Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

I Szerda. 1958. szeptember 10. Még egyszer a szegedi parkettléc­gyártásről Az Építésügyi Minisztérium figyelmébe Havonta százak és százak sek** gazdasági érzékéről — zetméter parketett tudná­érdeklődnek a TÜZÉP-nél: a fentieken felül is. Ez a nak gyártani az eddigin fe­"Van-e parkettléc? Mikor terven felüli anyag, amely- lül. Igy viszont elesik a me­lehet már kapni?** S az ese- bői a szegedi parkettüzem gye lakossága ettől a parket­tek többségében rendszerint dolgozik, azelőtt a tűzre tői, amely, ha nem is elégí­csfck ígéret jut a vásárolni ment. Nem volt buta gondo- tené ki teljegen, de nagy­tudná a Összeforrva a dolgozó tömegekkel mértékben fedezni szükségletet. S egy érdekesség Az egész ügyben csak az az érdekes még, hogy ezt az szándékozóknak, mert a lat tehát két évvel ezelőtt a megnövekedett igényeket gyártórészleg felállítása, nem tudják kielégíteni. Pe- Kétségtelen viszont, hogy az dig Szegeden 1956. júliusá- üzem nagyobb önköltséggel ban létesült egy üzem a dolgozik, mint amennyit a Csongrádmegyei Tatarozó TÜZÉP-től, vagy akár álla­Vállalat kebelében, kimon- mi vállalattól kap érte. Tud- H dottan arra a célra, hogy a valevő, hogy a szabványon árkiegyenlítést például az város és a megye lakossága- aluli friz-lécekből, ebből a ;dén megkapta a makói fa­nak parkettaléc-szükségietét nagyipari hulladékból nem árugyár — amely viszont kielégítse. Az akkori Város- lehet mindenkor első, úgy- ennek ellenére sem gyártot­és Községgazdálkodási Mi- nevezett ->A** osztályú par- ta le a lekötött parkettet a nisztérium az illetékes taná- kettát gyártani, s ez termé- TÜZÉP részére, úgyhogy ép­csok közbenjárására támo- szetes is. Viszont a hulládé- pen a tatarozó vállalat iize­gatta ennek az üzemnek a kot egyfajta áron kapja az mének kellett legutóbb kise­létesitését, hiszen város- és üzem, egyforma a feldolgo- gíteni a TÜZÉP-et, illetőleg megyeszerte évről évre szá- zási költsége, általában egy ezáltal a lakosság' ellátását, zak építenek családiházakat négyzetméter parkettléc Ggy látszik a makói faáru­és ezrek akarják megnőve- előállítása 48—50 forintjá- gyár felsőbb szervei és a kedett .igényeik és anyagi b£m yan váUalatnak Ezt Könnyűipari Minisztérium lehetosegeik folytan rendbe- jobban szívén viseli ezt az hozni, egészségesebbé tenni különben hitelesen ki tudjak ^^ g megegyezést tud te„ otthonukat. mutatni. De az egyéb par- remteni a Belkereskedelmi Meg is van az üzem. s kettgyártó vállalatok, mist Minisztériummal — hiszen a mintahogy azt a Délmagyar- az £ M buda sti parkett­ország mar megírta, ertekes , importgépeket kapott a par- üzeme, amely reguler anyag­kettgyártáshoz. Megírtuk azt ból dolgozik, vagy a Buda­is, hogy bár van nyers- pesti Bontó és Építő Válla­anyag és hulladékfa a gőz- j amel szintén szabvá_ fűrésztelepről, ezek a gepek , ' . , még sincsenek kihasználva, ny°n alul1 anyagot hasznai senki mert a vállalat nem kap fel parkettgyártáshoz, ha megye egész lakosságának az ügyéről van szó —, mint az Építésügyi Minisztérium egyes előadói. Mindezek után nem is csodálhatja hogy a vállalat és az üzem ilyenirányú felterjesz­A pusztító és bénító el­lenforradalom után utat kellett jelölni, hogy az élet újból visszatér­jen rendes medrébe és ér­telmet, célt kapjon a dolgo­zó emberek alkotó munkája. ták és nem kommunisták jék a párt és a tömegek odaadó munkája, a szocialista kapcsolatainak erősítéséért, országok