Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-17 / 219. szám

3 Szerda. 1858. szeptember 10. 3 Miért jobb az egyik, mint a másik? Látogatás as Alföldi Üsemétkeztetési Vállalat két konyhájában Lassan kúszik a 12-re az óramutató. Benépesülnek a szegedi utcák. Nők, férfiak sietnek kisebb csoportokban munkahelyeikről ebédelni. Van, aki ragaszkodik az ott­honi étkezéshez, az ételhor­dóban viszi haza ebédjét va­lamelyik közétkeztetési vál­lalattól. Két közétkeztetési üzem­egység működik jelenleg Szegeden: az Alföldi Üzem­étkeztetési és Vendéglátó­ipari Vállalat 5-06 ós 6-os üzemegység néven. Mind­kettő egy központhoz, a deb­recenihez tartozik. De egy­mástól teljesen függetlenül működnek, s azon versen­genek, melyik üzemegység főz többet, jobbat a szegedi dolgozóknak. S ennek a nem hivatalos versenynek persze az étkeztetési vállalatok ven­dégei látják hasznát első­sorban. Egy nap — sok okid Mivel két önálló üzem­egységről van szó, nézzük meg külön-külön, melyik látja el jobban feladatát. A szám szerinti elsőt, az ötös üzemegységet keressük fel a Lenin körút 95. szám alatt. Az üzemegység vezetője Tö­köly Tivadarné. Éppen a következő napi húsrendelé­seket adja fel, s közben függönyvásárlásról is intéz­kedik. — Nagy munkában va­gyunk — magyarázza moso­lyogva —, ugyanis mi szep­tember 15-én indultunk tel­jes üzemmel. Üzemegysé­günk nagyrészt egyetemi hallgatókat és egyetemi dol­gozókat lát el ebéddel. Mi­vel az egyetemi év most 15-én kezdődött, akkorra fi­zették be az ebédeket is a diákok, s az egyetemi dol­gozók egyaránt. Körülbelül 3800—4000 ember részére fő­zünk szeptember 15-től jú­liusig. Persze nyáron is fő­zünk, de akkor jóval kisebb létszámra. — Visszatérve a készülő­déshez, örömmel mondha­tom, hogy időben elkészül­tek a menzák festési mun­kálatai. — Nemcsak ebédet fő­zünk, hanem egyetemi esz­presszó és étterem néven reggelit és vacsorát is készí­tünk, persze „álakart* ala­pon. fl saját raktár előnye Nézzünk meg néhány ét­lapot az ebédről és a vacso­ráról egyaránt. Ebéd: máj­gombócleves, bécsiszelet krumplival, sütemény. Va­csoránál pedig töltött borjú­szegy, párolt rizs 9,30-ért, borjúpörkölt 6,30-ért, borjú­borda rántva pirított burgo­nyával 8 forintért kapható. De térjünk vissza az elő­fizetéses ebédhez, hogyan ké­szült fel a télre az ötös üzemegység? — kérdezzük. — Az elmúlt év tapasztala­tait felhasználva az idén is­mét szerződést kötöttünk a MEZÖKER-rel jó minőségű gülbaba-burgonya, vörös­hagyma és zöldségfélék szál­lítására. Ezeket az árukat saját magunk tároljuk. így sokkal jobban jövünk ki anyagilag is, minőségileg is. Tudniillik egyforma áron tudjuk kalkulálni az ebéd árába a krumplit és egyfor­ma jó minőséget is tudunk biztosítani. Míg ha eseten­ként rendelnénk, akkor pél­dául kora tavasszal már 5—6 forintot kellene adnunk (és számítanunk) a burgonyáért, hagymáért egyaránt, s a mi­nőség sem lenne kifogásta­lan. Es a szépséghibák •— Egyébként vállalatunk a menzák közötti országos ver­senyben az első lett — mu­tatja örömmel a versenyje­lentést Tökölyné. Az üzemegység vezetője már ismertette munkájukat, most hallgassuk meg, mit mondanak a legilletékeseb­bek, a fogyasztók: — Az ebéddel