Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

Szerda, 1958. október 29. 2 A Francia Kommunista Párt minden választási körzetben állit jelöltet Párizs (MTI). Hétfőtől, ok­tóber 27-től kezdve egy hé- azonban — mondják Párizs­len át jelentkezhetnek a no- ban — egyáltalán nem aka vembor 23-i képviselő válási- dályoz meg legalább egy fél­senkisem hivatkozhat rá. Ez Francia Kommunista Párté • téren ls nehéz helyzetben van. De tásokon induló jelöltek a francia megyék prefektúráin. Az első napon mind PásBH rizsban, mind pedig vidé* első számú ken nagy számban jelent- szerepében, kcztek a jelöltek. Ennek alapján a "Paris Journal* cimű lap azt jó­solta, hogy négy-ötezer je­tucatnyi pártot, hogy ne buz­gólkodjék választási kampá­nyában de Gauelle tábornok támogatójának tűmért. Az első napon nyújtotta be a párt mögött felsorakoz­nak a francia dolgozók, akik az áldozatvállalás ra­gyogó példáit adva máris 170 millió frankot gyűj­töttek össze a párt válasz­tási propagandájának költ­ségeire. E költségek tetemesek, hi­szen egyedül a 465 kommu­nista képviselő jelölése 46 és félmillió frank-kiadással jár, A Jobboldali és a polgári pártok Jelöltjei máris meg­kezdték kampányukat. A hi­| valalos választási kampány lölt Indul majd a válass- kezdete november 3. A jobb­tási harcboa a 465 mandá- oldali és polgári pártok Je­löltjei, akik között ismét mívei a választási rendelet '8en sok nagybirtokos gya- szefint egy-egy jelöltnek a Jelöltségét Maurice Thoreí, ro8> vállalkozó, ügyvéd van jelentkezésekor százezer a Francia Kommunista Párt — nem kímélik a pénzt a frank kauciót kell letétbe főtitkára is. választási kampányban. A helyeznie. A Francia Kommunista ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Párt képviselőjelöltjeit ked­den este a párizsi téli cir­kuszban rendezendő nagy­gyűlésen mutatják be a francia főváros dolgozóinak. A Francia Kommunista Párt az országnak mind a 465 választókerületében Je­löltet állit. De Gaulle valójában feltétel nélküli megadást követel az algériaiaktél New York: Az afrikai or- mányfő valójában visszaute­szágok képviselőinek hétfői eította a tárgyalásokat. Mi mindenütt kibontja láMUJát, értekezletén Mohamed Jaeld, azonban de Gaulle nemleges Szabad Algéria tájékoztatási magatartása ellenére nem minisztere kijelentette: kor- csapjuk be az ajtót*. síkraszáll a Kommunista Párt programjáért. Az új degaulleista csopor- mánya hajlandó tárgyalni a Jaeld ezután kijelentette: tosulás az -unió az új kö»- békéről a francia kormány- kormánya két feltétellel haj­társaságért* nyilvánosságra nyal. Hozzáfűzte, hogy de landó tárgyalóasztalhoz ülfli: hozta, hogy 290 választóké- Gaulle nem igazi béketár- 1. A tüzszilnetet az átfogó rületben bocsátja a válasz- gyulátokat ajánlott, hanem politikai rendezés keretében tásl küzdelembe Jelöltjeit. A jobboldali függetlenek ugyan­csak 250 kerületben Indul­nak. Hivatalosan egyetlen -de­inkdbb feltétel nélküli meg- megtárgyalni, adást követelt. 