Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

Vasárnap. I9SJI. október 12. 2 Milyen intézményes, szer­vezett formákat ölt az Ideológiai munka a hallga­tóság és az oktatói kar kö­rében és milyen formában kívánják ezt a feladatot megvalósítani? ban közöljük: Milyen segítségét nyújt az egyetemi oktató, kutató Célunk, hogy egyetemünk valóban szocialista egyetemmé váljék Interjú a Szegedi Tudományegyetem rektorával Nemrégen közöltük la- mely iránt nemzetközi ér- ván adni, hogy ehhez mind punkban a Szegedi Orvoetu- deklődés is mutatkozik. a tanszék tagjait, mind hail­dományi Egyetem rektorá- — Jogi oktatásunk tenge- gatóinkat hozzásegítse nak néhány, az egyetemi ok- lyében továbbra is az elmé­tatással kapcsolatos időszerű let és a gyakorlat kapcsola­kérdésünkre adott válaszát, tának szorosabbra vonása Munkatársunk felkereste dr. áll, illetve ennek érvényesí­^ntalffy György egyetemi tése az oktatáson keresztül, tanárt, a Szegedi Tudo- E cél érdekében a közel­mányegyetem rektorát is és múltban jelentős reformot ugyancsak kérdéseket inté- hajtottunk végre: 5 évre zett hozzá az új oktatási év emeltük fel az Állam- és munkájával kapcsolatban. Jogtudományi Karon folyó Kérdéseinket és dr. An- oktatást. Az ötödik évben a — Hallgatóink politikai ál­talffy György rektor ezekre jogi kultúra elmélyítését lásfoglalásával kapcsolatban adott válaszát az alabbiak- szolgáló egy-két tárgy okta- el kell mondani, hogy min­tásán kívül — mint amilye- den törekvésünk arra irá­nek, a kriminalisztika, nem- nyul, hogy a hallgatóságra ma zetközi magánjog stb. — fő- még jellemző laza közösségi leg a jogi főtárgyak gyakor- szellemet megszüntessük és es világnézeti nevelómun- lati oktatása fog folyni. A fokozzuk az összetartozás ér­káhor az MS/MP művelő- Kar által kiadott tudo- zését. Ügy gondoljuk, ha ez .•1. i m.Hiikáiurnl v/oln do mányos közleményeknek IV. meglesz, akkor a hallgatók desl politikájáról szolo do- évfo]yama íelpnik már meg egymás közöttj magatartása kumentum? és a tizenötödik önálló ta- is — amely ma még sok te­a ^ nulmány hagyta el a napok- kintetben elégtelen — to­~ A p művelődési po- ban jt6t csak ebben vább f javulni. den^elZ ahh^n a^eélStó keretben' - Arra irányul törekvé­íliln K.™" - Ut említem meg' hogv sünk, hogy a fiatalság poli­St £ ^EtShE M év végéi« elkészítjük a tikai -semlegessége*, amely­fc Tudományegyetem 10 éves hez sokszor szakmailag ki­S^SíL Alinak a nárt fci'esztési tervét is, amelyet váló és emberileg is rokon­! alapos felmérés és a szak- szenves oktatók szolgáltatják töinvitoef emberek ^án szán- a példát, megszűnjék. Éppen h^r^iel^t oárthatáro- dékozunk összeállítani. A ezért úgy gondolom, hogy a ba" jelerrt műveiódéspolitikai irányéi- hallgatók ideológiai nevelése ^ TfL JfiíSS veknek a tudomány fejlesz- nem kizárólag a marxista szab3a te^SLu aÍm tésére vonatkozó megáUapi- tanszék ügye, hanem a jö­egyetemünk feladatait. A két tásaiva, és fejlöd6 népgazda_ vőben a szaktanszókek is partdokumentum együtt ságunk lehet6sPgeivel felel5sek lesznek hallgatóink m iltffi?'