meg va­gyunk elégedve minőségileg, mennyiségileg is. Főleg a le­vesek finomak. Két kéré­sünk mégis lenne: nyáron, amikor már olcsóbb az ubor­ka és a saláta, adjanak több savanyút, mert az idén saj­nos hetek is elmúltak úgy, hogy a zsíros ételekhez nem kaptunk savanyúságot. A másik pedig az: legyen vál­tozatosabb a vasárnapi tész­ta, mert most például hete­ken keresztül egyformán mignont kaptunk — mond­ják az érdekeltek. Igyekezetben a hatosnál sincs hiány A hatos üzemegységnek Bagén András a vezetője. Őtőle érdeklődünk most mun­kájuk, eredményeik és gond­jaik iránt. — Igyekezetben nálunk sincs hiány — mondja. — De felszerelés tekintetében már nem tudunk versenyre kelni az ötös üzemegységgel Szeretnénk mi is gépesíteni több műveletet, mint ahogy az a testvérvállalatnál is van, de örökösen akadályba ütközünk. Hogy egy példát említsek, azért nem tudunk univerzális gépet beállítani, mert 110-es áramkörünk van, s ennek az átállítása pedig 70 ezer forintba ke­rülne. Ilyen nagy beruhá­zásra nincs pénzünk. Mi ál­talában inkább üzemi dolgo­zóknak főzünk. Körülbelül 2700 embert látunk el állan­dóan ebéddel. 400 vacsorát és reggelit is készítünk ipari tanulóknak, traktoriskolá­soknak és két MÁV-tanfo­lyam hallgatóinak. Az ebéd­del vendégeink általában meg vannak elégedve és még sokkal több előfizetőnk len­ne, ha győznénk kapacitás­sal. Az étkezőhelyiség nem okozna problémát, de kony­hát egyelőre nem tudunk többet felállítani. •— Azt mondtam az előbb, hogy általában meg vannak elégedve az ebéddel. Persze ez nem mindig igy volt. Kora tavasszal például sok volt a reklamáció a burgonya rossz minősége miatt. Ezt a bírá­latot mi el is fogadtuk, de akkor nem tudtunk rajta se­gíteni, mert nem volt táro­lóhelyiségünk, s így a föld­művesszövetkezettől sokszor jobb híján rossz minőségű burgonyát is kénytelenek voltunk átvenni. Ez többet nem fordul elő, mert végre sikerült tárolóhelyet biztosí­tani és már meg is kötöttük a szerződést több száz má­zsa jó minőségű burgonya szállítására. A vezetőt meghallgattuk, s az előbbihez hasonlóan hall­gassuk most meg ismét a fo­gyasztók véleményét is. I válaszlékkai van baj — Jól főznek a hatos üzemegység konyháján. Ez az egyöntetű vélemény. Elég nagy adagot is adnak, csu­pán a választékkal van egy kis baj. Főleg a leveseknél. Előfordul, hogy egy héten belül kétszer is főznek ugyanazt a levest. Főleg a rizslevest. S ez aztán, ahogy egymás között mondjuk olyan Zilahy-leves: „Valamit visz a víz.. .* A két üzemi konyhában azt tapasztaltuk, hogy álta­lában ízletesen főznek. A még előforduló hibákat vi­szont reméljük, hogy meg­szüntetik mindkét konyha vezetői és jobb étel kerül a frissen festett étkezdék asz­talára. Ez utóbbi természe­tesen elsősorban a hatos konyhára vonatkozik. (horueziné) A legfőbb érv as élet valósága T izenöt hónapja rögzí­tette határozatba a párt gazdaságpoliti­kájának irányelveit. Mint ahogy minden terv, határo­zat és program — így a gaz­daságpolitika irányelvei he­lyességének próbája is a gyakorlat. Az országos párt­értekezlet óta eltelt időben különös figyelemmel várták tízezrek, százezrek és mil­liók a gazdasági eredmé­nyekről szóló jelentéseket. Ha számba vesszük