásánál a szülök szeretetére és czorgalomra is intette e gyet" mekekew