2. A tárgyalásokat nem Jazid kifejtette: kormánya Párizsban — ahogy de Gaulle kívánatosnak tartja, hogy javasolta —, hanem semte­tárgyalások révén oldják ges területen kell mégren­gaullolsta* párt sem Indul meg a négy éve tartó aigé- dezni. a választáson: de Gaulle riat viszályt. Hangoztatta, —————— hogy de Gaulle ajánlata közölte, hogy csupán a megoldás módjó­pártot, egyetlen nak elrendezésére ad lehető­séget. Ezért a -francia kor­tábornok egyébként hiva­talosan egyetlen Jelöltet sem támogat, I lengyel párt­ós kormányküldöttség látogatást tett agy moszkvai gyárban Paszíernakot kizárták a Szovjet Írók Szövetségéből Mosnkva (TASZSZ): A becsületes emberek mind Szovjet írók Szövetsége ve- Svédországban, mind más zelőségének, az OSZ SZSZK országokban nyíltan hangoz­írószövetségi szervező bízott- tatjók azt a véleményüket, ságának és az írószövetség hogy a Nobel-díjat kizárólag moszkvai tagozó ta vesetőéi é- politikai okokból itiltik oda W. üomuíka nagy beszédet Moszkva (TASZSZ): Go­mulka, valamint a lengyel küldöttség tagjai hétfőn lá­togatást tettek a moszkvai Krasznlj Proletatlj Szer­számgépgyárban. Megtekintették a műhelye­ket, s népes gyűlésen talál­koztak a gyár munkásaival. A tudomány területén a legfontosabb feladat a dialektikus materializmus elméletének A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének keddi ülését, amelyen részt vett Kállai Gyula áliammi­nisíter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ligeti Lajos, az Akadémia alelnö­ke nyitotta meg, majd Rusz­nyák István, az Akadémia elnöke terjesztette elő -az el­nökség beszámolóját. Rusznyák István elöljáró­ban hangsúlyozta a tudósok felelősségét és feladatát a békehareban, részletesen fog­lalkozott az Akadémia Ideo­lógiai é« politikai megerősí­tésének kérdéseivel. Az elnökség beszámolója a továbbiakban elsősorban a társadalomtudományokkal, a biológiai és a műszaki tudo­mányokkal foglalkozott. Rusznyák István rámuta­tott: A társadalomtudomá­nyok legfőbb feladataira az MSZMP művelődési politiká­jának irányelvei is nyoma­tékosan utáltak. meghonosítása ben az ellenkező véglethez vezetett: a társadalomtudo­mányi kutatómunka és az agitációs propaganda-tevé­kenység éles szembeállításá­ra és veszedelmes revizio­nista nézetek hirdetésére. Kutatóink jelentős része olyan témák kiválasztására és feldolgozására törekedett, melyek távol állottak népi demokratikus fejlődésühk legégetőbb kérdéseitől: tévesen fogta fel a szo­cializmus építésében nyúj­tandó társadalomtudomá­nyi segítség Jellegét, sok esetben a múlt kérdé­sei felé fordult, távolmaradt az ideológiai küzdelemtől, nem egy esetben teljesen ha­mis nézetek foglya lett, a tudomány általános felada­tait illetően. Fejlődésünk mai szaka­szán különösen jelentős,, hogy e szemléletet, Illetőleg maradványait leküzdjük és kialakítsuk a helyes viszonyt a társadalomtudományi ku­tatómunka, az ideológiai-po­litikai nevelőmunka és az agitációs propagandatevé­kenység között. A társadalomtudományok művelői előtt világossá kell tennünk a társadalom­tudományi munka kiemel­kedő szerepét az ideoló­giai küzdelem megalapozá­sában. A társadalomtudományi munkának e küzdelem szer­ves részévé kell válnia. Népgazdasági fejlődésünk szempontjából alapvető je­lentőségű a műszaki tudo­mányok fejlesztése. A mű­szaki alapkutatások színvo­nala, mérete, ha a jelenlegi állapotban maradna, fékjévé válhat technikai fejlődé­sünknek — mondotta töb­bek között Rusznyák István. E területen legfontosabb feladat a dialektikus ma­terializmus elméletének meghonosítása az egyes tu domány ágakban, illetőleg az ilyen irányú munka erélyes folytatása. - A KISZ üdvözlete a 40 éves gének október 27-i együttes Paszternaknak. ülésén határozatot hoztak. E szerint kizárják Paszter­nakot a Szovjet írók Szö­vetségének tagjai sorából. A Lltyeraturnaja Gazeta keddi számában közölt ha­mondott. Foglalkozott a mai A Paszterndk tevékenvsé- nemzetközi helyzettel a