ezeket az eredményeket, amelyek mind a gyakorlat tényei, ha­tározottan megítélhetjük, va­jon helyes-e gazdaságpoliti­kánk irányvonala. Hogyan állta ki a próbát? A válaszadás ma nem okoz különösebb gondot, sokkal könnyebb, mint bármikor az elmúlt években. Könnyebb, mert az MSZMP gazdaság­politikájában kezdettől fog­va következetesen érvénye­sült az a törekvés, hogy jó részben a múlt mulasztásait is megszüntetve, jelentősen megjavítja a dolgozó lakos­ság életkörülményeit. Az in­tézkedések egész sora bizo­nyította, hogy pártunk és kormányunk politikájának a lakosság jólétének növelése nem egyik, hanem alapvető feladata. Természetesen élet­körülményeink javítása nem­csak alapvető célkitűzés a párt gazdaságpolitikájában, hanem következménye an­nak a munkának, amelyet népünk nap-nap után vé­gez. Ezen túlmenően ere­dője annak is, hogy milyen mérvű beruházásokat haj­tottunk végre, hogyan és milyen mértékben növeljük a termelékenységet, bővítjük a termelőkapacitást. Az elmúlt tizenöt hönap sikerei nyomán tovább erő­Bizakodón tekinthetünk az új egyetemi tanév elé MEGKEZDŐDÖTT a tanítás, az oktató­nevelőmunka az egyetemek falai között is. Az elmúlt esztendők is markánsan bizo­nyították, hogy nem mellékes feladat az egyetemi ifjúság irányítása, sőt elsőrendű fontosságú, hogy a jövő értelmisége szak­mailag kiváló és emellett a világ dolgait is élesen, szocialista szemmel látói fiata­lokból nevelődjék ki. E tanév elején mar támaszkodhatnak egyetemi oktatóink az ellenforradalom óta eltelt jelentős időszak komoly eredményeire is. Az egyetemi év­nyitó ünnepségeken elhangzott beszámolók is erről tanúskodtak. Vegyünk csak né­hány adatot, amely a Tudományegyetem évnyitóján dr. Antalffy György proíes/.­szornak az Egyetemi Tanács nevében mon­dott beszámolójában hangzott el. Az elmúlt év eredményeinek summá­zása, hogy megszilárdult az egyetem ve­zetése. megerősödtek a párt- és KISZ­szervezetek, a szakszervezet és befolyá­suk is megnőtt az egyetem életére. Emel­kedett ezzel együtt a marxizmus—leniniz­mus oktatásának színvonala, és a szakmai tanszékek oktatói tevékenysége is szerve­zettebb eredmények között folyt. Mind­ezek következményeként megszilárdult a hallgatók tanulmányi fegyelme, s a po­litikai nevelőmunkában is jelentős ered­mények születtek. A most kezdődő tanév perspektíváira is biztató, hogy bevált az új tanterv, amely igen szerencsésen most már nem köti meg a legapróbb részletekben is a tanítás me­netét és így jótékonyan hat az oktatás színvonalának emelésére. A Tudomány­egyetem oktatói ennek következtében is végzik még nagyobb lendülettel munkáju­kat. Hasznos lenne az idei évben is to­vábbfolytatni a professzori tapasztalatcse­rét, amely abban nyilvánult meg. hogy több professzor a rokontárgyak professzo­rainak előadásait is meghallgatta. A TANULMANYI színvonal állandó emelése nyilvánvalóan egyik rendkívül fontos feladata az egyetemnek. A politikai helyzet konszolidálódása mellett új tan­erők bekapcsolódása e téren kedvezően hatott. E tennivalótól elválaszthatatlan, hogy a hallgatókkal való foglalkozásolt során milyen mértékben és módon jut kifejezésre az oktatószemélyzet állásfog­lalása szocialista rendszerünk, a