- JSSirShangban kívánjuk a Tudo- politikai neveléséért, mert tdeológiai « ajtolittkat mun- mányegyetem€t fejleszteni és hiszen nézetünk szerint a ka meöatnt^sat konkréten az a meggy6ződésünki hogy szakmai ^ a politikai kép­?,yal\ j6íJif 7 a művelődéspolitikai irány- zést egyáltalán nem lehet tos ideológiai és pohttkat elvek konkrétizó]ósa egyete- egymástól elválasztani és a al"c, úttörő münk valamennyi munkate- kettő összefüggésére a jövő egyetemen amely k'terjed tmMa meg fogja gyorsítani ben sokkal nagyobb gondot az oktatók és a ftallgatOK célkitűzéseinket, egyetemünk kell fordítani. Erre tanítanak korér® eparánt es amely- szocialista egyetemmé válá- az ellenforradalom tanulsá­nek tartalma, célja az ellen- . . séges és téves nézetek hát- Bat 881 w „V illó gyújtó"-kamráktól a korszerű üzemig A százéves Szegedi GYufagyárról A gyufagyártás száz évvel évek végén. Abból az idő- hasznot a svéd gyufagyártó­ezelőtt kezdődött Szegeden, bő] termelési adataink is gépek elhelyezésének biztos Erre az iparra több mint fél vannak, évenként 50 000 cso- piacával is növelték. A své­évszázadig nem terjedt ki mag kénes és 5000 csomag dek 10 millió pengővel na­a Magyarországot gyarmato- szalon- (foszforos) gyufát ál- gyobb tőkével vonultak be a sító osztrák tőke figyelme, lítottak elő változó munkás- magyar gyufaiparba. A 20­Hazai tőkések létesítik a létszám alkalmazásával. A as, 30-as években a tőkések -villógyújtó*-üzemeket. Sze- tőkések profitjuk növelése osztaléka részvényenként a geden Neubauer József kór érdekében előszeretettel al- befektetett tőke 10—15 szá­először engedélyt gyufagyár- kalmazták az olcsóbb, női zalékára is felment, ami tó üzem létesítésére. A vá- és gyermekmunkásokat. A óriási haszonkulcs, ugyanak­rosi tanács 1858. szeptember szegedi Tedeskó-féle gyár- kor a munkások napibére 11-én kelt engedélye iratai- ban például kizárólag ser- 60—80 fillér volt jó pár éven ból kitűnik, hogy Neubauer dülő leányok dolgoztak, hol- keresztül, akkor 32 éves volt, a gyufa- ott ez ebben az iparban már készítést Pesten, a Zuoker- akkor is tiltva volt. 1877­íéle üzemben tanulta meg ben Bereuer gyárában 6 férfi, és 5 évig bátyjával, 6 évig i2 nő és 10 gyermekmunkás pedig önállóan Csongrádon dolgozott, folytatta a gyártást, a vegy­tani ismereteiről a budai Óriási haszon politechnikumban képesítést. Kegyetlen körülmények Egy, 1867-ben gyárvizsgálatból És most • • a a budai szerzett térbe 6zorítása, ugyanakkor a marxizmus—leninizmus vi­lágnézetének és a szocialista építést vezető párt politiká­jának népszerűsítése és győ­zelemre juttatása az egyete­men. Nyomatékosan hang­súlyozni kivánom, hogy eb­ben a harcban nem az em­berek. hanem a polgári és a kispolgári nézetek elleni küz­delemről van szó. Arról van szó, hogy. az egyetemen fo­lyó oktató-, nevelő- és ku ron Ismét működik Orosz Intézet. Milyen szerepet tölt ez be a tanárképzés­ben. a szovjet—magyar ba­ráti kapcsolatok ápolásá­han és a szovjet kultúra — Ami pedig az oktatók ideológiai továbbképzését il­leti: kétéves munkatervet készítettünk az ideológiai ok­tatáshoz. Ennek során mind­három karon kétéves filo­zófiai tanfolyam indul, de részt vesznek egyes okta­közvetítésében? mus egyetem tanfolyamain is és örömmel konstalálha­— Az Orosz Intézet mű- tóm, hogy több professzor ködésének megvannak a sa- kezdeményezésére, egyéni ta játos feladatai mind a ta- nulás formájában kétéves fi­tetómunka~" k^- nárképzésben mind pedig a lozofiai tanfolyam' «i«£uL csolatba kerüljön az egyetem két nép közötti kapcsolatok - Koz^nti rertoezyenyek­falain kívül folyó gyakorlatt ápolásában Koztudomásu a kel is segiten kívánjuk az élettel, a szocializmus épí- tudomány, a srovjet egyetemen folyó rdeolog.a. tésével, hogy minden v<v irodalom es művészét fejlő- továbbképzést natkozásban és szintén akti- ««• A szovjet műholdak --A