szo­ciahsta táborhoz tartózó ne gének megvitatásában rész vevők valamennyien elítél ték Paszternak áruló maga tartását, elutasftötták azo tóro/.at hangsúlyozza, hogy kat az ellenséges kísérlete­Passternak tevékenysége ösm- ket, hogy ezt a belföldi szeegyeztethetétlén a szovjet emigránst szovjet Írónak ml­iró hivatásával, $ az orosz nősítsék. irodalom hagyományai, B pek barátságával és a béke megvédéséért vívott harccal. A Szovjetunióban tartóz­kodó lengyel kormánykül­döttség kedden reggel Wla­dyslaw Gomulka vezetésével Moszkvából Tbiliszibe re­pült. Kétségtelen, hogy a társa­dalomtudomány művelői az elmúlt esztendőben Jelentői eredményt értek el, de hogy előrejussunk, a hibákról ls kell beszélni./A hibák között, amelyeket a múltban a tár­sadalomtudományok terén elkövettünk, nagy szerepet játszott a dogmntlzmussal szoros összefüggésben a marxizmus—leninizmus vul­garizáló tárgyalása, a való­ban kutató jellegű alkotó társadalomtudományi munka elhanyagolása. Olyan szemlélet terjedt el, amely a társadalomtudo­mányok feladatát elsősor­ban a mindennapi politi­kai feladatok társadatom­tudományi illusztrálásában látta. Ennek folyományaképpen a tudományos munkát gyakran felcserélték a közvetlen agi­tációs, propagandamunká­val. Az ilyen törekvések helytelenségének felismerése azonban társadalmi kutató­ihk viszonylag széles köré­. lenini Komszomolhoz A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága üdvözlő levelét küldte a 40 éves lenini Kom­szomolnak. *Nem az udvariasság, hanem a testvér, a barit ér­zései mondatják velünk, hogy a Ti ünnepnapotok a mi ünnepünk ts. A mi ünnepünk is, mert a Komszomol 40 éve a példa és Őrökön lobogó fáklyájának fényével vilá­gította meg az utat a magyar ifjúság legjobbjai előtt. Szeretnénk még nagyon sokszor köszönteni Benne­teket a kommunizmus épít étében elért sikereitek alkal­mából. Szeretnénk máfli sokszor együtt ünnepelni Vele­tek, barátainkkal, elvtársainkkal. Tiszta szívvel kívánunk Nektek a 40. évforduló alkalmából sok sikert, jó egész­séget és alkotó, boldog életet* - hangzik többek között a levél A nyereségrészesedés nem munkabér A nyereségrészesedés nem tekinthető munkabérnek — közölte a Munkaügyi Mi­nisztérium. — Ez jutalom­jellegŰ juttatás, ezért az 4t­Uigkereset kiszámításánál, a társadalombiztosítási szolgál­tatások és járulékok megál­lapításánál nem lehet figye­lembe venni. A részesedés felosztásával kapcsolatos viták eldöntése nem minden esetben tarto­zik az egyeztető bizottság, IV letve a bíróság hatáskörébe, csak akkor, ha az összeget nem a szabályzatnak megfe­lelően fizették ki. Hatáskö­rükön kivitt esik annak meg­ítélése is, hogy a Vállalat ré­Szesüljön-e nyereségrészese­désben, vagy sem, és az üze­mi tanács a nyereségből mekkora részt fordítson köz­vetlen szétosztásra. nép, a béke és a szocializ­mus ellen irányul. Paszter­nak, nki valamikor a -tiszta művészet* hangoztatásával kezdte, oda Jutott, hogy a tUraoá propaganda eszköze, a hidegháborút szervező kö­rök spekulációjának előnyöa tárgya lett. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjet írók Szövet­sége éveken át segíteni Igye­kezett Paszternaknak, hogy tévedéseit felismerje, s el­kerülje az erköksl hanyat­lást, de Paszternak minden kapcsolatot megszakított or­szágával és népével, nevét és tevékenységét a reakció­nak adta, hogy azt politikai eszközként felhasználják. A Megválasztották ai u| pápát Vatik Anvárosban kedden hivatalosan bejelentették, hogy Angslo Oluseppe Ron-: calll velencei pátriárkát vá-l lasztották pápává. Az újpá-; pa 76 áves. Közvetlenül; megválasztása után a XXIII.; János newt vette fel. A kb-; tolíkus egyháznak 1334 óta; nem volt Jánö6 nevű pápája.; A Szovjetunió én az Egyesült Államok gazdasági versenye Megnyílt az angol parlament ülésszaka London (TASZSZ). Ked­den megkezdődött az angol parlament új ülésszaka, ame­lyet a hagyományoknak meg­felelően II. Erzsébet királynő nyitott meg, felolvasva a kormány által részére elké­szített beszédet. A beszéd a jövő évi kormányprogram kivonata, s általánosságban megfogalmazott ígéreteket tartalmaz. Az amerikai burzsoá közgazdászok egy csoportja *A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági fejlődésé­nek összehasonlítása- címen jelentést adott kl. A Szov­jetunió Állami Tervbizottságunak közgazdasági tudomá­nyos kutatóintézete alapos elemzés alá veszi a jelentést, adatok és tények bőséges felhasználásával bizonyítja, hogy a kapitalizmus gazdasági pozícióinak gyengülése és a szo­cializmus gazdasági erejének növekedése magában a ka­pitalista és a szocialista rendszer természetében gyöke­rezik. Ebből a tanulmányból közöljük az alábbi részleteket, melyek világosan mutatják, hogy a Nagy októberi Szo­cialista Forradalom óta milyen eredményt ért el a szov­jet n ép. „Korlátozott" beismerés A tények nyomására kény­telenek voltak megállapítani, hogy a szovjetunió ipari termelésének üteme kétsze­rese az amerikaiaknak. Azi hinné az ember, hogy en­nek alapján be kell ismerni: teljesen reális a Szovjetunió törekvése, hogy az egy la­kosra számított termelés szintjében megelőzi az Egye­sült Államokat. A burzsoá közgazdászok azonban tud­ják, hogy ennek nyomában azt is be kellene ismerniük, hogy évről-évre közeledik az idő, amikor véget ér, az Egye­sült Államok ipari fölénye. Ilyen nyilatkozatot azonban nem akarnak tenni. Mindazok, akik figyelem­mel kísérik a Szovjetunió, valamint a vezető kapitalista országok gazdasági fejlődé­sének ütemét, világosan lát­ják, hogy a Szovjetunió aka pitallsta Világgal folytatott Versenyben évről-évre egyre I közelebb jut fő gazdasági ' feladatának megoldásához. Nincs messze már az idő, 'amikor a Szovjetunió az egy lakosra számított termelés­ben nemcsak utoléri, hanem meg is előzi Amerikát. Ezért nem véletlen, hogy a jelen­tés szerzői kénytelenek vol­tak beismerni: -a Szovjet­unió Ipari fejlődésének Üte­me nem szolgáltat alapot ar­ra. hogy önteltek legyünk*. ÉvrŐl-évrc szélesedik azon áruk köre, amelyekben a Szovjetunió nemcsak a fej­lődés ütemét, hanem az évi abszolút növekedést tekintve is megelőzi az Egyesült Ál­lamokat. A legutóbbi hét esztendő során a Szovjet­unió az acél-, a nyersvas-. a széntermelés, a gyapjúszö­vet- és a cipőgyártás terén nemcsak az évi átlagos üte­met. hanem a termelés ab­szolút növekedését tekintve is megelőzte az Egyesült Ál­lamokat. Az Í.95J-ÍÓÍ 1-57-lg terjedő időszakban a Szov­jetunió olajtermelésének évi átlagos abszolút növekedése 11,4 millió tonna uOlt. szem­ben az Egyesült Állatitok 8,8 millió tonnájával. A Szovjetunió már m06t meg­előzi az. Egyesült Államokat az egy lakosra számított sok termékfajta gyártásában. Ide tartozik a mangánérc, a nikkel, a króm, az azbeszt, a cukorrépa, a bú Sa, az árpa, a rizs, a burgonya, a len, a sertés és juhállomány stb. A legközelebbi esztendőkben utoléri az Egyesült Államo­kat az egy lakosra számított olyan termékek előállítása terén, mint