dialek­tikus materialista világnézet mellett. A szocialista egyetem kialakításának jelen­tős feltétele, hogy a nevelés és az okta­tás területén szocialista szellemű, mar­xista—leninista világnézetű emberek dol­gozzanak. Nem figyelmen kívül hagyható az az adat sem, hogy a legfejletteb világ­nézetű hallgatók, vagyis az egyetem párt­tagjai tanulmányi eredményeikben is ál­talában kiemelkednek a többiek közül. fi kommunista egyetemi hallgatók az álta­lános szint felett végeztek az elmúlt tan­évben, mégpedig a bölcsész karon 4,37, a jogi karon pedig 4,17 átlaggal Az új tanév egyébként nemcsak kon­szolidált politikai viszonyok között indul, hanem jelentős előrehaladásra is építhet az ellenforradalom zavartkeltö hatásának felszámolásában. Arra kell most már tö­rekedni a továbbiakban, hogy a hallga­tóságra ma még többnyire jellemző laza közösségi szellem megszűnjék és minél jobban megerősödjék az összetartozás érzése. A zavartalan tanulás biztosítása is a további fő feladatok közé tartozik. Ma már konkrét eredmény, ami a Horthy­fasizmusban csak utópiának látszott: a hallgatók zavartalan tanulását rendszeres ösztöndíj, szociális segélyek, kedvezmény, sőt ingyenes étkeztetés biztosítja. Néhány érdekes számadat: az elmúlt tanévben ösztöndíjként közel 650 ezer forint, rend­szeres szociális segélyre 386 ezer forint került kifizetésre, ezenkívül ingyenes men­zában részesült 212 első- és másodéves hallgató, a felsőbb éveseknek pedig 408 ezer forintot fizettek ki menzatérítésre. Mindezzel együtt is azonban messzemenő gazdaságosság és takarékosság érvényesül a továbbiakban is a pénzügyi fegyelem biztosításával egyidőben. S az eredmények között, amelyek eló­relenditők lesznek az új tanévben, büsz­kén emiithetik meg az egyetem vezetői, hogy nem egy professzor milyen értékes, külföldön is elismert munkásságot fejtett ki Szegeden. Ennek velejárójaként pedig mindhárom karon igyekeznek bevonni a hallgatókat a tudományos kutatómunkába. Több oktató kapott máris külföldi meg­hívást és egyre szélesednek ezek a kapcso­latok kölcsönösen is. E NftHANY kiragadott és közel sem teljes momentum csupán arra szolgál, hogy bizakodással tekintsünk a megkez­dődött egyetemi tanév munkája elé. S a munkához szilárd alapot nyújt a párt és a kormány állandó és segítő figyelme, az egyetemeken végbement politikai konszo­lidáció, az oktatás kereteit megszabó úi tantervek, majdpedig a kidolgozás alatt lévő egyetemi törvény megjelenése, vala­mint a tízéves felsőoktatási fejlesztési terv összeállítása. Mindezektől elválaszthatatla­nul döntő fontosságú a marxizmus—leni­nizmus további térhódításának elősegítése az egyetemen a tudomány valamennyi te­mletén, s az ideológiai harc, a világné­zeti nevelőmunka fokozása, amelyhez el­engedhetetlenül szükséges a tanerők vi­lágos állásfoglalása. Minden professzor­nak, oktatónak éreztetnie kell. hogy éppen tudományos meggyőződése alapján harcol amellett a haladottabb társadalmi forma mellett, amelyet a szocializmus jelent. S egyetérthetünk Antalffy professzor tan­évnyitó beszédében befejezésül mondot­takkal, hogy hozzáértés, erő, lelkiismeret, harc kérdése az egyetem szép célkitűzé­seinek valóraválása az idei