kétév«^munkatervet van tiimnoa a nénhatal- arrol tanúskodnak, hogy a az egyetemi tanácsülés tár­van támogassa a néphatal ^^ on(zágok elvesztették gyalja, amely a kétéves idő­Példaként említem azt vezetó szerepüket a tudo- szakon belül figyelemmel I^TtSWfiKlÖ mányban. Ma az orosz nyel- lesz olyan kérdesekre is, irányelvek a tudomány fej- yet.merikaiangol, francia mint P^ául néPga^asá­1 e«T+é«> terén a töhhí kö- tudósok tanulják, hogy meg- gunk es az egyes termeszet­Sf az atomenergia békés "merjék teljes alapossággal ^^k^^tsol^ felhasználására irányuló ku ^katek«a -FSLfT•EhíS'S SSÖT ÍSS3gSJl ff^ S t^a- elképzelésünk, bo.v a Ta­hogy a Ta­víTiaszérte * elismert' ~*Termé- kétatechnika elért. nácsköztársaság 40. évfordu­vuagszene elismeri íerme- A x x inia aikaimóhéi a társada­sTett.idománvi Karán a kö- — A szovjet művészet, lója alkalmából a szettudományi Karán a ko d ] J táncművé- lomtudományi és a termé­zeljovoben felépül az izotop- iroaaiom zene rancmuve ^ tanszékek líWütArinm A lahomtó- szet szintén a haladó embe- szettudomanyi tanszexeK riumot a kar sürgőén fet fokozott érdeklődését közreműködésével tudomá­numot a kar sürgősen tej kommunizmus nyos ülésszakot tervezünk — leszteni is kivanja, hogy mi- vajTja KI. A Kommu:mizmus J nvilatkozatát dr nél több oktatója közelebb elmeletet továbbfejlesztő tu- fejette be nyüatkozatat dr. kerüljön az atomenergia bé- dományos művek is orosz Antelffy György, kés felhasználására irányuló nyelven születnek. Oroszul tudományos kutatásokhoz és tanulni azt jelenti: lepest tartani a fejlődéssel, a leg­haladóbb tudománnyal. — A közép- és általános iskolákban az orosz nyelvet gyár környéke), ahol 2 dol­gozószoba közül az egyik­ben a kénolvasztás folyik, a ír '''" 1 ív " másikban a csomagolas. A fore teltek. A felszabadulás a gyár életében is hatalmas válto­zást jelentett. Szeged dolgo­zó társadalma megbecsülés­sel gondol a szorgalmas A gyár 1895-ben Pálfy Li- "gyufasokra*. A felszaba­pót és veje cég tulajdonába dúlás után rohamos a fej­ment át. A Pálfy-család ez- lódés. Ezt az államosítás jel­zel a vétellel Szeged egyik zi. Eltűntek az igazgatósági leggazdagabb tőkés c&alad- tagok: dr. Fürth Ernő, Fleis­jává lett. Modernizálták a sig Sándor, Ahlström Wal­hogv''Neubauer1 üzeme ZSó- gyárat ^ 1909"ben ^szvény- ter, Brandln Axel, Carlberg háf uteS vott^Szatemi- társasággá alakították Szegedi Stellán, Roempke Walter és ÜvL Jf2?'Gyújtóárugyár RT néven, a többiek, akik jóreszben Az uj gépek beszerelésével stockholmi palotájukból él­a munkáslétszámot 120—150 vezték a szegedi és a többi Emlékezetes gyufás keserves munkája , az idősebb szegediek el5tt gyümölcsét. A népi tulaj­az a robbanás, amelv 1910- donbavétellel a szociális in­elva^zt- Íren következett be, amikor tézkedések egész sorát való­ig. TkLfTL1 L S -^ártelep típu6Z- Sák meg 08 tovább fejlesz­íS^^ekb^f^elteriedt A gyártás fejlődésére jel- Bölcsőde létesül 1946-ban, is S-te- hogy az első világhá- benti étkeztetés a felszaba­JrtT ^ ború előtt a Balkánra, dulás "tón. 1947-ben kultu­a ' iiiMm „ x™ mnif/VPitt Ausztriába, Olaszországba ráJÍ3 otthont építenek. 