a vasérc, a szén, a cement, a gyapjúszövet, a hús és a tej. Amim! egyet kell érteni Az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából vég­ső fokon a munkatermelé­kenység a legfontosabb. Az amerlkai jelentés szerzői el­ismerik, hogy a Szovjetunió a munkatermelékenység nö­vekedésének ütemét tekintve felülmúlja az Egyesült Álla­mokat, hogy »a szovjet ipar­ban a munkatermelékenység gyors növekedésének lehető­ségei még mindig nagyok*, e hogy a "szovjet Iparban a munkatermelékenység növe­kedésének üteme aligha csökken az Egyesült Álla­mok színvonalára.. .* Ezzel lehetetlen egyet nem érteni. A Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Hivatalé nak adatai szerlht az ipart munkatermelékenység növe­kedésének évi átlagos üteme a Szovjetunióban ti—É szá­zalék, ezzel szemben az Egyesült Államokban a bur­zsoá közgazdászok számítá­sai szerint 1.5—J százalék. Ez a fejlődés azonban nemcsak a szovjet ipart jel­lemzi. Az utóbbi évek folya­mán óriási eredmények szü­lettek a szovjet mezőgazda­ságban ls. A népgazdaság ezen ága előtt megnyíló gaz­dag lehetőségek biztosítot­ták, hogy a Szovjetunió ki­tűzze és eredményesen meg­oldja a nagy állami fontos­ságú feladatot: a legköze­lebbi években az egy lakosra számított hús-, vaj- és tej­termelésben utol kell érni az Egyesült Államokat. A tények ismételten bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát, mini az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban eredmé­nyesen megoldja. Az amerikai jelenlés szer­zői sokat buzgólkodnak an­nak érdekében, hogy az ol­vasóval elhitessék: az ame­rikai polgárok jólétével nem lehet versenyre kelni, fi hogy "lehetetlen megmonda­ni, mikor érkezik el az az idő, amikor a Szovjetunió­ban az életszínvonal megkö­zelíti az Egyesült Államok életszínvonalát*. Könnyű meggyőződni, hogy ezek a kísérletek durván megmásít­ják a valóságot. Amiről hallgat a fclentóÉ Természetesen helytelen lenne tagadni, hogy az ame­rikai munkások többsége ma jobban él, mint az 1829— 1933-as világgazdasági Vál­ság idején, Ez több okkal magyarázható, köztük az amerikai Imperializmus ex­panziójával, az élénk hadi­termeléssel, de egyáltalán nem a kizsákmányolás meg­szűnésével, mint ahogy a je­lentés szerzői állítják. Azon­ban még ezen körülmények között is az amerikai mun­kásosztály kizsákmányolásá­nak foka évről-évre növek­szik, életszínvonala pedig egyáltalán nem olyan, mint ahogy ezt a jelentés szerzői megpróbálják bemutatni, A burzsoá közgazdászok a Szovjetunió és az Egyesült Államok lakosságának élét* színvonalát összehasonlítva dlkerülik azt a kérdést, hogy a munkanélküliség a Szov­jetunióban megszűnt, Ame­rikában pedig krónikussá Vált, Az amerikai statisztika adatai szerint az Egyesült Államokban a teljes munka­nélküliek száma Jelenleg meghaladja a 6 milliót. A jelentés egyáltalán nem beszél a közművelődésről, az orvosi ellátásról, a tömeg­sport fejlődéséről, az üdü­lésről. Pedig a Szovjetunió­ban mindez olyan széles és szilárd alapokon nyugszik és az eredmények oly na­gyok, hogy a Szovjetunió ezen a téren bármelyik, még a legfejletteb kapitalista or­szággal ts felveheti a ver­senyt. A reális tények nyomására a Jelentés szerzői beismerik, hogy a Szovjetunióban az életszínvonal emelése tterén 1950-től 1955-ig elért sikerek igen jelentősek, s hogy »o jövőben a szovjet lakosság életszínvonalának további ja­vulása várható*, S ez a beismerés minden­nél többet mond.

Next

/
Thumbnails
Contents