tanévben. södtek hazánkban a szocia­lizmus hadállásai. Gazdasági tervünket 1957-ben és 1958 első felében túlteljesítettük. Szegeden a tervek teljesíté­sében az országos átlagnál is jobb eredményt értünk el. Minisztériumi vállalataink a második negyedévben 9,7, az állami helyiipari vállalatok 3,7 százalékkal teljesítették túl termelésük előirányza­tait. Az első fél évben Sze­geden egy-egy munkás átla­gosan 2, illetve 10 százalék­kal termel többet, mint 1956. illetve 1957 hasonló idősza­kában. Gazdaságpolitikánk nagy sikere, hogy szilárdan tar­tani tudtuk a megnöveke­dett életszínvonalat és ki­sebb zökkenőktől eltekintve zavartalan volt az áruellá­•tás. Lényegesen csökkent az úgynevezett hiánycikkek szá­ma. Sikereink egyenes le­származottja volt, hogy hely­re állt a pénz iránti biza­lom, . amelynek fokmérője a takarékbetétek állományának növekedése. Ma már a ta­karékbetétek összege csak­nem kétszerese az ellenfor­radalom előttinek. J elentős szerepe van gazdaságpolitikai eredményeink eléré­sében a Szovjetunió és a baráti országok segítségnyúj­tásának. Tizenöt hónapja még úgy látszott, néhány évig számottevő kölcsönre lesz szükségünk, hogy tar­tani tudjuk népgazdaságunk egyensúlyát. Ezért mondta ki a pártértekezlet határo­zata, utalva az 1958—1960-as hároméves tervre: „Három év alatt el kell érnünk, hogv saját erőnkből biztosítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és egészséges továbbfejlődé­sét*. Örömmel tapasztaltuk azóta, hogy ez a megállapí­tás módosításra szorult és ez évben azt tűzhettük magunk elé, hogy saját erőnkből, erő­forrásainkból biztosítjuk a népgazdaság egyensúlyát, megnövekedett életszinvona­lunk fenntartását. Terveink túlteljesítése, a rendelkezé­sünkre álló megnövekedett anyag- és árukészlet még azt is lehetővé teszik, hogy a tervezettnél gyorsabban haladjunk előre. A már meg­kezdett beruházásainkat rö­vid idő alatt befejezzük, sőt újabb beruházásokba fo­gunk. Ezért határozta el kor­mányunk az ez évi 9.5 mil­liárdos beruházási keret 1320 millió forinttal, a vállalati felújítási keret 489 millió fo­rinttal való megemelését. Gazdaságpolitikánk helyes­ségét, munkánk eredményes­ségét hirdeti a beruházás jelentős összege is. Egyben válasz a kétkedőknek, akik nem hittek a felemelkedés­ben, pártunk gazdaságpoliti­kájában, munkásosztályunk­ban. szocializmust építő né­pünkben. Mi volt eredményeink for­rása? A baráti államok ön­zetlen segítsége mellett első­sorban a politikai vezetés szilárdsága, céltudatossága és őszintesége. A párt nem hall­gatta el nehézségeinket, nyíltan feltárta gazdasági bajainkat, azok forrását. Egy­úttal segítségül hívta dolgo­zóinkat e bajok leküzdésé­hez. Nem igért csodákat, de nem is tűzött a munkások elé irreális célokat, teljesít­hetetlen feladatokat. De emellett azonban arra is ügyel — népünk érdekeit ál­landóan szem előtt tartva —, hogy ne hagyjuk kihaszná­latlanul a gyorsabb fejlődés lehetőségeit. Ezért határozta el kormányunk a beruhá­zási keret felemelését is. E zt tudva elmondhat­juk-e, hogy minden rendben van gazda­ságpolitikai célkitűzéseink valóra váltásában? Könnyel­mű kijelentés lenne igennel válaszolni, mert még bizony akad nálunk elég