internacionalista tá- A párt és a tömegek kapcso­mogatása teremtett. Az lata rendkívül nagyjelentő­MSZMP nem ígért felelötle- ségü, mert a párt csak igy nül és ami intézkedést az tudja vezetni a dolgozókat; életszínvonal javítására is csak így tanulhat tőlük; Nem hivalkodásból, hanem bejelentett, maradéktalanul csak így hallhatja meg sza­a puszta igazságért állapít­juk meg a tényt, az ellen­forradalom vihara után a párt jelölt utat, hogy a zűr­zavar helyébe a dolgozók rendje, nyugalma álljon. A helyzet akkor — emlékez­valóra váltotta. Mindez és a vukat; csak így lehetséges sok más tény életünkből eloszlatni az itt-ott mutat­fokról fokra széleskörűbbé kozó olyan téves nézeteket, tette a dolgozó tömegek párt amelyek érdekeik ellen va­iránti bizalmát. Az emberek lók. Az MSZMP-nek a nep­megnyugvással tapasztalták ért folytatott és a nép által azt is, hogy az MSZMP helyeselt politikáját a dolgo­zunk csak rá — igen súlyos gyökerestől szakított azokkal zó tömegek — kommunisták és nehéz volt. Nagyon nagy az elvi és gyakorlati politi- és a sokkal nagyobb szám­volt az ellenforradalmi rom- kai hibákkal, melyeket a mai lévő pártonkívüliek — bolás anyagiakban és az em- volt MDP vezetői az 1950-et hajtják végre, berek lelkében. A párt azon- követő néhány évben elkö- A kommunisták ugyanazt ban bízott a tömegekben és vettek. az életet élik, mint párton tagjai útján az igazság fé- Az éJ t bizonyitia hogy a nyeit vitte a gyárakba, eldu- . . nnlitikáia Vezetőinek és gott tanyákba, kutató inté- S^k^nkssága a dof- de sokkal több az önként .... ,, . . , tagjainaa munaassaga a uui „i1lo1t b-araWcac'.v zetekbe es az elet minden gozd emberek érdekében, ja kívüli dolgozó társaik. Örö­mük és gondjuk is azonos. vállalt kötelességük. Törőd­niük kell dolgozó embertár­zugában. A párt nyílt, őszin- vukért történik. A példák " összegvü iten'r kér­te szava, mindenkor a dol- özönét lehetne sorolni arfa saikKal> összegyűjteni Ker­gozó emberek érdekét szol- hogy a párt vezetői és egy­gáló politikája a tömegek szerű közkatonái ehhez tart­déseiket és választ adni rá, ismertetni az emberekkel a ?űr^j_hatolt_A pért_és ják magukat. Kommunista felséget megfelelő béralapot és lét­számot a teljes kapacitással való üzemeltetéshez. Az igények pedig nemhogy csökkentek volna, hanem éppen ellenkezőleg, tovább növekedtek. Azóta a válla­lat vezetőségének nyilatko­zata is megjelent, mely sze­rint megfelelő létszámmal igyekeznek biztosítani az üzem kapacitásának kihasz­nálását, hiszen nyersanyag bőségesen van Szegeden. Érthetetlen nemtörődömség Ennél több azonban azóta sonló, sőt nagyobb önkölt- tései és kérései süket fülekre séggel termel, mint a sze- találnak, amikor egy olj^an gedi üzem. Joggal kérdez- bírálatra, mely éppen az hetné bárki, hogy mi akkor emberek, a dolgozók véle­ménye alapján látott napvi­lágot, úgy nyilatkoznak, mint a probléma? Károsodik az állam és a lakosság A probléma az, hogy ezek a vállalatok árkiegyenlítést, dotációt kapnak a hivatalos árra, mert ez utóbbi alacso­nyabb az előállítási költség­nél. Például az ötven forin­sem történt. A helyzet váltó- tos ráfordítással készülő zatlan, ugyanúgy lótnak-fut- szabványon aluli parkettet 31,10 forintért veszi át a TÜZÉP — hogy maradjunk csak a lakossági és szövet­kezeti ellátásnál — az egy­séges osztályozását 44.25, a »B<* osztályút 45,70, s csak az »A« osztályút ötven fo­rinton felül, 52,80 forintért. Ugyanezeket a parketteket