1953­LtS^beren^eT T^s^Tna^S- Jt arnjnek következteb^ kel szemben a munkások ^Lgo^ar Bank 3 300-ná] ^^ftLS 'ThelySt m " a sölo Zündwaren többen dolgoznak egészséges ben. Nincsenek a telyisegek Chernische Fabriken AG körülmények között és e lét­egymastol elvalasztva hiá- ^ Chemteche Fabriken AG számnak kétharmada a nó nyoznak a ^Uőz&iy.l^ok "^énrtársategi A dolgozó nők gyára tehát öZő^lyiSgtól és ^-nkte gg^^Xtsé^S 3 A termeSr'r'hatalmas a rnTkíhelí ^ m^^SSTgyárat ^-datokat mutetmana^ kön étkeztek a munkások. a Szikra Rt égisze alatt. f^™ ^^ meg Mindezt 1867-ben állapítják Az új gépekkel lehetővé ^^rgyuteszáltel hogy hf me^ amto mír 1Smertk a tettek a munkasletezam Mt egy%ásr\ raknánk 13 és foszfornekrozist, amely a emelese nélkül a termeles fé, kilométeres to t k legszörnyűbb ipari betegseg, tetemes emeléset. A 20-as nánk 3 v megtámadja a fogazatot és év végén 150 volt a munkás- A 100 évet megért áp az állkapocs csontjait. A go- létszám, a napi termelőke- Szegednek ^ az országnak zok pedig a légzőszerveket pesseg meghaladta az egy egyikj ha iétszámra nem is támadjak meg. vagont. nagy> de jelentós üzeme, Egyéni vállalkozásokban, A svéd tőke a kalandos amely a budafoki és kecske­szerény keretekben folyt a életű Ivan Kreuger vezetésé- méti gyárakkal együtt elé­szegedi gyufagyártás a 80-as vei vonult be a magyar gyu- gfti ki mindennapi szükség­évekig. Neubaueren kívül faiparba. A svédeknek Beth- létünket — a gyufát. 1867-ben még két gyufa- lenek adták el a gyufaipart, Oltvaí Ferenc gyártó üzem működik Sze- akik egyben a hatalmas levéltárvezető geden. Ezeknek ma már e„m- a léke is alig él. Az iratokból kitűnik, hogy Tedeskó Li­pótnak az Ingyen utcában (mai Alföldi utca) van az üzeme. Ez sem felel meg a követelményeknek. Csikós Imre a Hóbiárt Basa utcá- Mint olvasóink már tudo- titkára befejezte tanúimé­ban tartja fenn üzemét. E mást szereztek róla, szép- nyait. Ebből az alkalomból két gyártó üzem további tember 15-én megnyílt négy október 10-én, pénteken este sorsáról nem tudunk. 1867- megye KISZ-iskolája Hód- 6 órai kezdette] ünnepélyes ben mindkettőt alkalmat- mezővásárhelyen. Most egy tanfolyamzárót tartottak a lannak tartják az üzemelte- hónap elteltével az iskola KISZ-iskola helyiségében, tósre- hallgatóinak első csoportja, melyen megjelent Mik le Já­Neubauer gyárát Bereuer Csongrád, Bekes, Szolnok es Józsefnek adta el a 70-es Bács megye 74 üzemi KISZ­Befejeződött a megyei KISZ-iskola első tanfolyama a hallgatók megfelelő irá­nyú képzése is lehetővé vál­jék. A Természettudományi Karon folyó gyógyszerké­miai, biokémiai kutatások, a százezrek tanuljak. A tana­tiszakutatás és sok más fon- «>k képzése a mennyiségi tos tudományos probléma igény miatt is fontos denem vizsgálata a szocialista nép- Kzabad figyelmen kivul hagy­gazdaság számára már ed- "» a minőségi követelményt dig is jelentós eredményeket sem Az Orosz Intezetnek az hozott a feladata. hogy biztos nyelv­— A Bölcsészettudományi tudású tanárokat bocsásson Karon az új nyelvi intéze- ki az iskolákba. Az orosz to­tektól (a germán és a ro- nárok ugyanakkor a szovjet mán nyelvek és irodalmak irodal tudomány, művé­intezetei) várok országos vt- ' . szonylatban jelentős eredmé- propagandistái is, tehát nyeket, hiszen köztudomású, az itt tanuló hallgatókra hogy a nyelvi kultúra szín- még fokozottabb gondot kell vonalának emelése égető fordítanunk, hogy ideológiai­problémaként jelentkezik. A lag szilárdak és elvhűek le­Tudományegyetem Bölcsé- gyenek. Az intézet tagjai szettudományi Karán elké- tisztóban vannak azzal, hogy szül rövidesen Juhász Gyula ez milyen munkát követel összes műveinek kritikai ki- tőlük és az intézetvezető Ju­adásaként néhány kötet, to- hász József docens elvtárs vábba az Egyetemi Könyv- irányítása alatt meg is ki­tár és