sürún tervszerütlenség, fegyelme­zetlenség. Általában elisme­réssel nyilatkozunk terveink túlteljesítéséről, a nagyobb beruházásról, a készletek nö­veléséről. De ne feledjük az olyan túlteljesítést és kész­letnövelést, amely elfekvő készleteket eredményez, nemcsak hogy nem haszon, hanem egyenesen kár Nem dicsekedhetünk mi sze­gediek sem, hogy az ilyen térvteljesítéstől minden te­kintetben mentesek va­gyunk. Az országos pártértekezlet határozata a többi közöít azt is megállapítja; „A gazda­sági kérdések jó megoldása, a politikai hatalom további erősítésének és az életszín­vonal emelésének alapvető feltétele«. Következésképp terveink jó teljesítése, a gaz­daságpolitikai irányvonal ér­vényesítése — politikai kér­dés. Éppen ezért minden gazdasági feladatot a politi­kai munka igényével kell megoldanunk. Sajnos nem mondhatjuk el, hogy ma Sze­geden ez minden üzemben, vállalatnál így van. Itt-olt a gazdasági vezetésben is felüti fejét a lazaság, a nem­törődömség. Igaz, hogy je­lentős eredményeket értünk el a társadalmi tulajdon vé­delmében és városunkban a múlt évihez viszonyítva egy­ötödére csökkent az ilyen jellegű kár. de ez még min­dig tetemes összeget tesz ki. A takarékossági határozata­inkból adódó feladatokat is elfelejtik egyes helyeken. Mindez figyelmeztet és arra int valamennyiönket, hogy nem nyugodhatunk babéra­inkon. T ermészetes tulajdonsá­ga minden dolgozó embernek a jobb élet­re való törekvés. Pártunk gazdaságpolitikája e törek­véseket egyesíti és helyes célkitűzésekkel gazdasági­társadalmi erővé formálja. Hogy minél erósebb legyen ez az erő, munkálkodjon ki­ki saját munkaterületén, tu­dásához, erejéhez mérten. Párt- és gazdasági szerveink őrködjenek állandóan a gaz­daságpolitikai irányvonal kö­vetkezetes végrehajtásán, amely az elmúlt 15 hónap alatt kiállta a próbát, és né­pünk életkörülményei meg­javításának biztos záloga. Nagy Pál Szaktan! oly amok a vas- és fémipari dolgozók továbbkóp zésére Idén is élénk az érdeklő­dés a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának tíz­hónapos szaktanfolyamai iránt. Tavaly a vidékiekkel együtt hetvenen tettek si­keres vizsgát műszaki rajz­ból és matematikából; eb­ből hatvanam mind a két tárgyból. Most a vas- és fémipari dolgozók, szak­munkások és technikusok haladó tanfolyamok megin­dítását is kérik, s erre a jö­vőben valószínűleg sor is kerül. Jelenleg még az újabb, tavalyihoz hasonló tanfolyam rendezése kezdő­dik, melyen heti négy órá­ban sajátíthatják el a hall­gatók a legfontosabb szak­mai rajz és matematikai ismereteket. Szegedről eddig már több mint harmincan jelentkez­tek a vasipari szövetkeze­tektől. a közlekedési és az építőipari vállalattól ós egyéb helyekről. A jelent­kezők között szép számban vannak ifjúmunkasok is. A tanfolyamra ezen a héten még jelentkezhetnek az ér­deklődők a területi bizott­ságon. Séta a botanikus kertben Botanikus kerti sétát szervez a METESZ vasárnap délelőttre. A szövetség tag­egyesületeiből az érdeklődők és a vendégek fél 10 óra­kor gyülekeznek a Juhász Gyula-szobornál a Roose­velt téren. Innen indulnak ki a Füvészkertbe, ahol tu­dományos előadást hallhat­nak majd a látottakról.

Next

/
Thumbnails
Contents