sorrendben 111,—, 164,—, 169,— és 194,— forintért áru­sítja a TÜZÉP a fogyasztók és szövetkezetek részére. Eb­ből mindössze 9 százalék a TÜZÉP haszna. Nyilvánvaló, hogy az állam nem fizetne rá, ha a szegedi üzem részé­re is biztosítanának árki­egyenlítést. Így egészen egy­szerűen elesik az ebből ere­dő jövedelemtől, mert nem gyártja a szegedi telep meg­ahogyan azt cikkünk elején írtuk. a forradalmi munkás-pa- szegedi üzemi munkások, a raszt kormány szót értett a faivak kommunista szövet­dolgozókkal, s viszont a dol- kezeti tagjai, dolgozó paraszt­gozók a párttal és az ösz- jai 0s pedagógusai szabad­szeforrottság, a kommunis- idejük jelentős részét párt­ták és a pártonkívüliek munkával töltik. Felkeresik együttes munkája a szocia- a dolgozó embereket, eljár­lista tábor országainak tá- nak ügyes-bajos dolgaikban, mogatásával aránylag gyor- 'beszélgetnek velük a város, san meghozta a konszolidá- a fa)u, az ország és a világ c'ót. kérdéseiről. Ha kefl, vitáz­A marxista—leninista párt, nak türelmesen, hogy a va­az MSZMP és a forradalmi lóságnak megfelelő álláspont munkás-paraszt kormány alakuljon ki. meghallva a nép jogos kí­vánságát hazánk anyagi le- w j alamennyi párttag egyik hetőségeihez mérten messze- \ fontos kötelességévé menően javította a dolgozó tette az MSZMP első emberek életkörülményeit, országos pártkonferenciája, Alapot ehhez a kommunis- hogy állandóan munkálkod­érezni a közösség, a társada­lom kérdéseiben stb. Ezek mind nélkülözhetetlen részei a párt és a töme­gek kapcsolatának. S az emberek éppen az egyes kommunisták útján kerül­nek meghitt közelségbe a párttal. A fentiekből követ­kezik, hogy a párt minden egyes tagjának hozzá kell járulnia a kapcsolatok nö­veléséhez a pártonkívüli dolgozó emberekkel. É nak parkettléc után hétről hétre, hónapról hónapra az emberek, s kellemes megle­petés, ha végrevalahára a szívós kutatók ehhez hozzá­jutnak. A parkettkészítő­üzem vezetője járt az Épí­tésügyi Minisztériumban, s többek között felhívta a fi­gyelmet az újságban megje­lent bírálatra. Ügy látszik azonban, hogy ott "fenn­akadnak, akik nem igen hallgatnak a lakosság, a szö­vetkezetek, a vállalatok, rö­viden a közérdek hangjára, mert az üggyel foglalkozó tisztviselő megjegyzése csak annyi volt, hogy "tudunk mi is ilyet mutatni, elteheti az újságot az elvtárs-. Lé­nyegében tehát maradjon ki­használatlanul a drága és modern gép,, menjen ve­szendőbe sok olyan drága importanyag, melyet a nép­gazdaság részére hasznosí­tani lehetne, szállítsák a friz-léceket messze vidékek- felelő mennyiségben a par­re, drágítsák meg a feldől- kettlécet, hanem inkább bér­gozást, ne jusson elegendő munkákat mennyiségű parkettléc a megye szükségletére. Egy kis gazdaságtan Igy fest a helyzet, de meg néhány megjegyzést kell eh­hez fűzni, ami lehangoló ké­pet mutat egyes "illetéke- figyelembevéve 18 ezer négy­vegez es nem használja ki korszerű gépeit. Pedig csak egy példát említ­sünk: egy újabb műszak be­állításával a jelenleg heverő, vagy elherdálódó készletek­ből évente 300 munkanapot Ma ünnepi koreai filmnap Szegeden A Koreai Népi Demokra- marrn József iskolaigazgató, tikus Köztársaság kikiáltá- a Hazafias Népfront elnök­sának 10. évfordulója alkal- ségének tagja mond ünnepi mából hazahk nagyobb vá- beszédet. Ezután kerül sor res ia ban ünnepi koreai film- a film leforgatására. napokat rendeznek. Ennek Az ünnepi filmbemutató során ma, szerdán este 7 alkalmából Szegedre jön