a Régi Magyar Iro- vánnak felelni a fokozott kö­dalmi Munkaközösség gon- vetelményeknek. Tudomány­dozásában napvilágot lát egyetemünk állami vezetése majd egy kézirat- és ős- a pártszervezettel együtt nyomtatvány-katalógus is, minden támogatást meg kí­NŐVÉREK Igen jól alakították a Nő­véreket Rufina Nyevfontova (Kátya) és Nyina Veszelov­szkája (Dása). Rajtuk kívül igazán nagyszerű és »tol­sztoji* volt a Kátya férjét, . „„,„„„. , Di- , . Szmokovnyikov ügyvédet ját­A GOLGOTHA, Alekszej Rosalj rendeze^e szeren- szó Viktor Sarlahov Csak Tolsztojnak nagyszerű regé- ^ ^meR KtíS Vágyim Medvegyev' Színes szovjet film gin-je volt valamivel halvá­nye első részéből írt forgató- remekül komponált tömegje- ^b TeljJümény az elő­könyvet Borisz Csirszkov, s lenetei dicsérik. Koszmatov zókhöz viszonyítva ö Telje­nagyrészt az ő érdeme, hogy operatőr munkája szintén a gin ,-egónvbeii kezdeti fé­sikerült a regényhez méltó film szépségét gazdagítja, fonkségét és félszegségét hi filmet készítenie Grigorij Nagyon stópek pétervári látt básan alapvető jellemvonás­Rosalj rendezőnek. kepei, tajfelvetelei, s kulo- ként fogja fel) s alakításá­A regényfilmesítés fő kér- "osen érdekes es remek ban ezt a féiszegséget emeli dése: hűnek kell lenni a re- Besszonov -Oroszország veg- ki Davidov Besszonov-figu­gényhez és ugyanakkor tő- napjai* — víziójának a ne- rája valahogy túlságosan mörítve, kivonatolva kell «>vel való lattatasa. mesterkéltnek, külsőségek­visszaadni annak cselekme- KISEBB negatívuma talán ^ ábrá7r>ltnak tűnt nyét, mert különben a néző 1 0011 a°rázoltnak tunt. eltévedne az összezsúfolt ala- az a filmnek, hogy néhol EZEKTOL az apróbb hi­kok és események zürzava- észrevehetően -fejezetekre* ,, . . . rában. Hiszen nincs itt az töredezik, s az említett ki- bákto1 ^kintve a fdm, író, aki mindent a helyére vonatolás következtében a mégegyszer hangsúlyozzuk, rak, mindent megmagyaráz, néző egyszer-egyszer csak méltó volt Alekszej Tolsztoj a Golgo­Csirszkov forgatókönyvesem később jön rá a körűimé- nagy regényéhez, többet, sem kevesebbet nem nyek megváltozására. Vi- „ , , . .. . , , . ad annál a regényből, ami szont böbeszédűségnek tűnt, thához- Kabalevszkij kaséro­helyén való egy másfél óra- amikor a film megszakítja zenéje remekül simult hoz­hosszáig tartó filmben. És Teljegin és társai szökésé- zák a film cselekményéhez, emellett jólesően hü az író- nek bemutatását és később . ... ,. , o j hoz és művéhez. Kevés for- elmondatja a szökést Telje- A -Novérek*-et Szegeden gatókönyvíró tudná ezt ginnel a már előzőleg látott a Vörös Csillag Filmszinház­Csirszkov után csinálni. részlettel együtt. ban pergetik. (P. LJ nos, a KISZ Központi Bizott­ságának munkatársa, Takács Vendel, a Szolnok megyei KISZ-bizottság titkára és Bankó Mihály, a Békés me­gyei KISZ-bizottság szerve­zőtitkára. A kis ünnepségen Dóczi László elvtárs, az is­kola vezetője mondott beszé­det, majd kiosztotta az ered­ményes munkát végző hall­gatóknak a jutalmakat. A kis ünnepség után táncmu­latságot rendeztek, ahol a zenét a Mérleggyár tánczene­kara szolgáltatta. Szombaton a hallgatók hazautaztak munkahelyeikre, a KISZ-is­kola pedig várja a tanulni­vágyó fiatalok újabb cso­portját. — Halálos autógázolás. Ilosfalvi Róbert, az Állami Operaház tenoristája az esti órákban a fővárosban el­gázolta gépkocsijával dr. Kortarik Gyula nyugalma­zott tanárt, aki sérüléseibe belehalt. A vizsgálat meg­indult.

Next

/
Thumbnails
Contents