a órai kezdettel a Hazafias Koreai Népi Demokratikus Népfront városi szervezete Köztársaság budapesti kö­rendezésében ünnepi disz- vetségének több meghívott előadáson mutatják be a munkatársa is. A Koreai "Lovagi torna** című színes Népi Demokratikus Köztár­koreai balettfilmet. saság budapesti követségé­Az előadás előtti rövid nek képviselői már a dél­műsorban a magyar és a ko- előtti órákban Szegedre ér­reai himnusz után Palc- keznek, és a népfront szék­Phal-Jang "Déli kapu- cí- házában fogadják őket. Utá­mű versét szavalja el Korek na üzembe látogatnak, József, a Szegedi Kender- majd délután a városi ta­gyár dolgozója, majd Wald- nácshoz látogatnak el. KíSZ* b rigádo k a víz pusztítása ellen A szegedi járás önkéntes KISZ-brigádjai — amint ezt már lapunkban hírül adtuk — Kübekházán munkálkod­nak és belvízlevezető csator­nahálózatot építenek. Az ál­lam. a Tisza-Maros szögi Vízgazdálkodási Társulat és a kiszisták együttes erővel küzdenek a víz pusztítása ellen. Vidám a munka a KISZ­brigádokban, a fiúk és a lá­nyok elismerésre méltóan dolgoznak. Ellátásukról, szál­lásukról is jól gondoskodnak és a munka után a község művelődési háza zenekarának hangjaira táncra is perdül­hetnek. Felső képünkön Te­mesvári Antal, a Tápéi Ha­jójavító hegesztője osztja szét az ebédet, amit a Sarló Kalapács Tsz kocsiján hoz­tak a munkálatok helyére. Alsó képünk az egyik KISZ­brigádot mutatja be munka közben. Szurkos, kötött a föld, de nem fog ki a vig fiatalokon. (Siflis felvételei) lénk az érdeklődés vá­rosban és falun, a leg­különbözőbb munka­helyeken az országos és nemzetközi politika kérdései iránt. Sok helyi kérdésben is választ várnak az embe­rek és igénylik, hogy a kom­munisták a munkahelyükön való személyes példamuta­tásukon túl beszélgessenek velük. Az igényekkel szem­ben egyetlen pártszervezet és egyetlen kommunista sem maradhat adós. A gyakorlat­ban ezernyi bevált módja van, hogy találkozzunk a pártonkívüliekkel, kölcsönös eszmecserét folytassunk ve­lük. Ha nem is elég sokré­tűen, de élünk ezekkel a le­hetőségekkel. Szocializmust épitő éle­tünk gazdag. Felszabadulá­sunktól kezdve olyan óriási eredményeket értünk el, amelyekre joggal lehetünk büszkék és ezeknek a nagy­szerűségét nem homályosít­hatják el az 1950 utáni né­hány esztendőben elkövetett hibák. További eredménye­ket akarunk a dolgozó társa­dalom élet- és munkakörül­ményeinek előrehaladásáért, s ezért is él, munkálkodik a párt összeforrva a dolgozó tömegekkel. J elenünkről, jövőnk táv­latairól is szeretnek beszélgetni az embe­rek és a kommunisták nem lehetnek restek — és nem is restek — ezt az igényt kielé­gíteni. Akad még a fejekben homály is a jelenről és a jö­vőről. Segítsük elűzni ezt is, hogy helyébe a valóság fé­nye kerüljön. Állandó kommunista fel­adat; beszélgessünk még ele­venebben, sokoldalúbban a dolgozó emberekkel, hogy választ kapjanak minden kérdésükre. Igy ismerhetik fel még mélyebben, hogy szocializmust építő orszá­gunkban a párt vezetésével minden a dolgozó tömegek érdekében történik. A té­nyek rendszeres ismertetésé­vel, a szüntelen személyes, baráti eszmecserékkel to­vább növeljük a párt és a tömegek kapcsolatát, gyü­mölcsözőbbé tesszük a köl­csönös bizalmat. A párt és a tömegek ösz­szeforrottsága erősödő tömeg­kapcsolata a záloga, hogy feladatainkat mindazért, ami szép és jó a dolgozó embereknek maradéktalanul végrehajtsuk. < Morva? Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents